Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-02 / 52. szám

A TESTVÉRPARTOK életéből Szabad-e párttagnak félnie a pártonkiviiliek bírálatától? A nép itélőszéke előtt — Bézi Sándor és társai a bíróság előtt — Németország Szocialista Egységpártjának alapszerve­­zt.tei.az NDK-bam vezetőség­választásokra készülnek. Az előkészítő taggyűléseken, pártcsoport értekezleteken, sok szó esik arról, milyen a párt­tagok viszonya a pártomkívü- 1 ie’chez s vajon, maguk a párt­tagok is elég világosan, lát­nak-e a párt politikájának minden kérdésében. A viták során nerii égy helytelen nézet jut (kifejezés­re. Amikor például a hen­­ningsdorü „Hans Beimler” Elektrotechnikai Műveli tag­gyűlésén az egyik párttag azt javasolta, hogy a választás előtt kérdezzék meg a párton­­kívüilek véleményét is, egy másik párttag így reagált: — Miért igazodjunk a pár­­torűrívül'ieik véleményéhez ? Ez olyan, mintha a nézőkö­zönség irányítaná a futball­csapat játékát; Hová vezet­ne ez? Ez a helytelen felfogás a pártonkívüli munkatársak erejének lebecsüléséből, a párt és a tömegek kapcsolatá­nak Iram,is értelmezéséből fa­kad. Az ilyen nézetek, a pár­­tonkívüll munkatársak javas­latainak, bírálatának semmi­bevevése az oka annak is, hogy a párton kívüliek alig tudják, ki a pártbizalmi az üzemiben. De hogyan teljesít­heti a párt nagy feladatát, ha nem támogatják a pártonkí­­vüli tömegeik? A szocializmus építése csak úgy lehetséges, ha a töme­gek egységesen cseleked­nek a párt vezetésével. Az egyik párttag — talán kissé túlélésén — szóvátette, hogy egyes párttagok kerülik a vitákat a pártonkí vüliekkel, mert félnek azok bírálatától. Erre egy másik párttag így válaszolt: „A párttagokkal szembeni bírálat mögött az osztályellenség búvik meg”. — Mások helyesen mutattak rá arra, hogy ez telette egy­szerű, de igen. veszélyes mód­ja annak, hogy a pártonkívü­­liekkei való vitatkozást elke­rüljék s minden hibáért az ellenséget okolják. Nem vitás, műkben is megkísérli a zava­rosban halászni. De a pártta­gokon és az ellenségen kívül még igen sok becsületes pőr­­tonkívüü dolgozik az üzem­ben. A lipcsei mezőgazdasági gépgyár technikai műhelyé­nek 'ifjúsági brigádja például ezeket a kérdéseket vitatta meg pártcsoportértekezletén: Milyen a párttagok viszonya a pártonkívüliekhez? Milyen álláspontra helyezkednek a párttagok a magyarországi eseményekkel kapcsolatban? Hogyan vélekednek a szovjet csapatok magyarországj beve­téséről? Mi a véleményük az Egyiptom elleni agresszióról? Hogyan segítik elő a Szovjet­unióval való barátság megszi­lárdítását és hogyan értékelik a Szovjetunió és az NDK kö­zött létrejött legújabb meg­állapod ásókat? Itt is felvetette az egyik fiatal, hogy egyes párttagok nem mernek a pártankívü­­liekkel az utóbbi időik esemé­nyeiről beszélgetni. Ez a vo­nakodás onnai ered. hogy maguk se látnak tisztán egyes kérdésekben. Egy másik fiatal a részleg szakszerveze­ti vezetőjét bírálta, hogy ki­te.- a politikai viták elől. A szakszervezeti vezető arra hi­vatkozott. a szakszervezetek­nek szociális, gazdasági, mun­kaügyi feladataik vannak, nem pedig politikai, de a töb­biek rámutattak arra, hogy az a szakszervezet, »mely nem politizál, igen rossz is­kolája a szocializmusnak, A pártbizalmi a magyar eseményekkel foglalkozva el­mondta: amí g nem magyaráz­ták meg neki az összefüggé­seket, maga sem látta világo­san a helyzetet. Sok dolgozó fordult már hozzá azzal a kérdéssel: mit jelent tulaj­donképpen a pnoletámemzet­­köziség? Beszélni kell erről a pártonkívüliekkél, esetleg ki­sebb előadásokat is kellene tartani erről a kérdésről. A vitában a csoport tagje­löltjei is élénken resztvettek. Az egyik fiatal tagjelölt pél­dául ezeket mondta: — A pártnak Magyarorszá­gon nem lett volna szabad en­gednie, hogy a dolgok odá ig fejlődjenek. Az helyes volt, hogy a Szovjetunió csapatai segítséget nyújtottak Magyar­­országnak az ellenforradalom leveréséhez. Ha Magyaror­szág imperialista országgá" vált volna, az nagy veszélyt jelentett volna az összes népi demokratikus ország számá­ra. Ezért egységesen kell fel­lépnünk. Mindenekelőtt úgy kell megerősítenünk a párt sorait, hogy egyetlen ellenség se vethesse meg lábát a párt­ban. Pártunifcnak olyannak kell lennie, akár a grán-itszik­­lának. Ha nálunk próbálkoznának a fasiszták, minden téren vereséget szenvednének. Ezért örülünk annak, hogy kormányküldöttségünk a Szovjetunióban az imperia­listák támadásainak közös visszaveréséről is tárgyalt. A csoport tagjai végül meg­állapították: ha időnkint nem Is látnak tisztán egy-egy kér­dést, sohasem kételkedtek a párt politikájának helyessé­gében. Ezt bizonyítják más alapszervezetekben folyó vi­ták is, továbbá az. hogy az elmúlt évben a Német De­mokratikus Köztársaságban több mint 50 000 munkás, pa­raszt és értelmiségi dolgozó kérte felvételét tagjelöltnek Németország Szocialista Egy­ségpártjába. Különösen so­kan kérték felvételüket a magyarországi események után. Kerékalakú autógarázs 51 autó számára elegendő kerékalakú autógarázst terve­zett Paul Schumacher bocsu­­ml mérnök. A garázs ideális megoldását a Bécsi Práter óriáskerékéinek ötletéből me­rített. A ,,garázskerók”-ből még a legmagasabb ponton levő kocsi is 30 mp alatt ki­futhat. A garazsirozási költ­ség egy autó számára körül­belül 4—5000 német márka. CSEND, súlyos, kemény csend honol a tárgyalóterem­ben. Már mindenki bent van, a bíró, az ügyész, a védőügy­védeik. A padsorokban a vád­lottak hozzátartozói, egy-két kíváncsiskodó és az újságíró. Az orcákon a várakozás iz­galma. A napfény mosolyog­va kacsint be az ablakokon, sugarai játszadozva ugrálnak a falakon, tárgyakon. A bíró feltekint az ‘előtte heverő ira­tokból, hangja élesen töri meg a csendet: — Kérem a vádlottakat. .4 nap a felhők mögé bú­jik, a terem egy árnyalattal sötéiebb lesz. Nyílik az ajtó, megjelenik az egyenruhás férfi és utána sorrendben a vádlottak. A sort szintén egyenruhás férfi zárja be. Fülsértőén koppannak a lép­tek, bántó a nesz, utálatos minden zaj. — Végre ismét csend van. A vádlottak szem­ben állnak a bíróval. Itt vannak mindannyian, Bézi Sándor, Jusztin János, Vízi József, Zsidó Mátyás, Ordasi Sándor, Tálas József, Győri László. A vád ellenük, hogy Cserkeszöllőben 1956 október 26. és 28. között különböző ellenforradalmi megmozdulá­sokban vettek részt. Egy fel­vonulás során betörtek Ficsor Márton lakására és követelték tőle a pártszékház kulcsait. A községi pártház iratait el­égették, majd ismét rátörtek Ficsor Mártonra, ütlegelték és l<övetelték, hogy menjen velük. Ficsor nem tette ezt. A vádlottak elvonultak a ta­nácsházára, azt is feltörték, az iratolcat ki dobálták, az ott talált pénzeket eltulajdoní­tották. Október 28-án ismét megtámadták Ficsor Márton volt párttitkárt, súlyosan megverték, rugdalták, sőt mi több, a feleségét és egyik ro konát {*, aki mentésükre sie­tett. De Ficsor nem volt elég ezeknek az embereknek, ül­dözőbe vették Pintér János volt alapszervezeti titkárt is, aki elmenekült, így a lakását dúlták tel. A FENTIEKET tették és most itt állnak a nép ítélő­széke előtt, hogy feleljenek bűneikért. Bézi Sándor be­szél, meséli, hogyan történt akkor, miért történt mindez. Utána sorban jönnek a többi vádlottak is és ki így. ki úgy, szóban megismétli, amit tett. A bírói emelvény most ha­talmasra nő, az egekig ér és a vádlottak kis ponttá zsu­gorodnak össze. Ugye, milyen érdekes? Akkor, amikor tö­meget vezettek egy emberre, egyszerű parasztra, azért, mert kommunista volt, bátor­ságok elérte a végtelent. És most? Mentegetődznek, nem állják a bírák szúrós tekin­tetét, az igazságszolgáltatás fényes szemét. Beszélnek a vádlottak, monoton hangon, s a bírák hallgatják őket... * ...A TÁRGYALÁS máso­dik napja. Éppen az ügyész mondja vádbeszédét: „a. Miután, a proletár­­diktatúra vezető ereje a párt, — aki tehát a párt el­len támad, a proletárdikta­túra ellen támad. Az ellen­forradalmi bűncselekmények a hatalom megdöntésére, alá­­aknázására, vagy gyengíté­sére irányuló cselekmények­ben jutnak kifejezésre. Ezért mindenfajta, a proletariátus diktatúrájának gyengítésére irányuló cselekmény — ob­jektív, oldalát tekintve — megvalósítja az ellenforra­dalmi bűncselekmény törvé­nyi tényállását anélkül, hogy az állam kiUibiztonságának, a forradalom alapvető vívmá­nyainak valóságos alákaná­­zásái, vagy meggyengítését, mégkevébé <a hatalom tény­leges megdöntését jelentené. Ki állíthatja, hogy a vádlot­tak tevékenysége nem a pro­­letárdilctatúm megdöntésére irányuló erőfeszítési cselek­mények láncolatának egy szeme volt?” Kemény és kérlelhetetlen az ügyész hangja, vádló min­den mondata, A hozzátarto­zók tágranyílt szemekkel né­zik, orcájulcon könny csorog. Az ügyész befejezi mondani­valóját, a törvény szerinti legkeményebb büntetést kéri a vádlottakra. A bíró szüne­tet rendel él. —---------------­APÁK, ANYÁK, feleségek, menyasszonyok emellcednek fel ültiikből. A bíró enge­délyt ad nekik, hogy beszél­gessenek a vádlottakkal. Szo­rongva közeledik ki-ki az emberéhez, fiához, uzsonnáz - tatja őt. Egy édesanya keser­vesen sír, keze reszketve há­mozza ki az elemózsiát a ko­sár fenekéről. Egy apa ke­ményen, de aggódva nézi fiát. Megkapó kép, szívszo­­maritó. Nem került volna sor erre, ha akkor józanab­bak, higgadtabbak, gondol­kozók. Tételt a szünet, mindenki elfoglalja a helyét. A védők következnek, beszélnek, té­nyeket hoznak, fel védett­jükért, „Nem lehetnek ellen­­forradalmárok ezek az em­berek, nem tehetnek azok, hiszen mindegyik munkás, paraszt, proletár'’ — mondja az egyik. „Félrevezették őket, félrevezették egymást.“ S majd mindegyik védőbeszéd­nek ez a lényege: „Félreve­zetett parasztok, munkásem­berek“ Igen, ez is lehet. Ilyen is van. Sőt sok helyen csak az egyik, félrevezették őket, egyszerű embereket olyanok, akik az 5 elnyomatására tör­tek. És napjainkban ezek az egyszerű emberek a bírósáp előtt állanak, bíróságok előtt felelnek tetteikért. — A cserlteszöllői októberi meg­mozdulás résztvevői is felelni fognák azért, amit elkövet­tek. S mit gondol az újság­író? Miltözben elhagyja a tárgyalótermet, haragot érez, de van benne humanitás is. Bűnöseit ezek az emberek, büntetést érdemelnek, de egyszerű dolgozók és az új­ságíró reméli, hogy az ítélet reális lesz. Mert a proletárdiktatúra államának ítélőszéke kérlel­hetetlen — de igazságos. HIMER ZOLTÁN A Bézi Sándor és társai ügyé­ben hozott ítéletet jüvéheti lap­számunkban ismertetjük olva­sóinkkal. országoknak szóló fegyver­­szállításról, az említett orszá­gok területén megszüntetik a külföldi katonai támaszpon­tokat és nem vonják be eze­ket az országokat katonai tömbökbe. A lap hangsú­lyozza, hogy a közel- és kö­zépkeleti problémát nem le­het a Szovjetunióval való kölcsönös megértés nélkül megoldani. Stdekei HÍREK több neves kínai otrvosr-pro- Ees&zor részvéteiével. A vita Svrán egyhangúan leszögez­ték, hogy a korai házasság ártalmas az emberi szerve­zetre. A kínai orvostudományi szakértők szerint a nők 22— 29 évek közötti időben szül­hetik meg a legnormálisabb viszonyok között az első gyer­mekeket — Nem rendelle­nes az, ha a férfiak harminc, a nők pedig huszonöt eves ko­rukban nősülnek. illetve mennek férjhez. Ami még ér­dekesebb. kínai vélemény szerint egyenesen jó, ha a férj és a feleség között legalább t'- év korkülönbség van a férj javára. A kínai orvostudományi szakértők többek között azt is megállapították, hogy sokkal előnyösebb, ha a nő helyett a férfin hajtják végre a nő te­herbe esését megakadályozó operációt. Az eddigi kísérle­tek azt mutatják, hogy az ilyen operáció egyáltalán nincs káros hatással \ szer­vezetre és a nemiéletre, s úgy an álékor egyszerű, tíz perc alatt végrehajtható. A vita során arra is rámu­tattak. hogy Kínában rendkí­vül fontossággal bír a szüle­­tós^k korlátozásának kéroi-Vo. nem utolsó sorban az elkö­vetkező nemzedékek érdeké - b \ Ezért a vita résztvevői felszólítottak mindent orvost, hogv kancsolódjon be ebbe a munkába. 1957. március 2. A Szovjetuniónak a középkeietí béke és biztonsáa meaóváfiát smináín iauadoiairAi 1 Apa kezébe vette az acélpálcát s maga is megismé­telte néhányszor a próbát. Közben hümmögött —Hm.:; valóságos rugó... , — Az. Amellett sav- és hóálló. Mi gyérnántacélnak, nfivczitülc Hirtelen vissza tette táskájába az acúlpálcát és csak, azután folytatta. ' — Emiatt hajszolnak. Körülbelül ez a legjobb acél amit idáig a fémtechnológia létrehozott. Különös tréfája a, sorsnak, hogy nem valami nagy üzemben állították ^ elő,! hanem az én kis laboratóriumomban. Vak véletlen segített,] nekem legfeljebb annyi az érdemem, hogy idejében fel-s ismertem a lehetőséget és kidolgoztam .az eljárást. f Már alig bírtam a helyemen, maradni. Gyémántacél!, Nem tudom, mit nem adtam volna érte, ha egy percre én. is a kezembe foghatom! e — Értem — szólalt meg ekkor apám. — Ez kellene, nekik, a gyémántacél. \ Apában aranyi a nyugalom és erő. hogy aki véle be-^ ízéi, maga is egyszerre nyugodttá és erőssé válik. Olyan; érzése támad, hogy amíg apára hallgat, semmiféle baj nem] történhetik vele. , \ Egészen biztos vagyok benne, hogy Tatár mérnök-') nek is ez volt az érzése ebben a pillanatban. \ — Nem babra megy a játék... — mondta most márj higgadtan a mérnök. Apa nem válaszolt rögtön. Megértettem, hogy most) minden szónak súlya van. Végül mindössze ennyit felelt:! — Magának, mérnök úr, segítségre van szüksége, 1 Tatár legyintett, kicsit fáradtan, kicsit gúnyosan. < — Segítségre? Nem olyan világot élünk, amikor az emberek segítenek egymáson. Mindenki fél... A maga] bőre kinek-kinek a legkedvesebb. Én se tennék másként.] Apa maga elé nézett. Mozdulatlan volt az ama, aj keze se moccant, valósággal, mintha kővé vált volna. Sej-, tettem, hogy habozik, mérlegel. ■ _ j Szerettem volna bekiáltani a szobába, hogy rajta,, minek gondolkozik. Világos, hogy' segíteni kell Tatár mér-t nőkön! — Persze, persze, a saját bőre.;; — mondta las-] san apa. Be sem fejezi, a mondatot, megint hallgatásba süp­ped, cigarettázik. Percek telnek így el némaságban. Végül] apa elmorzsolja a cigarettát, felemeli a fejét és csendesen,] egyszerűen ennyit mond: — Megpróbálom kicsempészni a városból. < Megreccsen a Tatár szélié. I — Nem. Elég, ha elmondja, merre vegyem az uta-. mat. Senkitől sem fogadhatom el, hogy ilyen kockázatot] vállaljon miattam. Egy ismeretlen emberért... ' Belátom, hogy okosan beszél, de azért valahol belül,' szívem mélyén érzem, hogy még sincs igaza. Apa szavát lesem. — Soes© jut ki egyedül. Különben is... nem számít,] hogy idáig ismeretlenek voltunk. Olyan emberek üldözik,] akik nekem ... Szóval. akiket én .., Közösek az- ellen-] ségeihk. ] — Maga kommunista? — Nem vagyok kommunista. De ezek, akik magát hajszolják, fasiszták. — Ennyi magának elég? — Magának nem elég? (Folytatjuk.) MÉHES GYÖRGY OHÓBÁRTf) C6L Kalandos regény ‘ (6.) — Üldöznek, mint egy rablógyilkost! Pedig se nem raboltam, se nem gyilkoltam. Engem akarnak kirabolni. Érti? — Egyáltalán nem értem. Tatár mérnök megragadta apa kezét. — Mindjárt megmagyarázok mindent. Kém nem vagyok. Hallottam ugyanis a beszélgetését a kedves fele­ségével. — Nem a feleségem, a néném. Meg kell pukkadni a kacagástól! Apa feleségének nézte liras mamát! Gyorsan a szájamra szorítottam a te­nyeremet, nehogy eláruljam magam. Apa köziben így szólt: *— A mérnök urat tehát üldözik. Ezt értem. De amíg nem tudom az okot, nem mondhatom meg, hogy se­gíthetek-e önön vagy sem. Ezt nem szabad rossz néven vennie. Taitár mérnök felállt. — Ne értsen félre, nem akarok itt maradni. Ha itt megtaláInämaik, kellemetlenségük származna (belőle. Sőt — komoly bajba keverednének. Apa szigorúan ránézett, mint egy vizsgáztató tanár. — A magyarázatát várom, mérnök úr. — Magam is ezt akarom. Idehall-gasson tehát... No, végre! Most legalább megtudok valamit. ügy odabújlam a falhoz, hogy meid .kidöntöttem. Tatár Kálmán felnyitotta imttábkáját, keresgélt benne, majd kiemelt valamit. Olyannak látszott, mint egy nagyon hosszú, vastag ceruza. Apám kezébe adta. — Tessék. Apa megvizsgálta, forgatta, tapogatta, azt a ceruza­­tormájú valamit. — Acél — mondta végül. — Az. Jöjjön ide az ablakhoz. Tessék, most nem látok semmit! Annál jobban fü­leltem. — Gátja'' Végiighúzom az üvegen. így .;. Nézze csalt.. í Kis szünet után hallottam apám hangját. — Hm ... Keményebb az üvegnél.. -. — A gyémántnál is keményebb! Jól lehetett halten i Tatár Kálmán hangjában a büszkeséget. Otthagyták az ablakot és szerencsére visszatértek a helyükre. Apám csóválgatta a fejét, látszott rajta, hogy izgatja ez az acéldarabka. — Most pedig idenézzen — szólalt meg a mérnök. Minden különösebb erőlködés nélkül ívbe hajlí­totta az acélrudacskát. így tartotta néhány pillanatig, majd elengedte az együk végét. Az acélrudacska nyomban egyenesre pattant. Ú pelhi (MTI.) A TASZSZ r közli: az indiai sajtó tovább ^kommentálja a Szovjetunió­dnak a közel- és közép-keleti :ybéke és biztonság megóvását £szolgáló javaslatait S Az Indián Express azt yírja, hogy az Egyesült Alla­­j.moknak él kell fogadnia a yszovjet javaslatot, amely sze­­srint kölcsönösen lemonda­tnak a közel- és középkeleti tJj csillagvizsgálót építe- Y nek Egyiptomban | Párizs (MTA. Az AFP írja: *mint a Boursa Egyiptienme ícímű lap Párizsiba érkezett «száma közli, Katabiában, a ^Kairóból a Szuez-felé vezető «sivatagi út mentén új exillag­­gvizsgálót építenek. Előzetes $ becslés szerint az építkezés «körülbelül 145 000 egyiptomi iHfontiba fog kerülni.- Az épülje, retek megépítéséhez júliusban «kezdenek hozzá és azok nyolc ohónap alatt készülnek el. A ^csillagvizsgáló kupoláját «Ausztriából importálják. % Magasabb lesz az Eiffel-5 torony * Párizs (MTI). Átépítik a pő­re rizsi Eifftl-torc-ny Aetejét és Kézzel a torony 4,79 méterrel !)"■ magasabb lesz — közli az AFP. Az átépítést azért határoz­ták el, mert január 3-ra vir­radó éjszaka tűzvész pusztí­totta el a legfelső emeletet, 't honnan a televíziós adásokat közvetítették. A régi antennát spy új árbóccal helyettesítik, amely használható lesz öt­hat év múlva a színes tele­vízió számára. A növekedés első következ­ménye az. hogy a toronyból le kell venni a francia zász­lót. Megállapították ugyanis, ]wbogy az új árboc csak egy két *6s félméteres zászlót lenne «képes tartani és ez túl kicsi gahhoz, hogy látható legyen. Y) Kínai orvostudományi § szakértők érdeke^ vitája ](! Peking (MTI). A napokban Igen érdekes vita zajlott le

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents