Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-20 / 93. szám
IT. évfolyam, 93 JKám. ARA: SO PILLÉR. 1957. április 20. szombat. AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA EMLÉKEZZÜNK m KIMÚLT EGT RÉMHÍR BBliflBBMIfS«» ÚJ KRÓMOZÓ ÜZEM A Szolnoki Vasipari Vállalatnál néhány nappal ezelőtt kezdte meg működését az új krómozó üzemrész. Mocsári István vegyészmérnök elégedetten vizsgálja a mintadarabot, amelynek krómozása kitűnőén sikerült. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának üléséről Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: A napokban megtartotta első ülését a Szovjetunió Legfelső Bírósága abban az összetételben, amelyben a Szovjetunió Legfelső Tanácsának VI. ülésszaka újjáválasztotta. Az ülésen az új működési szabályzatnak megfelelően részt vettek a szövetségi köztársaságok legfelső bíróságának elnökei is, akik hivatalból tagjai a Szovjetunió Legfelső Bíróságának. Az ülésen A. P. Gorkin, a Szovjetunió Legfelső Bíróságának elnöke ismertette a Legfelső Bíróság munkájának megszervezését az új működési szabályzat alapján. Az ülés munkájában résztvett R. A. Rugyenko, a Szovjetunió főügyésze is. (MTI) Amerikai lap az Eisenhower- doktrínáról New York (MTI). Lippman, a New York Herald Tribune szemleírója Rómából keltezett jelentésében megállapítja, hogy a nyugaU-urópal utazása során egyetlen olyan emberrel nem találkozott, „aki azt gondolná, hogy a Szovjetunió nagyszabású háborúra készül. Éppen ezért, az úgynevezett Eisenhowerdoktrinával kapcsolatos hangzatos nyilatkozatokat megdöbbentő bizalmatlansággal fogadják Lippman szerint Nyugat- Európában a megfontoltabb emberek azt a véleményt vallják, „hogy nyugatnak továbbra is próbálkoznia kell a tárgyalásokkal, olyan feltételeket kell a Szovjetunió felé terjeszteni, amelyeket Moszkva ésszerűeknek tartana. i Kicsi a múzeum @ Új mozi kellene ® A kultúrotthon élete Kedves kis városka Turkeve. Igaz, nincsenek nagy. emeletes házak, széles utcák és azokon szédítő forgalom, de mégis város, olyan bájos, csendes, olyan alföldi. Közel 14 000 lakost számláltak itt legutóbb, ami éppenséggel nem olyan nagy szám, de elég ahhoz, hogy komoly kultúrigényeket támasszon. A lakosság kuítúrszomja meg is van, de a körülmények... Nos, a körülményekről írok most egy pár sort. TURKEVEN ELŐSZÖR IS vegyük a múzeumot A múzeum anyaga napról-napra szaporodik, csak az épület nem akar bővülni. Persze ez nem megy magától, tenni kéne valamit a bővítés érdekében. Április 4-én kiállítás nyílt azokról a képekből, festményekből, amelyeket Mihályi István ajándékozott saját műveiből a városnak. Amíg tart, csak lesz valahogy, de a képek elhelyezése a kiállítás befejezése után bizony komoly gondot okoz a múzeum vezetőinek. Ez az első, amin segíteni kell. A város filmszínházában hétről-hétre jobbnál-jobb filmeket vetítenek. Az az érzésem, hogy ezek a jó filmek, amikor ide kerülnek, egy kicsit sértve érzik magukat. Hogy miért? Mert a filmszínház meglepően rossz állapotban van. Ahogyan hallottam, már huzamosabb ideje ígérgetik az illetékes szervek, hogy változtatnak a helyzeten, eddig azonban nem történt semmi sem. De ha változatlanul elhanyagolják a filmszínházat, lehet, hogy rövidesen történik valami: a mozilátogató közönség fejére szakad a* tetőzet. Ez a másik, amin segíteni kell. És most nézzük a VÁROS KULTÜRKÜZPONTJÁNAK ÉLETÉT. Amint beléptem a városi kultúrotthonba, az volt az első benyomásom, hogy lehetne szebb is. lakályosabb is. Az épületnek adottságait felhasználva és egy kis gondoskodással, egy kis munkával a sötétnek tűnő, kopár falu szobákból otthonos helyiségeket lehetne varázsolni. A vezetővel beszélgettem és kiderült, hogy a csoportok szempontjából nem áll valami jól a kultúrotthon. Ennek oka nagyrészben a csökkentett állami támogatás. Egyetlenegy komolyan működő és életerős gárda a színjátszóké. Legutóbb Csizmarek „Bukfenc” című 3 felvonásos zenés vígjátékát mutatták be nagy sikerrel. A