Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-10 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara: 50 fillér II. évf. 35. szám, 1957. február 10. vasárnap. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA a AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ES A MEGYEI TANACS LAPJA 3 3 * ◄ ◄ * JW 4 : A Zalka Máté termelőszövetkezet alapszabálya % A magyar költészet gyöngyszemei £ Televizor, óh. .. Teljes heti rádióműsor ► ► ► wt i ► ► ► ► i /ön: Jön/ ! A CSODACSATÁR | Sportegyesületek, figyelem! Bemutatjuk Jóskát, a csodacsatárt! Nagyszerű labdarúgó, lehet szerződtetni! Hogy mit tud? Majd meglátják a „Csodacsatár*' című filmben, amelyet a szolnoki „Nemzeti“ filmszínházban 21—27-ig, a „Tisza" filmszínházban 21—24-ig játszanak. Főszerepben: Pongrácz Imre, Csepelen les% ax orsxágr legnagyobb papírgyártó gépe A Csepeli Papírgyárban állítják üzembe az ország legnagyobb papírgyártó gépét, A felszerelést Ausztriából vásároljuk. A szállítások 1956- ban kezdődtek meg és néhány fontos alkatrész, szárítóhenger és más felszerelések meg is érkeztek, de az októberi események következtében a további szállítás megakadt. A papíripar rövidesen megkezdi a tárgyalásokat Ausztriával a szállítás folytatására. Jövőre megkezdik a gép szerelését. A tervek szerint az új gép próbáját 1958 harmadik negyedében tartják meg. 400 exer voltos villamos távvezeték Megkezdődött a kujbisevi vízerőtelepet az Urallal összekötő ezer kilométer hosszúságú 400 OOO voltos villamos távvezeték építése. A vezeték Bugulma, Zlatouszt, Cseljabinszk és Szverdlovszk városokon halad majd át. INNEN -Apály-dagály erőmű épül Franeiaorsxágban Apály-dagály erőmű építését kezdik meg még ebben az évben Franciaországban, a Rance-folyó torkolatánál. A zárógát 700 méter hosszú lesz é szélessége az alapnál 48 méter, a tetején pedig 24 méter. 38 turbógenerátor, egyenként 7 megawatt teljesítménnyel kerül beépítésre. Amennyiben nehézségek nem merülnék fel, az építkezés 1963-ban befejeződik. Kettős ikerborjút ellett :: a cserkeszöllői Béke Termelőszövetkezet Csöpi nevű tehene. Az „anya és az újszülöttek” egészségesek. A tsz vezetőinék az a terve, hogy a jónevű elődöktől származó bikaborjakat állattenyésztési kísérletek céljára a kutatóintézetnek adják át. TT»TTT»T»»»TT»TTyT»TTTTTTT?VVTyTTVTT77TTTTTTTTT7TTTTTTVTV Hézagmentes rasuli vágány Hosszú kísérletek után Elkerült olyan megoldást talál* ni, hogy a vasúti kerekek zökkenőmentesen gördülhessenek át egyik sínpárról a másikra. Az eljárás szerint a talpfákra csavarozott sínek végeit egy szerkezet segítségével kicsit széj jelhúzzák, mégpedig hegesztés alatt, az acélsínvégek lehűléséig. Ilyen módon a lehűlés után a sínek feszültség alatt állnak. Erős nyári felmelegedés hatására a sínek végül is anynyira kitágulnak, hogy a belső feszültség .kiegyenlítődik, A tágulás azonban már nem fokozódik oly mértékben, hogy a sínék vetemetédését idézné elő. Ma este farsangi bál '/ isxakürtön Az újonnan megalakult tu 6zakürti EPOSZ-szervezet ma, február 10-én, vasárnap est- 6 órai kezdettel nagyszabású farsangi, jelmezes bált rendez a községi kuiturotthonban. A jt’tszboldogházi állattenyésztő társulásról Az állattenyésztéséről híres J ászboldogh áza községben a dolgozó parasztok létrehozták az Állattenyésztési Egyesületet. Jelenleg 70 tagja van a dolgozó parasztok újfajta termelési, illetve tenyésztési társulásának. A jászboldogházi gazdák célja az, hogy törzskön ywezett, jóképességű állatállományukat továbbfejlesszék, jelentősen fellendítsék a szarvasmarha-tenyésztést. Újból felelevenítik a korábbi eredményes akciót, a tenyészbika nevelést; Az állatállomány számszerű gyarapítása és minőségi fejlesztése természetesen csak megfelelő takarmánytermesztés mellett lehetséges. Az egyesülés tagjai már ez évben jelentősen növelik lucerna- és vöröshere területüket, és megkezdik a silókukorica termelését. A lucemamagot a vezetőség szerzi be. ✓ A Tisza Bútorgyár elérte a régi termelési szintet Az elmúlt héten 31 garnitúra konyhabútort készítettek naponta Van olyan üzem, ahol csak óhajtják, van olyan is, ahol keveset beszélnek róla, de tesznek érte, hogy mielőbb kiheverjék a veszteséget s a munka visszazökkenjen a légi kerékvágásba. A Tisza Bútorgyár az utóbbiak közé tartozik. Az elmúlt hét közepén elérték az elmúlt év harmadik negyedévének átlagát — 31 garnitúra konyhabútor került naponta a raktárba. Vevő is van rá, több, mint bármikor, ha ötször annyit gyártanának, az is mind elkelne. Az utóbbi hónapokban különösen megnövekedett a kereslet és messze vidékről — Egerből is felkeresik az üzemet, hogy néhány garnitúrára „protekciót“ szerezzenek Természetesen erre nemigen adnak módot, mert csakúgy, mint a múltban, a bútorok most is csak a kereskedelem közbeiktatásával kerülhetnek el a fogyasztóhoz; Hogyan „jött fel" a gyár, hogyan heverte ki a veszteséget, annak egyszerű a magyarázata. Bár volt itt is munkabeszüntetés, energia-és szénhiány — csakúgy, mint másutt — mégsem kapott lábra az anarchia, nem csak az dolgozott, aki akart, hanem vagy senki, vagy mindenki November végétől fokozatosan emelkedett a termelés, azonban még decemberben is csak felét " gyártották le a szokásos árumennyiségnek. Az elmúlt év utólsó negyedében hozzávetőleg 250.000 forintot tett ki az az összeg, amit kifizettek a gyárban termelés nélkül, bunkabérekre és különféle rezsi-költségek fedezésére; Ez afféle tandíj volít, mély arra figyelmeztet, hogy nem lehet büntetlenül megszakítani a termelést, megbontani a munkafegyelmet. Még jó, hogy a nagy gazdasági eredményekkel dolgozó gyár előző nyereségeiből fedezni tudta a nem várt veszteséget s így nem kell attól tartania, hogy gazdasági nehézségek miatt csökkenteni kell a termelést. Az elmúlt évben — a harmadik negyedév ráfizetését is figyelembevéve — majd kétmilliós gazdasági eredményt hoztak ki az üzemből. Ezért aztán számottevő elbocsójtásra itt nem került s remélhetőleg nem kerül sor. Csupán néhány idős, nyugdíjra jogosult embertől kellett megválni; A dolgozók egyik követelése volt itt, hogy normák helyett órabérrel dolgozzanak — s ma így is dolgoznak. Az elmúlt évek gyakori oktalan normaszigorításaiból — a munkások azt a következtetést vonták le, hogy az időbőr jobban megfelel nékik — még akkor is, ha egyesek nem érik el azt a keresetet, amit az elmúlt évben. Maga a vállalat sem járt rosszabbul, mert a termelés nem csökkent — mindenki eüvéjpd azt a munkát így órabérben is, mint mikor az egyre szűkülő idő- és danabíételek álltak mögötte. Egyedül talán az a probléma, hogy az órabérrel kifizethető 1600—1700 forintos fcérplafan nem elégít ki mindenkit, különösen azokat a szakmunkásokat és gépmunkásokat, akik az átlagosnál ügyesebbek és szorgalmasabbak. Nekik lehetővé kell tenni azt, hogy saját kívánságukra, darabbérben állapodjanak meg a munkástanácscsal, illetve a vállalat igazgatójával — és ezen az alapon képességeik szerint és végzett munkájuk szerint magasabb keresetet érhessenek el. És e magasabb keresetet fedezni tudja a gyár a nagyobb termelésiből; Más ösztönzőerő is van a munkára, A gyár vezetősége lehetővé teszi, hogy a terven felül k ószült bútorokból méltányos áron hallhassanak a gyár dolgozói. A kormány rendeletében megállapított 15 százalékos béremelésen kívül — amit már megkaptak; A többi könyűipari üzemhez hasonlóan szó van a természetbeni juttatás bevezetéséről is. Ez azt jelenti, hogy évente egy egy dolgozó önköltségi áron számított 250 forint értékű bútorfélét kap az üzemtől. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a Bútorgyár munkásai jobb kedvvel dolgozzanak s továbbra is szilárdan megállják helyüket; (P—■*) Mi lesz a Kamaraszínházzal? A lig néhány hete annak, hogy a lapok hírül adták: x v Szolnok városiban megnyílt az első Kamaraszínház. Eddig mindössze hat előadás volt az átalakított, korábban Móricz Zsigmond néven ismert kulturotthonban. Az előadásokat telt ház előtt tartották meg. Az új Kamaraszínház tehát igen kedvelt a közönség körében. Mégis, sajnos, komolyan szóbakerült a Kamaraszínház megszüntetése, vagyis inkább a helyiség más célra való felhasználása. Az történt ugyanis, hogy miután a színház vezetőségének sikerült a korábban kihasználatlan, vagy esetleg raktározás céljára használt helyiséget kulturális létesítménnyé átalakítani, több szerv is bejelentette a teremre való igénylést. Az MTH Intézet igazgatója, Rácz elvtárs a tulajdonjog alapján szólította fel a színházat, hogy költözzön ki a helyiségből, mivel arra tornaterem céljából az intézetnek szüksége van. Való igaz, hogy a terem tulajdonjoga az MTH Intézetet illeti. A korábbi években ugyanis az intézet nevére telekkönywezték az épületet. Az is igaz. hogy az Ipari tanulóknak szükségük van egy olyan helyiségre, ahol tornaóráikat megtarthatják, illetve sportolhatnák. Azonban egy eredményesen működő Kamaraszínházat csak azért megszüntetni, hogy esetleg helyette tornatermet létesítsenek, mégis elhamarkodó -'bős lenne. Ha az intézetnek mindenáron szüksége van tornateremre az illetékeseknek más megoldást kellene találni. Egy bizonyos: a Kamaraszínházat már magáénak vallja a város színházkedvelő közönsége. És e kulturális intézmény megszüntetése — bármilyen oknál fogva is — nagy felháborodást jelentene. S tegyük hozzá: jogosan. (Petőcz) A vér nem válik vízzé A mezőtúri tsz tagok ezrei csak egy ügyet szolgálnak MEZŐ TÚR. A városi tanács főbejáratánál a falon egyszerű márványtábla őrzi Dózsa György emlékét. Ez az emléktábla nagyon kifejező. Arról tanúskodik, hogy a mezőtúri proletárok, egykori kubikusok, néhány holdas gazdálkodók büszkén vallják magukat a nagy parasztvezér unokáinak. A város dolgozó parasztjainak nagy többsége az utóbbi években szövetkezeti gazda lett, s itt a szövetkezetekben értek is el nagyon szép eredményeket. De volt számos hiba. Ezeket a hibákat nagyították fel és túlozták el egyesek október 23. után. Az ellenforradalmi erők úgy beszéltek, mintha Mezőtúron az elmúlt 12 esztendő alatt nem történt volna semmi jó. Oda irányult minden igyekezetük, hogy a közös gazdaságokat szétzüllesszék, s utána már könnyűszerrel visszahozzák a gazduramék régi jó világát. Súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül Mezőtúr valamennyi közős gazdasága. Számos becsületes tsz tagot megtévesztett a hazug» ellenséges propaganda. Sokan otthagyták a szövetkezetei, — s akadtak olyanok is, akik a zavaros időket könnyű vagyonszerzésre használták fel. Széjjelhurcolták egyik-másik tsz közös állatállományát. — Akadt olyan tsz is szép számmal, ahol ezt a herdálást, a hangoskodik nyomására törvényesítették. De mint ahogy mindenütt, Mezőtúron is normális kerékvágásba zökkent az élet. Az emberek gondolkodni kezdtek és munkához latiak. ELŐSZÖR is a szövetkezetek portáján akarnak rendet teremteni. Ennek a rendcsinálásnak fontos állomása volt a csütörtöki tanácskozás, — amelyen szövetkezeti tagok vettek részt. Néhány zsirosparaszt is megjelent, őket azonban eltanácsolták az értekezletről. A beszámolót Papp József, a városi tanács elnöke tartotta. Ismertette a termelőszövetkezetek védelmére kiadott rendeleteket. — Majd részletesen foglalkozott a mezőtúri helyzettel. Utána hozzászólások következtek. Első és talán legérdekesebb felszólalás a Béke Tsz részéről hangzott el. Válaszolt Papp elvtárs azon kitételére, hogy egyes szövetkezetek nem vesznek fel női munkaerőt. Valóban áll ez, csakhogy mi indokolj«?A Béke Tszben például nagyobbára olyan szövetkezeti aszonyok voltak, akiknek férjük hivatalnok, katonatiszt volt, tehát fix fizetésű. Feleségük csak azért lépett be, hogy a készpénz mellé természetbeni járadék is jusson. Amikor aztán megkapták a háztáji földet, nem sokat törődtek tovább a szövetkezettel. Legfeljebb olyan kampány időszakokban jártak be, amikor jól lehetett keresni a munkálatokon. Ez váltotta ki a szövetkezet szorgalmas tagjaiból a nőellenességet. MEG kell hagyni, nem egészen helytálló az általánosítás. A Béke Termelőszövetkezetnek, — de más szövetkezetnek sem szabad elfeledkezni azokról a családanyákról’ fiatal lányokról, akik ott görnyedeztek a cukorrépa sorok fölött, vagy a töreklyukakban, ették a port csépléskor. Nem is ez az igazi ok, hogy elzárkóznak ti női tagok felvétele elöl. Kitűnt ez a Búzavirág Termelőszövetkezet részéről elhangzó felszólalásnál. A Búzavirágban már férfi tagokat sem vesznek fel. mivel mintegy 2—300 hold föld hiányzik ahhoz, hogy meg tudjanak élni munkájuk után. Az elzárkózás mind a női, mind a férfi munkaerő elől tehát a kenyérféltésben rejlik. Jól meg kell gondolniuk a mezőtúriaknak* az-e a megoldás, hogy a szerencsésebbek bentmaradjanak, mások viszont távozzanak a szövetkezeiből? Nem lenne-e helyesebb, ha c kevés munkát kívánó és ugyanakkor enyhén jövedelmező gabonatermeszté- helyett áttérnének a munkaigényesebb mezőgazdasági növények termesztésére? Ezáltal minden család munkád hoz és kenyérhez juthatna a földhiánnyal küzdő termelőszövetkezetekben. Felvetődött az a kérdés is, hogy a szövetkezetek Jövedelmének legnagyobb részét a gépállomások viszik el. Ez valóban így volt eddig, — amikor a szövetkezetek nem folytattak teljesértékü önálló gazdálkodást. A közös gazdaságok önállósága azonban ma már teljes. S ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy belter* jes és jövedelmezőbb legyen a jövőben, a gépi munkával; Felvetődtek még olyan részlet-kérdések is> hogy gazdaságos-e az apró szövetkezetek fennállása? A többség véle* ménye az volt, nem, s csupán a nagy táblákon lehet nagyüzemüen gazdálkodni; EGYÉBKÉNT a szövetkezeti nagyaktíva alaphangja az volt, hogy a magyar parasztság megszerette a közös gazdálkodást, s bárki is próbálná soraikat megbontani, erről az útról őket letéríteni, annak megadják a méltó választ. A tanácskozás az 1945-ös harcos idők emlékét idézte fel. Nagy szavak helyett egyszerű, hétköznapi problémákkai foglalkoztak. ■— szp —- bl —* Elektronikus mérőkocsi nyárfának Győrben A győri Magyar Vagon- és Gépgyár két különleges gyártmányát mutatja be a március 3-án kezdődő lipcsei Nemzetközi Vásáron. Az egyik az elektronikus rendszerű vasúti mérőkocsi, amely a vasúti járművek működését ellenőrzi. A kocsi mozgó labo-Te ev ziós közvetítés a tengeralattiárúböl A londoni BBC nemrég közvetlen televízió adást továbbított egy tengeralattjáró belsejéből. Két távolbalátó készüléket használtak erre a célra, amelyek nem nagyobbak a rendes filmfelvevőnél.. rátórium, s műszerei önműködően papírszalagra rögzítik a vizsgálatra szánt vasúti járművek mérési adatait; A másik kiállításra kerülő gyártmány az újtípusú ívfény-kemence. A kemenceköpenyt kettősfalú acéllemez alkotja, tarmosznendszerű szigeteléssel. Az új megoldással nagymértékben csökken a hűlési veszteség. Az elektronikus mérőkocsit Sényi Gusztáv, a gyár műszaki fejlesztési osztályának vezetője, az ívfénykemencét Varga Sándor, a gyár mér»» nőire tervezte)
