Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-03 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt ÁRA: M filler, n. évt. S3, naton, 1957. márdna 3. vasárnap.

AT MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Elfogták a Tisza által partradobott holttest gyilkosait'

Döntsön a nő?— a nőgyógyászt véleménye

őszinte szavak a jászberényi Zirzen Janka tanítóképzőről

Munkanélküliek a mezőgazdaságban

Mi lesz veim?..a !sz-ehsegilhelnek

AZ ELMÚLT ÉVEKBEN a mezőgazdaságban Ismétlődő gondot okozott a munkaerőhiány. Volit olyan termelőszövetkezeit, ahol egy tagra 15—20 hold föld, vagy még ennél is több jutott. A kunszentmártoni járás egyik közös gazdaságában pedig — szinte hihetetlen, de így van — 45 hold. A gépállomások úgy, ahogy toldozták, toldozták a munkaerőhiányt, de hát azt nem is lehetett elvárni, hogy teljes egészében kiegyenlítsék. Aki ezt a helyzetet ismerte, az most bizonyára meglepődve tapasztalja, hogy a mezőgazdaságban munkanélküliség mutatkozik.

Nem nagy mértékben és nem is olyan módon, mint a felszabadulás előtt, de mégis beszélni kell róla. Beszélni mert ha kis számban is, de embereket, családokat érint sajátos helyzetünk következtében jött létre és mert némi jóakarattal nagyon gyorsain felszámolhatjuk;

A munkanélküliség veszélye az agrárpnoletáTok bizonyos rétegét fenyegeti. Közöttük olyan embereket, akik fiatal korukra való tekintettel a 45-ös földreform során nem jutottak földhöz. Később a gépállomásokon vagy az iparban kerestek munkát, de ott most nincs rájuk szükség. Ezenkívül azokat, akik korábban tsz-ben dolgoztak de onnan az októberi események következtében meggondolatlanul kiléptek, vagy kizárták őket. Előfordult — méghozzá több községben —, hogy a tsz kimondta feloszlását. Utána nyomban, vagy néhány nap múlva újjá alakult ígér ám, csakhogy az agrárproletárok nélkül. Akinek nem volt Ködje, azt egyszerűen nem vették vissza. Rendszerint áztál a jelszóval, hogy dologtalanokra, munkakerülőkre nincs szükség. Igaz. Olyan emberekre tényleg nincs szüksége a közös gazdaságoknak, akikkel nem több, csak sűrűbb. De az nem becsületes dolog, hogy ezen a címen azokat az agrárproletárokat is kilökték maguk közül, akikre egyáltalán nem lehet ráfogni a dologtálanságot

SOKHELYEN ezt számításból, önző érdekekből tették. Ez enyhén szólva becstelenség. Még a legnagyobb jóindulattal sem lehet másnak nevezni, hiszen az elmúlt években a tsz-ekben az agrárproletárok éppen úgy viselték a terheket, mint azok, akik földdel léptek be. Most amikor a terhek megszűntek, a földnélkülieket kiközösítjük. Vagyis a rosszban együtt voltunk velük, de a jóban már nem leszünk velük;

Néhány nappal ezelőtt a Tlszavidék szerkesztőségé ben járt négy besenyszögi fiatalember. Korábban a Szolnoki Gépállomáson dolgozták, traktorosok voltak. ,,Nincs munkánk” — mondták. „Tsz-tagok szeretnénk lenni, de nem vesznek fel bennünket, mert azt mondják, kevés a föld.” Kőtelekről is levelet kapott szerkesztőségünk, s a levél írója arról panaszkodik, hogy őt kizárták a szövetkezetből azzal az indoklással, hogy nem dolgozik rendesen. Holott megszerzett munkaegységeivel igazolja, hogy mindig helytállt. Nem is itt a hiba, hanem ott, hogy ő nem vitt földet a tsz-be. Most mitévő légyen? Kenderesről, dr más községekből is érkeznek hasonló panaszok. Ezeket nem lehet szó nélkül hagyni.

Kevés a föld, elegen vagyunk — mondják a termelőszövetlkezeti tagok és a vezetők. Az önállóságra hivatkoznak, kijelentik, nem kötelezheti őket senki új tagok felvételére. Ez igaz, de újból csak azt ke® mondani, hogy emberség is van a világon. És éppen a termelőszövetkezetek segíthetnek megoldani a mezőgazdaságban a immkanőlkü- Liséget.

