Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)
1957-01-29 / 24. szám
i / A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA VilA© WOLÉTÁR3AI, ISYlSUUgíiK! ÄRA: 80 FILLER II, eví. 24, ssáin, 1957, január 29. kcád, • A Tiszaigari Állami Gazdaság munkástanácsának { és lőagronámusának két kérdése a Földművelésügyi Minisztériumhoz UGYE KEDVES LÁTVÁNY ? ~ v.w Napjainkban a kisebb nagyobb változások korszakát éljük. A párt. a kormány és a jószándékú emberek százezrei azem tanakodnak, terveznek.. hogyan számolják léi az elkövetett hibákat és egészséges szocialista alapokra építve, miként formálják egészségesebbé, jobbá, politikai, gazdasági és kulturális életünket. Ilyen gondok foglalkoztatják a Tiszaigari Állami Gazdaság munkástanácsát és megbízott vezetőjét: Bánk Imre főagronómust is. Január végeidé jár az idő, más években ilyenkor a mezőgazdaság vezető emberei tudták, hogy ml lesz az évi feladatuk. Sajnos, jelenleg itt még bizonytalanság uralkodik. Az állami gazdaság vezetői — felső útmutatások, világos rendelkezések híján — két fontos kérdésben a mai napig nem látnak tisztán, ez pedig gátolja az ezévi tervek elkészítését. Az első kérdés: a fervezés Bánk Imre főagronómus ezt mondja: — A múlt évben az állami gazdaság másfélmillió forintos deficittel zárt. Mi azt almijuk, hogy ebben az esztendőben egy millió forint hasznunk legyen. Gazdaságunk elsősorban állattenyésztő. Az áliat- KÜrűság Igen magas, 2,1 holdra esik egy számos-állat. Az idén úgy akarunk tervezni, hogy ezt az állatállományt saját erőnkből lássuk el takarmánnyal, tehát a központi készleteket ne kelljen igénybevennünk. Emellett olyan növényféleségeket akarunk termelni, amelyek nagy jövedelmet hajtanak. Itt elsősorban apró, így virágmagvak termesztésére gondolunk, amely Iránt külföldön igen nagy az érdeklődés. A hiba az, hogy nem tudunk pontosan tervezni, mert a Földművelésügyi Minisztérium a mai napig nem közölte vélünk, hogy mi és mennyi az a növényi és állati termők, amelyre számít. Tehát az a kérésünk, hagy a Földművelésügyi Minisztérium közölje velünk: mit és mennyit kell beadnunk az állam számára. Második kérdés: mi lesz a bérezéssel ? — A pontos tervezésnek _ egy másik akadálya az, hogy még a mai napig sincsenel-: rendezve a bérkérdések — folytatja a föagromőmus — Itt van a munkásszerződtetések ideje. Sok munkavállalót szerződtettünk már, de nem tudtuk pontosan megmondani: hogyan alakul majd a keresetük. Ezért az emberek kijelentették, hogy ha rövidesen nem tisztázzuk, akkor elmennék az állami gazdaságból. Jelenleg még nem tudjuk, milyen alapon fizetjük majd a béreiket. A normarendszer megszűnt, vajon mi lesz helyette: órabér, vagy darabbér? Ha darabbér lenne, akkor a mezőgazdasági darabbérek kidolgozása hosszabb időt venne igénybe. Nem közölték vélünk azt sem, hogy a premizálás milyen formában marad meg. Ehhez a kérdéshez tartozik az iUetményföMek körüli bizonytalanság is. A szakszervezet kiadott egy utasítást, hogy az állami gazdaságok dolgozóinak 1600 négyszögöl illetmény és 200 négyszögöl konyhakerti fid jár. igenám, de az nincs benne, az utasításban, hogy akinek saját földje van, annak jár-e és hogy van-e valami változás, ha egyes emberekről, vagy családokról van szó. — Azt szeretnénk, ha olyan önállóságot kapnánk, hogy minél jobban és minél gazdaságosabban vezessük a reárikbízott állami gazdaságot. Arra gondolunk, hogy termelési és pénzügyi kérdésekben — természetesen a törvényes kereteken belül — szabadkezet kapjunk, ihhez azonban az szükséges, hogy a Földművelésügyi Minisztérium minél gyorsabban intézkedjen a két fenti kérdésben, mert a késlekedés ez év termelési és gazdasági sikereit veszélyezteti. A Kocsin ülő jószívű bácsi — bizonyára neki is vannak kisgyeiőiekei — szívesen húzza a két kis szánkón ülő pötlümkét. Talán még 8 sem gondolt arra, hogy pont ezzel a tettével rosszat cselekszik. Ha ugyanis a síkos' úton megcsúszik a kocsi, vagy egy autó elütné a picinyeket, vajon kit volnának felelősségre? ö bizonyára nem érezné bűnösnek magát, hiszen jó szándékból, szívességből (ette, A fenti kép arra te« bennünket, hogy még szórakozás, játék közben is legyünk óvatosak, s vigyázzunk gyermekeink testi tőségére. i 4tíátcUfbcíscí &■ iAl VJSZÁSZl GO\DOK <« Dunántúlom, közel a nagyvárosokhoz, számos oíyan termelőszövetkeaét van, amelyekben a fő üzemág a komyhaíkertászet, vagy a szőlő- & gyümölcstermeäcs. Nagyszerűen kihasználják a városok melletti földövezet adta lehetőségeket. Más növónyíéleségek termelésével nem is igen foglalkoznak, mégis eredményes a gazdálkodás. A Boproni Haladás Termelőszövetkezetban például — ha hiszik, ha nem — 120 forintot is elért a munkaegység értéke. Néhány egyszerű számvetéssel rájöhetünk arra, hogy ezek a tsz-tagok egyáltalán nem jártok rosszul. Aki 300 munkaegysaget szerzett. egész évi munkájáért 36 ezer forintot kapott. Ez több, mint 3000 forintos havi keresetnek fele! meg. Ebből már el lehet tartani egy nagyobb családot is. És ha a családtagok is segítenek, még több a jövedelem. A hiányzó termén yfóleségeket rrasgváeároijálk. Ez ott annyira természetes, hogy már fel sem veszik, hiszen ével: óta ez a szokás. De nézzünk közelebb is példákat. Alcsiszigeten már több évtized© lakik egy bolgár kertész-család: Dimóék. 1952-ben, amikor az állami gazdaság megalakult, az fl földjüket is betagosították. Csupán pánssáz négyszögöl kerti föld és néhány meiegágyi ablakkeretük maradt Látszólag semmi lehetőségük nem vélt arra, hogy ismét talpra álljanak. Az idősebbik Dimó gyerek azonban már két év múlva 40 000 forintos házat szerzett a konyhakertészet jövedelméből. A szandaszöllőei és a rákőczifalvi termelőszövetkezetekben is igen szépen jövedelmezett a kertészet. Miért éppen csak az újezágziák fizetnének rá? Megfelelő szakirányítás mellett — kertészkedésre alkalmas talajon, közel a nagyvároshoz — igen jó befektetés a konyhakertészet Rákóczifalva, Szandaszöllős, Alesisziget, Zagyvarékas és Ujszász nem tud annyi zöldséget termelni, ami a szolnoki piacon el ne kelne, A közelmúltban a szolnoki Városi Tanács végrehajtó bizottsága a város zöldségellátásával foglalkozott Itt is arról volt szó többek között, hogy a környező községeket is be kell kapcsolni ebbe. Miért akarnának éppen az újszászá Szabadság Termelőszövetkezet tagjai kimaradni ebből a fontos és jövedelmező tevékenységből? Az 5 holdas kertészet ugyanis Szolnok város zöldövezete szempontjából alig jöhetne számításba. Ennél jóval nagyobb területre van szükség Ujszászotn és a többi Szolnok környéki községben is. — ka-~ (Folytatjuk,) Összeütközött két tehergépkocsi A 44-es számú országúton, a Rákóczifalva és Rákőcziu.ifalu közötti szakaszon, a nehéz látási viszonyok és a síkos út miatt összeütközött két teherautó. A YB—359 rendszámú autó hűtőié motorla és karosszériája komoly sérülést szenvedett, az SD—338 rendszámú kocsi kis javítással ismét üzemképes állapotba helyezhető. Az összeütközésnek embsráldozata nem volt; Kezdjük a legifjobbaknál. Igaz ugyan, hogy az alföldiek az „ember'’ szót csak a felnőttekre, azok közül is a férfiakra vesztegetik, de most az egyszer tekintsünk el ettől Véleményem szer' : ugyanis ráillik ez a kifejezés arra a pöttömnyi, alig hat éves.copfos kislányra is, akivel a múltkor találkoztam. Az úttest túloldalán jött, rajtunk kívül más nem volt aZ utcában. Mikor meglátott, megállt, s fázósan topogva ál kiabált: — Bácsi, bácsi... i ... i! §lost tesék menni a rámpánál lévő trafikba. Lehet Kossuthot kapni Egészen elérzékenyültem. Hátha még dohányoznék is .. 0 Csak látásból ismerem, ötven év körüli, barátságtalan, mogorva ember. Nem szeretnék a szomszédja lenni. Futó pillantásnál ő sem érdé niesített soha többre. így hát igen nagy volt a meglepetésem, mikor a közelmúltban megfelelő ülőhelyet keresve sétáltam az egyik vasúti szerelvény előtte s megláttam felderülő arcát. — Jöjjön, szakikám., foglaltain magának egy helyet. Meghatódtam. Ez igen — gondol.. ‘am — ez rendes ember. Fogalma sincs előre arról, utazom-e vagy nem, mégis foglal helyet. Zavaromban csak azt motyogtam, hogy kő... kő.a . öszönőm. Csak a teljesen üres vagonban gondoltam arra, hogy hátha unat'■ozott egyedül, s azért invitált meg.., Beíe'eződöít a vadászati idény Kevés vadat szállítottunk külföldre A körvadászatok zömét januárban tartották meg. amelyek során — különösen nyulból — szép zsákmányt ejtettek. A szállítási zavarok miatt azonban az idén nem tudták begyűjteni rendszeresen az elejtett vadat és éppen ezért engedélyezték a vadásztársaságoknak a helyi értékesítést. Ennek következtében kevés volt az export. Az elmúlt években évi 10 000—15 000 lőtt nyillát exportáltunk. Az idén — sajnos — énnek csak az egynegyed részét. A legtöbb nyulat az idén is a Tiszántúlon és a Jászságban lőtték. Nagy vadat — vaddisznót és szarvast — l ét vagonnal exportáltunk. pedig a külföld a magyar szarvast és dámvadat is keresi. Különösen kevés volt az idén a fácánzsákmány. fii, Ennek a történetnek nem voltam szemtanúja. Így hát — ha nem így történt — arra vessék a követ, aki nekem elmesélte. Két cukorgyári emberről szól a rege, a Izővetkezőképpen: Vasárnap reggel nekiláttak sak. kozni. Ültek, gondolkoztak, s főleg hallgattak. Már a hétfői reggel is pitymalodni kezdett, mire befejezték a vasárnap reggel megkezdett játszmát. A vesztes nem akart bele. nyugodni sorsába, s így oltotta a vereségét: — Azért kaptam ki, mert elhamarkodtam a lépési. ©-■ Simon — KELLEMETLEN járt néhány héttel ezelőtt Szolnokon Tompa Józsefek kamrájában, mint a képen láthatjuk, Raffael Margit az éléskamrából két szép sonkát elemeit. A felvé telt a lopás után néhány órával a rendőrség készítette. — Kozák Aranka nevű társával együtt rövidesen bíróság elé kerülnek a sonkalopás miatt. «? HOK-ba s?állit a [srihiszsniiDiüíúsi Bammii e íiokozö Ydílafat A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat jelenleg nem dolgozhat teljes ütemben, a felvásárlás ugyanis eléggé megcsappant és a szállítások sem zökkenőmentesek. A törökszentmiklósi telepen csupán baromfi és tojásfeldolgozás, illetve szállításra való előkészítés történik. A mezőtúri telepen pedig a téli hónapok szokása szerint, keltetésre rendezkedtek be. Az 1956-os esztendő nem volt olyan eredményes a vállalat telepei számára, mint egyébként. Ennek oka elsősorban az, hogy az októberi események miatt a külföldi szállítások elmaradtak. Jelenleg egyedül a Néniét Demokratikus Köztársaságba küldenek árut. (Vs encrgiahiáiiy csupán kisebb zavarokat okozott. A vállalat vezetői áramfejlesztő berendezést szereztek be, azonkívül a szolnoki CnkorgiVár nagyobb szénszállítmánynyál segítette ki átmenetileg a törökszentmiklósi telepet, így a munkásoknak nem kellett a hideg munka term ükben dolgozniok. A válalat jövőbeni működését, feladatai illetően tájékozatlanság uralkodil\. Annyi bizonyos, bogy a vállalat megmarad, legfeljebb a munkakör* bővül vagy szűkül. — Egyébként az üzem igazgatója és a munkástan ács elnöke éppen azért tartózkodik Budapesten, bogy a minisztériun lóktól biztos választ kapjon a jöv őre nézve. Mi lesz ö félbemaradt terme «^szövetkezett építkezésekkel? Az októberi eseiliények következtében Szolnok me'cye közös gazdaságaiban több mint száz létesítmény építését nem fejezhették be. Vajon ki fogja ezek et az építkezéseket szakmailag Ellenőrizni és anyagellátásukat biztosítani? Tudvalévő ugyanis, hogy a járási tanácsoknál az építőelóa^ói beosztás megszűnt. A megyei tariács mezőgazdasági igazgatóságán1 a beruházási osztályt is felszámolták. Erre nézve még raejp történt megnyugtató intézkedés. , Szolnok megye Mezőgazdasága igazgatósága azt javasolta a FöldrnaJLvelésügyi Minisztériumnak, hpgy *i tsz. építkezések ügyeit, valamin* az anyagellátást továbbra is ők' intézzék. Ezt az elgondolást az FM támogatja. Jó lenne, ha hainanpsan végkep eldöntenék az iüclékits szervek, hogy mi lesz a félbemarad* építkezésekkel. fl Honvédelmi MinisTfériant közleménye A Honvédelmi Minisztérium értesíti azokat a tartalékos tiszteltet és Hadköteleseket, akik hivatásos át* lotnányba vissza- illetve felvételüket kérték, vagy kérni szándékoznak, hogy kérelmük j elejti eg nem teljesíthető. Amennyiben a hadsereg újjászervezése egyes tartalékos tisztek felvételét mégis indokolttá tenné, úgy a Honvédelmi Minisztérium a katonai kiegészítő parancsnokságok útján fordul felhívással a tar* tálékos tisztekhea, , „ .
