Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-07 / 82. szám
Tavaszi rejtvényverseny „Az ember tragédiájáéból a vízszintes 1, sorban Adamot a függőleges 13. sorban (utolsó sarok kockába felkiáltójelet tegyünk.) Lucifert idézzük. n kollektív biztonság európai rendszere a tartós békéhez vezet Senki sem vitatkozhat azon, hogy korunk népeinek leghőbb vágya a béke. S ez alól Európa népei sem kivételek. Sőt ellenkezőleg, hiszen az első és a második világháború Európában robbant ki s az európai népek sokat szenvedtek a harcok folyamán. Hol vezet a legbiztosabb út az európai tartós béke megszilárdításához? — vetődik fel a kérdés. — Erre a kérdésre legmélyebb meggyőződésünkkel válaszolunk, amikor kijelentjük, hogy ez az út a kollektív biztonság összeurópai rendszerén keresztül járható. A tartós béke csak valamennyi európai állam kollektív erőfeszítése gyümölcseként valósulhat meg. Valamennyi európai állam részvétele a kollektív biztonsági rendszerben már maga tartós biztosítékot képez a béke meg tartására. Mindehhez még tegyüK hozzá, hogy egyetlen európai ország sem ellenzi az Egyesült Államok részvételét a fenti rendszerben, habár nem tartozik az európai államok közé. Nyugati körökben egyesek kijelentik: m*t törődünk mi Kelet-Európával? Biztosítjuk Nyugat-Európa biztonságát és ezért nekünk „nyugateurőpai biztonság” kell. Európa biztonságát azonban nem lehet nyugati és keleti részre osztani. A biztonság éppúgy osztíiatatlan, mini a béke. Akik elutasítják a kollektfv biztonság összeurópai rendszerét és csupán a „nyugati biztonságról” beszélnek, valójában semmiféle biztonságot nem akarnak. Az úgynevezett „nyugati biztonság hívei akarvaákaratlanul a béke megszilárdítása helyett a béke szétrobbantásán fáradoznak. Vizsgáljuk meg, mit hozna Európa számára a kollektív biztonság összeurópai rendszere. A kollektív biztonság összeurópai redszere azt jelenti, hogy bármely európai ország az agresszió útjára lépve, szembetalálja magát a többi európai álammal. Nyilvánvaló, hogy ez kizárja az agresszió lehetőségét. S ha megszűnnek a katonai konfliktusok lehetőségei, akkor értelmetlenné válik a fegyverkezési verseny is. Mód nyílik tehát korunk legfontosabb problémájának, a lefegyverzés, valamint az atom, a hidrogén és a többi tömegpusztító fegyver betiltásának megoldására. A kollektív biztonság összeurópai rendszerének előnye még abban is rejlik, hogy — valamennyi európai állam részvétele ellenére — egyik állam sem élvez különleges jogokat. Más szavakkal a rendszer résztvevői teljesen egyenjogúak. Biztosítja valamennyi európai állam — kis ás nagy hatalom — szuverént tásának teljes tiszteletbenbartását. Felvethetjük a kérdést: az államok közötti ideológiai nézeteltérések nem jelentenek akadályt? Az ideológiai vélemény-különbségek nem akadályozhatják közös harcunkat a békéért, mint ahogy nem akadályozták a Szovjetuniót, Angliát, az Egyesült Álamolkat és Franciaonszár got, hogy közös erővel küzdjenek a hitleri Németország ellen. Joggal kérdezhetjük tehát, hogy most a társadalmi politikai rendszerek eltérései akadályozhatnak-e minket abban, hogy közös erővel szálljunk szembe egy uj háború kirobbantására irányuló törekvésekkel és szálljunk síkra a béke megszilárdításáért és az egész európai biztonságért. Bátran állíthatjuk, hogy a kollektív biztonság összeurópai rendszere megfelel valamennyi