Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-13 / 61. szám
Mit hozott 1956 az Andrianov családnak ?[ N. Tafarsükoja és A. Gurjanov cikke nyomén TAVASZ A FÖLDEKEN 1957 januárjában ismerkedtünk meg Szemjon Alekszejevics Andrianov nyugdíjas munkás családjával. Az elmúlt esztendő sok változást hozott minden szovjet család költségvetésében és életében. Sok minden megváltozott Andrianovéknál is. Ott ülünk a tágas, kényelmes lakásban. Rögtön szembetűnik a szorgos női kezel? munkája. Beszélgetésünk szívélyes, meghitt. A legtöbbet Anasztaszija Grigorjevna, a feleség beszéd. Férje mosolyogva nézi az asszonyt, s időnkint ő is mond egy-két szót. — Nem tudom, sikerül-e megmagyaráznom, hogyan és miért fordult életünk jobbra az elmúlt esztendőben. Andrianov tavaly ment nyugdíjba, s a legutóbbi nyugdíjtörvény álapján havi átlagkeresetének 55 százalékát kapja, ami szép kis öszszeg — 850 rubel. Ehhez jön még 10 százalék a 25 esztendei megszakításnélküli munkaviszonyért és 15 százalék családi pótlék. Ez összesen 1200 rubel. — Nem számoltam össze, mennyi az évi jövedelmünk — folytatja Anasztdszija Grigorjevna. — Ha érdekli, számítsa ki. Én ruhatáros vagyok, havi 360 rubelt kapok. Ljusza, a legidősebb leányom havonta körülbelül 1000 rubelt keres. Nyina főiskolára jár, s újév óta felemelt ösztöndíjat, 320 rubelt kap Harmadik lányom, Alja technikumban tanul, ösztöndíja 235 rubel. Rajtuk kívül van még egy hatodikos fiam és egy óvodás kislányom. Papírt vettünk elő, s kiszámítottuk, hogy a héttagú Andrianov család jövedelme tavaly - 38.180 rubel volt. A3 asszony összecsapja a kezét: — El sem hinné az ember,? mennyi pénzt költött el! Később kiderült, hogy a | családtagok az államkölcsön-1 sorsolásokon 1800 rubelt j nyertek, ezenkívül 800 rubelt J kerestek a gyári étkezdébe X szállított káposzta kirakásé- f nál, 200 rubel prémiumot ka-f pott az anya. Évi jödelmük ♦ tehát további 2800 rubellel X emelkedett. X — Volt még valamilyen jö-1 védelmük? — érdeklődtünk. A háborús években a csatád egy kis parcellát kapott a gyártól, ahol minden évben burgonyát ültettek. A 11—13 zsákra való burgonya egész esztendőre elég, még a vetésre is marad. A burgonyái piaci ára az idén kilónkén I* egy rubel volt. A termés tehát 550 rubelt ért. Ezt az összeget is a család bevételéhez számítjuk. Az eredmény tehát 41.530 rubel. Az Andrianov család jövedelme 1955-ben és 1956-ban A családfő Az anya Ljusza Nyina Alja 1955 18.520 4.320 12.000 1956 17.500 4.320 12.000 Mire fordította a család ezt az összeget? Mindnyájan, —1 még az óvodás Nateska is — ceruzát fogunk. A lányoknak 1956- bam kilenc ruhát csináltattak A két idősebb lány — Ljusza és Nyina — karórát kapott Nyinán és az apán kívül mindenkinek vettek felöltőt. A családtagok részére összesen 24 pár cipőt vásároltak. — Igaz, hogy a cipő nem tart soká — panaszkodik az asszony. — Havonta javíttatni kell. Nem azért mintha a gyerekek nem kímélnék, hanem mert az orra és a sarka Egyéb összesen jöv, 1.560 — 1.550 37.950 3.420 940 3.350 41.530 hamar elkopik. Talpvasat pedig lehetetlen kapni. Nem véletlenül terelődött a beszélgetés a közszükségleti cikkek minőségére. Anasztaszija Grigorjevna egy gyerektrikóra mutatott: — Amikor megvettem, szép salátaszínú volt, az első mosás után rongy lett belőle. Valóban a trikó-mosás után nemcsak a színét vesztette el, hanem a formáját is. Az asszony a gorkiji gyártmányú harisnyáik és zoknik, meg az olcsó nyári ruhaanyagok minőségére is panaszkodott. Nehéz lett volna egyet nem érteni vele. A háziasz-: szony gondosan beosztotta, j melyik holmi mennyi időre j elegendő, de a rossz minőség : felborította számítását és i nemvárt kiadásokra veze-: tettj Amint a táblázatból láttuk, j A család jövedelme 1956-banj 3580 rubellel -több volt, mint] az előző esztendőben; A költségvetést az is módosította, hogy 1956-ban meg-| szüntették a tandíjat, ami acsaládnak 450 rubel megta-l karítást jelentett. Látszólag? nem nagy összeg, de elég volt] arra, hogy az anya szörmé-J vél béliéit téli cipőt vegyen] Lj úszónak és hócsizmát Nyinánafc; Most nézzük a kiadásokat!* Mire költötte a család a jövedelmét Kiadások: 1955-ben 1956-ban összeg Százalék összeg Százalék Eleiem 23.200 61.1 19.740 47.5 Cipő (javítással együtt) 1.200 3.2 2.006 4.8 Ruha 3.100 8.2 7.019 16.8 Bútor és házi felszer. 196 0.5 1.601 3.8 Művelődési célok 902 2.4 1.560 3.7 Lakbér, fűtés, világítás 1.800 4.7 1.800 4.3 Közlekedés 250 0.7 300 0.7 Egyéb kiadások 1.100 2.8 1.300 3.1 Adó 3.552 9.4 3.454 8.5 Aiiamkülcsön 2.650 7.0 2.750 6.8 Összesen: 37.950 100.0 41.530 100.0 Feltétlenül szembeötlik az váj, hús, tojás, zöldségféle Mindezt a kolhozpiacon kellett megvásárolni, mégpedig jóval magasabb áron. Az aszszany most az üzletben 1 kiló húsért 12—14 rubelt fizet, míg tavaly a piacon 20—24 rubelt fizetett. A tejet 1955- ben 4 rubel 50 kópékért vásárolta a piacon, míg ma az üzletben 2 rubel 90 kopekért csak fele annyit ad ki, mint 1955-ben Meg kél emlékeznünk továbbá arról a jövedelemről, amelyet minden család évről-évre élvez, de amelyet már annyira megszoktak, hogy észre sem veszik. Ide tartozik a fizetett szabadság, az ingyenes gyógykezelés, az üdülés, a gyermekek ingyenes taníttatása. A Statisztikai Hivatal adatai szerint Gorkijban, ahol az Andrianov csalód lakik, az állam egy héttagú családra átlagban évi 3100 rubelt költ, hogy biztosítsa a családtagok üdülését, pihenését a szanatóriumokban, üdülőtáborokban, üdülőkben. A gyógykezelésre az állam Gorkij városban minden lakosra átlagban 198 ru-A gazdaságosságra törekszünk Gépállomásunk 1957. január 1-től mint önálló önelszámoló egység működik. Ez az új gazdálkodási módszer igen nagy felelősséget ró ránk. A mi gépállomásunk dolgozói átérezve ezt a felelősséget, legfontosabb feladatnak a nagymérvű takarékosságot tekintik. A téli gépjavítás idején mind az erő, mind a munkagépeket a legjobb minőségben javítottuk ki. Ugyanakkor jobb munkaszervezéssel teljesen kiküszöböljük a sokat emlegetett és igen káros üresjáratokat. A vezetőség rendszeresítette a kéthetenkénti tervkiértékelést, s így állandóan szem előtt tudja tartani a gépállomás egész gazdasági életét és azonnal tud segíteni a hibákon. Agronómiái szempontból minden lehetőt elkövetünk, hogy a gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek és egyéni gazdák termésátlagait növeljük. Annak azonban nem örülünk, hogy a gépállomást kihelyezett mezőgazdászok április 1-től nem tartoznak a gépállomás kötelékébe. Gyakorlatunk azt bizonyította, hogy a kihelyezett mezőgazdász, a jó szakember igen nagy támogatást tudott adni a termelőszövetkezeteknek és jó viszonyt alakított ki gépállomásunk és a közös gazdaságok között. Gépállomásunk fő irányvonala természetesen most is elsősorban a maglévő és az újonnan alakuló termelőszövetkezetek maradéktalan támogatása. Bármilyen nagy önállóságot is biztosit számunkra a Minisztertanács rendelete, a gépállomások elsősorban a termelőszövetkezetek megsegítésére, termésátlagaik növelésére, nem utolsó sorban az egyéni parasztok megsegítésére létesültek. És mindazok ellen, akik ezen törekvésünket gátolni igyekeznek, s ezzel a szocialista mezőgazdaság építését akadályozzák, gépállomásunk becsületes dolgozói egyemberként veszik fel a harcot. Komáromi Ferenc vezető agronőmus Cibakháza, Gépállomás |A kunhegyesi Béke Tsz sem marad el A kunhegyesi Béke Tsz 215 tagjának többsége már rendszeresen dolgozik — írja levelében Nagy István tsz-tag. 1900 hold földet művelünk. A gépállomás segítsé* gével hozzáláttunk a tavaszi munkához. Területünkön 2 DT és 2 G—35-ös traktorral szántunk. Kaptunk egy Zetort is, melyet azonban addig nem tudunk bevonni a mezőgazdasági munkába, amíg bejáratása meg nem történik. Ezenkívül saját erőnkből vásároltunk 16 lovat. A vetőmagvak legnagyobb részét kitisztítottuk és várjuk az alkalmas időt, amikor hozzákezdhetünk a vetéshez. Tervünk szerint 100 hold tavaszi árpát. 350 hold kukoricát vetünk, ezenkívül leszerződtünk 50 hold cukorrépa, 20 hold kender és 20 hold takarmányborsó termelésére. A kertészet lehetőségeit is igyekszünk kihasználni. Alapvető feltételeink már biztosítva vannak. Van 10 hold szőlőnk és 7 hold gyümölcsösünk. A fák közeit konyhakertészettel fogjuk hasznosítani. A kertészeti brigád is munkához látott, s a szőlő trágyázását rövidesen befejezi. A növénytermelés mellett másik fő üzemágunk az állattartás lesz. Szerződést kötöttünk 160 hízó és 25 sőre leszállítására, melyet májusban fogunk átadni. 500 juhunk van, az anyajuhok most ellenek, eddig többségükben ikerbárányt adtak. Az állatgondozók a legnehezebb napokban is helyükön maradtak és szeretettel gondozták a jószágokat» Szánfanak, vetnek a kisújszállási határban A kisújszállási határban is serényen folyik a munka. A földrendezés még nem történt meg mindenütt, illetve nincs befejezve. — Az Ady Tsz tagjai 50 holdon termelnek tavaszi árpát. Március első hetében 40 holdon földbe tették a vetőmagot. Az Uj Élet Tsz 20 hold tavaszi búzát vetett. A gépállomás traktorai pedig az őszről kimaradt szántatlan területen végzik a tavaszi szántást. A vetőmag tisztításában szintén a termelőszövetkezetek járnák élen. Példájukat követik a tszcs-k és a termelési társulások is. Hiba azonban az, hogy nem minden termelőszövetkezeti csoportban és termelési társulásnál értették meg a tagok a vetőmagtisztítás szükségességét, valamint a csiráztatási próba elvégzéséit. Az a kérésünk, hogy minden termelőszövetkezetben és csoportban, termelési társulásnál, a legsürgősebben végezzék el a vetőmagvak tisztítását és a csiráztatási próbát, Sebők István Kisújszállás veszi meg. A zöldségért is beit fordít; Az Andrianov élelem-rovatban az 1955 és 1956 közötti nagy különbség: 3460 rubel A háziasszony talán az étkezésen „spórolt" a ruházkodásra? Nem •— mondják egybehangzóan, — az étkezés jobb. változatosabb lett. Honnan hát a különbség? A háborúutáni években az állami üzletekben nem volt elég tej, VYYYíViTYTTTVTVTTYTTTVYVYrYTTTYYTYTl EMBERHERVASZTÓ nyári este van. Az aranytarlón kévék alszanak egymásra dőlve. A kukoricák áléitan lógatják mérgeszöld leveleiket; S az út mellett ácsorgó jegenyék lihegve bámulnak a kormosodó égmezőre. A dűlő ezüstporában ünneplőbe öltözött legény ballag nagy elgondolkozással a Kovács Julisék tanyája felé. Minden húsz lépésnél előkap a zsebéből egy gyűrött papírt. S hangosan olvassa. — Kedves János bátyám. A maga tanyájának kiskertjében kivirított egy gyönyörűséges rózsávirág. De mivel egyedül nem jó a létezése ezen a világon senkinek, eljöttem, hogy felkérjem: adja nekem azt a rózsát örök gondozásra. A legény, névről Kis Pál zsebreyyüri a papírt és káromkodni kezd. — Hullt volna ki a szájából a berendezés annak, aki a lánykérést legelsőnek kitalálta. Még hogy az emberfia odaálljon egy idegen ember elé és félóráig szavaljon. Hogyhát így adja feleségül a lányát, meq úgy. A nehézség törje ki az egészet. Kis Pálnak nem vág fogához a , sok beszéd. A dologban első. A múlt hónapban elnyerte a járás legjobb traktorosának járó pénzt. Meg is érdemelte, azt mondta mindenki. Mert. napról napra, éjjelről éjjelre robog, ha kell, egyik tábláról a másikra traktorával. Pihenőt nem Ismer. De az apjától mindig azt hallatta: az embernek azért van a szája, hogy befogja. Így már gyerek korában megszokta a hallgatást. Ha aztán égy lányfélével kerül össze, akkor epirul. Nyelvénél megakad a motor. Torkában edugulnak a szelepek. S csak annyit nyög ki minden félórában, hogy drága violám, kedvm csillagom Sunyit mond minden családnál ez évi 1386 rubelt jelent. S végül a három gyerek iskoláztatása az ösztöndíjjal együtt évi 17.030 rubelbe került az államnak. Ha már most mindezt öszszeszámoljuk, kiderül, hogy az Andrianov család körülbelül 15.576 rubelt kap az államtól. • lnne, így tükröződik vissza egy szovjet család példáján mindaz, amit az 1956-os esztendő, a hatodik ötéves terv második éve hozott a szovjet embereiknek; .Maradék bolt“ Kunszentmárlonban rm mrf H elyreigazitás Március 10-i lapszámunkban a 2. oldalon jelent meg „Az üzemi pártszervezetek és a termelés kérdései'* című cikk. A harmadik bekezdés-» ben elírás történt. „A bizonytalanság oka az, hogy a pártbizottság előtt nem világos, hogy a régi módszerekben mi volt a jó és mi volt a rossz.^ A mondat helyesen így hangzik: „A bizonytalanság oka az, hogy a párta tagság előtt nem világos^ ho„y a régi módszerekben m! volt a jó és mi volt a rossz.1* rTTWTTTTTTVTVYTTV* TYTTTTTTT találkozásnál Kovács Juliskának is. A lánynak persze ez a kukaság nem tetszik. Kovács Juliska szívesebben hallgatja Trüsze Miskát, aki utolsók közt ballag ugyan a dologban, de a szája úgy jár folyvást, mint a kacsáé a pocsolyában. A szerelemről órákig szaval. Méghozzá ölyam, szépen, hogy el lehetne hallgatni esztendőn át. Kis Pál újra előkapja a papírt. Hangosan mondja: — Kedves János bátyám,; S elhatározza: most csak azért is megmutatja, hogy ö is tud úgy társalogni, mint Trüsze Miska. Olyan kérő beszédet tart, hogy kicsordul a szemükből a könny. Először elmondja a bevezetőt, amit a traktora oldalán irkáit a héten érré a papírra. Aztán kielemzi kétesztendős szerelmüket, de úgy, hogy abban hiba nem lesz. Olyan előadást tart, hogy hallgathatnak éjfélig. Erre kötelezi a becsület is, a szerelem is. Mert Juliska a legutolsó találkozásnál azt mondta neki: — Idehallgass, Pali! Két éve kerülgetsz, meg szorongatod a kezem. De a két esztendő alatt még egyszer se mondtad azt, hogy szeretsz, vagy hogy feleségül vennél. Azért azt mondom, ha szombat este el nem jössz és nem beszélsz édesapámmal a sorsunkról, akkor vasárnap Trüsze Miskához megyek, ha belehalok is. A lány sírni kezdett. Sírt keservesen, mintha a boldogságát siratta voIna. ö pedig rádöbbent, hogy a lánynak igaza van» Két esztendeié udvarol neki. És még egy komoly szót nem ejtett ki a száján. Ezt pótolni kell. Nyilatkozni kell az apa előtt, méghozzá sürgősen. Mert amilyen nagytermészetü Juliska, még valóságosan megteszi, hogy Trüsze Miskához megy feleségül. Ezért a héten komolyan megírta a kérő beszédet. Ma este kimosdott az olajból, meg a porból. Ünneplőbe öltözött. S elindult a nagy útra. A JEGENYÉK közül egyszerre kiugrik a szeme elé a Kovács Juliskáék tanyája. A legény megáll. Újra elsuttogja elejétől végig a beszédet. Megigazgatja a nyakán az inggallért, hogy ne szorítsa annyira majd az ünnepi szónoklat közben. S a bejáró úton lassan bekanyarodik a tanyába. Hirtelen kutyaszó csattan fel. Két kutya rohan a kazlak mellől a legény elé. S kisérik nagy csaholássail az ajtó felé. A tanyában még nem ég a lámpa. Kis Pál nagy boldogsággal állapítja meg, hogy ez igen jó körülmény. Sötétben könnyebb lesz az előadás. Nem kell restelni magát a beszélőnek. Bele lehet vágni a szavalatba egyszerre. A boldogságos érzés azonban nem sokáig tart. A szobából hirtelen lámpavilág pásztázik ki selymesen. A legénynek egyszerre belefagynak lábai a földbe. Rémülten mered a vörössárga fényben, melyben tisztán látszik Juliska meg az apja alakja. Ott ülnek mind az asztal körül. Kto Pái végtelen csalódottságot érez. Karja megfeszül Szeretné őszszetörni az egész világot, Még hogy ő ilyen kivilágítás mellett szavaljon? Olyan szentség nincs az égben! Inkább itthagyja a lányt, — Legyen a Trüsze Miskáé! Elkeseredésében úgy végigvágja a kutyát, hogy az sivalkodva iszkol ki a tanyából. Aztán dacosan megfordul. Indul visszafelé. — Lámpánál nem beszélek! Inkább nem kell a lány! Mikor a kúthoz ér, megáll. Viszszafordul. Komor arccal bámul a lámpa világosságába. S eszébe vágódik, hogy ha most elmegy» Juliska nem áll vele többé szóba ebben az életben. Akkor pedig az ő élete sem ér többet egy keserves kurjantásnál. Valamit tehát tenni kell. De mit? A házba be nem megy az egész világért. Lámpavilág előtt nem pirul. Másképp kell megoldani a kérdést. De hogyan? A LEGÉNY nagy elhatározással tele szívta tüdejét. Visszamegy a tanya elé. Bekiált a nyitott ablakon. —■ Jóestét, János bátyám! — Jóestét, —> hallatszik a lassú válasz. Hosszú csend van. A legény úgy érzi, ezer csikó rugdossa a torkát. Most kell elkezdeni a nagy beszédet. Hogy is van csak? , *— Megismer e a hangomról kend, — kiáltja újra. '— Meg hát, <— hallatszik az ember szólalása, aki nagyon jól tud mindenről, mert Juliska előre elkészítette a nagy e eményre. Kis Pál dideregve állapítja meg az ablak alatt, hony elfelejtett minden szót. Nem tud mondani semmit, Pedig tovább hallgatni már nem lehet. A csend a végtelenbe nyúlik. e= Halija e, János bátyám, s* kiáltja egyszer nagy elszántsággal, sí Adja a lányt, vagy nem adja! — Nem adom! — zug ki egyszem a kemény válasz. A legény elsáppad. XJgy érd, ló rúgta mellbe. Aztán kiegyenesedik* Robog befelé, mint a vihar. Nem fél már a kivilágítástól, meg a beszéd* tői. Odadobban a gazda elé, Farkas* szemet néz vele, ~ Mit mondott kend? Azt, hogy mindenféle traktor* pöfögtetőnek nem adom a lányomi — áli fel az ember is harcra két szén. A legény el akarja kapni az örefl torkát. De tudja, akkor vége köztük mindennek örökre. Ezért ökleit a háta mögé dugja. S a lányhoz for*, dúl. — — Juliskám, le mondd ki az utolk só szót. Hozzám jössz e?! — Megyek! — nyúl a lány nux solyogva a kendőjéért és odasurra*. a legény mellé. S a két fiatal szó nélkül elint dúl az éjszakának. Az ember elfehéredve, érthetett lenül bámul utánuk. Mi az? Ezek elmennek? és még csak azt sf mondják, hogy befellegzett. — Itthagyják úgy, mint a kapufélfáit S ahogy figyeli a sötétben lassan eltűnő két alakot, eszébe vágódik, hogy ha a lány elmegy, nincs alti főzzön, mosson. Az pedig igen nagj hiba lesz. Mert asszonyféle nélkül tanyán létezni nem lehet. — Gyertek vissza! — kiáltja hitt felen, minden erejével a feketeség* be. A fiatalok nemsokára ott állnak az öreg előtt. Várják a szavát. AJ pedig törölgeti homlokáról a ve* rejtéket. S nagysokára azt kérdezi, *— Osztán mikorára gondolnáto\ a lakodalmat? ESTE Irta: GYOMAI GYÖRGY Jelentős forgalmat bonyolít le a Kunszentmártoni Ruházati KTSZ maradékboltja. Ebben az üzletben, amelyet az elmúlt évben újjáalakítottak, a ktsz-ben készített konfekedós árukat, valamint más kisipari szövetkezeteikben gyártott kötött és bőr-díszmű árukat, cipőket árusítanak;
