Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-26 / 72. szám
AKKOR IS, HA LELÖVIK ... Még le sem szállt Budapest ; itcáira a lerombolt, szétlőtt Spületek pora, sőt a kiégett tetők üszkös hamui alőí a ''elszálló füst emlékeztette az j teákon hömpölygő emberáradatot az ellenforradalom sötét napjaira, amikor az KM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői és műszaki dolgozói a romok között mértek, terveztek, gondolkoztak, hogy minél előbb meleg otthont tudjanak biztosítani a nedves, sötét pincékben meghúzódó kárt szenvedett családoknak. így indult november végén az építőipar új élete és ezekhez a körülményekhez a sötét mélységből mellék-zörej is vegyült. A bujkáló ellenforradal* mórok meg akarták felemlíteni az építeni akarókat. Azzal fe. nyegettek, hogy aki dolgozni mer, azt még az állványról is lelövik. Pár hónap múltával bebi. zonyosodott, hogy nem azt < lőtték le, aki az állványon ■ dolgozott, hanem az lett árj talmatlan, aki ezt a rémhírt ■ i erjesztette. A megfélemlítés *. eUenére is megjelentek az < Ullői-űton a szolnoki és a •- íászberényi építőmunkások, * Utánuk a vállalat üvegező részlegei. A november, de• cember eleji hideg, csípős : szélnek útját álltáik, beüve: gezték az ablakokat és ajtóí kát és a rideg szoba levegője-aeüyett melegebbé tették az - otthonokat. A vállalatnak nagyjából az üllöi-út és környéke, vala( mint a VIII. kerület Vendéglátódpari V. éttermei és kávé] házai voltak kijelölve helyre. állításra; E területen belül nem azt nézték a vállalat és ; a munka vezetői, hogy kik i lakják az épületet, hanem < azt, hogy kinek szükségesebb 1 és hogy minél hamarabb lakí hatóvá tegyék a megrongált : iák ásókat; Az üvegező részf leg után következtek külöm- i böző szak- és segédipari í részlegek is, akik gondoskodtak a vix,gáz ellátásról és a világításról. Llska Dezső, Varga Mihály és Szalisznyó Lajos üvegezők mostoha körülmények között hihetetlen gyorsasággal a polgári lakosok segítségévéi rövid idő alatt 6700 négyzetméter üvegezést munkát végeztek el. Ilyen körülmények között köszöntött be a januári és februári hideg. havas időszak. Az ellenforradalom napjaiban Szolnokon is szünetelt az építőmumka és tragikusnak látszott a folyó évi munkaellátottság. A vállalat vezetői időt, fáradságot nem kímélve igyekeztek minden lehetőséget kihasználni, hogy különösen a szobafestő és mázoló részleg. — amely a téli hónapokban ritkán szokott dolgozni —, munkateret kaphasson. A Pannónia, a Deák-étterem, a Bodó-kávéház megmaradt freskói, művészi mennyezeti és falmintái azt diktálták a vállalat vezetőségnek, hogy ezek helyreállítására legjobb dolgozóit kell küldeni. Nem szabad engednie, hogy Szűcs József, Horváth István, Szamosvári Sándor művészi ügyességű festők munka hiányában tétlenkedjenek. Természetes, hogy a középületek mellett a munka folyamatosságának biztosítása érdekében — a környező épületekben — a rászorulók szobafestő és mázolói munkáit is elvégezték. A vállalat dolgozóinak lelkes készségén született újjá a Práter-utcai lakás, a Bodó-kávéház, a Szimpla-kávéház, a Leonardo da Vinci-utca 33. és 43. sz. épület, valamint igen sok megrongált és égnek meredő gerenda, foszlányokba szenvedő tetőszerkezet. A jászberényi részleg dolgozói Birinyi József kubikos-brigáddal az élén — a veszélyes törmelék- és hó alól szinte kézzel kaparták ki az albán export gépeket és tették használhatóvá a népgazdaság számára. Sárközi András kőműves brigádjának külön köszönet azért a veszélyes ós fáradságos munkájáért, amellyel a belőtt nyílásokat befalazta és a romos lakószobákat rövid idő alatt helyreállította. Gulyás rákóczifalvai ácsbrigád a szétlőtt, leégett tetőszerkezeteket — dacolva a hideg, csípős téli széllel. — veszélyes körülmények között állította helyre. Mihályi János az éttermek különleges mozaikpadló burkolását, valamint csempézést odaadó szeretettel, igen szép minőségi munkával készítette el. Nagy János jászberényi építésvezető az Ullői-út 64., a Práter-, valamint a Leonardo da Vinci-utcai lakásokat rövid idő alatt lakhatóvá alakította és azoknak lakói már el is felejtették az ellenforradalmi nehéz napokat. KÓSA LAJOS rákócziíalvai építésvezetőnek köszönhető. hogy a Bodó-étteremben és a Szimpla-kávéházban ma már a szórakozást vágyó dolgozók igaz örömmel tapasztalhatják, hogy van a magyar népben alkotó erő, van harckészség a nehézség leküzdésére akkor, amikor egy boldogabb, szebb szocialista magyar jövő kibontakozását látják. A vállalat Munkástanácsa és igazgatója ezúton mond köszönetét az ott dolgozó műszaki és fizikai dolgozóknak lelkes, odaadó, harcos munkájukért, amellyel kiérdemelték Budapest sokat szenvedett lakossága háláját is. I.ASZLO .tAnos igazgató Felhívás! Közöljük az őröltető felek" kel, hogy a Karcagi Villanymalom, a jászárokszállási, jászladányi és tószegi malmok április l-én egy hónapos NAGY JAVÍTÁSI munkákra LEÁLLNAK. — Kérjük, hogy a leállás előtt vám- csere szükségletüket beszerezni szíveskedjenek. Szolnok megyei Malomipari Egyesülés Törökszentmiklós. ............—......a—————— .............................................................................. Hétköznapi történetek visszavennétek-e még? Nem panaszkodhattak munkanélküliség miatt a karcagi Béke Tsz földmérői a közelmúltban. Maguk sem gondolták, menynyi munkájuk adódik. Azt hitték, kijelölik a közös parcellát, s azután szépen, sorjában kimérve a kilépők földjét, befejezik tevékenységüket. Először így történt. Mindenkinek kijelölték a földjét, s már indultak volna haza, amikor az egyik parasztember feltolta kucsmáját a feje búbjára, s zavarával küzködve megkérdezte: — Elnök elvtárs, Mindjárt akadt kéthárom követője s mivel a válasz igenlő volt, újból tellett kezdeni az egész földmérést, megtoldani a közöst a visszatértek területével, s a kilépők parcelláit újból méricskélni. A földmérők mosolyogtak a fordulaton, jókedvűen újból nekiláttak a munkának. Igenám, de mire befejezték, ismét akadt néhány ember, aki közben gondos számvetést csinált, s a mérleg a tsz javára billent. Nosza, több se kellett nekik, ők is megkérdezték az elnököt: — Visszav ennétek-e még? Mikor aztán jónéhányszor megismétlődött ez az eset, a tszelnök megjegyezte: — A nazarémisát, ennyi földet még 45- ben sem mértünk. * Az egyik mezőtúri szövetkezetből kilépett parasztemberrel beszélgetett a tanács kiküldötte. — Meg tudná-e mondani, hogy miért lépett ki a tsz-ből? — Azért, hogy kitoljak velük — mosoly odött el a parasztember. — Mert tudja, elvtárs, engem már hatszor akartak kizárni a tsz-ből, de egyszer sem sikerült nekik. Nem sikerült, mert ha én egyszer kinyitom a szám .,. Úgy is hívnak engem, hogy a „nagypofájú Lázár”. Ha így teres, mindenki útbaigazítja. Szóval, most nem akartak kizárni, de gondoltam, kitolok velük..; — S biztos benne, hogy nagyobb lesz így a jövedelme? Nem sajátmagával tolt ki véletlenül? — Hogy mondja? Saját magammal toltam ki? Erre nem is gondoltam, de lehetséges, nagyon is lehetséges ... — sibé — Könnyű a férfit becsapni... MÉHES GYÖRGY Mari néni és Imre bácsi évtizedek óta morzsolgatták együtt boldog házasságban az esitendőket. Civakodás, hank gosabb szóváltás igen ritka I volt, de az utolsó szót rendf szerint Mari néni mondta | ki. A megváltozhatatlan dön; lésekbe évek során Imre bácsi szépen belenyugodott; *— Csak igen ritkán egy-egy Sngvásárláskoor lázadt fel az asszonyuralom ellen. Ilyenkor az elfolytott férfiakarat minden asztali.-erő erejét, — ántíkrisztusakkal bőségesen megtűzdelt hangorkánját belevitte a lázadásba, de sikertelenül. Ez a szinte mindent elsöprő férfiindulat is megtört. Mari néni sziklaszilárd elhatározásén, mint hullámtörő gáton a bősz tengerár; Imre bácsi ugyanis a készen vásárolt ingekért rajongott. Kedvtelve nézegette a kirakatokban a különböző mintájú ingeket. Számtalanszor kihangsúlyozta a boltokban kapható ingek előnyét a szomszédasszony által varrtakkal szemben. A bolti ingek nyakának szabása* kitűnő, a háta kényelmes, az ujjhossza is éppen megfelelő, míg a szomszédasszony készítette ing nyaka kaisza. a háta szűk, kézelője kilóg a kabátujjából, egy szóval nagyon otromba tákolmány, az ingek toraszülötte; Ha vásárol anyagból készült Is az ing — vallott» Mari néni —, < -Vt még lehet jószabásií, kényelmes. Nagy előnye, hogy pőtgallért és kézelőt is lehet varratni és a maradék az ing későbbi hiányosságok eltüntetésére, foltozáshoz felhasználható. Mi* vei Mari néni akarata valósult meg rendszeresen, Imre bácsi évek óta a szomszédasszony remekműveiben járt; Mostanában ismét esedékessé vált egy új ing beszerzése. Mari néni el akarta kerülni az ebből adódó családi jelenetet és ezért cselhez folyamodott. Titoikban megvásárolta az ingnekvaló anyagot és átvitte a szomszédasszonyhoz az Imre bácsinak tetsző régi inggel együtt, hogy pontosan olyan legyen a szabás, mint a minta. A varrónő ismerte Imre bácsinak a bolti ingdc iránt táplált vágyát, kifejtette egy javításra váró ingből a B ..; i Fehérneműgyár címkéjét és belevarrta az új ing nyakába. (Sértődés ne essék, az ing dicsőségére válhatott volna a gyárnak is és a jó ügy érdekében elkövetett ártatlan csalás kivételesen ne minősíttessék cégfoitorlásnak.) Mari néni az új inget szépen kivasalta, összehajtogatta, meg is tűzögette gombostűvel is és begöngyölte az Állami Áruház csomagolópapírjába. így várta az ing az asztalra készítve Imre bácsi hazatérését. GyemnnTn C6L Kalandos regény (26.) De nincs is ennek ám párja! Melyik dunnás agyban esik ilyen kényelmes fekvés? Ha az ember elfáradt, csak beleugrdk és máris olyan fürge, akár a pisztráng. Mióta csak az eszemet tudom, örökké bolondultam a vízért s ha egyszer fürödni mentem, ugyan várhattak haza. Most is ellubickoltam volna, akár estig is, de apa észnetérített. Nem is kunyeráltam, mint máskor, hogy csak még egy félórát hagyjanak. h$hem engedelmesen kimásztam a partra. Apa addigra bugyorba kötötte a holminkat és a kezembe nyomta. — Át tudsz úszni ezzel? Elbirod? Megemeltem. Hát bizony elég nehéz volt, de azért csak legyintettem: — Miért ne bírnám? Ha ő áthozza a nehéz, élelmiszerrel tömött hátizsákot, én ne bírjak ezzel a ruhacsomóval? Aztán a víz közepén elkapott a sodrás. Balkezemben, a fejem fölé tartottam a ruhacsomót, a jobbommal és két lábammal teljes erővel dolgoztam, de így is — legalábbis úgy éreztem — kényére-kedvére forgatott, sodort a víz. Szívem szerint kiáltottam volna egyet apa után, persze, nem hogy rögtön segítsen, csali a ruhacsomagtól szerettem volna, bár egy percre megszabadulni. Úgy éreztem, hogy mindjárt elejtem s én magam is alámerülök. De ez a gyengeség csak pár pillanatig tartott. Úgy tudom, a sportolók holtpontnak nevezik s ha van az emberben elegendő akarat és leküzdi, akkor a többi már vígan megy. A ház ura amikor belépett, első pillantása az asztalon lévő csomagon akadt meg. Kíváncsian bontotta ki a papírt s megpillantva az ing nyakán a gvári jelzést, cuppanós csókott nyomott Mari néni mosolygó arcára. Mari néni pedig elfordult és jóleső érzéssel állapította meg: milyen könnyű a férfit becsapni, csak érteni kell a módját. Agár Erre gondoltam, kiprüszköltem a vizet s csakazértis úsztam tovább. S tényleg, már nem volt olyan nehéz a csomag, a karom, lábam se zsibbadt, egész vidáman úsztam. Egyenes vonalban akartam átszelni a folyót, de jóval, majdnem kétszáz méterrel lejjebb éi*tem partot. Mindegy! Azért mégiscsak sikerült és a fürdő is egészen felfrissített, csak éppen egy kicsikét lihegtem. De most nem volt idő pihenni! Magunkra kapkodtuk a ruhát 6 nekivágtunk ismét az útnak. Alig tíz perc múlva már megint éppen olyan melegünk volt, úgy izzadtunk, mintha sose fürödtünk volna. A város felől nagyon halkan még hallottuk a déli harangozást, mikorra felértünk a hegyre. Nagyapó eltűnt, semerre se láttuk, de Tatár mérnök ott ült a legöre MagTRF kulturális küldöttség érkezett Moszkvába Moszkva (MTI). A TASZSZ jelentése szerint a Szovjet Kulturálisügyi Minisztérium meghívására vasárnap magyar kulturális küldöttség érkezeit Moszkvába. A küldöttséget Péter János, a kullúrknpcsulatok intézetének elnöke vezeti. A küldöttség részt vesz az 1957. évi szovjet—magyar kulturális együttműködési terv kidolgozásával foglalkozó vegyesbizottság munkájában. Ma cm i I ht n nyi la tkosa I a a herma fiai értekezletről Castle Harbour (MTI). Az AFP jelentése szerint Macmillan az angol—amerikai megbeszélések után adott sajtóértekezletén azt mondotta, hogy a bermudai értekezle* teljes sikert hozott. Bár a brit miniszterelnök beismerte, hogy egyes pontok megoldatlanok maradtak. ..Az a tény, hogy a megbeszélések Nagy-Britanniára és az Egyesült Államokra szorítkoztak, egyáltalán nem jelenti azt, — mondotta MacmJlan —, hogy a hármas egyetértés kétoldalúvá vált, mert Franciaország életbevágóan fontos szerepet játszik a \yugati rendszerben. — Nagy-Britannia és az Egyesült Államok megállapodott a Közép-Keleten mind a közvetlen, mind a távolabbi jövőben folytatandó politikában — folytatta Macmillan. •— Most reméljük, bogy Nasszer alkalmazkodni fog az Egyesült Nemzetek határozatainak betűjéhez cs szelleméhez.” . ■ ■ « * -■ Külföldi HÍREK BERLIN (MTI). A Béke VI- iágianács Irodája március 30- án és április l-én Berlinben ülésszakot tart — közli a TASZSZ. Az ülésszak a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit tárgyalja meg. * KAIRÓ (MTI). A Tanjug jelentése szerint Nasszer elnök szombaton estebédet adott Szvetozar Vukmanovicsnak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtótanács Egyiptomban vendégeskedő alelnökének tiszteletére, aki gazdasági tárgya’ásofcat folytat Egyiptomban. A vacsora rendkívül szívélyes légkörben folyt le. Vukmanovics alelnök ezúttal adta át Nasszer elnöknek Tito elnök ajándékait. * PÁRIZS (MTI). Az AFP a középteleti hírügynökségre hivatkozással gyors hírben jelenti, hogy Nasszer elnök és Hammarskjöld között teljes megállapodás jött létre a Szuczi-csatomán folyó hajózásról. * BRIONI (MTI). Mint aT«n|ug jelenti, Joszip Broz Tito köztársasági elnök Brioniban fogadta a Jugoszláviában tartózkodó szovjet nők küldöttségét. Tito elnök több mint egy órát beszélgetett a küldöttség tagiaival. A szovjet nőkiiildöttséget elkísérték Brioniiba a Jugoszláv Nőegylet vezetői i®. Figyelem! ® Figyelem! m Felhívjuk a TSZ-ek és egyéni termelők figyelmét, Ujj hogy tavaszi MŰTRÁGYA, valamint VETÖ-rjji MAG szükségletüket mosl szerezzék be. Ugyanból csak beszerezhetik mezőgazdasági KIS GÉP 151 szükségletüket és SZERSZÁMAIKAT: a karca-151 gi Földművesszövetkezet szaküzleteibcn. ®. 0 ® ® ® ® ® ® ® ® gebb körtefa alatt, a kőpadon és elrévedezett a semmibe. Két karja ernyedten lógott le, a háta is megrokkant, az arcán erőtlenség látszott. Vajon hány éves lehet ez az ember? Legalább ötven vagy még annál is sokkal több. Pedig mostanáig legfeljebb negyvennek gondoltam. Csöndben jöttünk fölfelé az ösvényen, és Tatár csak akkor kapta fel a fejét, mikor ráköszöntünk. Egy pillanatra összerándult az arca, aztán megismerte a hangomat. Nem kérdezett semmit, csak megrázta a kezünket. Apa intett. En elővettem a hátizsák külső zsebéből a szemüveget. — Tessék. A mérnöknek felderült az arca, amint megérezte ujjai között a fémtokot. — Szemüveg! — kiáltotta s majdnem reszketett a hangja. Sietve kivette, felrakta — s ekkor következett be az a különös változás, amiről már beszéltem. Igen, csak így mondhatom: megfiatalodott. Min*ha letöröltek; volna az arcáról tíz-tizenöt évet. Hisz ez a Tatár mérnök nem lehet több harmincötnél! — gondoltam magamban. Kihúzta magát, mosolygott, keményen megfeszült az álla, s megnézett bennünket alaposan, tetőtől talpig, mintha most látna először, s valahogy így is volt, hisz eddig nagyobbrészt csak homályos árnyékként imibolyogtunk előtte. Megint mosolygott. — Mintha véget nem éré ködfelhőből kerültem volna ki. Megint ember vagyok. Most már nem félek attól, ami következik. Nagyon rokonszenves volt hirtelen lesült arcával, viharvert, felgyűrt ujjú ingében. Aprólékosan el kellett mesélnünk mindent. Nem köszönt semmit, nem hálálkodott, de amikor felkeltünk, hogy bemenjünk nagyapó házikójába, mellem lépett és átölelte a vállárnál Nem hazudok, megmondom őszintén: jól esett. Aztán nemsokára előjött nagyapó is, ebédet készítettünk, mi is segítettünk neki, alaposan jóllaktunk, de akikor nekem már koppant le a szemem az álmosságtól. Úgy félfüUel még hallottam, hogy apa meg Tatár mérnök valamiféle útiterv fölött vitáznak nagyapával, tudtam. hogy most nekem ís ott kellene ülnöm közöltük, hisz már nem vagyok gyermek, hanoin egyenrangú társuk a veszedelmekben, de sebogvsern birtam magammal. A szemem lecsukódott és csak arra ébredtem fel, hogy apa erősen rázza a két vállamat. Azt hittem, alig néhány pillanatot aludtam, s csak amikor magamhoz tértem, derült ki, hogy átaludtam az egész délutánt, az estét és éjszakát. Tizennégy órát aludtam egyfolytában! Mégis azt hittem, egy másodperc volt az egész. (Folytatjuk.)
