Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-31 / 77. szám

IWTÍMB3CT mrnmmmaMUrnuil BERMUDA VISSZHANGJA KÜLPOLITIKAI NAPTAR VASÁRNAP] Befejeződtek a Lengyel Egyesült Mumkásr párt és az Angol Kommu­nista Párt vezetői között folyó tárgyalások. A kiadott közös közleményben mind­két pórt eflítéli azokat a kí­sérleteket, amelyek revízió alá akarják venni a marx­izmus—lenindzmus alapel­viéit. Az Angol Kommunista Párt támogatja a LEMP te­vékenységét, melynek célja a múlt hibáinak kiküszöbölése és a tömegekkel fennálló kapcsolatoknak a lenini el­vek alapján való megerősí­tése. HÉTFŐ: Rómáiban aláírták az európai közös piac felállí­tásáról és az Euratomról szóló szerződéseket. A részt­vevők — Olaszország, Fran­ciaország, Belgium, Hollan­dia, Luxemburg és Nyugart- Nánetorazág — megállapod­tak abban, hogy 12—15 év alatt fokozatosan megszün­tetik a vámhatárokat; Az Öten Kommunista Pánt ha­tározata helyesli a törekvést, de megállapítja, hogy min­den európai országot be kel­lene kapcsolná. KEDD: Hjicsoar, a saovjet külügyminisztérium sajtó­­osztályának vezetője ismer­tette a leszerelésre vonatko­zó legújabb szovjet javasla­tot. Eszerint a Szovjetunió kész azonnal megegyezni a többi hatalommal az atom­­kísérletek teljes és feltétel nélküli beszüntetésére. Ha a nyugati hatalmak nem fogadnák el, kész ideiglenes megállapodásra is, hogy ha­tározott időre felfüggessze­nek minden atomrobbamtásá kísérletet; SZERDA: Kína és Cseh Szlovákia képviselői Peking­ban barátsági és együtemű ködési szerződést írtak alá. Kína teljes mértékben tá­mogatja a varsói egyez­ményt, mint önivédelmá szer­vezetet, de mindkét fél szí­vesebben látná, ha az egész Európára kiterjedő kollektív biztonsági rendszer lépne az Atlanti Szövetség és a varsói szerződés helyébe. A két fél elitéül az Bisenhower-doktri­­nát. CSÜTÖRTÖK:. Befejező­dött a francia nemzetgyűlés általános politikád vitája. A kormányt az algériai háború folytatása és súlyos gazda­sági nehézségeket okozó pénzügyi politikája miatt he­ves bírálatok érték; Egyesek újabb kormányválság lehe­tőségéről beszéltek. A kor­mány most a jobboldal nyo­mására a dolgozókkal akarja megfizettetni a háború árát. A munkások egyre széle­sebb körű harcot vívnak a tőkések és a kormány ilyen irányú politikája ellem PÉNTEK: A magyar-szov­jet tárgyalások befejezése után a Magyar Népköztár­saság kormánya és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, valamint a Szovjetunió kor­mánya és a Szovjet Kommu­nista Párt nevében záróköz­leményt adtak ki. A közös nyilatkozatot magyar rész­ről Kádár János, a Forra­­ctelmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának el­nöke, szovjet részről N. A. Bulganyin, az SzSzKSz Mi­nisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára írták alá. SZOMBAT: Fontos rnun­­fcaülésre ült össze Berlin de­mokratikus övezetében a Béke Világtanács elnöksége. A munka ülést Joliet-Curie professzor, a Béke Világta­nács elnöke vezeti. Az el­nökség tagjai a világ'békét fenyegető veszélyről, vala­mint a német egyesítésről és Nyugat-Németország űjra­­felfegyverzéséről tárgyalnak. A BERMUDAI tárgyalásokról kiadott záróközlemény szűksza­vú. Arról ad számot, hogy né­hány védelmi kérdésben sikerült megállapodást találni. Bárhogy próbálják Is rejteni azonban szó­lamok és üres szavak mögé a lé­nyeget, kitűnik, hogy az angol­­amerikai tárgyalások után talán nagyobb ellentétek születtek a két állam között, mint voltak az­előtt. Ez tehát azt bizonyltja, hogy semmivel se járultak hoz­zá a nemzetközi helyzet enyhí­téséhez. Egyetlen eredmény mégis szü­letett. Eszerint Nagy-Britannia irányítható atomtöltésű lövedé­keket kap az Egyesült Államok­tól. Viszont a fegyverek keze­lése amerikai hadi ti tok marad, aminek biztosítására amerikai személyzet kíséri el és fogja ke­zelni az atomberendezéseket. A megállapodás Anglia katonai függését jelenti az Egyesült Ál­lamoktól és lehetetlenné teszi, hogy a szuezi kalandhoz hason­lóan önálló lépésre szánja el magát. Ezen túlmenően Macmil­lan kötelezettséget vállalt, hogy Anglia egyelőre nem fogja csök­kenteni az európai országokban állomásozó haderejét) A Közép-Keletre vonatkozóan az az amerikai nézet alakult ki, hogy • meggyöngült brit befő-' lyást amerikai hatalommal kell pótolni. Pedig Londonban éppen a Közép-keleti kérdésben vártak nagy eredményeket. Ügy gon­dolták, hogy az amerikai veze­tőket angol elgondolásoknak vet­hetik alá. Most utólag siránkoz­hatnak, hogy fordítva történt. A közlemény Idevonatkozó pontja kimondja: minél előbb meg keU valósítani a gazai térségre, az Akabai öbölre és a Szuezi-esa­­tomára vonatkozó ENSZ hatá rozatot. AZ ATOM- és hldrogénbomba kísérletekről szólva kijelentet­ték, hogy ezeket a kísérleteket tovább fogják folytatni, de a robbantások időpontjáról előző­leg értesítik az ENSZ-et. Ha fi­gyelembe vesszük Á világ népei­nek az atom- és hldrogénbomba robbantások eltiltása érdekében folytatott harcát, be kell lát­nunk, hogy a kísérletek folyta­tására hozott dóntés a békés tö­rekvések arculcsapását Jelenti; Súlyosan érinti Anglia gazda­sági helyzetét am amerikai állás­foglalás, «— mely szerint nem egyeznek bele a Kínával szem­ben hozott kereskedelmi korlá­tozások enyhítésébe, mába bi­zonygatták az angol vezetők az állapot tarthatatlanságát, Elsen­hower rendíthetetlen maradt, — Persze könnyű a más kárára gazdasági blokádot teremteni. Nem Jutottak megegyezésre Németország egyesítésének ügyé­ben sem. Nem találtak egy olyan közös formulát, amely le­hetővé tenné Kelet- és Nyugat- Európában a megnyugvást. A KIADOTT nyilatkozat semmit se mond a távol-keleti problé­mákról. Egyes nyugati hírma­gyarázók ebből arra a következ­tetésre Jutnak, hogy az angol­­amerikai álláspontot nem sike­rült közös nevezőre hozni. Egyip­tomi körökben azt tartják, hogy a találkozón figyelmen kívül hagyták az arabok Jogait. Az arab világot nyugtalanítja és fel­háborítja az a bejelentés, hogy az USA belép a bagdadi egyez­mény katonai bizottságába. Az Egyesült Államok ilyen politikai Irányváltoztatása mögött nagyon is szembetűnő cél rejtőzik és az arab országokat nem lehet so­káig kétkulacsos politikával meg­téveszteni, ÖSSZEFOGLALÓUL megálla­píthatjuk, hogy a bermudai ér­tekezlet nem váltotta be a hoz­záfűzött reményeket. Hiába pró­bálják a megállapodásokat úgy értékelni, hogy azok „megszilár­dítják az angol-amerikai kapcso­latokat.“ — Valójában az egész nem más, mint kutya-macska barátság; TAVASZI REJTVÉNY VERSENY Jetim Bogoljubov (1883—1352) • függőleges Hí kiváló orosz származású német | függőleges 33. sakkmester a következő szavak­kal nyilatkozott a sakkról: Beküldendő | fejtése: 10 pont. Tízszintes kg az idézeti Meg-22 26 AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK elnöke a monopóliumok szolgálatában Irta: Dr. Roland Heister, a Mémet Állam- és 3ogtudmányi Akadémia tagja A Neues Deutsch Jand Nel­son A. RockaféUen amerikai miUiárdűe Eisenhower el­nökhöz Intézett leveüével kapcsolatos leleplezései ref­­lektorszerűen világították meg az Egyesült Államok­ban uralkodó igazi erőviszo­nyokat. Nehezein találhat­nánk világosabb magyará­zatot Lenin tanításaira, amely szerint a numopó* liumok lényegileg alárendel Uk és kielégíthetetlen pro-1 fitéhségilk szolgálatába állít­ják az államapparátust. Le­nin már „Állam és forra­dalom" című munkájában megállapította, hogy a tőke hatalma, a milliárdosok ma­roknyi csapatának hatalma az egész társadalom felett sehol sem jelentkezik olyan brutálisan, olyan leplezette* nül, mint Amerikában. t Ez a megállapítás ma, 40 évvel később időszerűbb, mint valaha. A gazdasági ée egyben a politikai hatalom az amerikai ipar- és pénz­­mágnások kis csoportjának kezében 3:oncentrálódatt oly­annyira, hogy az Egyesüli Áfflamokbana tőkés társasá­gok 0.1 százaléka rendelke­zik e társaságok össz-tőkéjé­­nek több mint fele fölött, a lakosság egy százalékánall kezében a nemzeti jövede­lem 59 százaléka összponto­sul. (Lásd Cseprakov: A mo­dem kapitalizmus egyes kér­dései. 1950.) Rockefeller kulcspozíciója Az egyik leghatalmasabb tőkés — N. A. Rockefeller; az olajkirályok dinasztiája ugyanis a Standard Oil Cor­poration segítségével’ döntő kulcspozíciókat foglalt el az amerikai gazdaságban. Rockefeller Eisen hower­­hez intézett levelének teljes hord erejét valójában úgy mérhetjük fel, ha tisztában vagyunk az elnöknek az Egyesült Aßamok államgé­pezetében betöltött szerepé­vel Csak így látjuk, hogy a monopolista diktátorok az elnök személyében olyan esz­közzel rendelkeznek, amely lehetővé teszi célkitűzéseik közvetlen megvalósítását. Az Egyesült Államok elnökét i monopóliumok mmdenldnéj jobban protezsálják. Az el­nök olyan széles jogkörrel rendelkezik, hogy helyzeti csak az abszolút uralkodók, vagy a fasiszta államok „führerének" helyzetével ha­sonlítható össze. Ebben az amerikai búr zsoázia reakciós erőinek az a szándéké Jut kifejezésre, hogy az 1787-es alkotmány segítségével megszilárdítsák uralmukat a nép felett, amely annak idején, néhány éwél az alkotmány megal­kotása előtt, a brit gyarmati urak ellen vívott, győzelme­sen befejezett függetlenségi háborúnak egész terhét vi­selte. Az alkotmányban biz­tosított elnöki hatalom az imperialista diktátorok ér­dekeit szolgálja; Az Egyesült Államok el­nöke államfő és kormány­éinak egy személyben. Telj­hatalmát az is erősíti, hogy a kormány, amelyet nem te­kintenek kollegiális szerv­nek, nines felruházva hatá­rozott hatáskörrel, hanem az elnök segédszervének szere­pét tölti be. A kormány és a miniszterek (államtitkárok) önálló illetékességét az Egyesült Államok alkotmá­nya és az északamerikai közjogi gyakorlat, nem ismeri. URALOM a kongresszus felett Az elnök és a kongresszus közti kapcsolat még világo­sabban mutatja, hogy az amerikai alkotmány szakí­tott azokkal a polgári de­­mokratíikus alkotmányjogi elvekkel, amelyeket a konti­nentális polgári alkotmányok formálisan elismertek. Az Egyesült Államok elnöke és kormánya nem tartozik sem­miféle parlamenti ellenőrzés alá. A komgresszusnak — a képviselőházból és a szená­tusból álló amerikai parla­mentnek — sem kötelesek beszámolni, sőt a kongresz­­szus által vissza sem hívha­tók. A hivatalos amerikai ál­lamelméleti tudósok, hogy ennek, még a formális pol­gári alkotmányjogi elvekke se összeegyeztethető rend­szernek demokratikus lát­szatot adjanak, különös nyo­matékkai hivatkoznak az úgynevezett hatalommegosz­tásra: a hatalommegosztás­­elmélet, amelyet tévesen r demokrácia kifejezésének és lényegének tüntetnék fel nem enegdi meg, hogy a parlament befolyást gyako­roljon az elnöki hatalomra mint a legfőbb végrehajtó szervre. Ez az áltudományos ér­vényesülés azonban nem akadályozza meg az ame­rikai imperialazmus szószó­lóit abban, hogy ezzel szem­ben természetesnek találják a befolyást, amelyet az el­nök a parlamentre gyakorol és helyeseljék a parlament­nek az elnök alá rendelést. Az elnököt az a joga, hogy a kongresszus által megsza­­vazott minden törvény ellen vétót jelenthet be, ténylege­sen a kongresszus urává teszi. Kétharmad többség, amelynek az alkotmány ér-1 tételében joga "van az elnök vétóját visszautosítami, a kongresszus mindkét házá­ban csak nagyon ritka eset­ben fordult élő. Az 1954-ig emelt 2058 elnöki vétó kö­zül 1988 eredménnyel járt, és mindössze 70 esetben for­dult elő, hogy a vétót visz­­szautasították. (Schönherr: Az Egyesült Államok elnö­kének vétójoga. 1956). PARLAMENT munkások nélkül Helytelen volna azonban, ha valaki a fent elmondot­takból azt a következtetést vonná 3e, hogy a kongresszus az amerikai nép képviseleti szerve. A képviselőházi pa dókat kizárólag a monopol♦ burzsoázia képviselői fogtál• jak el. „A munkások és szakszervezeti tagok teljesen hiányoznak’1 — állapítja meg Kori Loewenstein, az Am­herst College államelméieti tanára és megállapításána'l indokolása a monopóliumok kizárólagos szolgálatában álló állam- és jogtudomány kilátástalanságát bizonyítja. A régi recept szerint, amely­nek értelmében nem lehel az, aminek nem szabad len­nie, kijelenti, hogy a mun­kásképviselők hiánya a par­lamentben azzal magyaráz­ható, hogy a nagy amerikai pártoknak és a parlament• nek nincs osztályjellege! (Loewenstein: Az alkotmá­nyok helyes értelmezése, 1954). Az Egyesült Államok elnö­kének abszolút hatalmát az teszi* teljessé, hogy ő „a véderők legfelső parancs noka" és végeredményber a korménypárt legfőbb veze­tője. így válik lehetővé, hogy az alkotmánynak meg­felelően korlátlanul rendel kezzék az állások betölttése felett. Egyszóval kiderül, hogy az Egyesült Államok elnökénél jogköre oly széles és átfogó, hogy az amerikai monopó liumok utasításait a legrövi­debb úton tudja megválósí tani — feltéve, hogy ezt az amerikai nép növekvő de­mokratikus ereje és a világ­­béke erői nem képesek meg­akadályozni. 14 18 34 IT ír sT u :h: 35 52 32 47 19 27 41 15 SS 36 **1T ■ ue* 53 12 SS ■ ■■9 23 42 48 43 24 29 37 49 s:: :::: 16 20 30 :::: :::: 46 üílt-54 8 13 21 25 R» :::: 44 50 mils 17 31 33 38 55 10 H K VÍZSZINTES SOROK: II; Orobln, Tolsztoj utónévén 13. Vonatkozó névmás, 13. Német nép sí 14. Modell, de kép la. 15. ::. hajósok (régi film címe), 17. VED, keverve. 18. =:: voce: félhalkan (ol): 20, Mariit (utolsó kockába 2 betű); 22. Elem részeg 23. Hím állat, 25. Tegnap én; s: > holnap 6, 26. Vissza: tettrugó; 27. Mókus lakás; 29. Klasszikus ém 31. Tokaji Nándor; 32. Nehézségre. 34. Fürdő, némedli 36. Morse hang. 37. Azonos betűk, 38. A nap teszi. 40. Kutya fajta (ék felesleges). 42. Ok, franciául; 44. Hírhedt nádor. 45. Vissza: a legerősebb vihari Indián (karlb) eredetű szava. 48. Fém (3. kockába két betű). 47. Azonos betűk. 48. A Duna mellékfolyója; 50. .:; Jók, tttrk-tatár eredetű nép. 51; IOZ. 53. Népszerű táncszám; 55. Rövid teljesítés; FÜGGŐLEGES SOROK: 2. Valamely müvet előkészítő, 3. Tiszta súly. 4. Vissza: -va párja: 5. Kutyahang. 6. : j. Vincit amor (A szerelem mindent legyőz): 7. Női név. 8. Vissza: függ. 4: ellenkező)*) 9. Ruhának Is van, 10. Elhozot ellentéte; 15. Szolmizáclős hang: 16. Lám! 19. Vissza: jön; németül. 21, A szerelem Istene (Mara é* Vénus fia); ' 23. Kiváló magyar labdarugó. 24. Furunkulus. 28. Rövid dattvusS 30. Kimondott betű: 32. Jótevő. 