Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-17 / 41. szám

TAVASZI REJTVÉNY VERSENY LÓUGRÁS REJTVÉNYE... is­se­szál sza. zon* sen In­se­visi-OH­*lsz­ban be­vesz­még Hm i­safe­isi­ttb­mit an a­szili, dö. be­ti­fér ma­sza­sza. bi­a Ta el­íz bei! *­tér ii gad. ta­le-I0l­mir nö re dir, 1«. rí Te* it. bőst szili itt Ha Ima­íz 9Í-nem szed szili... stg • n-Ml rt­ne-Hl­ész-Szili-. dér, zen Ml síi 1 M t­nk ... j ez TD-szilt­a nr*: dli-Tán* M írd. * | ma-1-nil »I­■Int srtr­na­di-H áztartási | anácsok Megfejtendő lóugrás szerinti kezdete a csillagnál. Megfejtése: 10 pont. T1SZAV1DÉK 5_ SZa rejtvényszelvény <^i ^ •»> Hogyan keletkezett a föld ? KANT német filozófus és Laplace francia tudós magya­rázták meg először tudományosan a XVIII. században, hogy Földünk és a többi bolygó nem a teremtés műve. hanem természeti törvények hatására az anyag valamilyen más formájából alakult kis A Kant-Laplace-elmélet szerint a bolygók a Napból vál­tak ki. Ez az elmélet a maga korában igen nagy jelentőségű, haladó elmélet volt: A XX. század elején azonban az újabb tudományos ku­tatások azt mutatták, hogy az a mód ahogyan Kant és Laplace képzelték a bolygók kialakulását, helytelen. A Kant-Laplace-elmélet megdőlése után a burzsoá tudó­sok hiába próbálkoztak jobb elmélet megalkotásával. Az idealista világnézet kiszolgálóivá váló csillagászok el akar­ták hitetni, hogy a tudomány nem képes ezt a kérdést meg­oldani: A szovjet csillagászat megcáfolta ezt a hibás elképze­lést. Smidt szovjet akadémikus és munkatársai olyan uj elméletet dolgoztak ki a bolygók kialakulásának, amely ki­elégítően megmagyarázza a bolygórendszer főbb vonásait. A Smidt-elmélet szerint a Föld és a többi bolygó apró me­teorrészecskék összeállítása folytán jött létre. Ilyen meteo­rok (apró kő- és vasszilánbok) mindenütt megtalálhatók a csillagok közötti térben és helyenként nagykiterjedésű fel­hőket alkotnak. A Nap egykor keresztülment egy ilyen me­teorfelhőn és vonzóerejével a felhő anyagának egy részét magakörül megkötötte. Az elragadott részecskék eleinte kü­lön pályán keringtek a Nap körül, majd az összeütközések következtében sűrűsödni kezdtek és hosszú évmilliárdok alatt bolygókká álltak össze.­Smidt elmélete még nem oldott meg minden kérdést, de már mai formájában is bizonyítja, hogy a haladó tudo­mány meg tudja magyarázni a Föld kialakulását a termé­szeti törvények alapján. ....... -■<%■»■»>•— ■ jí női szépségápolás történelméből; A pacsuli Néhány évtizeddel ezelőtt a kézmosó szappanok és a szagosvizek legelterjedtebb illatosító anyaga egy „pa­csuli” nevű illóanyag volt. amely Indiáiban, Ceylon szi­­getén és a Maláji szigetekéin azonos „pacsuli” nevű nö­vénynek olaja, amely arról nevezetes, hogy a növényi illóolajak közül hosszú ideig őrzi illatát. A növény a, ná­lunk is honos illóolajat tar­talmazó fodormentának, bor­­scwmentának, mézfűnék, cit­romfűnek, rozmaringnak stb, illatára emlékeztet, és ezek­nek rokona. A pacsuli “ indiai nevén patsuli — a Távol-Keleten egyike a legkedveltebb illa­­tokpak: Az indiai asszonyok a növény olajával kezelik a hajukat, kenik a bőrüket, s ezzel illatosítják Báljaikat Náluk ez tattá be a „legény­­fogó" szerepét. Az európaiak a drága pénzen vásárolt in­diai sálak révén ismerkednek meg a pacsuli Blattal, de a bennszülöttek nem árulták el előállításának titkát. Különö­sen a francia ülatszergyáro­­sokat foglalkoztatta élénken az egzótikus illat eredete. Vé­gül is véletlenül jöttek rá a titok nyitjára. Az egyik Ma­láji szigeten szedett növény­ből — amely zölden teljesen illattalan volt — néhány szá­lat beraktak a Franciaor­szágiba induló hajóba. Mire a hajó a francia partokhoz ért, a közben már elfelejtett és .összefonnyadt növényből csak úgy áradt, a jellegzetes illat, amely az indiai sálakra emlékeztetett. Ekkor tudták <H47aMde&2 ® 19S7; február 17, BIZTONSÁGI ZAB. Ha belülről akarjuk alkalmazni, igen egyszerű a módja. Egy vastag drótot U-alakúra gör­bítünk, felakasztjuk a ki­lincsre, ezután pedig a kulcs karikás fogójába.:? Nincs az a betörő, aki az ilyenformán elzárt lakásba be tudna ha­tolni; A BRIKETT KÉSZÍTÉSE házilag úgy történik, hogy a pincében összegyűlt szénport apránként locsoljuk vízzel, miközben lapáttal addig ke­verjük, amíg összeáll. Egy­­egy lapátnyit újságpapírra téve addig gömbölyítjük, — amíg brikett formája lesz. BÚTOROK JAVITÄSA. — Meleg helyen álló bútoron gyakran keletkeznek kis re­pedések. Ezeket jó puhára gyúrt méhviasszal tömítbet­­jüfc. A kezünkkel simítsuk addig, amíg a repedés nyoma is eltűnik. A CIPÖTALP keliiemetlen recsegését megszüntethetjük, ha melegített lenolajjal be­kenjük a talpát és száradni hagyjuk. A CSOKOLÁDÉ hamisítá­sát felismerhetjük, ha ketté­törjük. Ha a törési felülete szürkés színű és nagyon szá­raz, akkor kevés a kakaó és sok a liszt benne. A hamisí­tatlan csokoládé zsíros tapin­tású, fényes, és nemcsak kí­vül, hanem a törési felületén is sötétbarna. DARAZSCSIPÉS ellen ki­tűnő házikezelés: a csípésre nyomjuk rá azonnal egy széles, gömbölyű végű kés pengéjét erősen, öt percig tartsuk leszorítva majd mos­suk le ecetes vízzel. A DOHÄNYSZAGOT a szo­bából űzzük ki, mielőtt még a függönyökbe, ruhákba be­szívódnék. Állítsunk a szoba közepére kis edényben egy deciliter ecetben tíz gramm feloldott klórmeszet. Fél óra múlva kivihetjük az edényt és kiszellőztethetünk. DRÖT. Ha túl merev, haj­lékonnyá válik, ha harapó­fogóval gázláng fölé addig tartjuk, amíg vörös izzásba nem jön. A DUGÓ (parafa), ha túl nagy, vágjunk éket belőle, össze lehet nyomni. Az üVEGDUGÖT, ha be­szorult az üvegbe, a követ­kezőképpen lehlet eltávolí­tani. Forró vízibe mártott ru­hával kell leborítani az üveg nyakát. A meleg hatására az üveg nyaka kitágul-és a du­gót könnyen kihúzhatjuk. A parafadugót, ha palackba szorult, zsineg- vagy drót­­hurokkal keli hirtelen moz­dulattal kirántani. DUGÓK TÖMÍTÉSE, hogy légmentesen zárjanak. Tizen­két órán át meleg vízben — amelyben tizenöt gramm zse­latint és huszonöt gramm glicerint oldottunk fel — áz­tatjuk a dugókat. ECET ALMAHÉJBÓL. Al­mahéjat vagdaljunk össze és tegyük egy kétliteres befőt­­tes üvegbe hat centiméter magasan, öntsünk rá annyi hideg vizet, hogy az almát hat centiméterre lepje ' el. Egy liter vízhez vegyünk tíz dkg cukrot. Kössük be az üveget tüllel és hagyjuk tíz napig állni, azután szűrjük le és újabb három napig pi­hentessük, ismét szűrjük le és tegyük üvegbe. ÉLELMISZEREK ELTAR­TÁSA. A felbontott konzervet azonnal ki kell venni a bá­­dogdobozból. Ha nem hasz­náljuk el az egészet, akkor üvegbe tegyük és födjük le. Ropogós süteményt, ha el akarjuk tartani, jól záródó, szagtalan dobozban, száraz, hűvös helyen kell tartani. Semmi nedves, vagy szagos anyagot ne tartsunk a köze­lébe. A kenyeret mindig jól letakarva, fedeles bádog­vagy kosárfonásé dobozban kell tárolni. Ha száraz ke­nyeret fel akarunk frissítem, tegyü száraz gőzbe. Almát, körtét télire ászokokra szo­kás rakni. Ügyeljünk arra, hogy másnaponként nézzük át és a hibásakat kiválasz­­szuk. MINDENBŐL A LEGJOBBAT meg, hogy a növény nem le­het más, mint a pacsuli, amelyben szárítás, illetve fannyaszitás közben fejlődik ki az ülóolajj A száraz levelekből víz­gőzzel történt lepárlással elő­állított pacsuli olaj a utóbbi időben divatját múlta: kiszo­rították Európából a szinté­­tdkusan előállított illóolajak. Távol-Keleten azonban az utóbbi években ismét „fel­elevenítik” ezt az illatot és fokozzák a növény termesz­tését. VáLflSZ a citromvásárlás ügyében A Tiszavidék február 12-i számában „Sógor-koma-jóba­­rát1’ címmel levél jelent meg, amely a boltunkban lé­vő citromárusítást kifogásol­ja? A levélre közlöm? hogy felsőbb szervemtől, a KIS­KER Vállalattól kapott utasí­tás szerint jártam el az áru­­elosztásnál? Utólag ugyanis tudomásomra jutott, hogy az első tájékoztatás, amely sze­rint csak 1 éven aluliaknak juttathatunk, téves. Azt az utasítást, amely szerint min­den jegyre adhatunk citromot én a levélben említett nap után kaptam meg. így a levél­író sérelme jogos, bár én szán dékosan senkit sem zártam ki a citrom szerzés örömeiből; Azt viszont, hogy sógorok­nak, és jóbarátoknak adtuk volna ki a jegyektől visszama­radó árut, vissza kell utasíta­nom. Nagy János a 35. sz. bolt vezetője, Szolnok: A szolnoki színházlátogató közönség igen-igen igényesés szereti mindenből a legjobbat. Ezért álltak meg olyan sokan azok előtt a plakátok előtt, amelyek azt hirdetik, hogy az Országos Filharmónia e hó 18-án a Szigligeti Színházban előadást rendez, s az előadás címe: „Mindenből a legjob­bat”. Már a művészek neve Is so­kat ígér, hisz Német Marikát, Rátonyi Róbertét, Vörös Sá­rit, László Imrét, Domahídi ................. Lászlót ismerjük, szeretjük, nagyon várjuk őket. A Buda­pesti Stúdió zenekarától és Szabó Marci népi zenekarától is jó szórakozást remélünk. S hogy senkit csalódás ne ér­jen, közöl jük az érdeklődő kö­zönséggel azt is, hogy a vára­kozást még egy . órával meg­nyújtották. Vagyis 18-án nem 4, hanem 5, illetve nem fél 7, hanem fél 8-kor láthatjuk a színpadon kedves vendégein­ket. Amerikai tudósok vitája az élőanyag eredetéről Irta. Alistair Cooke AZ AMERIKAI tudomány­fejlesztési társaság a közel­múltban megvitatott egy. az élő anyag eredetéről szóló ér­tekezést. Több biológus, ócca­­nográfus, sebész és szárma­­zástani profeszor számolt be laboratóriumi kísérleteiről, — amelyek uj megvilágításba helyeztek egy régi babonás el­képzelést és azt a benyomást keltették, hogy ez az uj elkép­zelés végülis az élőanyag ere­dete helytálló elméletnek bi­zonyulhat; Arról az ősi érvről van szó, amelyet a modem biológia 1860 óta kereken elutasított, éspedig a spontán keletkezés lehetőségéről, arról az elkép­zelésről, hogy az élő anyag holt anyagból, azaz bomlás­ban levő szerves részecskék­ből származhatott. Egészen a legutóbbi időkig a neves bi­ológusok elvetették ezt az el­vet, mert azt tapasztalták, hogy az alapul vett bolt anyag mindig élő anya» csíráit vagy tojásait tartalmazza. Egyes orosz tudósoknak és mások­nak arról az állításáról, hogy holt anyagokból spontán ke­letkezett a baktérium, az volt a vélemény, hogy ez a mikro­organizmus szerkezetének na­iv elképzeléséből származik; Az illinoisi laboratórium, a columbiai egyetem és a flori­dai óceánográfiai intézet egy­­egy kiváló tudósa, csatlakozva több más tudós véleményéhez, az értekezleten a következő­ket fejtette ki: Ha elektromos töltésűvé vá­lik a metán, az ammonia, a víz és a hidrogén keveréke, úgv aminosav keletkezik és ez azo­nos a proteint alkotó részecs kékkel; AZ ÉLŐ anyagok elpusztí­tásával azonos folyamat so­rán az egyszerű vegyületek 349—737 fok Fahrenheit hő hatására egyesülnek. Dr. Sid­ney Fox floridai tudós véle­ménye szerint ilyenmódon elő lehet állítani aminosavat, vi­tamint és proteint. Hozzáfűz­te, hogy az enzimek, amelyek megindítják a vegyi reakci­ót. akkor jöttek létre, amikor a vulkánikus láva érintkezett az óceánnal. Dr. Sam Granick. a Roc­kefeller intézet tudósa azt ja­vasolja, végezzenek kísérletet azzal az elmélettel kapcsolat­ban, hogy élőanyagokat spon­tán ki lehet tenyészteni a föl­dön található anyagokból. Vé­leményem szerint ehhez sem­mi más nem szükséges, mint széndioxid, a viz és napfény, s a magnezit, — a vasérc mág­neses válfaja — végezné el a vegyi folyamatot. Granick úgy véli, hogy bolygónkon az élet valószínűleg egymiHiárd évvel ezelőtt, vagy még ré­gebben indult meg, a napfény, a viz és egy mágneses kőzet vegyi reakciójaként. DR. WALD ezeket a tapasz­talatokat abban a hipotézis­­bán általánosította, amely szerint életünk a természet rendiének megfelelően jött létre. Ha kiindulunk egy olyan világegyetemből, amely pro­tonokat neutronokat és vil lamosságot tartalmaz, végül­is megjelenik maid az élet. Az értekezleten részt vett tudósok közül egyesek már úgy egyszerűsítették ezt az el­méletet. hogy az ember a fizi­kai világegyetem természetes fejleménye, s megteremtésé­hez nincs több köze a gond­viselésnek, mint egy hegylán­colat vagy egy tó létrejötté­hez. Elbűvölő lenne, ha ez a gondolat elterjedne a világi személyek között, már csak azért a felzúdulásért is. ame­lyet a lelkipásztorok körében okozna. Szinte látjuk már. hogy Spellman bíboros fellép a szószékre, hogy megvédje a hívőket ettől a förtelmes vi­lági elképzeléstől. (A Manchester Guardian" cikke) Tudja-e hogy... ?. ? az Eifell-torotny télen kisebb mint nyáron? A to­rony csalk tavasszal és ősz­szel pontosan 300 méter ma­gas. A nap hatására az acél­váz nyáron körülbelül 50 centiméterrel megnövekszik, télen pedig a hidegtől körül­belül 40 centiméterrel össze­húzod ik. ?. ? a világ legtisztább vizű tavában, a japán! Maya-tó­ban még a 40 méter mély­ségben úszkáló halakat is jól lehet látni. ? ? -. hogy a Nap már 8 perc­cel és 2 másodperccel koráb­ban lenyugodott, amikor a nyugati láthatáron eltűnni Látjuk. — Ennyi ideig tart ugyanis, míg a Nap fénye Földünkre ér. Lusták az osztrák férjek Az Osztrák Közvélemény­­kutató-Intézet körkérdést in­tézett a feleségekhez, meny­nyire segítenek a férjek a házimunkában. Noha min­den feleség szívesen veszi, ha férje segédkezik a házimun­kában, a megkérdezetteknek csupán 30 százaléka közölte, hogy férje, vagy a család más férfi tagja segédkezik a mosogatásnál, a takarításnál, vagy más házimunkákban. A megkérdezett háziasszonyok 66 százaléka követelte, hogy férjük segítsen nekik a ház­tartásban, 24 százalék elle­nezte, 10 százalék tartózko­dott a véleménnyilvánítástól. A 'férjek közreműködése a következő munkákban kívá­natos: takarítás, edénytöröl­­getés, főzés, favágás, szén­­hordás, cipőtisztítás, bevásár­lás. A háziasszonyoknak csu­pán három százaléka közölte, hogy férjük minden munká­ban részt vesz. A körkérdéseknél kiderült az is, hogy — ellentétben más európai országokkal — az osztrák nők 80 százaléka nem vezet semmiféle feljegy­zést kiadásairól. Mi a női mun ka korhatár? Viták folynak mostanában arról, vajon Nyugat-Német­­oiszágban 60 évben vagy 65 évben határozzák-e meg a női mankakorhatárt. A nők munkakorhatára a nép jólé­te, vagy szegénysége mellett sokban függ a faji sajátossá­goktól, az éghajlattól, a föld­rajzi fekvéstől is. A női mnn­­kakorhatár Jugoszláviában 50, a Szovjetunióban, Olasz­országban, Magyarországon, Bulgáriában 55, Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Dániában és Görögországban 60, az Egyesült Államokban 62, Svájcban, Finnországban, Hollandiában, Luxemburg­ban, Lengyelországban, Por­tugáliában 65, Izlandban és Svédországban 67. Írország­ban és Norvégiában pedig 70, ■ ■­Tavaszi sportok Gyakran szokták emleget- ’ ni, hogy tavasszal megújul a természet. A hosszú tél után az emberi szervezet is regenerálódik. Elvesztett erő­tartalékait ebben az időszak­ban kezdi ismét összegyűj­teni. Tavasszal minden év­szaknál inkább kell vi­gyázni egészségünkre, kon­díciónkra; az év minden hó­napja közül tálán éppen áp­rilis—május—június hónap­ban a legveszélyeztetettebb egészségünk. Ebben az idő­ben szervezetünk igen sok veszélynek, ártalomnak van kitéve. A tél valóban kime­ríti szervezetünket. Vitamin­­tartalékaink megfogynak és amíg zöldfőzelékek, gyümöl­csök nem érnek be, nem is pótolhatók. Télen kevesebbet is mozgunk, mint máskor; a nagy hidegben sokan csak a legeikerijlhetetlenebb utakra vállalkoznak, így a mostoha időjárás ellenére szerveze­tünk „éLpubul". Emellett igénybeveszl szerveze­tünket az is, hogy át kell állítódnia egy új időjá­rásra, egy új hőmérsék­letre. — Ezért fáradtak? kedvetlenek, étvágytala­nok, ezért érzik beteg­nek magukat sokan ta­vasszal; abban az időben éppen, melyet hónapo­kon át vártak. Már a tavasz elején meg kell kezdeni a védekezést a tavaszi fáradékonyság ellen Fedeznünk kell szervezetünk vitamin— és mozgásszükség­letét, meg kell kezdenünk szervezetünk tervszerű edzé­sét, hogy elkerüljük a gyak­ran jelenkező idény ártalma­kat. Mindehhez nincs is szük­ségünk keserű tink túrákra, gyógyszerekre, kellemetlen, hosszas kezelésekre. A leg­­örömteMbb foglalkozások egyi kével, a sporttal is nagyban fokozhatjuk ellenálló erőn­ket, edzhetjük magunkat, le­győzhetjük a hosszú téli tes­­pedésből származó zavarokat, úrrá lehetünk kellemetlen fáradságunkon, szolgálhatjuk feüríssülésünk, regeneráló­dásunk. Az első enyhébb, napsüté­sesebb vasárnapon meg kell kezdenünk a kirándulást a szabadba. A természetjárás ebben az időszakban a leg-« élvezetesebb. A mozgás, a szabad levegő, a napfény szinte csodatevő hatásának eleven tanúi lehetünk. Kifá­radt szervezetünk, táguló pó­rusaink szinte szívják ma-« gukba a napfényt, a mozgás frissít, edz. Ha kimerültén ig térünk haza, másnapra már fel­tétlenül érezzük a sza­badban töltött idő, a mozgás jótékony hatását. A felmelegedéssel megkez­dődik a vízi-élet időszaka. A csónak-túrának, úszásnak, a vízi sportnak talán az év egyetlen szakában sincs olyan egészségügyi jelentősége, mint tavasszal Hasznosak azon-t ban mindazon sportágak, amelyek a szabad, friss le­vegőn gyakorolhatók, és bár megkövetelnek mozgást, nem annyit, hogy szervezetünket) túlzottan igénybevemnék. Na­gyon ajánlhatók különböző labda-játékok, a nálunk is egyre elterjedtebbé, népsze­rűbbé váló röplabda, kosár­labda, vagy kézilabda. A tavaszi sportolásnak további jelentősége az, hogy lassan, fokozatosan térünk át a nyári meg­­erőltetőbb sportszerű szó­rakozásokra. Helytelen megvárni a káni­kulát, a strandoláshoz pél­dáid tavasszal kell megten­nünk a nyári úszás edző: bemelegítő előgyakorlatait. A tavaszi sportolás tehát nem­csak kellemes időtöltés, ha­nem egészségünk ésszerű vé­delme 1st

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents