Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-24 / 95. szám

Öreg harcon, tizenkilences Kommunisták, tizenkilence­dek. Milyen sokai írtunk és írunk, beszéltünk és beszé­ljük róluk! Nem ok nélkül. fis az eredmény? Erről in­kább majd később ... Eü De V. Juhász Józsefről még csali nem is írtak eddig. Egykedvűen mondja: — Legalább háromszor vol­tak itt az utóbbi időben egyik t izenkilences barátomnál. Új­ságírók. De egy sort nem lá­tott- az újságokban viszont. Megértem a célzást, de nem szólok semmit. Kissé rekedten, hangsúlyta­lanul beszél. És az emlékek mozaikkockáiból lassan össze­rakodik cffV öreg kommunista élete. 1912 óta vesz részt a mun­kásmozgalomban. 1912-től 19-ig illegalitásban, állandó életveszedelemben. A KMF- nek — megalakulása után — hamarosan tagja lesz. A dicsőséges Tanácsköztár­saság idején a harminchatta­gú kunhegyesi direktórium tagja — a kereskedelem, a közellátás nehéz munkáját ve­zeti. Kunhegyesen egy hóna­pig tartott az 1919-es proletár­­diktatúra. Ezalatt kiosztottak a gróf Nemes János-féle bir­tokból vagy négyezer holdat — a hazatért katonák között. Hatvannyolc kulákot zavar­tak a Tisza-gál építéséhez. — Kunhegyesen 1919-ben, töb­bek között ezt csináltuk — mondja V. Juhász elvtárs. A belső és külső ellenforra­dalom me-fojtotta a fiatal magyar Tanácsköztársaságot. S a Icunhegyesi kommunisták is a fehérterror vadállatlassá­­pával találták magukat szem. ben. V. Juhász Józsefet hatszor fogtó.k el, de mindig sikerült megszöknie. Most itt ül, be­szél, de olyan halkan, mintha csak önmagához szólna. És most nem olcsó hatásva­­dászás, — hanem a valóság — a hűség igényivel írjuk le. hogyan kínozták a kunhegyesi munkás-paraszt katonatanács tagjait is 1919-ben. Adjuk át a szót magának V. Juhász elvtársnak. — Amikor Kunhegyesen el­ső ízben elfogtak, egy hétig nem adtak enni és inni. A vízcsapból csöpögött a víz, de ha oda mozdultunk, az ólmos kancsuka, vagy a gumibot már le is csapolt tettünkre. Gumiboltal verni — különö­sen a talpunkat — kedvelt ..szórakozásuk” volt a fehé­reknek. Hangja még lejjebb eresz­kedik, de a szavak mélyén még mindig ott izzik a kérlel­hetetlen gyűlölet lávája. — Másfél évig, vagy ha! helyen ültem vizsgálati fog­ságban és 1921-ben megint hazajöhettem. De hiába voll meg a szabadulási cédula: ki­­lenced-magammal elfogtak. Héjjá s Iván és különítménye, itt, Kunhegyesen tanyázott. Ugyanolyan, vagy még na­gyobb kínzásokban volt ré­szünk, mint az előző helye­ken. Héjjas és két segédéé vallatást eszközei: rugdosás szöges, vagy álmos kancsuka, rmmibnt. tüzes körömszagnn­­tó — és egy vödör piszkos viz, hogy ha valaki összeesik, fel locsolják és megint úirakezd jék az egészet... Még sem tudtak meg semmit sem, tő­lünk. — Én akkor még fiatal, erős voltam, bírtam a kínzást, de végül is annyira kikészültem, hogy a fehérek megijedtek. No, nem aZ egészségi ál’avo­­tom miatt, hanem az adatok miatt, amit magammal vinnék a sírba. Hosszas huzavona után. a. Szolnoki Közkórháziba kerültem. Dr. Wimmer Vil­mos, törvényszéki főorvos, amikor megtudta, hogy kom­munista vagyok, elrejtett. Életben maradtam, de társaim közül többen elpusztultak. Csendes szomorúsággal te­szi hozzá: — Ma már csak egyről tu­dok, aki él: Turbacs Mihály, Kenderesről. V. Juhász elvtársnak ez­után 23 évig kellett hetenként rendszeresen jelentkeznie a rendőrségen és a főszolgabíró­nál. Állandó megfigyelés alatt állott. Apósa öt hold földjén dol­gozott. Várt... És nem hiába'. — Eljött 1944 és ebben az évben egy ziman­­kós, téli napon, december 6- án, nyolcad magával megala­kította Kunhegyesen a. Ma­gyar Kommunista Pártot. Ök osztották a földet, államosí­tottak — végrehajtó ták a párt programját. 