Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-07 / 32. szám

1997. február 7a

nSUAVTOÍK

*

As alb értők nevében

A szolnoki Állatni Hirdető Vállalat irodája előtt napról-napra olvashatjuk, hogy ilyen, meg ilyen bútorozott szoba magános férfinak, esetleg kettő, vagy három személynek kiadó. Igen. Úgy látszik sok a bútorozott szoba Szolnokon, de sok az albérlő is. Bizonyára vannak néhány százan. Ok azok a szerencsétlenek, akiknek a problémáival nem foglalkozik senki.

Aki már volt albérlő, az jól tudja, hogy milyen is egy bútorozott szoba. Enyhén szólva sehol sem fényűző. Ezt még meg lehet ugyan érteni, hiszen nincs olyan ember, aki drága és értékes bútorokkal, holmikkal rakja tele albérleti lakását. Az viszont már sokkal furcsább, hogy igen sok főbérlő, aki felesleges lakással rendelkezik, már azt sem tudja* mit kérjen a kiadó szobáért.

Egyáltalán nem megy ritkaság számba a SCO—250 forintos havi bér. Persze, egy személytől kérnek ennyit. És tekintettel arra> hogy az albérlőknek is lakniok keli valahol, rendszerint meg is kapják. Csupán az a kérdés: nem embertelenség ezt Különösen, ha

figyelembe vesszük, hogy van olyan főbérlő, aki 3—4 albérlőt is tart. Nos, könnyű számvetést csinálni. Három albérlő 600 forint tiszta jövedelmet jelent.

Emellett érdemes megjegyezni, hogy mi a joga és mi a kötelessége az albérlőnek. Hát joga egyáltalán nincs. Kötelessége' viszont annál több. Az is baj, ha korán kel, az is, ha későn fekszik. Az -neg főben járó bűnnek számít, ha netán-tán rádiója, is van. De ki győzné felsorolni számtalan kötelességét.

Jó lenne végre rendet teremteni és rendezni az albérlők, valamint a főbérlök viszonyát. Azt talán meg lehetne tenni, hogy a Városi Tanács Végrehajtó Bizottság határozatot hozna és ilymódon szabályozná, mennyit kérhet a főbérlő az albérleti lakásért. Állapítsanak meg tisztességes bért. Vegyék figyelembe az illetékesek, hogy sokszaz — leginkább olyan fiatalokról van szó, munkásokról, értelmiségiekről, akik sokszor fizetésük 20—25 százalékát albérleti szobára kénytelenek költeni.

I — Szp. —

Legyen rend

a fürdőben

A „Tisza" tn/ógyfürdőben minden pénteken a nők napján és szómba,on, a férfiak napján méltatlankodó tömeg vár óraszámra az előcsarnokban. A napokbzn én is sorszámmal a kezemben közel két órát várakoztam. 3 órától fél 5 óráig negyvennél gyen jöttek ki, de csak huszonheten jutották el a bűvös vízig. A fenti hiányosságok megszűntetése érdekében lenne néhány javaslatom a fürdő vezetősége felé.

«— Pénteken, szombaton és vasárnap csökkentsék a fürdési időt. Ezt úgy ellenőrizzék, mint más fürdőben általában teszik. — A kabinos a kabinra krétával ráírja azt az időpontot, amikor a vendég a kabint elfoglalta. Ha nem jön ki egy óra múlva, kötelezni keli újabb jegy váltására.

Szolnok megye gyümölcstermeléséről

— Irta: Elek László, a Kertészeti Kutató Intézet tud. munkatársa —

Az ország gyümölcstermelésének elemzése közben, mélyet a Kertészeti Kutató Intézetben végeztünk, többek között Szolnok megye gyümölcstermelésével is foglalkoztunk. Részletes adataink varrnak a megye üzemi gyümölcstermelésére vonatkozóan, de rendelkezünk hozzávetőleges számokkal az egyéb, — tehát házikerti és szórvány — gyümölcstermelésről is.

