Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-03 / 102. szám
tiinaí ütiv Mivel kenyér nem volt,, helyette rizst kértünk és sört. Harmadik kollégánk, aki Ózdra való fiatalember, már ekkor kikötötte, hogy o csak nézi a lakomát. Hamarosan hozták nagy tóiban a kígyóié vest, (6 embernek is elée lett volna) evőpálcikákat, lábas kanalakat, kis evőcsészét A leves tetején nagy zöldség- levelek, hagymaszálak és a gerincről lefosztott húsdarabok úszkáltak. Nekiláttunk Igen ízes. fűszeres leves volt. valami szúrós szaggal és a kigyóhús nagyon furcsa vadas ízével. Hősiesen gyűrtük lefelé, sok rizst és sört fogyasztva hozzá. Az egész személyzet körülöttünk állt. bámulták a bolond európaiakat és megdicsértek bennünket, milyen iól tudunk enni a pálcikával. Ezt már ózdi kollegánk sem bírta ki. ő is hozzá fogott az evéshez, csak arra kért bennünket, hogy mondjunk közben neki olyanokat. hogy ..nem is olyan ro^sz ez' a kígyó’’, „nagyon érdekes íze van”, „nem is tudom. miért undorodsz”, stb. hogy ne legven ideie másra gondolni. Ha abbahagytuk a beszédet, sietve kapott a teli -örös pohár után. lenyomtatta a felkívánkozó utolsó falatodat. Ezután pörköltszerűség következett sok hússal, iól megborsozva. Hasonló bonyodalmak után egyrészét ennek is legyűrtük, folytonosan biz(5.) látván sápadozó kollegánkat A kínaiak látszólag jól mulattak rajtunk. KÖZBEN egy uj kígyót hoztak a boltba, egy nagy kobrát. Nyakát felfújva sziszegve, köpködve vágott az ót bámuló emberek felé. az orrát mindig beleverte a vasháló falába. Hiába olyan mérges ez a kobra, nemsokára pörkölt lesz belőle is. de hogy nem a mi asztalunkon, az biztos. Egyelőre megelégeltem a kigyólakomát. Az egyik kínai bácsi, valószínű a fő kigyó- szállító, látván nagy érdeklődésünket a pajkos csúszó-má szók iránt, benyúlt a ketrecbe és egymásután huzgálta ki a foltos, pettyes, fekete állatokat. Egyet a nyakába akasztott. mint egy eleven kalá- rizst. a többiek meg a karján tekeregtek. A mutatványokon felbuzdulva ózdi kollegánk is megfogott egy méternél hosszabb foltos kígyót, felemelte, majd vissza akarta adni a bácsinak, de a kigyó a farkával körül kapta a kíváncsi magvar csuklóját és csak lassan, fokozatosn csúszott le róla. Érdes testével le- dörzsölte a bőrt barátunk karjáról és egy kicsit meg is vérezte. Átmeneti ijedelem után nagynehezen kitörtettünk az addigra nagyra nótí kiváncsi tömegből és igyekeztünk szállodánk felé. hisz nemsokára itt az ebéd ideie. Sajti Sándor Vizsgára készülő, Pekingben tanuló koreai egyetemista diák. L&irúzite a ihm a rákőcziújfatui Uj Elet Termelőszövetkezet fö tdjén Szolnok megyében ezévben 20 100 holdon termelnek rizst. Az áprilisi hidegebb időjárás ellenére több helyen vetettek, de nem a felszínre, hanem a talajba. így került földbe a rizs a rákócziúifalui Új Élet Termelőszövetkezet- nél is. A tíz napja elvetett rizs fölött már több mint 10 centiméteres vízréteg pihen. Szombaton reggel megvizsgálták. miiven állapotban van a mag. Minden „próba- merítés’’ azt bizonyította, hogv szépen csírázik a rizs. Ugyancsak csírázik a mag a Karcag környéki termelő- szövetkezetek fötdiein. ahol szintén vetettek a hűvösebb időjárás ellenére is. Tovább bővül az NDK és Kína kereskedelmi kapcsolata A Kínai Népköztársaság külkereskedelmében