Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)

1957-01-22 / 18. szám

1957. Január 22.

TISZAVTDßK

3

ÚJRA EGVUTT

Egyesültek a turkevei Vörös Csillag szövetkezetei

Reazeg ember ne tuen jen közgyűlésre

Országszerte, de külföldön is jól ismerik a turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. Azzal a különbséggel, hogy barátaink úgy beszédnek róla, mint 40 millió forint értékű vagyonnal rendelkező szövetkezetről, míg a Szabad-Európa azt harsogja, hogy ÁVÓ-val és internálótáborral tákolták össze a kommunisták. Azt hirdetik, az első megrázkódtatásra szétpukkan a szövetkezet léggömbje. i

Nos, hát kellett nagyobb megrázkódtatás. mint az októberi események? És ha valóban kényszerszövetkezet lett volna, akkor minden bizonnyal senki sem tudná megakadályozni a felbomlását. — Vasárnap mégis negyven személy felvételéről döntött a 850 főt számláló ünnepi közgyűlés.

Ügylátszik, valami történt Kevihen. valami végbement, valami megvilágosodott az emberekben. Igen, az emberek meglátták, ki mond igazat és ki nem. S odaáiltak, ahol az igazság.

Az igazság pedig az, hogy a földet csak úgy tudja örök birtokában megőrizni a parasztság, ha az köztulajdont képez. Jól tudták ezt azok is, akik megpróbálkoztak a Vörös Csillag szétzüllesztésével.

Csak annyit sikerült eiémiök, hogy a nagy szövetkezet helyett kilenc kisebb szövetkezetté aprózták el a Vörös Csillagot. Csakhogy a szövetkezet iürdőtelepet épített nemrég a tagok számára. S a fürdőhöz minden szövetkezet ragaszkodott volna. Hasonlóképpen nem egyeztek a központosított épületeken sem. Ki járjon jól és ki károsodjon? — ez képezte a vitát.

Aztán gondolkodni kezdtek.

Ne veszekedjünk, marad unk együtt,

mégis nagyobb erő rejlik több emberben — Indítványozták a kommunisták. S hogy sikerült megértetni magukat, arra tanúság a vasárnapi közgyűlés.

Tömve volt a városi kulturhiz. s mint mondották az elvtársak, 8 éves fennállásuk alatt talán 'ez volt a leglelkesebb, legjelentősebb taggyűlés.

Azon egyáltalán nem vitatkoztak, együtt maradjanak-e, vagy sem. Egyöntetű véleménnyel választották meg az elnököt is Biró János személyében. Sőt úgy gondolták, a titkos szavazás nem illik egyenes jellemű embernek. Ezért minden kérdésben nyílt szavazással döntöttek.

‘S hogy mi mindent szavaztak még meg?

Azt is, hogy megszüntetik az üzemegységrendszert, helyette az önálló brigádrendszer módszerére térnek át. Azt is, hogy az irodát kihelyezik a nagytanyai központba, mert a vezetőknek a vezetettek között a helye.

Szabályozták az elnöki javadalmazást. Az elnök ezentúl az állattenyésztési dolgozók átlagmunkaegységét kapja, plussz 20 százalék pótlékot. Eltörölték a premizálást, dolgozzon mindenki becsületesen munkaegységért, ez a jövedelem igazi alapja.

A közgyűlés

hotározatilag megszűntette a föidjáradék fizetését,

mivel az igazságtalan jövedelemkülönbség alapját képezte eddig.

, Szóval ment minden a rendjén, hogy öröm volt nézni. Azazhogy mégsem. Az egyik szövetkezeti tag mélyen nézett a pohár fenekére és ebben a hangulatban közbekiáltásaival feszélyezte az ünnepélyességet. Szólásra emelkedett a Vörös Csillag taggyűlésének egy résztvevője.

>— Elvtársak, javaslom, tiltsuk meg a jövőben, hogy valakinek a Bözsi néni, vagy az István gazda boros-pincéjéből vezessen útja a taggyűlésre.

Természetesen egyhangúlag határozattá emelték.

Egy órára járt az idő, amikor mindent megvitatva, (annyi mindent, hogy puszta felsorolásuk is megtöltené a lapot) távoztak az ünnepi taggyűlésen megjelentek. Hazáig azonban sok embernek közös az útja a szomszédjával. S azért álcád még valami, amit nem árt, ha az úton is megtárgyal az ember úgy kettesben. Különösen, ha a két hazatartó eddig a Somosi Árpád kis szövetkezetnek, a másik meg a Madarász Sándor csoportjának volt tágja. Akkor igazán akad tervezgetnivaló bőven, mert a mai naptól kezdve újra együvé tartoznak, mindnyájan a nagy család tagjaivá lettek ismét.

B, L;

Traklorosgéuész-kénző tanfolyam indul Kenderesen

Lapunkban mái’ közöltük, hogy a kenderesi Mezőgazdasági Gépesítési Szakiskolán 2 hónapos vontatóvezetői (gépkezelői) tanfolyam indul február 4-én.

Újabb értesülésünk; szerint — ugyanezen iskolán 5 hónapos időtartammal traktoros gépész-kezelő tanfolyam kezdődik február _l-én. Gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, mezőgazdasági társulások dolgozói, s azok az egyénileg dolgozók jelentkezhetnek e tanfolyamra, akik traktoros gépész szakmát akarnak szerezni.

Követelmények a felvételhez: 18—45 évi korhatár. Legalább 1 éves traktorvezetői gyakorlat.

A tanfolyam bentlakásos, teljes ellátás biztosítva van. A résztvevők vizsgadijat fizetnek. Az egyénileg dolgozók (nem beküldőitek) járulnak hozzá bizonyos cszszeggel a költségekhez.

Az iskolán megtalálhatók a mezőgazdaságban jelenleg előforduló erő- és munkagép típusok, bemutató-gyakorló eszközök, melyek elősegítik a traktoros, gépész szakma teljes elsajátítását.

A tanfolyamon résztvevők vontató vezetői jogosítványt ás szerezhetnek.

Azok, akik a tanfolyamon résztkívánnak venni, jelentkezzenek üzemük vezetőjénél, vagy a kenderesi Szakiskola Igazgatójánál. — (Kenderes, telefon: 7.)

Urban yincc

igazgató

Melyik az előnyösebb és gazdaságosabb? ...-.::: Kérdezik a jászberényiek a MÁV-tól. Ugyanis néhány hónappal ezelőtt, hajnalban öt óra öt perckor indult Jászberényből egy személyvonat Szolnokra,' amelyről tetszés szerint volt csatlakozás Debrecen. Békéscsaba. Kunszentmárton felé.

Azt mindenki belátja, hogy kevés a szén és takarékoskodni keil. De ha van annyi, hogy tíz óra tíz perckor indulhasson vonat, miért nem lehet azt hajnalban öt óra öt perckor indítani? Sokan szeretnének Szolnokra jönni munkába, — vagy napközben ügyes bajos dolgaikat intézni, de ezzel a vonattal csak délre érkeznek be. S ha valaki mégis egy nap alatt akarja elintézni dolgát, annak először át kell menni autóbusszal Nagvkátára, és onnan jöhet Szolnokra vonattal. — Ezt egy kis jóindulattal cl lehetne kerülni.

Kedvezőtlenebb a csatlakozás is. Bármelyik iránvba átszállásnál sokkal többet kell várni, mintha reggel hat-hét óra között érkezne Szolnokra. Nyilván később is ér célba az utas.

Nem lehetne ezen módosítani?

DuoJiagyma, köles, karalábéméig

A szolnoki 20. számú Vetőmagboltban februárban kezdődik a komolyabb munka, ekkor lesz nagyobb a forgalom. Igaz. már most is sökan vannak, akik igyekeznek beszerezni a veteményes más vetőmagvakat. Gulyás Ferenc boltvezető elmondotta, hogy a múlt év őszén lezajlott rendkívüli események a vetőmagvak szállítását is nagyban hátráltatták. Nem kapták meg a megrendelt árut o így nem tudják teljes egészében kielégíteni a vásárlók igényeit. Például nincs dughagyma, karalábémag, s köles. Lucernamagra pedig nem is számíthatnak.

Az utóbbi napolcbán már valamit javult az áruellátás. A megrendelt madáreleségek közül kaptak kendermagot — oz is régóta hiányzott. És az éppen kifogyott lóheremag helyett is be tudtak szerezni 10 mázsát, ebből továbbra is sikerül majd biztosítani az üzlet szükségletét. Bíztató hír az is, hogy a korábban megrendelt 100 darab melegágyi ablakkeret leszállítását biztosítani tudja a kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat. Legalábbis most érkezett levelükből ez tűnik ki.

— Nagy az érdeklődés a Kis Bálint-féle magasnyomású

permetezőgépek és a kézi kukoncamorzwlók

iránt. Nyolc-tíz permetezőt el tudnánk adni, de jelenleg egy darab sincs — mondta a boltvezető. A hét folyamán talán sikerül szereznie a MEZÖSZÖV-nek — onnan kapjuk a gépeket — ennek mi is örülnénk, mert az üzlet bevételé' jelentősen növelné a darabonként 1040 forintos értékű permetezőgép és a 110 forintos kukoricamorzsoló árusítása.

Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet a növényvédőszér ellátásban megnyugtató választ kaptunk. Rézgálic és káliszappan kivételével mindenféle növényvédőszerből ki tudják elégíteni a vásárlók igényeit. N. K.

Mi volt a kulisszák mögött?

Október 23-a után a Megyei Ügyészség és a Megyei Bíróság úgynevezett forradalmi tanácsa közleményt adott ki a megyei lapban. Ez a közlemény meglepő „újításokról” számolt be. Érdemes az akkori állapotokkal közelebbről megismerkedni, mert ez is hozzátartozik az események józanabb, reálisabb értékeléséhez. A közlemény szövegezői közül egyesek — ugyanúgy, mint más helyeken — a nyilvánosság előtt nem mutatták meg igazi arcukat, szépen hangzó, de félreérthető álláspontra helyezkedtek.

Volt egy olyan követelés, hogy a bíróság és az ügyészség legyen valami osztályokon felülálló testület, tehát mindentől és mindenkitől független. Mondanom sem kell, hogy ez a kívánság annál is inkább furcsa, mert éppen a közlemény megszövegezői tudták legjobban: ilyen bíróság és ilyen ügyészség nincs sehol a világon. Az igazságot szolgáltató szervek

mindenütt az uralmon lévő

osz*á'\ok érdekeit képviselik,

természetesen a törvényesség betartásával.

Nem mondok újat, hiszen mindenki tudja, hogy a kapitalista, imperialista államok úgynevezett — „független” bíróságai minden erejükkel a gyárosok, a földbirtokosok érdekeit védik a kisemberekkel, a dolgozókkal szemben. Tizenkét esztendővel ezelőtt nálunk is hasonló volt a helyzet. Emlékezzünk csak vissza. Vajon kinek adtak akkoriban igazságot? Akiknek pénzük volt.

De vajon kiknek állt érdekében itt a Szolnok megyei Ügyészségen és bíróságon az említett függetlenséget hangoztatni? Talán annak az igazságügyi biztosnak, aki a bíróság és az ügyészség összekötőiéként működött?, s akinek az apja 280 holdas kulálc volt? Igen őneki érdekében állt. Hiszen nyilvánvaló, hogy csak a megfelelő alkalomra várt és „független” bíróság segítségével visazaperelte volna az atyai örökséget.

Az igazságügyi szervek ilyen szelt lemben való átalakítása az első lépés volt ahhoz, hogy hamarosan, a törvényességre hivatkozva a dolgozó parasztok lába alól újból kihúzza az 1945-ben kiosztott földet és megszüntessék a 12 esztendő minden demokratikus vívmányát. A megyei ügyészségen volt olyan dolgozó, aki október 23-án már kertelés nélkül kijelentette, hogy. visszapereli szőlőjét. S milyen érdekesek a véletlenek. Ennek az ügyészségi dolgozóknak a felszabadulás előtt méltóságos úr volt az édesapja.

S azok az emberek, akik eddig élenjártak a talpnyalásban, . kritikátlanul elfogadtak minden roszszat, állandóan a szocializmushoz való hűségükről fecsegtek, egyszeriben

nagyon gyorsan megmutatták mazi arcukat.

Megmutatták, hogy a kutyából nem lesz szalonna. Bebizonyították, hogy csal: mertek'ö alkalomra vál nak és gondolkodás nélkül szembefordulnak a népidemokratikus rendszerrel. Ezen nincs mit csodálni. Olyan emberekről van szó, — akik a Horthy-rendszert szolgálták. (Az is az igazsághoz tartozik, hogy néhány józan ember nem felejtette el, hogy mit köszönhet a népi demokráciának.)

A megyei ügyészségen október 26-án, 27-én az elébb említettek részéről megkezdődött a munkás, a parasztszármazású ügyészségi és bírósági dolgozók üldözése. A folyósókon és a szobákban nyíltan beszéltek arról, hogy csak azok maradhatnák, akik a Horthy-rendszerben tanulták a jogot. A munkásoknak, a parasztoknak távozniuk kell. Tervük nem sikerült.

Világosan látni, hogy ilyen előzmények után csak szavakban hangoztatták a függetlenséget, valóságban pedig azon törték a fejüket, hogyan lehetne ügyesen visszacsempészni a régi, de csak nekik jó világot.

(Megfigyelők)

fl S7ÍGL GEÍ! SZÍNHÁZ

mmmwm:

GYERTYAFENYKERINGO

Leltári tárgy,

amelyet célszerűen fel lehetne használni

Valamikor hosszabb ideig dolgoztam a mozi szakmában és ezért többé-kevésbbé ismerőm. így a régi szakmám iránti meglehetős tisztelettel nézegettem a napokban a jászberényi kultúrotthon egyik szekrényében két keskeny filmvetíl'"gépet. Nem mintha csillogtatni akartam volna egykori tudásomat, de még a film szakmában laikusaknak is feltűnt, a por a „épeken. Nem állhattam meg szó nélkül, ezért megkérdeztem:

— Mikor tartanak ezekkel a gépeikkel elő- : adást?

— Hát ezekkel bi- ■ zony nem vetítünk, — kaptam a feleletet Hemerka Gyulától, a kulturothon igazgatójától.

— Akkor miért tartják itt?

— Azért, mer* kaptuk. Most leltári tárgy. El nem adhatjuk, pedig szívesen áradnánk : azoknak, akik használnák;

— Miért nem hasznosítják ilt, Jászberényben?

— Azért, mer* egye. sok konkurenciát látnak benne. Azt hiszik, akkor kevesebben mennek majd a „nagy’3 moziba.

Az elmondottakhoz és a látottakhoz van egy javaslatom: kezdjenek hozzá a kőt mozigép üzembeállításához, mert a jászberényiek érdeke', kultúra iránti igénye ezt kívánja S ezután kérjenek segítséget, biztos vagyok benne, hogy nem maradnak támogatás nélkül, Csikós

Szín: a báró (Hídvégi Lajos) szobája, asztal, székek, kandalló, zongora. Gaston, az inas (Varga D. József) éppen hevesen udvarol Máriának (Németh Gabi), akit egy véletlen folytán uriaszcmynak vél. Mária pedig, a szobalány, védi magát Gaston rohamaival szemben, akit szintén a véletlen folytán, bárónak néz.

— Ó, ne erőszakoskodjon, báró úr — hárítja a heves udvarlást Mária.

— De asszonyom, én szerelmes vagyok önbei — kiállt Gaston.

— Ne, ne, inkább játsszon valamit, báró úr — kéri Mária.

Gaston arca elkeskenyiil, majá megadóan ül a zongorához. Kezét . ráejti a billentyűkre és szomorúan megjegyzi:

— De muzikális teiszik lenni. — Gaston nagyot sóhajt, közben Mária közeledik a zongorához. Gaston felnéz, megszólal: — De most csak a fekete billentyűkön játszom, mert szomorú vagyok...

S Gaston olyan c.rcot vág a mondottakhoz. amilyen■ csak „Dodó” tud csÍTMlni. Még a próba legszigorúbb kritikusai, a rendezők, Seregi László és Nógrádi Róbert is jót kacagnak, hát még az újságíró.

I Jól haladnak a próbák, annyira

darab szereplőgárdája — Jánossá Kati, Német Gabi, Ádám Éva, Hídvégi Lajos, Varga D. József, Kompóthy Gyula, Halász László, Benyovszky Béla — a színház legjobb művészeiből tevődic össze. Rendező: Nógrádi Róbert. S ha már itt tartok, váltok egy pár szót a Robival:

— Mikor kerültél ide, hol voltál eddig, milyen darabokat rendezel a még hátralévők közül?

— Január 2-án kerültem ide, addig a budapesti Nemzeti Színháznál voltam szintén, rendező, ez az első darab, «amit itt rendezek, s hogy mely darabokat kapom meg, az még bizonytalan — adja meg

i ■

*— Hogyan lett színész?

— Énekelni tanultam és egyszer ■ egy társas összejövetelen,‘fkgy szám

eléneklése után Majorosi Aladár ; meghívott az akkori Magyar Szín; házba, ahol másodszereposztásban szerződtettek.

— Milyen szerepeket szeret a legjobban?

: — Habár eddig mindig operettet

: játszottam, jobban kedvelem a prózai darabokat, s komika-szerepet ’ szeretnék játszani.

jól, hogy ha most cl kellene játszani a darabot — semmi akadályt nem lenne. A darab bemutatója szombaton, 26-án lesz, a Szigliget Színház Kamara Színházában (voll Móricz Zsigmond kultúrotthon). A

gyorsan a választ. Nem zavarom tovább munkájában.

Nézem a darabot, közben nyílik az ajtó és nesztelenül belibben a nézőtérre Jánosi Kati. Ö csak a harmadik felvonásban lép színre, így gyorsan kapok az alkalmon, meginterjúvolom őt is:

— Hol játszott eddig?

—- A Fővárosi Operettben, Kecskeméten és Győrben.

— Legközelebb milyen darabba1 látjuk viszont?

— A Gyertyafénykeringöben mint „tisztességtelen uriasszony” — első prózai szerepem —, utána i „Maja” című darab címszerepében

Még akartam kérdezni valamit de megjelent Seregi Laci a színya dón, leszólt, hogy következik a harmadik felvonás és jól összeszidti Jánosi Katit, amiért kabát nélkü üldögél a nem éppen meleg nézőtéren. Igaza volt Lacinak, hiszel nagy kár lenne, ha Jánossy Kát ágyban töltené az idény háiralevi részét.

Amikor a harmadak felvonást i végignéztem, olyan benyomással tá voztam a színházból, hogy városun1 színházlátogató közönsége nagyor jól fog szórkozni a bemutatóelőadúson és soktól halijuk majd:

— Jót kacagtunk Kamarában.

— h. im. p. r —