Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-22 / 118. szám
1 II. évfolyam, 118. szám. ARA: SO fillér. 1957. május 22. szerda. S lövő pspp lásEtÓT a HIVŐ SZÓRA VARNAK Szabó Péter dolgozó paraszt, az ellenforradalom megtévesztő szólamainak engedve, ősszel otthagyta a mezőtúri Rákóczi Termelőszövetkezetet; Vele együtt még huszonheten léptek ki, többségükben jószándékú, becsületes emberek, akiknek ítélőképességét az akkori zűrzavaros idők elhomályosították. Szabó Péter már megbánta, hogy kilépett. 'Csak önérzete tartja vissza. Panyilc Gábor, aki szintén otthagyta a Rákóczi Tsz-t, a közelmúltban ismét jelentkezett és kérte, vegyék vissza a termelőszövetkezetbe. Máté János, a kengyeli Salai Termelőszövetkezet elnöke is arról számolt be a napokban, hogy az ősszel kilépett személyek több mint 80 százaiéira vissza akar térni. Vajon csak Mezőtúron és Kengyelen van így? Nem. Megyeszerte hasonló a helyzet; Azok a dolgozó parasztok, akik már belépésük alkalmával is célnak tekintették a szövetkezést, vagy később, a közösségi munka évei alatt szerették meg ezt a sajátos együttlétet és ősszel a hazug propagandának felülve, meggondolatlanul kiléptek, már régein megbánták tettüket. Hiányzik nekik a baráti kör, azok az emberek, akikkel együtt küszködtek a termelőszövetkezet nehéz esztendeiben. Mert az az igazság, hogy a volt termelőszövetkezeti tagok és a jelenlegi tsz-tagok között valahogy elhidegült a viszony. Ennek különböző okai vannak, de ezt most ne feszegessük. A másik körülmény szintén nem megvetendő. Már sokszor hangoztattuk és szinte már frázisnak tűnik ez a kijelentés, hogy közösségben az erő. De így van. A termelőszövetkezetben, a gépek segítségével vagy a sok ember együttes leleményességével sokkal könnyebben, kisebb erőkifejtéssel, kényelmesebben dolgoztak, mint egyéni gazda korukban. Hiszen még nem is olyan régen a nyolcórás napi munka elve uralkodott a termelőszövetkezetben, ami a magyar mezőgazdaságban azelőtt ismeretlen fogalom volt. Csupán az utóbbi időben javult meg annyira a munkafegyelem, hogy a termelőszövetkezetek többségében jól kihasználták a munkaidőt. S amikor kissé összetorlódott a tennivaló, nem számított, hogy reggel 4 órakor kell kezdeni és naplementekor végezni. A szövetkezetekben azonban még ilyen körülmények között sem szakadt meg senki a munkában. Akik most egyéni gazdák lettek — mert otthagyták a szövetkezetét — válaszút előtt állanak. Nem közömbös, hogy az a dolgozó paraszt, aki eddig a termelőszövetkezetben aránylag kevesebb munkával, de mégis kielégítő jövedelemre tett szert, most ismét az apái, nagyapái által folytatott régi termelési módszerekhez tél-jen vissza és egymaga küszködjön néhány hold földjén. Mindezek jóformán csak az érzelmi részét jelentik ennek a változásnak, de a termelőszövetkezetből való kilépésnek vannak egyéb következményei is. Ezekről is szólnunk kell. Nem kevesen vannak, ‘akik azért kérték felvételüket valamelyik termelőszövetkezetbe, mert néhány hold földjük — melyet megfelelő eszközök hiányában tökéletesen nem művelhettek meg — nem tudta eltartani őket és eladósodtak. Egyik-másik dolgozó parasztnak többezer forintos adótartozása is felszaporodott. Amikor belépett a termelőszövetkezetbe, tartozását felfüggesztették. Most, hogy otthagyta a szövetkezetét, a kötelezettség ismét érvényre jutott és az adóelőírásnál megterhelték korábbi tartozásával is. Ezek az emberek szintén ^erősen latolgatják elhatározásukat. Legszívesebben visszamennének a szövetkezetbe, amelyet ősszel otthagytak. Csakhát a hívó szót várják, a bátorítást és ez bizony hiányzik. A termelőszövetkezetek jelentős részében ugyanis furcsa szemmel néznek a tsz-ből kilépettekre. Gyakran ellenségnek tartják őket. A tsz-ből kilépett dolgozó parasztok döntő többsége pedig nem eFenség, hanem megtévesztett ember, aki igen megbánta már, hogy hallgatott a lázítókra. A szövetkezet ellen ágálók- nají, a szövetkezés ellenségeinek, a kupeceknek, spekulánsoknak, a közös vagyon kártevőinek természetesen nincs helyük a közösségben. Az alapjában véve becsületes. de megtévedt dolgozó parasztok azonban hűséges és szorga’mas munkásai lehetnek a termelőszövetkezet - nek. Ezeknek érdekében szólunk most, és kérjük, hogy bátorítsák őket, s ne zárkózzanak el attól, hogy ismét visszafogadják őket a szövetkezetbe. — ka — MAI SZAMUNKBÓL; TALÁLKOZTAK MEGYÉNK PEDAGÓGUSAI ÜZENET A JÄSZAPÄTI ÖREGDIÁKOKNAK TAVASZT, ÉLETET KIÁLTSUNK A FÖLDMÜVESSZ ÖVETKEZETEK ÉLETÉBŐL TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÍRADÓ Püfölik egymást az ökölvívó-palánták a Szolnoki MTE edzésén. Bánhidi II. (36 kg), Bozsó III. (36 kg); Mindketten általános iskolai tanulók még. Múlt év novembere óta ismerkednek az ökölvívósport rejtelmeivel. Ha továbbra is szorgalmasan edzenek, lehet, hogy ők lesznek a jövő Papp Lászlói. (A többiekről riport a 6. oldalon.) Annyi szóbeszéd után végre tettek Szolnok megyénk legnagyobb ipari városa. Lakosságának többsége piacról, üzletből vtszá az élelmet. Ez adta a gondolatot, hogy utána nézzünk, milyen jelenleg a város zöldségellátása. Honti elvtárs, a városa tanács kereskedelmi osztályának vezetője adott választ néhány kérdésünkre. A kérdésiek és feleletek így hangzanak: — Sokszor esett már szó arról, mit lehetne, mit kellene tenni azért, hogy a vásárlók jó és aránylag olcsó áruhoz jussanak. Most beszéljünk arról, mit tettek, s milyen intéz— Szolnok zöldáru ellátása érdekében kedések vannak jelenleg folyamatban e cél érdekében. — Jelenleg a város zöldségellátása elfogadható. — Egyedül burgonyából volt és pillanatnyilag van még hiány, de ha hihetünk a Me- zőker vezetőinék, most már lesz elég. Ami pedig a tett intézkedéseket illeti, van egy néhány. Jó hatással van az ellátásra például a városi tanács végrehajtó bizottságának az a határozata, amely szerint az üzletek minden eddigi bürokratizmust mellőzve, közvetlenül a termelőktől vásárolhatnak zöldséget, gyümölcsöt. Ez több értelemben véve is előnyös. Vasárnap minden Szolnok megyei képviselő találkozik választóival A Szolnok megyei képviselők megkezdték már a beszámolókat a parlament legutóbbi üléséről! Vasárnap a régi és új képviselők egykal, beszámolőkiat, fogadónapokat, falugyűléseket rendeznek azokon a területeken, amelyet a képviselők már hosszabb idő óta rendszerearánt találkoznak választóik- sem látogatnak. Csaknem 6000 holdon termelnek rizst az egyénileg gazdálkodók Szolnok megyében a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók összesen 20.100 holdnyi területen termelnek rizst. Ebből 5890 hold esik az egyénüeg gazdálkodókra. Annak ellenére tehát, hogy a beadási kedvezmény már nem ösztönzi a termelőket, az újonnan megállapított árak szerint örömmel vállalkoznak rizstermelésre. A vetést már megyeszerte elvégezték és az árasztás is befejezéshez közeledik. Többségében az évelt óta bevált Dunghán-Sali fajtát vetették, de Visebb területen tovább folytatják a kísérletezést a Dross-213-as és a Du- bovszki-129-es fajtával is. Szolnokon is bsmufatíáh lean Effel kacikatatáit Jean Effel karikatúra kiállításának anyagát a nagy fővárosi siker után vidékre vitték, több városban bemutatták. A francia karikaturista művei utolsónak egy hétig Szolnokon lesznek kiállítva s az értékes anyagot innen viszik vissza Párizsba. Egyrészt olcsóbban adhatják tovább a vásárlóknak az árut, másrészt, nem törik annyiszor a szállítással. Most már a Kiskereskedelmi Vállalatnak szerződése van a helyi Szabadság Tszszel, valamint a cibákházi és cserkeszöllői melegágy1, kertészetekkel, primőr-áruk szállítására. Persze, emellett még sokszor vesznek át árut az üzletek a Mezőkerttől is, ami bizony néha nagyon magán viseli a különböző elnevezésű költségeket, szállítási raktározási, stb. díjakat. — A várost környező tsz-ek bekapcsolódtak-e a •— számukra is előnyös — áruella tás biztosításába? — A tószegi Dózsa ezen a tavaszon nyitott üzletet a piacon. Jelenleg saját kony- h akertészet ü k bői zöldségféléket, ezen túl tejet, tejtermékeket, lisztet, rizst, korpát, tojást, időnként húst árusítanak. Ami nagyon lényeges — olcsón. Amikor az elmúlt heti piacokon a kistermelőknél 15 forint volt az alma, ők ugyanazt a minőséget, 8 forint 20 fillérért adták. Sokat segítenek a burgonya ellátásban is. Sok baj volt a tejféleségek- loei. Ezért a Tejipari Vállalat az átvevő helye mellett egy kimérőt létesített, ahol szombat és vasárnapon, a két legkritikusabb napon tejtermékeket árusítanak. — Miért nem állandósítják az üzletet? — Ez a helyiség hiányán múlik. — Miért tűri a tanács, hogy a földművesszövctkezet üzletnek alkalmas helyiséget raktár címén lomtárnak tartson fenn, épp a piac közelében? — Tudunk róla, s reméljük, sikerül majd , őket jobb belátásra bírnunk. — Az előbbiek valóban komoly javulást jelentenek, de nem tagadjuk, hogy ez meg mind nem elég. Milyen javulására számíthatunk még ez évben? — Az Alcsiszigefci Állami Gazdaság vezetői és a tanács illetékes képviselői között komoly véleménycsere. folyt nemrégiben erről. A gazdaságbeliek mondván, hogy az ősszel megégette a szájukat, a kása, vagyis egy csomó árújuk ott romlott meg, most hallani sem akartak zöldség- termelésről. A beszélgetések eredményeképpen azonban már elértük, hogy paradicsomot, főzőtököt, karalábét, káposztát. őszi zöldbabot, borsót és karfiolt hoznak piacra. Jövőre meg gyümölcsféleségeiket is Szolnokon értékesítik; Élőbaromfi árusításba is kapcsolunk be állami szervet, amely maga nevelte barom- fikat hoz majd a piacra. Tárgyalásokat folytatunk arról, hogy a Tisza alsó szakaszán megindítsák a hajó- járatot. Ezzel sok kécskei, bőgi, lakiteleki termelő kapna kedvet ahhoz, hogy, hozzánk hoziza áruját. — Mi a véleménye Honfi elvtársnak a földmüvesszövet- kezeti zöldscgárusításról? — Szánalmas dolog, hogy néha ezekben az üzletekben van a legsilámyabb áru. Ez jórészt abból adódik, hogy az elárusítóik keze nagyon meg van kötve. Megkapják az árut, ami amúgy is elég drága. Ha a kínálat nagyobb, vagy az áru romlik, le kellene árazni. Ez viszont náluk nagyon körülményes. Az eladónak ebhez nincs joga, mire viszont az ellenőr odajut egy-egy helyre, már nagyrésze értéktelenné válik. Remélhetőleg azonban ők is változtatnak majd ezen a módszeren. Mindezek után jó tudni, hogy annyi szó-beszéd helyett most már valóban egyre komolyabb tettek tanúskodnak arról, hogy a városi tanács vezetői valóban törődnek a dolgozók ellátásával. v bo — HELYTÁLLNAK A munkahelyen és a szolgálatban, a haza védelmében is he’ytáljnak a szolnoki munkásőrség tagjai. Féltő gonddal ápolják fegyvereiket, s azok mindig biztosan találnak. VALÓBAN A NÉP FIAI Szükségesnek tartom, hogy az újságon keresztül köszönetét mondjak a szolnoki karhatalmi egység azon beosztottjainak, akik kisegítették az édesanyámat, aki Jugoszlá- S viából látogatóba jött hozzám és Szolnokra érkezve, útját - meg kellett szakítania. Ekkor találkozott a szolnoki karhatalmi egység egyik tagjával, felvilágosítást kért tőle. Névszerint az illetőt nem ismerem, de ahogy édesanyám elmondja, az igazán a nép fia volt. Édesanyám a karhatalmista elvtárssal néhány percnyi beszélgetés után _ a parancsnokságra ment. ahol a legnagyobb szerettei és {nagyon kedvesen fogadták. Öt percnyi tanácskozás után megszületett a döntés. Anyámat, aki 57 éves, kioktatták, hogyan üljön a motorkerékpáron. És már dübörgőit is a motor, amelynek hátulján anyám ült. Az az anya, akt a fiát látogatni indult el Tiszasülyre. nem számítva a vasárnapi közlekedési nehézségekre. Édesanyám csak hírből ismerte még a magyar karhatalmiétákat. De ez a találkozás, az udvarias segítő készség baráti megnyilvánulása arra készteti őt. hogy megköszönje a segítséget. Továbbmenőleg én. a fia. Setét Laios. úgy értékelem az édesanyám álta’ émendottakat. hogy. ma valójában szoros a kapesbat és mélyreható a nép és a karhatalom között. Karhataimistálnk az ellenforradalom nehéz napjaiban fegyverrel a kézben, elsőként keltek népi államunk vériemére, az ellenforradalmárok megsemmisítésére.- Ugyanakkor ezekben a nehéz napokban megtanulták szeretni is a becsületes dolgozókat és ez a szeretet jut kifejezésre abban is, amit édesanyámmal tettek. Setét hajós, Tiszasüly yiLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
