Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-14 / 62. szám
SCHULZE ASSZONY GONDJAI ~ Látogatás egy nyugatnémet családnál -Maszek meteorológus SCHULZS asszony 18.35 órákor érkezei: haza. Felgyújtotta a villanyt, bezárta az ajtót és megpakolt nylontáskáját a tükör előtti asztalkára helyezte. —j Dieter még nincs idehaza, túlórázik — mondotta. — Hogyan talált ide? Nagy a forgalom e városban, ugye? Hogy tetszik Berlinben? Mióta van itt? Talált már lakást? Képzelje, Berlin világváros, de este hatkor már egy darab kenyeret sem tehet kapni sehol. Minden bolt bezár. Az ember félhatkor jön ki az irodából.;: Hogy mondja? Hogy miért nemrendelem meg telefonon az árut? Nincs, aki átvegye. Dieter és én reggeltől estig dolgozunk. Nem olyan egyszerű ez. önnek persze könnyebb. Én is mindig újságíró szerettem volna lenni. Micsoda élete lehet, világot lát. embereket, ismer meg, szenzációkról szerez tudomást. Mo:t állandóan itt marad? Na, majd meglátja, hogy Berlin micsoda nagy város. Bonn semmi ehhez képest. Az egy falu. Igaz, sohasem jártam ott, de azt mondják. Nekem Berlin Párizsnál is, hondonnái is jobban tetszik ... Ezután kicsomagolt é.s a konyhaasztalra rakta a holmit. Minden csomc j mellett ott volt a számla is. — Ha nem őrzöm meg a számlákat, elfelejtem., mit fizettem és nem Írhatom be — mondta s az asztalfiókból füzeteit vett slő. — Tudnia kell aZ embernek, hogyan él. Hogyan takarékoskodhatnánk. ha nem tudjuk, mennyit költünk? Magának persze nem kell ilyesmivel törődnie ... — Tehát ...a sajt 54 pfennig volt, a tojás 2 márka 20, megint drágult a tojás, nem tudom, mi van ezekkel a tyúkokkal. Autóbuszjegy 35 pfennig, ezt már a másik rubrikába írom. Ma ugiravis nem mentem, gyalog, ki cipelve két kilométerre ilyen nehéz csomagot? A margarin megint az első rubrikába ... — ötvenegy óta megőriztem minden pénztárkönyvet — mondotta büszkén. — Akarja látni? Oh, önt bizonyára csak a nagy politika érdekli. Mit törődik maga a szegény háziasszonyokkal. Tényleg meg akarja nézni? Tessék. Látja, 1951 július 13- án, pénteken 250 gramm marhahúsért 93 pfenniget fizettem, ma 1 márka 30 pfennigbe kerül. Akkoriban havi 120-ból kijött az étkezésünk, ma 150 alatt sehogysem tudom kihozni. Igaz, Dieter is többet leeres, kollégái közül ő keres a legjobban. Különmunkája van. Este haltól tízig. <-s ín kává bar át vagyok, mert a kávé megnyugtatja az idegeket, a mozi pedig felizgatja. Mondjanak le a moziról Mit veszthetnek? De egyáltalában mikor van önöknek idejük arra, hogy moziba járjanak? — Minden második vasárnap délután és havonta egyszer szombaton este 11 órakor. Igaz is, majd elhagyjuk a mozit kávé helyett. Igaz, hogy pótkávét is ihatnánk ■a.-.\áve helyett, ezt meg is mondom Dieternek, mert egyébként nem lesz autónk, — Autót akarnak vásárolni? — Ez Dieter ötlete, de miért ne? Már ki is számítottuk. Elsejétől kezdve havi száz márkát teszünk félre. Igaz. hogy ez sok pénz, de nyolc hónap alatt összegyűl majd annyi, amennyi az első részlethez szükséges. A többit két év alatt fizetnénk meg, vagyis 2400 plusz 24 százalék, az annyi mint 576, összesen tehát 3000, ami azt. jelenti, hogy havonta 125 márka lesz a részlet. Dieter túlóráival majd csak kihúzzuk valahogy. Igaz, nem olyan isten tudja, milyen kocsi lesz az, még csak nem is Volkswagen, de szalad. És ez a fő. Másként hangzik az, ha az ember azt mondhatja a társaságban: Ö, köszönöm, ne fáradjon velünk, kint vár a kocsink. Az pedig, hogy az ember hogyan él odahaza, ahol senki sem látja, úgysem érdekes és ez nem is tartozik senkire. A bor, amelyet Schulze aszszony a hűtőszekrényből előhozott. meglehetősen savanyú volt. A hűtőszekrényről pedig ezeket mondta: „Nem túl nagy, de kettőnknek elég. Ami pedig a legfontosabb, két hónap múlva már az utolsó részletet is kifizetjük. Mert tudja, erre is szükségünk van. Ha az üres hűtőszekrény és a tele gyomor között kellene választanom, higgye el, a hűtőszekrényt választanám. Egy napon majd a hűtőszekrény is tele lesz, addig pedig összeszorítjuk a nadrág szíjat”. — És a hűtőszekrény után mi következik? — A hűtőszekrény után? — néz rám erélyesen. — Az autó. Az autó után pedig megint valami új. S ha kell, még többet dolgozunk, de előteremtjük. — Még többet akarnak dolgozni?! — Hát miért ne? Én is találhatok még valami munkái e téré. A lakást úgyis ketten takarítjuk vasárnaponként, ezt a kis vacsorát pedig megfőzhetem reggel is, mielőtt munkába megyek. í1 ppen a „SrhwpHkus m®*' J teáról ó-gi a alapjai” című könyvet forgattam, mikor belépett b?. ajtón TónL — Te, öregem, hozzád jöttem. Holnap délután hóvirágot akarunk szedni, nem mondanád meg, milyen lesz ;z időjárás? Tudod, egy kis vasárnapi kirándulás a természetbe ... — Aha — mondtam és olyan arckifejc/óst erőltettem magamra, ami egy valódi meteorológusnak is becsületére vált volna. Büszke voltam, hogy ilyen nagynak néz barátom. Persze tudta, hogy már három éve tagja vagyok a Meteorológiai Társaságnak. Megvallom, nem kis büszkeség — kilencmillió közül tagja lenni egy kilenc száz fős szerkezetnek. Ehhez tartottam magam. Mint tudományos lélek, kiselőadást tartottam Tómnak. Ö annyira figyelt, hogy teljesen elfeledkezett magáról, még a száját is ellátottá. —•::: Egy ciklon elülső része közeledik hazánk felé. A íelsiklási forma jelei már mutatkoznak: megjelentek a ciklusok, cuklostrátusok. A szélirány S—W, a légnyomás gyengén süllyedő tendenciájú. — De milyen idő iesz holnap? — Várjál megnézzük, mit jósol a Meteorológiai Intézet. Itt van ni: „Változó felhőzet, esetleg kisebb eső. gyenge déli szél, a hőmérséklet nem változik”. Kimentünk az udvarra. megnyálaztam a mutató ujjamat és az ég felé böktem ve'e. majd megszagoltam a levegőt. Utána rágni kezdtem. Miikor ezzel végeztem, mint egy varázsló, forgatni kezdtem szemeimet — Hát igen. Alighanem borús lesz az idő. De azért még ehet hóvirágot szedni. Másnap: erősen havazik. Élénk északi szél. hideg idő. Tóni toppan be a szobába, dörzsöli pirosra fagyott kezelt. — Mit szólsz az időhöz? — kérdezte cinikus hangon. Szeme sarkából láttam a kárörvendő lenézést klkandikálni. — Tónikám — mentegetőztem — én igazán nem tehetek róla. Látod, még egy varak hőmérőm sincs. De mi mentesíti a Meteorológiai Intézetet, ahol minden van? Ekkor határoztam el, hogy szakítok a meteorológiával. Vagy az időjárás javul meg vagy ón megyek. Még egy hétig várok. Hogy megjavul-e? Kérdezzük meg a met... oh, pardon, ne kérdezzünk semmit, inkább várjunk nyugodtan. —MF— OjA németek. tHkjr> — harsogta éppen a hatlámpás Loewe-Opta készülék, — nem abban rejlik, mint ahogy azt egy amerikai professzor írta, hogy a dolgozók magas fizetést kapnak, mert Európában e tekintetben a hatodik helyen állnak. A németek titka Inkább abban rejlik, ahogy a fizetésüket be tudják osztani és valószínűleg abban is, hogy többet dolgoznak, mint mások. A statisztikai adatok szerint.. “ Idézet a »Frankfurter Bundschau“ című lapból: Nyugat - Németországban a foglalkoztatottak egyharmada nö. A 13-20 éves nók 75 százaléka, a 20—25 évesek 65 százaléka, a 25—50 évesek 40 százaléka, az 51) éven felülieknek pedig ?n százaléka dolgozik. A dolgozó nők közül hatszázezer férjezett egy-gyermekes, — 260 000 hajadon, vagy özvegy egy-gyermekes, 344 000 férjezett és S3 000 férjnélkült kétgyermekes és 225 00C férjezett és 32 000 férjnélküll háromgyermekes". KULCSZÖRGÉS. téptek az előszobában. — Na, Itt is van már Dieter. — Jóestét, örülök, hogy megvárt, de ki sem látszom a munkából. — Szervusz, drágám, fáradt mgy? — Hát eléggé. Holnap megint tizenegyig leszek. Kapok vacsorát? Köszönöm, hagyd csak, majd én magam. Bocsásson meg. Lassan, hosszasan és keveset evett. Este úgysem jó sokat enni, akadályozza az emésztést és az álmot. Ezenk'vül — fűzte hozzá jobbik fele — Dieter hajlamos arra hogy pocakot eresszen és akkor legalább három szám mai nagyobb autót kellene vennie Az pedig legalább egy ezressel drágább. IDEJE VOLT távoznom. A statisztikák ugyanis azt állítják, hogy a németek huss százalékának napi négy óra szabadideje, 15 százalékává' három, 18 százalékának kettő 10 százalékának egyórai szabadideje van és 27 százalékának egyetlen perc szabadideje sincs. Jelen esetben i'igts látszik, hogy uz utóbbi kategória érvényes. Elbúcsúztam, állandóan arra a statisztikailag megállapított tényre gondolva, hogy Nyugat-Németország minden negyedik lakosa kialvatlanui megy másnap munkába. Természetesen a németek nem mind ilyenek. Még Németországban is különböznek az emberek. De csaknem minden németben van egy kicsi a Schulzeházaspárból. És miért ne lenne. (Zsellko Brihte riportja a ,,Vjesnik“-ből). (Idézet a »Frankfurter» Két szolnoki lolézí közel 60 000 forínio! nyer! a festen ELINDULTUNK a Szolnoki Járműjavítóba aaszal » szándékkal, hogy az egyik sporttársról riportot készítünk. Az illető betegállományban van, így nem volt található, helyette egy másik érdeke« téma adódott. A Járműjavítóban megtudtuk, hogy két gyári dolgozó, névszerint Yígh Gyula és Demo Antal 12 találatos TOTÓ szelvényt állított ki az elmúlt héten. Hogy hogyan történt, dolgozótársaik mesélték el, Yígh Gynla az elmúlt hét közepén vásárolt egy kollektív TOTÓ szelvényt és azt o,4.8 index-számra állította ki. Ennek megfelelően befizetett 26,40 forintot. Következő nap megkérdezte a barátjától és munkástársától, Demo Antaltól, hogy nem hajlandó-e felesbe társulni. A népszerű Tóni beleegyezett és kijelentette, hogy a következő héten 6 vesz egy kollektív szelvényt. A hét végén egy kisebb társaságban együtt voltak, ahol Derne Antal kifizette barátjának a fél kollektív szelvény árát, vagyis 13,20 forintot. Ezt azonnal megilíák. Előre ittak a medve bőrére. A két fotozó vasárnap este lázas érdeklődéssel hallgatta a rádióban a 12 találatos TOTÓ eredményt. — Kissé meglepődtek és elsápadtak, amikor az ő szelvényükkel hasonlították össze és megállapították, hogy a rádióban közöt 12 eredmény egyezik az ő tippjeikkcl. Hétfőn délelőtt megtudták, hogy 12 találatos szelvény mindössze 9 fogadónak áll a rendelkezésére. Tekintve, hogy ők kollektív szelvényen játszottak, a telitalálat mellett még 4 db 11 találatos, 6 db tíz találatos szelvényűk is van. Vigaszdíjra 4 9 találatos szelvényük jogosít, ennek nyereménye még nem ismeretes. A vigaszdíj nélkül összesen 59 538 forintot nyertek. Nekik sikerült. nekünk nem, ugyanis szerettünk volna a két boldog nyertessel személyesen is beszélgetni, de sajnos mindkettő szabadságot vett ki és lehet, hogy most már ők is éneklik, hogy: — A szerencse mindenkinek áll, totózzon hát, maga is talál...- Irtó -Kurulschau“-búl: A Szövet-“ A tudósok éve cégi Köztársaságban a n6-jj me tok naponta átlag 10 óra 5 1957. júlillfl 1; nevezete* 1« percet, 1954-ben ii óra 5" dátum lesz. Greenwichi idő percet, 1955-ben pedig 115 c7.jpn.irp4. n ó0 nerckor a vidra 22 percet dolgoztak.) SfJ'®11TM' 0 0ra u P^KOr a vi T. ,, ulág több mint 50 országának 5 sokezer tudósa közös és terv- JÍiíJ Iv ’■ fLa f U 5 szerű rohamot indít bolygónk 1 természeti titkai ellen. levélből készült tea kozott;• , „ , ^ , három szelet, múlt szombatit Hangtalanul szétnyílnak az fehér kenyér, mert az öreg5 obszervatóriumok kupolái, s kenyeret jobban lehet szele.!a teleszkópoknak, a tudotelni, a friss pedig úgyismmány e békés ágyúinak csöegészségtelev; 53 gramm mar-“ve az égboltra irányul, rádiós parin, mert ebből most csők- “ k u ta tóballor,ok emelkednek a kenteit áron végkiírusítás"'.eveg&be, az oceonográfiai három; 4 szelet szalámi, a s2e-“iók fedélzetéről barométerek letek azonban cigarettapapír j ereszkednek a mélybe, terepvastagságúak; a tányérok ere-■ iárókocsik lánctalpai hasítatlett Rosenthalok; mmdehliezgnak barázdát az Antarktisz tubusban majonéz és a roeso-gszűz haván, a Déli-sark csendre mellé az új Loeice-Onfa S iét megreszketteti a repülőhatlámpás rádiókészülékbő1 ggépmotorok dübörgése, soha Schumann zongoraversenye gnem látott rakéták száguida- A készülékért már csak hof*nalc, a _ sztratoszférába. .; hónapi részlettel tartoznak, tje»!r,f,ífke/dődik a nemzetközi a részletek minimálisak. g ;eofizikai év. Vacsora után: a félhavi «KözÄs erőfeszítésekre van háztartási kiadás elszámolásal! szükség ■ Ismét 11,25 rnárkát köl- g a múlt század végéig a tutöttűnk terven felül eleiemre.griósok a természeti jelenségek Persze, mert kétszer voltak “vizsgálatát javarészt egyedül, vendégek vacsorára, egy effeszJszervezetlenül. közös tervnéltársaság és... !'tül végezték. Kari Weyprecht — No és most mi történik?«osztrák serhajó hadnagyban — Most majd kétszer r?cmg'"(:,nant meg a gondolat, hogy megyünk moziba, vagy errt/gbangolják össze a különböző hónapig nem iszunk babká- "országok tudósainak tévéijét. Nrm. is p<**> hónavig. két ■ íc,nységét. hónapig. Az ön véleménye! a Ferenc JózseWöld felfeszerint melyik a helyesebb? *-[ezése során Weyprecht arra >'..........Homert következtetésre ju-JL dffíTrf ’if TfTTT 'tolt, h»Sy az osztrák—magyar gsarki expedíció, amelynek ő 1951. március 14. avolt a vezetője, óriási pénzl ás erőt emésztett fel, hihetetlen nehézségeket kellett legyűrni, az expedíció tagjai csaknem elpusztultak, a zord sarkvidékre vonatkozó szegényes ismereteket mégis csak vajmi kevéssel ikerül* gazdag! taniok. Kari Weyprecht 1875-ben javasolta, hogy a különböző országok tudósai szervezzék meg az Északi-sarkvidék földrajzának, növén.v-és állatvilágának. éghajlatának, geológiájának, mágmességónek rendszeres együttes tanulmányozását. Az eszme támogatásra talált. s 1882-ben 12 ország öszszefogott, hogy bizonyos tudományos teendőket elvégezzen. Ez volt a Nemzetközi Sárid Év. A tudósok a nagy nehézségek ellenére bőséges anyagot gyűjtöttek. ötven évvel ezután került sor a II. Nemzetközi Sárid Évre. Ekkor már 22 ország vett részt a kutatásokban, s a megfigyelések programja jóval bővebb volt, mint az *832—1883. években. Miért geofizikai? A tudósok a harmadik nagyszabású közös erőfeszítésüket, amely bolygónk tanulmányozására irányult. Nemzetközi Geofizikai Évnek nevezték el. A komplex kihatások már kiterjedtek az egész földirefeleségre, mivel mindenütt — az Északi- és Déli-sarkon, a trópusokon, és a mérsékelt égövek alatt, az atmoszférában, az óceánok mélyén és a föld gyomrában — különféle olyan folyamatok mennek régbe, amelyeket a tudósok geofizikai folyamatoknak neveznék. Az eső és a hó, a meleg és a hideg, a vihar és a sárid fény, a tájfun és a földrengés. a mágneses viharok és a dagály — mind geofizikai jelenségek. Tanulmányozásuk óriási gyakorlati jelentőségű. Lehetővé teszi az időjárás-prognózist, a tengeri és légi közlekedés viszonyainak meghatároz„sát, a mágneses viharok, a rádiózási viszonyok előrejelzését, a földrengések valószínűségének megállapítását. Mivel az összes geofizikai jelenségeik szoros kapcsolatban állnak egymással, az emberiség csakis komplex kutatásokkal, egyidejűleg azonos módszerekkel, s lehetőleg a föld minél nagyobb területén végzett megfigyelésekkel ismerheti fel azokat mélyrehatóan és mindenoldalúan. Ehhez pedig a világ tudósainak tervszerű és összehangolt együttműködésére van szükség. S lám. most több mint 50 ország tudósai állapodtak meg abban, hogy ilyen szorosan együtműködve dolgoznak a Nemzetközi Geofizikai Év idején, amely másfél évig, 1957 július 1-től 1958 december 31-ig tart. Mif tanulmányoznak majd a tudósok? Az egyik legnagyobb feladat a meteorológusokra hárul. ők az egész földre kiterjedően az atmoszférá* tanulmányozzák 20—25 kilométer magasságig. A magnetológusok megfiyyelik azokat a változásokat, amelyek bolygónk mágneses és elektromos mezejében végbemennek, tanulmányozzák a sarki fények természetét és jellegét, megfigyelik a jelenségek kapcsolatát a naptevékenységgel és a kozmikus sugarakkal, valamint az atmoszféra felső rétegeinek öszszetételéve] és tulajdonságaival. A csillagvizsgáló intézetekben világszerte megszervezik a Nap tevékenységének rendszeres megfigyelését, mivel igen sok geofizikai ielenség a napfoltok, a Nap felületén végbemenő fellobbanásck és kitörések számával és méreteivel kapcsolatos. Maga a Nemzetiközi Geofizikai Év idejének megválasztása sem véletlen, hanem egybeesik a maximá'is naptevékenységgel, amikor az összes geofizi Tavaszi reitvenyrarswf Betű rejtvény A ÜZfcdiK emebUC vekker ÁSSSSSSSSSS S S c s s * 5SSSSSőSSSSS F Wf Megfejtése: 5 pont ’ i Vers idézet... Ki írta és mi a címe a* alábbi versnek? Hunyadiért, a kidőlt dicsőért A kupák már felvillantanak) Ősz vezére s a bon nagy (nevéért, A vén bajnok könnyei (hullanak. Most könnyűi, vére (hajdanában, Bőven omlott Nándor (ostromában. Megfejtése 5 pont. Tisza vidék 11. száma rejt vény szelvény DAMJANICH RÁDIÓ MŰSORA CSÜTÖRTÖK: Hfréfa — Részletek a Szigligeti Színház ünnepi műsorából — UJ termelőszövetkezetek Ken* gyelen. — Ipari önállóságot» — Kulturális híradó. —■ Bemutatjuk a 102 éves Takács Józsi bácsit. — Filmbemutató. PÉNTEK: 1843. március 15i Ünnepi műsor: — Szív küldi szívnek, szívesen. SZOMBAT: Hírek, sport* — Beszélgetés egy egyénipa* raszttal. — Bírósági hírek: — Tavasz a parkban: " A „Maya“ bemutatója előtt kai jelenségek a legtatensé* vébben nyilvánulnak meg; Az Északi- és Déli-sarkon, a magas hegyvidékeken a tu* dósok igyekeznek megállapítani a jégmezőik, a hótakarók méreteit és viselkedését, valamint az időjárásváltozásokra gyakorolt befolyásokat: A tudósok a föld különböző vidékein méréseket végeznek a gravitációs gyorsulás meghatározására, tanulmányozzák a földkéregnek a Hold vonzása következtében végbemenő deformációit, bővítik ismereteiket a föld belső szerkezetét illetően. A Nemzetközi Geofizikai Év során tanulmányozzák majd a földrajzi szélességek és hosszúságok változását, megfigyelik a pólusok eltolódását, ami gyakorlatilag eddig még alig ismerertes. foglal koznak a Föld forgásának egyenetlenségeivel. Az oceanográfusok a különböző medencékben meghatározzák a réz összetételét, hőmérsékletét és áramlatait. A tudósok tanulmányozni fogják az ionoszférát, az atmoszféra legfelső rétegét, annak elektromos sajátosságait, a benne végbemenő különböző folyamatok és a rádióhul. lámok terjedésének összefüggését. Az amerikai és szovjet kutatók mesterséges hold álcát akarnak felrepíteni, amelyek segítenek majd a tudomány* rak bolygónk és a világegye* tem jobb megemelésében.
