Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-24 / 120. szám

UJ CSEHSZLOVÁK FILM Olmer bűne A züllött és józanul gondolkozó fiatalság találkozásának története elevened ik meg a művészien fényképezett és ren­dezett csehszlovák filmén. t > Vigyázat! Vigyázat! Torna jmonostorán, Mezőtúron, Tiszáról főn burgonyabogár fertőzés A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány le­hetőséget adott arra, hogy a termelőszövetkezetek — az érvényben lévő mintaalap­szabály alapelveit betartva — a helyi viszonyoknak meg­felelően alapszabályukat mó­dosítsák. Több mezőgazdasági termelőszövetkezet azonban a szövetkezeti gazdálkodás szocialista alapelveitől eltért, ami veszélyezteti a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulását és a tagok szocialista szellem­ben való nevelését. Ilyen káros és veszélyes jelenségek megyénk terüle­tén is tapasztalhatók. Ugyanis a sok hasznos és ésszerű mó­dosítást tartalmazó alapsza­bályok mellett készültek olyanok is, amelyek nem elég körültekintően, csak a pilla­natnyi előnyök, főként az egyéni érdekek figyelembe­vételével készültek el Egy­szóval eltértek azoktól az alapvétő elvektől, amelyek­nek minden szocialista jel­legű szövetkezeti gazdálko­dásban érvényesülnie kell. Ilyen pl. az a körülmény, hogy megyénk területén 171 mezg. tsz-ben van túlzott háztáji gazdálkodás, illetve haladja meg a háztáji terület az 1. k. holdat és nem egy he­lyen 3—i kát. hold háztáji terület is jut egy csatáira. Ezt lehetetlen összeegyeztet­ni a szocialista szövetkezeti formával. A jó háztáji gazda­ság közös gazdasági érdek és egyben népgazdasági érdek is. De az nyilvánvaló, hogy ha a háztáji gazdaság túl­méretezett, akkor a közös gazdaság okszerű munkaerő- igényeit nem tudja kielégí­teni. Ahol tehát ilyen ered­ményeket tesznek továbbra is, ott előbb, vagy utóbb elő­térbe kerül az egyéni érdek a közössel sezmben, ami nem mási, mint a közös gazdasági érdek megsértése. Másik ilyen káros jelen­ség a munkaegység és a punkanormá'k félredobása és helyette — a pillanatnyi elő­nyöket, illetve az egyéni ér­deket szem előtt tartó —el­képzelések alkalmazása. Pl.: megyénkben 9 tsz-ben a mun­kaegység helyett munkanap- normákat alkalmaznak, az illattenyésztésben pedig havi fizetést és a növénytermesz­tésben közvetlen részesedést. Továbbá 3 tsz-ben se mun­kaegységet, se munkanap- normát nem alkalmaznak, hanem részben havi fizetést, is részben közvetlen részese­iéit. Ezeken kívül van há­rom olyan tsz, ahol teljes egészében teljesítmény es óra­bért alkalmaznak. Harmadik ilyen káros je- enség, amely a legnagyötíb nértékben elharapódzott me­séik területén is, a részes művelés elmélete, 5z az elmélet kétirányú me- jyérak szövetkezeteiben. Egy- észt úgy jelentkezik me­sénkben mintegy 22 tsz-ben, logy a kapás növényeket a agofk között szétosztják ré- zes művelésre, ami annyit elent, hogy a megtermelt :apásnövények termésének 0, illetve 40 százalékát köz­vetlen részesedésben kapja neg a tag. Ez különösen ve­szélyes jelenség azért is, nert felborítja az üzem mun- :aegyensúlyát és feszültséget redményez a keresetben az Ital, hogy jelentkezni fog az gyén lieg végzett munka túl- izetése és ezzel párhuzamo- an csökken a közös gazda­ág kövedelme. Másrészt a agok egyrésze igen magas övedelemre tesz szert, míg a lásik része nem. (Pl. az az állattenyésztő, aki 365 apót dolgozik és havi 1200.— t-ot kap, nem iut annyi jöve- elemhez, mint az a növényter- íesztő, aki kb. csak 120 munka- apót dolgozik a növénytermesz- ísben és ezért megkapja az ál- ila megtermelt termés 30—40 tázalékát. Különösen a kapás- övényeknél fontos, hogy a ka- ásokből való közvetlen részese- ést mindig a közös állatok :ükségletéből kiindulva vlzsgál- tk. Nyilvánvaló, hogy ahol 30— l százalék takarmányt osztanak i közvetlen részesedés címén, tt nem lehet fejlett a közös ál- ittenyésztés. Ez pedig azt ered- iényeri, hogy egyoldalúvá vá­lik a gazdaság, alacsony lesz a jövedelmezőség, mert eleve ki­zárják azt is, hogy a növény- termelés jövedelmező legyen, hiszen ha nincs állat, nincs trá­gya, nincs talajerő utánpótlás.) A részes művelés elméleté­nek másik iránira úgy jelent­kezik megyénkben, hogy mintegy 33 tsz-ben a növé­nyek egy részét kívülállók­nak adták ki részes műve­lésre. Akár az egyJS, akár a másik módszerről legyen szó, i egyik sem fér össze a szo­cialista szövetkezeti gazdál­kodással. A részes művelés ugyanis — bármilyen szo­cialista mezbe öltöztetjük — nem más, mini a kapitalista módszerű kizsákmányolás. Végül jelentkeznek káros jelenségek olyan területen is szövetkezeteinkben, mint az érvényben lévő rendeletek és jogszabályok be nem tartása, a felelőtlen pénzgazdálkodás, a bank megkerülése, a kiöre­gedett, vagy munkaképtelen­Másrészt. a mmtaaiapsza.bály alapvető elvei a gyakorlatban beváltak. Éppen ezért vala­mennyi mezőgazdasági ter­melőszövetkezet részére a működést engedélyezni és működési engedélyt kiadnia továbbiakban csak akkor le­het, ha: — a tagok földjüket, állatai­kat és egyéb termelőeszközeiket — a háztáji gazdaság határáig — a szövetkezetbe beviszik; — a szövetkezet a termelés minden ágában közös gazdálko­dást. folytat; — a munkát a tagok közösen végzik; — a tsz működését éves ter­melési terv alapján szervezi meg; — termékeit közösen értékesíti; — közös jövedelmét a végzett munka alapján osztja el; — a munkateljesítményt mun­kaegység alkalmazásával mérik; — fel nem osztható szövetke­zeti alapot létesít, amit a jöve­delemnek — a közgyűlés által megállapított, de legkevesebb $ százalékával növeli; — szociális, kulturális alapra a közös jövedelemből — a köz­gyűlés határozata szerint — any- nyit tartalékolt, bogy az alap hatékony segítséget biztosítson a munkaképtelen betegeknek, szUlőnőknek és a munkából ki­öregedetteknek; — a gazdálkodásról folyama­tosan hiteles könyvelést vezet, költségvetést és zárszámadást készít; — már a megalakuláskor ren­delkezik a nagyüzem előnyeit biztosító területnagysággal és taglétszámmal; — gondoskodik a tagok szo­cialista szellemben való nevelé­séről, óvja a szövetkezetei az osztályidegen és egyéb ellensé­ges elemektől és az áUaml tör­vényeket és rendeleteket be­tartja. A fentiek alapján tehát a tanácsi szerveknek, vala­mennyi mezőgazdasági tsz- nek az alapszabály módosí­tásával kapcsolatban felme­rült néhány jelentősebb kér­désben a következők szerint feed! eljárni: — ha a beviteli kötelezettség alá eső föld haszonbérbe van adva, az érdekelt tagot (206/1950. (VIII. ll.) MT, sz. rendelet 2. g. 1. bek. foglaltak szerint fel kell hívni, hogy a bérletet a gazda­sági év végére mondja fel; — a háztáji gazdaság