Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)

1957-01-26 / 22. szám

1W7. jaataár 26. TISZA VIDÉK 3 ***** UJSZASZI GONDOK Különben könnyen előfordulhat, hogy a2 ujszásziak éppen a barom­fitenyésztésből származó haszonból tudják majd felépíteni az üveghá­zat, amelyet már oly régóta szeret­nének megvalósítani. Ilyen alkal­matosságra valóban szükség lenne a szövetkezetben, mert akkor mind­járt hozzákezdhetnének a primőr­áruk és a virágot; neveléséhez. Ez utóbbi som megvetendő dolog. Bu­dapest környékén számos termélő­­kzovetkezet üvegházaiban tízezer számra nevel virágot. Névnap, szü­letésnap alkalmából ilyenkor, télen is szívesen kedveskednének virág­gal egymásnak az embereik, ha kap­nának. Jól jár az a következet, amelyik nagyvároshoz közel van és ilyesmire is gondok De nem is kelt Budapestre men­ni. Éppen a napokban történt, hogy a turkevei Búzakalász Termelőszö­vetkezetben — melynek üvegháza van — megjelent egy fiatalember, txz egyik szövetkezetnek a tagja, ötven szál piros szegfűt kért. Elöl­járóban ki is fizetett 250 forintot, mert a szövetkezet 5 forintért adja szálanként a szegfűt. így is élkel. Sajnos, egy-egy üvígház felépí­tése nem csekély összegbe kerül és eddig erre hiányoztak az anyagi feltételek Ujszászon. A Szabadság Termelőszövetkezetnek viszont mégis megérné a befektetést, meri pár esztendő alatt visszatérülne a költség. Az új gazdasági évben ugyanak­kor lehetővé válna a kenyérgabona vetésterület bizonyosfokú csökken­tése. A tsz-tagság egyrészének vé­leménye szerint, a jelenlegi tagiéi szám és a várható belépések elle­niére elegendő csupán 150—200 hol­don búzát vetni és a terület csök­kentését a termésátlagok emelésé­vel ellensúlyozni. Ez utóbbi egyáltalán nem isme­retlen dolog ebben a közös gazda­ságban. Az ujszászi Szabadság Tsz­­ben szinte hagyományossá válik a jó búzatermés. Igaz hogy évek óta mindig megadták a módját. S ha az időjárás az idén sem lesz rosz­­szabb, mint tavaly volt, a búza 1957-ben is megadja a tíz és tói— 11 mázsát holdanként. Az ilyrnó­­don felszabadult szántótól dön pedig lehetne takarmányfélékct, főként pillangósokat, aprómagvakat, virág­­magvakat termelni és nem öthol­das, hanem ennél jóval nagyobb konyhafcertészetet létesíteni Ez sok munkaerőt foglalkoztat és mégis nagyobb haszonnal jár, mint a kül­terjes gazdálkodás, A tsz vezetőségének egyresze azonban vonakodik ettől a megol­dástól. Igaz, hogy nem alaptalanul, hiszen minden évben számítani le­het az elemi károkra, amelyek csökkentse a kenyérgabona terme­lés biztonságát. Persze az egyéb növényMeségekét is. Mégsem le­het csupán erre alapozni. A Tiszavidék január 19-i számá­ban megjelent Horváth Imre elv­társnak, a Mezőgazdasági Igazgató­sig vezetőjének nyilatkozata. Ó eb­ben a nyilatkozatban kitért a me­zőgazdasági termekig jövőjére. Is­mertette, hogy melyéle azok a ter­melése ágak, amelyek a közeljövő­ben a legtöbb hasznot jelentik majd a szövetkezetnék és az egyénileg gazdálkodóknak. Nagyon üdvös lenne, ha az ujszászi Szabadság Tsz vezetői mégegyszer áttanulmá­nyoznák Horváth elvtárs nyilatko­zatát és az abban foglalt javaslato­kat figyelembevennék a tsz üzem­­tervének készítésekor. (Kérésükre a Tiszavidék január 19-i számát szívesen elküldjük, ha időközben náluk elkallódott volna. Szerk.) Ak­kor bizonyára rájönnék arra, hogy milyen hiba volt a tsz-ben a taglét­számot csökkenteni, amikor a jö­vőben éppen a beltérjesebb gazdál­kodásra, a munkaigényesebb, de sokkal jövedelmezőbb növényfélék termelésére kell áttérni, illetve ilyet meghonosítani. Ez természetesen nem kényszer, hanem gazdasági szükségszerűség. A járási és a megyei szervek nem sértik meg többe a termelőszövet-3 kezetek önállóságát. Az ujszászi3 Szabadság Tsz-nek sem fogják elő-3 írni — mint «Kidig —, hogy miből,í mennyit termeljen. A tsz önállósá-j gához azonban az is hozzátartozik, 3 hogy a szövetkezeti vezetőknek tö-^ rekedniük kell a legjövedelmezőbb^ gazdálkodási ágak megteremtésére,3 hogy ne szoruljon örökös gyámko-3 dásra a szövetkezet. Egyetlen tsz-5 tagnak sem lehet közömbös, hogy 3 az évvégi elszámoláskor 15—20,3 vagy 50—60 forintot, esetleg ennél3 is többet kap munkaegységenként^ (Folytatjuk.) 3 —Jcc— 3 omuMMMj -e Létrehozták a munka közvetítő irodákat A Szolnok megyei Tanács VB Mun­kaerőgazdálkodási Osztálya közli a megye lakosságával, hogy minden városi és járási székhelyen létrejöt­tek a munkaközvetítő irodáik, me­lyek közvetítéssel és munkakönyv­­kíadással foglalkoznak. Minden dolgozó a területéihez il­letékes városi, járási tanács mun­kaközvetítő irodáján igényelhet csak munkakönyvét az alábbi na­pokon: Szolnok Városi Tanács: minden nap délig. Keddi és pénteki napokon: Jász­berény Városi Tanács, Jászberény A karhatalom a rendért A szolnoki karhatalom egyik csoportja eredményes akciót haj­tott végre a vasútállomáson. A raz­zia folyamán több, szökésben levő katonát állítottak elő. De elfogtak egy zsebmetsző nőt is, aki éppen egy férfi zsebéből 7100 forintot emelt ki. Lebukott a szolnoki al­világ Tarzanja is. Elfogalásánál az igazoltatásra felszólító parancsot nem hajtotta végre, hanem az egyik karh atalmóstárt bántalmazta és szaladni kezdett. A karhatalrms­­ták több riasztó lövést adtak le. Mivel a riasztó lövésekre sem állt meg, rálőttek. A razzia során el­­fogottákat átadták az illetékes rendőri szerveknek. ietőszerkezet alumíniumból Az alumíniumból készült vegy­ipari és élelmiszeripari berendezé­sek, tartályok és szállító eszközök készítése már eddig is jelentékeny importanyag megtakarítást ered­ményezett. Jellemző példa erre az alumínium tejeskanna. Ez nemcsak 39 százalékkal könnyebb az ónozott vasibádogból készült régi kannák­nál, hanem minden kannánál 0.6 kilogramm őnmegtakaritást is je­lent. Hasonló importanyag-megta­karítást is jelenthet, az alumínium söröshordók nagyüzemi alkalmazása Sörgyáraink állományúik kartwn­­tartásához és kiegészítéséhez éven­ként több tízezer négyzetméter él­­sőosztályú keményfát igényelnek. Az értékmérő Megjegyzés egy közleményhez SZŰKSZAVÚ közlemény látott napvilágot január 24-én, a T't­­szavldék hasábjain. Az MSzMP Szolnok megyei Intézőbizottsága adta tudtul a közvéleménynek, hogy hatálytalanítja korábbi határozatátt amelyben több vezetőembert jelmentett tisztsége alól és visszatartó* csőit eredeti foglalkozása folytatásához. Felmerül a kérdés: vájjon mi irütotta arra a megyei Intézőbizottságot, hogy revízió alá vegye korábbi álláspontját és helytelennek ítélje azt? Valamiféle liberaliz­mus a korábban hibákat elkövető vezetőkkel szemben, vagy éppen­séggel a múlt hibái feletti szemethunyás, esetleg annak visszaesem­­pészése? Nyíltan kell feltenni ezt a kérdést, hogy ugyanolyan nyílt és őszinte választ adhassunk rá. Ha sorra vesszük a korábbi listán szereplő neveket, azt tapasz­taljait, hogy egymástól egészen elütő egyéniségű és magatartású em­berek kerültek azonos elbírálásaié. Van közöttük olyan, akinek csendes, szerény modora közismert volt mindenki előtt, de mert va­laki október viharos napjaiban a tömeg szájára adta a nevét, hát 3 ö is kiment az erkélyre, meghajolt és lemondott tisztségéről. Utólag 3 hallotta, hogy tán nem is. az ő nevét kiabálták. (A neve ugyamis egy - betű kivételével megegyezett egy másik vezető nevével és így is, úgy is lehetett érteni). Akkor ez mindenesetre elég volt arra, hogy egész élete munMját, harcait egy pillanat alatt elsöpörje, semmivé tegyt^ És ez az ember, a mi elvtársunk, visszament eredeti foglalkozásához, Az a baj, hogy visszament? Ez is talán, hiszen aklcor ott a tömeg­ben senki sem tette mérlegre, hogy vajon az illető hol használ többet a társadalomnak. De a legnagyobb baj, hogy szálka maradt a szívében, s a sebet azóta is hordoznia kellett. Ügy érezte, hogy meg­bélyegezték, maga sem tudja, miért. A másikat csendesebben távolították el. A munkatársak „lá­zadtak" fel ellene. Nagyon rossz volt a modora, kimért, hűvös, sőt néha rideg. Elfásult az embereket is uniformizáló feladatok végzése közben. Leváltották. Pedig lehet, hogy csak meg Izollett volna néki mondani néhányszor: nézd barátom, ez így nem mehet tovább. A harmadik megfutamodott a nehéz időkben. Talán a család­ját féltette vagy tényleg nem volt elég erős és edzett, nem jól nevel­ték, esetleg többet bíztak rá, mint amit szabad lett volna. A negyedikre azt mondták, hogy „sztálinista." Energikus em­ber volt az igaz, de az is tény, hogy rendbeszedte a rábízott terület ügyeit s rendszerint a nehéz helyekre helyezték mindig, ahol vala­mit helyre kellett hozni. És most egy bélyeg a homlóltára: sztá­linista ... DE VEGYÜK CSAK a szélsőségeket is, akik valóban megér­demelték o. leckét. A városi vezetőt, akit joggal söpört el a közhan­gulat, akit a saját nevelőapja is megvetett, mert álig állt szóba vela az utcán, nem is beszélve pökhendi modoráról, beképzeltségéről. Nos, ne is soroljuk tovább. Az eddig elmondottakból is látszik, helytelen az egyenlősítés, az „egykalap alá vétel." Másként kell el­bírálnunk azt, akit a szélsőséges hangulat, sőt kommunistaellenes rága­riercm Vök aki félelmében már«' lom mitott félre, mint a nép bizalmát valóban eljátszó vezetőt. Az piacon, vak, a.-.i í ülőimében < előbbi előtt nyilvánvalóan „nem húzhatjuk le a sorompót", sőt öl­eiére hozta az anyagot, mondván: 3 zonyos esetekben elégtétellel tartozunk, az utóbbival szemben azon­­itt van, vigyék, csak engem baj« ban nem lehetünk és nem is leszünk megalkuvóak. Egyénenként és ne érjen. A razzia során igen sok 3 killön-külön. kell megfontolnunk, hogy fc£ milyen feladat ellátására kincstárt anyagot szedtek össze. 