Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-17 / 90. szám
Vi VHJä PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TEREFER E AZ MSZMP SZOL IV OK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 90. szám. ARA: 50 FII I ÉR. 1957. április 17. szerda. Rendet, szervezettséget az ipari szövetkezetekben! Az utóbbi hónapok eseményei alaposan próbára tették a kisipari szövetkezeteket is. Szervezetileg, gazdaságilag sok társulásra mért komoly csapást az elburjánzott sokféle helytelen álláspont, mely az önállóság, autonómia, nyereségfelosztás terén akart elérni . "'*ökeres változtatásokat. De gyengítette a tíz év kemény munkájával kiépített szövetkezeti hálózatot az iparengedélyek sokszor meggondolatlan kiváltása és kiadása. Nem szolgált a szövetkezet javára az sem, hogy a megyei KISZÖV intézőbizottsága túlnyomórészt olyan emberekből verbuválódott össze októberben, akik egy cseppet sem voltak méltók erre a tisztre s egyáltalán nem képviselték az ipari szövetkezetekbe tömörült becsületes — kisiparosok elgondolását, szövetkezési eszméit. Érthető, hogy ilyen körülmények között több életképes szövetkezet tagsága, a megtévesztőkre hallgatva, kimondta a felszámolást, megkezdték a közös gépek, anyagok széthordását, elherdálását, Igyekeztek függetleníteni magukat a ktsz-ek — nem tudni mi okból — saját megyei képviseleti szervüktől, a KISZÖV-től, — különféle bérezési formát vezettek be. — „autonóm” szuverén gazdálkodást folytattak, csekély eredménnyel. A hibákat, a járatlan út nehézségeit jórészt belátta már a szövetkezeti iparosság. Erre vall az, hogy több szövetkezet, mely a felszámolás mellett határozott, letett szándékáról. — Közte olyan is, mint a jászárokszállási asztalos ktsz, mely pedig már anynyira vitte a felosztás ügyét, hogy el is hordták az anyagot, gépeket. Emellett uj, nagylétszámú szövetkezetek is alakultak, mint a szolnoki hulladékfeldolgozó, mely a héten kezdi meg működését. Kibontakozóban van a szolnoki vegyi ktsz is, mely a volt vattagyár helyiségében kap helyet működéséhez. Az ipari szövetkezetek taglétszáma tehát ma már nem csökken a megyében, hanem emelkedik. Elősegíti ezt a ktsz-ek nyereségfelosztásának megváltoztatása is, mely jobban érdekeltté teszi — nagyobb jövedelemhez juttatja a tagságot. Kilátások vannak arra is, hogy az alapszabály módosításával az eddiginél nagyobb önállóságot kapnak saját ügyeik intézésére. Mindez vonzóvá teszi a szövetkezés gondolatát a kisemberek számára s egyre többen belátják: nem azoknak van igazuk, akik az egyéni, elszigetelt kisműhelyek mellett szólnak, hanem azoknak, akik a kollektív munka hívei. < Ezen a jó úton, azonban még tovább kell jutni a szövetkezeteknek. Az első lépéseket már megtették. Elmozdították helyükről, többek között — az intézőbizottság oda nem való tagjait. Közülök csak egyet jelöltek az újjáalakított ideiglenes intézőbizottságba. Tovább kell szilárdítani a szövetkezetek szervezetét — szorosabbra kell vonni a szálakat az irányító szervek a KISZÖV és az OKISZ között. Enélkül csak játszanak az JÁSZBERÉNYI ÉLET Élénk kultúr élet a Déryné Művelődési Otthonban Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a jászberényi Déryné Kult úrház egjöke a megye leglátogatottabb művelődési otthonainak. Szinte a hét minden napján, van valamilyen rendezvény. Az elmúlt vasárnap mescfilm vetítés v t az általános iskolások ré- SBóre. Délután és este a Budapesti Játékszín vendégjátéka tette élvezetessé a napot. Minden alkalommal kiderül, hogy milyen kicsi a kultúrotthon befogadóképessége. Legaláibb kétszer ilyen nagy kellene: Nemrég áramfejlesztő berendezést vásárolt a kultúrotthon. Azóta rendszeresek a külterületi keskenyfilm vetítések. Legutóbb Ujerdőn, a Felsőjászsági Állami Gazdaságban, aztán a borsóhalimi és a nagyszállási tanyai iskolában vetítettek nagyszámú nézőközönség előtt. Az újerdei moziműsort legutóbb 227-en nézték meg. Két év óta folyamatosan szabás-varrás tanfolyamot szervez a kultúrotthon. A legutóbbi február elején indult s igen nagy látogatottságnak örvend. Az ötvenhárom növendék többsége fiatal lány, vagy asszony, de az időseb basszonyok is szívesen látogatják. Van olyan, aki hetenként négyszer 8 kilomé térről kerékpároz.!!-: be a városba, csal:hogy résztvehessen a tanfolyamon. A színjátszó csoport a Leányvásár című darab előadására készül, melyet jú niusban mutatnak be. A népi lánccsoportot néhány héttel ezelőtt újjászervezték. Azóta rendszeresen próbálnak a fiatalok, ők is bemutatóra készülnek. Vidékre is ellátogatnak a kultúrotthon táncosai; színjátszói, Legközelebb április 27-én Alattyánon vendégszerepeinek vidám műsorukkal. Paradicsomos ládákat készítenek a Fémnyoméban A Jászberényi Fémnyomó és Lemezáru gyárban az idén is nagymennyiségben készítik az elmúlt években már jól bevált paradicsomos ládákat. A szezon kezdetéig többtízezer darabot akarnak ebből a gyártmányból a kereskedelem rendelkezésére bocsátani. — Képünkön Mizsei Rozália a savas fürdőből kiemeli az alumíniumból készült paradicsomos ládát. Már százan je^entkez'eti a szttnyegszüvö lanúwamra Korábbi lapszámunkban már szó volt arról, hogy a városi tanács és a Jászárokszállási Háziipari KTSZ kezdeményezésére szőnyegszövő tamfolyamot szerveznek Jászberényben. A tanfolyam iránt nagy az érdeklődés. Eddig már százan jelentkeztek, csupán a jászárokszállási Háziipari KTSZ intézkedését várják és rövidesen megindul a tanfolyam. Eszperantó tanfolyam a üultúrotthnnban A Déryné Járási Kulturotthonban néhány héttel ezelőtt eszperantó nyelvtanfolyam indult, tizenhat hallgatóval. / résztvevők üzemi dolgozók, postások, pedagógusok és diákok. »»Meglaval“ a Patyolat A közelmúltban sok panasz hangzott el a Jászberényi Patyolat Vállalat ellen, s ezek nem voltak alaptalanok. Azt is szükséges megjegyezni, hogy a hibák kijavítása nem a Patyolat dolgozóm múlott. A primitív géni berendezés okozta elsősorban, hogy az üzem csak igen hosszú határidőre vállalt tisztítást, festést. A háziasszonyok körében kedvelt kilós ruhamosást pedig az ehhez szükséges hálók hiánya okadályczta. Most új berendezést kap a jászberényi Patyolat. A mosás, tisztítás gyorsabbá válik Nagyobb mennyiségű hálót is vásárolt az üzem és lehetővé válik a hálós ruhamosás bevezetése, illetve kibővítése. Az eddigi veszteséges gazdálkodást pedig az adminisztráció csökkentésével akarják megszüntetni. A vállalat ugyanis most be üvadt a jászberényi községgazdálkodási vállalatba, s ezzel a Patyolatnál több adminisztra'ú munkalcör szükségtelen lesz — ka =autonómia csalóka gondolatával és ahelyett, hogy a várt sikereket elérnék, egyre inkább eladósodnak, kátyúba jutnak a társulások. Ezt mutatja az, hogy az első negyedévben a megye ktsz-emek tekintélyes része veszteséggel zár. Különösen a bérlazaságok, indokolatlan kifizetések miatt haladták meg a kiadások a bevételeket. A normák megszüntetésével hol sima időbérben dolgoztak, hol a nem sokkal célravezetőbb bérhányadot fizették ki. Ennek a lényege az, hogy a tiszta bevétel bizonyos százalékát — amilyen arányt a bér elfoglal az előállítási költségben — bér címén kifizetik a tagságnak. — Ez a módszer alapjában véve jó lenne, ha nem húzódik meg mögötte egyenlősdi. — Azonban lehetőséget ad arra, hogy a szövetkezet felhajtsa órait s így nagyobb bevételhez, nagyobb bérhez jussanak a dolgozók változatlan termelés mellett. A mai „konjukturában”. — mikor a ktsz-ek termékeit nem nehéz eladni, lehetőség van erre. Azonban az ország gazdasági életére, árpolitikájára káros lehet. A szövetkezetek jövedelmezőségét elsősorban helyes bérrendszer kialakításával kell elérni, olyan fizetésekkel, melyek egyénenként is szoros összefüggésben vannak a végzett munkával. Emellett természetesen nein kevésbé fontos a helyes, — tervszerű gazdálkodás sem. Eddig hiba volt, hogy a szövetkezetek is, — akár csak az állami üzemek — sokféle kötelező tervszámokat, tervmutatókat kaptak felettes szervüktől. Ma már ez nincs meg. Most viszont a másik végletnél vannak. Sok szövetkezet egyáltalán nem készít tervet magának — vaktában gazdálkodik —• a véletlen dönti el, hogy veszteség, vagy nyereség felé fut. Az ilyen szervezetlenség igen káros, — egyetlen üzem sem gazdálkodhat sikeresen, — ha nem készíti el magának legalább belső használatra — mostmár kötelező mutatók nélkül — a termelési és pénzügyi tervét. Enélkül nem szilárdíthatja meg anyagi helyzetét és szétforgácsolja eszközeit. 'A rend, a szervezettség megszilárdítása most létkérdése a szövetkezeti mozgalomnak. Álljon ennek a munkának élére a KISZÖV — bátorítsa, segítse azokat a vezetőket, akik kemény kézzel rendet akarnak teremteni házuktáján s nem hagyják veszendőbemenni a szövetkezés tízéves vívmányait. isméi megrendezik az egri borverseny! A muH évben Egerben rendezték meg > nagysikerű Heves megyei borversenyt. Tiszta, kiváló minőségű boraikért több mint száz termelőszövetkezetet és egyéni gazdát jutalmazott oklevéllel a szakemberekből álló bírálóbizottság. A bortermelő gazdák kívánságára ez év májusában ismét megrendezik a már hagyományos egri borversenyt, s ezen a múlt évben termett borokat bírálják majd. A megy. tanács mezőgazdasági igazgatóságának felhívására mar több mint kétszáz terme’ó Jelentette be, hogy jófaj‘ájú borával részt vesz a versenyen, A bírálóbizottságnak ^em le«z kör nyű dől "a. mer' ‘öbb mint hyszonöt fajta kiváló bor közül kell kivá^ 35?7- j mla. melyik a legtözeceht bor Heves megyében. (MTI) Látni az arcukról, hogy valami nagyon, érdekes dologról beszélgetnek. Hogy miről, azt nem tudhatjuk. Azt viszont tudjuk — mert az idősebb tsz-tagok elmondták —, hogy nagyon szorgalmasak. A fegyvernek! Kossuth Tsz fiataljairól van szó. Ott dolgozik a képen látható Kovács Anna, Nagy Piroska, Bognár Eta, Horváth Ilona és Kovács Erzsébet is. Turkevei tanácskozás PÁR NAPPAL ezelőtt a turkeveá termelőszövetkezetek elnökei, agronómusai tanácskozásra jöttek össze, ahol a megyei mezőgazdasági igazgatóság és a városi tanács vb. vezetőinek részvételével vitatták meg a közös gazdaságok életében jelenleg megoldásra váró feladatokat és a további tennivalókat. A tanácskozás, amely végig közvetlen baráti hangon folyt, azzal kezdődött, hogy Magas László elvtárs ismertette a megyei mezőgazdasági igazgatóságtól kintjárt elvtársak tapasztalatait. Elír ndotta, hogy az őszi vetéséknél több helyen vetéstechnikai hiba észlelhető. A tavaszi vetéseknél már látszik, hogy sokkal nagyobb gonddal végezték ezt a munkát. örvendetes, hogy a legtöbb közös gazdaságban — a Vörös Csillag Tsz-ben kisvonattal, máshol különböző járművekkel — hordják az istállótrágyát a földekre, hogy ott szarvasba rakják. Itt a közvetlen feladat a szarvasok megfelelő kezelése, a trágya osztályozása, vagyis külön szarvasba rakni a felérett és a szalmás trágyát. Egyik-másik tsz-ben az őszi vetésekre takarékossági szempontból nem használnak műtrágyát. Vajon takarékosság ez? Érdemes lenne papírt, ceruzát fogni, s kiszámítani, mibe kerül katasztrális holdanként az 50 kilogramm műtrágya, s menynyi az értéke a terméstöbbletnek, amelyet a műtrágya segítségével nyerünk. A számok alapján bizonyára belátják a tsz-tagok, hogy amit megtakarítanak a vámon, azt elvesztik a réven. A műtrágyával való takarékoskodás majd a terméshozamban jelent csökkenést. A MÁSIK jelentős eredmény, amelyet a turkevei tsz-ek elértek, a pillangósvirágú növények vetésterületének növelése. A Buzakalász Tsz-ben 100 százalékkal növelték a takarmányalapot. s városi viszonylatban az összes szántóterület 12 százalékát teszi ki a pillangósnövények vetésterülete. A lucerna, vöröshere és más takarmánynövények nagyobb arányú termesztése lehetővé teszi az állatállomány fejlesztését. E téren is van még jócskán tennivaló a turkevei közös gazdaságokban. Különösen a szarvasmarha állomány helyzete aggasztó. Nemcsak azért, mert a területhez viszonyítva kevés a szarvasmarha, főleg a tehén, hanem az állomány pótlása is komoly gondot okoz, mivel nem egy tsz-ben eladták a növendéküszőket vágásra, vagy meghízlalták szerződéses alapon. A legfontosabb tehát a bőséges takarmánytermesztés mellett a növendék állat ok felnevelése. A DÓZSA NÉPE TSZ-ben a szarvasinarhaállomány jó kondíciója, ápoltsága és a 8 literes fejési átlag igazolja, hogy a szövetkezeti gazdák nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre. Most azon fáradoznak, hogy a süldőnevelési időt megrövidítsék, s legalább 2 hónappal korábban hízásra állíthassák a jószágokat. — Hogy milyen hasznos dolog ez, arra csupán egy példát említünk. Ha sikerülne megyei viszonyla'ban két hónappal megrövidíteni a süldőnevelési időt, ez egy év alatt 2000 vagon abrak megtakarítását jelentene, ami kb. 20 ezer «ebén évi abraktakarmányának felel meg. Ez az abrakmennyiség 75 millió liter tej termeléséhez elegendő. Hozzászólásaikban elmondották a tsz elnökök és agronómusok, hogy miben várnak segítséget a mezőgazdasági igazgatóságtól, s foglalkoztak a belterjes gazdálkodással. Legtöbbem valami különleges, nagy beruházásokat igénylő dolgokra gondolnak, amikor a belterjességről beszélnek. Horváth Imre elvtárs, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondotta. mit jelent a belterjes gazdálkodás. Jelenti a gépek használatát, a gépi szántást, gyomtalanítást, kukoricánál nerr. az egyszeri, hanem három-négyszeri kapálást, a pótbeporzást, a vegyszeres gyomirtást, a trágya helyes kezelését és felhasználását, nem utolsó sorban a lucerna, vöröshere telepítését stb. — Emellett helyes a távlati terv készítés és beruházás is; A BELTERJESSÉG tehát egyet jelent az agrotechnika helyes alkalmazásával, az okszerű gazdálkodással, melynek eredményeként éyrőlévre növekszik a terméshozam és erősödnek, gazdagodnak a termelőszövetkezetek, N. K, i