színjátszók már több mint két hete készülnek a május 1-i ünnepségre egy színvonalas esztrád műsorral, amelyben sokminden lesz: tánc, ének, tréfa és más mulattató jelenetek. Az esztrád műsor bemutatása után sem pihennek a színjátszók, hanem új darab betanulásába kezdenek. Címe: „Az ipafai lakodalom”. Amint látjuk, a színjátszók derekasan dolgoznak, itt nincs is semmi hiba. TÖBB CSOPORTRÓL azonban nem beszélhetünk, legfeljebb jövő időben. Rövidesen munkához kezd a fotószakkör, s kis idő múltán talán a bábjátszó kör is összeszedi magát. Volt a kultúrotthonnak egy jól működő tánccsoportja, azonban az anyagi keret szűkülése miatt kénytelenek voltak feloszlatni, azaz átadni a földművesszövetkezetnek. A szövetkezet időnként „kölcsön adja” a csoportot a kultúrotthonnak, de ez nem megoldás. A beszélgetés során szó esett a Szigligeti Színházról, kultúrotthon vezetője megjegyezte: „A Szigligeti Színház nemcsak a szolnokiaké, hanem a megyéé is”. Ezt arra értette, hogy a színház igen keveset jár ki Turkevére, s ha kinn vannak, akkor is eléggé igénytelen darabokkal. A turkeveiek is szeretnének látni valami jó, színvonalas műveti igazi, szép díszletekkel. Mindettől fügetlenül a város lakói kedvelik a Szigligeti Színház művészeit és örülnének, hogyha minél többször láthatnák őket. A kultúrotthon egyik legnagyobb problémája, az állami támogatás csökkentése. Ez érzékenyen érintette a város művelődési központját, különösen azért, mert az állami támogatás csökkentésével aránytalanul növekedett a bevételi terv. A rendezvények nem képesek jelentősen segíteni a bevételi terv teljesítését, s a táncestek is mostanában egyenlők a nullával. A gyér látogatottság miatt hibáztatható a város népművelési osztálya, mert egy szombat estére több engedélyt is kiad, így a város fiatalság a szórakozó helyeken megoszlik. Himer Zoltán Idős Cs. Szabó Sándor bácsi, a jászkiséri Kossuth Tsz egyik legidősebb tagja esténként a szövetkezet székházában hallgatja a rádiót. ORSZÁGSZERTE A budai hegyekben As elmúlt napokban kisebb csapatokban csonttollú madarak érkeztek a budai hegyekbe, a Velencei tó környékére és Békés megyébe. Ez a szép, piros csontpikkclyekkel ékes, bogyóevő vándormadár Észak- Európában költ s a déleurópai partvidékeken telel. Most a rendkívül szeszélyes időjárás miatt letért szokásos útjáról, szélesebb fronton vonul vissza északi hazájába. Úi gyógyszercsomagoló anyao As Ozalid Papírfeldolgozó Vállalat a gyógyszeripar egyik jelentős problémáját oldotta meg. A különféle győgyszerkúpok — mint amilyen például a Germicid és Glicerin kúp — az eddigi papírcsomagolásban bizonyos állási idő után megsavanyodtak, mert a csomagolás nem védte a fénytől és levegőtől. Az Ozalid vállalatnál erre a célra olyan aluminium fóliát készítettek, amely megóvja a gyógyszert a fény és levegő behatolásától, de amellett igen tetszetős is. Vj kenyérgyárak * A múlt évben több kenyérgyár építését kezdték meg. Közülük az idén befejezik a siófoki gyár építését, amely EMLÉKÜKET lassan homályba vonja a tovatűnő idő, nevüket nem jegyzi fel a történelem. Legfeljebb egy-egy apró táblácska adja hírül valamelyik hídoszlopon: „Építés közben hősi halált halt”. Hídépítők S ez bizony könnyen bekövetkezhet. Macskaügyesség, bátorság, s nagy szakértelem kell ehhez a munkához. Nézem őket itt, az abádszalóki Tisza parton, amint az új híd acélvázát egyre hoszszgbbítják, s arra gondolok, hogy nagyon sok ember nem merne felmenni oda, a vízszint felett 20—30 méter magasba, egymáshoz erősíteni a £ imbolygó vasoszlopokat. „Rocsón” visznek át a Tisza másik partjára, ott beszélek Lakatos József munkavezetővel. Igen közvetlen, barátságos ember. Alaposan a telkemre köti, hogy azt írjam: „a jövő év derekán leszünk készen a vasszerkezettel.” — Miért ragaszkodik ennek hangsúlyozásához? — Azért, mert az Űj Úton munkatársának is nyilatkoztam már a hídépítésről, ^— mondja, — s az olyasmit írt, hogy jövő nyáron már áthaladnak a vonatok a