Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-26 / 48. szám

Ki hinné el róla, hogy

kommunista?

Méghozzá Cibakházán. — Ugyanis a kis Herkó Laci, aki Cibakházán jár iskolába, kommunista magatartása miatt nemcsak szóbeli, ha r.em tettleges bántalmazást is szenvedett. Mondanom som kell, hogy október utolsó hetében. Kicsit így értelmetlennek tűnik s eláruljuk, mi volt az indok.

Herkó Lacinak a nevelőapja 1950-ig az Államvédelmi Hatóságnál teljesített szolgálatot, de 1950-ben leszerelt. A leszerelés után először csőszerelő volt, majd a törökszeri tan iklósi Mezőgópgyárban s végül a tanácsnál dolgozott. így kerültek az elmúlt évben Cibakházára. Mintán a nevelőapjának nem volt semmi olyan szégyenletes eset az életében, amit titkolni kellene, így elmondta azt is, hogy néhány éven keresztül

1950 előtt az Államvédelmi Hatóságnál szolgált. Nem is lett volna ebből semmi baj, de jött október;

Mint az előzőekben is mondottam, Herkó Laci, többi iskolatársával együtt a vérzivataros napokban is felment iskolába, s hogy, hogymem, a barátai, Mucsi Sándor, Zom-* bor István, Barta András, Mester János elkezdték kiabálni: „Kommunista vagy te is az apáddal együtt.“ Majd azért, hogy az apja ÁVÓ-s volt, elkezdték kergetni, zavarni az osztályban, a folyosón, majd az udvaron. Közben olyanokat mondtak: ,apád is ütötte az embereket, te is megérdemled.“ Még az a szerencse, hogy rossz az iskolának a kerítése és így el tudott menekülni az ütlegelés elöl.

A fényképről is látszik, hogy eleven, vidám, pajkos gyerek. Legutóbb megint szóba került, most pedig azért, mert nem akart menni hittan órára. A társai arra akarták kényszeríteni, hogy maradjon velük és hallgassa meg a hittan órát. Laci, amikor látta, nincs más megoldás — bár ezt meggondolatlanul tette — kiugrott az ablakon. Ha nem .akar, hát nem akár, ez az ő dolga, döntse el kedve szerint. Senki ne kényszerítse rá az akaratát. De azért se szólja meg senki, ha netán a rákényszerített akarat végrehajtása elől ablakon át távozik. — cs —

KARCAGI MOZAIKOK

MINT MINDENÜTT, az októberi események Karcagon is sok-sok pedagógust megtévesztettek. Azóta több hónap telt el, s a rend is helyreállt. Karcag mind a 17 iskolájában rendes tanítás folyik. A nagyilétszámú alsóbb osztályokban még 40, a többi iskolákban — a gimnáziumban és a mezőgazdasági technikumban — 50 perces órák vannak. Egy kevés ideig, az októberi események után vita volt a hittan tanítás körül, de a felsőbb rendelkezés értelmében, mely szerint 1956. őszének megfelelően kell tovább folytatni a hittan tanítást, ez is megoldódott.

A TÖBBI városokhoz és községekhez hasonlóan a népművelési és oktatási osztályt a karcagi tanácsházán is összevonták. Most nehezíti a munkát, hogy az osztály dolgozói nincsenek tisztában feladatukkal. Papp István osztályvezető véleménye szerint a népművelési vonalra lehetne egy személyt függetleníteni, mivel a 104 pedagógusból álló tantestület és az egyéb oktatási probléma egy dolgozónak olyan nagy munkát jelent, hogy hiánytalanul a legjobb akarata ellenére sem tudja ellátni.

SAJNÁLATTAL kell megállapítani, hogy a karcagi kultúráiét az utóbbi hónapokban jelentősen visszaesett. Az öntevékeny kul tu lesöpörtök nagy rés 7c feloszlott, a meglévők pedig még eddig nem gyűltek össze, nem kezdtek munkához. így mindössze csak a kultúrotthon jóhírű énekkara és tánccsoportja tart rendszeres összejöveteleket. Egyéb tekintetben a város kultúrigényét a szolnoki Szigligeti és debreceni Csokonai Színház, valamint a népszórakoztató vállalatok rendezvényei elégítik ki. Az utóbbiak inkább csak szórakozást, mint művészi élményt nyújtanak a karcagi közönségnek. A további kultúráiét kialakítása a karcagi dolgozókon múlik.

