Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-10 / 35. szám

6

1 Ili? omrflM

1957. február 10;

tSSBB

GYERMEKEKNEK

A király és az erdei szeltem

Tutvák Vince balcseiekedetei

-'íXO'o :<HP9b?v>S

MAMA

Irt«: József Attila

Már egy hete csak a mamára gondolok mindig, meg-megállva.

Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam.

Hagyja a dagadt ruhát másra.

Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám, s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék de most már késő most látom, milyen óriás ő — szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében.

Megy a juhász a szamáron

Megy a juhász a szamáron, Földig ér a lába,

Büszkébb ember nincs nála, Hetedhét határba.

Míg a juhász kevélyen, Csücsül a szamáron,

Városi úr ott terem Motorkerékpáron.

Ugye, kedves juhász koma, Ha gépemre ülne,

Kiújulna szívbaja,

S menten leszédülne.

Bár jól érzem magamat A jámbor szamáron,

Épp úgy tudnék ülni én Motorkerékpáron.

Üljön föl hát szaporán. Hátam mögé szépen, Elviszem egy kicsikét Sétálni a gépen.

Puffog, zörög már a- gép, Nagy porfelhőt vert fel,

Tíz perc alatt harminchat Kilométert nyelt éL

Beküldte:

f

jíp Lt valamikor régen egy

•ti király. Arról volt híívo, hogy aki azt merészelte mki mondani, — nem, vagy

— ne így, vagy ne úgy, azt kegyetlen kínzások között ki. végeztette.

Egyszer a királyi fővadász jelentette neki, hogy erdejében egy gyönyörű szarvas tanyázik. A király szenvedélyes vadász volt. Azonnal osszetrombitáltatta az ország leghíresebb vadászait. Jöttek is a nemes urak hajlóikkal, cifra ruhás inasaikkal, kutyáikkal és sólymaikkal. Nemsokára elindult a menet a szarvas elejtésére. Elől a király lovagolt tíz ijas, tegezes vadásszal. Utánuk a nemes urak kísérőikkel. Estefelé egy erdőbe értek. A király megparancsolta, hogy táborozzanak le.

Alig állították föl a sátrakat, mikor nem messze egy sziklán gyönyörű szarvast pillantottak meg. A királyt elragadta a vadász szenvedély. Lóra ült és tíz legjobb lovasával elvágtatott. Á szarvas nem mozdult. Mikor már közel értek hozzá, felvetette fejét. Gyönyörű agancsa tizenkét ágból állt. Aztán fölugrott, majd elrohant. Utána! — kiáltotta a király.

A rohanókat elnyelte a hatalmas’ végeláthatatlan sötét rengeteg. Három éjen, három napon keresztül vágtattak, de a szarvast nem sikerült elejteniük. A negyedik napon már nem volt mit enniök. A király parancsot adott, hogy forduljanak meg. A kis csapat megfordult, de ekkor közben letértek az útról és eltévedtek.

rp'icsen bolyongtak a vége.-*-» láthatatlan erdőben, mikor a király meglátott egy öregembert, aki nagy rakás rozsét cipelt a hátán. Nehéz volt a rőzse, az öregember ugyancsak gö-nyedezett-,

— Hél kiáltotta a király, Merre vezet az út kifelé ebből az erdőből?

— Felséges uram! Engedd meg, hogy feltegyem ezt a rozsét a lovadra.

— Még mit nem? nevetett a király. Fuvaroslónak nézed te a lovamat? Parancsolom, hogy mutasd meg az utat!

—i Nem én! = felelte az öregember.

A király szörnyű haragra gerjedt.

— Vadászok! —• kiáltotta. Fogjátok el!

A vadászok megkötözték az öregembert.

— Na? kérdezte a király. — Megmutatod végre az utat? Engem megölhetsz uram, de az erdőben fogsz elpusztulni

Éppen jön egy zökkenő, Juhász fönn az égben, Akárcsak egy légtornász. Bukfencezik szépen.

Viszonzásul a juhász,

Bár fáj már a háta,

Invitálja az urat,

Üljön a szamárra.

A városi uraság Szamárra üj. hetykén,

Igen szépen festenek,

Ök emígy kettecskén.

Am hirtelen megmozdul Szamár füle, faatka,

S hátsó lábát kirúgja,

Az északi sarkra.

Városi úr fölrepül,

Egy nagy eperfára.

Onnan föntről nézdegéi,

Le a pusztaságra.

Megy a juhász a szamáron, Földig ér a lába,

Nyilallik az oldala,

Úgy mulat magában.

Kalmár Erzsébet Nagykörű

TALÁLÓS KÉRDÉSEK

Melyik kakas nem kukorékol?

(smrmtjezs v)

Ha süt a nap, szobában áll,

Ha borult idő van, az utcán sétál,.

Ha esik az eső, nyitva áll?

(gliudasjj)

Hétköznapon fekete, ünnepnapon fehér,

Hívják, nem hívják, minden házhoz betér,

Papucs a lábán, háztetőkön mászkál,

Furcsa szerszámjával sötétségben vájfcál(osdasMuamayi)

Két hetes öregasszony hány éves?

(S9O0 a)

Négy testvér egymást kergeti, soha el nem érheti?

(jfazasijsaov)

Melyik üvegbe nem lehet önteni semmit?

(aqBaarymazs)

Melyik ember a legidősebb?

(.laquiaaaQ)

Mindig nyílik, soha nem virágzik. — Mi az?

(9lfv)

Fő a gyorsaság

— Mivel szolgálhatok? — kérdezte Nyuvasztáci doktoí a jámbor Vincétől;

— Fogfájás ellen kellene valami — válaszolt amaz szelíden.

— No, ha csali ez a baj, akkor ülj le fiam — bíztatta a doktor.

Mihelyt Vince leült, az orra alá tartott egy üveg étert, a legény eszméletét vesztette* a doktor belenézett szájába, talált egy odvas fogat, elő-i vette a fogót, s jártassan kirántotta.

Vince fölérzett a fájdalomra, s jajgatni kezdiett, mintha ölnék.

— Miért jajgatsz, fiam — büszkélkedő'í Nyuvasztáci — hiszen nem fájhat már a fogad, ment itt tartam a markomban.

— Hogyne jajgatnék, mikor nem is az én fogam fájt, hanem a gazdámé.

Az ostya

Megbetegedett a gazda, kinél Vince béreskedett; Jött az orvos, fölírt egy gyógyszert, s Vincének kellett bemennie érte a városi patikába.

— Ostya kell-e hozzá?

— Már hogy kellene —< felelt Vince — református az én gazdám, nem pápista.

.......—......

Néhány jótanács

A NYLON- ÉS PERLON-ehérneműket nem szabad forró vízben mosni, hanem csak 50 fok alatti hőmérsékletű, kevéssé szappanos vízben. Az áruk gyakori és kíméletes mosása kifejezetten előnyös; Szárítani szobában is lehet, de fűtőtesttől és kályhától távol. Feszíteni nem szabad szárításkor az anyagokat. Nem jó az ilyen fehérneműt vasalni; Elkerülhetetlen esetekben is csak óvatosan, alig hevített vasalóval lehet simítani. •— A nylon- és perion-fehérneműk ugvanis magas hőmérsékleten tönkremennek, vagy deformálódnak. Helyes kezeléssel viszont az egyéb fehérnemű élettartalmának kétszeresét is túlhaladják.

M I N T Ä S selyemkendőt, norvégmintás pulóvert, s általában olyan selyem-, szövetvagy gyapjuholmit- amit féltünk, hogy a színek összefogják egymást, tiszta benzinben mossunk. Se szappant, se vizet nem szabad használni, a benzin tökéletesen kitisztítja: öblíteni sem szabad. A benzin percek alatt elpárolog és gyönyörű tiszta marad a selyemkendő. vagy szövetruha;

•

NEDVESFALU szoba falát

penésztől úgy óvhatja meg, — ha a szobában, pléhdcbozban égetett, oltatlan meszet helyezünk el. Mikor nedvessé lett,szárazzal cseréljük ki. De mikor a mész kiszáradt, újból használhatjuk.

Ki hallotta... f

i:; hogy a talajvíz elpusztított egy községet Jugoszláviában: Molin lakosai kénytelenek voltak másutt letelepedni, mert a tavalyi tavaszi talajvíz még ősszel is magasan állott összeomlott romházzá vált házaik helyén.

i

kénytelenek azokat megváló- J sí tani. A mű nemcsak színes, j lebilincselő olvasmány, ha-♦ nem tanulságos korrajz is. AJ szerző megismertet bennün- J két a régi Egyiptom minden-f napi életével, kultúrájával. ♦ • i

ÜGYES KEZEK (Bibliotheca l Kiadó). Kb. 672 '’Idái, kötve» 38.50 Ftí ♦ f

Az ügyes kezek cfrnű népszerű kBnyv etyylk rajza

KMINÖlBitiHA

Megjelent az „Elet és Tudomány” kalendáriuma

találhatóik a legfontosabb növényvédelmi tudnivalók

Prus, Boleszláv: A FÁRAÓ (Európa Kiadó). Kb. 688 oldal, kötve 40 Ft

A lengyel realista írónak ez a műve az ókori Egyiptomba visz el. Várakozással ismerkedünk meg a regény hősével, a fiatal fáraóval, aki országát naggyá akarja tenni és

Melyik szülőnek, melyik ta-f némák nem okoz gondot, | hogy miképpen mozdítsa élőt 9—12 éves gyermeke vagy ta-| nítványa politechnikai neve-| lését? Ki ne örülne, ha tudná, J hogy gyermeke kézügyessége,! gyakorlati érzéke megfelelően! fejlődik? Ez a könyv éppen* ezen a téren jelent segítséget* a szülőnek, tanárnak, gyer-í naptárral kezdődik ahol meg- segíteni szeretne az elnyo- meknek egyaránt. A szülőnek |

mott, kiszolgáltatott paraszt- és tanároknak azért, mert se-* ság sorsán. De tervei végre- gít a gyermek ügyességének,* a hajtásában megakadályozza a gyakorlati érzékének fejlesz-j csillagászati és bolygójárási főpapság. A fiatal fáraó el- tésében, a gyermeknek azért,*

adatok. A továbbiakban a pusztul a küzdelemben, de mert útmutatást nyújt szak-í

kalendárium cikkeit hónapok eszméi annyira élőek és erő- köri és otthoni barkácsolói

szerint csoportosították. A sek, hogy éppen ellenfelei munkához. ♦

Raj* Boleszláv Prus fáraó című regényéből

EGY NAP

Nagy I betű kerek szemében,

Szakálla a moslék levében,

Még nem is olyan öregecskc,

De már foggatlan; ő a kecske-Elelmczés-ügy! miniszter

Rajta múlik, hogy van, vagy nincs tej.

De neki maradékot adnak,

Vagy néha egy fél marék abrak

Habos tejéért a jutalma.

Télire vékony réteg szalma Melegíti a hasaalját Es luk ablakát betapasztják.

Kukorica kórót zizegtet

Fittyet hányva hónak, hidegnek,

S ha süt a nap és kieresztik Előveszi tavaszi kedvit,

Beleszagol a levegőbe Fübujtató évszakja jő-c,

Csorbóka íz gyűlik szájába,

De hamar meggcsuklik a lába.

Visszabaktat szépen az ólba,

Mint akinek kint nincs már dolga. Lefekszik kis jászla elébe:

Száraz szénát szálai ebédre.

Aztán kérődzik, estig ráér.

Este kijönnek lábosáért.

Frisset löknek a leett szárhoz.

Egy nap közelebb vitt a nyárhoz.

s:: hogy egy köbcentiméter tölgyfa 0.87 ugyanannyi fenyőfa csak 0.50 kilogrammot nyom, ezért merül el a fenyőfa kevésbé a vízben, mint a tölgyfa;

:;: hogy ha az óceánok vizének konyhasótartalmát kivonnák, akkora sóhegyekhez s jutnánk, amely csaknem őt| szőr nagyobb, mint az alpe*

♦ sek hegylánca,

♦ : j : hogy január hónap a né* t 0"i rómaiak Janus nevű isvené| ről kapta a nevét: ha a római♦ ak hadat üzentek, Janus

♦ templomának a kapuját nyitt vatartották, béke idejére a ka- I put becsukták,

I ss: hogy a szódavízben egy♦ általán nincsen szóda; úgy ké♦ szül. hogy közönséges vízbe

♦ szénsavat sajtolnak,

I ::: hogy a Föld bolygótest| vérének, a Marsnak van egy

♦ olyan holdja, amely napon♦ ként háromszor megkerüli, va♦ gyis naponként háromszor kél I és nyugszik,

::; hogy jéggel is lehet tüzet gyújtani: egy jégdarabot ^ domború lencsealakúra faraí gunk, ez a lencse öszegyűjti a I ráeső napsugarakat; s néhány

♦ perc múlva már ég is az alá

| helyezett papír, vagy forgács. » ::: hogy egy erős méhcsa-I Iád egy nyáron át 2—3 millió I virágpor-rakományt is szállít♦ hat a kaptárba; •

I t s: hogy a légnyomás 10 ki| lométer magasságban már I csak mintegy negyedrésze a ! föld felszínén mért értéknek;

♦ ::: hogy a ló érrendszerében

♦ 32. a kutyáéban 17, a macs| káéban 7 másodperc alatt te|szi meg teljes körútját a vér:

♦

*. ::: hogy mintegy másfél ♦ ezer évre visszanyúló statiszti- Ika szerint Japánban minden 5 J— 6 évben volt egy-egy pusztító földrengés.

:

i

a szolgáiddal együtt. A királyt elfogta a félelem.

— Mit kívánsz a szolgálatod díjául?

— Engedj cl — mondta az öreg. A király teljesítette a kívánságot. Az öregember felállt.

— Az utat én sem tudom. Egész életemet ebben a rengetegben töltöttem. De egy tanácsot adhatok. Kérdezzétek meg az erdő szellemét. Azzal, amilyen hamar jött, — olyan hamar el is tűnt.

JC'közben lassan beestele•*-* dett. A király a szellemet szólította. Hang hallatszott a fák közül.

— Mit kívánsz?

A király azonban hiába meresztette a szemét, semmit sem látott.

— Mit kívánsz? kérdezte újra a szellem.

— Mutasd meg az utat nekünk, hogy kijussunK a rengetegből.

A szellem így válaszolt:

— Menjetek mindég a fehér nyírfák irányába. Nemsokára egy kunyhót fogtok látni. Abban egy öregasszony lakik. Ha kértek, akkor ad enni, de ha követeltek, akkor pórul jártok. A szellem nem szólt többé.

A király követte a tanácsot. Az utolsóról azonban megfeledkezett. Mikor a kunyhó ele értek, bekiáltott:

— Hé! Te vénség! Parancsolom, hogy hozz nekem és vadászaimnak ennivalót.

A házból kicsoszogott egy öregasszony. A királyt és a vadászokat behívta és pompás őzgerincet tett elébük. A király hozzálátott az evéshez. — Amint az első darab húst a szájába vette, az levegővé vált és a király fogai üresen koccantak össze. Ekkor eszébe jutott a szellem szava. Megbánta, hogy olyan gorombán beszélt a jó öreganyóval. Bocsánatot is kért tőle. Az öregaszszonnyá változott szellem meg is bocsátott neki. Megmutatta az erdőből kivezető utat és őr;~*e a kis csapat lépéseit.

A nemes urak azt hitték, hogy a király elveszett a rengetegben. Az egész országban elterjedt a halálhíre. Egy nap azonban hazajött a király. A nép nem örült neki, de a király teljesen megváltozott. Tanult az erdei szellem leckéjéből. Belátta, hogy szépszóval többet lehet elérni, — mint parancsolgatással. Még sokáig élt és igazságosan uralkodott. Népe szerette és megbecsülte. Még halála után is sokáig emlegették a király és az erdei szellem történetét.

Beküldte: Bistey András, VIEL ált. iskolai tanuló, Jászapáti,

csoportok témakörét a hóna- 1 pok jellege szabja meg, a cik- : kék a hónap évfordulóihoz, ' időszerű mezőgazdasági munkáihoz, éghajlati jelenségei- : hez kapcsolódnak. Ezután általános érdeklődésű anyag következik (földrajzi vonatkozású, háztartásról szóló stb. cikkek). A kötetet rendkívül gazdag képanyag, híranyag és a leggyakoribb idegen szavak szótára egészíti ki.

>,ELET ES TUDOMÁNY” Tudományos Kalendárium 1957. (Bibliotheca Kiadó) Kb. 440 oldal, fűzve 12 Ft

A kalendárium akadémikusok, Kossuth-díjasok, egyetemi tanárak, a tudományok legkiválóbb népszerűsítőinek írásait tartalmazza, a nagysikerű, tavalyinál szebb, gazdagabb kivitelben. A könyv

A szorgalmas őr

A boldogtalan Tutyák Vince egy féléve alamizsnából ] tengette életét. Megsajnálta , a bíró s hogy segítsen rajta, éjjeli vigyázónak szerződ- ^ tette, igen kicsinyke fizetési 1 sei. A fizetést azzal az ígérettel toldotta meg. hogy ha jelesen szorgoskodik hivatalában és serényen föllármázza a falut, ha tűz üt ki valahol, akkor külön jutalomban lesz része.

Iparkodott Vince és vigyá: zott éberen. Hasztalanul törekedett azonban, mert sem: mivel sem bizonyíthatta meg •szorgalmatos voltát. Se tol|vaj nem lopkodott a falu: ban, se tűz nem támadt.

; Csekély fizetéséből Vince he- i tenkánt egyszer sem lakha• tott jól, minek folytán úgy

> elhitványodott, hogy a gatya S unos untalan lecsúszott a deírekáról, mert alig maradi) [hasa, hogy a helyén tartsa.

; Bánatában Vince Mgyúj| tott egy öreg csűrt a falu

► végében s mindjárt hirdetni [is kezdte teletüdöből:

I Tűz! Tűz! Tűz!

Csakhát szegény Vince rosszul szorgalmaskodott.mert a szél ráfújta a tüzet a falura, mely le is égett az utolsó házig. Ilyenformán Vince nemhogy jutalmat kapott volna, hanem a hivatalát is elvesztette. Ez volt életének leggorombább balcse-