Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)

1957-01-17 / 14. szám

évf. 14. Siam, 19oí. január 17, csűtürtpk. au IILLEB TISZAVIPEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Rövid bírálat — hosszú válasz Miér! halad lassan a pár! szervezése Matlyánhan? El még Bánk • • Melbournei él meny beszámoló fl vállalati „nagykoros Jás“ műhelytitkaiból Most, hogy a minisztériumi, köz­ponti apparátusokat soar a leépítik, egyre gyöngülnek, szakadoznak a szálak, melyek gúzsbakötötték a gazdasági vezetők kezét. Minden gyárban, vállalatnál lázas szorga­lommal igyekeznek kihasználni a szabadságot arra, hogy rendet te­gyenek házuktáján, megteremtsék egy bizonyosfokú önállóság alap­jait.. Ezzel természetesen vele jár az is, hogy megszüntessék a feles­leges íróasztalokat, ahol kell, csök­kentsék a felduzzadt műszaki lét­számot, egyszerűbbé, „olvashatób­bá” tegyék az ügyvitelt. Ilyen gondok foglalkoztatják a Tisza Cipőgyár munkástanácsát is, a néhánytagú, gazdasági és mű­szaki szakemberekből álló bizott­ságot, mely a munkástanács meg­bízásából egyszerűsítési javaslatot készít Hozzáértést, nagy körültekintést kíván a tervek összeállítása. Ez a gyár azonban talán könnyebb hely­zetben van, mint a többi, mert je­lentős hagyománya, tapasztalata van az üzemi' organizáeióöan, — Nyolc-tíz évvel ezelőtt olyan szer­vezési és üzemvezetési módszere­ket alkalmaztak itt, melyek a leg­fejlettebb nyugati országok és a „nagymultú csehszlovák ipar üze­meinek tapasztalatain alapultak. Rendkívül olcsó és hihetetlenül egyszerű „séma" volt ez. Persze, hibás is, mert a kapitalista vállal­kozás céljainak megfelelően kizá­rólag a nyereséghajszára és kizá­rólag a munkások unszolására épült. Ahelyett azonban, hogy a rosszat jóra cserélték volna ki benne — fokozatosan az egészet eldobták 3 a központi hivatalok elképzelése szerint új sémát állítottak helyébe. Az irodák, íróasztalok száma meg­szaporodott, a műhelyekben több lett az irányító, ellenőrző ember, a papírtenger irattárba vándorolt, mert épp azok nem tudtak eliga­zodni rajta, akiknek legjobban kel­lett volna. Eltűnt lassacskán az anyagi ösztönzés automatikus eme­lője is s ezt csak kevésbé pótolta a műhelyek, dolgozók, brigádok közötti verseny. Vajon lehet-e segíteni ezen? Hogyan lehet megoldani a vállalati önállóságot úgy. hogy helye legyen a szabad gazdasági cselekvésnek, ugyanak­kor az üzem beleilleszkedjék az ország tervgazdaságába? Váczi Ró­bertét, az igazgatóbizottság tagját kérdeztük meg: — Először is le kell szögezni, hogy csak tervezünk és javaslatot készítünk egyelőre. Az illetékes irányító szervek döntik el véglege­sen, helyes-e kívánságunk. — Három muta-tószámmal aka­runk kapcsolódni majd az orszá­gos tervgazdálkodásba, illetve az állami költségvetésbe. Kötelezően betartjuk érték szerint a termelési tervet, ezenkívül kötelezően elér­jük, illetve befizetjük a megsza­bott nyereséget, forgalmi adót. Ezen belül aztán módunk lesz arra, hogy önállóak legyünk — úgy gaz­dálkodjunk, hogy minél nagyobb eredményre vezessen a termelés. Ami az ügyvitelt és a szervezést illeti — a tervek szerint — átve­szik a 10 évvel ezelőtti hagyomá­nyos módszerekből, ami jó, amit bele lehet illeszteni a szocialista tervgazdálkodásba. Részletes le­írásba káT volna itt bocsátkozni, azonban a javaslat néhány pontja feltétlenül érdeklődésre tarthat számot más vállalatoknál is. ismeretes, hogy a munkástaná­csokról szóló rendelet és a kor­mány vezetőinek bejelentése sze­rint a vállalat, illetve gazdája, a tanács szabadon rendelkezik a ter­ven felüli és a tervezett nyereség egy részével. A Tisza Cipőgyárban ezt a lehe­tőséget az anyagi ösztönzés visz­­szaállítására akarják felhasználni. Mégpedig úgy. hogy kiszabják min­den műhelynek, mennyi nyereségei keli elérni ahhoz, hogy a vállalat eleget te­hessen nyereségbefizetési kötele­zettségének, illetve az ebből fede­zendő kiadásainak. Éppenúgy előre kiszámítják azt is, — ha a részle­tes rendelet megjelenik —, hogy ebből a műhely által elért nyere­ségből mennyi illeti a dolgozókat. Ezt aztán a művezető