Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-07 / 32. szám

1997. február 7a nSUAVTOÍK * As alb értők nevében A szolnoki Állatni Hirdető Vállalat iro­dája előtt napról-napra olvashatjuk, hogy ilyen, meg ilyen bútorozott szoba magános férfinak, esetleg kettő, vagy három személy­nek kiadó. Igen. Úgy látszik sok a bútorozott szoba Szolnokon, de sok az albérlő is. Bizo­nyára vannak néhány százan. Ok azok a sze­rencsétlenek, akiknek a problémáival nem foglalkozik senki. Aki már volt albérlő, az jól tudja, hogy milyen is egy bútorozott szoba. Enyhén szól­va sehol sem fényűző. Ezt még meg lehet ugyan érteni, hiszen nincs olyan ember, aki drága és értékes bútorokkal, holmikkal rak­ja tele albérleti lakását. Az viszont már sok­kal furcsább, hogy igen sok főbérlő, aki fe­lesleges lakással rendelkezik, már azt sem tudja* mit kérjen a kiadó szobáért. Egyáltalán nem megy ritkaság számba a SCO—250 forintos havi bér. Persze, egy sze­mélytől kérnek ennyit. És tekintettel arra> hogy az albérlőknek is lakniok keli valahol, rendszerint meg is kapják. Csupán az a kér­dés: nem embertelenség ezt Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy van olyan főbérlő, aki 3—4 albérlőt is tart. Nos, könnyű szám­vetést csinálni. Három albérlő 600 forint tisz­ta jövedelmet jelent. Emellett érdemes megjegyezni, hogy mi a joga és mi a kötelessége az albérlőnek. Hát joga egyáltalán nincs. Kötelessége' viszont annál több. Az is baj, ha korán kel, az is, ha későn fekszik. Az -neg főben járó bűnnek számít, ha netán-tán rádiója, is van. De ki győzné felsorolni számtalan kötelességét. Jó lenne végre rendet teremteni és ren­dezni az albérlők, valamint a főbérlök viszo­nyát. Azt talán meg lehetne tenni, hogy a Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bizottság határoza­tot hozna és ilymódon szabályozná, mennyit kérhet a főbérlő az albérleti lakásért. Álla­pítsanak meg tisztességes bért. Vegyék fi­gyelembe az illetékesek, hogy sokszaz — leg­inkább olyan fiatalokról van szó, munkások­ról, értelmiségiekről, akik sokszor fizetésük 20—25 százalékát albérleti szobára kénytele­nek költeni. I — Szp. — Legyen rend a fürdőben A „Tisza" tn/ógyfürdőben minden pénteken a nők nap­ján és szómba,on, a férfiak napján méltatlankodó tömeg vár óraszámra az előcsarnok­ban. A napokbzn én is sor­számmal a kezemben közel két órát várakoztam. 3 órá­tól fél 5 óráig negyvennél gyen jöttek ki, de csak hu­szonheten jutották el a bű­vös vízig. A fenti hiányossá­gok megszűntetése érdeké­ben lenne néhány javasla­tom a fürdő vezetősége felé. «— Pénteken, szombaton és vasárnap csökkentsék a für­dési időt. Ezt úgy ellenőriz­zék, mint más fürdőben ál­talában teszik. — A kabinos a kabinra krétával ráírja azt az időpontot, amikor a ven­dég a kabint elfoglalta. Ha nem jön ki egy óra múlva, kötelezni keli újabb jegy váltására. Szolnok megye gyümölcstermeléséről — Irta: Elek László, a Kertészeti Kutató Intézet tud. munkatársa — Az ország gyümölcsterme­lésének elemzése közben, mélyet a Kertészeti Kutató Intézetben végeztünk, többek között Szolnok megye gyü­mölcstermelésével is foglal­koztunk. Részletes adataink varrnak a megye üzemi gyü­mölcstermelésére vonatko­zóan, de rendelkezünk hoz­závetőleges számokkal az egyéb, — tehát házikerti