a Szovjetunió után a Német Demokratikus Köztársaság foglalia el a második helvet. Eev április elején Pekingben aláírt kereskedelmi és fizetési megállapodás értelmében a mindkét ország számára fontos és előnyös kereskedelmi kapcsolat. a következő években tovább bővült. Kína főleg — nyersanyagokat, mezőgazda- sági terményeket, selvem- anvagokat és kisipari cikkeket szállít a Német Demokratikus Köztársaságnak. Ezek az áruk jelentősen hozzájárulnak a lakosság életszínvonalának további emeléséhez. A Német Demokratikus Köztársaság gépekkel és üzemi felszerelésekkel. vegyészeti cikkekkel és egyéb fontos — árukkal segíti a kínai nép országépítő munkáját. Nagy segítséget jelentenek az NDK által szállítandó — komplett üzemi berendezések. Szianban például, amelv a következő években a kínai elektrogépipar központjává válik, az NDK segítségévei építik fel a Kínai Népköztársaság legnagyobb mérőműszei gyárát. Az NDK több korszerű hőerőmű és cementgyáron kívül, a több) között két műrost gyárat is épít Kínában, továbbá egv műseivemgvárat Paotingban és egv perlonevá- rat Pekingben. A műselvem- gvár építését 1960-ra felezik be. a perlongvár már 1959- ben megkezdi a termelést. A biztosítási díj ' nem takarékosság! megtakarítása“ A kötelező tűz- és jégbiztosítás március 3l-ével megszűnt. Az Állami Biztosító nemcsak a sajtó és rádió útján hívta tel erre az érdekeltek figyelmét, — hanem minden egyes ügyfelét levélben Is értesítette. Ez az értesítő tartalmazza a biztosítás megszűnésének dátumát, az önkéntesen feladható új biztosítás díját, a várható kártérítési összeg felső határát és egy csekklapot azért, hogy a fél az önkéntes biztosítás díját időben feladhassa. Az Állami Biztosító minden községben egy dolgozót megbízott azzal, hogy volt ügyfeleit személyesen keresse fel, a biztosításokat kössék meg és könnyítsék meg a lakosság teendőit azzal is, hogy a csekklapon történő körülményes átutalás nelyett a biztosítási dijakat készpénzben, nyugta ellenében — fizethessék meg. Mint már említettük, a kötelező biztosítás március 31-én szűnt meg. Ezen időpontig az Állami Biztosító nagyrévl körzeti felügyelője több ízben is felkereste Farkas Jánost és társtulajdonosát, Hegyes Martat a biztosítás folytatólagos érvényben tartása érdekében, azonban Farkas Já- nosék mindig halogatták ezt; — mondván, hogy „úgysem lesz tűz!" Pálfalvi Lajos körzetlel- ügyelö hiába bizonygatta, hogy „tűzbiztosításra szükségük van" — erőfeszítése hiábavaló volt. 1957. április 1-én, tehát 1 nappal a kötelező biztosítás megszűnése után. Farkaséknak 500 kéve nádjuk égett el. Farkasék kétségtelenül ártatlanok a tűz keletkezésében, de a kár mégis őket sújtotta. Szomszédjuk, Lévai Istvánná avart égetett és egy hirtelen keletkezett szélroham a tüzet a nádra hajtotta. Elégett többezer forint égtékű nád, de Farkasék gazdagabbak lettek egy tapasztalattal: a biztosítás! díj megtakarítása, nem takarékosság! Jóállapótban levő négy személy es személygépkocsit vennék Cím a kiadóban. iíimiiiiiimiumuiiííi MEHES GYÖRGY GyemnniflcéL Kalandos regény (53.) — Panaszkodott, még a könnye is hullt bele. Vannak ilyenek, akiket örökké sújt a sors. Szegényt egyik napról a másikra fogták és idevetették. — Hát az hogy lehet? — Az úgy, hogy annak a cégnek, ahol dolgozott, itt is varrnak erdei Csak annyit mondtak: szedd magad s eredj Erdélybe. S a család, az asszony, a gyermek mind ott maradt. Most kijárogat az erdőre s lopogat egy kis fát, ebből él, a fizetése kell odahaza, abból se él meg a családja. Úgy kért, mint egy istent, hogy hagyjam fát vinni. Mondtam neki: vigyed, testvér, nagy a Zsiványka, csak arra vigyázz, hogy a csendőrök meg ne fogjanak, mert én nem bántalak, én már felmondtam az államnak. Doroftel apó mondta, hogy már harmadik napja kuncorog nála. Nyomorúságos élet. Ruszin. íízok egytől-egylg úgy utálják a hitleristákat, mint a bűnüket. — Úgy dicséred, mintha férjhezadó leány volna. — Dicsérem is! Sokat ér nekünk ez az ember. Szép sorjában kiszedtem belőle mindent. A falukban német őrség van, meg csendőrség. Ö is alig lopózkodhatott át. — Hallja, ez komoly értesülés — vetette közbe Tatár. — Azt mondja a csendőrök és az SS-ek kutyákkal járkálnak az erdőben reggeltől estig. — Sokat tud ez a maga ruszinja. —; Tud, aki nem dugja be a fülit s nem hunyja le a szemét. Mondott még egyebet is. — Még ennél is többet? Te valóságos „nyelvet” fogtál, ahogy a katonák mondják. —- Elbeszélte, hogy a németek meg a csendőrök mindenütt azt hirdetik a falvakban, hogy rablógyilkosok bujkálnak az erdőben, de senki sem hiszi, hanem azt mesélik. hogy szökött katonák meg szovjet partizánok rejtőznek a Zsiványkában, s most szervezik a vörös zászlóaljakat és ágyúik vannak meg tankjaik, s nemsokára támadni fognak s akkor semmi de semmi nem marad a németekből: Most afölött tanácskoznak az emberek, akik nem akarnak kimenni a frontra — s ugyan ki akar kimenni? — mind tanakodnak, nem kellene-e beállani a partizánok közé? Éppen a napokban jött megint egy csomó behívó. — S mi hír a frontokon? — Arról nem tud semmit, csak hogy nagy harcok varrnak Moldovában meg Bukovinában. Tatár mérnök, aki mostanáig eléggé egykedvűen hallgatta Tudor bácsit, egyszerre felderült. — Ez azt jelenti, hogy már nem tart sokáig. ' Aztán felemelte a kezét. — De nagyon, nagyon kell vigyáznunk! Ez a maga embere elhiszem, hogy deréül, becsületes ember, úgy, de látszik, hogy fecsegő fajta. Hátha visszatérve elbeszél mindent a csendőröknek? — Ez úgy bele van keseredve ebbe az életbe, hogyha vernék, akkor se mondana semmit. Megtárgyaltam vele, hogy adunk neki pénzt. Mondtam, hogy holnapra elviszem, erre megígérte, hogy hoz élelmiszert. Bár elég nehéz szerezni, mert ami volt, azt mind lerekvirálták. De azért azt mondta, kerít valahonnét, s akkor hoz híreket, még tán újság is kerül. Tatár szigorúan összeráncolta a homlokát, — Maga holnapra újabb találkozót beszélt meg azzal a favágóval? Ez nagyon nagy elővigyázatlanság volt. Mégiscsak egy idegen! Győrbíró úr, magának nem ez a véleménye? — Ne értsen félre. Nem látok minden bokorban kísérletet. Ha maga mondja, minden további nélkül hajlandó vagyok elhinni, hogy a ruszinja derék, becsületes ember. De elszólhatja magát valahol, s az SS-eknek meg a csendőröknek elég a legkisebb nyom, hogy i6mét reánk zúduljanak. Nem lehet eléggé vigyáznunk. — Majd kioktatom — csitította Tudor. — Ha valaki faggatni kezdi, azt mondja majd, hogy Doroftel apónak hozza az élelmiszert. Gondoltam én mindenre. Apa bólintott. — Nézzék — folytatta Tatár —, kicsit furcsa, amit mondok, hisz én kevertem valamennyiüket bajba. — Erről ne beszéljünk — szólt közbe apa. — De igenis, beszéljünk. Ha én nem jövök ide. maguk nyugodtan végezhetnék a dolgukat. így:.: nem tu-: dom, megússzuk-e elevenen. Látják, járőröznek ..; s ki: tudja még mire készülnek. Ne haragudjanak, ha azt mondom, hogy maguknak fogalmuk sincsen, mire képesek' ezek. Végigrabolták, pusztította!? egész Európát, s most,; amikor már szorongatják őket. most a legveszedelmeseb- 3 bek. Úgy látszik, nagyon kell nekik az én gyémántacélom, 3 ha jelentős katonai alakulatokat mozgatnak meg a kózre-J kerítésem érdekében. « t Ott állt az alig parázsló tűz mellett, összeforrt karral, elgondolkozva, maid hirtelen haragosan megrázta a fejét. — Nem fogják megkapni. Később apa is felkelt a helyéről, vállára vette a kabátját s indult. Tudtam, hogy ismét őrségbe megy. Éjjelenként a patak kanyarjánál helyezkedett el az őr. Mi meg befedtük hamuval a parazsat s lefeküdtünk (Folytatjuk.) A béke, a munkásegység jegyében ünnepeltek Szolnok város dolgozói má jus Lén A változatosság kedvéért, no meg az időjárás szeszélye Jolytán, május elsejei ünnepségről szóló beszámolómat nem úgy kezdem, hogy „Ragyogó napfé- yes reggelre ébredt városunk”. Nem volt napfény, sőt, időnként azért aggódtunk, hogy megerednek ráz ég esőcsatornái és nem lesz a felvonulásból semmi sem. De szerencsére, szemerkélé- sen kívül egyéb nem volt és délelőtt 10 órakor megkezdődhetett városunk dolgozóinak nagy seregszemléje. A felvonulás kezdetére a Kossuth-téren, az útvonal mindkét oldalán, valamint az ízlésesen feldíszített tribün környékén mintegy 4—5000 ember szorongott. Megkapó és színpompás látványt nyújtott a vörös és nemzeti színbe öltözött Kossutli-tér, a tarka, kavargó sokaság. 10 óra után néhány perccel megkezdődött a felvonulás. Általános iskolai úttörők lépkedtek el a dísztribün előtt, fegyelmezett sorokban, fehér blúzban, kék aljban és piros nyakkendővel. Nagy taps köszöntötte őket. Utánuk a KISz fiataljai következtek, világoskék ingben, sötétkék nadrágban, mellükön a Kommunista Ifjúsági Szövetség hímzett emblémájával. A fiatalok elvonulása után acélkék színű avaraiban, sötét sapkában a munkásezred közeledett. Léptük keményen koppant az úttesten, megjelenésüket viharos tapssal fogadta az egyre jobban szaporodó nézők serege. Impozáns látványt nyújtottak, a tekintetek szeretettel simogatták a harcedzett, fegyverüket keményen markoló munkásokat: erőt1 sugárzott, tekintélyt követelt minden mozdulatuk. „Ez igen’’“ — röppentek az elragadott felkiáltások és az elismerést joggal érdemelték ki munkásosztályunk fegyveres képviselői: A munkásezred után sor- C7* rendben jöttek a középiskolák, a Közgazdasági Technikum, a Verseghy Gimnázium, a Gépipari Technikum, városunk pedagógusai, a „Petőfi Sándor“ Ipari Tanulóintézet növendékei, a MÁV Járműjavító dolgozói. A Járműjavító menetének elején népviseletbe öltözött lányok egy nagy, ízlésesen elkészített virágkosarat vittek, utánuk vonultak a Járműjavító különböző osztályai, valamint a MÁV sportolók, vivők, teniszezők, labdarúgók, kosárlabdázók, kerékpárosok. — A dísztribün mikrofonja minden egyes üzemet, vállalatot külön- külön üdvözölt, méltatta elért eredményeiket. Nagy taps fogadta a szolnoki Cukorgyár dolgozóit, amelyet meg is érdemeltek, hiszen ők voltak azok. akik az ellenforradalmi időszakban megállás nélkül dolgoztak, a kiskereskedelmi, valamint a sütőipari vállalattal egyetemben. /Aötlek a dolgozók ezrei, ff kezükben táblákkal, melyeknek \ feliratai mind azt hirdették, hogy ezen a 13. szabad május 1-én hitet teszünk népünk, pártunk, a béke melleit. Igen, ezt hirdették a vállalatok csoportjainak feliratai, ezt hirdették a sorrendben felvonuló Fűtőház dolgozói, a Szolnoki Cukorgyár Célaazdaságáiiak dolgozói, a Mezőgazdasági Gépjavító, a Tisza Bútorgyár, a Szolnok Megyei Tanács kórházának orvosai és ápolói, ragyogó (ehér munkaruhában vonultak fel. a Szolnoki Papírgyár, a Tisza- menti Vegyiművek, a Szolnoki Vágóhíd, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. a Dohányfermentáló, a Vízügyi Építővállalat, a szolnoki olajbányászok, az 51-es Autóbuszközlekedési Vállalat. a Vegyi Nagykereskedelmi Vállalat, a Szolnoki Téglagyár, a szoloki Szabadság Termelőszövetkezet, az MSzMP II. körzeti pártszervezete, a Szolnok Megyei Tatarozó és Építővállalat, a Szolnok Megyei Allatforgal- mi Vállalat, a Tisza Antal Termelőszövetkezet, az Uj Élet Termelőszövetkezet, a Vasipari Vállalat, a Patyolat, Tejipar, a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói. akik a legnehezebb ellenforradalmi időszakban is a vásárlók rendelkezésére álltak, a Posta, a Nyomdaipari Vállalat dolgozói és még sorolhatnám a végtelenségig. 12 körül járt már az óra mutatója, amikor elhaladt a dísztribün slőtt az utolsó felvonuló csoport is. Véget ért a nagyszerű seregszemle, vége* ért a városunk dolgozóinak töretlen békevágyát és munkásegységét hűen tükröző tömegmegmozdulás. Felvonultak városunk iskolái, üzemei, termelőszövetkezetei, igaz szívvel, igaz hittel tüntettek kormányunk és pártunk mellett. Történelmi pillanatok voltak ezek, a magyar dolgozó nép megújhodásának dokumentumai. HIMER ZOLTÁN APRÓHIRDETÉSEK DANUVIA motorkerékpár príma állapotban eladó. — Tasnádi, Uj szász. SZAKKÉPZETT motorszerelőket, körzeti szerelőket a tószegi, sza- joli, rákóczifalvi üzemegységeinkhez azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezés: Gépállomás, Tószeg. KÉTLOVAS féderes hintó Jó állapotban sürgősen eladó. Tóth Jenő fodrász, Jászkisér, Fő utca. ELADÓ 350-es négyütemű Jawa oldalkocsis motorkerékpár 13 000 Ft-ért Besenyszög Palotás! Állami Gazdaság. Kátai. Tel.: 28—55. 350-es teleszkópos IZS motorkerékpár eladó. Szolnok, Kisfalud! u. 8. — Megtekinthető: szombat délután és vasárnap. PATKÁNYIRTÁST görényekkel vállalok. Balogh Géza. Pestszent- lőrínc. Állami telep 42. SZINHAZ-müsor Május 3. péntek este 1 óra: KISPOLGÁROK Május 4. szombat este 7 óra: KISPOLGÁROK A Szigligeti Színház előadásai után autóbusz a város minden részébe Jegyek kaphatok vasárnap és hétfő kivételével fél 10—1 Óráig a szervező irodában Kossuth tér 8. Telefon: 23—0« és a színház pénztáránál vasárnap 10 — U-ig és hétköznap d. a. II b-té) 19 óráig. Telefon: I»—03. A SZIGLIGETI Színház színpadi díszítő munkásokat vesz fel. Jelentkezés: délelőtt 10—12 éráig a gazdasági hlvtalban. KÖSSÖN toliértékesítési szerződést, liba-, kacsa-tollra. ma gasabb árat fizet érte éd előleget folyósít a KUN II EG VÉSI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET. IRDESSEH T, ISZflVIDEKBEN