«Szórakoznánk, fia volna hol

Nálunk nem igen van lehetőség a kulturális élet továbbfejlesztésére. Pedig sok fiatal van, aki lelkesen, szívesen venne részt egy-egy színdarab, vagy táncmulatság rendezésében. Mindez lehetetlen, mert nincs kulturházunh. A DISZ-nek sem volt és a jelenleg 21 taggal működő EPOSZ- nak nincs helyisége. Néhanapján a tanácsháza egyik vagy másik szobájában tudnak összejönni.

A tanács vezetői már az elmúlt években is sokat fáradoztak azon, hogy a Icözségfejlesztési alapból ezt a kívánságukat teljesítsük. A felsőbb szervek nemtörődömsége azonban mindig gátat vetett ennek. Ez évben újra tervbe vettük a kultúrház építését. A kivitelezéshez azonban szükséges volna a megyei tanács művelődési osztályának írásbeli engedélye. A község lakosai szívesen töltenének egykét napot társadalmi munkával, csakhogy legyen hol szó. mkozniök.

Sindely Mátyás

Jászba'Jogháza

Elkészült a terv

A jászágói Alkotmány Termelőszövetkezet nem nagy közös gazdaság. De egységét, szilárdságát igazolja az, hogy mindössze egy kilépőjük volt. — A szövetkezet tagjai az idei gazdasági évre elkészítették az üzemtervet. Érdekessége a tervnek, hogy gépállomási munka nincs beütemezve, a területet ugyanis saját gépeikkel fogják művelni. Állami támogatással szántólraktort, Zctort és más gépeket fognak beszerezni.

A terv azt tükrözi, hogy az esztendőt aktívan fogja zárni a termelőszövetkezet. Pénzbevételük az év végére 417 ezer forint lesz, pénzkiadásuk összege pedig 174 ezer forint. Munkaegységenként 48 forintot osztanak majd a jászágói Alkotmány Tsz-ben,

tmOimWWWWMWWWWWWW

Miért nem látni Szolnokon

JiAiért nem látni Szolnokon szobrokat? — Kézenfekvő trl a felelet: mert nincs, helyesebben, nagyon kevés szobor van a városban, s ami van, jórészt azt is falak takarjak el.

Lux Elek „Anya’című remekművét az SZTK őrzi, Medgyesy Ferenc „Anya“ című gyönyörű alkotását a Szülésznőképzö rejti el a kiváncsi szemek elől. A megyei kórházban lévő, kígyóval viaskodó férfit ábrázoló szép szoborral, valamint a Tiszaparton lévő Verseghy mellszoborral be is zárul a sor. Bármily hihetetlennek is tűnik, a megye székhelyén hazánk egyetlen nagy fiának sem állítottak méltó emléket.

A pénzhiányt hozzák fel egyesek? Nagyon vérszegény és szégyelnivaló indok Ha a községek — például Tiszafáidvár — szobrot tudtak emelni nagyfáinknak, akkor Szolnok is meg tudta volna ezt már tenni. Inkább a nemtörődömséggel, a tunyasággal, a képzőművészet iránti közönnyel, a a város szépítésére irányuló igyekezet halovány voltával magyarázható a szobrok hiánya. Ennyit a múltról.

S a jelenről? Most épül a Tisza-hid mellett egy szobortalpazat, melyre — értesülésem szerint —Maiit mellszobra kerül. A munkásmozgalom úttörőivel szemben fennálló adósságát törleszti ezzel a város.

Jól tudom, többre most nincs pénz. legalább is a tanács pénztárában. De azt is tudom, ha arról volna szó, hogy a Kossuth térre, vagy a város más pontjára szép képzőművészeti remekmű kerüljön, akkor a szolnoki lakosok pénztárcája is megnyílna, s bizonyára az üzemek sem lennének szűkmarkúak.

Csak az kellene, hogy valaki kézbe vegye ezt az ügyet, s ne kezelje mellékesnek.

Vajon akad-e ilyen ember Szolnok félszázezemyi lakosa között?

. SIMON BÉLA-»»<»»»»»»»«»»»««»»»»«««««♦«♦♦♦«»»♦♦«♦♦♦♦♦♦ ♦«»«♦W* »».»»«f«»—»«««»»M»»*

Gás

: ♦ ♦

|

Szibéria iparának |

Közel 40 nagy gázmű épí- • tését kezdték meg különböző j szibériai szénmedencékben. A < gázt csöveken fogják az ipari ] fogyasztókhoz továbbítani. —> ] Gazdaságossági számítások j eredményeképpen jutottak el j ehhez a megoldáshoz, mert j ez a módszer olcsóbb, mint- j ha a szenet szállítanák vas- i úton az ipartelepek helyi: gázmüvedhez.

A gáz fő forrásai azok a j lignit előfordulások, amelyek j hatalmas területen nyúlnak: el Kemerovo és Kraszno- j jarszk térségében, ahol a j felszínhez közel fekvő vas-] tag rétegek ideálissá teszik! a külszíni fejtést.

Az első gázművek Novo-1 szibirszket, Kemerovot, ]

Tomszkot és Krasznojarszkot : fogják ellátni. A Novoszi- : birszk—Irkuck-i terület egy- ] maga több mint 2600 millió; köbméter gázt kap. Az ú j- ‘ gázművek mellett plasztik és i vegyi művek is épülnek az j értékes melléktermékek feldolgozására.

JSYin-rtii*

Báránd községben lakó fiam-1 ért, Ifj. Faragó Imréért sem er-{ kölesi, sem anyagi felelősséget ! nem vállalok. Id. Faragó Imre. | Kunhegyes, Kuthem vezér út 43. ♦ —■ -> * E rovatban közöltekért sem % szerkesztőségünk, sem kiadóhi-1 vatalunk felelősséget nem vállal, $

Ismerek liáziasszonyo* kát, akik piac nélkül nem tudnak élni, Vagyis nem mülha el úgy egy piac, hogy ők meg ne forduljanak ott.

— Mindig van valami, ami éppen kell az embernek és csak ott jut eszébe, akkor aztán gyorsan meg is veheti, van ideje az alkura — mondogatják.

Nos, hát én sose voltam ilyen jó háziasszony, mert mindig másnap veszem meg, ami éppen ma kellett volna, s alkura sose jut időm, márcsak azért sem, mert mindig futva járok a sorok közt.

Legelőször mindig a legfontosabbhoz, legtöbbször a iyúkpiachoz szaladok. Megteszem a tojást, vagy ritkábban a csirkét. Elhelyezem a szatyor mélyén, aztán kissé megkönnyebbülve viharzok a tejes asztalok közé.

Rendszerint ott jut eszembe, hogy a tálat amit a túrónak szántam, otthon hagytam. De mindig van jó asszony, akimegszán és ha látja, hogy nem vagyok alkudozó vevő, meglep egy-két gyűrött ujságlappal. Kiméri a portélcát, s ha anni/i időm még jut, ki is fizetem.

Hogy az úttal is takarékoskodjam, a tejesektől a gyümölcsösökhöz tartok. Igazán nem vagyok válogatós, így nekem a kofák rendszerint azt az almát és epret adják, amit más, jó piacismerő barátnőim még a kosarukból is visz-> száraknak. De mit tegyek, olyannak is lenni keU, aki igényeinek parancsolni tud s mi lenne, ha mindenki csak a szép gyümölcsöt venné meg?

A gyümölcsösöktől már csak egy ugrás és a zöldségeseknél vagyok. Legtöbb gondom a karfiolra van, mert a család levesnek azt kedveli legjobban. így hát a gyümölcs tetejére néhány fej kelvirág következik. A krumplival a családban rajtam kívül senki sem szimpatizál. Érthető hát, hogy az kerül legfelülre.

Mindez a vásárlás alig kerül több időbe, mint amennyi ideig ezt a benső titkomat papírra vetettem.

íitthon viszont a kipa^ kolás legalább annyi időbe telik, mint a bevásárlás. A krumplit csak könnyen leszedem a kosár tetejéről, de a jó kecskei homok rendszerint megmakacsolja magát, s csak • utoljára hajlandó elhagyni a kosarat: Még ha csak ezt tenné, de a karfiol

apró rózsái közé is befészkeli magát s nem hajlandó előbújni, csak a leveles tányér fenekéről, vagy a fogunk álól. Férjem már sokszor elmondta, hogy az ízétől függetlenül nagyon jól főzöm a levest, csak éppen a homoKkal nem tudok soha kiegyezni. Sajnos én is azt hiszem, ebbe már belé kell nyugodnom.

No de még nem vagyok kész a „kiszereléssel—• Most jön az eper, meggy, alma, vagy aminek éppen szezonja van. Szegény túrós néni, ő aztán igazán nem tehet róla, hogy ilyen hamar elázott a papír. A kislányom meg direkt örül neki, mert végre ő is fi5- zőcskézhet.

A tojás sokáig eláll, arra igencsak másnap, vagy harmadnap kerül sor. A feltöréssel nem sok dolgom szokott lenni, mert jó részét már úgy szedem ki a kosár fenekéről.

Ajjaj! Most veszem csak észre, hogy más asszonyok módszerével kezdtem, s aka rva-akaratlan, saját titkaimat árultam el. Róluk, akikről mindent tudok, alig mondtam valamit.

De majd legközelebb.

— borsi —

Lehet-e rajtuk

segíteni ?

— ERKÖLCSI magatartásuk, egyéb viselt dolgaik miatt, és a Tulipán-vendéglő környékén lakók megnyugtatására, közbiztonsági őrizetbe helyezték T. M. 27 éve® és L. Zs. 25 éves szolnoki lakosokat.

Ez a rövid kivonata annak a rendőrségi, jegyzőkönyvnek, amelynek alapján megindították a bűnvádi eljárást T. M. és L. Zs. ellen.

*

DE IV. I húzódik meg a hivatalos, szűkszavú jelentés sorai mögött? Fzt próbáltam kutatni, amikor a járási rendőrkapitányság bűnügyi oszlálvának vezetőjével és magukkal a vádlottakkal is beszélgettem.

*

A BŰNÜGYI osztály vezetője, M. F. százados és V. hadnagy elmondotta, hogy a Tulipán-vendéglőben és környékén ..dolgozott” az említett két nő. Mindkettőt kitiltották Budapestről. Szinte az egész országot bekóborolták.

T. M.-et, áld már kétszer f olt büntetve, Guthi József, Feskeny János utca 12. szám alatti lakosnál kapcsol'ák le egyízben, aki „megsajnálta és s/.ál'ást adott neki”.

Utána. — mir.» már több esetben — fi evelmeztették és azt tanácsolták neki, hogy

vállaljon munkát, ö vállalt is az SZTK építkezésnél, de „nehéznek” találta.

T. M. következő lakása a Malinovszki út 45. szám alatti ház lett, ahol időközben már felszámolta a rendőrség a kisebbfajta bordély-házat.

Ezután az Alcsi 5/1-ben lakott és a közeli Tulipán-vendéglőbe járt „szórakozni”, „dolgozni a barátaival”. T. M. bájai úgy látszik annyira megejtették e „barátokat”, hogy még tettlegesíégre, sőt lövöldözésre’ is sor került. Természetesen a Nemzett és a Tisza is kedvelt „munkahelye” volt T. M.-nek és

L. Zs.-nek,

akik Budapesten és Szolnokon is együtt ..dolgozlak” L. Zs. is volt már egyszer büntetve, sőt több ízben részesült rendőrségi figyelmeztetésben is. De őt ez nem izgatta. Még anyja lakásán is „vendégül” látta „barátait” és ..elfoglaltsága’’ miatt meg arról is megfeledkezett, hogy a kőtelező egészségügyi vizsgálatokon részt vegyen. Ö is sokat megfordult az előbb említett „szórakozási” helyeken, de barátnőjével együtt kedvenc helyük volt még a József Attila úti laktanya és az egyik vasúi i őrház is, közel a Tulipán-telephez.

A rendőrség véleménye szerint egyébként fedő-lakása és munkahelye egyformán volt T. M.-nek és L. Zs.-nek is.

Ezek a meztelen tények két lecsúszott ember legutóbbi éveiből.

*

DE HOGYAN illusztrálják e tények előzményeit T. M.és L. Zs. szavai?

T. M. elmondotta, hogy anyját nem ismerte, apját pedig 17 éves korában veszlette eh Még apja halála előtt felkerült Budapestre, s a Láng Gépgyárban dolgozott magkészítőként, utána háztartási munkát vállalt 8—19 hónapig. Soha nem volt meg szerelmes, bár vőlegénye már volt, de összeveszett vele. (Ha csak ez is nem „fedő-vőlegény” volt...) Kitanulta a lakatos szakmát is. Azt. hogy miért csukták le már kétszer és miért tiltották ki Budapestről — „el sem tudja képzelni ...”

Most pedig igen rossz néven v^szi hogy „megfosztották a szabad mozgás lehetőségétől”. (Ekkor még nem tudta. hogy 6 hónapra ítélik el barátnőjével együtt.)

T. M. azt is elmondta, hogy nem tudott még „megfelelő munkahelyet” szerezni „az októberi események, s főleg a racionalizálás miatt”. No, meg azért, mert „Szolnokon nincs a szakmájának megfelelő munkahely”.

Igen kiábrándult az emberekből. mert őneki „mindenki ellensége”,

Nagyon szeret „szórakozni”.

— De kivel és hogyan?

— Ehhez senkinek semmi köze! — felelte.

*

L. Zs. már korántsem olyan rutinosan, alvilági nyelven szólva: dörzsöiten felelgetett, mint a barátnője.

Ö az édesapját nem ismerte. Anyja pedig 8 éves korában halt meg. 8 évig volt állami gondozott. Négyen vannak testvérek, egyről annyit tud, hogy DcDrecenben egy ügyvéd örökbe fogadta, a másik két testvéréről semmit.

Ö sem volt még szerelmes, nem is akar férjhez menni, de „utálja” a női társaságot, sokkal jobban „megérti” magát a férfiakkal.

— 1955-ben a Keletinél elkapott egy razzia, lecsuktak, majd kitiltottak Budapestről, ma sem tudom, hogy miért — mondja. — Azóta Szolnokon vagyok a barátnőmmel, most pedig itt a rendőrségen.

Borúsan teszi hozzá:

— Ugylátszik, a rendőrség még a „szórakozást” is sajnálja tőlünk.

Arra a kérdésre sem T. M., sem L. Zs. nem tudott felelni, hogyan képzeli el jövőjét, s f .cg azt, mi lesz a sorsuk, ha tű’ lesznek mondjuk a negyedik X-en ... ?

*

DE VALAKINEK felelni kell az ilyen kérdésekre is. S e kötelesség alól évek során inkább kibújtunk.

Tanították az alsó és íels.bb iskolákban (én is tanultam ...), hogy a kapitalizmussal felszámoltuk azokat a körülményeket és lehetőségeket is, amelyek szükségszerű velejárójává avatják a prostitúciót a kapitalista társadalomnak. A bűnügyi statisztikák páncélszekrénybe zárásával csaptuk be önmagunkat és másokat is, annak ellenére, hogy bár nálunk nincs kapitalizmus, de mégis szinte szemünk előtt élték világukat a T. M.-ek és az L. Zs.-k.

A mi társadalmunknak nem velejárója a prostitúció, de társadalmi probléma, amit ugyanúgy meg kell oldani, mint a többi égető kérdést, a társadalmi erkölcs érdekében. *

DE HOGYAN? — vetik fel a kérdést az emberek.

Úgy gondolom, hogy a rendőrség ereje kevés ehhez a munkához. Elsősorban a rendelkezésére álló nevelési eszközök és a sokrétű munka miatt. •

De hallgassuk csak. mit javasol M. F. százados, a bűnügyi osztály vezetője?

— Mihozzánk általában már akkor kerülnek az emberek, amikor szinte már teljesen lesüllyedtek. Elenyésző kivételtől eltekintve, visszaélnek ezek a bűnözők azzal, ha kesztyűs kézzel lépünk fel ellenük. Itt nem használ a „népnevelő munka”! Ezt 8 éves tapasztalatom bizonyítja.

Hogy én milyen megoldást látok?

A központi utasítás errevonatkozólag már kidolgozás

alatt van. Ettől függetlenül, szerintem helyes lenne, ha visszaállítanák az országos nevelőintézetet az ilyen derékba tört sorsú emberek számára. (Ilyen volt is 1950 előtt, de, sajnos, megszüntették ...) Itt tanulhatnának szakmát. Nem meghatározott időre vinnék ide az embereket, hanem úgy, hogy csak akkor szabaduljanak ki, ha valóban megvan a biztosíték arra, hogy lesz elég akaraterejük és lehetőségük új életet kezdeni, a szabadulás után. Az ilyen és hasonló intézetek igen sok embert tettek már hasznos és értékes tagjaivá a társadalomnak.

*

AZ IS nyílt titok, hogy a prostitúció döntő forrása az. hogy a szülők rossz családi életet élnek, vagy kován elhaltak. Ezt nemcsak T. M. és L. Zs., hanem az esetek 90- nél jóval több százaléka bizonyítja. Az anyagilag és erkölcsileg kiegyensúlyozott családi élet biztosíthatja csak társadalmunk e szörnyű fekélyének begyógyulását.

Azzal sem árulunk el titkot, ha ismét kimondjuk, hogy akinek nem adatott meg a családi nevelés, annak társadalmi neveléssel kell ezt pótolni.

Ismétlem: ez nemcsak a félresiklott életek érdekében szükséges, hanem azért is, hogy soha többé ne csináljunk dogmát a szocialista er« kölesből.

Ezért kell sürgősen segí« teni a T. M. és L.( Zs.-ken.

— bubor, s=s

Piacolok