3 alkalmas. Negyven főt előállítottak, akik ki-3 _A NÉP IRÁNTI, a párt iránti hűség, a rátermettség és becsű­hallgatásuk során elmondtak sok^ letesség legyen az az értékmérő, amellyel megítéljük elvtársaink, a olyan helyet, ahol még honvéd-3 határozatban említett személyek magatartását is. És ha ilyen szent­ségi anyagok találhatók. Ezek fel-3 szögből nézzük, csak helyeselni lehet a megyei Intézőbizottság ört­lrutatása tovább folyik, 3 kritikus állásfoglalását, amely módot és lehetőséget ad arra, hogy _________ 3 megfontoltan, sokkal nagyobb elvi szilárdsággal ítéljük meg az em~ a Utettek helyzetét és további sorsát, mTwvwTTwvTTTWTWTmmmmvTTmmTTrmTTfTimmrfmTm ÚJ színházat avatunk Járási Tanács, Mezőtúr Városi Ta-j nács. Keddi és csütörtöki napokon Jászapáti Járási Tanács; Szerda és szombati napokon: Tö-j rohszentmiklóK Városi Tanács. Hétfő és csütörtöki napokon: Szolnoki Járási Tanács, Turkevei Városi Tanács, Karcag Városi Ta­nács. Keddi és szombati napokon: Tö-Í rökszentmiklósi Járási Tanács, Kis-! ujszállás Városi Tanács, Tiszaiü-1 red Járási Tanács, Kunhegyes Já-' rásl Tanács, Kunszentmárton Járá­si Tánács. A szolnoki karhatalom a rendőr-! séggél karöltve nagyobb szabásúi razziát hajtott végre a zsibvásáron,! hogy a laktanyából elhurcolt hon­védségi anyagokat összegyűjtse. A karhatalom és a rendőrség meg- ! jelenése nagy riadalmat okozott c3 Az alumínium söröshondőkhoz im­portanyag nem szükséges; Az építőiparban világszerte mu­tatkozó fahiány leküzdésére ered­ményesen használják az alumí­niumból készült épületelemeket (tetőszerkezet, ablakkeret, tetőfe­dés, stb.) Kísérletek igazolják, hogy az alumínium az idő viszontagságai­nak a legszennyezettebb atmoszfé­rája ipari vidékeken is legjobban bevált. Az alumínium tetőfedés körülbelül *1 mfiliiméter vastag te­tőborítás esetén 50—100 övig hasz­nálható állapotban marad. Hasonló eredményeket mutat az alumíni urnból készült épületállvány, az alumíniumörttvényből készült be­tonozó zsalu-idomok használata is. Modern üzletház nyílik a szolnoki gyárnegyedben Március első felében várható as árusítás Mintha valamelyik csen- 74-es élelmiszerbolt, az utcánknak, amikor már árugyár melleit. A fejsze des Ide faluban járnék, nagyon kicsi, s alig van vásárolni is jöhetnek az relé« a mai lehető legmo­­olyan érzések, fognak el a benne valami. Sóhoz pél- asszonyok. dernebb lesz, s két mű-Körösi úton. Csend van dául — amit a belvárosi Ezeket mondta egy idős szakban árusít majd ben­­mindenfelé, a nagyüzem, boltokban akármikor bácsi, aki talán most ko- ne kb. tizenhat személy a Járműjavító zajából is kaphatunk — itt csak el- ra délelőtt is ment a kút- — fűszer, ital, csemege, már csak néhány erősebb vétve jutunk. ra, mert már fél tízkor ott kenyér, tej, zöldség, gyü­foszlány jut el idáig. Az Búcsúzáskor arra kért találtam. mölcs-félcségeket és ház­utcát jobbára csak gyere- a beszédes néniké, adjam Jöttek, mentek a Csal- tartási cikkeket, kék múlják szánkóikkal, hírül a tanácsnál, hogy lóköz utcában, de az üz- — És mikor gyönvör­­korcsolyáikkaL nagyon várják az üzlet letház előtt bőbeszédűek ködhetnek és ami még Már éppen azon tana- megnyitását, S amilyen és szóíukarok egyaránt fontosabb, mikor válogat­­kodtom magamban, hogy ^P> nagyszerű ez az új megálltak. S ahová csak hatnak a vevők ebben a mivel is kopogtassak be épület (sajnos, csak ki- bekopogtattam, mindé- boltban? egyik-másik házhoz, ami- Miiről láthattam), nem is nőtt az volt a búcsúztató: ^ berendezésele szál­kor egy középkorú néni cs..