Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-24 / 71. szám

KISPAJTÁSOK OLVASSÁ1QK1

od (JváMm tedtuéí

l

Női dolgok női gondok

AlKAlplXS VíSetET

E

gyszer volt, hol nem volt, volt egyszer az Óperenciás tengeren is túl, egy nagy tenger. Ebben a tengerben volt egy szép nagy sziget Ennek a szigetinek a kellős közepén volt egy szép nagy vár. Ebben a várban lakott Bargíengóczia királya. Bergengóczia királyának volt egy szépséges szép leánya.

Kihirdette a király, hogy annak adja a lányát, aki elhozza neki a szópen-csengő aranyalmát, az életet adó forrásvizet és a soha ki nem fogyó pénzes zsákot.

Élt ezen a szigeten egy özvegyasszony is. Volt neki három szép erős, okos fia. Olyan egyformák voltak, hogy az édesanyjuk is alig tudta őket megkülönböztetni.

Meghallotta a három testvér a király hirdetését. Elhatározták, hogy megszerzik a szépséges királylányt feleségül. Igen ám, de mind a hármójukhoz nem mehetett a király-» lány feleségül. Nem baj, szólt az egyik, — majd sorsot huzunk. így is tettek.

Erős ment el tehát a királyhoz és bejelentette, hogy ó megszerzi a csengő aranyaknát, az életetadó forrás vizet és a soha ki nem fogyó pénzes zsákot. Jól van fiam, — mondta a király. Indulj el és járj szerencsével. De úgy igyekezz, ha nem sikerül, fejedet vétetem.

Erős elindult. Ment, mendegélt, míg egy nagy erdőhöz nem ért. Az erdő szélén egy kicsiny házban egy igen öreg asszony lakott az unokájával. Ide tért be Erős. Adj Isten, Öregamyám, köszöntötte. Nem tudná megmondani, hol találom meg az életet adó forrás vizét?

Hát én fiam nem tudom, válaszolt az öregasszony, De menj el a bátyámhoz, aki a nagy hegy lábánál lakik. Az majd útiba igazít. De ha már az életetadó vízért indultál, f nekem is hozhatnál belőle. Beteg az unokám, hátha meggyógyítja.

Erős megköszönte a tanácsot s megígérte, hogy hoz életetadó vizet és tovább indult. A | hatalmas erdőbe érve, vígan, dalolva bal; fagott az úton. Nem figyelt a lépteire. Egy váratlan pillanatban egy verembe esett. — Ott töltött a kényszerű fogságban három nanot és három éjszakát.

I? átyjai hiába várták vissza testvérüket.

** Megint sorsot húztak. Most hatalmason volt a sor. Ö is útnak indult. Ő is megtalálta az öregasszony házát. Beszélt is vele.

' Az öregaszony nagyon csodálkozott. Mit kérdezősködsz megint? Hiszen Te már voltál itt | három nappal ezelőt is. Erre Hatalmas egy nagyot kacagott; A bátyám volt az Nénike. Azután elindult az erdőbe.

Már jó darab utat megtett, mikor elhaló nyögésekre lett figyelmes. Figyelve kereste 4 honnan jött a hang. Észrevette a csapdát. r Egy hosszú fadarab ' segítségével kihúzta , bátyját a gödörből. így szólt azután hozzá:

« No bátyám, már Neked sem lesz: királyi fe*. leséged! Korán lesz még a nevetés, válaszolt Erős. Az nevet, aiki utoljára nevet.

■ 4%

4

Hatalmas nemsokára elérte a nagy he-j gyet. Megtalálta az öregasszony bátyjának J házát. Beköszönt: Adj Isten Apóka. A hu-' gától jövök, üdvözletét küld. és azt mond-j ta, maga meg tudja mondani nekem, hol ta-j lálom meg az életet, adó forrásvizet. Hát; fiam nagy sora van annak! Felmégy ennek] a hegynek a tétjére. Ott. találsz egy ezüst ] íácskát, ebből letörsz egy jó darabot. Először a fejedre ütsz vele, de el ne felejtsd,j mert nagy baj ér. Majd ráülsz a fára az el-' visz Téged a tündérszép királynő kertjébe.; Ott megtalálhatod az életetadó forrásvizet, a. csengő arany-almát és amire a sárkány] szokott ülni, a soha ki nem fogyó pénzeszsá-J kot. Felment hát Hatalmas a hegy tetejére.; De elfelejtett a fejére ütni a letört ezüstfács-j ka darabjával. Ráült a fára, a fa ugyan el-! kezdett repülni, de nem a tündérszép ki-; rálynő kertjébe, hanem hazavitte.

ÍV! a Jókedvű, szólt a harmadik testvéré-;

1 * hez, figyelj! Elmagyarázom az utat; egeszen az ezüst fácsikáig. Jókedvű dalolva; indult el a nagy útra. Letört ő is a fácskábói; egy darabot. Fejére ütött vele. Felült a fára.] A fa elvitte Tündérszép királynő kertjébe. !

Ezüstösen csengő patakocska vonta ma-] gára figyelmét. Korsóját gyorsan telemerítette. Mikor felállt feje hozzáért egy közeli; fa gyümölcséhez. Az elkezdett csilingelni. —j Itt van hát a szépen csengő arany-alma —] gondolta Jókedvű. Gyorsan leszakított egyet.] de már szaladnia is kellett. A kertet őrző! sárkány észrevette. Nehézkesen felállt a! soha ki nem fogyó pénzeszsákról és Jókedvű után vetette magát. Jókedvű elkezdett] körbe-körbe szaladgálni. Az első kör után] felkapta a ki nem fogyó pénzeszsákot. A tizedik kör után fejére ütött az ezüst fács-] kával. Még egy pár kört szaladt. A sárkány] már-már elkapta, akkor felugrott a fácská-J ra, amely magasba repítette és visszavitte aí hegy tetejére.

A hegy tetejéről elindult hazafelé. Útköz-; ben betért az öregasszony házába. Konsójá-] bél megitatta a beteg lányt. Ekkor kezdődött! a baj. Jókedvű, ugyanis megszerette az öreg-; asszony unokáját. Nem kívánt már magának; királyi feleséget. Ne törődj vele szépségem,; szólt a lányhoz, elviszem bátyáimnak aanit; hoztam. Én visszajövök érted. így is tett. —] Erős és Hatalmas most aztán igazán nem! tudták mit tegyenek. Mind a ketten szerettek volna király lenni. Megint sorshúzásra] került a sor. Erős kapta meg az életet adó] forrásvizét, csengő aranyalmát és a soha ki; nem fogyó pénzeszsáköt. Jókedvű vissza-; ment az erdőszéli kis hákba, azóta is ott él.; Erős elvitte a királyhoz a csodálat*« dolgo-] kát, aki azonnal hozzáadta a lányát f elfsé-! gül. Sőt fele királyságát is ráadásul. Ha-! talmas azóta is keresi a hozzá ill-* király-! lányt, ha meg nem találta.

Beküldte: Fodor Ilona, Szolnok',

Kötött tavaszi ruhácska

■

2—4 éves kislányoknak. Anyaga kb. 25 dkg. középkék és 5 dkg. fehér zefirfonal kettős szála, 2 és feles kötőtű. Munkánkat a szoknya alsó szélén kezdjük, kb. 200 szemmel, vagyis 60 ernes bőséggel. 3 cm-t rizskötéssel készítünk, majd a munka szintén sima, visszáján pedig fordított sorokkal dolgozunk. 3 cm slmakötés után bekötjük az alapba a diszltő norvégmintát. Ezután egyenesen folytatjuk kötésünket a derékig, vagyis kb. 30, 32 cm-es szoknyahosszlg. Itt a szemeket a felére elfogyasztjuk és Így 100 szemes bőséggel kötünk tovább. 2 cm után a széles norvégminta kisérő sorát kötjük az alapba. A deréktői mért 3 cm-nél mindkét oldalon fogyasztjuk a karkivágás 5x1 szemét, majd egyenesen kötünk a Völlig. 12 em-es karkivágásnál a szemeket 3 részre osztjuk és a szélső harmadokat 2 szemenként, a középső harmadot egyszerre befejezzük.

Az elejét hasonlóan készítjük a derékig. Itt a szemeket 110 szemre fogyasztjuk és csak a szélső 40—40 szemen kötünk tovább. 2 cm. után bekötjük a kisérőmintát, amit a középvonal felé eső oldalon a szélektől 2 cm-rel beljebb folytatólag tovább kötünk a befejezésig. Közben az oldalvonal felett 3, 2 és 3x1 szemmel fogyasztjuk a karkivágást, majd egyenesen dolgozunk és 12 cm-es kivágásmagasságnál a szemeket 6 szemenként befejezzük.

A derékvonalon a középen maradt 30 szemre rizskötéssel elkészítjük a duplasor gombolásos mellrészt. Oly hosszú csikót kötünk, mely a deréktól a vállig és folytatólag a hátrész nyakkivágásán a másik előrész vállától a derékig ér. Ezt a rizskötéses betétrészt bevarrva, elől egymásra gomboljuk. Nyakkivágásnál a visszahajló rész képezi a sálgallért.

Az ujjait 50 szemmel kezdjük 10 cm. patentkötés után az 1. sima sorban 10 szemet szaporítunk, majd minden 4. sor elején és végén 1—1 szemmel tovább szaporítunk, kb. 26 cm-es karbőségig. Közben a patentkötéstől mért 2 cm után a kisérősort bekötjük. 26 cm-es karbőséggel dolgozunk a karkivágásig. Innen kezdve minden sor elején 1 szemet fogyasztunk és 12 em-es fogyasztás után a megmaradt szemeket egyszerre befejezzük,

összeálításnál a ruhácska derekába gumit varrunk.

KISPAJTÁSOK 1ALALOS KÉRDÉSÉI

LÄZÄR TERÉZ:

Aki csinálja, annak nem kell, Aki megveszi, az nem használja,

Akinek kell, az pedig rá se néz?

SOMODI KATALIN:

Feketében kezdődik, feketében végződik, Mégis kéknek mondják?

:*OCZ NAGY KATALIN:

Miért nyúl a nyúl? 1 2 3 4 * 6 7

Ki volt az a magyar regényíró, aki 1825-ben Rév-Komáromban született és —■ 1904-ben halt meg?

Ki volt az a nagy magyar meseíró, aki 1859-ben Erdélyben Kisbacon született és 1929-ben halt meg?

Arany János mikor írta meg örökszép elbeszélő költeményét a Toldit és melyik •nagy költővel tartott fenn szoros baráti kapcsolatot? (Aki a helyes megfejtést péntekig beküldi, azok között könyvjutalmat sorsolunk ki.)

A műit heti rejtvények helyes megfejtése

1. Napsugár, árnyék.

2. Hintó, szakajtó.

3. Csak Jancsi egyedül.

4. Postaláda.

, 5. Hinta.

6. Kalapács.

7. Cica-farka t

HELYESEN FEJTEITEK MEG:

Baricza György, Szolnok, Vá•lóhíd, 29/a„ Borzi Károly, Szolnok; Koszorú u. 9., Kántor Ist■ un, Szolnok, Sarló u. 35., Kóró•4 Ferike, Szolnok, Tigris u. 9., ’ osonezi Gabriella Jászberény,

iliom u. 21., Suszter József, Tinaszenümre, Ujszentgyörgy, Jóhal u. 7., Várad! Ferenc, Tisza: lenemre. Kossuth u. 1., Szőke ' rzsebet Túrkeve, Kisújszállási rt 18., Hajnal Éva, Tiszapüspöki,

irzsébet ut 48, Novák Piroska,

Tiszapüspöki, Erzsébet út 50, — Varga Júlianna, Mezőtúr Dob u.

15., Zsldai Eszter Törökszentmiklós, Teleki László u. 72., Lázár József, Hunyadfalva, Kossuth u.

1. sz., Kiss Mária Hunyadfalva, Árpád utca 30. sz., Felczhoffer Katalin Hunyadfalva, Rákóczi út

2., Boros László Uj szász, Vágóhíd 2. szám, Szőllősi Ferenc, — Jásztelek, Szabadság u. 91, Nagy Ágnes, Jászboldogháza, Besenyő Mária Kunszentmárton, Mátyás király u. 36.

KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Baricza György, Szolnok, Vágóhíd u. 29/a., Szőke Erzsébet Túrkeve, Kisújszállási út 18., — Szőllősi Ferenc, Jásztelek, Szabadság ut 91. (A könyveket postán küldjük ki.)

Szorgalmas levélírónk

fír»-,.;.?

cA (agyairól és ellüzáiról

Bistey András, — Jászapáti — nyolcadik osztályos tanuló, kedves kis meséket ír s ezen keresztül szórakoztatja a Tiszavidék ifjú olvasóit.

A Damjanich rádió műsora

HÉTFŐ: Hírek. Sport. — Mezőgazdasági szaktanács' adás. — Az Alek&zandrov — együttes műsorából.

KEDD: Hírek. — Nők 5 perce. — Egy kis kozmetika.

A készülő szövetkezeti törvényről. — Tavasz a Jászberényi Gépállomáson, — Mi újság a Szabadságharcos Szövetségben? — Az IBUSZ terveiből. — Fűtőházi gondok.

Az erőszakolt fogyókúra divatőrülete a ml korunkban kissé alábbhagyott, de még mindig elég gyakran hallja az ember azt a kérdést: mit szedjek, hogy lefogyjak?

— Mindenekelőtt szögezzük le, hogy le lehet fogyni, mindenféle

* gyógyszer szedése nélkül Is. ha

♦ tényleges elhízásról van szó. Vijjszont fogyókúrát tartam csak t azért, mert testsúlyunk az önké♦ nyesen megállapított, vagy képszélt átlagot egy-két kilóval meg♦ haladj a, vagy mert észrevettük,

• hogy valamelyik régebbi ruha* darabunk szűknek bizonyult, ártalmas akkor Is, ha gyógyszerek szedése nélkül, tisztán koplalással igyekszünk testsúlyunkat csökenteni.

Átlagos testsúly nincs. Testsúlyt kapcsolatba hozni magassággal — csupán önkényes kombináció, vagy pedig játék a számokkal, — mert az egészséges szervezet testsúlya kortól, nemtől és főként a esontrendszer, az izmok és a szervek fejlettségétől függ és ez egyénenként különbözik. Ez utóbbiakból adódó súlyt semmiféle eljárással csökkenteni nem tudjuk, fogyasztani csak zsírlerakódást és az esetleges vízvisszatartást lehet, de ezt is csak bizonyos határokon belül.

Mikor beszélhetünk elhízásról? Ennek megállapítását bízzuk orvosra, mert csak ő tudja, hogy a testsúly megfelel-e az egészséges életműködésnek, vagy pedig azt meghaladva, tényleg kóros, vagy ártalmas elhízásról van szó, — amelyet természetesen

gyógykezelni kell. De a gyógykezelés Irányítása kizárólag orvos dolga lehet, s ezt házilag, gyógyszerek szedésével, másnak felírt recept felhasználásával keresztülvinni olyan kockázatos kísérlet, melynek már számos halálos áldozata volt.

Mit tehetünk? Csupán annyit, hogy az egészséges életmód szabályait betartjuk, ügyelünk arra, hogy ne hízzunk el. Ez azonban nem jelenthet napokig tartó koplalást, hanem életmódunkat úgy szabályozzuk, — hogy á2 az egészséges élet követelményeinek megfeleljen.

Bőséges testmozgással fokozzuk a tápanyagok felhasználását és megakadályozzuk azok felhalmozódását a szervezetben, zsírlerakódás alakjában. A testmozgást életkörülményeink hivatásunk szabja meg — és teljesen mindegy, hogy ezt tornával, sporttal, vagy sétákkal visszük keresztül; reggeli torna, úszás, tenisz, vagy kitartó gyalogtúrák egyaránt megakadályozzák a zsírfelhalmozódást. Kerüljük el a délutáni alvást és a reggeli lustálkodást is.

Gyaoiúíorgalmi Vá Halat

szolnoki kirendeltsége közli, hogy március hó 4- tol 5 napos munkahéttel dolgozik. Hivatalos idő: hétfőtől péntekig reggel 7 órától d. u. 17 óráig.

Hogyan ültessünk

zöldségéi ? virágot

A tavasz beköszöntésével megszoporodik a háziasszonyok munkája is. Sürgősen hozzá kell látni a korai zöldségfélék ültetéséhez, mert az idő erre kiválóan alkalmas. Elég korán tavaszodon, s milyen nagy előnye lesz a családnak, ha egy-két héttel korábban juthat zöldhagymához, cukorborsóhoz, kalarábéhoz és más friss zöldségféléhez. A legtöbb háziasszony nem Is késlekedett és már ültetett is veteményeskertjében spenótot, sóskát, hagymát, borsót, petrezselymet, sárgarépát, sőt egy-két tő korai krumplit is. De a káposzta, kalarábé, paprika palánták neveléséről is gondoskodni kell. Erre a célra kiválóan alkalmas bármilyen kisebb-nagyobb faláda, sőt hasznavehetetlenné vált lyukas edény is. A lényég az, hogy jó trágyás, könnyű kerti földbe vessük a magokat. A palántanevelő edényeket napfényes, meleg időben tegyük ki a napra, estére és éjszakára pedig vigyük fedett, meleg helyre, konyhába, kamrába, vagy pincébe. így melegágy nélkül is tudunk korai palántát nevelni.

A veteményezéssel egyidőben hozzákezdhetünk a virágoskert rendezéséhez is. Tudni kell, hogy a virágok is csak jó táperőben levő, trágyázott; porhanyósra elmunkált talajban kelnek és diszlenek szépen. Ezért ne sajnáljunk egy-két talicska trágyát, komposztot a virágoskerttől sem. Nagyon jó erre a célra a hevesebb baromfitrágya Is, mert a virágokat úgyis sokat öntözzük. De ne öntözzük az udvarra a káliumtartalmú fahamut sem, hanem dolgozzuk be a kert talajába, mert ettől üdébben, gazdagabban fejlődnek a virágok. Hozzákezdhetünk a télire betakart virágok kibontásához, a rózsafák metszéséhez is. A gyengébb növésű töveket 3—5 rügyre, az erősebb növésűeket pedig a duplájára metszhetjük. A gyenge és sűrűn növő ágakat az alacsonytörzsű rózsa tövéből és a magastörzsű rózsa koronájából is vágjuk ki. A megmetszett rózsatövek köré munkáljuk a talajba egy-két lapát trágyát, mert így dúsabban. szebben fejlődnek.

A pincében, szobában Stteleltetett, kiültetésre váró virágokat fokozatosan szoktussuk a napfényhez és a szabad levegőhöz. Napközben rakjuk ki a kertbe. Ha azután már az éjszakai fagyoktól nem kell tartani, kiültethetjük őket. A krlzantén-töveket szedjük szét és szálanként ültessük ki, mert csak így tudunk szép nagyfejü virágokat nevelni. A muskátlikat is fiatalítsuk meg. Az öreg töveket nyessük vissza és a fiatal hajtásokat dugványozzuk újra. Kezdjünk hozzá a dália- és cánnatövek előhajtatásához is. A töveket vágjuk kisebb darabokra, úgy, hogy minden gumónak legyen egy hajtást adó rüggyel rendelkező szárrésze; A sebeket, hintsük be faszénporral és világos, napfényes helyen homokbatéve hajtassuk elő. Ha az így

előhajtatott gumókat ültetjük ki; tninden évben más és más — helyre, sokkal korábban és sokkal szebb virágokat nyerünk. A virágoskertben is tartsunk be — egy bizonyos vetésforgót, vagyis ne ültessünk évekig mindig ugyanarra a helyre ugyanazt a virágot, mert azok satnyák lesznek.

Ne feledkezzünk azonban meg

a szobában lévő cserepes virágokról sem. Amelyiket szükséges, most ültessük át egy számmal nagyobb cserépbe, de a felső, sokat öntözött, megsavanyodott. talajréteget feltétlen cseréljük ki friss, jó trágyás kerti földdel.

HETI ÉTREND

HÉTFŐ: szegedi halászlé, túróscsúsza.

KEDD: gombaleves, borjúpörkölt galuskával, savanyúság.

SZERDA: zöldségleves, (mirelit), gránitkocka, alma.

CSÜTÖRTÖK: zellerleves, — töltöttkáposzta, madártej.

PÉNTEK: burgonyaleves, rizses libaaprólék, befőtt.

SZOMBAT: bableves füstölthússal, szilvásgombóc,

VASÁRNAP: csontleves, pirított borjúszeletkék magyarosan, sültburgonya, saláta, krémeslepény.

NA A KO PA 12 HOLTA'VÁLT Ü&r Kll/ttftOTT ME&4EM A'ltf !

................ ................ASósf»/', tf. 1

. a mellény-szerű blúz. Igen csinos és amellett nagyon jól ki lehet használni.