Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-08 / 33. szám

T937. február 8. TISZA VIDÉK 5 Milyen is legyen hát az EPOSZ? •A Tiszavi d é k Körülbelül egy héttel ez­előtt a járási EPOSZ szerve, zö bizottságok vezetői és me­gyénk EPOSZ-elnokei össze­jöttek szolnoki központjuk­ban, hogy javaslataikkal ki­egészítsék, módosítsák az EPOSZ Országos Központjá­nak ideiglenes vitaindító programját. Emellett felszín. r«j jutottak mindazok a prob­lémák és akadályok is — az eredmények mellett —, ame­lyek jellemzik napjainkban megyénk EPOSZ-szervezetei­­nek működését, illetve kiala­kulását. A tanácskozás mindenegyes résztvevője megegyezett ab­ban, hogy az EPOSZ a szocia­lizmus építését kívánja szol­gálni, marxista-leninista ala­pom akar működni, elismeri a proletárdiktatúrát. Szó esett a párt és az EPOSZ viszonyá­ról is. Egyöntetű volt az ál­lásfoglalás: az EPOSZ elis­meri a párt eszmei és ideoló­giai vezető szerepét, de hang­súlyozza, hogy önállóan mű­ködik. Az EPOSZ-vezetők kö­zül többen mondották, hogy az október 23-a után bekövet­kezett ellenforradalmi esemé­nyeket magyarázni kell a szervezet minden tagjának. Ezen a téren igen nagy fel­adat hárul a kommunista fia­talokra. A megyében sok helyen működnék még most is úgy­nevezett ál-EPOSZ-ok, sok­esetben ellenforradalmi ala­pom, Ezek felszámolása céljá­ból az ÉPOSZ-vezetők fel­hívnak minden karhatalmi és rendőri szervet, hogy csak olyan EPOSZ-szervezeteknek engedélyezzék rendezvényeik megtartását, amelyeknek a megyei központtól hivatalos működési engedély van birto­kukban. Lehetnek-e kulák-fiatalok EPOSZ-tagok? Erre a kérdés­re a felelet igen nagy vitában született meg A válasz a kö­vetkező: Lehetnek, de csali olyanok, akik elismerik az EPOSZ programját, hajlan­dók ők is áldozatos munkát vállalni ennek megvalósulá­sáért és nem vettek részt semmiféle ellenforradalmi at­rocitásban, „Elsősorban minő­ségi ée nem mennyiségi EPOSZ-szervezeteket kívá­nunk létrehozni!” — mondot­ták többen is a résztvevők közül. Csak azokat vesszük fel, akik viselkedésükkel is kiérdemlik ezt. Azokon a helyeken, ahol még nem működnek az EPOSZ- szervező bizottságok, a legrö­videbb időn belül létre kell hozni. A többi ifjúsági szer­vezettel is fel kívánja venni az EPOSZ a kapcsolatot, sőt abban is egységes állásfogla­lás jött létre, hogy az EPOSZ a Dolgozó Ifjúság Világszö­vetségének is tagja lesz. Több felszólaló hangsúlyoz­ta, hogy igen nagy a tekintélye a régi eposzistáknak. Éppen ezért a vezetők meg­választásánál elsősorban ők jönnek számításba, a fiatal falusi agrárértelmiségiek és pedagógusok, továbbá a kom­munista fiatalok mellett. — Egyébként az EPOSz tagságá­nak a legteljesebb demokra­tizmussal kell megválasztania vezetőségét. A 14—16 éves és a 20 éven felüli fiatalok is le­hetnek tagok. Ott, ahol jólműködő DISZ- szervezetek voltak, önálló EPOSZ-okat kell létrehozni. Azokkal a fiatalokkal is fog­lalkozni kell, akik racionali­zálási, vagy más okból tértek vissza falujukba. A'szervezeti szabályzat néhány pontját is megvitatták. A pártszervezetek is támo­gatják az EPOSZ-tagság egyik legfontosabb követelé­sét, amely a falusi kulturott­­honok és sportkörök átvételét célozza ' Ezzel kapcsolatban most folynak a minisztériumi tárgyalások. E követelés meg­valósulása soha nem tapasz­talt fejlődést biztosítana az EPOSZ-oknak. A volt falusi DlSZ-szer­­vezetek ingó- és ingatlan vagyonát, továbbá pénz­eszközeit vegyék át EPOSZ-szervezetek. Ez is egyöntetű“ követelése volt az egybegyűlteknek; * Ahhoz, hogy egy ifjúsági szervezet adni is tudjon tag­jainak — pénz kell Sok he­lyen hajlandók lettek volna a tagok munkát vállalni fizeté­sért, de előfordult, hogy a ta­nács nem fizethette volna ki a munkáért járó pénzt, csu­pán állami vállalatoknak. Jó lenne az ilyen bürokratikus rendeleteket is revízió alá vonni. Többen követelték azt is, hogy biztosítsanak az EPOSZ-nak jogkört arravo. natkozólag, hogy tartassa be azokat a rendeleteket, ame­lyek a falusi fiatalok érdekvédelmét, jogait biztosítják a legkülön­bözőbb szempontból. A falusi fiatalok érdekvédelmén, kul­túr, sport, szórakozási igé­nyeinek kielégítésén, és esz­mei, politikai neveléséin kívül az EPOSZ-nak foglalkoznia kell a termelési kérdésekkel is; Hogyan? Elsősorban a bel­terjes mezőgazdaságért vívott csata élharcosának kell len­nie minden eposzosnak. De a lánykoszorúkon, a különféle szakkörökön és előadásokon keresztül is sokat tehet — és remélhetőleg tesz is — az EPOSZ, a mezőgazdasági ter­melés fellendítéséért. A megyei művelődési osz­tály művelődési csoportja feb­ruár 7-én, csütörtökön délelőtt mérvéi értekezletet tartott. — Ezen résztvettek az összes já­rási, városi kultúrotthon igaz­gatók, azonkívül a Filharmó­nia, a Szerzői Jogvédő Iroda képviselői, valamint a szolno­ki Szigligeti Színház szervező­­titkára is. Tanácskozás köz­ben érkezett a megbeszélésre a Művé'ődési Minisztérium két kiküldőt e. Karsai Károly és Bodnár István; A kultúrotthon igazgatók beszámoltak az októberi ese­mények óta eltelt időkről. — Az MSZMP Megyed Elnök­ségének ifjúsági vezetője biz­tosította a résztvevőiket a párt legmesszebbmenő támogatá­sáról; A tanácsszervek, elsősorban a Megyei Tanács segítségére is nagy szükség van a jó EPOSZ-szervezetek kialaku­lása érdekében. Ezt minden résztvevő hangsúlyozta. A központi EPOSZ-kikül­­dött értékelte a megyei EPOSZ-szervézet eddigi ered­ményeit, amelyekkel általá­nosságban meg volt elégedve. Végezetül: ez a vázlatos tu­dósítás csak a rövid összefog­lalóját adja a vitának. Azt, hogy az itt összezsúfolt fel­adatokból, melyeket kell első­sorban megoldani, az egyes EPOSZ-ok speciális helyzete, a körülmények döntik el. Mindenesetre hasznos és ak­tuális volt az a véleménycse­re, melyet megyénk EPOSZ- vezetői folytattak. Hogy mennyiben tudják felhasznál­ni munkájukban a tanulságo­kat, addig is, amíg nyilvános­ságra nem 1 rül az EPOSZ Országos Ideiglenes Intéző Bi­zottságának végleges prog­ramja? Erre a kérdésre is felel majd a jövő. — bubor —• illetőleg az ezek kapcsán be­következett változásokról. — Részletes tájékoztatást adtak a most meginduló művészeti és ismeretterjesztő munkáról; Ezt követően Kurucz István csoportvezető elvtárs tájékoz­tatást adott a művelődési mi­nisztériumban tartott két na­pos értekezlet fontosabb dön­téseiről. továbbá ismertette a kultúrpolitikai irányelveket. Részt vettek az értekezleten az EPOSZ országos és megyei szervének képviselői Is. Meg­beszélték az ifjúság és a kul­­túrotthonok kapcsolatát.-------------------------------------------­Kutúrotthon-igazgatók megyei értekezlete Nyugdíj ügyi tájékoztató Az 1954 október 1-én élet­­belépett nyugdíjtörvény alap­ján a férfi dolgozó 60, a női dolgozó 55 éves korától öreg­ségi nyugdíjra jogosult —< feltéve, ha a törvényben , meg­határozott 10 évi szolgálati idővel rendelkezik. A szolgá­lati időit összeszámításánál figyelemmel kell lenni az egyes munkaviszonyok kö­zötti megszakításokra. Ho a megszakítás az 5 évet meg­haladja, a megszakítást meg­előző munkaviszony nem ve­hető figyelembe. Nem helytálló az a széles körben elterjedt nézet, hogy az öregségi nyugdíj (járulék) — függetlenül a munkavi­szonytól — mindenkinek jár, aki a 60. évét betöltötte; A nyugdíjakat Szolnok me­gyében az SzTK Megyei Al­központja állapítja meg. A nyugdíj igényt szóban és írásban elő lehet terjeszteni. A népgazdaság átszervezé­sével kapcsolatos létszám­­csökkentés során élbocsájtott dolgozók részére a kormány­zat kedvezményt biztosít és pedig: 1957 január 1. és 1957 március 31. napja között öregségi nyugdíjat lehet meg­állapítani a férfi dolgozók részére, ha az 58. életévét, a nő a 53. életévét már betöl­tötte, vagy 1957. év folyamán betölti. Ez a rendelkezés vo­natkozik az idényjelleg, idő­szaki, valamint a magán­munkáltatóknál alkalmazott dolgozókra is. 10 évi szolgá­lati idő igazolás ez esetek­ben is szükséges. Sok téves nézet terjedt el a nyugdíj összegének számí­tásával kapcsolatban is. Aa éi-vényben lévő törvények szerint a nyugdíj összese a munkaviszony megszűnését megelőző 12 hónapi javadal­mazás átlaga alapján számí­tandó. (Az 1956. évi október, november, december hóna­pok javadalmazása nem te­hető figyelembe). Törzsnyug­díj a kiszámított átlag 50 százaléka. Ehhez számítandó még 1945-től minden eltöltött teljes év után 1 százalék nyugdíj kiegészítés: például havi 1000.— Ft. átlagkereset alapján 500 forint a törzs­nyugdíj és pl. 1945-től 10 éve van 10 százalék, 50 forint nyugdíjkiegészítés. A nyug­díj teljes összege 550 forint. Havi 667 Ft javadalmazás alatt a nyugdíj a munkabér 75 százaléka. Havi 667 és kb. 950 Ft keresetnél, ha az 50 százalékos alapon kiszámított nyugdíj összege az 500 forin­tot nem éri el — a nyugdíj összegét 500 forintra kell ki­egészíteni. A nyugdíj-folyósí­tás kezdő időpontja a mun­kaviszony megszűnését, illet­ve az összes felmondási já­randóság megszűnését követő nap. A megjelent új rendelke­zések alapján lehetőség nyí­lik a már ellátásban részesü­lők részére hogy régi jogon megállapított járandóságukat a jelenlegi érvényben lévő nyugdíjtörvény szerinti öreg­ségi nyugdíjra cseréljék át, függetlenül attól, hogy a régi nyugdíj megállapítását követően mennyi munkavi­szonyuk van. Az átcserélés természetesen csak akkor szükséges, ha az új nyugdíj összege magasabb, mint a régi jogú ellátás és a nyug­díjpótlék együttes összege. Előny csak 950 forint és en­nél magasabb átlagos havi keresetnél mutatkozik. Az átcserélés csak akkor lehet­séges, ha a dolgozó 1956. október 23-cm alkalmazásban állott és munkaviszonyát a munkáltató ezt követően, de 1957 március 31-ig bezárólag szüntette meg. Nem cserél­hető át régi jogú ellátása annak a dolgozónak, aki nem jogosult nyugdíjpótékra, vagy kivételes ellátásban részesül A mezőgazdasági havi 120 forintos (úgynevezett OMBI) járadékban részesülőkre szin­tén nem vonatkozik a most megjelent rendelet, tehát az átcserélésre lehetőség nincs. A kormányzat a nyugdíj­pótlék megállapításával kap­csolatban is kedvezményeket biztosít Az 1954. évi október 1. napja előtt érvényben volt jogsza­bályok alapján nyugellátás­ban részesülők, akik 1956. október 23-án alkalmazásban állottak és munkaviszonyukat a munkáltató 1957 március 31-ig szüntette meg, 30 szá­zalékos nyugdíjpótlékra jogo­sultak. A régi jogú nyugellá­tás és a nyugdíjpótlék együt­tes összege havi 500 forintra, vagy havi 667 forinton aluli keresetnél ennek 75 százalé­kára egészítendő ki, ha a 30 százalékos nyugdíjpótlékkal növelt nyugdíj összege ezt nem érné eí. Fontos rendelkezés még és sok sérelmet orvosol a jog­talanul megvont nyugdíjasok ügyének rendezése. Akiknek a nyugdíját törvénytelenül megvonták és akik az öreg­ségi korhatárt betöltötték, vagy rokkantak, sajáit maguk eltartásáról gondoskodni nem tudnak — jelentkezésük alap­ján 1957. évben saját jogon legfeljebb havi 400 forint; özvegyi jogon legfeljebb havi 200 forint nyugdíjat lehel megállapítani. Az errevonat­­kozó igénybej elentésit az Or­szágos Nyugdíjintézet Nyug­díjügyi Főigazgatósághoz, (Budapest, V., Guszev-utca 10—12.) leéli előterjeszteni. A nyugdíjazási korhatárt be nem töltött és nem rok­kant személyeknél a meg­vont nyugdíj alapját képező szolgálati időt a törvény sze­rinti szolgálati időbe be kell számítani. Végezetül felhívjuk a mun­káltatók figyelmét a nyug­­díjügyi adatszolgáltatás fon­tosságára. Lényegesen meg­könnyíti, meggyorsítja a be­küldött igények elbírálását a helyes adatközlés. Szükséges ezért az idevonatkozó ren­delkezések alapos áttanulmá­nyozása és a dolgozók helyes tájékoztatása. Egyébként min­den nyugdíj vonatkozású problémával az SzTK Me­gyei Alközponthoz kell for­dulni. SZTK Megyei Alközpontja Szolnok. H?l\esbítés Közöljük kedves olvasóink­kal, hogy a február 7-i lap­számban közölt vasúti menet­rend megjegyzési rovata té­ves. A csillaggal megjelölt vonatok ugyanis az új me­netrend szerint szinten köz­lekednek. Ugyanezen lapszám máso­dik oldalán közölt rádiómű­sor nem a szolnoki Damja­nich Rádió műsora, hanem a budapesti Kossuth Rádióé. A felnőtt mozilátocgatók nevében Községünkben, Kőtelken a Tisza mozi hetenként 4-szer tart előadást, szerdán, csü­törtökön, szombatos és vasár­nap. Az utóbbi időben igen komoly filmeket vetítenek, mint például a Travlata, vagy az „Egy nyáron át táncolt’* című filmeket, örömmel vesz­­szük tudomásul, hogy az el­következendő időben is igen gazdag lesz a műsor. De az örömben üröm is vegyül, — még pedig az. hogy iskolás gyerekek a 16 éven felüliek­nek hirdetett előadásokat épp úgy látogatják, mint a töb­bit. Sajnos, nem segít a helyi mozi vállalat sem abban, hogy az ilyen filmekre a gyer­mekek lehetőleg ne menje­nek. Az olyan komoly filmek­nél is. mint például a Tra­­viata, a felnőtt mozilátogatók bosszúságára igen nagyszám­ban adnak ki jegyeket egész fiatal gyerekeknek is. akik az előadás alatt a komoly jele­neteken is fennhangon nevet­nek, megjegyzéseket tesznek: Szeretnénk, ha a mozi vál­lalat ragaszkodna ahhoz, hogy 16 éven aluliak az előadások­ra ne járjanak. Ezzel nem akarjuk a gyermekeket eltil­tani a falu egyetlen szórako­zási lehetőségétől, csak aztä hogy a felnőttek bosszanko­­dás nélkül nézhessenek végig egy-egy megrázó filmelőadásb Meg van a mód és lehetőség arra. hogy vasárnaponként, vagy szombaton délután gyer­mekelőadásokat rendezzenek. Egészen biztos, hogy azok is látogatottak lesznek, és ak­kor sokkal több hely jut a fel­nőtteknek az amúgy is kis létszámot befogadó moziban. Lovász Júlia V ntololf Ezúton is köszönetemet fe­jezem ki a Szigligeti Színház művészeinek Szandaszőllősön tett vendégjátékukért.. Febru­ár 4-én nálunk mutatták be először Molnár Ferenc: „Dok­tor úrcímű három felvoná­­sos vígjátékát. Ez taian az el­ső vidéki bemutató előadása volt a Szigligeti Színháznak. Nagyon jól szórakozott min­denki a jól sikerült bemuta­tón, bár sokaknak átlva kel­lett végig hallgatni és kacag­ni az előadást. A művészek véleményem szerint éppen úgy készültek fel erre a községi szereplésre> mintha Szolnokon léptek vol­na a közönség elé. Pálffy Aliz, Somogyi Géza, Jánosi Kati, Paál László, Szállási Éva, Kautzky Ervin és sorol­hatnám tovább, mind a lehe­tő legjobb alakítást és mű­vészetet nyújtotta. Dicséret és elismerés a művészek fáradd ságot nem ismerő és lelkiisme­retes munkájáért és köszönet a vidám- kacajtól hangos per­cekért TELEK IMRE SzandaszőUős A moszkvai VIT előtt PÁR HÓNAP múlva az egész világ Moszkva felé te­kint. itt találkozik újból a vi­lág ifjúsága. Ki ne emlékez­nék még az elmúlt VIT-ek fe­lejthetetlen élményeire? Azt hiszem ilyen fiatal nem igen van a világon. Moszkva lázasan készülő­dik a VI. Világifjúsági Ta­lálkozóra. A fesztivál előké­szítő bizottsága .és a szovjet fiatalok arra törekednek, — hogy ez a találkozó is méltó­képpen szolgálja a VIT nemes eszméjét, a világ ifjúságának barátságán keresztül a béke megőrzését. Örömmel hallom, hogy a magyar ifjúság rétegszerveze­tei is résztvesznek a moszkvai találkozón. — Melyik magyar fiatalnak nem dobban mega szíve abban a reményben, — hogy talán éppen ő lesz ab­ban a szerencsés helyzetben, hogy kimehet Moszkvába? — Nekem mindig ez volt az ál­mom. Igen, az hogy valaha az életben megláthassam Moszk­vát, közelebbről meglsmerhes­­...............-*r^­sem a szovjet fiatalokat Ta­lán most lesz alkalmam, ta­lán majd később; De úgy ér­zem, addig nem halok meg; amíg el nem megyek Moszk­vába, amíg le nem rovom há­lámat és köszönetemet Lenin sírja előtt. A Magyar Forradalmi If­júsági Szövetség Országos Ideiglenes Intéző Bizottsága felé volna még néhány javas­latom: 1. Társadalmi gyűjtéssel is segítsék elő, hogy minél töb­ben kijuthassanak a moszkvai VIT-re. 2. Helyesnek találnám, ha a sport és kultúrgárda létszá­mát felére csökkentenék és helyettük kiváló és jó ifjú­munkásokat, fiatal politikuso­kat, fiatal politikai vezetőket és aktivistákat, valamint a dolgozó paraszt fiatalok közül minél többet küldenének ki a VI. Világifjúsági Találkozó­ra. BERCZYJENŐ Szolnok> Papírgyár ----------------­Miért vagyunk mostoha szövetkezet? A kunheggyesi Béke Ter­melőszövetkezet a volt Le­ninből alakult meg. 90 csa­lád, 140 taggal s 1400 hold földön próbálkozik meg az­zal, hogy újból közösen gaz­dálkodjék. Már meg is kezd­tük időszerű gazdasági mun­kánk végzését. Bekötöztük a gyümölcsfákat, rendbe tet­tük takarmányosunkat és most a trágyázáshoz készü­lődünk. Csak egyet nem értünk: Számtalan és számtalan eset­ben fordultunk már a kun­­hegyesi községi tanácshoz, termelőszövetkezeti székház ügyében. Sajnos mindeddig semmilyen intézkedés nem született e fontos ügyben. — Senki nem törődik létezé­sünkkel, ügyes - bajos dol­gainkkal. Megalakulásunk óta felsőbb szervektől senki fel netn kereste még szövet­kezetünket. — Ügy érezzük, méltatlan ez a magatartás velünk szemben és azt kér­jük, vegyenek észre bennün­ket, ahol tudnak, segítsenek is rajtunk. Gáspár Béla Kunhegyes, Béke Tsz. 8 szolnoki Szigligeti Szinuszban pe nlck, - szombat, — vasárnap // vMi" SDRDI peuéPTéueL- Köszönet percekért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents