Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-16 / 40. szám

•i

t:

'luzcuMck^

Az ellenforradalmi erők

„ egyik vértanúja

MEZŐ HIKE elvtárs, az MDK lludapestt Párt bízott sáuanak titkára

Venezuelában letartóztattak

öt magyar ál-papot

1905-ben született Romacsaházán. Édesanyja korán özvegy lett és a szegény parasztasszony minden munkát elvállalt, hogy tíz gyermekét eltartsa. A nagyobb gyerekeik is segítettek két kezük munkájával a 6zűkös mindennapit előteremteni.

Mező Imre korán elkerült a szülői háztól és szabóinas lett. Mint tanomé, sajátította el az írás-olvasás tudományát is. 1927-ban küllőidre ment. Belgiumban 1929-ben lépett be a kommunista pártba és ott hamarosan a magyar pártcsoport egyik vezetője lett. 1936—1939 közt a Nemzetközi Brigád tagjaiként résztvett a spanyol nép antifasiszta szabadságharcában. Kétszer súlyosan megsebesült. A spanyol szabadságharc bukása után Franciaországba internálták, majd kényszermunkára vitték, *— 1944-ben tért vissza Franciaországba, ahol bekapcsolódóit a francia ellenállási mozgalomba.

1945 tavaszán hazajött Magyarországra. A Budapesti Pártbizottságon dolgozott, előbb az agitáció« osztályon, majd tátikára lett a pártbizottságnak. 1952-ben a SzOT termelési osztály vezetésével bízták meg. A Budapesti Pártbizottság apparátusából azért távolították el, mert a Rákosi — Farkas-klikk — amely a régi kommunistáikkal, s így a spanyol szabadságharc résztvevőivel szemben is szégyenletes bizalmatlansági légkört teremtett — „gyanús'-nak bélyegezte Mező Imrét is. Túl sokan és jól ismerték azonban az ő hűségét a párthoz, a néphez.

Mező Imre 1949-től 1953-ig országgyűlési képviselő volt. Az 1953-as választásokon Rákosiéit már nem engedték jelölni. 1953 júniusa után megkezdődött az igazságtalanságok jóvátevése. Mező Imre 1954-ben tért vissza a Budapesti Pártbizottságra, s' ezúttal a Budapesti Pártbizottság egyik titkárává vá< lasztotta. Mező Imre következetesen küzdött a huzavona nélküli rehabilitálásokért, a párt és az államvezetés hibáinak kijavításááért. 1956 júliusában, Rákosi leváltása után tagja lett a Központi Vezetőségnek;

1956 október 30-án, amikor hk eHemforradalmáirok a Budapesti Pártbizottság székházét megtámadták, Mező Imre irányította a védelmet. Élete Rtoisó óráit a néphatalom

védelméért folyó harcban töltötte. A pártiház ostroma után oltók mieg az eialjasodott fasiszta gyilkosok, amikor két magasrangú honvédtiszt társaságában fehér zászlóval kilépett a ház kapuján, hogy a fegyverletételről tárgyaljon.

Élete és halála feledhetetlen tanulság a magyar dolgozó népnek és súlyos vádirat az ellenforradalom ellen.

A történet 1951-ben Meranobam kezdődött. Megjelent öt jólöltözött magyar fiatalember, Ausztriából jövet, Varga Ferenc „tisztelendő úr’1 vezetésével. Elmondták, hogy a Mindszenty-pör idején menekültek el Magyarországról a kommunista politikai rendőrség elől.

Vezetőjük, ez a középkorú, Igen finom modorú férfi azt mondta, hogy már fölszentelt papok, és menedéket kértek Olaszországban. A menedékjogot meg is teapták s az öt magyar — Varga Ferenc, Papp Arisztid, Kőváry Adalbert, Boroníkay János és Szabó István — Meranó közelében egy kastélyban kapott szállást. Engedélyt kértek és kaptak egy jóléti intézmény felállítására. A vatikáni államtitkárságtól szereztek egy ajánlólevelet, s minthogy a levél eredetinek látszott, eszközül szolgált nekik felebarátaik megkoppasztására.

Csakhamar levelek százait küldték szét a világ minden részén lévő vállalatokhoz, egyesületekhez, stb. A levélhez mellékelték a vatikáni ajánlólevél fotókópiáját és támogatást kértek jóléti intézményük számára. Európa és Amerika legkülönbözőbb részeiből áramlottak az adományok a meranód „kegyes barátokhoz." — A környék buzgó hívei is szívükbe zárták a szegény magyarokat, úgyhogy kasszájukba csakhamar aranyeső hullott;

A dolgok szépen mentek a maguk útján, mígnem a meranói rendőrségre furcsa bejelentések kezdtek befutni a jámbor magyar papok különleges bevásárlásáról. így bővebben vásárolták a nylon harisnyákat, női fehémeműeket, s ez mégis kissé furcsa volt. Az öt pap megszimatolta a bajt és sürgősen nyomtalanul tovább állt. A kastélyban hátrahagyott holmik világosan mutatták, hogy az öt fiatalember nem volt egyházi személy;

Az öt szélhámosnak sikerült Venezuelába kivándorolnia, útközben mindenütt igénybe véve az egyházi szervezetek vendégszeretetét. Maracaiboban ismét egy villát szereztek és ifjúsági otthont nyitottak. Itt nemcsak fiatalembereket, hanem fiatal lányokat is felvettek; Ez okozta aztán a vesztüket. Egy lány feljelentette őket a rendőrségen, hogy az egyik állítólagos magyar barát erőszakot követett el rajta.

Az öt szélhámos, amikor hírét vette a feljelentésnek, motorcsónakom próbált Haitiba menekülni, de a venezuelai rendőrség clcsípte őket.

(Az ,Jl Messaffgoro“-ból).

Háromezeréves holttest

Kínában a közelmúltban, időszámításunk előtt 1788- ban eltemetett holttestre bukkantak. A koporsó piros lakikai volt befestve, faszónnel, gyantával és mésszel volt megtöltve. A nő holtteste még nem indult oszlásnak és ruházata is csaknem teljesen ép volt;

Az állam önállósdtási, kölcsön nyújtásával is Igyekszik segítségére lenni azoknak, akik az átszervezések során állás nélkül maradtak. A kölcsönök kifizetését már meg is kezdték. Folyósításokról az alábbiakat kell tudnunk:

önálló«tási kölcsönt azok a munka nélkül maradt dolgozók kaphatnak, akiket érdekképviseleti szervük — a kisiparosokat a KISOSZ — erre javasol. Kaphatnak azok is — ha a helyi tanács javasolja őket és megfelelő szakismeretük, rátermettségük van hozzá —, akik egyelőre semmilyen érdekképviseleti szervhez nem tartoznak, de pl háziipari;, nyúlás selyemhemyótenyésztést

vagy más hasonló, hasznothajtó foglalkozást szándékoznak folytatni. Feltétéi: a már előre kiváltott iparigaíllotlW 9 Tnill'Tnrfíívl

A tűz a bányában borzalmas katasztrófa, amellyel az ember nem egyszer teljesen tehetetlenül áll szemben — emlékezzünk csak vissza a tnarcinellei katasztrófára. De amitől az ember általában irtózik, az az ember akaratának parancsára rendkívül olcsó áramforrássá is válhat. A Szovjetunióban, Tula közelében mór épül az első gázturbinás erőmű, amelyet a szén. földalatti gázosításával nyert gőz fog üzemben tartani. A szénrétegekibe 50 méter mély lyukakat fúrnák, levegőt szivattyú znalc bele és ezeken keresztül gyújtják meg a szénréteget. Az égő aknában keletkező gázt a tuTbinabeleprc vezetik.

Ebben a bányában nem

Megkezdték az önállósítási kölcsönök folyósítását

engedély és a munka megkezdéséhez megfelelő helyiség, vagy munkahely.

A kölcsönt igénylők a hozzájuk legközelebb lévő OTP Bóknál kérjenek hiteligénylő lapot és a hozzátartozó „javaslat” című nyomtatványt A 2000 forinttól 20.000 forintig terjedő kölcsönhöz megtelelő fedezet Ml. A fedezet ingatlan vagy ingó vagyontárgy Is lehet (békekölcsönkötvények és két kezes jótállása). A kölcsön összegét öt éven belül 5 százalékos kamatával együtt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. Az első részlet a folyósítást követő 3—6 hónapon belül fizetendő.

A kitöltött és hitelesített nyomtatványokat az OTP illetékes fiókjához kell beadni, ahol a kérelmet elbíráljak. Ha azt jogosnak tartják, a kölcsönt napokon belül folyósítják.

tesznek sem tárnák, sem vágányok, sem szállítószalagok. Egyetlen ember száll le a bányába. A földalatti tüzet a föld felszínéről szabályozzák: ha túlmagas a gáz hőfoka, vizet vezetnek a fúrólyukakba, amely lehűti a gázt. Az első gázgarjerátor számára száz lyukat fúrnák és öszszesen 20 lem hosszú csővezetéket fektetnek le. A telepen, amely egyben bánya, gázüzem és erőmű, egy azonos teljesítményű gőzerőmű személyzetének csak egy harmadára lesz szükség. A gázturbina áltál fejlesztett áram lényegesen olcsóbb lesz, mint a gőzturbinák által termelt vilamosetnergia.

(Az „österr. Voliksstim-Rendőrségi közlemény

A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere a 2/J957. számú rendeletével (megjelent a Magyar Közlöny 1957. évi 19. számában) elrendelte valamennyi 15 éves, vagy ennél idősebb azon személyek lakás kijelentését, akik 1956. október 23 után

a) külföldre, vagy ismeretlen helyre távoztak.

b) eltűntek,

c) meghaltak.

A lakáski,jelentés végrehajtásához szükséges kijelentőlap nyomtatványt azok a rendőri szervek, vagy tanácsi végrehajtó bizottságok bocsájtják díjmentesen a kérelmezők rendelkezésére, amelyek a lakás ki- és bejelentkezéseket már korábban is végezték.

A lakáskijelentő lapokat az állandó lakóhely szerint illetékes városi, járási rendőrkapitányságon, rendőrőrsön, ahol ilyen nincs, a községi tanács végrehajtó bizottságánál 1957. február 20-ig kell benyújtani. A kijelentőlapot benyújtás előtt a lakónyilvántartókönyv vezetőjével alá kell íratni.

A lakáskijclentés végrehajtására kötelezett a külföldre, vagy ismeretlen helyre távozott, eltűnt, vagy meghalt személy személyi igazolványát a lakáskijelentés végrehajtásásához vigye magával. Amennyiben a személyi igazolvány nem lcnno meg, akkor a lakáskijclcntést anélkül is végre kell hajtani.

A kijelentés végrehajtásának igazolására az illetékes szerv a kijelcnlölap IV. számú szelvényét visszaadja, A szelvényt meg kell őrizni.

A lakáskijelentés teljesítésére köteles:

a) a külföldre vagy ismeretlen helyre távozott, eltűnt, illetőleg meghalt személlyel közös háztartásban élt közvetlen hozzátartozó (szülő, házastárs, 16 éven felüli gyermek), vagy törvényes képviselő (gyám, gondnok), vagy

b) a szállásadó, illetőleg

c) a háztulajdonos vagy megbízottja (házfelügyelő, gondnok).

Aki a lakáskijclentés végrehajtását elmulasztja szabálysértést követ el és 100 Ft-lg terjedő pénzbírsággal sújtható.

Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság

r ■

Uj szovjet motorkerékpárok

Tuiában befejezték a „Tule —200” típusú motorkerékpárok kísérteti példányainak szerelését

A motorkerékpárokba 200 köbcentiméteres, kétütemű motorokat építenek be. A 8 lóerős motor óránként 90 kilométeres sebességgel is haladhat. Üzemanyagfogyasztása 100 kiiométerertként három liter. Tankjában több

mint 400 kilométernyi útra elegendő benzint tárolhat. A motort kisebbített átmérőjű széles abroncsokkal látják eh Az új jármű nemcsak aszfaltozott, hanem földutakon is akadálytalanul közlekedhet: Hamarosan megkezdik a „Tula—200“ sorozatgyártásét.(A Szovjet Táv. Iroda közleménye.)---------------■ —...........................

Részeg volt? Söpörjön utcát!

A Szovjetunió általános hadjáratot indított a rendzavarók, részegele és rendetlenkedók ellen. Mint a kazahasztáni Pravda közli, a napokiban a milícia huligánkodás miatt őrizetbe vett egy újságírót, egy főiskolai hallgatót, egy főmérnököt és az egyik minisztérium főtisztviseiőjét, mert az utcán botrányt okoztak. Az új kormányrendelet értelmében a négy férfit rendetlenség, résaegeskedés és békés járókelők molesztálasa miatt 15 napi utcaseprőére ítélték; A rendelet ugyanis kimondja,

hogy csendháborítóéért és botrám yokozásért 15 napig terjedő közmunkára lehet elítélni a bűnöst.

Nem less többé jégeső ?

N yugat-Németországban hosszabb idő óta érdekes kísérleteket folytatnak, amelyek a jégeső „felszámolására’1 irányulnak. A francia Rouby találmánya alapján 18 ezer különleges rakétát lőnek ki a jeges felhőkbe. A rakéták hatáséra a jégeső egészen parányi jégkristályokká változik.

Néhány szó a pedagógusok védelmében

TUDOM, mi a fogadatlan prókátor fizetése, s szeretném remélni, hogy az enyém is csak az lesz. Azt is tudom, hogy nagyon népszerűtlen feladatot vállalok, amikor szót emelek az általánosain cs megyeszerte úrrá lett pedagógus-ellenes hangulattal szemben. Ifegy mégis megteszem, arra igazságérzetem, a nevelés ügye iránt érzett tiszteletem, ifjúságunk útja, jövője iránt érzett aggodalmam egyaránt kötelez, s feljogosít rá a szocialista nevelés terén eltöltött tizenegy esztendőm.

Hogy az említett pedagógus-ellenesség él a megyében is, erről — azt hiszem — nem kell meggyőznöm senkit: a pedagógusok a bőrükön érzik, a társadalom pedig újságok hasábjairól, hivatalos szervek s egyének megnyilatkozásaiból tapasztalja. Nem vitatom, hogy egyes pedagógusok megnyilvánulásai, tettei, szavai méltán, keltettek jogos felháborodást. Az is kétségtelen tény, hogy akadt egy-két nevelő, aki a katedrát a politikai szószékkel cserélte fel az ellenforradalom napjaiban. (A sore iróniája, hogy leginkább azok, akik politikusoknak sem bizonyultak jobbnak, mint nevelőnek.) S méltán nyeri el büntetését, aki vétett a nép ellen, vagy kormányunk rendteremtő erőfeszítéseivel szemben ténylegesen fellépett — akár röpcédula gyártással, akár uszítással tétté azt,

Nem érthetek egyet azonban az általánosítással: egyes megtévedt emberek hibái miatt százak elítélésével — akár burkolt véleménynyilvánítás, akár nyílt fenyegetés formájában történjék is az.

Hogy ne essem az „általában beszélők” hibájába, lássuk a tényeket. Kezdjük az enyhébb vádakkal:

Gyakran elhangzik a vélemény: „Csalódtunk a pedagógusokban. Nem álltak hivatásuk magaslatán az októberi napokban.” Kétségtelen, hogy együtt mentek a kezükre bízott fiatalokkal a tüntetésekben, s az sem vitás, hogy a legtöbben örömmel mentek ott. Ezért elítélni őket nem lehet, hiszen a tüntetésben kirobbant elégedetlenség forrásai jogosak voltak. A menetben egyébként nem csak tanulók és tanárok voltak. Viszont az is tény, hogy a tanulóifjúság éppen nevelőije jelenléte miatt is mindenütt fegyelmezetten viselkedett.

Azért sem ritka a felelősségrevonás, hogy leszedték a csillagot az iskolák homlokzatáról. Vajon másutt nem tették meg ugyanezt mostani felelősségrevonás nélkül?

RÉSZT VETTEK többen a „forradalmi bizottságokban” s nem tiltakoztak egyes helyi vezetők leváltása ellen, sőt megszavazták azt, Tehetett-e egyebet (Hangsúlyozom, most az „átlag” pedagógusról beszélek, aki sem jobb, sem rosszabb másoknál: ember, emberi gyengeségekkel.) hiszen, mint a falu írástudóját, őt is bevonták a tanácsba, s ember lévén, nuki is eszébe juthatott sok sérelem, baromfiösszeírással vagy erőszakos tsz-agitációval eltöltött kínos óráktól kezdve az öntiszteletére, önmaga által megrendezett „Pedagógus nap”-ig. Vagy egyszerűen gyáva volt szembeszállni a hangoskodókkal. Az vesse rá az első követ, aki azokban a napokban nyíltan ki mert állni ellenük.

Akadtak — gondolom — hazafias szónokok is közöttük, s a hazafias érzés felszínre törése őszinte volt. Hogy részleteiben nem felelt meg a szocialista hazafiság-proletár nemzetköziség magasztos eszméjének (pedig hej, de sok jegyzetet készített róla, s menynyit izgult miatta ősz fejjel a konferenciákon) azok felelősek érte, akik tíz éven át

sovinisztának nevezték, ha azt merte mondani, hogy a Tisza a legmagyarabb folyó, s kozmopolitának, ha a repülőgép feltalálását a Wright-fivórek nevéhez fűzte.

Most nézzük a súlyosabb vádakat! Súlyosabbak, mert nehezebben konkretizálhatok, s éppen ezért nehezebb is védekezni ellenük. Itt van mindjárt egy nevelő számára a legfájdalmasabb vád: a lélekmérgezés, az ifjúság megrontásának vádja.

NEM VONHATOM kétségbe, hogy a novemberi fegyveres harcok idején s még azt követően is, nem hangzottak el egyes forrófejnek szájából meggondolatlan kijelentések. Előfordulhatott, hogy tanítás közben is használtak meg nem felelő kifejezéseket, amelyeket aztán a tanulók felnagyítva vittek tovább, Nem a felelősség súlyát akarom csökkenteni, amikor utalok arra, hogy a novemberi eszmei-politikai zűrzavar, az események tisztázatlansága, helyes értékelésének hiánya hány ember fejét s lelkét zavarták meg. De azt is látnunk kell, hogy a „sztrájkos” napokban a nevelők mindegyike végezte munkáját, együtt tartotta a rábízó ttokat, mert kötelességének érezte a gyermekek megóvását a külső behatásoktól, s hogy megyénkben november közepe óta megszakítás nélkül folyt a munka, a kiesés okozta hiányok kettőzött erejű pótlása. Gyerekszemek, tudásra éhes tekintetek előtt nem játszhat ülősztrájkot a nevelő.

Legfeljebb iskolalátogatásaim tapasztalataival tudnám bizonyítani, hogy nevelőinket sokkal Inkább lefoglalja a tananyag lényegének közérthető átadása, a tanulóknak az utca s olykor a szülői ház ellentétes hatásától való megvédése, mintsem — esküjükkel is ellentétben — lélekmérgezéssel „foglalkozzanak”. Ezért tartom helytelennek s nem eléggé átgondoltnak Rimovszki elvtársnő felszólalását (Népszabadság 1957. február 13. szám Urbán Ernő cikke) „ ... a szülők már attól félnek, hogy négy-öt esztendős korukban fegyvert fognak a gyermekeik”. Feltételezíhető-e, hogy az az óvónő, aki életalapjává fogadta a szeretet szent igéjét és sokszor még a saját családjától meglopott szeretet melengető sugarait is a kicsinyekre szórja, az öldöklésre, a rombolásra, a halál igéire tanítsa az újhodó élet piciny palántáit?

LÉNYEGÉBEN hasonló vád érte a nevelőket a hitoktatás bevezetésével kapcsolatban is. Újságcikkek sora vonultatott fel kirívó eseteket az ország különböző sarkaiból: Az érintett pedagógusok felelősségét nem vitatom, de való-e becsületben megőszült, nemzedékek hosszú sorát derék polgárokká nevelő igazgatókat szóban vagy írásban kipellengérezni azért, mert a vonatkozó rendelethez ragaszkodva „szervezték” a hitoktatást?

Az is kétségtelen tény azonban, hogy fiatalságunk fegyelme meglazult, tekintélytisztelete csökkent, önfejűbb, meggondolatlanabb és akaratosabb lett. Ezért egyértelműen csak a pedagógusokat hibáztatni ismét túlzásnak tartom. De vajon mennyit segít, vagy segít-e egyáltalán a fenti hibán, ha a tanuló szem- vagy fültanúja nevelője emberi méltóságában való meggyalázásának? „Jobb belátásra”, jobb nevelésre ösztönziik-e a pedagógust a gyalázkodó hangú névtelen levélek, a meghurcolások, a megfélemlítés különböző módozatai, s ha más nem, az egy kalap alá vétel, a hibás általánosítás, a ki nem mondott gyanúsítás?

Amit a fentiekb_n elmondtam az „audiatur et altera pars”, a „hallgattassák meg a másik fél is” elve alapján tettem abból a célból, hogy újra megtalálja egymást, a társadalom és az iskola egymás felé nyújtott keze, hiszen bármennyire vitatkozunk is, nem lehetünk meg egymás nélkül.

S MINÉL ELŐBB történik u dg e kézfogás, a kölcsönös sérelmek hánytorgatása helyett a megbékélés, az együttműködés, annál nagyobb hasznát látja annatr mindannyiunk közös ügye: ifjúságunk szocialista nevelése, Szurmay Ernő

I

t

Óriási íráxmű a föld mélyében