Ezek birtokában szeretném vázolni Szolnok megye gyümölcstermelésének jelenlegi helyzetét és néhány gondo-i latot kívánok felvetni fejlődési lehetőségeivel kapcsolatosan is.

Üzemi gyümölcstermelés

A megye területén található az ország összes üzemi gyümölcsfáéi!Ománjának valamivel több, mint 3 százai léka: Üzemi vonalon főleg almát termelnék; Az almafák az összes üzemi állomány 49 százalékát teszik ki. Az almán kívül jelentős még a szilva 18,6 százalékkal és a kajszi 13,7 százalékkal Más gyümölcsnemek számaránya nem jelentős, mégis meg kell említeni a bogyósgyümölcsűeket is. Az ország üzemi gyümölcsöseiben termelt pöszméte (egres) 16,5 százaléka Szolnok megyében található, összefüggő, nagy területű telepítések alig találhatók, de a gyümölcsösök-, ben, mint köztes, vagy mint szegélynövény megtalálható.

Az üzemi gyümölcsösök zöme kis területű. 5 kataszti ralis holdnál kisebb a kertek fele, mely a beültetett terület 12 százalékával redelkezák. 50 katasztráhs hold területnél a kertek 2,5 százaléka nagyobb, a beültetett terület 17,8 százalékával, 100 katasztrális hold fölött pedig csak a kertek 0,5 százaléka van, a terület 7 százalékával

látjuk tehát, hagy a* üzemi gyümölcsösök zöme nem „nagyüzemi” gyümölcsös, hanem közelebb áll a kisüzemhez. Hozzá kell még tenni, hogy a nagyüzemi jelleget nemcsak a terület nagysága szabja meg, — sőt elsősorban nem ez — hanem a naigyüzemi kezelési módszerek alkalmazása. A Szajol határában lévő 7 katasztrális holdas alakfákból álló körtés közelebb áll a nagyüzemi formához, mint egy 20 katasztrális holdas 20x20 méterre telepített diós.

Ha az üzemi gyümölcsfaállományt korok szerint vizsgáljuk, az tűnik ki, hogy 20 évnél öregebb a fák 33,2 százaléka, 10—20 éves 19,6 százaléka, 16 évnél fiatalabb 47,2 százaléka.

Az üzemi állomány, tehát zömében fiatal, még nem termő, vagy éppen termőreforduló.

Fajták tektotetétoem nagy a változatossága A legfontosabb gyümölcsnemből, az tűmából több mint 30 fajtát termelnek. Sok fajta található más gyümölcsnemekbői is.

Az üzemi gyümölcsötök kezelése

Az 1954—55-ös Vizsgálatok

során megállapítottuk, hogy a megye üzemi gyümölcsöseinek kezelése nem kielégítő. A fák 53,5 százaléka minősült kezeletlennek, kezelőnek: 46,2 százaléka és jStkezéitnak 0,3 százaléka. Legnagyobb baj a szövetkezeti gyümölcsösök kezelésében mutatkozott, ahol a fáknak 84,3 százaléka elhanyagolt volt. A kezelés tekintetében azóta bizonyos javulás mutatkozik ugyan, de, még m indig nem lehetünk J megelégedve; $

A gyümölcsösök talajmö-J velőse a kővetkező képet* mutatja; Feketeugams művelést folytattak (a fák közét egész évben rendszeresen művelték) a gyümölcsösök 17,9 százalékában, állandóan gyepesen tartották 16,2

százalékában, és közteseket termeltek 65,9 százalékában. A füves gyümölcsösök aránya túl magas. Az állandó fű, különösen a szárazságra hajló vidékeken káros a gyümölcsfákra.

A kártevők elleni védekezés sem kielégítő. 1954-ben a fák 14,3 százalékát permetezték motoros gépipel, 2,3 százalékát taligás-géppel, 62,4 százalékát hátigéppel és egyáltalán. nem permeteztek 21 százalékot —• Alacsony a motoros gépek aránya, ezzel szemben túl magas a háti gépeké, mely ismét a kisüzemi jelleget domborítja H.

A permetezés

teljes elmaradása úgy népgazdasági, mint a termelő egyéni szempontjából veszteséget jelent;

Az az országos hiba, hogy a gyümölcsösök nem rendelkeznek megfelelő épületekkel, — az úgynevezet kiegészítő beruházások elmaradtak — itt is fenn álla

Megyei átlagban 1 köbméter tárolótérre 2,3 katasztrális hold gyümölcsös-terület jut, ugyanakkor minden 0,6 katasztrális holdra kellene jutni 1 köbméternek; Hasonló a helyzet a csórna go- Jókkni is. Szüfkég lenne minden 0,3 katasztrális holdra 1 négyzetméter alapterületű csomagolótéra Megyei átlagban minden négyzetméterre 4,7 katasztrális hold jut. A nagy hiány ma még nem tűnik fel, mivel a gyümölcsösök zöme fi atal, és még nem teremi

(Folytait}«*:.)

**- A sorszámmal várakozókat ne 15—20-m csoportokban engedjék be, hanem ügy, ahogy a kabinok ürülnék. Ha mondjuk két ven* dég elmegy, azonnal hívjanak helyére m.ísik kettőt, Ezzel elkerülhetihogy bent üres kabinok legyenek, s kint a várakozó): száma állandóan növekedjék. Így sokkal több szentély fürdése biztosítható.

— Szombaton te 16 óráig legyen fürdés. Az utóbbi időben ugyanis 17 órakor már zárórát rendelnek el, hivatkozva arra, hogy jön a honvédség fürödni. Intézzék el a honvédség vezetőivel más hétköznapon való fürdés lehetőt: été telét. — (Esetleg a reggeli órákban).

— Szombaton i fdrdózők számának heb. 5ö százaléka

14—75 éven aluli dtákgyerek, akik ugyancsak egy-egy kabint foglalnak el. Talán jó lenne, ha szombaton és vasárnap 16 éven atutták a fürdőt nem látogatnák. Inkább jelöljenek meg egy napot, pl. kedd délutánt, amikor ezek a gyerekek fürőd* hatnék, Így szombaton é» vasárnap sokkal fyibb felnőtt jutna a higiénia o kávés, de alapvető feltételéhez,

Egy tisztálkodni szerető FÜRDŐVBNDÉG.

A sseriusstőségtAh

Egyébként as se kme megvetendő, ha végre Szolnok város a lakosság számához méltó, jóval nagyobb fürdőépületet kapna. Távlati tervként erről érdemes volna gondolkozni.

ÄLIjÄMI BIZTOSÍTS

Aki tanul hasznát veszi

Jászárokszálláson Ismerik a gazdák ezt a szólás - mondást. Amint képünk mutatja szorgalmasan ki is használják a téli estéket, tanulnak a gazdakör Ezüstkalászos tanfolyamán. Jelenleg éppen Bálint Imre, községi agronómns előadását hallgatják nagy figyelemmel, amely a szakszerű fcrágyakezelésről és a szikes talajok javítási módszereiről szól. ----------------------------------------------Újra gyűlnek a FORINTOK

Az októberi végi, novemberi napokban, ahogyan az üzletek, áruházak a vásárlók rohamának voltak kitéve, úgy rohamozták meg az Országos Takarékpénztár fiókjait is. A betevők sorbaálltak. hogy elvigyék összegyűjtött forintjaikat és azokkal újra csak sorbaálljanak az üzletek, áruházak előtt és vásároljanak rajtuk sok hasznos, de talán ugyanannyi fölösleges holmit is. Furcsa pánik vett ejrőt az embereken, inflációiról, áruhiányról suttogtak, sokan igyekeztek túladni a pénzükön. A rosszindulatú rémhírt erjesztő!- arról Is suttogtak, hogy a bankok nem fizetik ki a betéteket;

A tények azonban minderre rácáfoltak. Az OTP Szolnok megyei fiókjai ezekben a hetekben közel tízmillió forintot fizettek vissza.

Az izgalmas napok eltöltővel ez a láz is alábbhagyott, majd teljesen megszűnt. Ma már sokan vannak, akik bánják, hogy szükségtelen holmikra adták ki pénzüket. De

sokan voltak oäyanok Is. «Mk

a takarékból kivett pénzüket otthon tartották, aztán közben rájöttek, hogy az ott biztosabb helyen van, hát viszszavltték. Mást* újabb meg takarításaikat viszik be a takarékpénztárba.

Néhány példa: Megyénkből az OTP mezőtúri fiókjában egy és egi/negyedmiUió forint volt a betét október 23-a előtt és abban az időben ez a felére csökkenti Azóta azonban újra a régire emelkedett. Hasonlóan szépek az eredmények Tönilcszentmildóson is. De figyelemre érdemes a kunszentmártoni járásban lévé Tiszainoka példája is. Ott a zavaros időben se vették ki az embereik a pénzüket, sót január óta 75 000 forinttal emelkedett a kis község betétállománya. így nö hétről hétre a betétállomány az OTP fiókjaiban országszerte. Szertefoszlottak a rémhírek, nó a bizalom a takarékpénztár iránt, amely rá is szolgák erre azokban a válságos hetekben;

___________

Osztrák menyasszonyok átlag éfetkori TI él

Hivatalos statisztikai adatokból kitűnik, hogy Ausztriában ismét emelkedik a házasságkötések száma-. 1955- ben közel 60 000 új pár kötött házasságot Az újdonsült aszszcmyok közül szép számmal akadt egészen fiatal: két menyasszony tizenhat, 51 tizenhét és 1022 tizennyolc éves volt. De a fiatal férjek közt is akadt három 18 éves. A menyasszonyok átlagkora 22, o vőlegényeké 25 év volt az 1955. évi házasságkötéseknél.

Ugyancsak növekszik a születések száma is. 1955-ben 108 575 gyermek született Ausztriában. Minthogy ugyanakkor mindössze 84 995 haláleset volt, a születések száma 23 580-nal haladta meg a halálozások számát. A legfiatalabb anya mindössze 12 esztendős volt: egp egészséges leánygyermeket szült. Egy H éves anyának fia, egy 15 évesnek leánya született — mindkettőnek házasságból. 16 éves anya már 150 volt — ezek közül 23 férjnél volt, 127 házasságon kívül szült gyermeket. (österreichische Vollestlniaie-MD

mondták itt például még az

ősszel a vezetőknek, hogy milyen kormány az, amelyik azt ígéri, három évig nem változtat a begyűjtésen, mégis kő* telezővé teszi a kukorica-felvásárlást. Nem is nagyon emlegették őket, mikor a párt melletti kiállásról hoztak lakkozott példákat. S mégis a legnagyobb fejetlenség idején, november elsején ezek az emberek alalcítatták meg a kommunista pártot.

Elmondták azt is, hogy bár vannak kilépők, mégis közel 7000 holdon közösen gazdái, kodnak, „mert könnyebb így, mint tizedén aratni”,

Aztán az írókra terelődött a szó. Ha nem is irodalmi szinten, de őszintén, szívbőljövőn, néha izzó tűzzel, heves taglejtéssel folyt a vita. Az egyszerű tsz-tagok szavait egyetlen mondatba sűrítve így lehetne összefoglalni: Ne hallgassanak most a magyar írók, hiszen nemcsak a rossz lerombolásából, hanem az új felépítéséből is ki kell venniük a részüket. Sok írónak hasznos lett volna hallani véleményűiket.

—- Nem hiszem «-» vélekedett az egyik —, hogy a kapát akarnák elvenni tőlünk. Vegyük elő jobbik eszünket, s értessük meg, hogy szükség van kemény diktatúrára. Nézzük meg, kik az ellen* forradalom szóvivői, kik a hangoskodók, kik bontanak zászlót. Itt, Kunszentmárton. ban is láthattult, kik ezek,

Torr János például így kezdte annakidején a gyűlésen:

*— Egyenest a börtönből főttem hozzátok.

Oda is kiabálták a tömegből: Tolvajoknak ott« helyük továbbra is.

