Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-27 / 73. szám

EGY „UI" PÁRTTAG TÖRTÉNETE

Kiss Lukács neve nem ismeretlen a Szolnok megyei újságolvasók előtt Fár évvel ezelőtt szinte naponta olvashattuk leveleit 6 bizonyára emlékszünk még az aláírásokra is:

„Kiss Lukács békebizottsági tag, Cserkeszöllő”.

Haladó gondolkodású embernek, aktív békeharcosnak ismerte meg a megye, a szorgalmas cserkeszól lói parasztembert. Szerkesztőségünk munkatársai egyszer sem mulasztották volna el Cserke felé járva, hogy fel ne keressék Lukács bácsit.

Mindig valami érdekes cikktémával fogadott bennünket, s mindig jelezte, hogy mi foglalkoztatja most a falu népét.

Legutóbbi látogatásunk alkalmával más természetű újsággal lepett meg Lukács bácsi .

— Tudják az elvtársak, hogy

én is beléptem a pártba.

Dehogy tudtuk és meglepődve kérdeztük:

— És mi vezette Lukács bácsit erre a lépésre?

Elmondja.

Egy küzdelemmel teli emberi sors, egy veire j békés munkásélet s egy tiszántúli kis falu októberi története húzódik meg a nemzetiszínnel átszőtt lapocska e bejegyzése mögött.

..Párttagságának kelte: 1957 I. 3.”

Kiss Luíkács Cserkében született, szegény parasztgyerek. Tizenkilenc éves. ifjúi álmokkal telt fiatal, amikor felvirrad 1919-ben a proletárhatalom hajnala. A cserkeszöllői parasztlegény ösztönösen megérezte, ott a helye, ahol új világért menetelnek a ■■ ■ -a-w

munkások. Lenin tüze lángra gyújtotta Kiss Lukács kebelét. Fegyvert fogott öt cserkeszöllői társával, mint a vörös hadsereg határőre, védi a déli rszághatárt. Harcoltak, míg össze nem omlott a Tanácsiköztársaság.

Székesfehérváron elfogják századjukat a románok, egy évre Bukarestbe deportálják, munkanélküliség.

állandó zaklatás

várja itthon, amikor hazatalál

Hamarosan elhagyja az országot. A cikázó csendőrtollak, a mindenható főjegyzők, a filléres napszámosok országa ijera lehet hazája Kiss Lukácsnak. Elmegy nyugatra. Tizennyolc évet tölt a belgiumi bányákban, másfél évet robotol Hollandiában, bejárja Nyugat-Europát.

Nem érzi otthon magát, de inkább eszi a hontalanság keserű kenyerét, mint Horthy Miklós országának alamizsna éhbérét. Csak éjszakánként visszatérő álmában gondol arra. hogy egyszer még viszontlássa szülőföldjét, a Tiszántúl aranyatérő. dús kalászt ringató termőföldjét. S az álomból valóság lett mégis.

A felszabadulás hírére jön haza, ahogyan csak tud. Ingóságai nem töltenek meg teljesen egy kis bőröndöt, de reménye, hite kilép szíve medréből.

Csakhogy a kommunista párt mindinkább szaporodik. ..érdek-elvtársakkal”, nagyhangú „Szabadság”-olófckal Kiss Lukács sehogy sem tudja megérteni, mi közük lehet ezeknek az embereknek a munkáshatalomhoz.

Szót emel ellenük, de hasz

A szocialista országok egysége a világ békéjének biztositéka

tálán. S úgy találja: jobb szolgálatot tesz a hazának, ha

kívül marad a par on,

nem azonosítja magát a hangosikodókkal.

Járási tanácstag, békebizottsági tag lesz, szorgalmasain levelez a megyei lappal, s megelégedetten dolgozik feleségével.

így köszönt a kis családra 1956 októbere.

Bézi János, Filkó Bíró Mátyás s még vagy harminctagú fasiszta, kulák-csürhe rontott Lukács bácsi házába. Magukkal vitték a községbe, ahol elégetik a pártiroda, tanácsháza iratait. Rombolnak, gyújtogatnak, s vért habzó szájjal ordítoznak Pintér János párttitkár háza előtt,

Kössetek kötelet a nyakára.

A szadista ellenforradalmi csődület láttán Pintér Jánosnak még a szomszédja is elmenekült. A község csordása az istállóajtóban könnyezett, siratta Miklóst, a községi bikát, akinek azt ígérték az ellenforradalmárok. a győzelmi banketten fogyasztják el húsát.

Miklós bika ma is jóerőben él s a bézi Péterek, a fodorpéterek letűntek a község színpadáról.

Kiss Lukács elgondolkodott az eseten. Mit vétetett ő, s mit vétett a többi pártonkívüld parasztember, akikkel így bántak Cserkeszöliőn?

— Úgy látszik, nem kell ahhoz kommunistának lenni, elég, ha haladó ember vagyok. a kuláksóg máris

vesztemet k várna.

Akkor hát a kommunisták oldalán az igazság, s jobb, ha velük tartok én is, hogy ne jussanak mégegyszer szóhoz Bézi Péterek.

Azt is látta, a törtetők, most a harc nehéz szakaszán, távolmaradnak a párttól. De régi barátjai továbbra is töretlen elvhűséggel álltak csatasorba. Kisebb létszámú, de sokkal harcosabb, a demagógok sallangjától megszabadult pártszervezet alakult meg Oerkeszöllőn.

És Kiss Lukács zsebében 1957 janárja óta egyszerű kis könyvecske lapul. Az MSZMP tankönyve.

Egy emberi élet. nehéz, küzdelmes élettörténet és a lomboló ellenforradalom hoz'a őt sorainkba.

Borzák Lajos

Delhi. A TASZSZ jelenti: Nehru miniszter-'lnök hétfőn nagy beszéddel nyitotta meg az Indiai Népi Kamara vitáját a kormány külpolitikájáról.

Kijelentette, hogy kielégítő megoldást lehet találni a Szuezi-csatornára. Ez jelentékenyen megkönnyítené a közelkeleti helyzetet — mondotta — az nehezíti mag. hogy külső konfliktusok befolyásolják.

Nehru újból élesen bírálta a katonai tömböket és egyezményeket. Hangsúlyozta, hogy azolk nem segítik elő a békét és biztonságot. Kijelentette, hogy a SEATO és a bagdadi egyezmény sérti India érdekeit és hangsúlyozta, hogy ezeket az egyezni én '■’eket a kasmiri kérdésben India ellen használták fel. Ezek az egyezmények — mondotta — közelebb hozták a hidegháborút India határaihoz. — Nehrtu hangsúlyozta: a hidegháború továbbra is hátrányosan befolyásolja a nemzetközi helyzetet és rámutatott, hogy meg kell találni a

\§úáM{, te- fiüdzke ének!...

A leningrádi Kirov-gyárban tartott nagygyűlésen Kádár János viharos lelkesedéssel fogadott beszéde után M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Beszédében a többi között elmondta, hogy az — SZKP és az egész szovjet nép jól ismeri és szereti a Kirovgyár, a ‘bolsevizmus hatalmas bástyája történetének forradalmi hagyományait.

M. A. Szuszlov átadta a gyár kollektívájának és Leningrad egész lakosságának a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak forró baráti üdvözletét, majd megállapította: az a szíriből jövő őszinte fogadtatás, — amelyben a Kirov-gyár dolgozói a magyar kormányküldöttséget részesítették, hű kifejezője volt a baráti Magyarország iránt érzett szeretetnék. Ezt a barátságot soha semmiféle erő nem tudja meg semmisíteni.

Szuszlov elvtárs hangsúlyozta, hogy a szovjet népet a — párt a halhatatlan Lenin és a proletár internacionalizmus szellemében nevelte. Ez egyben a minden ország népével való barátság szelleme. Ezért él a szocialista tábor minden országa iránti szeretet a szovjet emberekben;

A szovjet nép nagyon mélyen átérezte a Magyarországon október végén és november elején végbement események súlyát, amikor a nemzetközi imperializmus, a belső reakció és a munkásosztály árulói, a Nagy Imre — Losonczy-csoport segítségével ellenforradalmi felkelést robbantottak ki a néphatalom megdöntésére, a burzsoá hatalom visszaállítására, a háborús tűzfészek megteremtésére. A szovjet nép ezeket az eseményeket nem nézte közömbösen;

A Szovjetunió nemcsak — együttérzést a magyar néppel, hanem teljesítette is a proletár internacionalizmusból fakadó kötelezettségét.

A szocializmus és a béke nagy Hevének védelmében r szovjet nép fiainak vére hullásával is segítséget nyújtott a magya. . nek az ellenforradalmi felkelés leverésében.

A szovjet emberek együtt örülnek testvéreikkel annak, hogy a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, az egész dolgozó magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi jnunkásparaszt kormány mögé tömörülve megvédte a szocialista vívmányokat, a magyar nemzet függetlenségét s ma már nagyszabású alkotó munkájával, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítségével felszámolja az ellenforradalmi felkelés következményeit;

Teljes szívvel kívánunk a magyar népnek nagy sikereket országa szocialista építésében — mondotta M. A. Szuszlov, majd rámutatott, hogy az októberi magyarországi eseményele arra figyelmeztetnék, hogy az imperialista körök nem hagynak fel azzal erőfeszítéssel, hogy elválasszák egymástól a szocialista országokat.

Az események ugyanakkor bebizonyították a szocialista tábor országainak megbonthatatlan egységét, bebizonyították azt, hogy ezek az országok mindent megtesznek egységük megőrzésére és erősítésére. A szocialista országok levonták az eseményekből a megfelelő következtetéseket : növelik a forradalmi éberségüket minden ellenséges kísértettel szemben, tovább erősítik egységüket, a szocialista építésnek, a népek biztonságának és a világ békéjének biztosítékát.

Szuszlov hangsúlyozta, — hogy a magyar párt- és kormányküldöttség látogatása a Szovjetunióban a szovjet— magyar baráti kapcsolatok erősítését szolgálja. Befejezésül megemlékezett arról, hogy a világ dolgozói a közélj Vőben a szovjet néppel együtt ünnepük meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját, a forradalom új lapot nyitott az emberiség történetében. Szuszlov beszédét a magyar és a szovje' nép barátságának, a szociali' ta tábor országai barátságé nsk éltetésével fejezte be.

IJ osszú ideig csend volt a *■* mozdonyvezetők József AUHa-úti kullúrházában. Elhallgatott az ének, az októberi események hosszabb időre elnémították a férfikórus tagjait; akik pedig olyan lelkesen, olyan pontosan jártak régebben a próbákra, lassan-lassan teljesen elmaradtak.

Bakki József kórusvezető még néhány héttel ezelőtt is arról panaszkodott, hogy a fütőházi énekkar nem tud talpraállni; ha az egyik próbára nagynehezen összeverődik tizenöt ember, a következő összejövetelen megint csak annyian vannak, de újabb tizenöt dalos, nem a régiek, így természetesen nem lehet eredményes munkát végezni.

Most azonban igen örvendetes fordulat állt be a kórus ételében. Mindössze néhány hete új főnöke a Fűtőháznak Borsó András elvtárs, új elnöke az üzemi bizottságnak Kovács Antal elvtárs. E rövid idő alatt már többet törődjek az énekkar sorsával s többet tettek érdekében, mint a régi vezetőség egy év alatt. Csütörtökön ült össze a Fűtöház új főnöke, párttitkára, új ÜB. elnöke, a kórus vezetősége a karnaggyal és a Megyei Tanács Művelődési Osztálya népművelési csoportjának kiküldöttjével, hogy feltárják az énekkar bomlásának okait és felfedjék, hogyan tehetnék elevenné, i'á ltozatossá, vonzóvá a kórus munkáját.

I zokat. akik eddig is ‘ figyelemmel kísérték a férfikar működését, örömmel töü.i el az újjáalakult énekkar új vezetőségének komoly ígérete: az énekkart minden körülmények között talpraállítják és olyanná, vágy még jobbá teszik, mint amilyen volt.

Ez valóban komoly ígéret, hiszen az énekkar szép múltra tekinthet vissza. Emlékezzünk csak az elmúlt évi kultúrversenyen hallott szereplésükre, vagy ugyancsak az 1956-ban Egerben lezajlott dalosversenyre, amelyen a kórus kiváló szereplése alapján méltán érdemelt volna a nagy erkölcsi sikeren kívül helyezést is a kórusok sorában. Szorgalmas munkájuk elismerése és jutalmazásaképpen éppen az októberi események idejére volt tervezve az együttes romániai vendégszereplése, amelyre nagyon szépen felkészültek, s műsorukat az utazás előtt, október 21-én a Járműjavító kvltúrotthonábaii a közönségnek is nagy sikerrel mutatták be. A romániai utazás az események miatt nem jöhetett már létre. De rövidesen kárpótlási nyert az együttes:

részt vesz a májusban Pécsett megrendezendő dalosversenyen. Igaz, ez nem külföldi utazás, de Pécs és közvetlen leörnyéke hazánk egyik legszebb tája, s nemcsak egy szép élménnyel, hanem — remélhetőleg — valamilyen értékes díjjal, vagy helyezéssel gazdagabban térnek vissza majd a kórus tagjai.

A kórus műsorpolitíkájá; 1 ról szeretnék még csak néhány szót: nagy örömmel üdvözöljük azt a változást, amely a kórusművek megválogatásában az utóbbi időben észlelhető. Lassan-lassan elmaradnak a régi, dalárdás jellegű bordalok, az öntevékeny kórus műsorába olyannyira nem való operarészletek és áttérnek a haladó új magyar zeneirodalom talajára, Bartók- és Kodály müveket énekelnek.

így az eddig elmondottak alapján hármas biztosítékot látunk arra, hogy megyénk egyetlen üzemi férfikórusa eddigi sikereit újabbakkal fogja túlszárnyalni: biztosíték erre egyrészt a lelkes, áldozatkész tagság, másrészt az új vezetőség, amely nemcsak szavakkal, de intézkedéseivel, a próbákon váló megjelenésével is valóságosan támogatja a körvezető és a kórus munkáját.

CzAráky Júlia

nemzetközi kérdések megoldásának új módszerét.

, Nehru miniszterelnök újból megismételte azt a jav- - latét, hogy a nagyhalai vezetői, különösen a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőd tárgyalják meg a vitás kérdéseket. Utalt ezzel kapcsolatban a genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet kedvező eredményeire.

Nehru határozottan bírálta a „légüres tér“ gondolatát, amely — mint mondotta —< különösen veszélyes az ázsiai és afriaki országokra nézve.

Az a véleménye, hogy az imperialista hatalmak kivonulása miatt keletkezett ..légüres teret" nem kívülről, hanem magukkal Ázsia és Afrika népeivel kell betölteni. Azt mondotta, hogy a béke útja nem a katonai egyezmények hatósugarának kiterjesztésén, hanem a vitás kérdések megoldását szolgáló megegyezéseken át vezet.

A gazai helyzetről szólva Nehru hangsúlyozta. hogy Gaza egyiptomi terület.

Új csőgyárlási eljárás

A dnyepropetrorszkl tudományos kutatóintézet tudósai uj csőgyártási eljárást dolgoztak ki. Az eljárás lényege az. hogy az elektromos kemencéből kiömlő ötvözött acélt forgó kokillákba vezetik. Az itt fellépő centrifugális erő az acélt a kok! 11a falához szorítja. így tehát máris kialakul a csőalakú öntvény. Ez hűtés után megs/.i'árdül, s a kokillából kikerülve. elkészül a munkadarab.

A fenti gyártási eljárással 100-tól 900 mm-es átmérőjű acélcsöveket készítettek. A centrifugális módszert egyre szélesebb körben alkalmazzák, mert lehetővé teszi, hogy felére csökkenjen a szerszámszükséglet és a fémfelhasználás.

beifoidi hírek

Balatoni üreden. B1 a h a

Lujza egykori nyaralójában a napokban új üdülő nyitotta meg kapuját. A műemlék épületén április első napjaiban BJaha Lujza képmásával máirványtáblát helyeznek el. *

Az egri piacra reggelenként nagy kannákban, vödrökben visznek bőfcacombot. Ebből a más vidékien furcsa és szokatlan eledelből — melyet az egriek kirántva készítenek el —, naponta három-négyezer darab fogy el a piacon, párját. 30—40 fillérért adják.

MÉHES GYÖRGY

Gyemnoiflcei

Kalandos regény

disznópecsenyén élünk, a medvét azt nem vágjuk le, azt megszelídítjük s amikor majd visszamehetünk a városba, magammal viszem a szelídített medvémet s minden délután vele megyek sétálni és az összes osztálytársaim, dehogy! az egész iskola megőrül az irigységtől.

Már jó mélyen benn jártunk a sűrűben, mikor azon kezdtem gondolkozni, hogy hol is tartom majd a szelídített medvémet. This mama egészen biztosan nem engedi, hogy a konyhában aludjék. És mi lesz télen? Közismert, hogy a medvék olyankor téli álmukat alusszák. Hm:., ezt még lesz idő eldönteni

Tisztás-félére jutottunk, itt is álltak ugyan fák, de ritkásan, viszont a bozót olyan szövevényesen, sűrűn nőtt. hogy időbe telt, míg átvergődtünk rajta: Mintha afrikai dzsungelben tömők az utat. Aztán bejutottunk megint a szálerdőbe.

Itt már egészen sötét volt és olyan magasai? a fák, hogy csak sejtettük a koronájukat.

— Ez igazi őserdő — nézett körül Tatár mérnök.

— Az. Itt még nem vágtak sóira ki fát, azt hiszem — felelte aipa. — Tulajdonképpen ftt kezdődik az igazi Zsiványfca.

Leültünk egy kidőlt fa törzsre pihenni. Szép volt ez a sok egymás mellett sorakozó,sudáregyenes fatörzs s odafenn a lombkorona, amelyen át alig tévedezett hozzánk egy-egy fénysugár. Olyan csönd volt az erdőben, amilyet csak elvétve hallhat az ember. Legfeljebb harkálykopácsolás, madárfütty hatolt el hozzánk. De valahogyan az is beletartozott a csöndbe.

Hányszor vágytam ide a Zsiványkába, hányszor terveztem, hogy végigjárjuk ezt a híres ősrengeteget — mindeddig hiába. Apa nem engedett. Azt mondta: a Zslványka veszedelmes hely, jobb messzire elkerülni. Most pedig ő maga hozott ide.

De vajon tényleg olyan veszedelmes hely ez a Zsiványka? Én nem hiszem. Az egészet csak úgy kitalálták a felnőttek, hogy ijesztgessék a fiatalokat.

De akármilyen, most itt voltam én is, itt bujdokoltam a vad ősrengetegben, ahol valamikor egész rablóbandák lesték a jámbor utast. Emiatt volt olyan rossz híre a ZsiványkAnak.

(F olytcít}uk.)

(27.)

Nagyon szégyelltem magam, hogy ilyen nódszál-vitéz vagyok s úgylátszik, ezt észre is lehet venni rajtam, mert nagyapó vigasztalni kezdett s a népi bölcsességet idézte a fejemre, hogy' „evés, ivás, álam, szükséges e három”:

Én elhiszem, de azért mégis bosszantott, hogy elnyomott az álom, mint valami kisgyereket. Az igazi férfi akkor alszik el, amikor kedve tartja és akkor ébred, amikor akarja.

Apámék már indulásra készen állottak. Én is felkaptam az odákészített tarisznyát, dlbúcsúztunk nagyapótól.

Tatár Kálmán még egyszer hátrafordult, hosszan nézte a lábunk ala+t lenn a völgyben kanyargó folyót, az egész tág vidéket — nem tudott betelni azt hiszem nem annyira a tájékkal, hanem inkább azzal, hogy ismét lát.

Aztán hirtelen megfordult és elindult apa nyomában. Leereszkedtünk a szőlős túloldalán, gyümölcsfák közt haladtunk, aztán kukoricatáblák szegélyén, napraforgós mentén' bujkálva toronyiránt egyenest az egyre közelebb sötétlő Zsiványkának vettük az útunkat,

Ezt a tervet főzték hát ki tegnap délután, amfg én aludtam.

Nagyszerű terv! Ember legyen a talpán, aki a Zsiványkában nyomunkra akad. Messze-messze valahol, távol minden emberi lakhelytől kunyhót építünk, vagy még job lesz, beássuk a földbe, a tetejét meg kidűlt fákkal és sok-sok tavalyi levéllel fedjük be. Akkor aztán jöhetnek az SS-ek meg a Gestapo. Keresnek, kutatnak a mi ott ülünk maid kényelmesen a föld alatt. Lehet, hogy éppen a fejünk fölött fognak járkálni s akkor sem találnak meg. Csodálatosan szép lesz az az erdei élet. Örökké erre vágytam! Robinson ehhez képest semmi! Vermeket ásunk s vaddisznót, még talán medvét is fogunk. Vad-INchro újra javasolja:

a nagyhatalmak vezetni üljenek le tárgyalni