hídon, megindul a közlekedés Kisújszállás és Kálkápolna között. Márpedig a vasszerkezet elkészítése még nem jelenti ezt. Ugyanis nem csak újjáépítjük a vasúti hidat, hanem a közúti forgalom számára is használhatóvá tesszük. Feleslegessé válik a híd melletti komp, ami eddig évtizedeken át szállította a kocsikat, egyik partról a másikra. —• EZÉRT nem elég a vasszerkezet elkészítése. A betonozást is el kell végezni, s megvárni, míg a beton „megköt”. Ha közben járnának a vonatok, megrepedezne az úttest. Szó kerül ezután a Tiszáról, a „szeszélyes patakról”, mely már kétszer kiöntötte őket az ártérről, az anyagellátás nehézségeiről és egyéb problémákról azzal a végső konklúzióval, hogy „sebaj, hiszen küzdelem nélkül mitsem érne az élet”. Úgy látszik, ez a jelszó a hídépítésnél, mert a MAVAG kolónia tagjai alaposan kiveszik részüket a munkábój. S jól esik hallani azt is, hogy a környékbeli segédmunkások közül leginkább a tiszaburai és a taskonyl legényekkel vannak megelégedve. Igaz, rá is szolgálnak a dicséretre. Cölöpverésnél, szerelésnél és eféb munkáknál egyaránt igyekeznek megtanulni a szakmai dolgokat. Az is sokat számit, hogy jó mesterek keze alatt vannak. Olári István, s az „öreg” Lakatos alapos „rutinnal” rendelkezik. Volt alkalmuk a tapasztalatszerzésre a budapesti, a tiszafüredi, a szolnoki, a dunaföldvári, bajai stb. hidak építésénél. S nem csak ott. Ha a helyzet úgy kívánta, építettek kohókat, gyárakat rádió adótornyokat is. VANNAK köztük olyanok, akik á magyar ipar megbecsült munkásaiként már öszszejárták a fél világot. Kiss József bácsi például 1951-ben részt vett a brassói és a temesvári rádiótorony szerelésénél. Jónéhány évvel ezelőtt Törökországban is járt. Vihartól cserzett arca felderül, ha emlékei felől érdeklődnek. Képzeletében binaponta másfél vagon kenye-> rét szállít majd a lakosságnak és a környező üdülőkben pihenőknek. Megszűnik a kenyérellátási gond Szombathelyen és Jászberényben is, az itt felépülő gyárak naponta egy-egy vagon kenyeret sütnek majd. (MTI.) Hatszázmillió facsemete Erdőgazdaságaink az utóbbi években igen figyelemremélt') fejlődést értek cl az erdősítési anyag termelésében: évente kereken hatszáz millió facsemete termelésével a világ legnagyobb facsemetetermelő állama lettünk! Forgalomba kerül a 3 hasábos Lottó A Lottózók táborában igen sokan játszanak több szelvénnyel. Ezért a fogadók „munkájának” megkönnyítésére kibocsátották a hatrovatos lottószelvényt. A kilencedik fogadási hétre viszont mér háromrovatos szelvényt is forgalomba hoz a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A háromrovatos szelvényen természetesen három jutalomsorsolási szelvényke lefcz. Ezeken — ugyanúgy, mint a hatrovatoson — a megjátszani kívánt számokat fel kell tüntetni. Az új szelvény három síma szelvénynek felel meg, s az ára 9.90 forint. A háromrovatos szelvényeket — amelyekből százötvenezret készítenek, április 26-tól árusítják. zonyára megelevenednek a hegytetőkre épített hegyi faluk, zárt, fedett udvaru házaikkal, szépszemű török asszonyaikkal. Nekünk is elmesélt egy esetet: — Hídépítésnél egy jóerőben lévő török férfivel dolgoztam együtt. Sükri-nek • hívták. Három felesége volt. Akkor már törvény -tiltotta a többszöri nősülést, de akinek a törvény kihirdetésekor már több felesége volt, nem adhatta el. (Bizonyára bánták is ezt jónéhányan.) — MUNKAKEZDÉSKOR tréfásan megkérdeztem tőles Na, Sükri. melyik feleségedet ölelgeted meg az éjjel? — Mind a hármat. — Na. Sükri. akkor húzzunk rá. Később ismét feltettem neki a kérdést- Kissé lohadó kedvvel válaszolta: Kettőt, Délután már azt mondta: csak egyiket. A munka befejezésekor pedig arról beszélt, hogy legjobb lesz aludni egyet. — Nem voltak azok szokva a mi munkatempónkhoz. Szorgalmukért más helyen is szerették a magyar hídépítőket. Mi, Szolnok megyeiek is elismeréssel adózunk nekik, Simon Béla Este a jászkiséri Kossuth Tsz-ben VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt *
