Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-17 / 90. szám

Néhány megjegyzés n termelösxovetnezeten önállóságú ii tik ex

„A kisiparban végzett 50 éves munkásságért“

(Folytatás.)

A hiba az, hogy ahol az alapszabály túlméretezett háztáji gazdálkodásra engedményt tesz, ott előbb, vagy utóbb jelentkezik az a probléma, hogy a háztáji gazdaság, illetve az egyéni érdek előnyben részesül a közössel szemben. Ez annál is inkább nagy hiba, mert ha az érdekeltséget egyáltalán szabályozni szükséges — márpedig véleményem szerint szükséges —, akkor a közös gazdaság érdekeit kellene és kell is előnyben részesíteni. Ha a közös gazdaságot nem szűkén, nemcsak a ma szempontjából ér-íolmoT'nilr olrlmr n +07 cré-nogy ez mit jeiem, azt cuuují tudjuk csak, ha arra gondolunk, hogy megyénkben naponta többezer tsz tag termelt, vagy termelhet a háztáji területen 20—30 forinttal kevesebb értéket. mint amennyit a közösben termel. Másrészt az elmúlt évek tapasztalata mutatja, hogy ahol és aki egyszer kilépett a közösség, a tagság érdekeinek is megfelelő háztáji gazdaság kereteiből, annál már nincs megállás.

Az előbbinél semmivel sem rejt kisebb veszélyt magában a. részesművelés elmélete, amely szintén nem új jelenség. Egyes tsz-ek háza táján már a múlt években is felütötte a fejét. Most viszont úgy tűnik, hogy kezd elharapódzói.

A szövetkezetek nagy része ugyan ma is világosan látja és látta a múlt évekj ben Is, hogy ez a módszer sem azelőtt, sem most ! nem fért és nem fér össze

í a. szövetkezeti gazdálkodással.

Wem azt jelenti, és nem is jelentheti a szövetkezetek önállóságát, termelési szabadságát, ennek hangoztatásával olyan módszert törvényesítenek, amely merőben ellenkezik a szövetkezés alapelvérel.

A részcsművelés ugyanis s bármennyire is szocialis- I ta mezbe öltöztetjük, nem más, mint kapitalista gazdálkodás, illetve kizsákmányolás.

I Mondhatná most bárki, ihogy ez mind beavatkozás a Usz-ek belügyeibe. De feltehető a kérdés úgy is, hogy a szövetkezeteken kívül élő szeméf. Hyekkel való részes műveltedé* és a szövetkezeti gazdálkodás összefér-e egymással? A válasz csak az lehet, hogy nem. Éppen ezért, amikor mi *zt nyíltan megmondjuk és nem értünk vele egyet, sőt nem Is támogatjuk, nem sért- 3ük meg a szövetkezetek önál* lóságát. Ellenkezőleg. A közös gazdaságnak, a tsz-mozgalomnak teszünk jót. A tagok erdőkéi követelik ezt meg és azért széliünk síkra, mondjuk meg nyíltan, hogy józan ésszel, erkölcsi érzékire!. Idejében előre gondolva lehetetlen beleegyezni abba, hogy bármely tsz így, vagy úgy kizsákmányoló jelleget öltsön, vagy bármlyen címen munnélküli jövedelemre tegyen szert Ez a szocialista szövetkezés megcsúfolásához vezetne és a szövetkezeti mozgalom számára mérhetetlen kárókát nknrna.

j\nox pcaig ez nincs, on nincs és nem Is lehet magas a jövedelmezőség, nemcsak azért, mert egyoldalú a gazdaság, hanem a^ért is, mert eleve ki van zárva az Is, hogy a növénytermelés jövedelmező legyen, hiszen ha nincs állat, nincs trá'eira. nincs talajerőutánpótlás stb.

Egyes helyeken van olyan jelenség, hogy az állattenyésztést is a közvetlen részesedés alapján szervezik meg. Ez azt jelenti, hogy itt ja 30—40 százalékot kapnának a megtermelt termékekből, Illetve értékekből a gondozók. — Miért nagyon meggondolandó ez a lépés is? Egyrészt azért, mert a közös gazdaság viseli asr. ápolást költségen fémára mind a közös, mind a családok egyéni érdeke számára legtöbbször hasznosabb a tsz-ben végzett munka. A termelőszövetkezetben ugyanis a termelés bővítésének, a termelékenység növelésének nagyobbak a lehetőségei, gyorsabb az ütem és mindez a tagok egyéni érdekeit is szolgálja a közös érdeken keresztül. Ezt annál is inkább szükséges így kimondani, mivel az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyes tsz tagok számára még abban az esetben is, ha háztáji gazdaságban végzett munka volt előnyben a közösen végzett

mnnlrtSxrííl cyomlnon ig

I

Nem egy tsz alapszabályban találkozunk olyan jelenséggel, hogy a munkaegységszerinti jövedelem elosztását elvetik és helyette a megtermelt növényekből való közvetlen részesedést, vagy bérjellegű fizetést alkalmazzák. Egyes tsz-ek módosított alapszabályában 30—40 százalék a megállapított közvetlen részesedés búzából, kukoricából, szálastakarmányból. egyéb terményekből és termékekből. Elfogadhatő-e ez üzemgazdaságilag? Nyilvánvaló, hogy nem. A közös gazdaság ugyanis éppen úgy a tagoké, mint a háztáji gazdaság. Hiába lesz jövedelmező az egyik, ha a másikat ugyanannyi, vagy még nagyobb veszteség éri. A két gazdaságot együtt kell megszervezni, hogy többet, olcsóbban, jövedelmezőbben termeljen.

Vegyük elsőnek a kalászosokból való közvetlen részesedést.

Nyilvánvaló, hogy a 30—

40 százalékos részesedés felborítja az üzem tnnnka-egycnsúlyát.

A 40 százalék kiadásával az egyénileg végzett munkák túlfizetése jelentkezik és ezzel egyenlő arányban csökken a közös gazdaság jövedelme. Másrészt a tagok egyrésze igen magas jövedelemre tesz szert, míg a másik rész (az állattenyésztők, kertészek, mesterek), akik nem vehetnek részt a kalászosokból való közvetlen részesedésből, be lesznek csapva. Egyszóval előbb, vagy utóbb ez a formája a jövedelem elosztásnak, azt eredményezheti, hogy a tagság szembekerül önmagával, másrészt a tagság egyik része a tagság másik részével.

Még élesebben vetődik fel ez a probléma a kapásoknál. Ugyanis az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a jól gazdálkodó tsz-nél is például a kukoricának csak

8—10 százalékát oszthatták ki a tagságnak és nem egy helyen — ahol nagyobb arányú volt az állattenyésztés — semmit sem oszthattak ki, mert kellett a közös állatoknak.

Mindez tehát eleve kizárja a 30—40 százalék helyességét, különösen, ha arra gondolok, hogy ezek után inég bclterjcsebbé kell tenni a szövetkezeti gazdaságokat.

A kapásokból való közvetlen részesedést tehát — de ueyan ez áll az egyéb takarmányoknál is — a közös állatok szükségletével kell vizsgálnunk. Nyilvánvaló tehát, hogy ahol a 30—40 százalék a részeserlóa TníMÁb-ű

iiu a/4 összes loDoi raiordítást (takarmány, legelő, egészségügyi költség, beruházási költség stb.) a tag csupán csak az ápolási költséget viseli a munkájával.

Az ápolási költség viszont tudományos számítások alapján például egy 4000 literes évi tejhozamú tehénnél 11 százaélk, egy 3000 literes tehénnél 13 százalék, egy 2000 literes tehénnél 17 százalékot tesz ki. Nyilvánvaló, hogy itt is jelentkezik az egyénileg végzett munka túlfizetés»?, illetve a közös gazdaság jövedelmének a csökkenése.

összefoglalva az eddig elmondottakat. A gyakorlat számára tehát azt tanácsolhatjuk, hogy nem szabad ugyan a szövetkezetek eddigi alapszabályát szószerint helyesnek tartani, de a fenti példáié alapján alaposan megfontolandó és feltehető a kérdés, hogy melyik a helyes. Véleményem szerbit az itt felvetett jelenségek léárosak a szövetkezeti mozgalom számára.

— Ezért vitatkozni kell rajta, hogy az egészséges nézeteié kialakuljanak.

Mindehhez még annyit, hogy az önállóság félre értelmezésének ez a cikk csupán csak egy részét tárgyalja,« mindezekre még későb vissza térünk részletesen. A teljesség kedvéért mégis meg kell említenem még néhány jelenséget. Például a túlzott gépesítésre való törekvés, a bank megkerülése, megnem engedett mérvű házipénztár kezelése; a szerződéses növényeik termelésének mellőzése; a törvények és rendeleték végrehajtásának esetenkénti mellőzése; a túlzott befő lefordulás stb.

Befejezésül csak annyit, hogy a szövetkezetek érdekeit kívánja védeni a kormány azzal is, hogy azon esetekben — ha egyes szövetkezetekben eltérnek a szocialista szövetkezés alapelvétől, vagy a szövetkezeten belül egyesek, — vagy egyes csoportok kizsákmányoló tevékenysége nyílt, — vagy burkolt formában kezd kialakulni, vagy kialakult — segít felszámolni az egészségtelen jelenségeket. Egyszóval az állam — bár más, módon, mint eddig — segítségére kíván lenni a szövetkezeteiknek a továbbiakban is az egészséges szövetkezeti élet kialakításában,

Jíabinszki Ferenc

kitüntetést adományozta a KIOSZ elnöksége megyénk nyolc kisiparosának. Csoó Gyula szíjgyártó (Tiszaroff), Molnár Lajos cipész. Szép Sándor kádár (Szolnok), Hudra István cukrász, Kiss Pál István kádár (Jászberény), Sass József és Povedák András csizmadia (Jászalsószentgyörgy), Rattkai Imre csizmadia (Kunhegyes) kapta meg ötévtizedes munkájáért az elismerést. — A képen a kitüntetettek egy csoportja, a KIOSZ megyei vezetőivel.

a Kommunista Ifjúsági Szövetség HÍREI

A Járműjavító KISZ fiataljai azzal a kéréssel fordultak a KISZ bizottsághoz, hogy a megalakuló munkás zászlóaljban hozzanak létre ifjú kommunista szakaszt. A KISZ Megyei Szervező Bizottsága helyesnek találta a javaslatot, támogatja azt és a kérést a párt elé terjesztette.

•

Mezőtúr három ipari üzemében létrehozták a KISZ szervezetet. Megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezete a Szőnyegszövő üzemben, a Téglagyárban és a Finommechanikában.

•

A Szoktok Megyei Tanács 80 000 forintot adott a megyed Úttörő Szövetségnek őrsvezetői tábor létesítésére. Ezen a nyáron mintegy százharminc őrsvezető vehet részt Szolnok megyében tábori vezetőkiképzésen.

!— Megalakult a megyei Táborozási Bizottság, amely május 10-ig minden úttörőcsapathoz lejuttatja a nyári táborozási tervjavaslatokat.

*

A jászapáti járás 6 termelőszövetícezetében — a jászapáti Velemiben, a tíszasülyi Vörös Csillagban, a jászladányi Táncsicsban és még három szövetkezetben baráti találkozóra került sor vasárnap. A termelőszövetkezetek KISZ és EPOSZ fiataljai látták vendégül egymást. A találkozón futballmérkőzéseket játszottak, — teadélutánokon vettek részt, majd tánccal fejezték be az ifjúsági találkozót.

*

27 úttörő csapat alakult eddig a megye iskoláiban, s mintegy 45 iskolában most szervezik az úttörő csapatokat. Nagyon szépen dolgoznak az úttörő mozgalomban a turkeved pedagógusok, — mfg Kisújszálláson egyetlen iskolában sincs úttörő szervezet. Szintén nagyon gyenge Szolnok, Törökszentmiklós városok úttörő munkája.

Sajnálatos mennyire az ötlettelenség jellemző a csaltatok név-választásában. •— Szinte valamennyi úttörő csapat Kossuth, Petőfi és Zrínyi nevét viseli, mintha a magyar történelem csupán 1848-ig tartana és csak addig születtek volna nagy fiai a hazáinak.

Bemutatták

az ellenforradalomról szóló riporífilraet

Április 12-én, „így történt” címmel bemutatták a 'szolnoki „Vörös Csillag” filmszínházban a nemrégen kiadott, októberi ellenforradalom eseményeiről szóló riportfilmet. A film a maga valóságában tárja a néző elé az októberi eseményeket, a Köztársaság téren, az Üllői úton történt eseményeket. Hitelesen, eredeti felvételekkel mutatja be a film az ellenforradalmat, kegyetlenkedéseit és ugyanakkor hitelesen mutatja be még azt is, hogyan dolgozott, mit segített az ellenforradalomnak a „művelt nyugat”.

Az „így történt” című riportfilmet április 17-ig vetítik a „Vörös Csillag” filmszínházban, 18-tól 22-ig tűzik műsorra a szolnoki „Tiszta” filmszínházban A szolnoki Járműjavítóiban 23—24-én mutatják be. Nem sokkal a szolnoki bemutatók után mér a megye többi filmszínházai is .játszana fogják..... —- «»<»»»■ - ■

Fegyverrejtegetés miatt 1 év és 8 hónap börtön

A Szolnoki Járásbíróság Varga Illés ujszászi lakost fegyver-rejtegetés bűntettéért egy év és 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte.

Varga Illés 1956 november havában egy ismeretlen katonától 1 darab katonai píszolyt te érzett. A fegyvert többeknek mutogatta, *zzal kérkedett, sőt volt, akit fenyegetett is.

Egy-két esetben többet ivott, ilyenkor elővette a fegyvert és lövöldözött.

1956 december elején a rendőrség lakásán házkutatást tartott és a pisztolyt megtalálta. Varga Illés ellen eljárás indult. ,A bíróság az enyhítő körülmények figyelembevételével hozta meg ítéletét

m M N¥ÉIE sü

Keresd a föld ©lot»!

Kékbetűa feliratokkal egy rajzlap nagyságú papírtábla hirdeti az Irodaház lépcsőházában: „Az Ügyvédi Munkaközösség leköltözött a földszint 9—14. aláJ'

Mindenki tudja, milyen nya kátékért megfogalmazásban beszélnek a jogi élet képviselői. Azzal is tisztában van minden hálandó, az ügyvédeit tudásuknál fogva milyen képtelen dolgok bizonyítására is képesek.

Ezt azonban mégsem hiszszük el nekik. Az mégsem lehetséges, hogy irodájukat a földszint 9—14-es számú szobáit alá — tehát föld alá — költöztették volna le,

Kínák mondták a lányok?

Jobb híján nézelődik a két fiatalember a piacon. Mattatrtak a ruhás sátrak között, nézegetik a sárgarépát áruló bácsikét, unottan sétálnak el a tej termeltek vására előtt.

Látszik rajtuk, a legszívesebben csinálnának bármit, csak itt ne kellene lenniök. A barna hirtelen megáll, s megrántja társa karját.

Két fiatal lány tűnik élő a forgatagban. Ebben a lármázó, kopott sokaságban üde színfal tként hatnak fehér blúzukkal, sötétkék szoknyájukkal és szerény 11 iagaviselet ükkel Meggondoltan szedegetik kecses lábukat, nem néznek sem jobbra, sem balra, célratörően haladnak előre.

Diáklányok lehetnek, akik megszabadulták a közeli iskolából, s talán faluról feljött édesanyjukat keresik a piacon.

Minden szem rájuk szegezödik. Nem különben ifjú barátainké. Gyorsan megkerülik a sátrakat, s szembe kerülnék a lányokkal.

Gyújtó pillantásokat lövöldöznek a két bakfis felé és sodródnak velük szembe. Szerencséjük van. A nagy tolongás pontosan a lányok elé sodorja őket. Azok végigmérik az ifjú donjuanokat. Miután látják, hogy nem térnek ki elől ük, ők húzódnak kissé balra.

De csak annyira tudnakféltét olód ni a jövő-menők gyűrűjében, hogy súrolják a fiúikat — azok nagy gyönyörűségére — amikor elhaladnak mellettük;

A lányok észreveszik a csalafintaságot és mosolyogva tovább mmnek. A két fiú is nyomban megfordul és utána a lányoknak. Útjukban mindenkit fólrelöfkdösve nyomulnak az előttük lengő szoknyák mögött.

A piac végéin érik utói őket. Akkor is csak azért, mert a lányok megállnak, s lekicsinylő pillantásokkal méregetik üldözőiket.

Erre a nemvárt fordulatra megtorpannak a leventék.

:— Oda megyünk? — kérdezi tanácstalanul a barnái*!.

— Nyilván. A kisebbik a tiéd, a másikat bízd rám. Biztos siker — feleli barátja.

Nem tétováznak sokáig,

bizonytalan érzésekkel ugyan,

de megindulnak a lányok felé. A barna fiú hátrább marad, barátja megy előre.

Amikor a lányokhoz ér,

szeméibe kacsint a magasabbnak és huncutul rájuk nevet. De megy is tovább nyomban, mert a lányok arckifejezése nem sok jóval bíztatja.

A barna éppen akkor ér oda barátjához hasonló pózban, amikor a kisebbik lány megszólal:

— Pfuj, de rofidák vagytok — mondja csak úgy magának, de elég hallhatóan.

A két lovag fülig pirulva, elképedve mered egymásra.

— Ezt megkaptuk — sziszegi fogai között a barna.

— Én nem. Téged illet. Te voltál akkor mellettük, amikor mondták — válaszol fölénnyel barátja.

— Nekem? — torzul él a barna arca. Néked szánták, csak elmentél akkorra, és én értem oda — vág vissza;

— Énrám mosolyogtak, mikor kacsintottam — hárít el mindent a szőke fiú.

— Mosolyogtak? Azt láttad volna. Éppen a szemtelen kacsintásodnak szólt mindez.

Ki tudja, mire fejlődött a a heves vita, míg a talpraesett lányokat elnyelte a piaci árusok zsibongó tömege.

Női fürdőnapon

Tudhattam volna, hogy szerencsétlen nap a péntek.

Általában női fürdő-nap a Tisza Szállóban.

Mégis boáili tortám jóval V óra előtt a jegypénztár várótermébe. Nem voltam egyedül. A pénztár edött, mint csibe-raj csicseregtek, tolongtak a hét végére tiszták, csinosak lenni akaró lányok, asszonyok.

Szemelsütve mégis beálltam a sor végére, hogy a ki nem mondott kegyelemben részesítsem magam. (Tudniillik, hogy egyáltalán megtűrték a pénztár előtt).

Három jól szituált asszonyság robogott be az ajtón és fújtatva beálltak mögém. Csak egy pillanatig, mert egy jól időzített könyöikölés által máris elébem került egyikük. Aztán a másik, a harmadik és utolsó lettem ismét.

Szólni nem mertem egy mukkot sem. Szolgai módon tűrtem, hogy taszlgáljanak. labdázzanak velem, lepénnyé alakítsák a lábain, s hogy háromszor is visszatölancoljanak a pénztártól az utánam érkezők;

Végül célhoz jutottam mégis.

— Tessék parancsolni! —* szólt udvariasan a tőle megszokott kedvességgel a Tisza szálló barna pénztárosnője.

— Egy kádfürdő-j egyet kérek — válaszoltam, s már le is számoltam 4.20 forintot az abl akpárká nyra.

Ekkor pgy kéz nyúlt át a vállant fölött, félre söpörte forintjaimat, ezzel a kijelentéssel kísérve tettét:

— Ne tolakodjék fiatalember, ha nem tudná, ma női fürdő-nap van.

— borsait ws

od nem lehel feilen, közös állattenyésztés

a háztájiban 100 forint, a közösben ISO forir az azonos idő matt megtermelt érték