céljára a közgyűlés legfeljebb 800—1600 n- öl területet jelölhet ki családon­ként a közös munkában résztve­vők számától, a szociális hely­zettől függően; — a beviteli kötelezettség alá eső vagyontárgyak köre válto­zatlanul az 1091/1956. (IX. 11.) sz. MI. határozattal kiegészített mlntaalapszabályban foglalt ren­delkezések az irányadók; — a fel nem osztható szövet­kezeti alap a tagok között nem osztható fel; — az olyan alapszabályi ren­delkezés, amely a tagok részére a munkateljesítménytől függet­lenül előre meghatározott dijat, napszámbért, órabért stb. ír elő, nem lehet elfogadni; — előlegként a reális tervek szerint — a mintaalapszabálynak megfelelően — egy munkaegy­ségre eső részesedés 50—60 szá­zalékát lehet kiadni; — a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek működésénél alap­vető követelmény továbbra is az 1026/1954. (III. 26.) sz. MT. hatá­rozatban, valamint a tsz-ek pénzgazdálkodására vonatkozó egyéb jogszabályokban a nyil­vántartások és könyvek rend­szeres vezetésére, valamint a könyvelő beállítására megálla­pított szabályok betartása költ­ségvetés, zárszámadás készítése; — a jövőben valamennyi tsz csak akkor részesülhet bármi­lyen állami támogatásban és a Magyar Nemzeti Bank csak ak­kor folyósít hitelt, ha alapsza- bályszerö pénzügyi tervet készít és rendszeresen vezetett köny­veiből a gazdasági felhasználá­sok ellenőrizhető lu zése, a túlzott kiosztásra való törekvés, amely a közös gazdasági alap megrendítésót eredményezi, stb. Nagyjában ezek azok a ká­ros és veszélyes jelenségek, amelyek veszélyeztetik a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek gazdasági megszilárdu­lását. Éppen ezért a termelő­szövetkezeti kommunisták­nak, pártszervezeteknek, ta­nácsi szérveknek és vala­mennyi termelőszövetkezeti vezetőnek és tagnak egyaránt határozottan fel kell lépnie a szövetkezeti parasztság tényleges érdekei szerint és felszámolni ezeket a káros jelenségeket. Ehhez segítsé­get ad a most megjelent 22/B/1957. ss, FM. utasí­tás is. A most. megjelent idevo­natkozó utasítás kimondja, hogy — nem hagyható Jóvá, olyan alapszabályi rendelkezés, amely a hatályos jogszabállyal ellenke­zik, illetőleg amire a népgazda­ság szerkezetét, működését meg­határozó rendelkezések nem ad­nak lehetőséget. Az engedélyezési eljárásra vonatkozólag az utasítás ki­mondja, hogy az újonnan alakuló mezőgazdasági ter­melőszövetkezet vezetősége köteles a szövetkezet műkö­désének engedélyezése vé­gett az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, valamint egyéb iratokat a Járási Ta­nács VB. Mezőgazdasági Osz­tályához benyújtani. Ezzel egyidőben, ha a mintaalap­szabályt módosította, úgy a módosított alapszabályt is benyújtani. A Járási Tanács köteles a kérelmet, valamint a benyújtott módosított alap­szabályt felülvizsgálni acél­ból, hogy — a szövetkezetek célja és megvalósítani kívánt gazdasági tevékenysége nem ütközik-e jog­szabályokba; — nincs-e az alapszabályban olyan rendelkezés, amely ki­zsákmányolás elemeit tartalmaz­za, vagy kizsákmányolásra ve­zethet; — az alapszabály a 22/B/1957. sz. FM. utasítás n. fejezetében foglalt Irányelveknek megfelel-e; — köteles megvizsgálni továb­bá a Járási Tanács VB. Mező­gazdasági Osztálya a helyszínen, hogy a megalakult mezőgazda- sági termelőszövetkezet életké­pes-e, rendelkezik-e