Sokan hivatkoztak aztrái

felelősségérzetre, Mi vmt

az Írókkal? — kérdezték. *— A kommunista írók jórésze csak addig volt kommunista, míg a Sztálin-dij és a Kossnth-cUj tízezreit lehetett felvenni m „eVohűségértP? Hogyan beszélhet hazaszeretetről a dis» szidom Aczél Tamás, s a hozzá hasonlók, kiknek — ahogy az egyik tsz-tag megfogalmazta ‘—„kutyás szajhát, ostoros ótót” (antennái személykocsit) biztosítottak annakidején n talpnyalásért.

Mi van Veret Péterrel1 öt is szeretnénk hallani már,

Miért nem olvashatunk arról, hogy az írók többsége a nép között forog? Hogyan akarnak anélkül a népről, a nép nevében '.mi?

Itt-ott kicsendült olyan ha* mis hang — ha nem fs ilyen világos szavakkal — hogy „mi tartjuk el az értelmiséget, az írókat is”, de egészében véve őszinte, jószándékú, félig segítségkérés, félig figyelmeztetés volt ez a beszélgetés, ázzál a végső következtetéssel: igazodjon az író a néphez, mely szülte, táplálja, segíti munkáját.

Simon BáM

írókkal ^ kun

Bevezetésül elmondok egy Ids epizódot, de csak öltöknek, s kérem, ve adják tovább, nehogy azt mondja a nálunk vendégségben járt két író, Urbán Ernő és Mesterházi Lajos, hogy olyanok ezek az újságírók, mint a vénaszszonyok, mindent elpletykázndk.

Turkevére igyekeztünk éppen. A kismutató jócskán lúU baUagott már a 12-esen, s a város első házai csak nem akartak előbukkanni az opáifényben derengő téli ködből. Ebéd előtt lévén, arról beszélgettünk, hogy mennyi jó falat létezik a vén földön, s hányféleképpen lehet elkészíteni, tálalni azokat. Urbán Ernő elmerengve szólalt még:

—1 Ha öregedni fogok, szakácskönyveit írok.

Mesterházi Lajos csendesen megjegyezte:

*-> Máris kezdheted, így ugratták egymást csípős iróniával, feledtetve a gélidő gondjait,

N *

Másnap Kunszen t mártom ba mentünk. A Zalka Tsz közgyűlésének végére értünk oda. J óné hány százan szorongtak a teremben, így csak az ajtóban húzódtunk még. Tréfás esettel kezdődött az ismeretség. Az egyik tsz-tag alaposan felöntött a garatra, s az

t

atyaistennek sem akart mást t szóhoz engedni, úgy kellett í Idvezetni a teremből. Az ajtó * előtt megkérdezte: l

— Szóval, én... én fct ve- r gyök ru.s , u.. .úgvaT Társai megveregették a l vállát, elmosolyodtak, s csak t, annyit mpndlak: l

e— Nem, Gábor, Te vem ki, * hanem be vagy rúgva.

A közgyűlés végén a kucs- t más férfiak, fejkendős asszo- 7 nyok fennhangon énekelték a k rég nem hallott Köztársasági ti Indulót:

„Munkára, harcra hiv ma *

minket,

Életünknek új értelmet ad. , Milliók ajka zengi bízón, -„ ho^> i

Éljen a köztársaság”. ^

Azután bejelentették: aki g beszélgetni óhajt az írókkal, h az maradjon ott. őszintén r szólva, nem sokat vártaim et- f, tői a beszélgetéstől, mivel dél. r után 3 felé járt az idő, s még /, senki nem ebédelt a tagolt j, közül. Azt hittem, hogy a „hivatalból ” ottmaradókon kívül j nemigen lesz érdeklődő. Tévedtem. ^

Rövid szünet után ismét é benépesült a terem. Urbán v Ernő és Mesterházi Lajos kér- z déseire először azt fejteget- fi ték, hogy szókimondó nép la- h kik erre, s ráadásul nem ijed zi meg a saját árnyékától. Meg- b