35. Török 39. Lyukai: 41. Vissza: arcon van; 43. Vladimír njlcs Uljanov, 44. Borókafenyő pálinka: 48. Női név: 49. Klasszikus nem: 52. Mint vízsz. 26. 53. Lásd függ. 8. 54. Salieri Antonio: Ti«zavidék 16. sz. rejtvényszelvény Sakkélet Vetett r DALKÓ Ft. A mostani és az elkövetkező rovatainkban bemutatunk rövid, — kezdő és haladó sakkozók ré­szére különösen érdekes és ta­nulságos — játszmákat. Vigyáz­zunk, hasonló hibákba ne es­sünk I? Szabálytalan megnyitás. 1. e3 e5. 2. Vf3 (?) dS (vezérrel ilyen korán ne fejlődjünk, — könnyen az ellenséges könnyű tisztek pergőtüzébe kerülhet). 3. Hc3 e4. 4. Vf4? Fd6! Világos fel­adta. Tanulság: vezérrel lehető­leg csak a könnyűtisztek felfej­lődése után manőverezhetünk, * Szicíliai védelem. 1: 1. e4 c5; 2. HÍ3 e6; 3. d4 Cd4; 4. H:d4 Hf6; 5. Hc3 Fb4; 6. e5 Hdá; 7. Vg4 g6; 8. a3 Va5?; 9. a:b4 V:al; 10. Hb3 és a sötét vezér fogoly. Szintén egy ekla­táns példa arra, hogy a vezér, nagy mozgékonysága és értéke mellett, bizony érzékeny figura. * Tarrasch védelem. 1. d4 d5; 2. C4 e6; 3. Hc3 Hf6; 4. Hf3 c5; 5. Fg5 Cd4; 6. Hd4 e5; 7. Hdb5 a6; 8. H:d5? a:bö!; 9. H:f6-f V:f6 !!; 10. Ff6:Fb4+; 11. Vd2 F:d2+; 12. K:d2 gf6 és sötét tiszt előnnyel nyer. A vezér ma­nőverek veszélyes voltára újabb példa. Világos eredetileg 8. H:d5- tel az „f6“ pont gyengeségére Játszott, s számítása szerint 9. H:f6+ gf6; 10. V:d8 K:d8: 11. Ff6-|- játszmát nyer, azonban sö­tét szép vezéráldozata áthúzta vi­lágos számítását. * Spanyol megnylás. X. e4 e5; 2. Hf3 Hc6; 3. Fb5 a6; 4. F:c6 bc6: 5. d4 ed4- 6. V:d4 Vf6: 7. e5 Vg6; 8. 0—0 Fb7; 9. e6 (?) fe6; 10. He5 .. . zatala jelentett veszélyt ÍSeosia műve): 2. sz. feladvány (Lilié-tői) £íi íí Mi * # •toMí tr -///jar/ r m mr m 1 Éál % M í&Mmm a b c de f q h 10. ... V:g2+ !! 11. K:g2 c5+! Vi­lágos 10. lépésével e d7 pontot és az ellen vezérét egyszerre tá­madta le, azonban a sakkban rejlő óriási kombinatív lehetőség sötétet egy szenzációs vezérál­dozattal nyerő álláshoz segítette, — a plusz gyalog révén. Itt vi­lágos vezérnek korai játékba ho­m"ts'm 1 S. ■ Wtj* Ü! ül! IB ÜÜ ip JI2K n " :l H "miw m n gg §§ i Ilii Éli. ÉH1 Éli *1 8 7 6 5 4 3 Q 1 abedefqh Világos indul és mattot ad 2 lépésben: *Több mint 100 évvel ezelőtt megjelent lipcsei „Schachspiel­­kunsf'-ból közlünk egy felad­ványt. Mai. szemmel nézve a fel­advány nem „nehéz”; azonban abban az időben bizony komoly fejtörést okozhatott még egy „vérbeli’1 sakkozónak Is. Múlt heti rovatunkban megje­lent 2. sz. végjáték megfejtése: 1. c5! HeB; 2. cd H:d8: 8. dc7 Hb7; 4. C8B Hd6; 5. Bb8 nyer. ❖ A megalakult Szolnoki MTE sakkszakosztály játékosai (volt Petőfi SK sakkozói) továbbra Is a Malinovszkl úti kulturotthon­­ban folytatják edzéseiket. — A szakosztály minden hétfőn, ked­den, pénteken este 18—22 óráig és minden vasárnap d. e. 9—13 óráig tart játéknapokat. Apr. 1- lől minden pénteken Török mes­ter és minden kedden róva* ve­zetőnk ad oktatást. Érdeklődő­ket szívesen lát a vezetőség. * I Mar del Plata! (Délnmerika) nagyverseny 10. fordulója után az állás: Najdorf 8 pont: Keres, Panno 7,5 p; Kotow 7 pont stb. A. SZOLNOKI Vasipari Vállalat Finommechanikai részlege (Szol­nok. Hunyadi János utca 4.) — vállal orvosi műszerek javítását, műköszörűs munkákat, továbbá kórházi és laboratóriumi felsze­relések és egyéb üvegtechnikai munkák javítását, illetve gyár­tását. — Tovább hűtő presz­­szógépek, elektromos készülékek iavítását. — Közületek és ma­gánosok részére, végez vörös-re­­zezést, nikkelez.ést és krómozást. 5 1957. március 31.

Next

/
Thumbnails
Contents