Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-14 / 38. szám

AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Jászberényi Fémnyemű és Lemezáriigyár munkástanácsa elősegíti a termelés zavartalanságát Nehéz helyzetben voltak a közelmúltban a Jászberényi Fémnyomó és Lemezáru­­gyár vezetői. Uj cikkek gyártásának előkészítéséről kellett gondoskodni, mivel megváltozott az üzem fel­adatköre. Még rendes körül­mények között séma történik ez zökkenőmentesem, hát még az elmúlt hónapokban, ami­kor az energia és az anyag is hiányzott. Az energiával már nincs különösebb baj, az anyagellátás azonban még nem zavartalan. Ennek egyik oka, hogy a jászberényi gyá­rat nyersanyaggal ellátó üze­mek Budapesten, Csepelen, a borsodi iparvidéken, sőt a Dunántúlon vannak. Ezekről a helyekről pedig a szállítás még ma is elég nehézkes. Ennek ellenére sikerült az átállást eredményesen lebo­nyolítani. Ennek talán leg­főbb feltétele, hogy a jászbe­rényi üzemben jó az együttműködés a munkástanács, a vállalat igazgatója és a szakszer­vezet között. Különösen azóta, hogy újjá­választották a munkástaná­csot Valóban arra érdemes, rátermett munkások és mű­szakiak kerültek a tanácsba. Legfőbb célkitűzésük nem az volt, hogy a hatalom kérdésé­ül vitatkozzanak, arról, hogy iá az üzem gazdája és ki hi­vatott a vezetésre, hanem a folyamatos termelés megszer­vezését tartották legfontosabb feladatuknak. A harmlncnégytagú mun­kástanácsból hüszonöt fi­zikai dolgozó, s a tanács elnökségében mindegyik üzemrész megfelelően képviselve van, A munkástanács nem avatko­zik a vezetésbe, csupán ellen­őriz és segítséget nyújt a vál­lalat igazgatójának a szakve­zetésben. A munkástanács és a vállalat vezetője közösen ha­tározták el például, hogy meg­­erősíák a műszaki fejlesztési főosztályt. Ez meg is történt. Termelőszövetkezeteink tervezése az elmúlt évek­ben bonyolult és bürokratikus volt. A paraszt em­berek legtöbbször nem tudlak eligazodni rajta, 9 nem is érezték magukénak. Már csak azért sem, mert nem 8k készítették el, hanem egy-két mezőgazdász állította össze. De nem csak ez volt a baj. Az volt a fő hiba, hogy az irányszámokat, a tervszámokat a felsőbb tanácsi szervik adták meg, nem törődtek az­zal, hogy ezek reálisak lesznek-e^ Ez a módszer nem volt jó. Nem alakulhatott ld a szövetkezetek helyes, sajátos, jövedelmező gazdál­kodásmódja. Az önálló tervezésre nyomást gyakorol­tak a szerződéses növények elhelyezésével is. Bürok­ratikussá tette a tervezést a mindenben egyöntetű alap­szabály, amely nem vette figyelembe a helyi körülmé­nyeket, a szövetkezeti gazdák egyéni elgondolását. Most a helyzet megváltozott. Ezzel a változással együtt azonban imitt-amott lábra kapott olyan hely­telen elmélet, amely szerint a szövetkezetekben tnincs szükség semmiféle tervre. Magyarán, ahogy esik, úgy puffan. Amennyire rossz volt az elmúlt évek gépies ter­vezése, annyira rossz ez az elmélet is. Persze, most olyan tervek készüljenek, amelyeket a szövetkezeti gazdák tényleg jónak tartanak. Célkitű­zéseiket alapozzák a közgyűlésen elfogadott új alap­szabályra; Van olyan tar. ahol nem mondják meg nyíltan, hogy nincs szükség tervre, hanem inkább a mezőgazda­sági árpolitikára hivatkoznak, mondván, hogy amíg nem ismerik az árakat, nem tudnak tervezni. Kifogá­sok merültek fel a földek rendezése miatt is. Igaz. sok a nehézség, de az elgondolásokat, azt, hogy a közös gaz­daságban végerdményben mit akarnak majd csinálni, mégis csak papírra kell vetni. Hogyan tervezzünk az újszerű, megváltozott viszo­nyok