Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-31 / 77. szám
/ NYILATKOZAT í ■ a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt: küldöttségei között folytatott tárgyalásokról köti Fél* féfrtyve-tek I/an a mi korunknak egy újfajta, jellegzetes emj ' . bér típusa: a restelkedő ember. Olyan ember ez, akit a szégyenérzet mar, mint lúgkő a ruhát — és az önszégyenkezés mint egy égő fáklya lobog benne. Az ilyen restelkedő ember aztán — embere válogatja — ki magában ég' tovább és persze közben egész egyénisége tűzben ég; ki meg erőlteti a nyugalmat és magabiztosságot, de végül — az is csak természetes, hogy az ilyen is parázslik, izzik belülről és végső soron ő is elég. Mi teremtette meg korunknak ezt az u) tipusu emberét? Október — november. Az az idő, amikor oly végzetes gyorsasággal száguldottak az események, hogy idő sem volt higgadtságra és — sok embernél — józanságra sem s így vagy úgy, ilyen, vagy olyan mértékben belekeveredett a sajátmaga számára készülő sír ásásába. És ezt milyen szenvedéllyel ásta: akkor — fogalma sem volt, hogy ebbe a mélyülő üregbe őt löknék majd bele tálán elsőnek. És most — az idő megfelelő távlatában tisztid a látóhatár és tisztul természetesen az ő kegyetlenül fájó lelkismerete is. Szégyenérzet marja, rágja, mint sztt az öreg, odvasodó fát. És restelkedik.... Restelkedik, hogy résztvétt ilyen, vagy olyan cselekedetekben, hogy itt is, ott is megjelent, bár nem volt akkor sem tiszta fogalma, hogy — miért is válójában... És emiatt most gátlásokat érez, egy kicsit szégyelli magát, hogy 6aki ide tartozott és tartozik... mégis belekeveredett... Restelkedik — és inkább tévelyeg, ahelyett, hogy feloldaná a makacsságot és meggyógyulna az igazság, az önvallomás és a tükör előtti beszélgetés gyógyszereitől. Bizony, ilyen az ocsúdó ember és ilyesmi az o~súdással járó kísérő is, az önmarcangolás: — Hát nem láttam ezt én;-..? Meg: — Már ennyi idő eltelt és még nem szóltam ... Mit mondanák a többiek..-.? — és így tovább és Égy tovább. T\e ezzel a töprengéssel nem oldódik ,ieg a kérdés, csák nyúlik a restelkedés, mint a rétes. É» fogoly marad az ember: a tépelődés, a nyv.gtalansög és az állandóan megmaradó belső vívódás foglya. Fogolynak lenni pedig nem jó. Meg aztán ehhez a resteVeedéshez még járul valami más is... Egy másik körülmény, amely ilyen esetben éppen gátolja a tiszta cselekvést: az önérzet ...a férfiúi, vagy a felnőtti, vagy akár a fiatalos önérzet. Ebben a helyzetben, az ocsúdás e pillanatában az ilyen önérzet rosszul értelmezett önérzet, értelmetlen önérzet, meg szükségtelen és fölösleges is. Ilyen körülmények között ez már nem is önérzet, hanem — tépdeső lélekmardosás, kétségbeesett kapaszkodás — a semmibe. Restelkedés és helytelenül felfogott önérzet — ez az a két körülmény most, mely legtöbb embernél gát a teljes tisztulás, a megszabadulás és a végső kiteljesülés előtt. Láttam már ködfelhőben botorkálni embert: szeretne kiszabadulni abból a zavaros és ködös valamiből, a kezével jobbra-bálra hadonászva tapogat és tolja a ködöt, hogy a szem által megszokott világba kerüljön — a magabiztonságba, ahol aztán már nem bukdácsolva, hanem nagyot lélegezve — szabadulton lépkedhetne tovább. Szabadulton — a homályosítő és egész énjét izgató kiszolgáltatottságtól. Legtöbb embernek sikerül is kilépni a körülötte bolygó ködgomolyagból — a ködtelen, napfényes világba s csak kevés zuhan bele valami szakadékba. J/ alahogy így gondolom a restelkedő emberekkel ~ kapcsolatban is: oszlassa, el maga körül a ködöt! A restelkedő ember is szabaduljon meg nyomasztó érzéseitől, győzedelmeskedjék benne az értelem és a valódi önérzet, mely képes lerázni a tévelygés ölelő polip-karjait és a dacosság kapaszkodó karmait is. Legyen képes kilépni abból a bizonyos ködből. Egyszerűbben: vívja meg a legnehezebb harcot, amilyen legnehezebb csak egyáltalán lehet a világon — vívja meg a harcot önmagával. És győzzön! Nekünk pedig most tsz ilyen resteVcedő, egyszerű emberek felé kell fordulnunk. Mert aki restelkedik — az nagyon becsületes. Hisz épp ezért restelkedik. Gakuk már túl van a nehezén. De még többen moss, ^ írják feleszmélésük naptárán októbert—novembert. Egy kicsit elmaradtak — ez igaz, de nem késtek el: talán tovább edződtek a valóság martinjában. De ez a késés mégis bennük tovább nehezíti a döntést, mind nehezebb és nehezebb lesz az átbillenés. Bizony, ez nem könnyű. Segítenünk kell őket — a restelkedőket — az igaz szándékú, de a megtévedett egyszerű és becsületes embereket. Segíteni? Nem is csak segíteni — egy kicsit eléjük is kell menni. Türelemmel — segítő készséggel. Bátorítással — ösztönzéssel Hm, amíg a restelkedés izgalmas hónapjaiban valaki annyira átformálódik, hogy az átbillenés pillanatába kerül — hosszú és nem könnyű az út! De ha ez sikerül, a többi — már nem lesz ilyen nehéz. Segítsük őket ennél a nagy lépésnél. (Folytatás az 1-ső oldalról). •' -omoltak kellő mértékben azzal, hogy a reakciós horthyrendszer 25 év folyamán fa. siszta ideológiát terjesztett és revansizmus eszméit véste be a néptömegek tudatába. Nagy Imre és cinkosai a revizionisták szokásos útját tették meg. Eltérve a marxizmus—leninizmus elveitől, hamarosan az ellenforradalmi erők nyílt támogatásának útjára süllyedtek és a reakció akaratának végrehajtóivá váltak. A magyar kormányt 1956 október—novemberében vezető Nagy Imre áruló politikája m egtisztít otta az utat aa ellenforradalomnak és a fasiszta terror rombolásához vezetett. Az a veszély jött létre, hogy megsemmisülnek a magyar nép összes forradalmi vívmányai, Magyarországon pedig véres fasiszta rendszer jön létre és az ország játékszerré válik az imperialista reakció kezében. Az országban kialakult nehéz viszonyok között a magyar nép egészséges erői konszolidálódtak, megalakították a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével határozott harcot folyJ t attak az ellenforradalom ellen. A szovjet hadsereg, amely a magyar kormány felszólítására lépett fel, segítette a magyar népet az ellenforradalmi erőle szétzúzásában és ‘örvényes rend helyreállításában. A Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok a jelen viszonyok között a : magyar nép szabadságát és és függetlenségét védelmező feladatokat látnak el a nemzetközi reakció agreszszív terveivel szemben. A Szovjetuniónak a magyar nép megsegítésére irányuló intézkedései egyöntetű támogatásra találtak a Kínai Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt és más kommunista és munkáspártok részéről, mint olyan intézkedések, amelyek megfelelnek a proletár nemzetköziség érdekeinek, a szocializmus, a népeik békéje, és biztonsága ügyének. Valamenynyi országban a békéért és a demokráciáért küzdő körök egyre nagyobb és nagyobb részei helyeslik ezeket az intézkedéseket! A magyarországi események megmutatták: az imperialista erők nem hagynak fel kísérleteikkel, hogy bármilyen eszközzel megbontsák a szocialista tábor egységét, és 'ezzel megpróbálják egyenkint szétzúzni a szocialista országokat, aláásni a szocialista világrendszert. Ezek az események újra megerősítették, hogy a szocialista országokon beljil a burzsoázia megdöntése után sem szűnik meg az osztályharc, hogy a hatalomból eltávolított kizsákmányoló osztályok és lakájaik, szövetségben a leülföldi imperialistákkal, felhasználva a proletárdiktatúra és a pártvezetés bármilyen meggyengülését, tevékenyen harcolnak a népi demokratikus rendszer ellen, saját népünk ellen, a kapitalisták és a földesurak hatalmának visszaállításáért. Minden egyes szocialista ország és az egész szocialista tábor dolgozóinak érdeke a béke biztosításának, a népek biztonságának, a szocializmus győzelmének érdeke határozottan megköveteli a népi demokratikus rendszer állhatatos továbbszilárdítását. Ennek a rendszernek erélyes ■védelmezését.Az ellenforradalom szétzúzása Magyarországon megsemmisítő csapást mért a szocializmus országaiban létező szóéi alistaellen es erőkre és külföldi imperialista pártit 'lüzewW^ 1957; máredua 3Ij fogóikra: mindazokra, akik a népi demokratikus rendszer aláásására és megsemmisítésére törekedtek. A szocialista országok nagy baráti közössége kézzelfoghatóan megmutatta, hogy határozottan és keményen vissza tudja verni mindazokat a kísérleteket, amelyek ez országok dolgozóinak életbevágó érdekeire törnek, megmutatta, hogy nem hagyja bántani a baráti közösség egyetlen résztvevőjét sem. Az SZKP és az MSZMP küldöttségei nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar nép a Szovjetunió és más szocialista országok baráti segítségére támaszkodva, komoly sikereket értek el az ellenforradalmi lázadás következményeinek felszámolásában. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével megvédte a szocialista vívmányokat, helyreállította a dolgozó parasztsággal szövetségben lévő munkásosztály hatalmát. Az országban helyreállt a rend, a nyugalom és a forradalmi törvényesség Jelentős sikereket értek el az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlesztéséiben és a lakosságnak a szükséges árukkal való ellátásban. Sikeresen normalizálódik az ország egész gazdasági élete, amelyet az ellenforradalmi összeesküvők megzavartak. A Magyar Szocialista Munkáspárt a dolgozókat a termelékenység további emelésére, az ország termelő erőinek további ikiibontakoztatására mozgósítja az MSZMP, figyelembevéve a mezőgazdaság fejlesztésének fontos jelentőségét a magyar nép életszínvonalának emelése érdekében. Az MSZMP küldöttsége hangsúlyozza, hogy a gazdasági élet normalizálásában a magyar dolgozók saját erőfeszítésén kívül nagy szerepet játszott a testvéri szocialista országok segítsége. Az. MSZMP és az SZKP küldöttségei megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar dolgozók túlnyomó többsége helyesen értékeli az október—novemberi, eseményeket, az országban kialakult helyzetet és erőfeszítéseit arra irányítja, hogy minden módon szilárdítsa a népi demokratikus államot, mielőbb helyreállítsa és tovább fejlessze az ország népgazdaságát, megerősítse testvéri szövetségét a szocialista tábor országaival. Hangsúlyozták, hogy az ellenforradalom sikeres leverésében, továbbá az ország társadalmi és gazdaság életének helyreállításában nagy érdeme van a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Kudarcot vallottak az ellenforradalmi köröknek a magyar munkásosztály marxista—leninista pártja megsemmisítésére irányuló erőfeszítései. A Magyar Szocialista Munkáspárt, amely összeforrasztotta a marxizmus—leninizmushoz hű erőket és biztosította sorainak egységét, a széles néptömegeket a reakció megzabolázására, a népellenes és szocialistaellenes erők szétzúzására, az ellenforadalimi lázadás következményeinek felszámolására mozgósította A magyarországi események megmutatták továbbá, hogy a munkásosztály pártjában minden módon szilárdítani kell a fegyelmet és erélyesen harcolni kell a pártegység megbontására irányuló bármilyen kísérlet ellen. „Az, aH valamennyire is gyengíti a proletariátus pártjának vasfegyelmét (különösen a proletárdiktatúra idején) az a valóságban a burzsoáziát segíti a proletariátus eilen”. (Lenin) SZKP és MSZMP küldöttségei kihangsúlyozták, hogy a a magyarországi események újra kifejezésre juttatták a szocialista országok, azok népei, valamint kommunista és munkáspárti egységének és tömörülésének szükségességét. A szocialista tábor országainak akció' egysége volt az a hatalmas erő, amely segítette a magyar népet a fasiszta rendszer visszaállítása fenyegető veszélyének gyors felszámolásában. Biztosította a feltételeket a magyar népnek, hogy tovább haladjon előre a szocializmus felé. Mindkét párt hangsúlyozza megmásíthatatlan - elhatározását, hogy továbbra is fáradhatatlanul szilárdítani fogja a szocialista tábor egységet és erejét, ami fő biztosítéka a szocialista országok szabadságának és függetlenségének, l hatalmas támasza azoknak a népeknek, amelyek vagy már lerázták a gyarmati rendszer igáját, vagy harcolnak az imperialista elnyomás alóli felszabadulásért. Az SZKP és az MSZMP úgy vélik, hogy az utóbbi időben egyes „teoretikusok“ által terjesztett úgynevezett „nemzeti kommunizmus”’ eszméi ártalmasak; semmi közük nincs a marxizmus— leninizmushoz és nagy kárt okoznak a szocialista tábornak. Ezek az eszmék lényegében véve arra irányulnak, hogy megingassák a proletár nemzetköziség sziklaszilárd alapjait, szétválasszák és egymással szembeállítsák a szocialista országok népeit, kettészakítsák a szocialista tábort, meggyengítsék a kommunista mozgalmat, aláássák a dolgozók bizalmát a kommunista és munkáspártok iránt, feltartóztassák á népek előrehaladását a szocializmushoz vezető úton. A marxista-leninista nagy tanítás bem nemzeti, hanem nemzetközi jellegű A szocializmus építése a marxista—leninista tudomány feltárta törvényekre támaszkodva különböző országokban a fő és alapvető kérdésekben közös úton halad és továbbra is ezen az úton fog haladni és a marxista—lenenista tudomány által feltárt törvényekre támaszkodni. Emellett természetes, hogy minden egyes ország nemzeti hagyományainak és sajátosságainak figyelembe vételével lehetségesek és a gyakorlatiban meg is vannak a szocializmus építésének különböző formái és módszerei, a szocialista építés feladatainak különféle megoldásai. Ennek azonban semmi köze sincs a nemzeti korlátoltságokhoz, egyik szocialista ország tapasztalatának a másikéval való szembeállításához, a proletárnemzetköziség elferdítéséhez, a nacionalizmus álláspontjára való süllyedéshez. A marxizmus—leninizmus nemzetközi tanítás, ugyanakkor teljes egészében tükrözi a népek alapvető nemzeti érdekeit; A marxista—» leninista tanításra épülő párt politikája, tevékenysége teljesen megfelelnek az adott ország néptömeged életbevágó nemzeti érdekeinek és biztosítja ezeknek a helyes összeegyeztetését a munkásosztály és minden dolgozó nemzetközi érdekeivel. A tárgyalások résztvevői rámutattok, hogy az egyenjogúság és a testvéri együttműködés elved alapján mennyire fontos a kommunista és munkáspártok közötti érintkezésiek és kölcsönös baráti kapcsolatok sokoldalú kiszélesítése, a párt vezető funkcionáriusainak esetenkénti találkozásai és értekezései formájában, a pártküldöttségek kicserélése, a pártmunka tapasztalatának kölcsönös tanulmányozás»; a pártkiadvámyok és ■ okmányok kicserélése, vala-5 mint más ilyen intézkedései S útján mindkét párt úgy véli’jjj rendkívül hasznos és gyű-■ mölcsöző, a kommunista ésj munkáspártok közötti együtt- ■ működés, barátság megerő-J sítését szolgálja, a nemzet- j közi helyzet és a nemzetközi S munkásmozgalom legfonto- g sabb kérdéseiben, valamint a g pártok belügyeire vonatko- g zóan kialakult és az utóbbiS időben különösen kifejlődött ■ tájékoztatás gyakorlata, ezért m ezt a gyakorlatot meg hellm erősíteni és tovább kell fej-i leszteni. A tárgyalások résztvevői j kifejezték a2jt a szándékú-g kát, hogy továbbra is erőfe-g szítéseket tesznek a szocializ-g mus eszméiért küzdő mun-g kóspártok, valamint politi- £ kai irányzatok és csoportok g közötti kapcsolat és együtt-5 működés megteremtéséért a S munkás világmozgalom ak-.S cióegyiségének létrehozásai céljából; Az SZKP és az MSZMP g küldöttségei nagy megelége-S déssel állapították meg, hogy ■ a két párt közötti viszony aj szoros eszmei barátság, a* kölcsönös testvéri megértés;» az együttműködés és a köl-J csönös segélynyújtás széllé-J mében fejlődik. Rámutatnak,g hogy j az SZKP és az MSZMP g kölcsönös viszonya amarx-g izmus — leninizmus elvei! iránti tántoríthatatlan hű-! seggel, a forradalmi törek-1 vések közösségén, valamint» a szocializmus és a kom-j munizmus felépítésén, aj népek közötti békéért ésj barátságért folyó harc» közösségén nyugszik. Az MSZMP küldöttsége» hangsúlyozta, hogy a szó-! cializmus felépítésére irá- g nyúló gyakorlati tevékenysé-j gében a világtörténelmi je-j lentőséggel bíró nagy lenini» tanításra, az SZKP és a g szovjet: nép tapasztalataira, g továbbá más szocialista or- g szágok és marxista—lesni- g nista pártok tapasztalataira g és gyakorlatára támaszkodik g és továbbra is azokra fog! támaszkodni. ■ Magyarország éppen úgy,g mint a népi demokrácia bár- j melyik más országa, a jelen-g légi viszonyok között csak» úgy tudja megőrizni füg-S getJemségét, a szocialista or-J szágok baráti családjának g egyenjogú tagjaként halad a g szocalizmius útján. Ezért az» úgynevezett „semleges ségi“ j jelszó a valóságban nem» más, mint a reakciós erókg törekvése aura, hogy elsza-; kftsók Magyarországot aseo-g dálísta tábortól, hogy meg-; tagadtassák vele nemzeti füg-í getlenségét és a külföldi im-g perialxsta államoknak vés-5 sék alá. t Az SZKP küldötsége kije-» lentette, hogy a Szovjetunió» népei nagyra értékelik ag magyar nép harcát 3 azg 1848-as forradalomban, nagy-g ra értékelik a Magyar For-g radaltni Munkásmozgalom! harcos hagyományait, ame-g lyek a legragyogóbban 1919- ben, a Magyar Szocialista 'Tanácsköztársaság megteremtésékor, a magyar kommunisták vezette 25 éves kitartó fasiszta-ellenes harcban nyilvánultak meg, továbbá a második világháború után a szocializmus építését célzó köztársasági munkában, az 1956 október—novemberi napokban, az ellenforradalmárok és az imperialista ügynökök elleni harcban, az ellenforradalmi lázadás következményeinek felszámolására irányuló alkotó mimikában, és a Szovjetunió néped nagy kegyelettel őrzik a szovjet köztársaságért Oroszországban harcolt magyar forradalmárok, internacionalisták emlékeit; A magyar forradalmárok részvétele az oroszországi szocialista forradalom győzelméért vívott harcban, a Szovjetunió segítsége a magyar népnek 1944-ben a fasiszta leigázás alóli fetezabadításéban, valamint a szocializmus építésében, s 1956- ban az ellenforradalom támadásának visszaverésében — mindez ragyogó megnyilvánulása az igám nemzetköziségnek és tartós alapját képezd a szovjet és a magyar nép, az SZKP és az MSZMP közötti barátság és együttműködés további megszilárdításának és elmélyítésének. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt kijelentik, hogy minden módon szilárdítani és fejleszteni fogják a baráti viszonyt és együttműködést a szovjet és magyar szakszervezetek, var lamint ifjúsági és más társadalmi szervezetek között a legcélravezetőbb formában. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt minden erejüket latbewietöc, hogy tovább növkedjék és erősödjék a szocialista országok, azok kommunista és munkáspártjainak kölcsönös barátsága és együttműködése, hogy megszilárduljon ezekben az országokban a szocialista tábor egysége és ereje, a szocializmus és a kommunizmus sikeres építése, a népek biztonsága és a vflágbéke érdekében. Aláírások: Az MSZMP küldöttsége megbízásából KÄDÄR JANOS, az MSZMP Központi Bizottságának elnök?. az SZKP küldöttsége megbízásából N. SZ. HRUSCSOV, az SZKP Központi Bizottságának etefi titkára <