A tiszafüredi Járás egyik-másik termelőszövetkezetéből szinte elzavarják a belépni! akaró ajgrárproietárökal A tiszafüredi Úttörő Tsz legutóbb 20 olyan embert utasított el, aki felvételét kérte. A nagyiváni Vörös Csillag Tsz 15-öt, de lehetne tovább sorolni a példákat. Ezekben a tsz-ekben a tagok sajnálkoznak, de azt mondják, nem tehetnek semmit, oedig dehogynem tehetnének. *S tehetnek mindenütt. Egyszerű az orvosság. Be’terjessé kel1 tenni a gazdaságot és máris megsokszorozódik a munkaerőszükséglet, máris helyet tudnak szorítani maguk közök a dolgozni akaró, de földdel nem rendelkező a^rárprdletárofcnak.

A belterjes gazdálkodásra pedig megyénk valamennyi termelőszövetkezetének megvan a lehetősége. Az Is igaz viszont, hogy sok helyen nem tudják, hogy hogyan fogjanak hozzá. Uiból csak azt lehet mondani amiről mostanában annyi szó esik a mezőgazdászok segítségével. Eb bői következik, hogy a mezőgazdászokra milyen nagy szükség van. Munkátok még a most megmutatkozó munkanélküliségre is kihat.

DE LEGTÖBBET a szövetkezeti gazdák jóindulatától várhatunk. Gondolkodjanak. Jól fontolják meg, ki* utasítanak el. Emberekről, családokról van szó s ezt vegyék figyelembe. ;

— szp —*

A Hazafias Népfront Megyei Titkársága és a Megyei Nőtanács felhívása

Az öktóberi eseményekkel kapcsolatban Budapesten igen sok gyermek került kedvezőtlen szociális körülmények közé. Ezek a gyermekek nemcsak ellátottságuk, anyagi körülményeik szempontjából szenvednek szükséget, hanem testi fejlődésükre is igen erősen hatottak az elmúlj eseményele és ezt a törési, csak a legnagyobb gonddal, szeretettel lehet meggyógyítani.

Ennek megoldása végett kereste meg szervezeteinket a budapesti IV. kér. Tanács Gyámhatósága és kért bennünket arra, hogy legyünk segítségére ezeknek a szerencsétlen körülmények közé jutott gyermekek sorsának enyhítésében.

Ezért kérjük Szolnok megye azon családjait, akik pár

hónapos üdültetésben tudnának részesíteni házuknál 3—6, 6—12, és 12—15 év körüli gyermeket és biztosítani tudnák a tanköteles gyermek továbbtanulását, ilyen irányú szándékukat jelentsék be a Hazafias Népfront Megyei Irodájának, Szolnok, Ságváriutca 20. számra,

A szándékuk bejelentésekor kérjük, szíveskedjenek közölni, milyen korú gyermek üdültetését vállalnák, hogy intézkedhessünk a gyermekek leutazásáról.

Bízunk abban, hogy Szolnok megyében is akadnak olyan családok, akik ezen gyermekeken segíteni szándékoznak.

A Hazafias Népfront Megyei Titkársága, Megyei Nőtanács.

Több mini 140.000 tonna nitrogén műtrágyát kap tavaszra a mezőgazdaság

A Péti Nitrogénművek a múlt év első negyedében 23 ezer tonna nitrogénműtrágyát termelt. Az idén január elején, főleg energiahiány miatt nem dolgozott a gyár

Most már jobb a helyzet, ennek ellenére az első negyedévben nem számíthatunk többre, mint körülbelül 12.000 tonnára. A második negyedévben lényegesen nagyobb lesz a termelés éo a gyár előreláthatólag a harmadik negyedévben eléri au október előtti szintet. Természetesen az is kevés a szükségletekhez képest, éppen ezért az idén importálni kel;

nitrogén műtrágyát. Ausztriától kapunk 130.000 tonnái amelynek szállítása részben hajón, részben vonaton áp1 rilís végéig megtörténik. — Hetvenezer tonna már az országban van. Ezek szerin'' az idei tavaszon több nitrogén műtrágyát kap a mező gazdaság, mint tavaly.

— Foszfort« műtrágyát — szuperfoszfátot — a Kénsavgyár és a Peremartoni Gyár állít elő. A két üzem az első negyedben, — a múlt évi 39 ezer tonnával szemben — 26 ezer tormát gyárt.

(MTI.)------------Ä berekfürdőt üveggyárban.

Szorgalmasan préseli az üveggomibokait Balogh Rózsdka: A gyárban üveg-rudacskákból többszínű gombokat állítanak elő.

Iáidnak

bátrabban, frissebben, színesebben...

—* bajlóankét a MbbZÖV-ben —

Érdekes beszélgetés zajlott le pénteken délután a MÉSZÖV klubhelyiségében. Újságírók és a szövetkezet dolgozói cserélték ki véleményüket a megyei lapról s megvitatták mi módon lehetne a jövőben tovább javítani az újság színvonalát.

Voltak aprócseprő észrevételek, melyek megvalósítása nem okoz különösebb gondot a szerkesztőségnek. Pl. hogy a sporteredményekét — legalább a jelentősebbeket — már a keddi és ne csak a szerdai számban közölje a Tiszavidék. Szóvátették a lap kézbesítése körüli hibákat is. melyet majd közölni fogunk a postával, rigyelmeztető észrevételek hangzottak el arra nézve is. hogy néha bosszantó kis sajtóhibák mi'ven tévedéseket okozhatnak. Pl. Fehér elvtársnak a szövetkezetek feladatairól íródott cikkében az szerepelt, hoa. az egyik tsz 10 M I A motort vásárol fiövő időben) s ebből a sajtóhiba főlvtán vásárolt — 'múlt idő) lett. Méltán csodálkoztak az érdekeltek, hogy .vásároltak“ valamit és még sincs náluk. De előfordul-Gazdasági Figyelő

címen közgazdasági hetilap jelenik meg

Március 6-án Gazdaság-Figyelő címen közgazdaság' hetilap jelenik meg. A lar gazdasági életünk regi fogya tékosságát pótolja azzal, hoga széles közvélemény élé tár ja gazdasági életünk kérdéseit, tényeit. A Gazdasági Figyelő széleskörűen foglalkozik a munkástanácsok pnobémáival, az állami ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság, a szövet’ sietek, a magánkisipar és kiskereskedelem kérdéseivel (MTI)

nak értelemzavaró hibák a hirdetésekben is. Harcoljon ezek ellen a szerkesztőség —* hangzót el a jogos kívánság;

Igen hasznos volt az az észrevétel is. amit a lap tartalmi színvonaláról mondtak el a jelenlévők. Pl, hogy a mezőgazdasági kérdésekkel még alaposabban, -észletesebben és főleg az olvasók — a dolgozó parasztság — igénye szerint foglalkozzon a Tiszavidék. —< Általában igyekezzen kiválasztani a legidőszerűbb problémákat és arról tájékoztatni olvasóit. Szeretnének többet hallani kereskedelmi dolgozók munkájáról is. Ha politikai kérdésekről ír a lap. támassza azt alá megyei példákkal iS; így érthetőbb és tanulságosabb, — mondotta az egvik felszólaló. — Vigyázzanak az első kézből kapott információkra, járjanak utána, tényleg megfelel-e a valóságnak, ne csak az egyes terület instruktoraitól hanem közvetlenül az o’t dolgozóktól kérjenek felvilágosítást. vagyis azoktól, akik aprólékosabban ismerik a helyzetet. így elejét vehetik a tévedéseknek. A helyesbítés mindég kénvelmetlen dolog.

Mintegy visszatérője és summája volt a felszólalásoknak az a kívánság, hogy írjanak az újságírók még bátrabban, frisebben, színesebben, merjenek és akarjanak állástfoqlalni a közérdekű dolgokban, —* mert ezt várja közvélemény, az olvasó.

A lap felelős szerkesrtőie válaszolt az elhangzott kérdésekre s mondott köszönetét a megjelenteknek a hasznos, baráti észrevételekért, amelyek segíteni fogják a szerkesztőség további munkáiát.

A jövőben a szerkesztőség más területek dolgozóival is -endez hasonló eszmecseréket, a lap tömegkapcsolatának szélesítése. az olvasók vélemén vén ok felszfnrehozása érdekében.

Fqvszsrfililré rlík az éoí’ő oari fnaror’OSÍtványok kiadása

A közigazgatás egyszerűsítésével a főhatóságok az alsóbb szervekre bíznák olyan feladatokat, amelyeket eddig ők végeztek. Az Építésügyi Minisztérium éppen a napokban adott ki egy körrendeletét, amely szerint az építőipari iparjogosítványok felülbírálását ezentúl nem a minisztérium. hanem a meavei tanács VB. illetékes osztályai végzik. Ez meg gyorsít 1a az ügyintézést, de ez az intézkedés azonban egyelőre csak az építőipari ipariogosítványok kiadására vonatkozik;

A TANÍTÓ BÁCSI

Szálai József tiszaörsi pedagógust szereti az egész falu..

— Rendes ember, MDP-tag is volt, — mondja róla a község pártelnöke.

— A mi emberünk az — vélekedik Nagy Dániel földműves.

Otthonában sürgőforgó felesége és csacsogó kislánya körében találok Szalai tanító bácsira. Nekem persze még nem is bácsi, hiszen a 25 év küszöbét nem rég lépkedte át.

Négy éve tanít Tiszaörsön s azóta mint energikus, kedves ember lopta be magát tanítványai és a szülök szivébe.

— Négy év — mosolyogja el magát kesernyésen. S azóta már a hatodik lakásban lakom. Hogy meddig? Most írt a tulajdonos, visszaköltözik házába, nem tudom, mi lesz a családommal.

Ilyen aggodalomra azért nincsen ok. Meri mint mondja is Szalai József, a tanács akkor adja vissza a lakást, ha a tulajdonos hajlékot biztosít a pedagógus házaspárnak.

Az igaz, igy is eléggé zavaró a bizonytatalanság, pedig Szalai Józsefnek igazán ki* '■áma a nyugodt élet. Amellett, hogy em* bért farag Tiszaörs kis magyarjaiból, a község sportéletének is ő a motorja. Ag godalommal kérdezi:

— Nem tudom, mi lesz a falusi sporttal. A sportszervezetek nagy átszervezése közepette teljesen feledésbe merül a falu testnevelése. Vigyázzunk, ne csak a meglévő sporttehetségekkel törődjünk, gondoljunk azokra is, akikből majd lesznek a sportcsillagok.

Az úttörő életre terelődik a szó. Szalai elvtárs úttörő-vezető volt egy éve. Nem tudott megbirkózni a ■ok minden mellett még az úttörők nevelésével is, ám megválni nerrt tudott a pajtásoktól. Örömmel ügyeli, hogyan bontakozik lei újra az úttörő mozgalom.

Tudja, nekem az i nyíltság és őszinteség Imponál legjobban, ahogyan kormányunk megközelíti az ifjúság nevelésénél ügyét. A munkás-paraszt kormány például nyilvánosság élt tárta, mi a helyzet a vallásoktatással kapcsolatban. R ákosiék

idején egy szó sem jelent meg a vallásoktatásról, míg a tanítókat ícényszeritették erőszakos cselekedetre. Rákosié k a hát* térben működtek. Így aztán a falu a pedagógusoklpal szemben vált bizalmatlanokká, azt hitték, ők csinálok a túlkapásokat.

Jól lehet Szalai József, de minden falusi pedagógus tudta volna, mit keU, mit szabad tenni, csakhogy nem bíztak bennük.

— Pedig, higyje el elvtárs, a falusi tanítók nagy többségé becsületes, népi származású emberekből tevődik ki, — mondja Szalai elvtárs. — Nekem is urasági cseléd volt az apám. Elhiheti, nem kívánom vissza a régi világot.

A tanító bácsi megdöbbenve olvassa a Tiszavidékbent hogy

a. tanítók közül is milyen aljasságra vetemedtek az ellenforra dalom idején. Nerr hiszi, hogy azoknak valaha is valami kö zük lehetett volna c néphez. Ismerte Kis: Andort, a tiszaszentimrei ellenforradalmár tanítót. Kiss Andor nem igen áll szóba velük, hiszen a . apja karcagi kwláh volt.

Azt viszont nerr érti Szalai József é. az fáj neki, a sze génysorsú falusi tanítókkal szemben miért bizalmatlanok a párt helyi vezetői. Október után úgy várta, hogr majd csak megkér dezi valaki.

*— Átigazolod-e ma gad az MSzMP-bt Szalai elvtárs?

Nem kérdezte senki Azóta is csak úgy értesült róla, hogy megalakult a községben a pártszervezet

Mindenki, becsületes, haladó szellemű embernek ismeri őt Tiszaörsőn, a község páirtvezetöi is élisme réssel beszélnek róla

Miért nem kíván ják hát maguk közé? nr>R7.Atc T.A.rns