között? A tsz-ek alakítsák ki a megfelelő területet, ahol gazdálkodni akarnak. Az alapszabályon belül dolgoz­zák ki a jövedelemelosztás módját, majd készítsék el a növénytermelési tervet. Azt mondani sem kell, hogy csak olyan növényeket termeljenek, amely földjükön kevés költséggel bőségesen megterem. Természetesen figyelembe keil venni a tagok saját szükségletét is. Az árak teljes kialakulását nem kell megvárni. A szövet­kezeti gazdák az eddig ismert hivatalos és szabadpiaci árakat vegyék alapul. Törekedjenek az állatállomány számbeli és mi­nőségi fejlesztésére, a fajta-tiszta törzsek kialakítására. Az elmúlt hetekben már sokszor esett szó arról, hogy melyik lesz kifizetőbb, a szarvasmarha, vagy a sertés­hizlalás? A jelek szerint érdemesebb lesz szarvasmar­hát hizlalni. Egyszóval tervet mindenképpen készíteni kell, s igen sok közös gazdaságban eredményesen végzik ezt a munkát. A jászladányi Aranykalász közös gazdaság a többi között elhatározta, hogy olyan tehenészetet alakít ld, ahol az istállóátlag nem lehet alacsonyabb 16 liternél. 20 szarvasmarhát is hizlalnak. Céljaik eléréséhez gondoskodnak a szükséges takarmányok megtermeléséről is. A turkevei Vörös Csillag Tsz 60 holdon dohányt akar termelni. Ezenkívül lucemamagot, vörösheremagot. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz szintén a minőségi vetőmag termelését tekinti jövedel­mező forrásnak. De lehetne a példákat sorolni. Az azon­ban a legfontosabb, hogy még a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt mindenütt állítsák össze a tervet. A tsz-ek vezetősége ehhez a nagy munkához olyan tagok segítségét kérje, akik jól ismerik a helyi viszo­nyokat és még jobban a földet. Hallgassák meg az egy­szerű, de okos javaslatokat, mert csak így készülhet olyan gazdasági program, amelyet minden szövetke­zeti gazda magáénak érez és szíwei-léle&kel dolgozik megvalósulásáért. __ ______________________ Ma már az üzem gyártmá­nyainak legnagyobb részét itthon tervezik, s nincsenek rászorulva, sokszor a gyakor­lati élettől egészen távolálló ’ervező intézetek munkájára. Azelőtt többször előfor­dult, hogy hatalmas ősz­­szegeket fizettek ki az in­tézetnek olyan tervekért, amelyek teljesen rosszak voltak. és az üzemben saját tervek alapján kellett megindítani egy-egy újabb közszükségleti cikk gyártásai. Legutóbb az ellenforradalom előtti idő­szakban éppen ilyen hasznák hatatlan tervért kellett kifi­­zetniök 100 000 forintot. Sze­rencsére ez az időszak már elmúlt. A Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyárban a mun­kástanács már a megalakulá­sa utáni időkben irra töreke­dett, hogy a kormányrendele­teknek megfelelően a legrö­videbb időn belül rendezze a bérkérdéseket. Az átszervezés miatt szükséges létszámcsök­kentésnél a legnagyobb kö­rültekintéssel jártak el. Figye* 'erűbe vették a szakmai kép­zettséget, a munkához való viszonyt és a szociális körül­ményeket. Körülbelül négy­száz személyt kellett' elbocsá­tani az üzemből. Ezek több­sége nem. családfenntartó. Az anyagellátás megja­­vulásával azonban lehe­tővé válik, hogy már 1957. IV. negyedévében a régi létszámmal dolgoz­zon az üzem. Egyedül a kismotorgyártás bevezetése 150 új munkaerő beállítását teszi szükségesé, s a felvételeknél elsősorban azok jönnek számításba akik már dolgoztak az üzemben. — ka — Ezer Ze’orCseliszcvákíábó! Az idén mintegy hetvenkét­­millió devizaforint értékű gé­pet hozunk be külföldről. Gépimportunkban szerepel többek között 800—KMK) Ze­­tor K—25-ös és száz Harz­­iraktor a hozzávaló munkagé­pekkel, 46 Sz—80-as traktor szkreperrel a talajjavításhoz, körülbelül -200 kerti traktor, és mintegy 20 millió deviza­forint értékű alkatrész. 'Hattá! Itt a OS Az ország legszebb helyein üdülnek a mezőgazdasági dolgozók A MEDOSZ újból meg­kezdte a mezőgazdasági dolgo­zók üdültetését. Az elmúlt hó­napban tizenöt személyt utalt a szakszervezet az ország leg­szebb üdülőhelyeire. Hubai József és Kovács Ferenc kun­madaras! traktoros Párádon, Tari József alcsiszigeti bog­nár Szilvásváradon pihente ki a múlt év fáradalmait. Ebben a negyedévben még harminc­hét mezőgazdasági dolgozót üdültet a szakszervezet. TESSÉK VÁLASZTANI ö az, akinek csak a hangját Ismerjük. Tárcsázunk, hív­juk a 01-et, vagy a 08-at. — Már aszerint, hogy tudako­zódni akarunk, vagy távolsági beszélgetést óhajtunk folytat­ni. Nos, tárcsázzunk csak. — Egy kis türelem. Pár pilla­nat, s a 08 máris jelentkezik. Itt is van. Bemutatjuk Önök­nek. F u t a k 1 Gáborné, a szolnoki Posta dolgozója min­den reggel fél 8-tól délután fél 5-ig van szolgálatban. — Most már nemcsak a hang­ját ismerjük. Kereskedelmi dolgozók a munkásokért Szolnokon a kereskedelmi dolgozók vállalták, hogy azokkal a cikkekkel, ame­lyekből hiány mutatkozik, ki­mennek az üzemekbe s ott árusítanák. Több olyan mun­káscsalád van ugyanis, amelynek valamennyi felnőtt tagja dolgozik s így nem tud­ják beszerezni szüségleteiket. Az első üzemi árusítást a Pa­pírgyárban rendezték meg, ahová többek között gyer­mekmackót, gyermek gumi­nadrágot, ágygarnitúrát, le­pedővásznat, selyemharisnyát, szappant, citromot, mosó­szereket, cipőkrémet és egyéb cikkeket vittek ki; Az üzemi árusítást a munkások nagy örömmel fogadták. Még eb­ben a hónapban a Járműjaví­tóban, a Tiszamenti Vegyi­művekben, Fűtőházban, a Ti­sza Bútorgyárban, a Cukor­gyári Célgazdaságban s több üzemiben rendeznek hasonló helyszíni árusítást. Két héttel ezelőtt új áruházat nyitott a földművesszövetke­zet Törökszentmiklóson. Azóta megszerették a város lako­sai az áruház kiszolgálóit, szívesen járnak oda vásárolni, mert bő választék ált rendelkezésükre. Fenti képünk ax új áruházban készült, amelynek méterára osztályán Vébelfó­­gel Albert méri a vásznat. 1700 CS AL AD Október 23 után Karcag termelőszövetkezetei kettő kivételével feloszlottak. Itt is az volt a helyzet, ami má­sutt. Az ellenforradalmi erők a közös gazdaságok szétzül-* lesztésével akarták visszaállítani a zsíros parasztok ural­mát. A termelőszövetkezetekben meglévő korábbi súlyos hibák hangoztatásával sikerült is sok száz földszerető, be­csületes földművelőt megtév eszteniök. Karcag város dolgozó parasztjai azonban már kezdik felismerni, hogy nem a szövetkezeteket kell felszámolni, hanem az e téren meglévő hibákat megszüntetni. Jelenleg az a helyzet, hogy a korábban feloszlott tsz-ek egy kivé­telével újjá alakultak. Idáig 1700 család választotta ismét a szövetkezeti gazdálkodás útját. — Korábban október 23 előtt Karcagon 2400 család gazdálkodott a tsz-ekben. — Ezekben a napokban tovább nő azoknak a száma, akik visszatérnek a szövetkezetbe. Naponta 3 mássa tevét légipostán A külföldi levélforgalom az utóbbi időben annyira megnövekedett, hogy naponta három mázsa légiposfe-leve­­let továbbít a posta, noha egy levél súlya mindössze két gramm. Sokan a szom­szédos országokba is repüiő­­postával küldik leveleiket, mert azt hiszik, hogy így ha­marabb odaér. Pedig nem így van, mert a szomszédos államokkal zökkenőmentes a vasúti- és postaforgalom és ha repülő viszi, akkor sem kapják meg hamarabb. A nagy postahivatalokban Bu­dapesten hat és hét óra kö­zött feladott leveleket pél­dául másnap délelőtt már kikézbesítik Bécsben. Miután a külföldi levél­forgalom sokszorosára emel­kedett, a légiposta-borítékok­ból időnként hiány mutatko­zik. Január 20-ig elfogyott a posta egész negyedévi kész­lete. Naponta mintegy 25 ezret nyomtatnak és ennyit is küldenek az elárusítóhe­lyeiknek. h orsserűsitett Eötvös inga A múlt esztendőben Rybár István tudományos kutató hosszas kísérletezés után el­készítette a korszerűsített .Eötvös ingát, amely a régi­/hii úis-áfr AZ OR vél szemben nagy hőmérsék­letingadozások esetén is ki­fogástalanul észlel és az új megoldások segítségével lé­nyegesen könnyebb az észle­lési adatok feldolgozása is. Az új Eötvös-ingát tavaly bemutatták a pekingi kiállí­táson, ahol igen nagy sikert aratott. Két ingát még a múlt évben Lengyelországba is exportáltunk; _ Kína negyven ingát ren­delt. A Kínába exportált Eötvös-ingával a Gobi siva­tagban dolgozó magyar geo­lógus expedíció végez majd méréseket. A világ viszony­latban érdeklődésre számot tartó műszert bemutatjuk a Nemzetközi Geofizikai és Geodéziai Unió idei torontoi kongresszusán is. Éterbe is lehet venni szétszedhető vikend házat A Budapesti Fémtömeg­­cikkgyártó Vállalatnál még tavaly szétszedhető vikend­­házat szerkesztettek. Kis mo­delljét is elkészítették, ami­nek alapján a belkereske­delmi kölcsönző vállalat öt­­ven ilyen hétvégi pihenő-há­­aat rendelt erre az évre; Az egy szobából és verandából álló házban beépített ágy van. A házacskát egy-egy idényben több helyen is fel­állíthatják, mert könnyen szétszedhető és összerakható. Árát előzetesen mintegy ti­zenötezer forintra kalkulál­ják, azt azonban még nem számították ld, hogy a köl­csönzőtől mennyiért lehet bérbevenni. Már most is so­kan jelentkeztek, mind bér­bevevők, mind készpénzvá­sárlók. • Ssivpenzió Balatoni üreden A nyárra nagy idegenfor­galomra számítanak a Bala­­ton-mentd üdülőhelyeken. A növekvő igények kielégítésé­re érdekes elgondolásokkal foglalkoznak az illetékesek. Az egyik terv szerint a szervezett üdültetésre nem jól használható kisebb bala­­tonparti villákat nagyobb külföldi családoknak, vagy kisebb társaságoknak adnák ki. A másik terv Balatonfü­­redre vonatkozik. Nem vé­letlenül nevezik ezt a fürdő­helyet szívbetegek mékkájá­­nak. Az Országos Üdülőella­­tó Vállalat elgondolása sze­rint — s ezt a szívkórház vezetői is támogatják —úgy­nevezett „szívpenzdót" leheti n_- Balatonfüreden létesíteni; A gyógykezelésire szorulók szénsavas fürdőket vehetné­nek, élvezhetnék az üdülő­hely gyógyító hatású klímá­ját, s megkapnák a szüksé­ges orvosi kezelést. (MTI.) 4 károsult kisiparo­sok és kiskereskedők is kapnak hitelt A múlt év végén megsé­rült műhelyeket, üzleteket és piaci eiárusítóhelyeket ért károk helyreállítására, üve­gezésre, szerszámkészlet pót­lására, a sérült berendezések javítására és anyagbeszer­zésre az állam hitelt szava­zott meg a kisiparosoknak és kiskereskedőknek, amelyet húsz hőnap alatt kétszázalé­kos kamattal kell törlesaste­­niök. A kölcsön összegére a la­kóbizottság igazolása és a kár felbecsülése alapján a kisiparosoknál a KIOSZ, a kiskereskedőknél a KISOSZ tesz javaslatot az Országos Takarékpénztár illetékes fiók­jánál. Az ötezer forinton fe­lüli hitéltekhez az OTP Köz­pont jóváhagyása is szükség ges; (MTI;) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Apa : 50 fillér II. évf. 38. szám. 1957. februá r 14. csütörtök Mezőgazdasági nagyüzemben nem fellel ierv nélkül gazdálkodni

Next

/
Thumbnails
Contents