és szórvány — gyümölcsterme­lésről is. Ezek birtokában szeretném vázolni Szolnok megye gyü­mölcstermelésének jelenlegi helyzetét és néhány gondo-i latot kívánok felvetni fej­lődési lehetőségeivel kap­csolatosan is. Üzemi gyümölcstermelés A megye területén talál­ható az ország összes üzemi gyümölcsfáéi!Ománjának va­lamivel több, mint 3 százai léka: Üzemi vonalon főleg almát termelnék; Az alma­­fák az összes üzemi állo­mány 49 százalékát teszik ki. Az almán kívül jelentős még a szilva 18,6 százalékkal és a kajszi 13,7 százalékkal Más gyümölcsnemek szám­aránya nem jelentős, mégis meg kell említeni a bogyós­­gyümölcsűeket is. Az ország üzemi gyümölcsöseiben ter­melt pöszméte (egres) 16,5 százaléka Szolnok megyében található, összefüggő, nagy területű telepítések alig ta­lálhatók, de a gyümölcsösök-, ben, mint köztes, vagy mint szegélynövény megtalálható. Az üzemi gyümölcsösök zöme kis területű. 5 kataszti ralis holdnál kisebb a kertek fele, mely a beültetett te­rület 12 százalékával redel­­kezák. 50 katasztráhs hold területnél a kertek 2,5 szá­zaléka nagyobb, a beültetett terület 17,8 százalékával, 100 katasztrális hold fölött pe­dig csak a kertek 0,5 szá­zaléka van, a terület 7 szá­zalékával látjuk tehát, hagy a* üze­mi gyümölcsösök zöme nem „nagyüzemi” gyümölcsös, ha­nem közelebb áll a kisüzem­hez. Hozzá kell még tenni, hogy a nagyüzemi jelleget nemcsak a terület nagysága szabja meg, — sőt elsősor­ban nem ez — hanem a naigyüzemi kezelési módsze­rek alkalmazása. A Szajol határában lévő 7 katasztrális holdas alakfákból álló kör­­tés közelebb áll a nagyüzemi formához, mint egy 20 ka­­tasztrális holdas 20x20 mé­terre telepített diós. Ha az üzemi gyümölcsfa­­állományt korok szerint vizs­gáljuk, az tűnik ki, hogy 20 évnél öregebb a fák 33,2 százaléka, 10—20 éves 19,6 százaléka, 16 évnél fiatalabb 47,2 százaléka. Az üzemi állomány, tehát zömében fiatal, még nem termő, vagy éppen termőre­­forduló. Fajták tektotetétoem nagy a változatossága A legfonto­sabb gyümölcsnemből, az tű­­mából több mint 30 fajtát termelnek. Sok fajta talál­ható más gyümölcsnemek­­bői is. Az üzemi gyümölcsötök kezelése Az 1954—55-ös Vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a megye üzemi gyümölcsö­seinek kezelése nem kielé­gítő. A fák 53,5 százaléka minősült kezeletlennek, ke­zelőnek: 46,2 százaléka és jStkezéitnak 0,3 százaléka. Legnagyobb baj a szövetke­zeti gyümölcsösök kezelésé­ben mutatkozott, ahol a fák­nak 84,3 százaléka elhanya­golt volt. A kezelés tekinte­tében azóta bizonyos javu­lás mutatkozik ugyan, de, még m indig nem lehetünk J megelégedve; $ A gyümölcsösök talajmö-J velőse a kővetkező képet* mutatja; Feketeugams mű­velést folytattak (a fák kö­zét egész évben rendszere­sen művelték) a gyümölcsö­sök 17,9 százalékában, állan­dóan gyepesen tartották 16,2 százalékában, és közteseket termeltek 65,9 százalékában. A füves gyümölcsösök ará­nya túl magas. Az állandó fű, különösen a szárazságra hajló vidékeken káros a gyü­mölcsfákra. A kártevők elleni védeke­zés sem kielégítő. 1954-ben a fák 14,3 százalékát perme­tezték motoros gépipel, 2,3 százalékát taligás-géppel, 62,4 százalékát hátigéppel és egy­általán. nem permeteztek 21 százalékot —• Alacsony a motoros gépek ará­nya, ezzel szemben túl ma­­gas a háti gépeké, mely ismét a kisüzemi jelleget dombo­rítja H. A permetezés teljes elmaradása úgy nép­­gazdasági, mint a termelő egyéni szempontjából veszte­séget jelent; Az az országos hiba, hogy a gyümölcsösök nem rendel­keznek megfelelő épületek­kel, — az úgynevezet kiegé­szítő beruházások elmarad­tak — itt is fenn álla Megyei átlagban 1 köbmé­ter tárolótérre 2,3 katasztrá­lis hold gyümölcsös-terület jut, ugyanakkor minden 0,6 katasztrális holdra kellene jutni 1 köbméternek; Ha­sonló a helyzet a csórna go- Jókkni is. Szüfkég lenne min­den 0,3 katasztrális holdra 1 négyzetméter alapterületű csomagolótéra Megyei átlag­ban minden négyzetméterre 4,7 katasztrális hold jut. A nagy hiány ma még nem tűnik fel, mivel a gyümöl­csösök zöme fi atal, és még nem teremi (Folytait}«*:.) **- A sorszámmal várako­zókat ne 15—20-m csoportok­ban engedjék be, hanem ügy, ahogy a kabinok ürül­nék. Ha mondjuk két ven* dég elmegy, azonnal hívja­nak helyére m.ísik kettőt, Ezzel elkerülhetihogy bent üres kabinok legyenek, s kint a várakozó): száma ál­landóan növekedjék. Így sokkal több szentély fürdése biztosítható. — Szombaton te 16 óráig legyen fürdés. Az utóbbi időben ugyanis 17 órakor már zárórát rendelnek el, hivatkozva arra, hogy jön a honvédség fürödni. Intézzék el a honvédség vezetőivel más hétköznapon való fürdés lehetőt: été telét. — (Esetleg a reggeli órákban). — Szombaton i fdrdózők számának heb. 5ö százaléka 14—75 éven aluli dtákgyerek, akik ugyancsak egy-egy ka­bint foglalnak el. Talán jó lenne, ha szombaton és va­sárnap 16 éven atutták a fürdőt nem látogatnák. In­kább jelöljenek meg egy na­pot, pl. kedd délutánt, ami­­kor ezek a gyerekek fürőd* hatnék, Így szombaton é» vasárnap sokkal fyibb felnőtt jutna a higiénia o kávés, de alapvető feltételéhez, Egy tisztálkodni szerető FÜRDŐVBNDÉG. A sseriusstőségtAh Egyébként as se kme megvetendő, ha végre Szol­nok város a lakosság szá­mához méltó, jóval na­gyobb fürdőépületet kapna. Távlati tervként erről érde­mes volna gondolkozni. ÄLIjÄMI BIZTOSÍTS Aki tanul hasznát veszi Jászárokszálláson Ismerik a gazdák ezt a szólás - mondást. Amint képünk mutatja szorgalmasan ki is használják a téli estéket, tanulnak a gazdakör Ezüstkalászos tanfolya­mán. Jelenleg éppen Bálint Imre, községi agronómns elő­adását hallgatják nagy figyelemmel, amely a szakszerű fcrá­­gyakezelésről és a szikes talajok javítási módszereiről szól. ----------------------------------------------­Újra gyűlnek a FORINTOK Az októberi végi, novembe­ri napokban, ahogyan az üz­letek, áruházak a vásárlók rohamának voltak kitéve, úgy rohamozták meg az Or­szágos Takarékpénztár fiók­jait is. A betevők sorbaálltak. hogy elvigyék összegyűjtött forintjaikat és azokkal újra csak sorbaálljanak az üzle­tek, áruházak előtt és vásá­roljanak rajtuk sok hasznos, de talán ugyanannyi fölösle­ges holmit is. Furcsa pánik vett ejrőt az embereken, inflá­cióiról, áruhiányról suttogtak, sokan igyekeztek túladni a pénzükön. A rosszindulatú rémhírt erjesztő!- arról Is sut­togtak, hogy a bankok nem fizetik ki a betéteket; A tények azonban minderre rácáfoltak. Az OTP Szolnok megyei fiókjai ezekben a he­tekben közel tízmillió forintot fizettek vissza. Az izgalmas napok eltöltő­vel ez a láz is alábbhagyott, majd teljesen megszűnt. Ma már sokan vannak, akik bán­ják, hogy szükségtelen hol­mikra adták ki pénzüket. De sokan voltak oäyanok Is. «Mk a takarékból kivett pénzüket otthon tartották, aztán köz­ben rájöttek, hogy az ott biz­tosabb helyen van, hát visz­­szavltték. Mást* újabb meg takarításaikat viszik be a ta­karékpénztárba. Néhány példa: Megyénkből az OTP mezőtúri fiókjában egy és egi/negyedmiUió forint volt a betét október 23-a előtt és abban az időben ez a felé­re csökkenti Azóta azonban újra a régire emelkedett. Ha­sonlóan szépek az eredmé­nyek Tönilcszentmildóson is. De figyelemre érdemes a kunszentmártoni járásban lé­vé Tiszainoka példája is. Ott a zavaros időben se vették ki az embereik a pénzüket, sót január óta 75 000 forinttal emelkedett a kis község be­tétállománya. így nö hétről hétre a betétállomány az OTP fiókjaiban országszerte. Szertefoszlottak a rémhírek, nó a bizalom a takarékpénz­tár iránt, amely rá is szolgák erre azokban a válságos he­tekben; ___________ Osztrák menyasszonyok átlag éfetkori TI él Hivatalos statisztikai ada­tokból kitűnik, hogy Ausz­triában ismét emelkedik a há­zasságkötések száma-. 1955- ben közel 60 000 új pár kötött házasságot Az újdonsült asz­­szcmyok közül szép számmal akadt egészen fiatal: két menyasszony tizenhat, 51 ti­zenhét és 1022 tizennyolc éves volt. De a fiatal férjek közt is akadt három 18 éves. A menyasszonyok átlagkora 22, o vőlegényeké 25 év volt az 1955. évi házasságkötéseknél. Ugyancsak növekszik a szü­letések száma is. 1955-ben 108 575 gyermek született Ausztriában. Minthogy ugyan­akkor mindössze 84 995 halál­eset volt, a születések száma 23 580-nal haladta meg a ha­lálozások számát. A legfiata­labb anya mindössze 12 esz­tendős volt: egp egészséges leánygyermeket szült. Egy H éves anyának fia, egy 15 éves­nek leánya született — mind­kettőnek házasságból. 16 éves anya már 150 volt — ezek kö­zül 23 férjnél volt, 127 házas­ságon kívül szült gyermeket. (österreichische Vollestlniaie-MD mondták itt például még az ősszel a vezetőknek, hogy mi­lyen kormány az, amelyik azt ígéri, három évig nem változ­tat a begyűjtésen, mégis kő* telezővé teszi a kukorica-fel­vásárlást. Nem is nagyon em­legették őket, mikor a párt melletti kiállásról hoztak lak­kozott példákat. S mégis a legnagyobb fejetlenség idején, november elsején ezek az em­berek alalcítatták meg a kom­munista pártot. Elmondták azt is, hogy bár vannak kilépők, mégis közel 7000 holdon közösen gazdái, kodnak, „mert könnyebb így, mint tizedén aratni”, Aztán az írókra terelődött a szó. Ha nem is irodalmi szin­ten, de őszintén, szívbőljövőn, néha izzó tűzzel, heves tag­lejtéssel folyt a vita. Az egy­szerű tsz-tagok szavait egyet­len mondatba sűrítve így le­hetne összefoglalni: Ne hall­gassanak most a magyar írók, hiszen nemcsak a rossz le­rombolásából, hanem az új felépítéséből is ki kell ven­niük a részüket. Sok írónak hasznos lett volna hallani vé­leményűiket. —- Nem hiszem «-» véleke­dett az egyik —, hogy a ka­pát akarnák elvenni tőlünk. Vegyük elő jobbik eszünket, s értessük meg, hogy szükség van kemény diktatúrára. Néz­zük meg, kik az ellen* forradalom szóvivői, kik a hangoskodók, kik bontanak zászlót. Itt, Kunszentmárton. ban is láthattult, kik ezek, Torr János például így kezdte annakidején a gyűlésen: *— Egyenest a börtönből főt­tem hozzátok. Oda is kiabálták a tömeg­ből: Tolvajoknak ott« helyük továbbra is. Sokan hivatkoztak aztrái felelősségérzetre, Mi vmt az Írókkal? — kérdezték. *— A kommunista írók jórésze csak addig volt kommunista, míg a Sztálin-dij és a Kossnth-cUj tízezreit lehetett felvenni m „eVohűségértP? Hogyan be­szélhet hazaszeretetről a dis» szidom Aczél Tamás, s a hoz­zá hasonlók, kiknek — ahogy az egyik tsz-tag megfogalmaz­ta ‘—„kutyás szajhát, ostoros ótót” (antennái személykocsit) biztosítottak annakidején n talpnyalásért. Mi van Veret Péterrel1 öt is szeretnénk hallani már, Miért nem olvashatunk ar­ról, hogy az írók többsége a nép között forog? Hogyan akarnak anélkül a népről, a nép nevében '.mi? Itt-ott kicsendült olyan ha* mis hang — ha nem fs ilyen világos szavakkal — hogy „mi tartjuk el az értelmiséget, az írókat is”, de egészében véve őszinte, jószándékú, félig se­gítségkérés, félig figyelmezte­tés volt ez a beszélgetés, ázzál a végső következtetéssel: iga­zodjon az író a néphez, mely szülte, táplálja, segíti munká­ját. Simon BáM írókkal ^ kun Bevezetésül elmondok egy Ids epizódot, de csak öltöknek, s kérem, ve adják tovább, nehogy azt mondja a nálunk vendégségben járt két író, Urbán Ernő és Mester­házi Lajos, hogy olyanok ezek az újságírók, mint a vénasz­­szonyok, mindent elpletykáz­­ndk. Turkevére igyekeztünk ép­pen. A kismutató jócskán lúU baUagott már a 12-esen, s a város első házai csak nem akartak előbukkanni az opái­­fényben derengő téli ködből. Ebéd előtt lévén, arról beszél­gettünk, hogy mennyi jó falat létezik a vén földön, s hány­féleképpen lehet elkészíteni, tálalni azokat. Urbán Ernő el­merengve szólalt még: —1 Ha öregedni fogok, sza­kácskönyveit írok. Mesterházi Lajos csendesen megjegyezte: *-> Máris kezdheted, így ugratták egymást csí­pős iróniával, feledtetve a gél­­idő gondjait, N * Másnap Kunszen t mártom ba mentünk. A Zalka Tsz köz­gyűlésének végére értünk oda. J óné hány százan szorongtak a teremben, így csak az ajtó­ban húzódtunk még. Tréfás esettel kezdődött az ismeret­ség. Az egyik tsz-tag alapo­san felöntött a garatra, s az t atyaistennek sem akart mást t szóhoz engedni, úgy kellett í Idvezetni a teremből. Az ajtó * előtt megkérdezte: l — Szóval, én... én fct ve- r gyök ru.s , u.. .úgvaT Társai megveregették a l vállát, elmosolyodtak, s csak t, annyit mpndlak: l e— Nem, Gábor, Te vem ki, * hanem be vagy rúgva. A közgyűlés végén a kucs- t más férfiak, fejkendős asszo- 7 nyok fennhangon énekelték a k rég nem hallott Köztársasági ti Indulót: „Munkára, harcra hiv ma * minket, Életünknek új értelmet ad. , Milliók ajka zengi bízón, -„ ho^> i Éljen a köztársaság”. ^ Azután bejelentették: aki g beszélgetni óhajt az írókkal, h az maradjon ott. őszintén r szólva, nem sokat vártaim et- f, tői a beszélgetéstől, mivel dél. r után 3 felé járt az idő, s még /, senki nem ebédelt a tagolt j, közül. Azt hittem, hogy a „hi­vatalból ” ottmaradókon kívül j nemigen lesz érdeklődő. Té­vedtem. ^ Rövid szünet után ismét é benépesült a terem. Urbán v Ernő és Mesterházi Lajos kér- z déseire először azt fejteget- fi ték, hogy szókimondó nép la- h kik erre, s ráadásul nem ijed zi meg a saját árnyékától. Meg- b

Next

/
Thumbnails
Contents