és a műhely választott tanácstagja felosztja a dolgozók között. így, ha a dolgo­zók törekednek arra — márpedig törekednek —, hogy minél nagyobb nyereségrészesedéshez jussanak, automatikusan kialakul a versen­gés, hogy minél kisebb legyen a veszteségbe menő selejt, jobb a minőség — egy műszak alatt több készárut adjon a futószalag. Ugyan­akkor mind több tartalék kerül felszínre, melyet az üzem dolgozói javára, a gyár fejlesztésére s nem utolsósorban az államháztartás költségvetésébe adhat. Lényegéhen ezen az alapon épül fel minden. Ez ösztönzi a műhe­lyeket, hogy minél kevesebb le­gyen a nem termelő ellenőr és műszaki, az osztályokat, hogy mi­nél kevesebb adminisztratív erő­vel lássák, el feladatukat, a laka­tosokat, hogy jól kijavítsák a mun-Lesz-e bútor ? Jó pár héttel ezelőtt illetékes he­lyen úgy tájékoztattak, hogy a kö­zeljövőben nem igen kapnak a vi­déki üzletek bútort, mert Buda­pestre, a megrongálódott, s a tönk­rement otthonokba kell, amit gyár­tanak. E gondolatok előrebocsátásával kerestem fel a szolnoki Bútorérté­kesítő Vállalatot, azzal a kérdéssel, mire számíthatnak a vásárlók. — Ahhoz képest, ami kellene, nagyon, kevés az áru, de azért már október óta kaptunk öt vagon kül­földi árut. A Tisza Bútorgyártól kaptunk a gyártástól függően kony­­h agamit órákat. Sajnos, a so!- kár és. a csökkentett termelés miatt csak lassú javulásra számíthatunk. Azt Íriszem, a vásárlóközönség óhaja ez: Ha lassan is, csak biztos legyen ez a javulás. —bo— kagépeket, az anyagbeszerzőket, hogy Időben „felhajtsák’1 a szük­séges anyagokat, stb. Eddig már mintegy 25 műszaki állományú dolgozót tudtak vissza­állítani a termelőmunkába. Csök­ken — a darabbeliek elfogadásá­val — bérelszámolással foglalko­zók száma is. A tervosztályba fog­lalták az üzemgazdasági, kalkulá­ciós, anyagnormakészítő, program anyagutalványozó csoportokat. Tíz­naponként zárást és nyereségkimu­tatást készítenek a műhelyek én osztályok az eddigi havi elszámo­lás helyett, hogy a gazdasági elem­zés rövid időközönként támponto1 adhasson az üzem irányításához. (P—s) Több mint 55 lorint lejt a, munkaegység érléke a tiszakiirti Új Élet Tsz-ben Csak egy éves múltra tekinthet vissza a tiszakürti Ü.i Élet Termelőszövetkezet. Az elmúlt év első felében alakult,, túlnyo­mórészt szőlő- és gyümölcstermelők társulásaként. Az 1950-os esz­tendő nem volt szerencsés a szövetkezet számára. Bár szőlőből és gyümölcsből a vártnál jobb termés lett, az értékesítés nehéz­ségei miatt sok szüva, alma és egyéb gyümölcs maradt a ter­melőszövetkezet kezén. Ezek legnagyobb része tönkre ment, csu­pán egy töredékét tudták szesznek kifőzetni. A közösség azonban mégis megbirkózott a nehézségekkel és a hibák ellenére zárszámadáskor az 55 forintot is meghaladta a munkaegység értéke. Németh Antal termelőszövetkezeti tag, aki a zárszámadásig 189 munkaegységet szerzett, több mint 10 ezer forintot kapott a tsz-ben természetbeni és pénz járandóság címén. Stelekeddégeló = közlemények Kiutasítottak Magyarországról egy amerikai uiságírót A Külügyminisztérium sajtóosz­tálya közli, hogy John MacCo miac újságírót, a New York Times Ma­gyarországon tartózkodó bécsi tudó­sítóját január 15-én az illetékes hatóságok kiutasították Magyaror­szág területéről, vvhii MacCormac rosszindulatú és a valóságnak meg nem felelő tudósítást küldött lap­jának a január 11-1 csepeli zavar­gásról. Saját elmondása’szerint je­lentését hallomásból szerzett hírek­re alapozta. (MTI) 2.7 milliárd ember él á földön Évi negyvenmillióval nő a föld lakossága — jelenti az ENSZ. Je­lenleg 2,7 milliárd ember él a föl­dön. A legtöbben Ázsiában (mint­egy 1500 millió), a legkevesebben — Óceániát is beleértve — Ausztrá­liában élnek (mindössze 15 millió). Megszűnt ették a közellátási kormány­bizottságot A kormány a hivatalos lapban megjelent határozatával 1957 ja­nuár 13-i hatállyal megszüntette a közellátási kormánybizottságot.. Ez­zel egyidejűleg ugyancsak meg­szűntek a megyei közellátási bi­zottságok is. 250 éves szünet után útra kitör a luzsijama? Mint az AFP jelenti, vulkáni te­vékenység kisebb jelei mutatkoz­nak a Fuzsijamán, Japán szent hegyén, amelynek utolsó kitörése 1707-ben volt. Most gáz tör elő a vulkán megnyílt három kis kráte­réből, azonban a hegy csúcsán 3776 méter magasságban lévő íőkráter még mozdulatlan. A vidék lakosai között nagy iz­galom uralkodik. Több mint hatvanmillió cseh korona a magyar nép megsegítésére Mint a CTK jelenti, Csehszlová­kiában a magyar nép megsegítésé­re folyó gyűjtés az elmúlt héten to­vábbi több mint tízmillió, koronát eredményezett és január 14-ig ösz­­szesen 60 226 156 korona gyűlt össze. A Napot fényképezték... Egy Baudouin Dollíuss nevű pi­lóta és Blackwell angol, csillagász léggömbjükön hatezer méter ma­gasságba emelkedtek. Céljuk, az volt, hogy különleges teleszkóp se­gítségével fényképeket készítsenek a Nap felületéről. Ilyen magasság­ból ezúttal először fényképezték a Napot. MAGYiPA K ÍR ÍCSOX1 I :.<$ VVt r %. ' i ' - - ' : : , - . Franciaországban is sok örömet szerzett a télapó. De amint látjuk, nemcsak a gyermekeknek, hanem nagyapónak is. Képünkön nehéz eldönteni. Uog-v a kis vasútnak ki örül jobban : nagyapó, vagy az unoka? Gyilkosság a Zagyva-parton Mégy lövés — azonnali halál Kedden, a késő esti órákban több lövés dörrent egymásután Szolnokon a Zagyva-part mellett az egyik utcában. $ lövés után a házak lakói kiszalad­tak, s néztél:, mi történt. A Bástya utca felői kiáltá­sok hallatszottak. A 6. számú ház előtt, az úttesten égj- magas, feketekabátos férfi feküdt a havon. Akik hozzáfutottak, azt látták, hogy az ismeretlen férfi több lövést kapott és meghalt. Értesítették a rendőrséget s az ügyben azonnal megindult a nyomozás. Eddig a következőket sike­rült megállapítani: Az áldozat Mankóth László, 23 éves rákóczii'alvi lakos. Kedden este fél 9-kor a Bástya utca 6. számú ház előtt, eddig még ismeretlen tettestől négy lövést kapott Az egyik golyó a combját, kettő felsőtestét, a negyedik pedig a fejét találta el. Nyilvánvalóan bűntényről van szó. s az ügyben a nyomozás tovább folyik, melynek részletesebb ismertetésére későbbi lapszámunkba» visszatérünk. Ilelyreállíloiláli a jászberényi «rimuáííinm sérüléseit Az október 23-át követő így most már fűthetők harci események követ- és használhatók az osztá­­keztében komolyabb kárt lyok. A tanítás előrelátha­­egyedül a jászberényi tólag mar e hó 21-én, hét­gimnázium szenvedett főn megkezdődik megyénkben. A térre néző A tanulmányokban vi­front ablakainak jelentős szonyíag kevés a lemara­­résizét betörték a lóvédé- clás, Néhánynapcs meg­­kek. golyók nyomai lát- szakítással egész a kárá­szának az igazgatói iroda esonyi szünetig megszakí­­falában és más helyiség- tás nélkül folyt a munka, ben. A diákok most már élhet-Az iskola igazgatósága- nek a szabad kötelező nak komoly gondot oko- nyelvválasztás jogával, zott a tetemes üvegkár Tudomásunk szerint, pótlása, — főleg azért, amellett, hogy a negye­mért az ablaküveg kéSz- diliben több tanuló meg­léteket Budapestre ír?.- maradt az orosz nyelv kö­­nyították. A helybeli vál- telező tanulása mellett., az lalatok segítségével azon- alsóbb ' osztályokban, a loan sikerül megszerezni a hagyományos középisko­­szükséges mennyiség egy iái idegen nyelvet, a né­­részét. metet választották. Szappan, szappan, mosószappan lenne... ha főzőszer volna Ha a férfiak keseregnek, azért, mert nincs Kossuth-cigaretta, úgy a háziasszonyok szintén kesereg­nek, mert nagyon ritkán jutnak szappanhoz. Hiába, zilált gazdasági helyzetünket nem ’ehet máról hoU napra elrendezni. Itt-ott már többször hallottam az illatszer, vagy a háztartási boltok előtt méltatlankodó asszonyoktól —« sőt több vidéki boltban is — azt, hogy; ha szappanfőzőszer volna! TényLg,. a tél folyamán, a. disz* nóölések során sok zsiradék gyűlhet telt össze egyik-másik háztartásban, amit kí lehetne főzni: ha szer volna hozzál Egy biztos, ők is jobb szeretnék, ha nem kellene szappanért a vá­rosba jámiok, s a kevesebb vevőt a boltok is jobban el tudnák látni, ha a falusi asszonyok szappanfőző* szerhez hozzájutnának. ~Ö0-r-

Next

/
Thumbnails
Contents