a megala­kításhoz és működéshez szüksé­ges gazdasági és szervezeti fel­feltételekkel — (közös termelés folytatására alkalmas fekvő föld­terület, munkaerő, igásállatok, legfontosabb épületek, stb.) Ha e feltételek megvannak, úgy kö­teles közvetlen segítséget nyúj­tani és a kérelmet továbbítani a Megyei Tanács VB. Mezőgazda­sági Osztály vezetőjéig. Annak érdekében, hogy valamennyi káros jelenséget megszüntessünk és a szövet­kezeti demokrácia egészséges továbbfejlődését biztosítsuk, az utasítás kimondja, hogy ha már korábban kiadott en­gedély alapján működő me­zőgazdasági termelőszövetke­zet, 1956. október 1. napja után a mintaalapszabályt mó­dosította, vagy gazdálkodását már nem a mintaalapsza­bálynak megfelelően folytat­ja, a Megyei Mezőgazdasági Osztályvezető — megfelelő határidő kitűzéssel — hívja 1957 május 26-án, délelőtt 11 órakor nyílik meg a Dam­janich Múzeumban (Szolnok, Kossuth-tér 4.) Jean Effel világhírű karikaturista kiál­lítása, Jean Effel igazi neve: Francois Lejeune. Művészi álnevét nevének kezdőbetűi­ből — F és I, — állította össze. Több mint 10.000 rajza és mintegy 30 illuszt­rált kötete jelent meg eddig francia és külföldi kiadás­ban. — Együk legnépszerűbb kötete az 1943-ban megjelent ..A kis angyal'1 című műve. Politikai szempontból legje- lmtö&etíb az 1935-beg Gajlii­fel a termelőszövetkezet ve­zetőségét az alapszabály be­tartásra. Ha az alapszabály ezen utasításiban foglalt alap- elvektől eltér, úgy a t6z. ve­zetőségét határidő kitűzéssel fel kell hívni az alapszabály megfelelő módosítására. Azokat a mezőgazdasági tsz-eket, amelyek földjüket vagy annak nagyobb részét kívülállóknak részes műve­lésre adták ki, felül kell vizsgálni abból a szempont­ból, hogy alapszabályszerű továbbműködésük a szüksé­ges gazdasági feltételeknek, elsősorban a belső munkaerő helyes arányának megterem­tésével biztosítható-e. Ezek megteremtésére a termelő- szövetkezet részére megfelelő határidőt kell szabni. Ez a türelmi idő azonban legfel­jebb a gazdasági év végéig terjedhet. — A szövetkezeti gazdálkodás szempontjából életképtelen tsz-nek anyagi támogatást adni nem lehet. Attól a mezőgazdasági tsz- től, amely az alapszabály­szerű működéshez szükséges feltételeket az engedélyezett türelmi idő alatt merni bizto­sítja, a működési engedélyt meg kell vonni. A szövetke­zetek önállóságát, gazdasági tevékenységük kialakításában az alapszabály egyes rendel­kezéseinek kiegészítésében megfelelő módosításban azon­ban nem szabad korlátozni. A tszesi-ok részére műkö­dési engedélyt tovább enge­délyezni csak akkor lehet, ha a tszcs, a jelenleg ér­vényben lévő tszcs-ok minta- alapszabálya keretek között működik; Termelőszövetkezeti párt­szervezeteinknek, tanácsaink­nak, de valamennyi termelő­szövetkezeti kommunistának és becsületes tsz tagnak harcba kell szállni a szövet­kezeti mozgalom területén tapasztalható kóros és veszé­lyes jelenségek felszámolá­sáért, illetve a 22/B/1957. sz. FM. utasítás végrehaj fásáért. Magyarázzák meg a kommu­nisták és a vezetők, hogy amikor nyíltan megmondjuk és fellépünk az említett ká­ros jelenségek ellen, akkor nem a szövetkezeti önállósá­got sértjük meg. Ellenkező­leg: a közös gazdaságnak, a szövetkezeti mozgalomnak akarunk és teszünk szolgála­tot és ez kötelességünk, hisz a tagok érdekei