Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-07 / 32. szám
1057. február 7. TISZA VIDÉK Gyűjtsük a Mariéi! Fokozatosan és erőteljesen megindul a vérkeringés gazdasági életünkben is Az elmúlt időben tapasztalt vásárlási láz nagy mértékben igénybe vette különböző közszükségleti cikkekből készleteinket, melyeket a napról-napra nagyobb kapacitással meginduló gyáriparunknak pótolnia kell. Ehhez szükséges, hogy a gyáripart a hiányzó alapanyagokkal fokozott mértékben ellássuk. A martinászok a Népakarat egyik legutóbbi számában ezért is kérik az üzemeket és minden iparágat, adjanak hulladékvasat, mert csak így tudják az ország igényeit kielégíteni. Fontos közérdek tehát, hogy az üzemekben, háztartásokban elheverő ipari huiladékanyagokat, (vas, fém, papír, baromfitól!; üvegcserép stb.) a minden járási székhelyen működő MÉH-tc- Iep, vagy átvevőhely — hivatalos begyűjtő szerv — átvegye és a feldolgozó gyáriparnak elszállítsa. Segítsen ebben ismét a lakosság, s az ifjúság is. Közügy, közös érdekünk a hulladékgyűjtés. ^Pillanatkép. Ahányszor csak mellette visz el az utam, mindig megállók, és perceken át csodálom , ügyességét, türelmét, szorgalmúit^ TéKkábátban, sálkendővel a fején fii a villanylámpa mellett Mikor a kis „motort!” bekapcsolja, halk mormogással szalad végig a tü a pohárra húzott harisnyákon. Nyomában egyre keskenyebb az átkos csík, újra szép lesz a nylonharisnya. Most már tálán mondanom se kell, hogy az Állami Áruházban dolgozó Vámosnéról van szó, akit naponta sok nő keres fel leszaladt szemű harisnyákkal. Hallgatagon ül, nem figyel a vásárlókra, hisz rengeteg a dolga. Kinek ezért, kinek ezért, mindenkinek sürgősen kell a kijavított harisnya. S legkésőbb 4—5 nap múlva kész is van. Türelme, szorgalma és kedvessége mind amellett szól, hogy megbecsüljük őt. Melyik filmből való és kiket ábrázol a fenti kép? Megfejtése: 5 pont, Újból felhívjuk rejtvényfej tőink figyelmét, hogy válaszaikhoz mindenkor csatolják a rej tvényszel vényt, mert anélkül megfejtéseiket nem vesszük figyelembej TISZA VIDÉK 2. ss. reitvényszeivény Miért nem játszanak szovjet filmeket? Levél a szerkesztőséghez Az októberi eseményei? folytán mindannyian be voltunk .gubózva’1, már kora délután kénytelenek voltunk lakásunkban meghúzódni, mert a kijárási tilalom, a rend, a közbiztonság helyreállítása ezt követelte. Nem volt sem mozi, sem színház. Később örömmel vettük tudomásul, hogy vetítenek a filmszínházak és bemutatóra készül színházunk is. örültünk és örülünk annak, hogy a filmszínházak teljes kapacitással dolgoznak, a műsorral kapcsolatban azonban van egy-két észrevételem. Az elmúlt években még az októberi események előtt is nagyon sűrűn játszottál? szovjet filmeket, szinte kéthetenként. Jelenleg viszont az a helyzet, hogy egyetlen egy sem kerül a közönség elé, pedig szeretjük a szovjet filmeket. Vannak vidám filmjeik (Luxustutajon, Nő a kirakat mögött stb.) és vannak komoly, tanulságos filmjeik (Befejezetlen elbeszélés, Az élet tanulsága stb.), melyek művészi kivitelezése mindenkor elismerésre készteti a nézőket. Mostanában, ahogy naprólnapra böngészem a Tiszavidéket s nézem a mozik műsorát: olasz, francia, nyugatnémet, angol, jugoszláv, ar-Hogyan utashatunk külföldre ? Az utóbbi hetekben több levelet kaptunk és személyed sen is érdeklődtek megyénk dolgozói aziránt, hogyan utaz- i hatnak külföldre és hogyan kaphatnak útlevelet?- Ezzel\ kapcsolatban a legilletékesebbhez a BM Főosztály útlevél- E .csoportja vezetőjéhez fordultunk, akitől az alábbi választ j {kaptuk: _________________________ gemitin s még sorolhatnám egyéb országok filmjeit, játsszák mindenütt, — csak egy marad ki: a szovjet film Mi — ismétlem, nem magam, hanem sokunk nevében beszélek — szeretjük a jó filmeket, legyen az angol, olasz, francia, stb., de szeretnénk most már szovjet filmeket is látni. Szeretnénk ismét gyönyörködni az „Othelló‘’-ban, a „Vízkereszt vagy amit akartok", „Romeo és Júlia" című nagyszerű filmekben, amelyek bármikor felveszik a versenyt más országok filmjeivel is, mind tartalmilag, mind kivitelezés szempont j ából. Mi elitéljük azokat, akik az októberi eseményektől felhevülve, meggondol atldnul — akár felnőttek, akár fiatal tacskók tették is azt —, kiverték a mozi előtt lévő keretből a műsoron szereplő szovjet filmképet azzal a jelszóval: hogy „mi magyarok vagyunk”. Magyarok vagyunk az igaz, de a magyar érzéseket nem így kell Kifejezni. A művészetet, bármelyik nemzeté is legyen, mindenkor meg kell becsülnünk, s mindenkor tisztelnünk kell legalább úgy, ahogyan a mi művészetünket becsülik meg máshol. Nagy Julia, Szolnok. A Szovjetunióba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, Bulgáriába, Albániába és a Német Demokratikus Köztársaságba betétlappal lehet utazni A betétlap elnyeréséhez, illetve a látogató kérelmének elintézéséhez a következő szükséges: 1. Olvashatóan és pontosan kitöltött kérdőív; 2; Egy darab kettő forintos okmánybélyeg. Az a személy, aki Bulgáriába, vagy Albániába való látogatáshoz betétlapot kapott, csak repülőgéppel utazhat. Lehet vonattal is utazni, de ebben az esetben kétlapos útlevél-kérő lapon kell igényét beadni, s ekkor az illető útlevelet kap. Ennek megszerzése után Jugoszlávián, vagy Románián keresztül is lehet utazni; Minden szülő csal? saját gyermekét viheti magával Betétlapot, illetve útlevelet népi demokratikus országokba jelenleg csak szülő, testvér, vagy gyermek látogatására adnak ki, más kérelmet nem teljesítenek. A nyugati országokba is kérhető családtagok látogatására útlevél. A kérelem beadásához az alábbiak szükségesek : 1. Olvashatóan ás pontosan kitöltött (kétlapos) kérdőív; 2. Kettő darab 6x4-es fénykép (az illetékes rendőrőrs által láttamozva és lebélyegezve). 3. Hívó levél, melyben fel van tüntetve, hogy ml célból és kihez utazik a kérelmező. 4. Gyógykezeltetés céljából való utazás esetén olyirányú igazolás, valaínelyik gyógyintézettől, vagy egészségügyi szakigazgatási szervtől, hogy országunkban nem tudják gyógykezelni az illető beteget. 5. Ha 10 éven aluli gyermek egyedül akar utazni, mindkét szülőtől az utazáshoz való hozzájáruló nyilatkozat szükséges. Ha a 16 éven aluli gyermek csak az egyik szülővel utazik, az itthon maradt szülő írásbeli nyilatkozata szükséges (két tanú igazolásával), hogy a gyermek is utazhasson. A kérelmet személyesen, vagy családtag útján kell beadni a Megyei Rendőrfőkapitányság Útlevél alosztályán. Ha 16 éven aluli gyermek a szülővel utazik, fénykép nem kell a gyermekről. Többeh szeretnének „Kivándorló” útlevelet is szerezni Ilyen irányú kérelmet minden olyan magyar állampolgár, akinek külföldön élő hozzátartozója van, kérhet. A kérelemhez az alábbi iratok szükségesek: 1; Kitöltött kivándorlási űrlap (a rovatok kérdéseire pontosan kell válaszolni), 2. Kettő darab 6x4-es fénykép (a kérelmező lakhelye szerint illetékes rendőrőrs által láttamozva , és lebélyegezve). 3. Előzetes beutazási engedély (elővizum), kivéve a népi demokratikus államokat; 4. Adóigazolás az illetékes tgnács Pénzügyi Osztályától, hogy a kérelmezőnek adóvagy köztartozás! nincsen; — 5. Tanúsítvány az illetékes tanácstól, hogy a kivándorló nem hagy hátra ellátatlant, vagy eltartásra szoruló személyt. 6. Egy darab ötforintos okmánybélyeg. A szülőkkel utazhat egy ú1 levél lel a tizenhat életévet be nem töltött gyermek is. Ha a kivándorolni szándékozó szülők gyermeke már betöltötte a 16. életévet — vagyis személyi igazolvánnyal rendelkezik — úgy a gyermek külön kérelmet köteles beadni és a fenti iratokat beszerezni Aki betétlapot, vagy útlevelet kap, annak személyesen kell Budapesten az illetékes követségen a vízum iránti kérelmét elintéznie; A budapesti IBUSZ csak a Szovjetunióba szóló betétlapokat fogad el vizumoztat ásna, Az út levél csoport vezetője >.zúton is közli mindazokkal, akik útlevél iránti kérelmet adnak be, hogy személyesen, vagy közeli hozzátartozója vigye be a Főosztályra minden héten hé’fón, kedden és pénteken 9—13 óra között; A nyugatra távozott személyek (disszidáltak) hozzátartozói útlevelet nem kaphatnak. AM március 1-ig nem kap választ október 23 és január 15-e között beadott kérelmére, az adjon be új igénylőlapot F, ■■ Egymást segítve A Tiszaszentimrei Állami Gazdaság Munkástanács EL nöksége és az újonnan megalakult Magyar Szocialista Munkás Párt elnöksége 1957 január hó 30-án a következő határozatot hozta: A Munkástanács egyetért az MSZMP megalakulásé. val. Az MSZMP szervezését a gazdaságban nem akadályozza, hanem azt munkájában támogatja, A Munkástanács szándéka, hogy a rend, a fegyelem és az államvagyon megőrzésében, a dolgozók érdekeinek megvédésében a kormány rendeletek alapján az IVÍSZMP-vel együtt haladjon. Gazdaságunk értékeit, vagyontárgyait az eHeraforaada. lom alatt megőriztük, bízunk abban, hogy az MSZMP-vel együtt haladva ezután sokkal jobb termelési eredményeket érünk el, mint a múltban. Az MSZMP támogatja a Munkástanácsot gazdasági törekvéseinek megvalósításában. Segíti azt, hogy a gazdaságban a munkafegyelem, • rend mielőbb minél jobban helyreálljon. Az MSZMP és a Munkástanács együtt haladva a szocializmus építésében a párt és a kormányrendeletek betartásával igyekszik segíteni gazdaságunkban, hogy az ellenforradalom által ütött sebek hazánkban minél előbb be. heggedjenek; Tiszaszentimre. 1957 január 30. Csörögi István, Tölgyesi Jőmos, a Munkástanács elnöke az MSZMP ideiglenes Int. biz. elnöke |J ihály egyedül ült a te**■ rítetlen asztalnál, pedig már közel volt az éjfélhez; Nem tud aludni már tizedik napja, mióta Teri azzal az ismeretlen harcsabajuszos, gyűrött arcú emberrel — al?it befogadtak -a novembereleji zavaros napokban — elment. Csak ült magábaroskodtan, egyedül maradva a bánatával, meg a fekete macskával. A magány különösen este fogta el, mikor meggyújtotta halványfényű lámpáját. A lámpát odatette az asztal sarkára és könyökére támaszkodva jobb tenyerébe hajtatta nagy darab csüggedt fejét. A petróleumlámpa sárga vüága arca balfelóre vetődött és sápadttá tette borostás bőrét. A szobában félhomály volt és végtelen üresség. Az ágy vetetlen és nem szuszogott a szobában Tori, hites feesége, akivei pedig már három éve élt együtt. Most egyedül volt, akárcsak kis tanyája a végtelen határban. A szobában egyetlen élőlény volt rajta kívül: a fekete macska. Ez ott feküdt a meleg tűzhely alatt és földre tapasztott fejéből néha-néha pislogtak csak fel zöldes, világító szemei. Aztán nem mozogtál? ezek a szempillák sem, alud* minden rioben a szobában. Csak Mihály ült még egy darabig, aztán felállt fl is, elgondolkozott, utána határozott léptekkel * a falba vert fogashoz ment, ahol nap.’ összevisszaságban és formátlanul lógtak a ruhadarabok. Leemelte ócska bekecsét és kucsmáját Magára vette őket, visszament a lámpához, elfújta. Elindult az ajtó felé. Súlyos léptei alatt meg-megcsákordult a korhadozó padló. A cirmos felmiákolt. Mihály elérte az ajtót, kinyitotta. Kintről beviharzott a csípős, hideg áramlat és kilökte Mihály kezéből az ajtót A vihar lesöpörte az asztalról a lámpát, ez nagy csörömpöléssel tört össze a földön. A fekete macska felnyávogott. Kísérteties volt ez a hang abban a sötét, széltől kavargó szobában. Mihály az ajtó után kapott és gyors mozdulattal húzta be maga után. Bent elcsendesült minden. Mihály rázárta az ajtót a házra. Kint viharzott az éjszaka. Megcsapta a hideg, mélyebbre húzta ’ nyakát a bekecsben. Körülnézett. A hold széles csíkban mutatta a dűlőt. Állt és nézett, mintha pillantásaival mégegyszer meg akarná símosatni az ismert, drága tájat. Aztán megindult. A tanya fácskái eltűntek már mögötte, de ő ment rendületlenül előre, vissza se nézve. Döntött: nem élet így ez az élet. Két kezét mélyen besülylyesztette a bekecs zsebeibe. A nyakát még mélyebbre húzta az irha gallérjába és súlyos fejével, nyomottan haladt a havas, viharos éjszakában. FÓn PÁL: UISSZIT8R9S Hirtelen megállt, — A hó és a szél összekeveredve záporozott rá is, a földre is. A szél fütyült és a hideg befurakodott a testébe. Megrázkóclott; Ott állt a határban, körülötte se fa, se ház, mi védhette volna. Megdörzsölte bőrét, hogy vérét megmozgassa egy kissé. A szél átfújta ócska bekecsét és már a testet is átjárta. Már a csontjai is fáztak. Űjra megrázkódott. Két kezét keresztbe ütögette vállaihoz és paskolta magát szenvedélyesen. Lábával Sűrűn toporgott a hóban, vad indulattal rugdalta a földet. A kevés mozgás megbirizgálta húsát és csontjait, de a szél süvöltött és a fagyos hó áthatóan vendeste és ostromolta. A hideg cikázott testében keresztül-kasul. Vacogott a foga. Még egy gombbal feljebb gombolta bekecsét. A kucsmát lehúzta mélyein a fülére, homlokából alig látszott egy centinyi borzas szemöldöke fölött. Rázta a hideg. Fázott De az idő nem fogott rajta. . Ott állt a kísérteties, fehér éjszakában. Menni akart, de nem mozdult. Ügy, ahogy állt, háttal a tanyának, tejét lassan visszafelé fordította. Mintha hangot hallott volna. Ott állt féloldalra fordított fejjel, kifordult testtel, mint egy kiforgatott emberrarics. Fülelt. Megmozdult fülével figyelt. De a süvöltő szélen kívül nem hallott semmit. Tévedett. Hallucinált. Csend, mély nyomasztó csend volt, csak a hótól sűrű és zizegő szél zúgott; De ez rettenetesen, mint a korbács. Rá se ügyeit. Fejét újra előre lökte. Előre meredi. Megfeszült, mint aki várja a pillanatot,. Jó két perc telt el ebben a kifeszített várakozásban. Nem mozdult, Egyszercsal? megint felriadt: az elnyújtot hang újra eljutott hozzá. Egész testével megfordult, kucsmáját feltolta fejéről és hegyezett fülekkel fülelt. Mereven, egész idegrendszerét összpontosítva figyelt. Szívó gyorsabban vert, melle kapkodva zilált, arcizmei is megkeményedtek. Már nem érezte á szúró havakat és a korbácsoló vihart sem vette észre. Felhúzott kucsmája alól, szabaddá tett füleivel leste a hangot. Szemei a hang felé néztek és kerestek valakit a hófüggönyön át. Várt feszülten és reménykedei’ten; Az újabb hang megütötte, mint az áram. Megcsiklandozta és végigszaladt egész testeben a meleg. Megreszketett, megrándult, mint az áramütött. — Mi-hályl M-i-h-á-ly! Ez az ő hangja. A Terié. Terié! Gyorsában vette a lélegzetet, száját összeszorítobta és szemeivel mégtakább elöremerelt, mintha a hangot keresné. — Mi-hály! Most már bizonyos, ő szólítja, ő hívja. Teri. Kinyíló száján át, a fogai közül a lélegzete olyan finoman áramlott, mintha a levegőt csókolná. Két kezét előre nyújtotta, égre néző tenyerével csalogatta a hangokat. Ahogy ott állt előrenyújtott karókkal és előrebukó kucsmás fejével, olyan volt, mintha meg akarná Ölelni az egész éjszakát. |^4 egint szólították. A ‘ * hang már közelebbről hallatszott. Karjai még mindig előre nyúltak, de már lassan széjjelebb és széjjelebb nyíltak és a végén öszszenéztek a tenyerek is; így. vágyó karokkal megindult a hang felé. Összeértek. Teri beledobta magát a széttárt karokba és ráfektette havas, ázott fejét Mihály széles mellére. Az asszony feje le-fel járt a hullámzó mellkason. Mihály kezei fokozatosan kulcsolódtak össze Teri hátán, eleinte lágyan ölelte, de egy pillanat után vad erővel szorongatta. így álltak egy, darabig összefonódva, egymás elől elrejtett beszélő szentekkel. Aztán Mihály jobb karja felcsúszott Teri homlokáig és a mellén ülő fejet a hold felé fordította; A hold megszűrt: síugára beragyogta az asszony megnyugodott, beteljesült arcát. Egy másra néztek. Mindkettőjük szemében csillogott a könny és a hold játszott benne kacéran, pajkosain. Teri bal keze felikúszott Mihály szemeihez. Letörölte a hótól megsűrűsödött könnycseppeket. Mihály, ez a kemény ember, akin nem fogott az idő — most sírt mint egy gyerek. Egy szót sem szóltak; Csak Teri keze és ujjal szántották Mihály arcát, aztán kucsmája alá értek simogató ujjal Pillanatra megállt a keze. — Megfázol, Mihály; Izzadsz — és lehúzta embere kucsmáját mélyen a fülére. Nyakig begombolta Mihály bekecsét, Mihály tűrte a forróságot. Percekkel ezelőtt még vacogott, fázott s most — melegség öntötte el egész testében. Melegség. Mert az élet csak akkor hideg, ha a szívek nem melegítik; Efi abban az éjféltáji. hótól dermedt, hideg éjszakában megbékélve újra kigyulladt két kihűlt szív, hogy melegítsék ők is az életet. Teri, a tíz napja elment, majdnem hűtlenné lett aszszuny visszatért _ Mihály is visszatért «=» oá élethez, • a boldogsághoz: 4 TAVASZI REJTVÉNYVERSENY