Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-19 / 92. szám
Női gondok, női dolgok ^ ............................................................................................................................................uiimimmtu Ebbe a gazdaságba ritkán jut el idegen. Jó óra járásnyira esik a községtől, amolyan „istenhátamögötti“ hely. De mégse. Móra Ferenc szavaival élve: „a szóröpító drót” egész nap üzemben tartja az udvari mikrofonokat, s a ..Kossuth1’ jó magyar muzsikát sugároz. A tollforgató kíváncsisága hozott ide. Hadd tudják meg mások is, mi foglalkoztatja a gazdaság embereit, vezetőit. Az igazgatót. Garai Lajost, a Nagy Kálmánt, a munkástanács elnökét még sohasem láttam, de alighogy bemutatkozom. máris élvezem a kunsági szívélyességét. Mikor az igazgató beszél. Nagy -Kál mán egészíti ki — mindketten érthetik a dolgukat. A kifejezések pontosak, mint a ió szakembereké. — Hogy tud együtt dolgozni az igazgató és a munkástanács? — A kérdésen nem lepődnek meg. csak kicsit egvmásra mosolyognak. Az igazgató válaszol: — Nincs semmi zökkenő. A munkástanács sokat segít a vezetésnek. S ezek nemcsak szavak. A tanácsban többen vannak — olyanok, akik mikor még körös-körül uradalmak, kulákgazdaságok voltak, mint sommás cseléd emberek túrták a földet. Ezek az emberek úgy ismerik a környéket, azon minden talpalatnyi földet. — mint saját testvérüket. Mikor a rizsforgót vitatták, a tanács tagjai számos olyan dologra hívták fel a figyelmet, amit kiválóan lehet hasznosítani. Most számos parlagon heverő földbe rizs kerül. Aztán együtt döntöttek a bérezésről, mert bizony ez itt is kényes kérdés. Tovább folyik a beszélgetés, de akármiről is esik szó. valahogy mindég visszakanyarodunk egy dologhoz, az önállósághoz. önkéntelenül is megkérdezem: — Mennyi jövedelmet osztanak fel év végén a munkások között? — Az igazgató láthatóan meghökken. s a munkástanács elnöke is zavarral küzd. — Kérem, — szólal meg Gax-ai elvtárs — a gazdaság 1948. óta deficites. Jogos sérelmek, panaszok szakadnak fel. A sérelmek gyökere mesziszire ágazik, egészen a minisztériumig. S ahogy példákat mesélnek, máris kezdem érteni. A télen küldtek egy nagy három tonnás iárvasilózó gébet. Erre nagy szükség volna, mégsem tudják használni. mert nincs hozzá megfelelő vontató. így csak oorosodik. a rozsda maria. Ugyanígy küldött az igazgatóság 3 Zetort. De a 3 Zetorhoz csak egy ekét kaptak. S milyen sokat tudna beszélni, ha képes lenne erre az a 30 darab géppuskás lóhám. amit tavaly a honvédségtől irányítottak ide. A hámokat egyszerűen nem tudják használni. s ott hevernek a padláson. Egy hámnak az ára 980 forint, s ehhez még nincs is hozzászámítva minden. Egyszer meg küldtek 100 db istentelen nagy lapátot. Mivel a gazdaságban nem szénrakodással foglalkoznak. így ez nem kell a kutyának sem. A felsorolás ezzel közel sem ért véget. Sokszor 100.000 forin^ ......... Varrassunk kiskosztümöt! Még nem késő a kiválasztás, kinek milyen szín és iazon illik. 1 OR TENEJEK L E /VI /V ft O L A SZNOLNI3BAN fi' gy távoli, szibériai faluból egy öreg paraszt utazott Pétcrvárra. Az úton mindenkinek elujságolta, hogy Leninhez készül, mert beszélni akar vele a parasztok életéről. Hosszú utat tett meg az öreg, végül megérkezett Pétervárra. Látja ám, hogy az utcákon munkások állnak puskával a vállukon. Egy ezred katona vonult el előtte zeneszóra, elöl hatalmas vörös zászlói vittek. > Az öreg odalépett egy vörösgárdist ához és megkérdezte: — Hát ez mit jelent? Amaz így felelt: — Egyszerűen azt, hogy tegnap óta szovjet hatalom van nálunk. Járkált az öreg utcahosszat, kérdezgette, hol találhatja meg Lenint. — A Szmolnijban — mondták. Sokáig bolyongott még keresztül-kasul a városon, míg végre egy nagy épület elé ért. A ház előtt máglyák égtek, gépfegyverek álltak, tengerészek meg katonák topoglak. Ez volt a Szmolnij. Az öregnek megtetszett egy fiatal matróz. A matróz sebesen csapkodott a karjával, sarkát a járdához verdeste. Hideg volt, a tenger felől fagyos szél süvített. — Lenint szeretném látni — fordult az öreg a matrózhoz. A matróz tetőtől talpig végigmérte, úgy kérdezte: — Aztán miért akarsz te Leninhez menni? — Azért jöttem, hogy meséljek neki az életemről. — Menj csak a parancsnokhoz, öreg, kérj belépési engedélyt ,— mondta a matróz és megmutatta a bácsikának: erre menjen. A lépcsőn sorban álltak az emberek, mind a parancsnokhoz igyekeztek. A széles lépcsőfokok csúszósak, piszkosak voltak — sok ember mehetett fel rajtuk a nap folyamán. A parancsnok lassan írta az engedélyt: keze inkább a puskához szokott: a tollat mind az öt ujjúval szorította, mégis bizonytalanul, félszegen tartotta. Az öreg megkapta tőle az engedélyt, s ment, hogy megkeresse Lenint. A $■ nolní■ földszintjén éppen fegyvcrátvclel folyt. A munkások és katonák egyenként odaléptek egy nyurga, vidám katonához, átvették a puskát meg a töltényeket, aláírták az átvételt, majd at udvaron sorakoztak és elvonultak. A távolban ágyú dörgölt: Pétervár alatt folyt a harc. Az öreg megkérdezte egy nyurga katoná'ói. hm ven Lenin. — A 67 es szobában. gyakorlat. Ajánlatos gyógygyakorlatokat is végezni. Ügyeljen fogai épségére, látogassa rendszeresen fogorvosát. Fogait minden étkezés után tisztítsa ki. Ez napközben nem mindig lehetséges, de legalább reggeli után és lefekvés előtt. Haját fokozott gondossággal ápolja. ti őre ez időtájt szép, ennek dacára ne hanyagolja el. Ápolja rendszeresen, minden nap tisztítsa, stimulálja, táplálja. A kezéről se feledkezzen meg, hogy bőre finom legyen, körmei ne törjenek. A táplálkozás nagyon fontos az állapotos asszonynál, hogy ne hízzon el túlságosan, és mindamellett megkapja mindazt, ami neki és gyermeke részéire szükséges: naponta legalább egy fél liter tej reggel és lefekvés előtt. (Ez az arcbőr szépségét is elősegíti.) Hagyja ki a sok keményítőt tartalmazó ételeket, fehér kenyeret, édességeket. Az étlapját állítsa elő húsból, vajból, tejből, sajtból, tojásból, májból és sok friss zöldség és gyümlöcsből. Szedjen vitaminos pasztillákat és calciumot, hogy fogai, körmei épek maradjanak. — Evés közben igyon elegendő vizet. lavaszi étrendi tanács A természet minden évben tavasszal újra kezdi életét és a látszólagos dermedtségből új életek csírája fakad. A növényzet a magban tartalékolt tápanyagból az életet adó földbe mélyeszti gyökereit és a meleget sugárzó nap felé fordítja üde friss leveleit.. Az egyes növény, mint egy komplett kémiai gyár megkezdi működését, és biztosítja az emberiség és állatvilág egész évi táplálékát. Az emberi és állati szervezet ilyen évenkénti megújulásra nem képes. Táplálékát jórészt a növényzetből nyeri és annak tápanya pit használja fel egjTészt saját növekedéséhez. másrészt az élet fenntartásához szükséges — egyéb anyagok biztosítósára. Az emberi szervezet az őszi bőség után a tél folyamán fokozatosan elveszti az élet és egészség fenntartásához szükséges vitaminok legnagyobb részét, és a természet ébredésében várja a hiányok pótlásának lehetőségét. Az áprilisi változékony időjárás a vitaminhiányt még jobban kihangsúlyozza. A szervezet ellenállóképessége a fertőző és meghűléses betegségekkel szemben erősen csökkent; — Ha nem is okoz a vitaminhiány közvetlen megbetegedést. de a régóta megfigyelt általános levertség, fáradékonyság a tavaszi időszakban ennek tulajdonítható. Használjunk ki min dm lehetőséget és minél nagyobb mennyiségben tegyük egészségesebbé étrendünket zöldfőzdékeknek étrendünkbe való beiktatásával. — Addig is, amíg a friss zöldfőzelék nagyobb mennyiségben nem áll rendelkezésünkre, a konzervipar gondoskodik a tavaszi vitaminszükségletek biztosításáról is. A korszerű eljárás során a konzervált színes főzelékek nem veszítenek jelentős mennyiséget vitamin tartalmukból, tehát a szervezet ellátottsága a tartósított anyagból is biztosítható. — Sok kellemetlen influenzás napot előzhetünk meg a növényi eredetű élelmiszer fogyasztásával, vagy betegség megrövidülését érhetjük el ezáltal. — a legvitaminh lányosabb következő 6—8 héten. Meggyőző érvül szolgáljon végül a tanácshoz az a megállapítás, hogy sokkal kellemesebb az étrendbe beillesztett jól elkészített konzerv főzelék ég gyümölcs fogyasztása, mint lázas állapotban a gyógyító orvostól ránk kényszeri tett keserű gyógyszerek tömege. Dr. Gedö Tibor Jól dolgoznak az „Új Reménységében AZ ŐSSZEL nem volt azoknak könnyű dolguk, akik felbomlasztották a mezőtúri Szabad Nép Termelőszövetkezetet. A tagság zöme ragaszkodott a közöshöz, hiszen — a kisebb-nagyobb hibák ellenére — megtalálta benne számítását. A megfélemlítés, az ellenforradalmárok szövetkezet ellenes uszítása mégis megtermetté keserű gyümölcsét. Felbomlott a tsz. De nem véglegesen. Pár héttel később újból megindult a tsz-pártiak szervezkedése. Aztán a tsz is újjáalakult. Igaz, nem egy tagban. A 4650 holdas gazdaság négyfelé S-akadt és a négy tsz jelenleg 4000 holdon gazdálkodik. Tehát mindössze 550 hold tulajdonosa választotta ismét az egyéni gazdálkodást. E cikk keretében most csak az Uj Reménység Tszről, a fent említettek egyikéről akarok egyet-mást elmondani. Az Uj Reménység 1300 holdon gazdálkodik, 103 taggal. Harmincnyolc hold gyümölcsöse van a Körös parton. Ezt a múlt években egyszer sem permetezték, hiányzóthozzá a munkaerő. (Vagy in '-ább a munkakedv'1! Mos; a ■'"■yéb szükséges kevlés.-M munkák mellett, a gyümölcs. fák is kifogástalan gondozásban részesülnek, örül is neki Gyalog András bácsi, a kertészeti brigád hetven esztendős vezetője. De a tsz-ben általában nagy gondot fordítanak a többterme’és elősegítésére. Ami eddig még sohasem történt meg, ez év tavaszán az összes búza, őszi- és tavaszi árpavetésüket műtrágyázták. S kapott műtrágyát a legelő is. Igv holdanként legalább másfél mázsa terméstöbbletre számíthatnak ás a legelő is bővebben adja majd az értékes takarmányt. A kukoricavetéssel is végeztek az elmúlt héten. A többtermelésre irányuló törekvés itj . is szembetűnő. Nagyadagú műtrágyázással kísérleteznek 25 holdon, vagyis öt mázsa kevert műtrágyát — foszfort, kálit és nitrogént — szórnak egy-egy holdra. Az ország- más területén folytatott ilyenirányú kiértetek bizonyítják, hogy a '’5 holdas kísérleti fefep 40— 12 mázsa, termést fog adn* ho'danként. Harminc holder nődig .— három egyenlő táb"án — M. 5’-bs.' szovjet hfbrk* s kanadai hibrid kukorica1 ‘ornsplmolj-. e’ő var készítve a tsz-nél a 20 holdas rizstelep. Rizsből, a biztosabb termés érdekében, 40 holdon Dagunszki, bruzónától mentes fajtát vetnek, s jövőre már ezzel vetik be az összes rizstelepet. Az ellenforradalom sűlvos károkat okozott a tsz állatállományában. A tsz tagjai felvásárlással pótolják a hiányzó állatokat. Jelenleg 50 szarvasmarha megvásárlása van folyamatban. Ezekből és a meglévő szarvasmarhákból a legjobbakat kiválogatják továbbtenyésztésre, a többit oedig. mintegy 50 darabon meghizlalják. Előzetes számítás szerint 100 ezer fönn' jövedelmet biztosít a tsz-nc-k a szarvasmarhahizlalás. EGYELŐRE ennyit akartam elmondani az Uj Reménységről, s ehhez csak azt szere’nőm még hozzátenni, hogy m már — az előző évektől eltérően — nem a munkaerőhiány okoz a tsz-ben komolv -’ondot. hanem a munka. Mert ni. a négv napra elő'rányzott munkát, Hegyi István tsz-elr.ök szavaival élve, vát nao alatt megeszik sző“fh'fői-bőröstől. (Bár így lett ’•ólra ez a muH esztendőkben Busi Vince A 67-es szoba ajtaja előtt két vörös-j gárdista állt őrt: egy idős, bajszos munkás jekete nadrágban, meg egy fiatal legény■ rövid zekében. Az öreg paraszt megszólította őket: — Leninnel szeretnék beszélni. A bajszos munkás az öregre pillantott.' — Menj csak egyenesen a folyosón ■ Lenin beszélni fog a nagyteremben. —■ Az öreg paraszt csak most vette észre J hogy a folyosón az emberek mind egy- \ irányba tartanak. • * á is arrrfelé ballagott. A folyosó vé-! gén szélesre tárt fehér ajtó állott. | Az ajtóban tolongott a nép. Az öreg előre tülekedett. A teremben1 olyan nagy volt a lárma, hogy eleinte feli se tudta fogni, mi történt körülötte. Ahogy ■ körülnézett, itt is, ott is kiabáló, tapsoló, j sapkájukkal hadonászó embereket látott, j S ebben az ünnepélyes külsejű teremben| csupa egyszerű ember volt: katonakö-', penyben, vattazekében, matrózzubbonyban.! — Lenin! Leni-i-in! Lenin! — kiáltozták. Az öreg lábujjhegyre állt és a terem túlsó végén megpillantotta Lenint. Vlagyimir Iljics fellépett egy kis dobogóra s várta, mikor szűnik a kiabálás. Aztán karját felemelve csendet kért, de a terem nem nyugodott, az emberek tovább zajongtak: — Lenin!... Éljen Lenin! Vlagyimir Iljics összevonta a szemöldökét. de nem állt meg: elmosolyodott. A lelkesedés fokozódott. Lenin széttárta karját, várt egy kicsit, ismét felemelte a jobbját, majd nem törődve a zajjal, előrehajolt és beszélni kezdett. Erre aztán csönd lett. — Elvtársak! — mondta Lenin. — A munkások és parasztok forradalma, melynek szükségességéről állandóan beszéltek a bolsevikok, most valósággá vált. I enin beszélt az új életről, a szovjet hatalomról, meg arról, hoay a háborút be kell fejezni, s hogy a földet elvették a földesuraktól és odaadják a parasztoknak. Az öreg paraszt hallgatta Vlagyimir Iljicset, minden szavát megértette. A teremben egyre nőtt a tömeg. Kezdet kibirhatatlanná válni a meleg. Az arcokon izzadság csörgött, de senki sem ügyelt rá... Lenin befejezte beszédét. Az öreg paraszt a falujára gondolt: el kell otthon mondania Lenin szavait. Megindult hát a folyosón, hogy megkeresse a széles lépcsőt, amely az utcára vezet. Valaki megszólította: a. fiatal matróz volt, aki az előbb a Szmolnij előtt állt. — No, apó. beszéltél‘Leninnel az életedről? — kérd''z‘n mosolyogva. — Nem — v lie-mit c öreg. — Lenir beszélt nb/ccrn az életemről. tos (/epek állnak, mert történetesen hiányzik egy másfélezer forintos alkatrész. Talán korai, de ioggal kérdezik a gazdaságban: mikor kapunk már nagyobb önállóságot? Nagy Kálmán különösen fontosnak tartja ezt. — Az volna jó, ha például én, vagy valaki más mondjuk elmehetnénk, a Törökszentmiklósi Gépgyárba, — s megmondanánk: rendelünk ennyi és ennyi gépet azzal a feltétellel, hogy ezt és ezt módosítják a gépen. Valamikor ezt meg lehetett tenni. Azonnal kiderül az is. hogy miért gondolkozik így Nagy Kálmán. Kunmadaras környékén ugyanis erősen kötött a talaj. Itt aztán akármilyen ekével nem lehet boldogulni. Jogos a kérdés. Miért nem lehet a gép. a szerszám-rendeléseket a gazdaságra bízni-: íme ezek a dolgok foglalkoztatják az embereket ebben a gazdaságban. Ki gondolná hogy távol a világ zajától, országos gondok enyhítéséi gondolkoznak, hogy minél több jó falat jusson el innen is az ország nagy éléstáraiba. S milyen sokat jelentene, ha az óhajtott nagyobb önállósáe révén ezek a tervek még közelebb jutnának a megvalósuláshoz. Hiszen a deficites gazdálkodás nincsen hasznára az országnak — s ennek leküzdéséhez nagyobb öntevékenységre. nagyobb lehetőségekre volna szükség. A készülő mezőgazdasági programtervezetben, remélik már erről is több szó esik majd. Addig is azonban felhívlak a minisztérium figyelmét. G-s. A földművelésügyi Minisztérium figyelmébe! Ifibb jog — nagyobb önállóság — jsveileimezőbb termelés Beszélgetés a Kun madarast Állami Gazdaság v-ezetőive. a - n [Várandós asszonyok testápolása ■ S A z asszony életének légii szebb időszaka, mikor S gyermeket vár. A bőr külö■ nős szépséggel bír; ezt ervo■ sileg úgy magyarázzák, hogy S a test ez időpontban a nor■ málisnál nagyobb mennyisé■ gű oestrogént prcduukál: a ■ hormon serkenti a bőrsejtek ■ aktivitását és így sietteti azt • a folyamatot, amely elcseb gíti az elhalt sejtek eltávolí■ tását, hogy helyet adjanak az ■ újaknak. De nemcsak fizioló■ gikus folyamatról van szó. A ■ belső érzés, a boldogság át- J szellemültté, széppé varázsol■ ja még a kevésbé szép arcot Jis. ■ Ilyen állapotban lévő asz■ szony foglalkozzék önmagá- S val és ápolja magát, ezt nem! csak saját érdekében, hanem ■ jövendő gyermeke egészsé■ géért és boldogságáért is te■ szí. ■ s Miként ápolja magát? ■ Egészsége szempontjából g fontos, hogy naponta kb. ki- 5 lene órát feküdjön, ha nem jj is alszik. A napi ülő munka S közben lehetőleg vízszintes “ helyzetben tartsa lábét. Na- Sponta legalább 15 percig he■ lyezze lábát magasabbra, — "mint testét. Napi tendőit “végezze ritmikusan, ha fá* radt, pihenjen. A levegőn S való sétálás a legjobb test-