követelik ezt meg. Ezért széliünk síkra, ezért mondjuk meg nyíltan, hogy józan ésszel, erkölcsi érzékkel és előre, a jövőre is gondolva, lehetetlen bele­egyezni abba és nem is egyezhetünk bele abba, hogy bármely szövetkezetben to­káros és veszélyes jelenségek akadályozzák a fejlődést, hogy bármely szövetkezet, így, vagy úgy, nyíltan vagy burkoltan kizsákmányoló jel­leget öltsön, vagy bármely I címen munkanélküli jövede­lemre tegyen szeri- Azért mondjuk ezt meg nyíltan és ezért széliünk síkra a kija­vításukért, mert az itt felve­tett jelenségek nemcsak az egyes szövetkezetekre, vagy tagokra, hanem az egész szö­vetkezeti mozgalomra káro­sak. BABINSZKI FERENC A Tsz Tanács megyei megbízottja mard kiadásában megjelent „De la Roque ezredes" című fasisztaellenes karikatúra so­rozata. Legutóbb Franciaor­szágban két kötet egészen új­szerű Lafontaine mese-illuszt­rációval aratott nagy sikert. Ma Európa együk legnép­szerűbb rajzolója. Új stílust alakított ki, amely látszólag gyermekien naív, valójában komoly, harcos és humanista. A magyar közönség körében „Az ember teremtése" és „Ádám és Éva" című (Mag­vető, 1956) műved révén vált ismertté. Budapesten rende­zett kiállítása régen nem lá­tott sikert aratott ez év ta­vaszán; Négy nap alatt három he­lyen jelentkezett a burgonya­bogár. — Az előz» éviekkel együtt már 80 burgonyabo­gár gócot találtak az ellenőr­ző szervek. Legutóbb a kun­hegyes! járásban Tomajmo- nostorán, Tíszarotfon. azon­kívül Mezőtúron jeletkezett. Ha továbbterjedését nem akadályozzuk meg, tőnkre te­heti az egész megye burgo­nyatermését, de nemcsak a burgonyát, hanem a paradi­csomot is veszélyezteti. Vé­dekezni ellene csak intézmé­nyesen lehet. Ez nem csupán a tanácsok feladata, hanem minden termelőé. Mi a leg­fontosabb: Az, hogy minden termelő rendszeresen figyelje burgonya vetését. Ha burgo­nyabogarat talál, jelentse a községi gazdasági felügyelő­nek, Ha a fertőzött terület 3 holdnál kisebb, a községi me­zőgazdász ingyenes védekező Mit kell tudni anyagot és permetező készü­léket bocsájt rendelkezésre. A 3 holdnál nagyobb terület­re kiterjedő burgonyabogár gócoknál a védekezést a Nö­vényvédő Állomás végzi. A gazdasági felügyelőnek a Nö­vényvédő Állomást kell érte­sítenie a burgonyabogár fel­lépéséről. Mivel ez a kártevő már évek óta veszélyezteti a ter­mést, korábban már több fontos- rendelet jelent meg a védekezési szolgálat megszer­vezésére. A rendelet többek között előírja, hogy minden helységben meg kell szervez­ni a kereső, illetve figyelő brigádokat. A Kunhegyest Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága azonban az idén nem gondoskodott erről. Csak most kezdenek kapkodni, amikor a fertőzés már meg­történt és a kártevők nagy tömegben jelentek meg. A TTIT Megyei Szervezete és a Damjanich Múzeum rendezésében „Művészek a képzőművészetről’' címmel előadásokat rendez. A szol­noki Mű vész tellep fiatal mű­vészei beszélnék a képző- művészetről, a műfajokról és a művek születésének a problémáiról. Első előadás 1957 május 24-én lesz, délután fél 6 órai kezdettel a Múzeum Kossuth, a burgonyabogárról A burgonyabogár kártétele népgazdasági szempontból igen jelentős, mert a bogarak és a lárvák egyaránt a burgonya lom­bozatának veszedelmes pusztítói, ami természetesen a gumóter­més lényeges csökkenését, eset­leg teljes megsemmisülését von­hatja maga után; — A kártevő rendkívüli szaporasága és fa­lánksága miatt olyan területe­ken, ahol már meghonosodott, a burgonyát csak költséges nö­vényvédelmi munka árán tehet termeszteni, tehát ez a népélel­mezés szempontjából nélkülöz­hetetlen termék csak megnöve­kedett termelési költséggel ál­lítható elő. A kártevő elsősorban repülve terjed. A bogár jól repül és ked­vező széllel egyhuzamban akár száz kilométeres távolságra is eljuthat. Ha repülés közben rá­telepszik a. vasúti kocsira, gép­kocsira, szekerekre, stb; ezeken is nagy távolságra hurcolható el. Vízbe hullva a bogár nem pusztul el, hanem a víz színén úszik és így 10 napig is életben maradhat. Folyóvizek; különö­sen áradás idején messzire el­juttatják. A bogár kisujjkőröm nagyságú (9—12 mm hosszú, 6—7 mm szé­les) tojásdad alakú; hátoldala erősen domború, hasoldala la­pított. Hasoldala; feje és torka sárgásbarna alapszínű, rajta sza­bályos apró fekete foltok látha­tók. Legjellemzőbbek a bogár kemény szárnyal, melyeken ösz- szesen 10 fekete hosszanti esik húzódik végig, a fekete csíkok köze világos sárga, vagy sárgás­--------- ^ » ..... — TT lT híradó fehér. Ennek alapján a burgo­nyában található, valamennyi többi rovartól könnyen megkü­lönböztethetjük. A tojások kb, másfél mm hosszúak, narancs- sárgák, vagy citromsárgák, raga­dós felületűek. A tojásokat 20-* 30-as csomókban találhatjuk a burgonya leveleinek alsó felüle­tén. A katicabogár tojásával té­veszthető össze, de különböznek; mert a katicabogár tojása nem ragadós felületű. A tojásból ki­kelő lárvák, kb; másfél mm hosszúak. A fej; a nyakpajzs és lábak feketék; a potroh húspi­ros oldalán fekete ponton van­nak a lábak. Kizárólag a talaj** ban található 2—10 centiméter mélyen kis símafalú üregben. Színük naranesvöröstől; világos sárgásvörösig változik; Hogyan védekezznük e kártevő ellen? Minden termelő köteles május 1-től a termésbetakaritásig. Illet­ve a lombozat leszáradásáig fi­gyelemmel kísérni. Keresés al­kalmával a termelő szerelje fel magát az esetleg megtalált bur­gonyabogarak, lárvák, tojások azonnali elpusztításához szüksé­ges petróleumos vizet, vagy ben­zines vizet; esetleg fáradt olajat és vizet tartalmazó Jól zárható üveggel. Minden egyes dolgozó pa­raszt; asszony; leány, gyermek induljon harcba a burgonyabo­gár fertőzési gócok felkutatási* ra, hogy burgonya termesztésünk legnagyobb ellenségét idejében felfedezhessük és megsemmisít­hessük. A burgonyabogár elleni harcban legfőbb szabály: meg kell találni a fertőzött gócot. téri kiállítóhelyiségében; — Előadók: Bokros László fes­tőművész és Gácsi Mihály grafikusművész. — Bevezeti: Kapositári Gyula. Második előadás 1957 má­jus 31-én lesz, délután fél 8 őrad kezdettel, a Múzeum Kossuth-téri kiállító helyisé­gében, Előadó: Nagy István szobrászművész. — Bevezeti: Kaposvári Gyula. Előadások után tárlatveaeá tés= Csak a szocialista formák betartásával, a közös érdekek szem elölt tartásával működhetnek a termelőszövetkezetek — Mit kell tudni a 22IBI1957, sz, FM, utasításról? — né vált öreg , tagok kisemmi ­a mezőgazdaság szocialista átalakításának fő úttá a mezőgazdasági termelőszövetkezet Májas 26-án délelőtt 11 órakor nyílik lean Effel liavíkatiwazkíállitása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents