Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-10 / 84. szám

YHAQ PROLETÁRJA/ EGYESOUETERI AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IL évfolyam, 89. szám. ARA: 50 FILLER. 1957. április 10. szerda. Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság éslusztria várja a szandaszöllősi zöldhagymát, a vezsenyi és a tiszajenői zöldborsót, a nagykörűi cseresznyét, a homoki zöldbabot, a jászsági paradicsomot és a tiszafüredi uborkát 27000 csomó zöldhagyma •Nem csekély mennyiség ez. Súlyra majdnem 27 má­zsát nyom. S mindezt egyet* len községből, a Szolnok kö­zeiében lévő SzandaszöHős­­ről szállították április 3-án Csehszlovákiába. Ez a kis község afroi híres hazánk­ban — de túlzás nélkül mondhatjuk — Európában is, hogy minden évben leg­korábban ad zöldhagymát piacra és exportra. Most fo­lyamatosan 300 mázsa frißt zöldhagymát szállítanak in­nen külföldre. Hétfőn mára második szállítmányt készí­tették. Hosszú vesszőkosa­rakba rakjálk a gondosan megtisztított hagymát, s vas­úti hűtőkocsával szállítják külföldre, hogy mint első­­osztályú árut, értékesíthes­sék. Az ügyes termelők és a szandaszöllősi Vörös Mező fisz tagjai —■ akik az élső exportszállítmánynak jelen­tős részét adták — jó árat kapnak a korai hagymáért. Egy csomó (amelyben általá­ban 5 szál van) átvételi ára jelenleg 1 forint. S azok a iszlak vagy egyéni termelők, akik szerződést kötnek, vagy kötöttek zöldráu, gyümölcs stb. termelésére, illetve érté­kesítésére, a mindenkori piaci árhoz még 10 százalé­kos felárat kapnak. S ha ki­váló minőségű termel vén ve­ket a szerződött területről exportra adják át, az export áthoz jön még a 10 száza­lékos felár. S ez nem leki­csinyítendő dcílog. Ennek bi­zonyításéra elég, ha azt megemlítjük, hogy az export ár általában 20—30 százalék­kal magasabb, mint a bel­földi felvásárlási ár. Hogycm holad megyénk­­ben a szerződéskő.és ? A MfiK. Válilaítet és a föld­­művesszövetkezetek dolgozói jelenleg is azon fáradoznak, hogy minél több tsz, vagy egyéni termelő kössön szer­­aődést. Munkájuk eredmé­nyességét igazolja az eddig leszerződött 2800 kh. terület, amely 400 kh.-dal több, mint az etenült évben. Ezenkívül jelentős mennyiségű áru — főleg paradicsom és zöld­borsó — átadására szerződ­tek a termelők a hatvani és nagykőrösi konzervgyárral. Az export-terv tavaly 573 vagon volt, viszont 760 va­gon árut szállítottak me­gyénkből külföldre. A jelen­legi előirányzat 658 vagon. Az export tervben ilyen té­telek szerepelnek: 300 mázsa zöldhagyma, 400 vagon para­dicsom, s a többi árut is va­­gcntételban említve: 20 gö­rögdinnye, 40 uborka, 30 zöldpaprika, 100 szilva, 15 kajszin barack, 7 cseresznye stb. A szerződéskötés mindkét részről fontos. A felvásárló szervek ezáltal biztosítják a belföldi piac jobb ellátását s az export terv teljesítését. Ugyanakkor a termelők szá­mára előnyt jelent a már fentebb említett felár és ter­melési előleg. Az igazsághoz híven meg ke® mondani, — hogy bár a szerződött terület máris meg­haladja a múlt évit — a ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok nagy része nem foglalkozik zöldség és főze­lékfélék termesztésévé!!, s nem kötnek szerződést. Sokkéi nagyobb az egyéni termelők érdeklődése. Való­színű azért, mert látják a hasznot. Egy pár termelőszö­vetkezetet és állami gazda­ságot is megemliUretúnk jó példának. A fegyvernek! Vö­rös Csillag, a kengyeli Sallai, a szóin oki Szabadság, a zagyvarékasi Vörös Brigád, ás a mezőtúri Vörös Csillag már megkötötték a szerző­dést vegyes zöldségfélék ter­melésére. Itt kell megemlí­tenünk a szolnoki Cukor­gyár Célgazdaságát is, ahol a tiszavánkonyi üzemegység­ben 90 holdon termelnék az idén vegyes zöldárut. Többek között 30 holdon cecei édes­­paprikát, ami nagyon kere­sett export cikk. Tavaly a Német Demokratikus Köz­társaság kimondottan ezt a fajtát kérte, de a tapasztalat szerint más országokban is nem a csípős, hanem az édes paprikát szeretik. Ezzel szemben vannak olyan állami gazdaságok, minit az aLcsászigeitn, vagy a martfűi, ahol bár többszáz hold terület öntözése lehet­séges, s mégsem foglalkoz­nak konyhakerti növények­kel. Hasonló a helyzet né­hány tsz-ben, — az újjá alakult közös gazdaságokban. Nem tartják fontosnak a kertészkedést. Pedig jó lenne mind az állami gazdaságok­ban, mind a tsz-ekben ‘mér­legelni a kertészkedés és gyümölcstermelés hasznos­ságát, s bizonyára több he­lyen a számok és érvek alapján megváltozna a jelen­legi álláspont. Honnan hová exportálnak ? A kérdésnél szintén az el­múlt évekre ke® visszapil­­lantami, vagy legalább is az 1956-os esztendőre. Eklkor jelentős mennyiségű árut Ausztriába, a Német Demok­ratikus Köztársaságba, Cseh­szlovákiába és Svájcba szál­lítottak megyénkből. Jelen­leg a demokratikus államok érdeklődése nagyobb. Cseh­szlovákiába. s a többi állam­ba is eljut a szandaszöllősi zöldhagyma után májuselső felében a vezsenyi és tásza­­jenői zöldborsó, majd a nagykörűi cseresznye, a tisza­­földvári és homoki zöldbab, a Karcag környékén termelt kajszínbarack, a jászsági pa­radicsom és a Tiszafüred környéki uborka; Jórészt a termelők és a felvásárló szervek igyekeze­tétől, s eredményes munká­jától függ, hogy az idén is teljesítse megyénk az export tervét, s a kiváló minőségű árukkal öregbítse külföldön a magyar mezőgazdaság jó hírnevét; N. K. SERKEN A LUCERNA legalább is Gyulai Mihály növénytermesztő megállapítá­sai szerint igen. A turkeveá Búzakaláse Termel őszövetke­zet 40 holdas újvetésű lueermatálblája hamarosan zöldbe borul; MAI SZÁMUNKBÓL; A párton bolűíi ellentmondásokról 3, oldal Tudomány — Technika 3. oldal NEM KÖNNYŰ FELADAT... 4. oldal Jászberényi ólet 5. oldal A MSZMP Szolnok Városi Einüksége a Járműjavítóban tartja a páríaktiva ülést A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok Városi Elnök­sége a mai városi pártak­­tivát a szolnoki munkásság fellegvárában, a Járműjaví­tóban rendezi meg. A Járműjavító kommunis­tái, akik valamennyien hi­vatalosak a tanácskozásra, fokozott munkával készültek erre a napra. ígéretet tettek, hogy kivétel nélkül ott lesz­nek ezen a tanácskozáson. —* Nagy az öröm, mert most lát­ják először vendégül a város számos üzemi és hivatali pártszervezetének tagjait, — akik igen sokat várnak ettől a találkozástól.-*v< Korszerű öntödét kap a szolnoki Vasipari Vállalat A szolnoki Vasipari Vállalat évek óta működtet egy kiöregedett öntödét. Bár a vállalat öntőmunkásai sok prob­lémával megbirkóztak, a korszerűtlen berendezés nehéz próbára tette őket. Kisebb öntvényeket ilyen körülményeb között is egy nap alatt elkészítettek, de még nagyobb —> 200—250 kilogrammos munkadarabok készítésére is vál­lalkoztak. A Vasipari Vállalat most nagyobb összegű beruhá­zást kapott, s ebből többek között új öntödét létesít. A ré­git pedig — mivel az városrendészeti szempontból is al­kalmatlan helyen van — megszünteti. Korszerű szerszám­gépeket is vásárol a vállalat. így lehetővé válik az öntvé­nyek gyors megmunkálása, ami a hiányos géppark miatt eddig nehézségekbe ütközött. — Jugoszláv megrendelésre egyirányú tárcsás* boronákat készít a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár A Törökszentmiklósi Me­­zo gazdasági Gépgyár ju­goszláv megrendelésre 75 darabból álló sorozatot készít egyirányú tárcsás boronából. — Az export megrendelésre gyártott gépből egyet átadtak ki­próbálásra a karcagi Le­nin Termelőszövetkezet­nek és a közös gazdaság vezetőinek véleménye szerint nagyon jó volna, ha a sikerült talajművelő gépből jelentős mennyi­séget belföldön is for­galomba hoznának. 65 Zetort kaptak eddig a Szolnok megyei termelőszövetkezetek, A Szolnok megyei terme­lőszövetkezetekbe eddig 65 Zetor traktor érkezett meg és az első tapasztalatok alap­ján különösen a nagyobb tsz-ekben jól ki tudják hasz­nálni a gépeket. Az előzetes tervek alapján még további 40 gépet várnak, amelyek­­nek meg is van már a gaz­dája. A saját gépeknek a tapasztalatok szerint elsősor­ban a szállításnál és a zöld­­ségtermesztésnél veszik nagy hasznát. 50 mázsa két nyaras ponty ivadékot szállított eddig a halászati szövetkezeteknek a szajoli halkeltető állomás A szajoli halkeltető állomás mz alaposan megtiszitott Holt-Tisza ágaikban ez évben nevelt először nagyobb menmlységben kétnyarae pontyivadékokat. A halállomány pótlására 50 mázsa kétnyomú pontyot szállítottak a Tiszán és mellékfolyóin működő halászati szövetkezetek számára. Novikov zeneszerző látogatása a karcagi gimnáziomban Váratlan, de igen kedves vendégei ixdtak hétfőn délelőtt Karcagnak. Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából szovjet kulturális küldöttség érkezett Ma­gyarországra. A küldöttség ellátogatott Karcagra is, a Gábor Áron Gimnáziumiba. Gyors az előkészület a gimnáziumiban, mert a szovjet elvtársaik, Novikov zene­szerzővel mz élen a VIT-re készülő ének­karra kiváncsiak, azt szeretnék meghall­gatni. Pillanatok alatt előkerülnek az MSZMP és a Városi Tanács vezetői, előkerül Hor­váth Kiss László karnagy és az énekkar máris együtt van a vendégekkel és a vá­ros vezetőivel szemben. Felcsendülnek a karcagi diákok ajká­ról a kórusmüvek. Kodály, Bartók, Bár­dos, Csajkovszkij, Járdányi melódiái be­töltik a termet és a vendégek lelkét. A be­mutató kitűnően sikerült, pedig nem ké­szültek rá a diák-dalosok. Elragadtatással hallgatták a szovjet vendégek a szárnyaló dallamokat, a megelégedettség sugárzott arcukról. Érdeklődtünk, hogy hogyan kerültek Karcagra a szovjet vendégek, A választ — Hallottuk, hogy a karcagi diákok jelenleg a legjobbak Magyarországon a diák-kórusok között. Szakítottunk rá időt, hogy meghallgassuk őket. A bemutató végén a kórusról így vé­lekedett. A. Novikov zeneszerző: — A karcagi diák-kórus igen tetszett nekem. Csodálatos a fiatalok hangereje és hangszínezése. Tudom, hogy szeretné­nek Moszkvába kijutni a VIT-re. Ezt azonban a világon igen sok fiatal szeretné elérni. Nekem igen szimpatikusak Önök, de, sajnos, nem én döntök afelett, hogy ki képviseli Moszkvában a magyar ifjúsá­got. A magam részéről igen szívesen lát­nám újra a kórust Moszkvábam. — A. Novikov elvtárs beszéde végén tolmácsolta a szovjet ifjúság baráti üdvözletét. A diák­­dalosoktól pedig így búcsúzott: — Viszontlátásra Moszkvában a VIT-en} A karcagi diákkórus '-itűnő. Ezt már a legjobb magyar és v.zovjet szakemberek is elismerték. Igazán megérdemelnék, hogy rájuk essen a választás. Ezzel pedig telje­sülne A. Novikov zeneszerző óhaja is és viszontlátná a diákkórust Moszkvában. J. O, EGrY FILM ES BOJKOTTJA Nem régen levél je­­lent meg a TVzavidék hasábjain szolnoki mozilátogató cotlából. A levélíró *■» joggal —t elégedetlenkedett amiatt, hogy film­színházaink műsorá­ból hiányzanak a szovjet filmek. A MOKÉP meg­hallgatta a sok szol­noki lakos vélemé­nyét kifejező óhajt, Március előtt megje­lentek az utcán a mű­­sorplákátok. Rajtuk egy szovjet film cí­me: A kirakat mö­gött. Alighogy a plaká­tok megjelentek, nem várattak soká ma­gukra az ellenforra­­dalmárok sem, S*Bojkottátr ütötték rá aZ e cél­ra készült bélyegzőt a szovjet filmplakátra. Bár élőre tudtam, Szolnokon aligha ve­zet eredményre az ilyen uszító mester­kedés, mégis kiván­csion mentem el csü­­törtökön este a Nem­zeti mozi előadására. Alaptalan volt még kíváncsiságom is. Az állandó n-ozilátogatók ismerős arcai most sem hiányoztak. Leg­feljebb hű maradt magához a szolnoki közönség és ez alka­lommal is nagyrészük késne érkezett. Ha késve is, de megtel­tek a székek még az első sorokban is, telt­ház előtt játszották a filmet. S még egy tipikus szolnoki jelenség. Az előadás alatti taps, hangos nevetéssel ki­sért tetszésnyilvání­tás, természetesen most sem maradt el cgy-egy érdekes for­dulatnál, egy-egy jól­sikerült megoldásnál. Jól lehet, láttunk már sokkéi művé­szibb szovjet filme­ket. „A kirakat mö­gött” című film ked­ves, szórakoztató, ne­­vettetöen bonyodal­mas megoldásokkal teli darab, de hibája hogy sok problémát felölel és így műfaji zavarokkal küszkö­dik A közönségnek mégis tetszett. A mo­ziból kijövet még so­káig derültek a haza­felé tartók a felidé­zett humoros jelene­ken. A Sajtó utcában egy családot előztem meg. — Nem is gondol­tam volna, hogy Ilyen, jó legyen — mondja Idnézésénél fogva alighanem a nagyapa a többieknek. Nos, tisztelt boj­kottotok, bőrükben nem férő uraim! Na­gyon sajnálom önö­ket, hogy ezúttal is­mét csúfos kudarcot vallottak, dehát ma­gukra vessenek-r-borzák—

Next

/
Thumbnails
Contents