Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-14 / 38. szám

1967; február M»- luiemdm^ 5 Mi aast keveset használják mégis sokai {izeinek érte ? Olyan készülék, amelyről már írtak tucatnyi szatírát, zengtek odá*, talán drámának is volt már hőse. Szerte a vi­lágon ismerik, percenként át- IcozzáJc feltalálójával együtt. Kígyót-békát rákiabálnak, ha rossz (és mikor nem az?) mégis nagyon hiányzik ez a feketeköntösű, köznyelven te­lefonnak nevezett készülék. Jogosan merül fel a kérdés, érdemes-e a róla szóló több kötetnyire rúgó írásművek számát növelni? Engedjék meg még az egyszer, mert most kivéte'esen nem számta­lan hibája kerül pellengérre.' Hibáról itt szó sem lehet, mert a készülék, melyről szó lesz —r egészen különleges tu­lajdonsággal rendelkezik. Pl. nem történhet meg véle, hogy egyórás nyoggatással a Lóhúsfeldolgozó Vállalattól kezdve a Kutyabarátok Egye­sületéig mindent behoz, csak a hívott számot nem. A hall­gatóban sem csendül fel sür­gős esetekben a foglalt jel idegtépő muzsikája. Itt csak egy rövid tárcsázásra van szükség és a hívott fél máris jelentkezik. Eközben nem esik meg az sem, hogy a hallgatót felemelve behízelgő női hang Cuncimókuskának nevez, szemrehányásokkal vegyes szerelmi vallomást tesz és megemlíti, hogy a randevún való pontos megjelenés tipi­kus női tulajdonság. Egy bá­tortalan „talán téves kapcso­lás” kidadogásával a nyájas szóözem azonnal kiapad és al­jas telefonbetyárnak titulál­ják a telefonálót, külön élve­zetként. Szóval a mi készülékünkkel ilyen eset nem fordulhat elő mert közvetlen vonalon kap­csolódik a gyár és egy bizton­sági szerv, a tűzoltóság kö­zött. Számtalan jótulajdonsá­­ga ellenére ezt a telefont még­sem használják gyakran, csu­pán hetenként egyszer-két­­szer tartanak vonalpróbát Üzembentartása mégis igen költséges, mert előfizetési díj­ként 500 beszélgetés diját sze cti be szemrebbenés nélkül a pásta. Már többízben kifogásolták a vállalatnál — mondván hogy olyan szolgáltatásokér fizetnek, amit igénybe sew vesznek. Végülis a Posta Ve­zérigazgatósághoz került az ügy. Igen egyszerűen el is in­téződött, kinyilatkoztatást nyert a 100 015/1956. sz. alatt, hogy a Távbeszélő Üzletsza­bályzat 3. §. 25. pontja és a 13. §. szerint a vitatott tele­fonvonalat helyi közvetlen Amikor Heltai Jenő írói munkássága elkezdődött, Bu­dapest jelentős mértékben német város volt. A német­nyelvű kabaréik, mulatók több jegyet adtak el, mint a magyar műsorral játszók. Több német könyvet adtak ki, 'több német újságot olvas­tak. Irodalmi kiválóságok éppúgy írtak németül, mint magyarul. (Dóczi Lajos pél­dául). A számbelileg megnőtt polgárság nagyrésze szintén német; Azért keleti ezt Ily erősen kihangsúlyozni, mert Heltai Jenő írói értékének nem Ms részét az a harc je­lenti, melyet a költő d fővá­ros magyarságáért folytatott. A pesti Itó és költő szólal meg benne — ő az első, aki a magyar fővárost belülről nézi, nem a jövevény szemé­vel, hanem szülötteként ír róla; Magyarul a magyarok­nak; Chansonokat, kuplékat, dalokat, dalszövegeket (ké­sőbb piLa „János vitéz” vers­­szövegeit), sok-sok cikket, humoros karcolatot; Aztán regényt és drámát i9; A pesti nép nyelvén ír, úgy, ahogy ők beszélnek. Kicsit nyelv­újító is volt éppen ezért. (Zárójelben: néhány új szó is a nevéhez fűződik, így például ő honosította meg a mozi szót). Témáit, alakjait Budapest életében keresi, «man hozza felszínre és ti­pizálja pompás művészi esz­közökkel. Heltai Jenő örökí­tette meg először a pesti ut­cát, a grundokat, a bérka­szárnyák hideg tűzfalait, a íázlámpás éjszakákat, bána­tos és víg szerelmeseket, kömnyűvérű bohémeket, kó­­niikjos nyárepolgárokait. Egy ideig ismeretlen élet, kör­nyezet, világ születik a tolla nyomán — sajátos romanti­kával, jellemző humorral, sőt ha kell, könnyed cinizmus­sal; Gondoljuk meg, mindezt abban az időben, amikor Vajda János a Mont Blanc örök haváról énekéi, a szere­tetreméltó, de nagybeteg Re­­"iczky és az alig méltányolt Komjáthy Schopenhauer! és metafizikus ihletettségű ver­sekkel ajándékozza meg az irodalmat; Ebben az Időben kopogtat be Kiss Józsefhez, a Hét szerkesztőségéibe. Hel­tai, tarsolyában a fenti Jel-HELTAI JENŐ HÍREK Lemzett versekkel, a Kató iátokkal. Üj hang, új téma — nem csoda tehát, ha a M- tűnő szerkesztő örömmel fo­gadja a fiatal írét; Tévedés ne essék, amikor Heltai Budapestről ír, a tisz­tes polgárokról, pincérekről, kofcottokról, színészekről, hír­lapírókról „és más. csirkefo­gókról“, nem egyhangú di­csőítésként rójja sorait; Az irónia, az előbb említett köny­­nyed cinizmus ott bújkál a sorok között. Sokszor tűzi céltáblául a polgári áiszen­­tességű s pokoli gúnnyal ál­lítja fejetétejére „a tisztes polgári morált.“ Persze, az sem igaz, hogy valami forra­dalmi, proletártarbalomma] megtöltött líra lenne Heltaié. Nem, ilyet a költő nem is tű­zött ki magának feladatul, a nagyváros proletárjainak hangja az irodalomba még nem is robbant be; írói munkásságának egyik legcsodálatosabb, legmara­­dandóbb jéHemvonása a hu­mor. A humor H el tain ál so­hasem öncél, mindig mélj igazságot hirdet véle — leg­alább is elgondolkoztató ta­nulságot. Nemcsak a költi Heltaira, a prózairó Heltalrr is jellemző az egyéni, kitűnt humorérzék; Az ismert Ja­guár című regénye pompái példa erre. A humor mellet nem egyízben ismét rezig­nált, csendes hangot is meg­megüt. Különösen akkor lesz szomorkás hangú, ha önma­gáról, életéről vall. Igen, alapjában derűsen látja az éflietet, de mégis a könnyed­ség, a derű mögött ott hú­zódik a 'tudat: valahogy nem jói van ez az egész világ be­rendezve. Kárpáti Aurél írja Hel tál­ról, hogy a félmúlt Budapest valóságos hisztórikusH; Per­sze az a város kissé eltűnt, áldozatul esett a világhábo­rúknak, de a költő műveiben fellelhetjük,- mert — ismét csak Kárpáti Aurél szavaival élve — a költő történelmet írt Nem cfcnyomozó törté­összeköttetésnek kell tekinte­ni. A vállalat a •döntést tudo­másul vette, hiszen nem is vi­tatta soha, hogy a távbeszélő vonalat nem tekinti „helyi közvetlen összeköttetésnek”. Azt atomban ma sem érti senki (mert erre magyarázat nem érkezett), hogy a tűzjelző telefonvonalért, amelyet alig használnák (és az vobna ám a baj, ha használnának), miért kell annyit fizetni, mint egy közönséges telefonért, mely­nek minden előnye és ideg­borzoló >,örömé’’ élvezhe ő. Lehetséges, hogy a kalkulá­ciónál az idegek megnyugta­tásának költsége is figyelem­be vétetett. Ha valaki ráncéi, hol ta­lálható e drága, de a telefon összes rossztulajdonságaitól mentes készülék, a Tisza Bú­torgyárban érdeklődjék. Agár A nap kél; 6.53 h-kar, nyugszik 17.04 h-kar. A hold kél: 17.15 h-kar, nyugszik 6.10 h-korj Idő,fúrás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: túlnyomórészt felhős idő, több helyen kisebb eső. Mérsékelt déli-délnyugati, holnap a Dunántúlon meg­élénkülő nyugati-északnyugati szél. A hőmérséklet lényege­sen nem változik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet csütörtökön 5—8 fok között. (MTI) — A Megyei TTTT Szer­vezete nyelvtanfolyamokat indít kezdők és haladók ré­szére: — Angol, olasz, cseh: orosz, francia, román, német, szerb, görög és latin nyelv­ből. Egyéb nyelvekből is in­dul tanfolyam, ha elegendő jelentkező lesz.- A tanfolya­mokon bárki részit vehet: Idő­tartam 4—4 hónap, heti 2 órában. Részvételi díj 80 fo­rint, két részletben is fizet­hető. — Jelentkezni lehet a TTIT megyei titkárságán, na­ponta 9—18 óra között 1957; február 25-ig. Cím: Szolnok, Kossuth tér 4.1. em. 1. Tele­fon: 20—78, 16—28.--Szolnokon megkezdődött a Tisza-hídtól a Tiszti klubig terjedő útszakasz burkolatá­nak rendbehozatala? —i Jugoszlávia Rijeka ki­kötőjébe befutott az a hajó, amely az Amerikáiból és Ka­nadából Magyarországra fel­adott csomagokat hozza; Ezekért, amennyiben a meg­engedett mennyiségű ruha­neműeket, vagy élelmiszere­ket tartalmazzák, nem kell vámot üzeni. A vámkezelést végző személyzetet harminc fővel megerősítették, hogy a tengerentúlról és az európai országokból most érkező cso­magok *—i amelyek száma na­ponta mintegy hatezret tesz ki —. miinél rövidebb idő alatt eljussanak a címzettek­hez; — A párizsi Stúdió 43 film­színházában nagy sikerrel újjították fel Éránk Capra 1938-ban készült világhíres filmjét, amelynek Budapes­ten „Becsületből elégtelen" címmel voflit igen nagy sike­re; A film az amerikai de­mokrácia maró szatírája: —< Jászalsdszentgyörgyön törpe vízierőmű épül, amely 2 év múlva biztosítani fogja Jánoshida és Jászladány víz­ellátását is.-- Csei keszöllőn az idén te megrendezik a hagyományos tűzoltóbált. 12 új filmét mutatnak be március hónapban * ügyesen tömöríti a rendező a híra­dószerű bemutatásba, azonban ké­sőbb a film unalmassá váUk, túlsá­gosan részletekbe merül. Annál kellemesebb meglepetés volt az „OLMAR BŰNE” című csehszlovák ifjúsági film. Igen fon­tos• problémát dolgoz fel, ötletesen tárja a néző élé, a léha ifjúság is a komoly fiatalok találkozását. Nagyszerű a film fényképezése, az alulról történő felvételek hatásosak. T/omóly sikerre tarthat számot Ja. Femcmdel főszereplésével a „DON JUAN” című színes francia filmvígjáték. Káprázatos színek, eredeti francia humor, na és Eer­­nandel művészi játéka jellemzői a filmnek. Ez a francia filmalkotás az eddig bemutatott legjobbak .közé sorolható. Még egy francia fűm kerül be­mutatásra márciusban, „KÜLVÁ­ROSI SZÁLLODA” címmel. A pe­rem-Párizs életét mutatja be, azzal a közvetlenséggel és igazmondással, amely a francia filmekre annyira jellemző. Egyszerű a film feldol­­gozása, a szereplők játéka és a ren­dezés a nagy francia filmek közé emeli. Március hónap egyik legragyo­­góbb filmje a „KARNEVÁLI ÉJ” című szovjet filmalkotás. Eze­ket a sorokat minden túlzás nélkül írom, valóban régen nem láttam ennyire könnyed, remek humorú, HtatVró Rlnmmalekgt, «nrarts MOKÉP ŰV február 5- és 6- ált tartotta szokásos havi saj­tó-filmbemutató ját Budapesten. Két nap alatt 12 film pergett le sze. ütünk előtt, amelyeket márciusban mutatnak be filmszínházainkban.. Az első film, amelyet láttunk, a t,DR. DANWITZ HÁZASSÁGA” című nyugatnémet filmdráma volt. A film igen emberi, bővelkedik az érdekes részletekben (sürgős ope­ráció, tiltott műtét, stb.). Témája igen komoly, művészi értékben méltó társa az eddig megjelent és bemutatott orvosi filmalkotások­nak. Sorrendben a következő a „VAR­SÓI SZIRÉN” című színes lengyel mesefilm volt. Témája nagyon jó, a színösszeállítás is figyelmet érde­mel, azonban a témafeldolgozás gyengén sikerült. A meseszerűsé­get kiábrándítóan szakítják meg a rendezési hibák, valamint a miszti­kus változások primitív megoldá­sa. A film az „összecsapottság“ ér­zését kelti a nézőben, ettől függet­lenül gyermekek számára élmény­szerű. Ugyancsak csalódást keltett a „JÁTÉK AZ ÉLETÉRT’ című csehszlovák játékfilm is. Nagyon jól, robbanékonyon kezdődik, a má­sodik világháború előzményeit reálisan kritizálja azokat az embe­reket, akik szemellenzővel járnak ét nem veszik figyelembe azt, hogy « ma fiataljai robbanékony, pezs­­gővérú emberek, akiknek nem min­dig az irányvonal az éltető elemük. Akik számára nemcsak ez jelenti az egészséges fejlődést, hanem a mértéktartó, könnyű, vidám szóra­kozás is. A film zenéje a modern jazz, szereplői csinos fiatal lányok és fiúk. A ragyogó színezésű, kitű­nő rtndezdsy. film nagy siker váro­mányosai AH szereti az állatokat, kivált­képpen a kutyákat, jól fog szóra­kozni, ha megnézi az „ELVESZETT NYOM” című színes csehszlovák filmet. Egy kutyáról szól a történet és egy-két témabeU zavartól ette­­kintve, jó filmnek mondható. két nap utolsó játékfílmbe­­mutatója a nyugatnémet „SAN SALVATORE” volt. Orvosi témájú, nagyszerű rendezésű fűm, tele drámai konfliktusokkal, ama­­lyek egészen végig feszültségben tartják a nézőt. A művészi tájfeb vételek és a téma kitűnő feldolgo­zása az év nagy filmjei közé eme &. A fentieken Hvűl bemutattak még három kisfűmet; mind a há­rom színes, magyar produkció. A „PÁZMÁNY LOVAG" nagyon jól sikerült, művészi balettfilm, a leg­jobb magyar balettozók szereplésé­vel. Változatos és érdekes még az „ANGOL KÖZÖNSÉG ELŐTT cí­mű kisfilm, amely az Állami Népi­együttes angliai szereplését mutat­ja be, ötletesen fényképezett és tar­talmas a „LONDON” című, tájé­koztató jellegű kisfilm is. A két nap műsora igen változatos volt, láttunk kevésbé sikerült film­alkotásokat is, azonban a többsége feltétlenül nagymértékben kielégíti majd a filmszínházat kedvelők igé­nyeit. *=* himer ss * netíró persze, hanem a ma­­gasabbrendü, sokszor való­ban bölcs humor szemszögé­ből tekint szót maga körül, minden konfliktust feloldó mosolygó filozófiával, a meg­értés és megbocsájtáis emberi fölényével. Stílusa külön kis tanul­mányt érdemelne. Egyik jel­lemzője a báj, a tudatos gon­dosság. (Különösen a verses darabjainál). Báj, kettem, grácia minden szava — így : írtak róla régi kritikusai. ■ Mondatfűzéseit többízben az . a vád érte, hogy pongyolák: ! Heltai pongyolasága is tuda­­; tos, mert jellemzi vele fígu­­. ráját; De legtöbbször, ami ! felszínesen tekintve pont* , gyola-stflusnak tűnik, nem . más, mint sajátos, jellemző i mandaftfűzés; A jó író egyik eiengedhe­­! tetten sajátossága az, hogy miiként tud saját élményeiből : kiindulva általános emberi . mondanivalót kovácsolni, és tovább — miként tud kisza­­^ kadmd saját élményeiből és a ‘ mások által elmondott, átélt történeteket úgy önmagába | forrasztani, hogy azokat mégis j emberi hangon, egyéni ér­zésvilággal ültesse át az iro­­! dalom termő talajába; Heltai 1 Jenőre mindez elmondható: ' az egyéni élmények legtöbb­­’ szőr általános egyetemes em­­_ bérivé nőnék, a kicsiny, lát­szólag szürke események mögött bölcs igazság húzódik meg; Kitűnően meglátja a kis eseményéket, megérzi az utat, melylein ez a kis ese­mény elindulva naggyá nő. S mdndeat természetesen szellemesen, ügyesen és mű­vészien ábrázolja.­Szólni kell még arról is, hogy Heltai már hatvanéves, amikor a verses színjátékai­val egy új stílust, új műfajt teremt. Itt válik az író iga­zán halhatatlanná. S legin­kább „A néma levente'* című verses játékával. Huszonegy évvel ezelőtt volt a darab bemutatója, pontosan 1936 március 20-án. A kritika szinte osztatlan tetszéssel fogadta, a közön­ség tombolva ünnepelte a da­rab két főszereplőjét: a Ziliát alakító Bajor Gizit és a néma leventét megformáló Törzs Jenőt. A darab azóta is majd­hogynem szünet nélkül a színházak műsorán szerepel, jelezve, hogy a közönség szí­vébe fogadta a romantikus, renaissance játékot. Mit hirdet „A néma le­vente?” A szerelem csodála­tosságát, a jellemek állhata­tosságát, az élet szépségét. Hirdeti, hogy mély érzések nagy tetteket szülnek, hogy az erős szív minden akadályt legyőz, csakhogy a szenve­dély beteljesedjék; S mindezt könnyed vers eléssel, mosolyt fakasztó humorral, . precíz, tiszta rímekkel. A férfi sze­relme, igaz, nagy szerelme mellett tesz hitet a költő, mely nagyon sok mindenre képes. így van: ez egyszarcsak el­jön a nagy szerelem, s akkor minden megszűnik körülöt­tünk, niem számít erény, val­lás, nevelés, előre tervezeti ideál, nincs semmi, csak égj van: a szerelem. Híves László Tudunk szeretni. Tűrni szárny szegetten. Panaszt, keservet, kínt elfojtva állni. Meg nem inogni, történjen akármi. Szenvedni némán. Várni árván, összeszorított foggal. Hinni mégis, Hogy kiderül a legsötétebb ég is. Tied vagyok ma... A tied ma nádszál Derekam. Ajkam. Selyme szöghajamnak. Többet adok, mint valaha kívántál. Kértél, levente, asszonyodnak És én nevettem zavarod, lila éjszaka csókolni foglak, A szeretőd leszek, ha akarod. V van: ez egyszercsak él- Iá« _ ' Zma megmosolyogja, s nem hisz; A fiatal özvegy gőgös és rideg, s feltételit szab. Súlyos feltétéit, a né­maságot. De Mátyás király kedvenc leventéje állja i próbát. S Zilla érzi, hogy le győzték:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents