Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-13 / 37. szám

4 1951. tebntek M, A világ minden tájáról A világ első napenergiával hajtott villamoserömű ve A vftág etaö napenergiával hsjfofct erőműve hamarosan fetópöl az örményarszági Ava­rát fenn síkon: A terveket legnagyobbrészt a Szovjet Tu­dományos Akadémia Erdő­­méroökS Intézete készítette. Azért válasBtatták az Ararat fennsíkot az erőmű helyéül mert a nap sugárzásának «rege és tartama Itt a legerő­sebb és leghosszabb a Szov­jetunióban. Egy körülbelül háromne­gyed mérföld átmérőjű kör közepén 40 méter magas to­rony épült; A kört fák hatá­­roíják, hogy a tükröket meg­védjék a portól. A gőzkazán vizét a nap hevíti fel és a gőz nyomása 30 atmoszférát! fog elérni. A gőzt ezután egy 1200 kilowatt teljesítményű villamos erőmű turbinájába vezetik 23 koraiaké vasúti vá­gányt építenek a torony kö­rül, amelyen önműködő szer­kezeteik 1293 nagy tükröt hordoznak. Önműködő beren­dezések biztosítják, hogy a tükrök mindig a Nap felé forduljanak és a kazán la­pos falára vetítsék a nap su­garaik Amikor a Nap fel­kel, fotocellák kapcsolják be az önműködő készülékeket, amelyek megindítják a tük­röket hordozó szerkezeteket! és a többi berendezést; Az erőművet kísérleti és ipari célokra fogják használ­ni. A villamos energia segít­ségével felszivattyúzzák a fennsík földalatti vizeit és ilymódom tíz és tízezer hold földet akarnak termőfölddé változtatni. A fáradt gőzzel pedig melegházakat, lakáso­kat kívánnak fűteni és forró vizet szolgáltatni a fürdők, mosódák részéré; A közeljövőiben félvezetők nagyarányú felhasználását is tervezik. Ezáltal a napener­giával működtetett villamos­műben szükségtelenné válik a gőzturbina, mert a félveze­tők útján a napenergia köz­vetlenül átalakítható villa­mosenergiává; Úf clans találmány i hangtalan *angora milyen sok kelle­­ni r rtnrafrrt okoz szomszédainak a keoM zongorajátékos. Unal­mas njjgyakorlatal alaposan megtépázzák a szomszédok ideg­rendszerét. Ezen Igyekszik most segíteni egy milánói zongoráké­­szító, aki olyan zongorát kon­struált, amelynek hangját csak a zongorázó hallja. A zongora hangját csak fejhallgatón lehet hallani, Így a zongorajáték még azokat sem zavarja, akik ugyan­abban a helyiségben tartózkod­nak. (A ;,I>nevTdk"-Ml) A Televízió meghódítja az iskolákat A finnországi Dapmlathi városban egy januári regge­len szokatlan izgalommal siettek az iskolába a tanulók. TiUfűtött kíváncsisággal, iz­gatottan várták új „tanárai­kat.0 Ezen a napon ugyanis a lapinlathi iskolában meg­kezdték 1370 tanuló televí­ziós oktatását. A Technika Fejlesztési Alapítvány stúdió a kísérletképpen egyelőre a földrajz, a ház és környéke, a hittan és az énék tantár­gyak anyagát sugározza kis hallgatóinak 20 perces adások keretében, Egy-egy 20 perces adást az iskola tanárai egé­szítenek ki magyarázatokkal. Az első napok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tele­vízió mint „segédtanár” nagy­szerűen beválik, mert leköti a gyermekek figyelmét és az így leadott anyag sokkal ele­venebben él a tanulók emlé­kezetében, mint az egyszerű magyarázat, vagy rádió-okta­tás. A közeljövőben svéd és angol mintára rövidesen be­vezetik idegen nyelvek tele­víziós oktatását is. (A „Tlelsingm Sanomaf4 c. lapból), A televízió hatására erősen csökkent a filmszínházak látogatottsága Angliában és Amerikában 1951 óta Jelentősen csökkent a filmszínházak látogatottsá­ga. A crtMbenég Amerikában katasztrófáiig és sokkal na­­gjrtbbarányú volt, mint Ang­liában, 1946—4« között a film­színházakét Amerikában he­tente 90 millió néző látogatta és a lakosság számának növe­kedése következtében jelen­leg heti 120 millió fővel kel­lene számolni Ehelyett a filmszínházak nézőközönsége heti 30—50 millió között mo­ao&­Anettében 1951~ben 1365 müflió, 1956-ban 1000 millió néző látogatta a filmszínháza­kat« Ez a szám a becslések szerint 1960-ig 900 millióra apad majd le. A mozik válságát az egyre elterjed bebfo televízió okozza. Jelenleg Angliában hat és fél­millió készülői: van használat­ban, de a filmszínházak jövő­jét még kflátástalanabbá teszi az a tény, hogy a televízió csak most kezd elterjedni sok tengerentúli piacon, (A ;;Helslnglu Sanomat*' e, lapból) Mássá* disznótoros csomag Az újvidéki húsüzem új­szerű disznótoros csomagok árusítását kezdte meg. Ezzel azokon a családokon igyekez­nek segíteni, amelyek nem vágtak disznót, de mégis sze­retnék éléstárukat „disznósá­­gokkal“ kiegészítem. A „Me­­szcrproizvod;' nevű húsüzem egyelőre 3 fajta disznótoros csomagot hoz forgalomba. Az első -50 kg. súlyú és három­tagú családoknak szánták. A második 69 kg, a harmadik és legnagyobb pedig 96 kg. súlyú. A csomagban elhelye­zett hús- és hentesáru 8 szá-< Zalákkal olcsóbb az üzleti áraknál. Minden csomag füs­tölt szalonnát, hájat, zsírsza­lonnát, füstölt kolbászt, húr-* kát, disznósajtot és egyéb disznótoros inyencfalatot tar­talmaz. A csomagok üzemi árusításban háromhónapos részletre is vásárolhatók. (A „Dnevnih’-ből). Feltérhépeaték Párixs alvilágát Páris szociológusai elhatá­rozták, hogy a túristák és a külföldi látogatók érdekében feltérképezik a párisi avilá­­got. A szociológusok statisz­tikai adatokat gyűjtöttek, amelyek alapján kimutatják, hogy Páris melyik részében lakik a legtöbb csaló, rabló és zsebmetsző. A térkép szerint idegenek ne tartózkodjanak a párisi pályaudvarok közelében, va­lamint a párisi nagy csarno­kokban, mert ezek — a ki­mutatás szerint — a legve­szélyesebb részei: a Szajna balparíján fekvő V., VL és VII. kerület. — Itt állnak ugyanis a kormány és a köz­­igazgatás épületei. Az idegen nyugodtan ellátogathat a Quartier I.atin-ba és St. Ger­main des Pres-be is. (A j.Die Welt*'-bői) Ahol a tyúkok »főtt tojást tojnaku A kaliforniai Kolorado-völgy­­ben olyan nagy a hőség, hogy a tyúkok főtt tojást tojnak a forró homokba ■— állítják egyes kaliforniaiak. Ez talán mégsincs egészen így, az viszont valóban Igaz, hogy az olaszországi Isia tsrandjának homokjában tojást lehet főzni; A homokot földalatti hőforrások melegítik feh (A „Voiksstimrr.e'Miől} Mammut temetőt. találtak Itomániaba Jasi közelébgen fekvő Bah. lui-völgyben mammtit teme­tőre bukkantak,« csontvázakt százai között egy olyan mam-f mot-koponya is van, amely» egy méter hosszú, agyarai* pétiig két méteresek; A „Volksstimméből)S 17 000 síin Amerikában színlexikont ad­tak ki, amely 17 0C0 szint sorol feh A különös könyvben 7500 el­nevezés található különböző színkeverékekhez és színárnya­latokhoz. A kék színre például 600 elnevezés vám (A fcVolkssürame“-bőI) A mezőgazdasági dolgozók érdekében Változások, tervek a MEDOSZ munkájában A szőbanlévő változás ugyan már 1956-ban beállott és nyu­godt szívvel elmondhatjuk, hogy a MEDOSZ alapvetően jó úton járt. Most legfeljebb formai és szervezeti változá­sokról van szó: Az októberi események után első ténykedése a MEDOSz­­nak: külön válnia a munkás­­tanácsoktól. A munkástaná­csok sok esetben saját mun­kájuk helvett a szakszervezet dolgaival foglalkoztak; Tisza­­igaron, Tiszasülyön a pana­szos ügyeket intézték, holott ez a MEDOSZ feladata lenne. A MEDOSZ vezetői a fent említett és más mező­­gazdasági üzemekben is ösz­­szehívták a munkástanács és szakszervezet elnökét. Megér­tették velük, a munkástaná­csok üzemgazdák, tehát mun­kaadó szervek, míg a MEDOSz szervezetek a munkavállalók érdek­­védelmi- szervezetei Ezen a téren nincs is már tisztázatlan kérdés Szolnok megyében. Természetesen ez Balogh Gáspár elvtársnak, a MEDOSz megyei vezetőjének véleménye — miszerint az lenne sürgős feladat, hogy központi szerveink állást fog­laljanak és részletesen kidol­gozzák a munkástanácsok részletes feladatkörét a me­zőgazdasági üzemekben is. A MEDOSz Szolnok megyei szerveiben jelenleg a SZOT X; ülésén felvetődött kérdé­seket vitatják. Legyen-e — sztrájk-jog? A mezőgazdasági munkásság munkásállamban élvén, nem ragaszkodik kizá­rólag a sztrájkjog megtartásá­hoz. Nem is ezen van a hang­súly, hanem azon, hogy az ál­lam szakszervezeti törvény­ben biztosítsa a munkásság jogait. Az államhatalom tör­vényt hozó szervei ne döntse­nek a munkásságot anyagilag és politikailag is érintő kérdé­sekben. a szakszervezetek megkérdezése nélkül, s ha döntenek, ne lehessen törvény­be iktatni, ha az ellenkezik a szakszervezetek véleményével. Ilyenformán a sztrájkjog fenn­tartása formaivá válik és ér­vénybeléptetésére nem lesz szükség. A szakszervezeti dolgozók elismerik és támogatják a munkáshatalmat; Tudják azt Is, hogy a szakszervezetben is szükség van a párt politikai vezető szerepére. De nem tűr­hetik el a múltban kialakult rideg, parancsolgató vezetési módszert; Újkeletű változás a mező­gazdasági dolgozók szakosztá­lyokba tömörítése. Eddig köz­pontilag foglalkoztak vala­mennyi mezőgazdasagi mun­kás érdekvédelmével, képvi­seletével. Most megszervezték az erdőgazdasági, a vízügyi, az állami gazdasági és a gépál­lomási szakszervezeti szakosz­tályokat. (Megszervezték a mezőgazdasági szakemberek (mezőgazdászok, mérnökök, technikusok) megyei szakcso­portját.) A szakcsoportban az érdek­­képviseleten kívül szakmai to­vábbképzés is folyik. Ezévben ugyan már nem tudják bein­dítani a továbbképző tanfolya­mot. de szakirodalommal és tájékoztatással látják el a me­zőgazdasági szakembereket És mennyiben jelent válto­zást a MEDOSZ-ba tömörült mezőgazdasági munkások ré­szére a szakmai különválás? Erre példákat hozhatunk fel. A különválás előtt a legtöbb függetlenített MEDOSz mun­kás — főleg az állami gazda­­sákokkal és gépállomásokkal foglalkozott; Háttérbe szorul­tak az erdőgazdasági és víz­ügyi dolgozók. Ez magyaráz­za az erdőgazdasági dolgozók jelenleg is legalacsonyabb, legrendezetlenebb munkabé­rét A szervezeti építésről még annyit. Október után sok szak­­szervezeti munkás visszavo­nult. Nem volt, aki intézze a mezőgazdasági dolgozók ügyes bajos dolgait. Például a tisza­­sülyi és a tiszaigaH állami gazdaságban. Ezeknek a pasz­­szivításba merült vezetőségi tagoknak a serkentése, vagy a hiányzó vezetőségi tagok ki­egészítése is a MEDOSZ so­­ronlévő munkáját képezi nap­jainkban. S mi a közeljövőben legsürgősebb tennivalója a MEDOSZ-nak? Még mindig nincs megoldva az állami gaz­­daságok dolgozóinak bérezése; A javaslatokat már a Szolnok megyei MEDOSz szervezetek beadták, a központ ki is dol­gozta azokat csupán jóváha­gyásuk késik hetek óta. S így az állami gazdasági dolgozók 1957; január 1. napjától elő­legre dolgoznak, de nem tud­ják, hogy végzett munkáju­kért mennyi fizetést kapnak majd, és ez akadályozza, hogy teljes munkakedvvei dolgoz­hassanak. A MEDOSz vezetői eltökél­ték, soha sem hagyják cser­ben a szakszervezetbe tömö­rült dolgozókat, velük együtt dolgoznak szocialista orszá­gunk építésén. A napfoltmaximum szeszélyes időjárást igér az idén A Meteorológiai Intézet Ag­rometeorológiai osztályától kapott tájékoztatás szerint: — noha a február eleji általános enyhülés a szokásosnál na­gyobb, egyáltalán nem lehet kivételesnek és véglegesnek tekinteni; A megfigyelések ugyanis azt mutatják, hogy a február eleji meleg napok­nak mindig megjön a böjtje, azaz újból téliesre fordul az idő; Egyébként erre irtsd a gyertyaszentelőkor kibúvó medvével kapcsolatos Ismert népihit is, amely évezredes tapasztalatokon alapszik; Az idén számítanunk kei! az időjárás hírt®*«# erős szél yes fordulataira, ami átlagosan tíz-tizenkét éven­­kint megújuló erős napfolttal vékenységgel. az úgynevezett napfoltmaximummal magya­rázható. A napfolttevékeny­ség most a nyáron éri el te» tőfokát ' A telelő gabonaféléknék és az egyébnövényeknek kedvez az időjárás: a januárban kW alakult vastag hótorlaszok el­olvadtak. az árvizek és a beW vizek veszélye csökkent, s lasj sú olvadással sok téli csapa» dék szivárog a talajba; Az enyhe idő tovább tart, a visz­­sza-vfcsszatérő kisebb fagyok­tól nem kell félteni a vetése­ket csikorgó nagy hidegekre pedig semmi jel nem mutat ►»♦ ♦»»»»«.......i A leendő anyák téli-tavaszi életmódjáról pincér és nagy zavar-] ban így szólt: t “ Uram, ne hara.] gudjék, de nem szol.-j gálhatom ki. Tegnap] este kártyáztunk, s] amikor mér minden', pénzemet elvesztet-\ tem, Ont tettem fel] Sajnos, éhkor is vesz-4, tettem s ön ezentúl a< kollégámé. j * Ponsen du TorraiÜ francia tró új regényt« írt, amely folytatások-1 ban jelent meg az] egyik lapban. Amikor] már több napja nem] hozta az esedékes folyj tatást, a szerkesztő ag.\ aódva figyelmeztette.] Ponson így válaszolt:] *= Regényem egyik] szereplőjének halála] annyira lesújtott, hogy1 képtelen vagyok dől-] gozni. Kérem, hagyjon] nyolc napig gyászolni* let hidegre válása, a hőmér­sékleti ingadozások és más körülmények következtében: Elsősorban a nő ruháza­tának kell megfelelnie a megváltozott időjárási vi­szonyoknak. Célszerű a meleg, de kény. nyű ruhadarabok viselése: — Ezek nem akadályozzák a test mozgását s megvédik a szer. vezetet a hideg káros hatásá­val szembem A test lehűlése számos pa­nasz okozója lehet, kezdve az enyhébb náthától, a súlyo­sabb mandulagyulladásokon át egészen a lázas légzőszer­vi megbetegedésekig: Igen fontos a hőlyag. a vese, vala­mint a vesemedence gyulladá­sos megbetegedéseinek meg­előzése is. Előnyösen alkalmazhat«*: tehát a különböző trikók és a gyapjHanyagokból készült ru­hadarabok.­A terhesség folyamán, főleg az utolsó három hónapban nagymértékben megváltozik a test súlyelosztása: A súly­ponteltolódás a hátgerincet és nagymértékben a lábat veszi igénybe. Télen és tavasszal tehát a legbiztonságosabb és leg­kényelmesebb járást a la­possarkú, magasszárú ci­pő biztosítja; Lábboltozat süllyedéseseién beépített, vagy cserélhető lúd­talpbetét használata Is szük­séges. Az ilyen lábbeliben könnyű a járás a síkos úton; Az anyának természetesen óvatosan kall járnia, bogy si­kerűi je a test hirtelen megi rázkódásával járó elesést, —­­amely könnyen koraszülést válthat kt Helytelen a széles körben elterjedt körkörös gumiszalag harisnyatartó viselése. A ter­hesség idején tágulékonv vasszerek leszorításával külö­nösen télen és tavasszal vált­hatunk ki visszértágulatot iW Ietve a meglévő tágúlátok sú­lyosbodását okozhatjuk; Igen fontos ebben az ttfő* szakban a szabad levegőn va­ló tartózkodás. A test mozgá­sát is megfelelően biztosítják: az üdítő téli-kora tavaszi sé­ták: Ki keTl térnünk á célszerű táplálkozásra is. Ez télen Is megvalósítható. Fogyasszunk Ilyenkor sok szénhidrát taW talmú ételt és főzeléket Különösen az utolsó idő» szakban tartózkodjunk a fűszeres és erősen sós ételek fogyasztásától« Ezénkívül csökkenfenünls kell a folyadék fogyasztását is. Fontos ezzel szemben, hogy a szervezet sok vitamint kap» jón (főzelékfélék, élesztői nyers sárgarépa, csipkebogyó-! tea, stb) A könnyű és váltó» zatos táplálkozás biztosítja á szervezet vitaminellátását is: Mindezeken felül elsősor» ban fontos azonban, hogy a terhes nő minden külön kér» désével, problémájával for­duljon a terhestanácsadás or» vosához, védőnőihez, akitől megfelelő segítséget kapj _ ; \ A VILÁG HUMORA Egy autós, aki őrült iramban száguldozott Róma utcáin, valame­lyik reggel a követke­ző szövegű cédulát ta­lálta parkoló kocsi­ján: i.Csak így to­vább. fiatalember, ak­kor hamarosan meg­szabadul magától a józan emberiség”. Winston Churchill, aki elvétve festett is, meghívott magához egy híres mübírálót. Miután megittak egy oohárka wyskit, Chur­chill így szólt: « Es most mondja mag a véleményét ké­peimről, Be egészen leplezetlenül és kímé­letlenül . i. A műértS gondosan megnézte a képeket, majd az íróasztal fö­­lőtt függő képre mu­tatott: *=* \z a tájkép, ott messze a legjobb -.«, •— Az az egyetlen, amelyet nem én fes­tettem 11. sóhajtott fel Churchill. * Megtörtént! Egy hé. sei férj, aki borzal­masnak találta felesé­be új kalapját, zsine­get kötött rá és kiló­­gáttá az ablakon. Kis­­rártatva bekopogott a sarki rendőr, hogy ne ssúfítsák el az utcát * Ludwig Fulde né­met író egy Ms ven­­léglSben szokott ét­kezni, ahol egy öreg y'sncér szolgálta ki. Élettap — Ä tapasztalat ar­ra tanított — mondja egy idősebb férfi —, tiogy minden szót; ami a nyelvemen van — ott is hagyjak: * — Tfükeveset keres ahhoz, hogy a lányo­mat eltarthassa — mondja az apa a fté* Fulde nem szeretett sokat beszélni és a pincér, aki már jól is­merte ízlését, kérdezés nélkül hozta az ételt, Egyszer egy másik pincér jelentkezik asztalánál, s megkér­dezte. mit kíván. Ful­de roppant meglepő­­dött, annál is inkább, mert látta, hogy meg­szokott pincére az ét­terem másik részén szolgál M- Az író kö­vetelésére végülis oda­jött asztalához a régi >asztalai , rónék: De azért csak vigye, én is így jártam valamikor, * — Nos — mondja a fiatalember srerelmé­­, nefc amikor meglátja ax étlap borsos árait ■ — mit ennél, lás fcö-Minden aszony életében nagy változást jelent a ter­hesség. Nyelvünk a gravicH- tás fogalmát találóan fejezi ki. Ezt az állapotot terhesség­nek- azért mondja« mert az anyának a méhében növekvő magzat megterhelést jelent: Ezeknek a megnövekedett kö­vetelményeknek az egészséges női szervezet narr alkalmaz­kodóképessége — zökkenés­mentesen tesz eleget-. A terhesség fennállásának Idejétől függően a női szerve­zet megterhelése más az ál­lapot elején és végén. Az el­méleti és gyakorlati megfon­tolások alapján a terhesség Időszakában 3 nagy szakaszt külön­böztethetünk meg. Ezek közül legnagyobb mér­tékben az első és az utolsó 3 hónap veszi igénybe az anyai szervezetet: — Érthető is, hiszen a terhesség kezde­tén a szervezetnek hozzá kell szoknia a vérkémiai és bioló­giai változásokhoz: Később pedig a magzat fejlődése kö­vetkeztében lényegesen meg­változik a test alakja és ezr zel együtt súlyelosztása is: Indokolt tehát felhívnunk az anyák figyelmét arra. hogy a terhesség utolsó idejében a szülés közeledésekor — külö­nösen a tél utolsó hónapjai­ban és tavasszal — mire kell figyelemmel lenniök: Télen és tavasszal fokozott elővigyázatossági rendszabá­lyok szükségesek a hőmérsék*

Next

/
Thumbnails
Contents