Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-27 / 49. szám

r ±, 'd-kmx^i ±, As AJ dpi *- KÍNAI adoma — TMafm régen étt két test­vét Elhatározták, hogy vesz­nek maguknak egy pár cipőt. Úgy állapodták meg, hogy az húzza fel, akiinek éppen dol­ga van. Igen ám, de az idő­­seöbäknek mindig akadt va­lami dolga, s a fiatalabb nem jutott hozzá a cipőhöz. Erre, hogy valamivel vigasztalja magát, minden éjszaka fel­húzta a közös cipőt és sétál­gatott a szobában. A cipő csakhamar elkopott. Ekkor •x idősebb testvér így szólt •z öccséhez: — Vegyünk egy új cipőt! Mire öccse így válaszolt: — Azt már nem, inkább alszom! írj» meg » végrendeletét! — mondatta vizsgálat után Ulster angol sebészorvos egyik gazdag pánciensének, aki ké­ső éj araim hívatta magához. A megrémült páciens meg­kérdezte. valóban annyira sú­lyos-e az állapota, hogy azon­nal végrendeletre van szük­ség, — Azonnali hivassa ide az ügyvédjét és két Öát! — Azt teszem, ami t mond — suttogta elhalóan a kétség­beesett beteg — De igazán meg kell ennek történnie? — Dehogy. Az állapota egy­általán nem veszélyes, de nem szeretném, ha ma éjszakai szeszélye miatt csak velem járatná bolondját. Homérosz úr Egy fiatal titkárnak sürgős jelentést kellett eljuttatnia Goethéhez, áld artdőben ál­­lammimiszter vdLt. Bejelentés nélkül belépett Goethe mun­­kasaoibájába, ahol csak a költő-miniszter egyik beosz­tottját találta. — Hol van Goethe? — ha­darta a titkár. — Magának, titkár úr, leg­alábbis Goethe úr vagyok! — szőtt ebben a pillanatban a szomszéd szobából belépő ál­­lamrmTrisz.tcr. A fiatalember elpirult, de talpraesetten így felélt: — Excellenciás uram, soha­sem hallottam még egy Julius Cézár úrról vagy egy Homé­rosz úrról: i» Sajnos nem ,, Voltaire Nagy Frigyes ki­rály vendége volt a Sans­souci-kastélyban. — Meséljen egy viccet! — parancsolt rá este a kissé spicces király: — Sajnos, ma buta vagyok ehhez — mondta az író, aki aznap nem volt valami jó hangulatban. Frigyes felíortyant: — Lári-fári! Hallotta már egyszer tőlem, hogy ma nem kormányzók, mert buta va­gyok hozzá? — Sajnos, nem felség! — válaszolt halálos komolyan Voltaire. Következetesség Ttfmpe következetes ember. Amikor egyszer egy szálló mosdójából kilépett, az ajtó előtt egy ember állt. Zsebébe nyúlt és 50 groschent nyújtott neki. A férfi felháborodottan így szólt: — De uram, én az üzletve­zető vagyok! — S ha maga a vezérigaz­gató! — válaszolt Timpe — 50 grosehenmél többet akkor se adok! A jól fizető vendég — Dobja ki ezt a vendéget, az én lokálomban nem lehet aludni! — kiált rá a tulaj a pincérre. — Kár fenne — válaszol suttogva a pincér. — Már há­romszor felébresztettem s mindannyiszor fizetett Meglepetés — Mim kisasszony, hozzá­menne egy idiótához, csak azért, mert pénze van? — Oh, Kunibert, ajánlata rendkívül kellemes meglepe­tés számomra. Az igazi sztár Egy amerikai folyóira t kör­kérdést intézett olvasóihoz, hogy véleményük szerint mi jc’lemrt az igazi sztárt? Or­son WeBes így válaszolt: — Az az igazi sztár, akinek az aláírását nemcsak a csodá­lod, hanem a bankárok is sok­ra becsülik. 4? 1957. február 27. BRÜSSZELI TUDÓSÍTÁS a világkiállításról és a világ új csodájárólt a% acéltoronyról Igaz ugyan, hogy még több, minit egy év választ el a Brüsszeli Világkiállítás meg­nyitásától, mégis Brüsszelben már ez a lapok és az emberek legfőbb témája. 1958 április 17-én nyitják majd meg a ka­pukat és előreláthatólag októ­ber 19-ig naponta 10—7-ig ámulhat mindenki a csodála-j tos látnivalókon: Az ottani» lapok és a kiállítás előkészí­tését végző főkarmánybiztos­­ság hangsúlyozza ugyan, f hogy kiállítás készül, nem pe-j dig vásár, az üzleti körök? Azt mondják, akik a terve­ket ismerik, hogy ez a torony valóságos attrakció lesz.. Per­sze nemcsak látványosságnak készül, hanem gyakorlati cél­ja is van. Innen közvetítik majd a rádió- és televízió adásokat, tudományos kuta-I "T i• I I ludja-e] hogy• • • Nahát!... Exportra termel ta. Orosházi Növényolajipari Vállalat. A 61 főnyi dolgozó három műszakban gyártja a finom növényolajat, melyet Olaszországba, Ausztriába és Csehszlovákiába exportálnak. Naponta 4—5 vagon napra­forgómagot sajtolnak ki. — Raktáraikban állandóan mint­egy 30 vagon magot tárol­nak. Az exportra való szál­lítást közvetlenül végzik a külkereskedelmi szervék ál­tal küldött vasúti ciszter­nákban. A vállalat megfelelő meny­­nyiséget belföldi fogyasz­tásra, illetve a termelők ré­szére is termel. A belföldi áru Békés—Csongrád—Szol­nok megyei termelők részére készül. Tavaszi hötniujdonságoh Az illatszergyárak sok meglepetést tartogatnak a nőknek: új kölnikreációkat gyártanak, amelyek még a tavasszal az üzletekbe ke­rülnek. Bizonyára kedvelt lesz a Vénusz Kozmetikai Gyár Dominó. kölnije, amely a Párizsban jelenleg divatos Arpege-hez hasonlít. A vi­rágillatok a Kéknárcisszal gyarapodna!:. Az egzotikus kölnik kedvelői számára ké­szülő új kompozíció nevei Balett. Újdonság a Molly, kissé fanyar illatú és a Change nevű üdítő kölni. Végül újfajta keleti ülat: a Mambó zárja be a tavaszi kölni-újdonságok sorát tökéletes udvariasság Leó Slezák, az óriáster­metű kamaraénekes, egy erős vihar után a müncheni utcá­kon sétált. Egy mellékutcá­ban meglátott egy fiatal, tö­rékeny hölgyet, aki nem mert könnyű cipőivel átkelni a sáros úttesten. Slezák oda­lépett, tökéletes udvariasság­gal meghajolt. megemelte kalapját, majd karjába vette a hölgyet és átvitte az út másik oldalára. A hölgy nem ellenkezett, de amikor Slezák letette a földre, így szólt: „Uram, maga szemtelen!” Slezák újra meghajolt, meg­emelte kalapját, karjába vette a hölgyet és visszavitte a másik oldalra, majd mély meghajlással búcsút vett tőle. A meghökkent hölgy ezúttal nem talált szavakat. azonban élónx éiruöl^lóQ'GSSCi» figyelik a lehetőségeket. Azt* mondják, hogy a kiállítás cél-♦ ja: az egyre fejlődő világ? szellemi és anyagi haladásá-? nak bemutatása, a világ né-? pei szolidaritásának jegyében ? A kiszemelt terület Brüsz-? széltől mintegy négy és fél? mérföld távolságra van. Te-f rületéneik felét Belgium és? gyarmatai foglalják el. A? Szovjetunió és az Egyesült? Államok 25—25 ezer négyzet-? méternyi területet kapott,? mégpedig egymással szemben. | Ez persze csak édesíteni fog-? ja a versenyt a két világhata-? lom között, de hát úgy rémé-? lik a belgák, hogy ebből csak? haszna lesz a Hárításnak. At magyar pavilon is ott lesz aj szovjet, illetve amerikai te-? rület közelében. Az építkezés? különben már harmadik évet folyik, még 1954-ben kezdték? el. J Minden ország elkészítette? a kiállítási épületek makett-J jeit. Általában modernségre? törekednek, s « az épületek fő építőanyaga ? fém és üveg. Vannak persze kivételek is,? mint például Finn ország,: amely kis faházakban mutat-J ja be a finn nép életét és kul-? túráját, vagy Svájc, amely szintén Ids házakat szándéko­zik építeni. Anglia és Fran­ciaország hatalmas épület­tömböket emel. Az építkezé­sek gépesítettek, s általában minden ország igyekszik a legmodernebb építkezési tech­nikáját bemutatni. A föld­munkákon általában a leg­több ország már túljutott, ma még Kanada vezet, de erősen a nyomában van a Szovjet­unió, Kína, az Egyesült Álla­mok, Csehszlovákia és Fran­ciaország ÍSi Hatvanegy ország vesz részt a Idállításon, de a vélemé­nyek szerint ez a szám vala­mivel csökkenni fog, mert né­hány ország előkészületei el­maradtak. A terv szerint az egyes országik bemutatják ipari fejlődésüket, mezőgaz­dasági eredményeiket, kultú­rájukat, egészségügyi helyze­tüket. A világkiállítás a mo­dem tudomány, technika és művészet hatalmas demonst­rációja lesz és különösen az atomkutatás legújabb ered­ményeinek bemutatkozásától várnak sokat a rendezők. Említettük, hogy a kiállí­tás 4 és fél mérföldnyire van Brüsszeltől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elökészü­­leteli csak a kiállítás terülő-: tén folynak. A főváros köz-; pontjából már építik a kiállításhoz vezető földalatti vasutakat, és a sok felül-, illetve aluljá­rót, amely hivatva lesz meg-; könnyíteni az autóforgalmat.: A kiállításira 30 millió látó-: gatót várnak a belgák, és ezek elhelyezése nem kis; probléma. Előregyártott ele­mekből lakóházakat építe­nek, amelyek mindegyike 40 lakásból és 40 garázsból áll. A lakások nagyok, sokszor 4—5 szobásak, s előrelátható­lag öröklakásként adják el a kiállítás bezárása után. Ezen­kívül parkosított területeket biztosítanak sátrak számára, és megfelelő területet azok­nak, akik lakókocsis autókon érkeznek. És utoljára hagytuk, ami a legérdekesebb: az 1958-ra el­készülő vasbeton-tornyot. A torony 635 méter magas lesz. Hogy ennek magasságát érzékelni tudjuk, tudni kell, hogy a híres párizsi Eiffel­­torony „csak" 300 méter, a New York-i Empire State Building 441 méter, az Okla­­homa-i televíziós torony pe­dig — amely most a legma­gasabb tornya a világnak — 480 méter. Az egyszeriben való 150 méteres ugrás tehát nem kicsiség. I k__ tásokat végeznék, és esetleg radar-állomást létesítenek a csúcsában a légi közlekedés számára. A hatalmas építmény ter­veit a nemrégiben elhúnyt Magnel professzor készítette, aki a genfi egyetemen az , acél- és magasépítmányek r professzora volt. Az ó elgon­♦ dolásai alapján a torony a kö- J vetkező képet adja: ♦ «—Az alépítményt kétezer í betonoszlop tartja majd. A ♦ torony maga egy kúpalakú, ♦ üreges oszlop, átmérője az ? alapinál 100 méter, amely 450 $ méter magassáig fokozatosan ♦ 30 méterre csökken. Erre a ? karcsú csonkagúlára egy 50 ? méter magas henger kerül, J vagyis a tulajdonképpeni to­­j rony 500 méter magasságban ? ér véget. A fennmaradó 135 ? méter valójában egy jól meg­­| épített televíziós antenna J lesz. ♦ A toronyban egy 1500 J személyes éttermet építenek, ♦ ezenkívül klubszobákat, tánc­­? helyiségeket, bárokat. Persze ? az építési költség is tekinté- J lyes: körülbelül félmilliárd ♦ belga frank. ? A belgák tehát nagyon büsz­♦ kék lennének arra. hogy ök ? építik fel a világ legmagasabb ? épületét, ha éppen a napok­­? ban nem érkezett volna egy ? ebből a szempontból kelle­­? metlen, de a technika fejlő- Jdése szempontjából igen érde­­? kés hír az Óceánon túlról. A ? belga lapok ugyanis nagy J sajnálkozva tárgyalják, hogy | Frank Lloyd Wright, híres ♦ amerikai építész, egy 1600 ♦ méteres. 528 emeletes beton­­s óriást akar építeni Chicágó­­? ban. amelynek az építési költ­♦ ségei majdnem annyit tesz­♦ nek ki dollárban, mint a ♦ brüsszeli toronvé belga frank­­? ba.n. ? Ugv látszik, a magasba va- I ló törekvést Bábel óta nem le­♦ hét megállítani. ♦ HVÜPfBIKievyirRIIIMigniiiiiiii ♦ l 'faiért tamilunk *» : a Szigligeti Színház táncosti' ? ♦ A Szolnoki Szigligeti J Színház fiatal táncosnői és •* | táncosai szteppelni tanulnak. | A színház ugyanis a „Maya" ? című jazz operettet mutatja J be, abból az alkalomból, hogy ? szerzője Fényes Szabolcs ze­neszerzői munkásságának 25- Zik évfordulóját ünnepli. A J Mayát egyébként 78 éves ko­­? rában írta és ezzel az első na­­tgyobb munkájával nemcsak ? Magyarországon, hanem kül­­% földön is nagy sikert ért el. A ? hosszú idő után újra színreke­­} rülő operett művészeti élők j­­tszítésben maga a szerző is i részt vesz. ■I íf ! Diákok humora ? Félreértés ♦ A vasúti pénztárablaknál ♦ beszél egy gyerek: ? — Kérek egy jegyet Mlk-J lóstelepre. | — Hányadik osztály, fiacs- Jkárn? ? — Második bé, kércmszé­­■ jpen. ? A* államforma ? A vizsgán kérdik: , ? — Meg tudnád- mondani, Jhogy Olaszországnak milyen |az államformája? ♦ — Igen. ? — Nos? J — Csizma. ! Ha trombitás .. ■ . | Egy kisgyerek jelenik meg , ?a fürdőhely zenekaránál és ’ ? megkérdezi: r J — Trombitás is van önök I között? ? — Hogyne, én vagyok — J jelentkezik az egjnik zenész. ♦ — Akkor legyen szíves, ; ♦ fújja fel a lutíbal lommal J Iskolában • ? — Melyik a leglassúbb ál­­í lat? — A ló. — Megbolondultál? Hisz jaz egyike a leggyonsabbak­­;nak! * — Én a papa lováról bcszé­­'leki Eled a Fehérló... Talán kevesen tudják, hogy a Szeged környéki „alföldi tenger“; a Fehértó is hara­gos szokott lenni nagy szél­viharok idején, s a 70—80 centiméteres hullámok bizony erősen megrongálják a part­menti töltéseket, védögáta­­kat. Az idei téli javítási munkákban — a lialágytaka­­rítás után — különös gon­dossággal erősítették meg a partvédelmet — gondolva a környéki tavaszi magas ta­lajvízállásra Is. A csak röviden vendéges-1 kedö tél nem tett kárt a hal­állományban. s többek között ennek is köszönhető, hogy júniusban már kétszáz mázsa fehérhasú hal kerül Szeged­re és a környező városok halcsamokaiba. Herceg a bíróság előtt A bécsi tartományi bíró­ság a múlt héten tárgyalta a 60 éves Leopold Habsburg Lotharingen „főherceg“ je­lenlegi pitteni födbirtokos perét. A Habsburg-ház sarja a múlt év májusában része­gen vezetett kocsit, elütött és két hétre munkaképtelenné tett egy kőművest. A bíróság a szakértő meg­hallgatása után három havi feltételes fogházbüntetésre és a megsebesült kőműves kár­talanítására ítélte a Habs­­burg-ivadékot. Újfajta textilanyag A Pamutkikészítő Gyárban önállóan készítenék új anya­gokat és a nagykereskede­lemmel egyetértésben bo­csátják az üzletek rendelke­zésére. Többek között készí­tenek olyan nyüstös műszál­kelmét is, amelyhez leülöm mintákat terveztek a falusi és a városi lakosság ízlésé­nek megfelelően. Ebből ne­gyedévenként h ávomszázezer métert gyártanak. Egy zsák krumpli — kétfelé súL\ A Japán Földrajzi Kutató­intézet kimutatta, hogy ugyanaz a zsák krumpli töb­bet nyom Japán északi, mint déli részében. A kutatóinté­zet szerint a súlykülönbozeD a Föld forgásának tudható be, ami a Föld tengelyéhez közelebb fekvő területeken ellensúlyozza a gravitációs hatást.--------------1/ÍGl Ifr&cdt mérnök szemmel 7Ve haragudjanak rám a nők, ha most az egyszer lábaikat gépészmérnökszem­mel négycsuklós járószerke­zetnek nézem. Kecses járásu­kat kinematikai szempontból elemzem. Ne haragudjanak, mert ha elemzésem eredmé­nyeit figyelembe veszik, még hasznukra is válhat. Lucskos időben járok az ut­cán és nem tudom, jó vagy rossz szokásból nézem a nők gyönyörű lábait. De most az egyszer gépészlelkemben éb­red fel a kíváncsiság. Többé nem lábakat látok, hanem négycsuklós járószerkezetet. Hogy lehet az, hogy a nő előre megy és hátulról frecskeli be a lábait. Érdekfeszítő kinema­tikai probléma. A sárcsepp el­szakad a cipő sarkától, felre­pül a levegőbe és ismét talál­kozik a láb trajektoriával. De nem mindenkinél! Melyek a járás kinematikájának azok a sajátosságai, amelyek ezt a csudálatos effektust létrehoz­zák? Belekezdek a mérnöki munkába. Első az effektus — közvetlen megfigyelése. Nem sokra jutok, csak azt sikerül megállapítani, hogy férfiaknál a jelenség ritkább, nőknél an­nál gyakoribb, minél kecse­sebben járnak. De a kecses já­rás nem műszaki fogalom. TI 2zamegyek, odaállok a x rajztábla mellé, rajzo­lok mozgási, sebességi és — gyorsulási görbéket, több-órás munka meghozza az ered­ményt, a rejtély megfejtését. De a kíváncsiság továbbra se hagy nyugodni. Minden mér­nök ismeri az érzést, amikor az elméleti eredményt kísér­lettel kívánja ellenőrizni. Nehezen, de sikerül felesé­gemet és kislányomat — akik mind a ketten nagy művészek a sárhányásban — befogni a kísérletbe. Feltárom előttük az elméleti elemzés eredmé­nyét és majdnem erőszakkal kikisérem őket a lucskos utcá­ra kísérletezni. Az elmélet he­lyessége bebizonyosodik. —' Mindketten tiszta harisnyával térnek vissza. Nem akarok „maszek“ ta­­nácsadó irodát nyitni, eláru­lom itt a titkomat. A láb mozgásának elemzé­se azt mutatja, hogy a cipősarok csak abban az eset­­ben éri el a sárcsepp {elrepít téséhez szükséges sebességét és gyorsulását, ha az ember a lábait főleg tcrdcsuklóbúl mozgatja és nem csípőből. Ez tényleg a lényeges kiilöbség a férfi és a női járás között. A férfi járására jellemző, hogy térdeiben alig hajlitgatja lába­it, dobálja őket, mint merev pálcikákat. A nő ellenkezőleg — valószínűleg a szűk szók­­nyák idejéből származó szokás szerint — főleg a térdcsukló-< bál lépeget. Kecses ez a lépés, mikor a nő úgy lebeg, mintha lábai térdeinél össze volnának kötve. Szép, de fröcsköl. Aki nem hiszi el, próbálja ki, vagy ellenőrizze számítd­­saimat. J. E. A szolnoki Damjanich Rádió műsora Csütörtök: Hírek. — F/üst ka­lász OS tanfolyam hallgatót közt, — A villamosításról. — Egy fa­lusi pedagógusról. — Bemutatjuk Ióránt Hanna—Butfkay Ottó sr.!­­nószházaspárt. — Kulturális hír­adó. — A megye kulurális ter­veiről. — Látogatás egy falusi népkönyvtárban. Péntek: Hírek. — Rendeletek ismertetése. — Egy egyéni pa­raszt gondjai. — Akikre nagy szükség van a faluban. — Törzs­könyvezési ellenőrzés. — Mező­túri tudósítások. — A hozzánk érkezett levelekre válaszolunk. Szombat: Hírek. — Sport; -a Tavasz. Zenés, verses riportmű» sor: 1 ugyq-nanyi fényt ad, mint egy gyertyaláng? a a; évente 25.000 kilo­gramm strucctollat „arat­nak‘‘ Dél-Afrikában körül­belül 40.000 struccról? A nagy toliakból a többi kö­zött legyezőket, kalap- és ruhadíszeket, a kisebbekből toliseprűket stb. készítenek. A struccbőrből retikiilöket, pénztárcákat és finom női cipőloet gyártanak. i. a kis cethal élve jön a világra s már születése­kor 7 méter hosszú és 1500 kilogrammot nyom? A kis cethalbébik súlya az első napokban átlag 100 kilóval gyarapszik. A cethal, amely világ legnagyobb éló állata, 7 éves koráig nő. A telje­sen kifejlett cethal súlya gyakran ezer ember súlyát is meghaladja. • as a Délafrikai Unió az uránium termelésben az Egyesült Államok és Ka­nada mögött a harmadik helyen áll a világon. Évi termelése eléri a 3000 ton­nát. ., í Csehszlovákia. Cey­lonnal lebonyolított keres­kedelmi forgalmának növe­lése céljából kirendeltséget állított fel Colombóban. Ezenkívül műszaki segítsé­get ajánlott fel a ceyloniak­nak. az „idióta" szónak eredetileg nem volt becs­mérlő célzata? A régi Gö­rögországban olyan embe­reket neveztek idiótáknak, alak bonyolult filozófiai kérdésekkel foglalkoztak. Nagyon is valószínű tehát, hogy Platót, Sokratest és koruk más híres elméit ál­talában idiótáknak miséz­ték. i n a világ legszebb drá­gaköveit Burmában, a mo­­goki rubin-bányákban ta­lálják? A Mogok-rubinak ritkábbak és értékesebbek az ugyanolyan nagy gyé­mántokénál. A legnagyobb Mogolc-rubin 38 karátos. ... a macskák színvá­ltók? Zoológusok és más szakemberek megállapítása szerint a macska csak egy­hangú szürke színben látja környezetét. A legjobb szín­­érzéíkük az emberszabású majmoknak van, a félmaj­moknak viszont gyenge a í színérzékük, sőt ' egyesek i teljesen színvakoknak tün­­: nek. — Ugyancsak teljesen ■ színvakok a nappal alvó : állatok, mint például a de­­: nevér. A sündisznó viszont • megkülönbözteti a sárga : szint. Egy nyugatnémet : egyetem állattani intézeté­• ben szelíd mókusokkal vég­­; tcett kísérletek során kitűnt, : hogy a mólcusok a kék, a > sárga, a zöld és a piros : színt különböztetik meg. : i • i a tengeri merülési ! világrekord.: 4050 méter. í is. több angol tudós azon ; dolgozik, hogy rádióaktív ; sztroncium bői közvetlenül > állítsanak elő vilamosaner­­! giát, kihagyva az energia­­í átalakulás stádiumait. > ni Romániában van a í világ egyetlen olyan lelő­­! helye, ahol a kőolajat föld­­| alatti tárnában bányász­­| szák. A bánya mélyén a ! vágatokban speciális csa­­í tornákat képeznek ki, ahol | a falakról lecsurgó olaj göd­> rökbe folyik. Az olajat in­> nen szivattyúzzák ki a fel­­[ színre. Ebben a bányában t másképpen nem is lehelne ; olajat kitermelni. I is. Svájcban berilium­| mai keverik az őraszerke- J zetekhez szükséges bronzot. J A keverék tízszer kemé­­f nyebb a közönséges bronz­­t nil. Es az eljárás hosszú í évekig egyetlen cég titka 5 volti

Next

/
Thumbnails
Contents