^’ 33 türelmetlenül Tessék intézkedni. lítását legkésőbb a jövő lépett ki az egyik Csalié- 3 Nem mondtam el min- héten megkezdik. Telje­közi úti ház kapuján. A kombeliek. derűdnek, hogy én nem sen rendben azonban elő­városrészben ismeretle- Tudja, kedvesem, ne- intézkedhet em. Legfel- előreláthatólag március ci­neknek járó bizalmatlan- kém a napi szórakazásorn jgjjjj az illetékeseket ső felében leszünk vele, s sággal nézett rám, mind- 321 ef& edénnyel a megkérdezem. De a kül- akkorra ígérhetjük a vár­adéiig, míg meg nem ütl~ városi látogatás után elő- vavárt megnyitást; n» «LS SS ÄS ÄST. 5ÄSTÄ SS? «strass gH r sj&s^^ss s*rrsjan& biztatás nélkül rákezdte: hogy megnyílik benne az útJak_ ,„ar nem solc. Do h -tó ... , ____üzlet és az orvosa rende- £. x .x mar nem sa.t uc na azt — Régi óhajunk, hogy j- No ^ az ö így biztatott: nézzule, hogy mennyire ne kelljen mindenért a október, meg is hiszem, — Olyan üzletet nyi- fontos és mennyire meg­­belvárosba menni. Az hogy most más, nagy tünk ott, amilyen még érdemlik ^ a varosnegjed épület már meg is van de g^nd szakadt a vezetők egy szolnoki kerületben Iak«. akkor , „ a2t hogy mikor nyílik meg, nyakába. De azért kitar- sincs. A megyében is egy mondhatjuk: minél sürgo­­azt mi is szeretnénk tud- tóan járok ide, hogy el®ő- hasonló van, a Jásaberé- sebben, nli Ami van jelenleg, a nek vigyen meg a hírt; az nyi Fémnyamó és Lemez- <“ borai == Ma OStfi: Gyertyafénykeringő Ma este, városunk új színházat avat. Ma este pyitja meg kapuit a város közönségé számára, a Szigli­geti Színház Kamaraszínháza. Uj •szín ez, nagy esemény Szolnok vá­ros kulturális életében. Alig egy hónapja született meg az elhatáro­zás, hogy Kamaraszínház lesz, s ma este már a „Gyertyafénykeringő” bemutató előadásában gyönyörköd­hetünk. Nem volt síma az út, amíg GASTON: Varga D. József Szigligeti Színház eddig eljutott. Amikor már a próbák megnyugta­tóan folytai;, a 19-i bemutató előtt agy pár nappal kiderült, hogy a „Móricz Zsigmond” kulturotthon­­ban kb. két vagon liszt van. Várat­lan akadály, az előadást el kellett halasztani. Ezékután, a színház ve­zetősége mindent megtett azért, rogy az újabb bemutató a másod-Zongorónál: Gyulal-GaSJ Ferenc szómra Htűzött napon sorra kerül­jön. S nemsok híja volt annak, hogy ez a bemutató is élmaradt! Tisztán csak azért, mert a liszt egy pár nappal ezelőtt még mindig ott volt. De ez az akadály is elhárult és ma este bemutatásra kerül: a „Gyertyafénykeringő’’. zenés víg­játék 3 felvonásban, Irta: Siegfried Geyer, zenéjét szerzetté: Kätscher Róbert. Szereposztás: a Báró: Híd­végi Lajos, Gaston: Varga D. Jó­zsef, Fér}: Kompóthy Gyula és Ger­iet Kornél, Feleség: Jánossy Kati és Nagy Magda, a Szobalány: Né­meth Gabriella, Vivie: Ádám Éva, Sofőr: Halász László és Lázi István, Pincér: Benyovssky Béla. Zongorá­nál: Gyulai-Gaál Ferenc és Oertzen Gusztáv. Rendezte: Nógrády Ró­bert. A táncokat betanította: Varga D. József, Miután láttam a próbáikat, min­denkit biztosíthatok: jól fognak szórakozni Biztosíték erre a darab­ban szereplő színészek művészi, öt­lettel telített játéka — himer r— Kiássák a Divatcsarnok romjai alá temetett árukat Márciusban megkezdik a bent­­rekedt négymillió forint értékű já­ték, női és gyermekkonfekció meg­mentését. Feltehető azonban, hogy az áruk egyrésze elégett, vagy víz öntötte el és a raomlott törmelék megsemraisítettej Jttmt hal lóit uh Perzsaszőnyeg Szombathelyen A Szombathelyi Háziipari Szö­vetkezei új részleggel gazdagodik! magyar perzsaszőnyegszövő üzemet 'étesltenok, ahol tervek szerint 50 szövőszéken szövik e külföldön ts kelendő árut.

Next

/
Thumbnails
Contents