ország érdekeinek, a történelmi fejlődés szükségszerűségeinek és a nemzetközi helyzet objektív követelményeinek. A .nyugati biztonság” — rendszere azonban — nézetünk szerint — vissza akarja forgatni a történelem kerekét. Melyek az úgynevezett „nyugati biztonság” rendszerének már meglévő külső megnyilvánulásai? A válasz: NATO, Nyugat-Európai Szövetség, az „Euratom”, a „közös piac” sfib., stb. E rendszer „uralkodó eszméje” az úgynevezett „erőpolitika”, — amit hívei úgy neveznek, hogy „a fegyveres erők alkotta béke.” Mi is valójában a NATO, a Nyugat-Európai Szövetség? Katonai szövetség, amelyet távolról sem békés célok vezérelnek. Éppen a NATO — (féktelen fegyverkezési politikájával) a nemzetközi feszültség egyik legfőbb előídéz'je. A Nyugat-Európai Szövetség leple alatt a német militarizmus felélesztésén fáradoznak, azon a mlli tarizmuson, amely eddig kétszer rántotta. Európát világháborúka. A NATO nem ismer el a résztvevő államok egyenjogúságát. Az Egyesült Államok teljes cselekvési szabadságot élvez és Washington támogatósával egyre fontosabb szerepet játszik Nyugat-Németország is. Talán nem ezt bizonyltja Speidel hitlerista tábornok és partnereinek kinevezése a NATO parancsnoki karába? A fenti agresszív katonai tömbök létrehozása 1 2 3 * Is 6 7 8 9 10 > till ■■■■ 11 Hil SS» ■■■( 12 13 14 ssssss !H» 15 m 16 ns: :::: 17 18 sass ■■■■ 19 20 21 22 :::: :::: 23 ü 24 25 :::: m 26 ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ 27 28 29 m 30 31 £::: öli 32 33 34 ifi! 35 Si 36 iiíi 37 38 ■■■■ 39 40 41 H 42 43 :::: :::: 44 Ül 45 46 47 üli 48 ill 49 50 51 iÜ m 52 53 Ili Európát hét egymással siemben álló táborra osztotta A Szovjetunió és a népi demokráciák honvédelmük érdekében kénytelenek voltak megkötni a varsói szerződést De mindenkor készen állnak a varsói szerződé® likvidálására, ha az a NATO megszüntetésével jár együtt. — A NATO résztvevői azonban — nem törekednek erre. Nem, mert a NATO az agresszió eszköze. Híved gyakran hangoztatják, hogy Németország egyesítése mellett tartanak ki. De nem teljesen világose, hogy Nyugat-Németország ujrafelfegyverzése, a német militarizmus felélesztése mind újabb és újabb akadályokat gördít Németország egyesítésének útjába? Az úgynevezett „közös piac” nem támaszt-e újabb nehézségeket a német egység elé? Az egyik nyugatnémet újság helyesen jegyezte meg, hogy a „közös oiac” az NDK és a Némel Szövetségi Közt '.rsaság közötl „vámhatárt” húz. De nézzük az „Euratom”-ot. A nyugatnémet militaristák nyíltan kijelentik, hogy az „Euratom” lehetővé teszi Nyugat-Német ország atomfelfegyverzésót. Nem s mégegyszer nem! — Ezek a tervek nem a béke magjait hintik él, hanem a háiború kel ki belőlük. Európa népei nem „hidegháború” híveinek útját járják, hanem bátran kiállnak létérdekeik: a béke és a kollektív biztonság eszméje mellett. KRUPP - AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MODERN GYARMATI POLITIKÁJÁNAK ELŐŐRSE M „ Rockefeller nemrég nyilvánosságra hozott Eisenhowerhez intézett levele leleplezte az Egyesült Államok monopolistáinak világuralomra törekvését és tulajdonképpeni közelkeleti terveit. Most pedig két olyan okmány került napvilágra, amely a nyugatnémet monopóltőke imperialista hatalmi törekvéseit, valamint a németek és az amerikaiak közti üzlettárs! viszonyban betöltött új szerepét bizonyítja. Krupp von Bohlen és Halbach eddig ismeretlen hadicélemlékiratáról van szó. amelyet fentiek 1915 júliusában az akkori császári kormány elnökének nyújtottak át. Ez a még ma is aktuális okmány a Krupp-család levelezéséből származik, Első alkalommal és teljes szövegében a W. Boelcke által a Rütten and Locning kiadó útján közrebocsájtott „Krupp és a Hohenzollemek” című nemrég megjelent dokumentumgyűjteményben került a nyilvánosság elé. Ebben az emlékiratban az ágyúkirály azt kérte, hogy Németország lépjen szoros kapcsolatba a nyugateurópai államokkal. Ez alatt Krupp elsősorban Belgium és a francia érc- és bányavidék katonai és politikai leigázását értette. Krupp von Bohlen továbbá európai „vámszövetséget” követelt, amelynek az lett volna a rendeltetése. hogy a német gazdasági tevékenység előtt újabb kapukat nyisson meg. A Krupp-konszern e hadicélkövetelései, amelyek az 1918-as katonai vereség következtében nem valósulhattak meg, a német imperializ-1957. április 7. musnak a második világháborúban szenvedett ismételt veresége dacára 1945 után messzemenőleg realizálódtak, A nyugatnémet konszernnek, mint az amerikai tőke ifjabb partnerei, uralkodó helyzetbe jutottak az európai kontinens többi kapitalista országaival szemben. Manővereik során az államközi szervek, mint például a (Nyugat-) Európai Fizetési Unió, a Nyugateurópai Vámtanács stb. az ugródeszka szerepét töltötték be. A nyugatnémet monopóltőke tervei azonban már régen túlnőttek az európai kereteken. „Nemcsak Európában, de a tengeren túl is jelentősen bővíteni kell a német gazdasági tevékenységet” — kéri Krupp emlékiratában Sőt mi több! Határozott formában nagy „afrikai gyarmatbirodalmat” követel. „Felesleges bizonyítani” — jegyzi meg —, hogy egy Ilyen gyarmati birodalom az ipari termékek elhelyezése, a nyersanyagbeszerzés, továbbá a német kultúrának az egész világon való elterjesztése szempontjából igen fontos Németországra nézve. Az 1956-os Krupp terv: Krupp itt Németország gyarmatbirtokairól beszél, de mint mindig, amikor Németországot mond, magát gondolja. A gyarmati birodalom e tervét is szappanbuborékként pukkasztotta szét a két világháború rideg valósága. Ez azonban semmiképpen sem jelentette azt. hogy a nyugatnémet konszernnek, s elsősorban a Kruppék feladták volna az afrikai nyersanyagforrások és elhelyezési piac meghódítására irányuló terveiket. Sőt ellenkezőleg! Megszületett az úiabb terv. az úgynevezett ..Krupp-terv”. amelynek az a rendeltetése, hogy a régi programot valósítsa meg. Ezt az okmányt 1956 márciusában készítették el és először — ez nem véletlen, — Murphy, amerikai külügyminiszterhelyettesnek mutatták be. Tehát ez a „Krupp-terv” két hónappal azután jelent meg, hogy Rockefeller közölte Eisenhower elnökkel a közelkeleti politika irányelveit. Jellemző, hogy a „Kruppterv” azonnal felkeltette a „külföldi segélyek elosztását intéző szenátusi bizottság” — olvasd Morgan és Rockefeller amerikai trösztjei — érdeklődését. Ez az okmány nem egyéb, mint Kruppék programja a közel- és középkeleti országok gazdasági pozícióinak meghódítására. Eisenhower gazdasági tanácsadói le akarták rögzíteni a Közel-Keleten a követendő közös német-amerikai lépéseket és ezért ez év januárjában meglátogatták Beitzet, a Krupp-konszern vezérigazgatóját. Ez a látogatás — ami ismét nem véletlen — arra az időre esett, amikor Eisenhower nyilvánosságra hozta veszedelmes közelkeleti doktrínáját. E külön megbeszélés után két nappal a düsseldorfi Park Hotelban (1957. januárban!) az amerikai „gazdasági szakértők” coctail-partyt rendeztek, amelyre szintén meghívták Beitzet. továbbá Sohlt, a Thyssen-konszern vezetőiét, a DEMAG-tól Reutert, valamint a hírhedt Henlet. a Klöckner-konszern jelenlegi vezetőiét és a rheinpreusseni acélművek részéről Kostot. Az amerikaiak a nvugatnémet konszemmáenások e valóban maroknyi csonortiát meghízták, hogv a Közel- és Közéo- Keleten mentsék meg azokat a pozíciókat, amelyeket Anglia és Franciaország a szuezi kudarc után elvesztett. A „Krupp-tervben” az az újszerű, hogy Krupp a „Trade not aid!” (Kereskedelmet, nem pedig segítséget!) jeligével operál. A politikai és katonai feltételekhez kötött amerikai „segítség” a fiatal arab nemzeti államok merev elutasításával találkozott. Ilyen kapitalista „segítség” nem kívánatos. Ezért is küldik most előre az amerikaiak a nyugatnémet magánkapitalista monopóliumokat Az elgondolás az, hogy az amerikai befolyás a nyugatnémet monopoltőkén keresztül a hátsó kapun észrevétlenül lopódzzék be a Közel- és Közép- Kelet országaiba. A monopóliumok ujjonganak: az üzlet összefonódik a politikával! Az a cél, hogy ezekben az országokban birtokba vegyék a nyersanyagforrásokat, különösen a Kőolajat, továbbá felszámolják a nemzeti függetlenségi mozgalmat. A nyugatnémet konszernek úgy állítják be terveiket, mintha békés, kizárólag „üzleti” céljaik volnának. Krupp egyetlen alkalommal se mulasztja el, hogy a sajtón keresztül újra meg újra kijelentse, miszerint essenl műveiben nem gyártanak hadianyagot. Nyilván el szeretné hitetni Afrika és Ázsia népeivel, hogy a nyugatnémet imperializmus levetette jólismert agresszív katonai jellegét és ártatlan „kereskedelmi partnerré” vált. Krupp és a nyugatnémet sajtó szándékosan elhallgatja, hogy például Kruppék Weser-Werft A. G.ja sorozatban építi az (egyébként 85 millió márkába kerülő) új rombolókat. Láthatjuk, hogy teljes gőzzel folyik a nyugatnémet Ú1- rafelfegyverzés! A Kruppék által gyártott gépeket — mint 5 tapasztalatból tudjuk — a ha-» dihajók követik. Kutyából < nem lesz szalonna! í VÍZSZINTES SOROK: 11. Külpolitikában sokat emlegetjük, 12. Plagizál. 13. Serkent, buzdít (latinul). 15. Gyümölcs. 16. Rövid „táft“á 17. Csenni. 19. A Tiszában sok van, 21. Vissza: előre, 23. Tafari Rasz. 24. Hangtalan „voce“, 26. Kedves erdei állat (vissza). 27. A „Tigris“ balpartjárűl való; 30. Férfi név. 32. Angol mlnszterelnök volt. 34. HTMM. 37. OLÉVK (2. kockába két betű) 38. Nagy szesztartalmú sör. 39. Zacskőj 42. Siti. 43. Éneklő hang. 44. Cim. 45. Azonos betűk. 46. Antenna eleje, 48. Hozzátartozó. 49. .. Oborín. 50 Kitől, keresve. 52 Tied, Bécsben. Beküldendő a két idézet! Megfejtése 10 pont. FÜGGŐLEGES SOROK: 2. Vízinövény, 3. Régi francia hadUobogó* 1121—1415-ből, 4. Lám. 5. Régi húros hangszer (vissza!) 6. Nem fő. 7. Dél-Amerikai köztársaság, 8. Rövid élmény. 9. Vissza: zajos ellentéte, 10. ,. Ipso (természetesen), 14. Kiváló magyar festőművész (1833—1904). 15. Német prepositio. 18. Ilyen hegedű is va»j 20. Határozott néveiőá 22. Két kötőszó. 25. Római államférfi voK, 28. Azonos betűk 29. Férfi név (2, kockába két betű.) 21. Az USA Georgia államának fővárosa. 33. Nyilvánvaló, 35. Zeneszerző vezeték neve. 36. Sav van Ilyen. 39. Szolnoki sakkmesterünk vezeték neve, 40. Csúszós. 41. A villamos mozdony feltalálója, 47. Szám. 49. Női név (ék. felesleges), 51. vissza: Tettrugó. 53. Vissza: Feltételes kötőszó. USZAVIDÉK 17. reitvényszelvény Sakkélet Vezeti! DALKÓH Magyar bajnokságot nyert Baricza nagymester egyik jól sikerült játszmáját — a döntőről — közöljük. A sztra téglái irányt követő nagymestert e játszma taktikai megvilágításban mutatja be. VEZÉRCSEL Szilágyi Gy.—Barcza G, Budapest, 1957. L dl Hí6; 2. HfS d5; 3. C4 eí; 4. Fg5 c6; 5. cd5 ed5. (A vezércsel u. n. csereváltozata jött létre). 6. Vc2 h6; 7. Ff4 He4; 8. c3 FÍ5; 9. Fd3 Ha6. (Sötét látszólag „egészségtelen“ lépést tesz, tábla ezéli „H“ eléggé passzív, azonban már most számít a „b4“ pont gyengeségének kihasználásával). 10. a3 Va5+; 11. Kc2 Hb4! 12. ab4 V:al. (Sötét mintaszerűen aknázza ki a lehetőségeket. Világos szöveglépése helyett 12. Vb3-ra F:d3+ 13. V:d3 Hg3 szintén minőséget nyer). — 13. Hel F:b4j 14. f3 0—0. (Tudatosan áldozza huszárát, mert a két gyalog és minőség plusz kárpótolja őt és az ellenséges gyenge királyállás Is előnyt jelent a nagymester számára). 15. fe4 de4; 16. Fc4 b5: 17. Fb3 a5; 18. Vei Fel; 19. Bel a4; 20. Fc2 Va2; 21. Fd6 BfeS; 22. Kf2 Be6; 23. Fb4 Bg6; 24. Hd2 VeG; 25. Hfl Fh3 !? — (Tetszetős szép lépés, amely a K-állást szándékozik végzetesen legyengíteni). 26, Hg3 Vf6+. (26. gh3-ra VÍ6+ és Bg2+ mattlg visz). 27. Ke?? F:g2. (Világos szöveglépése hiba. Helyette 27. Kgl F:g2; 28. K:g2 VÜ3+; 29. Kgl B:g3+; 30.thg3 V:g3+ után örökös sakk áU). 28. He4 Ff3+; 29. Kd2 Bg2+S 30. Kc3 Ve6; 31. Hd2 Fe2! 32. Fe4 f5; 33. B:e2 B:e2; 34. Fbl V:e3+; 35. Fd3 Bd8; 36. Fc5 .. •, abedefqh 36. ... b4+! 37. Kc2 b3+; 38. Kc3 Bel és világos feladta. Folytatva a miniatűr 'átszmák sorozatát, elsőként egy XVII. század derekáról maradt rövid partit adunk (Grecolól). Szabálytalan megnyitás 1. e4 b6; 2. d4 Fb7; 3. Fd3 f5? 4. ef5 F:g2; 5. Vh5+ g6; 6. Íg6 Hf6 7. gh7+!l H:h5 8. Fg6 matt. Sötét a K-szárnyat indokolatlanul felnyitotta f5, majd pillanatnyi előnyök után futott (F: g2), közén a védtelen királya áldozatául esett. PhiUdori védelem. 1. e4 e5; 2. Hf3 d6, 3. Fc4 h6, 4, Hc3 Fg4?, 5. H:e5U F:dl, 6. F:17 +. Ke7, 7. Hd3 matt. Világos tisztek jól fejlődtek, majd — vezer vesztés árán is — az ellenfél királya ellen törtek. Sötét a 3..h6 lépéssel fontos fejlődési tempót veszített. HoUandi védelem L d4 f5, 2. Fg5 h6 3. Fff4 gS? 4. Fg3 f4 5. e8 h5. 6. Fd3 Bh6 7. V:h5+ I B:h5. 8. Fg6 matt» Sötét mohóságában felszakította K-számyát, amelynek gyengeségeit világos szépen kihasználta (Teed-Delmar). From csel L £4 e5. 2. £e5 d6. 3. ed6 F: d6. 4. Hf3 g5 5. C3 g4. 6. Va4+ Hc6. 7. Hd4 Vh4+, 8. Kdl g3. 9. b3? V:h2 !! 10. B:h2 gh2 és sötét nyer. Sötét az áldozott gyalogért jól fejlődött és merészen játszott. Világos erőtlen lépései (5. c3 és 9. b3) elősegítették sötét tervét. Fenti példák azt mutatják, — hogy a K-szárnyat Indokolatlanul soha sem szabad felszakitani, — a királyt ne tegyük ki ellenséges támadás veszélyénekl * H. Malmgren 'svéd) levelezési nagymester 53 éves korában elhunyt. * Egyéni világbajnokság párosmérkőzésének eddigi eredménye: 7—6 Szmiszlow nagymester javára. * 3. sz. végjáték. (Selesniew-től) Q 7 5 5 4 3 2 1 abedefqh Világos indul és döntetlent tart. Múlt rovatunkban megjelent 2. sz. feladvány megfejtései V« ! isi in m ® ■ 1 li ül m mt m mmm ip
