Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-14 / 38. szám

ÍJ£7, február J4, „VILI BÁCSI" - meg az 51 lány A következőkben egy pe­dagógusról lesz szó, F, Vil­mosról, vagy ahogy becézik: s.Vili bácsiról”, a jászberényi Mezőgazdasági Szakiskola tanáráról. Hőbb nézzük a puszta té­nyeket: Október 23-án a jászberényi 2 éves Mezőgaz­dasági Szakiskolán ötvenegy hallgató volt. Az események, illetve a hosszú szünet után ma mindössze: tizenhárom van. Ilyen nagyfokú lemor­zsolódás az ország egyik szakiskolájában sem történt. A számokból világosan ki­tűnik, itt nem arról van szó, hogy a hallgatok nem akar­nak tovább tanulni Más okok is közrejátszottaké — Nézzük ezeket az okokat A Szakiskola pedagógusai kétségtelenül követtek el ki­­sebb-nagyobb hibákat Nem tartottak a szünidő alatt ál­landó kapcsolatot, levelezés, vagy egyéb formában a ta­nulókkal. Nem készültek fel eléggé a tanulók fogadására. Nem mondták el, hogy a me­zőgazdasági szakoktatásnak igen is van jövöje. De még lehetne egyéb hibákat is fel­sorolni Egész sor tény igazolja azonban, hogy az irikoia fel­­bomlasztását egy pedagógus helytelen magatartása nagymértékben befolyásolta. Ez a pedagógus F, Vilmos. Hogy világosan lássuk a té­nyeket, „Vili bácsiiról” né­hány dolgot el kell mesélni. A tantestület tagjai egyön­tetűen úgy vélekednek róla, hogy összeférhetetlen, önfejű és helytelen pedagógiai mód­szereket alkalmazotti Nem követelte meg a tanulóktól a rendszeres felkészülést: Egé­szen gyenge feleletekre is jó jegyeiket adott; Lakásán tea-délutánokat rendezett a lányoknak, sőt néhány kivá­lasztottat saját zsebén mo­ziba vitt és így továbbíii Persze arról nem szabad közben megfeledqeani, hogy a jó jegyekért némi ellen­­szolgáltatást is követelt. Illet­mény földjét és kertjét a lányokkal műveltette megj Október 23-án a tangazda­ság Munkástanácsával — amihez különben semmi köze sem volt — kineveztette ma­gát az iskola igazgatójának. Jelen volt — amikor az is­kola könyvtárában lévő po­litikai könyveket, szovjet szépirodalmat teherautóra rakták és kiszállították a tan­gazdaságba és máglyára rak­ták. Az egyik pedagógus fe­lesége megjegyezte ekkor, hogy előbb Jönéhtayvo « a lakásán keresték fék Ettd a naptól kezdve még a bejöt­tek között is az a hang ütött^ fel a fejéit, hogy nem érde­mes tanulni; így rövidesen újabb 10 hallgató hagyta el az iskolát olyanok, eküknek mér mind­össze 3—4 hónap hiányzik a II; év befejezéséből; Ei Vilmost a Földművelés­ügyi Minisztérium elbocsá­totta, még a tanítás megkez­dése előtti — Természetesen azok a lányok, akük között népszerű volt, sajnálták és sajnálják. Pedig ez äyten pedagógusra nem sok szüksége van népi demokráciánknak: —vAg^m Teljesül a X. kerület régi kívánsága: Üzlet épül a „KiscjyepefV 40 ezer forint megvan, ami­kor az klS engedi, megkezd­­jilk ax építést, Jüínim elsejé­vel át akarjuk adni a kész bottot, hagy berendezhessék. Tervünk nagyjából készen van, e a pénzünk fa elég lesz, mert bontott anyagból is dolgozunk. Tehát takaré­koskodunk, de a X, kerüle­tiek régi kívánságát te kiélés gítjük; kapnak egy szép bol­tot.' Tömören, röviden így hang­zott Király Lajos városi fő­mérnök tájékoztatója, amely­nek nyomán elindultam a „Kisgyepre”, ahol ez á rég óhajtott bolt épül majd, A kis gyepiek sok jogos panasza közül ar, elsők na egyik sarkot lefogagja; illata viszont az egész helyi­sége* urálija. Nem tarthatnak tésiita, vagy keksztélét, — mert meg sem veszik, vagy aU megveszi, panaszkodik, hogy a petróleum szagtól ehetetlen, Krumpli, zöldség? Minden­napos szükséglete lenne * környező családok konyháén nak, hisz a piac is messze van, Jó fenne, ha itt be tudnák szerezni, Közel négyezer lakosa van a „Kjsgyep“-nek, megérdemli a fokozottabb gondoskodást. Hogy hol épül majd az új üzlet?! Közvetlenül a mostend mellelLtt, a Nyúfeutea és * vasúti töltés között, Jelen­leg még semmi nyoma a munkának, a kidőlt kerítés, a kopár telelt háborrftartJan, A járókelőik közül viszont már sokán tudják és beszélik, hogy változás lesz, nagy vál­tozás. Most már róluk is gondoskodnak, nemcsak sza­vakban — tettekben is. Ha felépül az új bolt, szí­vesen hírt adunk majd arról is, milyen kifogástalan a ki­szolgálás és, hogy szeretned odajárni a kisgyepí asszo­nyok, — borsi —----—— ■ miért tlszik «1 Lenin Műveit §g a szépirodalmi könyveket. A Munkástanács akkori tag-* jtd azt válaszolták: „Mindent elégetünk, ami kommunista.'’ VEM bácsi nem vett részt i könyvek eShondásában, de bent vollt a tanért szobában, amikor mindez történt) A tangazdaság flomradafaá tanácsának tagjai nem tud­ták,- hogy hol varrnak a könyvek és milyen könyve­ket kell elvinni. Nyilván va­laki tájékoztatta erről őket A tantestület többi tagja elhanyagolta a tanulókkal való levelezést, VEM bácsi esröl sem feledkezett meg. Hogy mit fitt ezekben a le­velekben és küknek írta, nem derült még M, de az biztos, hogy amikor január 28-án bejöttek a lányok az fekü­dj, gazdag széntelepek Borsodban. A Miskolci Mély­fúró Vállalat dolgozói a ku­tatófúrások nyomán Edelény környékén eddig még isme­reten széntelepeket találtak, amelynek szénvagyana a becslések szerint meghaladja a 3—4 millió tonnát* A ku­tatófúrások eredményeképpen Jáirdánházán is egy új akna megnyitása várható* Lökhajtásos légitaxi Világszerte igen nagy si­kernek örvendenek a cseh-i szlovák „AERO—45” típusú légi taxik* A csehszlovák: szak­emberek lépést akarnak tar­tani a lökhajtásos repülő tech­nikával : ebben az évben hoz­zákezdtek a légitaxira sze­relhető lökhajtásos motorok gyakorlati alkalmazásához.— A tervek szerint az újtípusú csehszlovák aerotaxi két lök­hajtásos géppel fog működni. TUDJA-E? ni hogy a nágy tarka hím­harkály úgy hívogatja párját, hogy boszorkányos gyorsaság, gal csapkod csőrével egy szá­raz fát; /§ renyi szennyes doJog kíséri már az eHen­­forradataiárolk diadalme­netét, hogy aligha lesz új­donság, amit most elmon­dok. Legfeüjebb annyi az új benne, hogy megmu­tatja, nemcsak brutális szadisták voltak közöttük, hanem raffinált, fineszes egyének is. Hogy melyik okozta a nagy kárt, azon lehetne vitatkozni; A törökszentmiklósi Pe­tőfi Termelőszövetkezet­ben minden esetben az utóbbiak rovására írták a dolgot: Az történt ugyan­is, hogy október 29-én be­állított a törökszentmik­lósi Petőfi Termelőszövet­kezet irodájába Tóth Béla .lángleükű hazafi” és a Törökszentmiklósi Forra­dalmi Tanács nevében in­tézkedni kezdett. Lefog­lalta a termelőszövetkezet 28 darab, egyenként 130 kilogrammot nyomó hízó­ját. 14 darab növendék­marháját és egy vágó szarvasmarhát. Tette pe­dig mindezt a haza önzet­len szolgálata jegyében, mondván: enniök is kell a Budapesten mindannyiun­kért harcollóknak. A szö­vetkezet tagjai furcsállot­­ták a dolgot. Egyrészt — mert nem voltak teljesen meggyőződve, hogy való­ban az ő érdekükért ost­romolják-e a rádiót, a párt szőkházat és üldözik a kommunistákat. Másrészt, mert ezekért a jószágokért ők dolgoztak meg, s úgy gondolták, őket illeti. Tf1 őth Béla, amikor azt tapasztalta, hogy' nem hajlandók ilyen nagylelkű­ségre a szövetkezetiek, más módszerhez folyamo­dott; Azt mondotta, nem kíván a haza ingyen ek­kora szolgálatot. De azért adják csak nyugodtan oda az állatokat és majd a be­adásból törlik ezt a részt Ezzel sikerült rászedni a jóhiszemű szövetkezetie­ket. A 120 ezer forint ér­tékű jószágállományt el­szállították Budapestre, holott akkorra már a be­adást eltörölte a kormány, de a hírközlés pontatlan­sága miatt annak híre még nem jutott ed Török­­szentmiklósra. Ebből az esetből azt a tanulságot vonhatja le az ember, hogy lám, még a nagy forradalmárok sem tudnak csupán az igéből táplálkozni. Most már csak egy a kérdés. A nagy­lelkű forradalmi tanács megtéríti-e a szövetkezet­nek a 120 ezer forintos károsodást? s— borzok,— rgette:-------------­Van egy ház, ahol az udvart fűti SZOLNOKON van egy ház. Nem, ez nem fedi valóságot. A szóbanforgó épületet csak ház-roncsnak, váhjoglcunyhónak, vagy valami hasonlónak lehet ne­vezni. Fényképezőgép kellene a hú tolmácsoláshoz, de ha már nincs, megpróbálom leírni. A konyha négy fala négyfelé készül kibukni. Az ajtó fölött tenyérnyi hézag van, az ablak kerete alatt ki lehet látni. A kis lyuk­­szoba falai ossze-vissza vannak repedezve és horpadva. Ha kint fúj a szél, bent libeg a függöny. S ebben a rettenetes lakásban, a Madách út 20. sz. alatt laknak. Egy idős házaspár, Lobár András és fele­sége tengeti itt szegényes életét. A napokban történt, hogy Lobár néni figyelmes lett valami furcsa neszre. Mintha a falban ezer bogár motoszkálna. Kiment at udvarra, megtudni a zaj okát. Egy pillanat volt az egész, amint megszemlélte a falat és hátrább lépett, mikor a konyha sarka kidőlt. Csak egyetlen lépésen múlt, hogy nem temette maga alá a nehéz vályogfal az amúgyis beteges nénikét. Most a hiányzó falrészt cso­magolópapírral szögeitek be. Még szerencse, hogy jobb idők járnak, de mi lesz, ha beköszöntenek a tavaszi esők, vágy újra fagypont alá süllyed a higanyszál? A városi tanács még a múlt nyáron megállapította, hogy a ház lakhatatlan, de határozatának nem igyeke­zett érvényt szerezni azzal, hogy ne is lakjanak benne. Es mit tett a* háztulajdonos a lakók érdekében? Miért keményedík meg mindenkinek a szíve, ha egy kis segít­ségadás kellene? Miért akarják két öreg ember életét megkeseríteni és megerősíteni őket hitükben, hogy mmi már nem számítunk, nem törődik velünk senki”, Emberek a hivatalokban. Gondoljatok saját szüléi­tekre és biztosan hamarabb lendül a ceruzátok egy mindenható aláírásra. Szabó Zoltán i k)Bz0tt kell megemlíteni tat, hogy milyen mosto­hák voltak mindeddig az áruellátásban* Nem, sró sincs arról, hogy ta­lán a Kiskers* V, nékik nem juttatna* Inkább az az igaz­ság, hogy nincs hová külde­ndők az árut. Egyetlen kis üzletük van a Nyúl utcában, s hogy az milyen, arról ké­nyelmesebb volna nem be­szélni; Azért azonban, hogy akiken az építkezés gyors ki­vitelezése múlik, meg ne fe­ledkezzenek a Kisgyepről, mégis elmondom; A hosszúságot és szélessé­get nem ínam le, inkább azt, hogyan zajlik a kiszolgálás: Reggel a tejosztásnál *— az asszonyok szavaival élve — egymás hegyéin hátán van­­. nak, ► Nem tudják ügy haza, E vinni a tejet, hogy haj­­t szál, szalma, vagy egyéb | szemét bele,ne hulljon. I Mondhatná most valaki, aki {mostanában nem járt Ilyen { helyen, hogy ha kicsi az üz­­| let belseje, maradjanak kí­­{vül, s csak azok menjenek ; be, akiknek mérnek* Igen {ám, de az űzűetajtőboz két í lépésnyire már a térdig érő {sárral borfitofct kocsiút vám | Nézzük tovább a kiszoigá­­l lést: A oetróleumcfs bordó 1 1 1 3 * ■ bér kedélyére, fizikumára, meg minden,*, {] Ernyedt hangon magyaráz s ahogy húzza a szavakat,- szinte le lehetne kottázni ez olvad ássad együtt érkezőt] *: : gyengeségét; { Ekkor egy negyedik barátnő esik ki az üzáetajtóm s| ’ pihegve szól: { 1 ; **-* Jegy nélkül osztják a citromot! Van szabad citrom!!! ■ A testes asszonyban benn fulladt a félig kimondott szó. i ’;; <— Pá drágáim zengi öblösen, s azzal az elszántság- f ,fga!, amived Zrínyi Jdrohamt, 6 berohan. Merész ívvel meg-t ‘ (jkerüli a várakozók sorát; Az élre rúgta*. Valaki rászólt:! ‘«Álljon kérem hátra! 0 azonban kiált: Maga még nem is lakott Szolnokon, amikor én márt ::itt álltam citromért. Nahát! t Félkézzel megtaszftja a sort, úgyhogy az egész egy mé-t --tért curukkol s átvesz gyors egymásutánban két zacskót. | J!Az izgágákat megnyugtatja, hogy az egyiket haldokló déd-1 i {nagyanyjának viszi; , {- j A gyorsan szerzett zsákmánnyal taUán ez ajtó felé f-♦Igyekszik a jólelkű hölgy? A dehogy. Hamar a sor végére? -fäll; Nemjnhen egy pillanatot sem, hanem ringó mozdula-J . Jtokkal előzni kezdi az ügyetleneket. Egy idős nénikét egy-1 _ j szerűen kinyom a sorból, aztán egy ifjú ember mellett,} a takar elhúzni. Ez azonban úgy látszik már megunta a nagy- { . fsága randáitrozását, mert megfogja a könyökét és rendre ; j «intij | . | i— Kár tolakodni, jut citrom magának is* il A. hölgy képe hirtelen olyan lett, mint a frissen szele--! "ítélt marhakarai. j I Szemtelen, maga így akar ismerkedni; , | Azzal alaposan pofontaremti a jámbort Az öté* felér? ♦egy tisztességes lórúgással. — Szegény fiú; — mi lett volna» {vele, ha a termetes hölgy olyankor üti nyakon, amikor? ' {nem kínozza a percekkel előbb emlegetett tavaszi fáradt-! |ság* (solymár.) |--------— . . Tilos az istállótrágyát kiszállítani Szolnok megyéből Az utóbbi hetekben vidéki szőlőtermelők sok esetben keresték fel a megyei mezőgazdasági igazgatóságot, hogy engedélyt kérjenek Szolnok megyéből istállótrágya kiszál­lítására. Az istállótrágya felvásárlásának és értékesítésé­nek szabályozását a SZÖVOSz igazgatóságának elnöksége 97/1956. IX. 20-án megjelent rendelete tartalmazza. Ez a rendelet félreérthetetlenül leszögezi, hogy az istállótrágyát csak helyben, községen belül értékesíthetik egymás között a termelők. Tekintettel arra, hogy ennek ellenére a közelmúltban számos rendeletmellőzés és félreértés történt, a megyei me­zőgazdasági igazgatóság szükségesnek tartja felhívni a trá­­gyat-vásárlók figyelmét, hogy a rendelet ma is érvényben van. Aki istállótrágyát vasúton akar szállítani, az a MÜNÖ­­SZER Vállalat (Szolnok, Vöröshadsereg n. 2.) fuvarlevelé­vel szállíthatja el. A mezőgazdasági igazgatóság a mai naptól kezdve M>­­kin!* *r^asaailIításl kérelmét el nem fogadja és letiltja az istállotragya kiszállítását. MEGYEI TANÁCS MEZÖGAZDASÄGIIGAZGATÓSÁGA TAKARODÓ Nem csak igével cl as emberi "|V atviités azt képzelni, hogy az újoncoknál a taka­rodó a villany eloltását,.s az alvás kezdetét jeleníti Ko­rántsem így van. hosszú té­rdére kezdődik akkor; „Sző­nyegre kerül” a katonáiét ezernyi apró élménye, az „öreg" katonák kalandos tör­ténete, s ki tudja még, mi nem; Nálunk is így volt ez. Har­mincán KTnmnffhmk a ha­talmas teremben elhelyezett emeletes ágyakor, s akár akarta az ember, akár nem, tudomást szerzett egyről-más­­róiL Néhány nap maiivá már a „refrényt“, az örökké is­métlődő szavakat is tudta, így például a 120 kilós pufi sosem mulasztotta kifej ezni »rosszal ását, amiért az „eme­letre" fektették;- — Repülőknek való az, [nem műszakiaknak, —- zsör­tölődött, miközben az alatta [lévő ágy tulajdonosa rimán­­[kodva hajtogatta: ; — Maradj már nyugodtan, .mert összedől az ágy; ► A sarokban fekvő Horváth ’ Gabi tarofchangon utánozta az őrmestert: > — *A parancs, az parancs. 1 Vita nincs. Ha például a si­ll vatag kellős közepén azt a [parancsot kapod, hogy öntsél ►harangot, akkor nem azt kér­ded, hogy miből, hanem, ►hogy irályán hangja legyen.“ [ A rgj parancsnok idézése ► sem maradhatott el: ►„Ügy rohamozzon bajtárs, ;hogy a villám is lihegve érje ;utóL’* ► A kis Fodor is kiöntötte ► telkét; I — Szóba kellene hozni a I parancsnoknak, hegy vonja 'vissza a dicséretet. Tud jó­itok, a gyakorlaton mi képvi- 1 sei tűk a „diverzánsokat“, s jelfagatásunk volt a feladato­sok. Azért nem találtatok ►ránk, mert az erdő helyett ;a csárdába mentünk, s ott az ; ördög sem keresett bennün­­jket. Fenyítést érdemelnénk, Inam dicséretet. ► _ t I _Y alaki — már nem ; emlékszem rá, hogy l td — egy másik műszaki ala­► kulat viselt dolgait fesze­­"gette: — Akadályok robbantását 1 gyakorolták az ottani újon­cok — kezdte. — Nagy tus- i kófeat repítettek a levegőbe, f Egyszer csak a szomszédból \ oda ballag egy öreg paraszt, e megszólítja őket: i — Kedveseim, nem rob- 1 bontanák fel a turtróval együtt az én kutyámat is? * Mindig megeszi a tojást, s j pusztítja a csirkét. Sajnálom 1 agyonütni, a sinrtér meg so-3 kát kér érte. Megpróbáltam * már világgá zavarni A múlt-3 kor — a szomszéd tanácsára j} — csóvát kötöttem a far-3 kára, s meggyujtottam. Igen 5 ám, de ez a ronda kutya a« nagyvilág helyett a szalma-3 kazlat választotta. Mire utói-* értem, lángban állt az egész« udvar. * A parancsnok odébb volt,* a két újonc összenézett; * — Hát éppenséggel meg- 3 próbálhatjuk. 3 S máris kötötték a rob-3 bánó anyagot a békésen H-3 hegő, nagyíülű talpasra. El-« helyezték a késleltetett gyuj-* tót, lobbant a gyufa, s aztáni odébb húzódtak; * — Az áldóját, — ijedezeftl aztán az egyik — elfelejtet-* tűk megkötni a kutyát; * ^ z állat — érezve a ve-'5 szélyt — a katonák 3 mellett álló gazdája felé 1 szaladt. Az öreg is tisztában < volt a helyzettel, s az újon- j tokkal együtt vűlárngvorsan ! igyekezett haza. A kutya j meg utánuk. Szerencsére nem j volt messze a ház, idejében! behúzódtak. — A kiskaput« azonban „elfelejtették’“ be-3 tenni; 3 ◄ Alig szusszantak kettőt-* hármat, máris bekövetkezett: a robbanás* Az ajtó szilán-: kokra tört, a fal megrepedő-: zett, a cserepek apró dara-: bókban hulltak le a tetőről.; Az öreg az ijedtségtől, no: meg a kár felett érzett bosz-i szúságtói dadogó hangon mo-; tyogta: j — A fene egye meg. enné]: még a sintér is olcsóbb lett: volna * j | Simon Béla • A néphadsereg úi vezérkari főnőké A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hegyi László vezér­őrnagyot, a néphadsereg ve­zérkari főnökiét felmentette és egyidejűleg Ugrál Ferenci ezredest, a néphadsereg ve­zérkari főnökévé kinevezte; (MTI.) lAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ

Next

/
Thumbnails
Contents