Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-08 / 33. szám
TISZAVIDÉK 1957. február •» nun A termelőszövetkezetek megvédéséért Az etüenfonradalam erőd az elmúlt hónapokban megyénk termelőszövetkezetei ellen romboló támadásokat kezdtek és ezen ténykedésüket még jelenleg is folytatják. A termelőszövetkezetek tagságát léköpdösik, gúnyolják és igyekeznek félelemben tartani. Az ellenséges erők kihasználják romboló tevékenységük során1 azokat a komoly hibákat, amelyeket a párt és az állami vezetés az elmúlt évek során ■ gazdasági politikájában elkövetett. Tudjuk, valamennyien ismerjük azokat a helytelen termelőszövetkezet fejlesztési módszereket, amelyek megszégyenítették a dolgozó parasztokat. Azonban tudjuk azt is, hogy a dolgozó parasztok nem ellenségei a szövetkezésnek. Tudják, hogy közösen és szabadon a nagyüzemi gazdálkodás sokkal előnyösebb a kisüzemmel szemben. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányunk a leghatározottabban elítéli a termelőszövetkezeti fejlesztés káros és torz módszereit. Ezen álláspontját a kormány határozottan kijelenti a január 6-i nyilatkozatában, amikor leszögezi, hogy „minden támogatást megad a dolgozó parasztoknak ahhoz, hogy saját elhatározásuk, a teljes önkéntesség alapján jól gazdátkodó, virágzó szövetkezeteket hozzanak létre. Biztosítja a szövetkezetek önállóságát és megakadályozza a szövetkezetek ügyeibe történő erőszakos, külső beavatkozást. Helyesli a hazánkban már korábban elterjedt társulási és szövetkezeti formát — rizstermelő, géphasználati, vízhasználati, vízhasznosításitársulások, hegyközségek, állattenyésztők, tejszövetkezetek Stb. *— felelevenítését.” Ezeket a lehetőségeket a szövetkezés terén a dolgozó parasztság ki is fogja használni, mert csak így lehet többet termelni, ezáltal több jövedelemhez jutni és jobban élni. Éppen ezért nincs igazuk azoknak, akik tudatosan, vagy tudatlanul a dolgozó parasztok szövetkezése elten agitálnak. Ezen ellenséges munkájukkal a dolgozó parasztokat a jobb éleitől, a felemelkedéstől akarják megfosatani Nézzük meg városunkban, községünkben, kinek az ór-i deke a termelőszövetkezetek Kzétzükesztése, feloszlatása? Az agrárproletároké, a kisparasztoké? Semmiesetre sem leheti Miért? Mert az elmúlt évek során — a helytelent és rossz gazdaságpolitika ellenére is — a termelőszövetkezeti tag, ha becsületesen kiveszi részét a munkából, rendesen meg tudott élni, sőt egy részük takaros házat is tudott építeni, vagy venni, a családját tudta ruházni, stb. Ha alaposan széjjel nézünk a dolgozó parasztok között, számos ilyen ternneLőszövetkezeti tagot találunk) Ma, amikor már a termelőszövetkezeteket nem kötik a bürokratikus intézkedések, a beszolgáltatás, a biztosítási dijak, stb. — egészen más a helyzet. A termelőszövetkezeti tagok szabadon tervezhetnek, gazdálkodhatnak, egyszóval: elhárultak . azok az akadályok, amelyek gátolták a szövetkezet megerősödését és a tagság jólétének növekedését. A tagok valóban a szó igazi értelmében gazdái lettek a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti tagoknak most aranybánya van a kezükben és annyit bánsás znak ki belőle, amennyit akarnak. Ehhez nem keid más, mint becsületes, szorgalmas munka. Ezt még sok termelőszövetkezeti tag nem érti meg teljes egészében. Éppen azért szükséges, hogy a termelőszövetkezetekhez hű tagok az ingadozó és kilépő tagoknak, valamint dolgozó paraszttársainknak is megmagyarázzák a szövetkezés jelentőségét. Vajon érdeke a termelőszövetkezet a volt földbirtokosoknak, a kulákoknak, a kapitalizmus híveinek és a nép ellenségeinek? Nem! Miért? A földbirtokosoknak és a kulákoknak azért, mert a munkás- és parasztállamban nem folytathatják a dolgozó parasztok kizsákmányolását, mert le kell mondaniok dőzsölésükről ,és a harácsolásról. Nyilvánvaló, ezeknek az érdekük a kapitalizmus, a kizsákmányolás és a hatalmuk visszaállítása. — Ez azonban Magyarországon többé nem fog nekik sikerülni. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gondoskodik arról, — a munkásosztály és a dolgozó parasztság segítségével, — hogy ilyen ábrándoktól elvegye a kedvüket. A dolgozó parasztok közül is vannak még számosán — többségükben középparasztok és olyanok, akiket meggyőződésük ellenére, valamilyen formában bekényszerítettek a termelőszövetkezetekbe — akik nem értik a szövetkezés jelentőségét, akiknek a szöevtkezeti gazdálkodás jelenleg még nem biztosít magasabb jövedelmezsét, mint az egyéni gazdálkodás. Ezek a dolgozd parasztok sem ellenségei a szövetkezésnek, s mihelyt azt fogják tapasztalni, hogy a szövetkezeti tagok jobban élnek, mint ők, akkor szükségét fogják érezni a szövetkezésnek, mivel a saját jólétének senki sem ellensége At. ellenforradalmi erők ezeknek a dolgozó parasztoknak a szövetkezéstől való idegenkedését is igyekeznek kihasználni, amikor a szövetkezetek ellen indítják tárna• dósaikat. Ezeknek a dolgozó parasztoknak i világosan meg kell mondanunk, ne engedjék magukat az ellenség által félrevezetni, hiszen őnekik is hűségesebb társuk a volt agrárproletár, a volt klsparaszt, <— ^kik jelenleg termelőszöevtkezetí tagok — mini akár a földbirtokos, vagy akár a külák és egyéb eülenforradalmárok. Amint látjuk és tapasztaljuk, az ellenforradalmi erőknek alapvető érdekük a termelőszövetkezetek szétbomlasztása. Sajnos, az októberi, ellenforradalimi események sqrán több helyen megyénkben is sikerült néhány olyan termelőszövetkezetet feloszlatniok, amelynek tagjai 5—6 éven keresztül — a nehézségek ellenére is — önfeláldozó módon építették és fejlesztették termelőszövetkezetüket Az ellenforradalmárok által feloszlatott termelőszövetkezetek régi, harcos tagjai — az agrárproletárok és a kisparasztok — sajnálják szövetkezetüket Érthető is! Mert ők örültek legjobban, amikor sikerült felépítem egyregy istállót, magtárt, vagy sikerült beszerezni egyegy jó tenyészállatot, javiü tották rossz földjüket, 1— amely azelőtt mostohaanyjuk volt, stb. Nem lehet elfelejteni, hogyan óvták, féltették a szövetkezet vagyonát és tárgyalták fejlődésölek útját. Éppen ezért szükséges, hogy rövidebb időn belül félül legyenek vizsgálva az ellenforradalmi események során feloszlott termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek tagjai önállóan, és szabadon döntsék él, hogy közösen akarnak-e továbbra is gazdálkodni. Azoknak a volt termelőszövetkezeti tagoknak, akik az új termelőszövetkezet megalakításán fáradoznak, mindenben adjanak § segítséget a kommunisták A kommunisták, a termelőszövetkezeti tagok, de az illetékes állami szervek se tűrjék tovább, hogy a termelőszövetkezetek ellenségei szabadon garázdálkodjanak. Teljesen tűrhetetlen, hogy semmi bántédásúk nem történik azoknak, akik törvénytelenül elfoglalták a termelőszövetkezetek földjeit, széjjel 5 tál, hurcolták, pocsékolták a termelőszövetkezet vagyonát. Ezekkel a személyekkel szemben — amennyiben nem viszik vissza a megadott határidőn belül a jogtalanul elhurcolt vagyontárgyakat — éreztetni kell a proletárdiktatúra erejét. A termelőszövetkezeti tagok többsége az ellenforradalom kezdetén felismerte, mit akarnak a nép ellenségei és határozottan kiálltak a szövetkezetük mellett, a népi hatalom mellett. Különösen nyilvánvaló lett, amikor Mindszenithy elmondotta rádióbeszédét. A Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány nem hagyja cserben a termelőszövetkezetek becsületes és harcos, öntudatos tagságát, megvédelmezi az ellenforradalmi erők támadásától. A kormányunk január G-i nyilatkozatában félreérthetetlenül kijelenti, hogy: „...a proletárdiktatúra teljes szigorával lép fel... a termelőszövetkezetek vagyonának megsértése ellen... és a meglévő termelőszövetkezetek tagosított földterületéhez senki büntetlenül hozzá nem nyúlhat ...” Ennek a nyilatkozatnak érvény kell szerezni ét, a fennálló törvények szerint keli eljárni a földfoglalók, vagyonfosztogatők és herdálók ellen. Bűnhődjenek a nép ellenségei! A termelőszövetkezetben dolgozó kommunisták, tertermelőszövetkezeti tagok bátran álljanak ki szövetkezetük melleit Az ellenforradalmárok és a termelőszövetkezeti tagok gyalázói vegyék tudomásul, hogy az ő idejük lejárt A termelőszövetkezeti tagok lelegyenek éberek, őrködjenek a szövetkezeti vagyonuk felett. Az ellenforradalom fegyveresen le van verve, de még nincs megsemmisítve. Addig nem dolgozhatnak a termelőszövetkezeti tagok sem békésen, míg az ellenség politikailag nincs megverve. A szövetkezeti mozgalom igaz ügy és a szocialista társadalomban a dolgozó parasztság számára az egyedüli helyes út KARSAI MIHÁLY Ellenforradalmi erük a magyar októberi eseményekben (2. folytatás.) A követelések elbírálásánál számba kell venni még azt is, hogy ebben az időszakban maga az amerikai propagandaközpont, amely az egész ellenforradalmi mozgalmat irányította, azt a taktikai utasítást adta ki, hogy most még nem kell visszakövetelni a gyárakat, a bányákat és a földbirtokokat volt tulajdonosaik számára. Nem kétséges, hogy amint az egykori tőkés elemek a politikai hatalmat kezükbe kaparintották volna, az amerikai propagandisták és magyarországi ügynökeik „nem ragaszkodtak” volna a nagyüzemek társadalmi tulajdonához. Annak ellenére, hogy a felsorolt körülmények akadályozták a régi. rendszer viszszaállítására irányuló törekvések leplezetlen, nyüt megnyilvánulását, letompitott. ellíödösített formában mégis felszínre kerültek ezek. A letűnt Horthy-rendszer hívei ugyanis, amikor úgy vélték, hogy már kezükben van a politikai hatalom, néni tudták türtőztetni magukat és bizonyos mértékben megszegték a Szabad Európa rádió amerikai ideológusai által előírt taktikát. Már itt-ott megjelentek az egykori földbirtokosok, visszakövetelve földjeiket; ' Habsburg Ottó visszakérte a magyar koronát; emigráns grófok jelentek meg a határmenti Sopron város legelőkelőbb szállodájában; eljött Magyarországra Lichtenstein herceg is. Mindszenty szintén leleplezte magát. A polgári restaurációnak megvolt az amerikai ügynökök által készített receptje. Eszerint az első lépés a népi demokratikus ál,ami hatalmi szerveinek szétverése, a munkásosztály pártjának törvényen kívül helyezése, illegalitásba szorítása, valamint Magyarország kiszakítása „semlegesség” ürügyével a szocialista országok táborából és csatlakoztatása a nyugati kapitalista országok tömbjéhez. Természetesen kezdetben elhallgatták a nép előtt, hogy ha Magyarországon az amerikaiak, a nyugati „ENSZ-csapatok” és azok magyar ügynökei lesznek az urak, akkor a nagytőke hatalmának helyreállítása akadálytalanul végrehajtható ksz. Elködö&ítették azt is, hogy ez a lépés újjáéleszti Magyarország ellentéteit szomszédaival és hogy hazánk ezáltal egy új háború tűzfészkévé vált volna. Ez a terv Magyarországot a nyugati imperializmus keleti előretolt hídfőjévé akarta változtatni. (Folytatjuk.)-------------— GARAY GYÖRGY Már több mint egy éve. hogy Garay György kiváló hegedűművészünk zenekari est keretében a Beethoven hegedűversennyel lépett fel Szolnokon. Annak ellenére, hogy közönségünk hosszú ideje nem hallotta öt, mégis meg kell állapítanunk, hogy ő az egyetlen magyar hegedűművész, aki időnként ellátogat Szolnokra. Amilwr s sorok keretében hálás köszönetünket fejezzük ki neki, ugyanakkor zeneértő közönségünk nevében hiányoljuk a komolyabb műfajt reprezentáló hangversenyeket. Úgyszólván majdnem minden hétfői napon zsúfolt házak hallgatják a könnyű műfajú különböző estrád műsorokat, ugyanakkor már csak kultúrpolitikai szempontból is feltétlenül szükséges és helyénvaló volna a komoly zene gyakoribb beiktatása is. Garay György művészi profilja nem ismeretlen közönségünk előtt. Művészi egyénisége széles skálájú, amiről hétfői hangversenyén újból meggyőződhettünk. A. praeklasszbkus müvektől a modem zeneszerzőkig terjedő műsorban közönségünk mindenfajta ízlése kielégítést nyert. Garay, mint vérbeli művészegyéniség, otthon érzi magát minden műfajban. Ennek oka természetesen abban rejlik — és erről már több ízben megemlékeziink —, hogy Garay egyéniségének teljes kibontakozása mellett a nagy zeneszerzők iránti alázattal híven tolmácsolja a műveket. — A romantika, a klasszicizmus és a modern kor zenéje, vagyis a legkülönbözőbb zenei műfajok mindig stílusosan szólalnak meg Garay művészegyéniségén keresztül. keqeduestie * Héttői műsorának bevezető száma Verődni E-moil szonátája, a prae klasszikus irodalom egyik gyöngyszeme volt. Többször, főleg rádión keresztül volt alkalmunk hallani a művet Garay nagyvonalú. de részleteiben is gyönyörűen kidolgozott előadásában. Különösen o Menüett egészen sajátos praeklaszszíkus romantikájának zenei tolmácsolása volt megkapóan szép. A következő szám ugyancsak praeklasszikvs mű. Tartini híres „Ördögtrilla,** szonátája hatalmas zenei felépítésében úgy Ivatott, mint egy a magasba. ívelő gótikus templom. A műsor első részének befejező száma Paganini egyik ritkán hallott hegedűversenye volt. A két szélső tételben különösen az I. tétel cadenziájában Garay mesteri hegedűtechnikája a maga tökéletes virtouzitásában bontakozott ki, a II. tétel gyönyörűen megformált datlamvezetése az igazi nagy, szívből muzsikáló művész megnyilvánulása volt. A műsor második részében Goldmark, WieniavsH, Dohnányi müvei szerepeltek. Meg kell emlékeznünk a kitűnő zongorakísérőről, Arató Pálról, aki a szonátákban egyenrangú partnernek bizonyult, őszintén sajnáltuk őt is, magunkat is a rossz hangszerért, melynek nyikorgó pedálja gyakran kellemeten hangzavart okozott. A szűnni nem akaró tapsokra kínáló művészünk három kisebb hatásos számmal toldotta meg műsorát. A nagysblcerű hangverseny azt a meggyőződést váltotta ki bennünk, hogy Szolnok város zenei közönsége igényt tart és hálásan fogadja a komoly zenei produkciókat is. OKBAN LEO Á Szolnok megyei Perzsiában“ és „Torontóion“ 55 j Vfzücelety műszaki vezető* nek csak a szája mozgásátlátom, pedig ugyancsak megereszti a hangját. — Nem értem -.-.-.l —■ üvöltök vissza és balfülemet odatartom közvetlenül a szája elé. A mezőtúri Szőnyegszövő és Fomalkiszerélő Háziipari Szövetkezet műszaki vezetőjének szavaiból a következőket jegyzem le: —! í :. perzsa és torontáli szőnyeget szövünk .., ebben az üzemrészben fonalelölcészltést végzünk,',, vagy ötven más szövetkezet számára... főleg a Tiszántúlra... a szőnyeget exportra gyártjuk... hazai szükségletre csak géptisztítórongyokat ... ebben az iparágban ez a legnagyobb szövetkezet az országban., i 264 dolgozónk van.,. A végén már egész jól megértjük egymást. Csak a kezdet volt nehéz. A hosszú gépsorok, — a fonalkiszerelő gépek a földszinten és a szőnyegszövő gépek az emeleten — délután 4 órakor egyszerűen leállnak, egészen esti 9 óráig. Ebben az időpontban nem kapunk áramot — mondja Víakelety műszaki vezető: — Pedig a fonalkiszerelőben három műszakhoz szükséges munkaerővel rendelkezünk. Most tárgyalunk a TITÁSZ- tzal ebben az -gyben. Reméljük, sikerrel. A fBIdgömb majdnem minden részében,.. Az emeleten a perzsa és a torontáli szőnyeg készük Fiacsinos lányok ügyes keze nyomán alakul ki a híres „mezőtúri” perzsa és torontáli szőnyeg. Ott fekszik előttük a minta, amelynek alapján a szebbnél szebb, művé. szibbnél művészibb motívumok életre kelnek a szőnyegeken. Mint valami csodálatos festmény! Közben megtudom, hogy a perzsasizövő, s majd később a torontáli szőnyegszövő gépparkot fejleszteni akarják. Az üzemet pedig bővíteni. Továbbá, hogy igen sok, több mint nyolcvan, bedolgozó munkást foglalkoztatnak. Ha sikerül a gépek számát növelni, még több munkaerőre lesz szükség. Jelenleg hét szőnyegszövő tanulónk van, akik Laczkó Istvánná vezetésével igyekeznek elsajátítani a szőnyegszövés titkait: Lenn az igazgatód irodában egy kézi festésű atlaszon vannak bejelölve azok az országok, ahová exportál a szövetkezet. Ilyen pedig összesen 16 ország van. A perzsát 100, a torontálit 75 százalékban exportra gyártják. Még pontosabban: 10 000 négyzetméter perzsa és 55—60 000 torontáli szőnyeg az évi szőnyegrendelés. . SOS! — szőnyeg««?író ollókat! — Bár az októberi események miatt történt egy-két piaclemondás, de bízom abban, hogy versenyképes áruinkkal visszaszerezzük eze. két a vevőinket is, sőt abban is bízom, hogy sikerül piacunkat bővíteni — mondja Békési Ferenc szövetkezeti igazgató: . 99 Hozzáteszi: •— Hemrég beszéltem a Külkereskedelmi Minisztérium egyik vezető tisztviselőjével, aki szerint hozzáértőbb kereskedőkkel négy-ötször annyi árut is el lehetne adni külföU dön, mint eddig. — Még egy fontosat akarok mondani — emeli fel mutatóujját Békési igazgató. *— Én 28 éve dolgozom a szakmámban. Mondhatom szerelmese vagyok a szőnyegeknek. Deés ezt nagyon kérem, írja meg. -.. nem kapunk szőnyegnyiró ollót. Belsőzsébébe nyúl, egy kis kartonlapot ad át. Az áÚ rajta, hogy Békési Ferenc megkapta a Népi Iparművész címet: —* Egyedül ■én vagyok az országban népi iparművész a szőnyegszakmában — mondja. ~ Sokkal fontosabb és hasznosabb dolgokra is tudnám fordítani időmet, mint arra, hogy a bürokrácia dzsungelében szőnyegnyiró ollókért szaladgáljak. Igaz, a bürokrácia már csökkent, szőnyegnyíró ollónk azonban még most sincs. Pedig az olló a szőnyeg lelke: akármilyen szép is a szövés, ha rosszul van megnyírva— s lemondóan legyint egyet Békési Ferenc; Én megígértem, hogy megírom az ollóügyet. íme. Most már azokon a sor, akik Illetékesek ebben az ügyben intézkedni) Egy, üMtr egy párttag Hihetetlennek tűnfflc, de sem MSZMP, sem ifjúsági szervezet nincs a szövetkezetben: Azaz, bocsánat, van egy MSZMP tag, Kiss György elvtárs, a szövetkezeti tűzoltó, ö a városi MSZMP-nek tágja. Alacsony, mokámy ember. — Nincs ebben a szövetke. zetben a volt 85 MDP-tagból több kommunista? — kérdez, tem Kiss elvtánstóL s— Vannak —■ és már számolja is az ujján: — Tor István, Körmendi Sándor, Sajtos Gyula, Fazekas József. K Nagy Andrásáé és még többen is, tiÉa nem akarom hogy elfnréizdjenek! “ i*~ Miért húzódoznak ezek a kommunisták a belépéstől? — puhatol ódzok tovább: “ Várnak, de azt nem tudják megmondani, hogy mire. Elgondolkozva folytatja: *— Talán az is az ok, hogy a bérezés még mindig nincs rendezve. Valószínű, hogy az októberi események mialt bekövetkezett 80 000 forintos de. fielt így bosszulja meg magái még egy kis ideig. Ha nincs október 23, nyereséggel zárjuk az évet — Nem mondja itt senki, hogy egyáltalán nem fog belépni a pártba. Csak majd később:: j egyelőre várnait t ?; (Folytatjuk.)
