Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-16 / 89. szám
fl Mezőtúri Téglagyár dolgozói tud iák kötelességüket Április 2-án a Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés vezetősége körlevelet küldött a téglagyárak dolgozóinak, indy többok között az alábbiakat tartalmazza: „Az ellenforradalmi események Budapest számos kerületében komoly károkat okoztak és a tönkrement c pületek helyreállításához sok téglára van szükség. Fokozza a szükségletet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány által meghirdetett nagyarányú lakásépítési akció beindítása. Mindezekből kifolyólag a téglagyárak dolgozódra fokozott felelősség hárul, egyre több és jobb minőségű téglát kell termel' niök.’’ A mezőtúri téglagyár március 21-én kezdte meg a nyerstégla gyártását, s néhány nappal később már bebizonyosodott, hogy a gyár dolgozói nem vártak a körlevél megérkezésére, ök is ismerték az ellenforradalom által Okozott sokmilliárdos kárt, tudták, hogy a lerombolt lakóházakat és épületeket késedelem nélkül helyre Feli állítani. Tudták azt is. hogy a helyreállított lakóházalton kívül égetően szükség van az új lakóházak tízezreire is. Ezért a gyár dolgozói elhatározták, hogy az eddiginél sakkal több jó minőségű téglát adnak a hazának: Az elhatározást tett követte. Az egyesülés termelési híradójából kitűnik, hogy a megye* téglagyárai közül márciusban a Mezőtúri Téglagyár érte el a nyerstéglagyártásban a legnagyobb eredményt. Tervét !71 százalékra talíesiiette b 170 ezer nyerstéglát gyártott terven felül. Fokozott lendülettél halad a munka április folyamán is a téglagyárban. Amíg tavaly 30—32 ezer nyerstégla volt a műszakonként! termelés, most 40—42 ezer darabot gyártanak műszakonként. — Vagyis naponta —• két műszákban *— 20 ezer téglával termelnek többet a tavalyinál: A termelés növekedésének megfelelően, valamint a kormány által engedélyezett 11 százalékos béremelésből és a 15 százalékos idénypótlékból kifolyólag a múlt évihez képesít jelentősen emelkedett ez írtén a kereset Is. Tavaly 30—32 forint volt az átlagos napi kereset, most 55—G0 forint. Április 13-án pl. a kocsitolók) többségük fiatal lány) 52 forintot, az anyagbányászok 6G forintot kerestek. A dolgozók szerint a termelés növekedésének további akadálya a csáliehiány. Jelenleg 26 darab, nagyrészt rossz állapotban lévő csilléje van a téglagyárnak, s legalább 30 korszerű csillére Imme szükség. A gyár vezetősége már többször fordult csiliek éléssel az egyesülés központjához. De eddig még eredménytelenül. A válasz rendszerint az volt, hogy jelenleg nem gyártják az itteni gyárban használt 50-es csilléket, 60-ast pedig úgyis hiába küldenének. A gyár dolgozói úgy vélik, hogy valamivel nagyobb körültekintéssel, a dolgozók kérésének megszívlelésével és a termelés érdekének figyelembevételével lehetne azért a dolgon segíteni. Ha másként nem, hát legyártanák a szükséges 10—15 csillét kasüzemben. Megérné, mert még ebben az évben jó párszáz ezerrel több téglát gyárthatnának a korszerű csillékkel. Busi Vince. ....... SZOLHOKI JEGYZETÜK Mien fúrnak lehajtott tejjel Szolnokon az emberek? Amikor Szolnokra kerül-díjbeszedői. Nem viszik háztem, hosszú ideig nem tud tarn rájönni, miért járnak ebben a városban lehajtott fejjel az embereik. Szomorú tapasztalatok alapján jöttem rá a titok nyitjára. Egyik este a moziból hazafelé menet megbotlottam valamibe és zsupp, úgy elterültem a pocsolyában, mint a béka. Az eset óta én is lehajtott fejjel járok. A használható gyalogútat keresem. # Miért tördelik ki a iákat? Felírt a rendőr a múltkor egy garázda részeget, mert az útmenti kisfát derékba törte. Az méltatlankodott: — Ml az, maga nem hallotta még a legújabb orvosi véleményt? Nem szabad a ház elé fát ültetni, mert beárnyékolja az ablakot, nem süt be a nap, az emberek tüdőbajosak lesznek. Ha nem tudná, én szanítész voltam katonáiknál. Újítás. Szenzációs újítással lepték meg a fogyasztókat a T1TÁSZ * hoz a villanyszámlát. Egyenesen a felszólító cédulát kézbesítik, hogy amennyiben 3 napon belül a számlát nem rendezik, kikapcsolják az áramot, stb., stb. A cédulát szépen bedobj ált a postaládába, vagy az ajtórésen becsúsztat jóit, aztán beülnek az irodába és várják a pácienseket. Valódi új munkafogás! Ügy hírlik, a napoikban tapasztalatcsere értekezletet tátották a TITÁSZ-nál, a kéményseprők, a postások, a bábaasszonyok, s úgy határoztak hogy ezt az újítást ők is bevezetik. * Miért olyan szemetesek az u'cák? Megszólítottam egy fiatalembert az utcán, hogy miért dobálja él a pattogatottkukoricás zacskót. Csodálkozva nézett rám: Maga még nem tudja? Ez a város egy nagy lapqsba fekszik, magasan van a talajvíz, a házak nedvesek, fel kell tölteni. HIT LÁTTUNK JUGOSZLÁVIÁBAN ? (folytatás) Az ipari üzemek irányításának ebben a rendszerében — a mi meglátásunk és tapasztalataink szerint nem védik kellő mértékben a társadalom érdekeit, s ezzel együtt az egyes üzemek és az egyes munkások tényleges érdekeit. A mi fejlett iparunk azonban, amelyben jelentős fejlettségű a kooperáció és a specializálás, vagyis a munkamegosztás a termelésben (például 40. 50 és még több üzem között), a demokratikus centralizmus elvei alapján felépített központi irányítást követel. A jugoszláv rendszer esetében több üzem képtelen lenne olyan könynyen és egyszerűen megállapodni a kooperálás kérdésében, a termelési és értékesítési árak emelkedésének és a termelés csökkenésének nagy veszélye nélkül. Ez logikusan következik a kínálat és kereslet törvényének lényegében spontán érvényesüléséből. Ezzel nem azt akarjuk bebizonyítani, hogy a munkástanácsok nem érvényesültek pozitív módon Jugoszláviában. Ellenkezőleg. Véleményünk szerint igen fontos szerepet játszottak a munkások öntudatának növelésében és nagyon sok helyen a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésében. Igen naev jevíW dadogott (tenne... £gy hűvös, kora órában, kint álltam reggeli a szabadban és néztem a nem messze húzódó sínpáron vesztegelő tehervonatot. Körülbelül negyed órája állt meg, mert pirosat mutatott a jelző. Nem sokkal később indulni készült. És ez íz, ami annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy — bár dideregtem — percekig álltam és figyeltem. A gépóriás fekete és fehér fiistfelhőket fújt, mely a szélcsendes időben egyenesen felfelé szállt, a napfelkeltétől már aranypirosra festett égre és a levegőben összekeveredve, csúnya, szürkésszínűvé vált. Fújt, pöfögött, zihált a gép, mint egy mesebeli szörnyeteg és megpróbálta húzni az utána akasztott hosszúhosszú tartálykocsi-sort- Lenyűgöző hatással volt rám, és szinte éreztem, hogy erőlködése még hasztalan, Újból és újból sistergő, ziháló, csikorgó, zúgó hangot adott, láttam a mozdony hajtószerkeze*ének erőltetett, de mégis eredménytelen munkáját és mint egy érző élőlényt, úgy sajnáltam, s vele éreztem az emberfeletti munkában. Egy, messziről kicsinek látszó, sötét munlcaruhás alak lépett fel a mozdony tetejére, bizonyára igazított rajta valamit, s amikor visszamászott, újból kezdődött a kilátástalannak tűnő munka. De nem, mégsem volt kilátástalan... Egy újabb szürke füstgomolyag, még egy-két egyhelyben forgó dugattyú és kerékmunka és egyszercsak végigfutott az indulás láza a csörömpölő kocsisoron. Megremegtek az öröm től a tartályok és a mozdony büszkén, nekifeszült inakkal, előbb egészen lassan, néha meg-megrántva a rakományt, aztán szép, egyenletesen gyorsuló iramban eltűnt a hídon túli erdő, már lombosodó fái mögött. 1 gén, ismét úgy tűnt: élő* lény volt, szív dobogott benne és velem együtt örült annak, hogy a kitartó munkát, amely bizonyos ideig Icilátástalamnak tűnt, siker koronázta. —- Ha — * Szerkesztői üzenet „Ha“, Szolnok. Kérjük, minél előbb közölje címéi és nevét Bzerkesz tőségünkkel. A szerk. lentőségűek Jugoszlávia fejlődése szempontjából is, mégpedig abból a szempontból hogy megőrizzék és biztosítsák a szocializmus pozíciói i. ebben az országban. Számításba kell venni azonban a gazdasági eredményeket, a hiányosságokat cs nehézségeket is. HtH«» Néhány megjegyzés a termelőssövetkesetek önállóságának a kérdéséhez Tenmelőszö ve Ikeaeti mozgalmunk ez elmúlt évben számos olyan hibával küszködött az előforduló erőszakoskodás mellett, amely akadályozta az egészséges fejlődést. Számos intézkedés békáét vetett a. tsK-ek önállóságának, akadályozta a tagok szabad kezdeményezését, a nagyüzemi adottságok és előnyök kötöttség nélküli kihasználáséi A túlságosan mereven vett mintaalapszabály <— amit nőm mintának használtunk fed, hanem szószcrint alkalmaztunk —. gyakran sértette a tagok érdekeit. A munkaegység-könyv is tartalmazott olyan tételeket, aránytalanságokat, amelyeket a tagok a gyakorlatban nem találtak igazságosnak. Hasonló súlyos hiba volt a szövetkezetiek be]ügyeibe való túlzott beavatkozás, amikor a tsz-ek termelési frányát, tervét a munka mérésének é* a jövedelem elosztásának módját nem a gazdái határozták mag elsősorban, hanem a különböző állami szervek. ‘ A forradalmi munkás-paraszt kormány határozatai szakítottak a szövetkezeti fejlesztés minden eddigi káros, a lenini szövetkezett elvtől idegen és törvénytelen módszerével, A január 5-i nyilatkozat leszögezte: „A kormány aszó cíalista társadalmi rend megteremtése érdekében egyik fő feladatának tartja a mezőgazdaság szoeielista átalakítását. Minden támogatást megad a dolgozó parasztoknak ahhoz, hogy saját elhatározásuk, a teljes önkéntesség alapján jói gazdálkodó, virágzó szövetkezeteket hozzanak létre. Biztosítja a szövetkezetek önállóságát és megakadályozza a szövetkezetek ügyeibe történő erőszakos külső beavatkozást.” Ezt a célt szolgálja többek között amoet kidolgozás alatt álló ' " szövetkezet új szőreik eseti törvény kiadása is, amely rögzíti azokat az alapvető elveket, melyektől nem lehet ugyan éh; térni, de betartásuk minden körülmények között a szövetkezetek egészséges fejlődéséhez, erősödéséhez vezet, biztosítja a közös szövetkezeti érdekék és a tagok egyéni érdekeinek az összhangját; Melyeik: azok az alapvető elvek, amelyeket az alapszabálynak tükröznie kell és működése során érvényesíteni is kell? Ezek: A közös vagyon létrehozása, növelése és annak védelme, a tervszerinti gazdálkodás, az előre elkészített üzemterv alapján A termeié munkát alapvetően a tagok és a családtagok lássák ej. — Sem nyílt, sem burkolt formában nem lehet kizsákmányolás. A termelt javakból minden tag az elvégzett munkája után részesedjen. Annak ellenére, hogy az elmúlt évek hibás szövetkezeti politikája — de súllyal az októberi ellenforradalom — ha átmenetileg is megrendítette, megzavarta a tszék sorait, ma már a szövetkezetek jelentős része <*- felismerve a helyzetet magára talált, együtt maradt és keresi az útját, módját az eredményesebb gazdálkodásnak. Különösen helyeselni lehet, hogy szövetkezeteink a tulajdon érdekei és kívánsága szerint új vonásokkal gazdagítja a Ocözös alapszabályt. Tsz^eink nagyrésze figyelembe vette azt a javaslatot, hogy az alapszabály készítésénél használják fel minden szövetkezetben a régi mtotaalapszabályt. örvendetes tény, hogy ma már szinte minden tsz-ben a közgyűlés által elfogadott alapszabály van, egész sor új módosítással, amelyek a tszek erősödését, a tagok gyarapodását és a termelés növékedését eredményezik. /Ifi jellemzi as elkéssitett alapszabályokat A fentebb kifejtett okoknál fogva csak üdvözölni liehet, hogy közös gazdaságaink nagyrésze meghagyta a régi mtntaalapszabály alapelveit, sőt szigorította is azt. A szandaszöllősi Vörös Mező Tsz pl. kimondta, hogy a belépő tagtól csak használható állapotban lévő felszerelést és szerszámot lehet átvenni A tsz a behozott jószágok és felszerelések árát egy év alatt kifizeti. A kilépő tag sem a bevitt jószágot, sem a bevitt felszerelést nem kaphatja vissza. Ugyancsak szigorítja a munkában való részvétéit. Eszerint minden tag köteles rcsztvenni a közös munkában. A férfiak 250, a nők 150, a gyermekes anyák 100 munkaegységet teljesítsenek. A növény vetése, ápolása és betakarítása Idején minden tag köteles dolgozni, mert ha a munkából távol marad, akkor az adott tarményféleséglből természetben nem részesülhet. Mondani sem kell, hogy az ilyen elgondolással elkészített alapszabály csak erősítheti a termelőszövetkezetet. Alapos megfontolást mutat az is, hogy itt Szolnok megyében a tsz-ek mintegy 92 százaléka a munka mérésére továbbra is a munkaegységet alkalmazza. Ezeken a helyeken igen helyessé csak a munkaegység(könyv tételeit dolgozzák át a helyi adottságoknak megfelelően. A tsz-ek kisebbik részénél — ami mintegy 8 százalékot tesz ki — részben meghagyták a munkaegységet, részben pedig teljesen eldobták és a részes művelést választották. Más tsz-ek a terményből való közvetlen részesedést és egynéhány közös gazdaságnál az órabért, napibért. vagy az előre meghatározott készpénzfizetést vezették be. Ezek az utóbbiak a vita tárgyát képezik, Az a helyzet ugyanis, hogy a sok hasznos és módosítást tartalmazó alapszabály mellett olyan alapszabályok is készültek, amelyek összeállítását csak a pillanatnyi előnyök, — vagy az egyéni érdekek figyelembe vételével végeztek. Megmondhatjuk nyíltan és világosan, hogy ezek az alapszabályok eltértek azoktól az alapvető elvektől, amelyeknek_ minden szocialista jellegű szövetkezeti gazdálkodásban érvényesülni kell. Min változtassunk? Elsősorban a túlméretezett háztáji területeken. Ilyen van. — A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-nek az alapszabálya kimondja, hogy 2üC0 négyszögöl háztáji minden családfőt megillet, ha a 180 munkanapot ledolgozza. Minden 18 évet betöltött családtagot 1200 négyszögöl, a 18— 18 éves családtagot pedig 400 négyszögöl' háztáji, terület illeti meg, egy meghatározott munkanap letöltése után. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan családnak, ahol mondjuk öt fő dolgozik, 3—4 hold háztáji területe lehet. Ehhez hasonló jelenséget, a közös érdekek rovására történő engedményt kisebb, vagy nagyobb mértékben igen sok tsz alapszabályában megtaláljuk. Azt senki sem vitatja, hogy a tsz-nek okvetlenül biztosítania kell minden szövetkezeti gazda számára azt a lehetőséget, hogy a közös érdekeknek is megfelelő háztáji gazdaság kialakuljon és azt okszerűen műveljék. Ez annál is inkább szükséges, mert ma még sok esetben az egyes munkáknál a háztáji gazdaságban végzett tevékenység a közös gazdaság számára is gazdaságosabb, mintha ugyanazt a munkát a közösben végezné. Elég, ha A jugoszláv sajtóból Néhány jugoszláv lap az utóbbi időben szemünkre vetette. hogy túlságosan hangsúlvozzuk sikereinket (azt mondják, ez a siker nem is annyira a mi érdemünk. hanem a hagyományoké: itt a kapitalista hagyományokra gondolnak) és hogy túlságosan nagy figyelmet fordítunk a gazdasági kérdésekre. Azt mondják, ily módon akarjuk leplezni politikai hiányosságainkat. Nem könnyű megérteni,, hogy itt tulajdonképpen miről is van szó. Először Is: hiányosságainkat'nem leplezzük. És semmi esetre sem kell a jugoszláv sajtó előtt védekeznünk. Elegendő betekinteni a párt országos konferenciájának határozataiba és a sajtóba. Másodszor: a szocializmus számunkra az emberek öntudatának, politikai és erkölcsi értékeinek szüntelen növekedéséin kívül, mindenekelőtt és egyszerűen szólva kenyeret, húst, ruhát, televíziót, gépkocsit és mosógépet jelent — mégpedig a dolgozó nép részére, s egyre nagyobb mennyiségben. Enélkül sohasem lesz szocializmus. Politikánk középpontja az ember összes vágyaival és óhajaival, az egész társadalom anyagi és kulturális életszínvonalának szüntelen emelkedése. A szocáUzmus az emberek szemében elsősorban ilyen konkrét elképzelésen alapul. A szoc i alizm üst ól nemcsak az embertelen kizsákmányolástól való megszabadulást remélik, hanem — és mindenekelőtt — az állandóan javuló életfeltételek megteremtését várják, S ilyen szempontból nem kicsiny hiányosságaink ellenére is jól megy dolgunk, és sikereink miatt sohasem fogunk szégyenkezni, mégha azokat a jugoszláv sajtó elhallgatja vagy kiforgatja is. Mint fejlett ipari állam, teljes felelősséget érzünk a szocializmusnak hazánkban való sikeres felépítéséért, s tudjuk, hogy e törekvésünk nagy jelentőségű az egész nemzetközi munkásmozgalom szempontjából. Teljes felelősséget érzünk azért a feladatért, amelyet magunk élé tűztünk: utolérni és túlszárnyalni a legfejlettebb tőkés országokat az egy főre jutó termelés, valamint az életszínvonal tekintetében, Ilyenformán nem beleülhetünk meg azzal az állásponttal, hogy „nem sürgős a dolog, bizonyos ideig egy helyben topoghatunk, és csak kísérletezzünk azzal, ami kezünk ügyébe kerül.'' Állandóan javítjuk én javítani fogjuk gazdaságunk és munkánk irányítását, annak alapján, ami jónak bizonyult. Találkoztunk olyan nézetekkel, hogy a munkástanácsok — úgy. ahogy azokat Jugoszláviából ismerjük — minden szocialista ország számára, minden körülmény ok között megfelelnek. A felsorolt tények megcáfolják ezt az állítást. A formák fontosak, igen gyakran azonban csak a heíyi nemzett feltéte-leknek felelnek meg, s ezért a saját szükségletre tcímeit * a ^/mtő tényező a szocialista zöldség- és gyümölcsterme- J építés tartalma és annak lésre a melléktermékeket f eredménye, és konyhai hulladékokat hasz- ♦ A kölcsönös bizalom csinosító állattartásra a család |tében öszintón & elfogula-egyéb módon nem hasz- !Ianul vizsgálhatjuk egymás nosítható munkaerejének fel- Tapasztalatait, és azokat, amehasználására gondolunk. A t'-vo,< felhasználhatók fel jó háztáji gazdaság lehat a használni! Hiszen minőkollektív gazdaság érdeke és ♦ két ország nepe nagy feleígy népgazdasági érdek Is. í losséget érez szocialista épi- De az már hiba, ha a ház- | Wmunká jának sikeres befttáii gazdaság túlíejlesztésefte2^1’1- a clolSozó* anyagi miatt a tsz. az okszerű mun- f *» kulturális életszinvonalákaerő igényeit nem tudja kt- | hak, szüntelen emeléséért.elégíteni. $ (A fenti cikket a „Nem-Babinszki Ferenc | zetközi Szemlé"-bői vet(Folytatjuk.) t - tűk átj