1947-ben már a Vörös Csil­lag Tsz alapítói között talál­jak. A fizikai munka nehezen ment neki, súlyos betegsége miatt kétszer kellett megope­rálni, — Héjjasék alapos mun-át végeztek... — 75 százalékos rokkantsága után 1948-bati havi 43 forint rok­kantsági dijat állapítottak rreg V. Juhász elvtársnak az „illetékesek nrj 1951 elején hivatalos leve­let kézbesített a posta V. Ju­hászokhoz. líurtán-furcsán értesítették — tekintettel ar­­ra, hogy tsz tag és keres, megvonják tőle a 43 fonni nyugdijat. Némi igazság való­ban volt ebben az indokolás­ban, hiszen V. Juhász József valóban keres — nem is tud­na meglenni munka nélkül. — De keresni, csak annyi! keres, amennyit egy "5 száza­lékos rokkant képes. Ebbő' tartja el b"lcg feleségét és szintén beteg sógorát. Vajon mit csinálna helyében az a rendeletgyártó bürokrata, aki megvonta V. Juhász József nyugdíját? • A Vörös Csillag Tsz tagjai azonban nem hagyták cser­ben. Pénztáros lett és ebben a pillanatban is az. ... Ilyen körülmények kö­zött érte V. Juhász elvtársat az ellenforradalom Kunhe­gyesen. Erről csak néhány epizódot. A kunhegyesi „forradalmi tanácsba” azért nem válasz­tották be, mert kommunista, de a feketelista kétszáznyolc­van neve között ö is, felesége is ott szerepelt — mert kom­munista ... ... Most is az. Mint a tsz vártvezetős-igi tagjának, nck’ is érdeme, hogy vrtn sikerült széthurcolni a közös vagyont. — Még azt is meg kell mon­dani, hogy a fiatalabbak nem becsülik bieg őt. a veterán forradalmárt. De a dolognak ebbe a részébe most nem bo­nyolódunk bele, hiszen ez már a magyar ifjúság szocialista szellemű nevelésének részét képezi... . Erről inaid más­fű Nem azért írunk most V Juhász Józsefről, ahogy ezt nemrég egyik ismerősöm kifejezte: tizenkilencesekről írni: ez most a divat. S e sza­vakban van valami igazság. Mert ha továbbra is csak írunk, csak beszélünk az őrei kommunistákról, akkor ezek az erőfeszítések valóban csak divattá, szahnacséplíssé vál­nak. Nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést várnak az öreg kommunistáit. Megbecsülés' 1 élteikért, önfeládozásokért rchet ezt pénzben kifejezni7 Nem! De ha nem is próbálko­zunk. nem is keressük a módját, akkor már hálátlan Ságról van s~ó. Bubor Gyulr 8 Pravda megemlékezése Lenin születésének 87. évfordulójáról Moszkva. (MTI) Mint a TASZSZ jelenti, valamennyi hétfői moszkvai lap a Lenin­­évfordulóra összpontosítja fi­gyelmét. A Pravda és az Iz­vesztyija vezércikkeket szen­tel az évfordulónak. — Lenin születésének 87. évfordulója — írja vezércik­kében a Pravda — különösen nevezetes, mert a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom a marxi-lenini eszfhék diadala volt a burzsoázia hatalmának megdöntésére, a proletáriátus diktatúrájának megteremté­sére és a világ első szocialista szovjet államának megterem­tésére vezetett Oroszország­ban. A hétfői Pravda közli Mo­lotov „Leninről” című cikkét is. Ugyancsak a Pravda közli Maurice Thoreznak, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kárának, „A lenini tanítás so­hasem volt annyira élő és ha­tékony, mint napjainkban” című cikkét. (MTI) (inneni ülés Moszkvában Lenin születésének 87. évfordulója alkalmából alkalmából. A gyűlés clnök-Moszkva (MTI). — A Moszkvai Nagy Színházban a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam cs a társadalmi szervezetek kép­viselőinek részvételével ün­nepi ülést tartottak Lenin születésének 87, évfordulója dotta. helyet foglaltak a a kormány vezetői, segeben párt és valamint a forradalom vete­ránjai, Az ünnepi beszédet E. Furceva, az SZKF Központi Bizottságának titkára mon-At E^yosiilt Államok kü!ügym:iiisx!érvumán tk szóvivője arról a ízov et tavas álról, hogy von ák ki Eurápábói az amerikai és szov.et csapatokat Washington (MTI) Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn kijelentette: az Egyesült Államok „szkep­tikusan fogadja azokat a szovjet javaslatokat, hogy vonják vissza Európából az amerikai és a szovjet csapa­tokat.” Lincoln White szerint az amerikai csapatok visszavo­násának „káros hatása lenne mivel komolyan meggyengí­tené Nyugat-Európa védel­mét.” Kijelentette, hogy az Egye­sült Államok most tanulmá­nyozza a szovjet jegyzéket, amely közös nyugati szovjet nyilatkozatot javasolt annak kijelentésére, hogy nem hasz­nálnak erőszakot a Közép Keleten. White szerint az Egyesült Államok „megfelelő időpont­ban” válaszol majd a szovjet jegyzékre. (MTI). A brit I ormány közsúteltc us> Ldcn-tíut£°an} in ieveivaliá* »»öreget MÉHES GYÖ1GY GüemRDTR CSL halandó« regény (48.) Azt ugyan még nem tudom, hogy Tudor bácsi és apa hajlandók lesznek-e ülni és pihenni egész nap és semmit sem csinálni. Ezt nem nagyon hiszom. Nem olyan embe­rek, hogy csak üljenek ölhetett, kézzel. Nem bánom, így is jó. Veszek apának egy remek gumicsónakot és minden­féle halászfelszerélést, olyant, amilyent csak nagyon gaz­dag emberek vásárolhatnak meg és majd halászik egész nap és este bejön a laboratóriumba, ahol a legújabb talál­mányomon dolgozom és mindent elmond nekem, hogv hány halat fogott. Vasárnaponként én is elmegyek majd ha­lászni vele. Tudor bácsi puskát kap tőlem, kétcsövű, messze]átós puskát. De mit. vegyek Ilus néninek? Mikor óreá gondoltam, egyszerre nagyon-nagyon elszomorodtam. Vajon mi lehet vele? Mit ér neki a szabadság? Biz­tosan sír egész nap. Azt hiszi, hogy meghaltunk, vagy tán még rosszabbat is, mert, ha az ember nem tud bizonyosat és csak képzelődik, az a legrosszabb. Olt feküdtem a friss moháiból és fühől vetett puha ágyon. Zöld mennyezet borult fölém, szellő motoszkált a lomb közt. Tulajdonképpen most először jutott időm gondolko­zásra. Mostanáig az események úgy hengergettek maguk­kal, mint megáradt patak a követ. Alig egy hete — még annyi sincs —, ott ültem a kerítés tetején és siránkoztam az unalom miatt. De vajon megbántam, hogy akkor, azon a koradél­utánon leugrottam a kerítésoszlopról, oda egyenesen Tatár Kálmán mérnök úr elé? _ . Nem, nem bántam meg. Ha újra kellene^ kezdeni, megint csak ugyanazt tenném, s azt hiszem, apáék is így gondolkoznak. Álomtalan, mély alvásból ébredtem másnap. Csuda frissnek éreztem magam. Én lettem volna lázas, beteg? Hiszen makk egészséges vagyok! Mintha semmi sem tör­tént volna velem. Illetve ez nem egészen így van. Sok min­den történt — főleg itt belül. Azokat a pofonokat nem felejtem el. míg csak élek. En addig csak gyerek voltam, bolondságon járt örökké a fejem, de most nem mondhatja senki, hogy „eh, gyerek vagy te, nem tudod még. mi az élet'. Az a pofon hadd sajogjon. Többet tanultam én ak­kor, mint akár egy év alatt. Mellettem, oldalára fordulva, aludt apa. O őrködött egész éjszaka, most Tudor bácsi a szolgálatos. Milyen jó, ha úgy szeretik az embert, ha vannak körülötted, akik jók, kedvesek. Közben felálltam. Lám, nem is szédülök, nagyszerű orvosság a Tudor bácsi főzete, bár keserű, mint a pokol. Ö ugyan azt mondja, nem az orvosság gyógyított meg ilyen hamar, hanem a fiatalságom, az adott erőt. Mindegy, fő az, hogy friss vagyok, akár egy rigó. Most Tudor bácsi van őrségen. Tatár mérnököt ilyesmire nem lehet használni a rossz szeme miatt; De azért bőven kárpótolta magát. Ő szakács. Amint mondja, nem csak acélt tud kotyvasztani, de a puúszkát is megkeveri. Igaz, hogy erre apa azt válaszolja minden alkalom­k t London (MTI) A Reuter 1 jelenti: ■: A brit kormány közzétette annak a titkos üzenetváltás­­. nak a szövegét, amely sir (Anthony Eden, az akkori brit í miniszterelnök és N. A. Bul- Éganyin marsall, a Szovjetunió ^Minisztertanácsának elnöke (között folyt néhány héttel az tan gól-francia erőknek a Szu­­mzi-csatorna övezetében tör­­stént partraszállása előtt. A brit kormány lépésére néhány órával azután került sor, hogy Moszkvában a nyu­gati tudósítókat a külügymi­nisztériumba hívták, ahoi L. F. Iljicsov, a sajtóosztály ve­zetője tudatta velük, hogy az Izvesztyija keddi száma kö­zölni fogja a két miniszterel­nök között lefolyt levélvál­tást, valamint Bulganyin marsall és Guy Mollet fran­cia miniszterelnök közötti le­vélváltást is. (MTI). Rövid HÍREK szovjet nyugat-német tanács­kozások megindításának kér­dését is .(MTI). ♦ Párizs (MTI). A Frano Tirőr jelentése szerint a dá­niai Kollunddle.j Wa Ren-i menekülttáborban verekedés­re került sor a Dániába távo­zott magyarok és a dán ren­dőrök között. A verekedés al­kalmából több rendőr meg­sebesült. Nyolc magyart le­­tartóztatak. * Házassápi tanácsadó szolgálat Belgrádion A „Modern Otthon” nei ä belgrádi nőegylet székházi­ban április 3-án kezdte m^g működését a nőegylet házas­sági tanácsadó szolgálata. A tanácsadó szolgálat férjeket és asszonyokat lát cl megje­lelő tanácsokkal házassági kérdésekben, sót családi per­patvarokban is. Tanácsadó­­szolgálat szakértői jogászok­ból, lélektani kuta4ókból gyermekorvosokból és nögyá• gyászokból állnak. Jova Dimitrijevics. a bel­grádi kerületi bíróság bírája szintén szakértőként működVt majd a házassági tanácsadó­ban. Az a célunk — mondotta sajtónyilatkozatában —. hogy tanácsainkkal, sőt olykor köz­vetlen közbelépésünkkel elő­­s-gtisük a harmonikus házcs­­életet. A tanácsadó-szolgálat egyéb­ként elhatározta, hogy rőt i­­■Hsen külön szolgálatot sxer­­•'•z házasulandó fiatalok ré­szére. mai, hogy megkeveri, megkeveri mérnök úr, csak az a baj, hogy a puliszkája még a gycmánlacéinál is keményebb. Pénzé ez csak kötődés. Tatár mérnök kitünően főz, emellett folyton íúr-farag s mindegyre kitalál valamit. Ha nincs vas, akkor fából dolgozik. Mindenféle sütőgödröket, különleges nyársakat fabrikál máris, most azon gondolko­zik, hogy agyagot keres és edényeket éget. Nekem mondta ezt tegnap este és kérdezte, segítek-c? Persze, hogy boldogan segítek. Egyelőre azonban még ő is alszik. A legokosabb, ha megkeresem Tudor bácsit ott az őrhelyén. Már tegnap odamentem volna, de akkor még elfogott a gyengeség. Tudom, hogy merre kell mennem. Itt a völgyet egy szikla zárja le. Különös, kúpalakú szikla, csak az egyik felén törik meg s ott csodálatosképpen, ha­talmas bükkfa terebélyesedik. De hogy is kapaszkodhatott meg azon a kopár he­lyem ez az óriási fa? Lassan megyek, nem akarom az alvókat felzavarni. Lám, milyen érdekes! Csak innen, közelről látszik, hogy a terebélyes fa gyökerei valósággal behálózták a sziklát, emitt a baloldalon a karvastagságú gyökerek meg is repesztet­­ték, beléhatoltak, valósággal úgy fe6t, mintha a fa fojto­gatná a követ. Ez hát a mi őrtornyunk s kénytelen vagyok elis­merni, hogy előbbrevaló, mint az otthoni Koponyavór. Felnézek. A fa lombja lassan borzol ódik a szélben. Keresem, hol lehet Tudor bácsi, de nyoma sincs. Persze, nem fog kiülni valamelyik ág végére, hogy mindenki lássa. Valamikor réges-régen az őseink is így lesték fák tetejéről a békés falvakra meg városokra rátörő törököt, tatárt meg labhneot. Mennyit mesélt erről nekünk az isko­lában Gönczi tanár úr. Szinte láttuk magunk előtt a fák tetejéről leskelődő parasztokat s körös-körül az égő falvak fekete füstjét; Sose hittem volna, hogy még a mi időnkben is tör­ténhetnek ilyesmik. És most, tessék, itt van! A saját orszá­gunkban, saját földünkön kell bujkálnunk a labanc elöl. Vagy dehogy! Ezek még a tatárnál, labancnál is rosz­­szabbak. Közben hátrakerültem a szikla mögé. Csak egy má­sodpercig haboztam, aztán megragadtam a legalsó ágat és felhúzózkodtam reá. Máris benn voltam a lomb között. Felnéztem. Az ágak szövevényén át is jól látszott: majdnem a fa csúcsán sötétüli valami, mintha egy nagy madár fészkelne oda­­fönn. Csakhogy ez a nagy madár Tudor bácsi. Akármi le­gyek, ha nem ő. Nem kiáltok, szép is volna őrállóra rákiáltani, inkább gyorsan megindulok felfelé. Érzem a betegség nyomát, de azért bírja a karom s a lábam. Nem hiába mászkáltam annyit Balló Zolival a Koponyavár ágain, megvan a fáramászásban a gyakor­latom. Hej. ha itt lehetne Zoli. Bezzeg tetszene neki ez az élet s meg is érdemelné, hogy velünk legyen, hisz úgy el­verette magát Tatár mérnökért. Időnként megállapodtam, letelepedtem egy vasta­gabb ágra, átöleltem a fa törzsét s úgy pihentem. Igazán vernek fa! Olyan sűrűn nőttek az ágai. hogy az ember csak lépked felfelé, mint egy lajtorján. Hiába, legjobban bükk­fán lehet mászkálni, meg vadkörtén. Nem is értem, miért nem vezették be mostanáig az Olimpiákon a fáramászást. Javasolni kellene. Abba én is szívesen beneveznék. Végre odaértem Tudor bácsi alá. Vastag ágon ült, valamivel lejjebb egy m*?‘kra támasztotta a lábát. (Folytatjuk.) ^ Kairó (MTI). A Reuter < Iroda jólértesült külföldi dip­lomáciai forrásokra hivatkoz­óvá azt írja, hogy lehetséges, shogy a szuezi kérdés rendezé­séről folyó tárgyalások e hé­­íten „végső szakaszukba” ér­inek. i Terv szerint vita esetén az s ENSZ lép fel döntőbíróként, la csatorna működtetéséhez JENSZ szakértők adnak taná­csot és kikérik a csatorna használóinak véleményét. 3 A fentemlílett források aszerint Egyiptom hajlandó <>minél előbb megegyezésre £jutni a kérdésben, hogy ne ? kelljen továbbra is deficittel ^működtetni a csatornát. A (csatorna működtetésének na­­•pi költségét körülbelül száz­­hetvenkétezer dollárra becsü­lik, mig a jelenlegi bevétel 'a nyugati bojkott következ­tében ennek csak töredékét fedezi. > * : Berlin (MTI). Nyugat- Berlinben szerdán háromna­pos értekezletre ülnek össze Nyugat-Németország európai és északamerikai nagykövetei és követei. Az értekezleten von Brentano külügyminisz­ter elnököl. ? Napirenden szerepel a né­met újraegyesítésről szóló memorandum, amelyet rövi­desen átnyújtanak Moszkvá­ban, továbbá a Bonnban má­jus első napjaiban megren­dezendő Nato —* tanácsülés kérdése, a leszerelés és az an­gol fegyverzet — átalakítási tervek. Megtárgyalják ezenkívül p kelet és a nyugat viszonyát a keleteurópai országokkal való VanQcolatok felvételinek továbbá az Adenauer R’’gp nyin levélváltásának és a

Next

/
Thumbnails
Contents