Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)

1957-01-20 / 17. szám

1957. január 20.

TISZAVIDtK

3

Amivel nem lehet egyetérteni

A Tlsaavidék hasábjain már több cikk jelent meg a Martíűi Tisza Cipőgyár munkájával kapcsolatban. Múlt év december 1-én „Kertelés nélkül..c. cikkben is történt utalás az üzem munkájára, munkástanácsának összetételére és arra, hogy néhányan akadályozzák a3 MSzMP üzemi szervezetének megalakítását.

Azóta sok Idó telt <3. Az üzemben megalakult az MSzMP üzemi szervezet és a becsületes dolgozók közül egyre többen kérik a volt MDP-tagok közül az átigazolásukat.

Ha az ember a Tiszavidék tájékoztatása alapján vizsgálja csak az üzem munkáját, akikor azt látja, hogy ott minden rendben van, a vezetők legnagyobb gondja a termelés emelése, a munkalehetőségek biztosítása. A tájékoztatások alapján minden dolgozó jól érzi magát, helyre állt a rend és a fegyelem.

Bár így volna! Sajnos azonban a szépen kiszínezett tudósítások eltakarják az olvasó elől — de elsősor ban a Tisza Cipőgyár dolgozói elől — a makacs, való igazságot Sok cipőgyári dolgozó nem tudja és nem látja tisztán, hogy az utóbbi hetekben az ő nevükben milyen intézkedések történtek az üzemen belül. Ha valahol érvényesül, úgv a Cipőgyárban érvényesül — tisztelet a kivételnek —, hogy „minden szentnek maga felé hajlik a keze.”

Térjünk a tárgyra. A Tisza Cipőgyár munkástanácsa végrehajtva a kormány 10—15 százalékos béremelési intézkedését, új besorolást állított össze. De hogyan? Azzal nem lehet egyetérteni. Kezdjük sorjában.

Marosfailvi Ernőnek, a munkástanács elnökének fizetését, aki oki. 23-a előtt normás volt, 600 forinttal emelték és előléptették osztályvezetőnek, Váczi Róbert, a munkástanács elnökség tagjának fizetését 400 forinttal emelték és előléptették főrevizornak, felesége fizetéséi 250 forinttal emelték. Ruják Endre munkástanácstag feleségének fizetését 200 forinttal emelték. Körmöndi PM, munkástanácstag feleségének fizetését is 200 forinttal emelték.

A munkástanács a besorolásnál nem fukarkodott más egyéneknél sem. Dr. Babinyec László jogászt előléptették gazdasági vezetőnek és fizetését 700 forinttal emelték, ő elvi irányítója a bajok keverésének, a rend zavarásának. Hogy ne legyen egyedül, kapott segítségei is, egy gépírót, akinek fizetéséi ugyancsak 200 forinttal emelték. Holub János, a munkástanács elnökségének tagja — volt horthysta miniszteri főtanácsos fizetését is 150 forfnttal emelték. Buczkó József 50 kh. kulák-fiút is előléptették és fizetését 250 forinttal emelték. Bisztricsányi Izabella osztályidegen, kitelepített, aki el volt váltva beosztásából, most visszahelyezték és fizetését 300 forinttal emelték. Ugyancsak visszahelyezték csoportvezetőnek Kun Józsefet is és fizetését 250 forinttal emelték.

Előléptették a röplabdáitok edzőjét Klenovics Tibor, volt horthysta tisztet is és fizetését 500 forinttal emelték. Ezt tették Néder Kálmánnal is, akinek fizetése — mivel jól tud a kormány ellen beszélni — 450 forinttal emelkedett. Kovács Mihály fizetése 400 forinttal, Kiss Irén kulák gépíró fizetése 200 forinttal emelkedett, sőt az engedett legmagasabb fizetésén felül kap, emelték Nyitrai Jánosné csendőr feleség fizetését is.

Szauder Stefánia napközi vezető fizetését is emelték, mert sok szép tea-délutánt tud rendezni, ahol néhány munkástanácstag is részt vesz. Lehetne még a hasonló példákat sorolni. Tehát mindazokat előléptették és fizetését emelték, akiknek nem sok közük van a munkásosztályhoz és a szocializmus építéséhez. De mivel szépen tudják az ellenforradalom jelszavait hangoztatni, a kormányt szidni, így szükséges a fizetésemelés. Miért ne a nép pénzén tevékenykedjenek a nép ellen.

Van azonban az éremnek másik oldala is. És ezzel sem értünk egyet! Ugyanis az előléptetések úgy történhettek, ha másokat abból a beosztásból eltávolítanak. Kiket lehetett eltávolítani? Nyilván a szocializmus leghűségesebb harcosait, a kommunistákat. Nyíltan nem merik üldözni őket. De találtak jobb fegyvert, leváltani, ill hivatalosan „áthelyezni” másik munkakörbe és fizetésüket csökkenteni, ugyanakkor helyettük „megbízható”, a munkásosztály ügyéhez „hü“ embereket beültetni. Leváltottak kb. 30 kommunistát, ami néhány kivételtől eltekintve, teljesen indokolatlan. Ezzel nem lehet egyetérteni! Ezt azért tették, hogy a nemrég megalakult MSzMP munkáját nehezítsék, példát mutassanak arra, hogyha valaki belép, az úgy jár, mint a többi kommunista, munkaköre megszűnik.

Leváltották Lukács Béla elvtársat és fizetését 300 forinttal csökkentették. Ezt a sorsot kapta Halász Ferenc, Vasiesek János is. Kálik Andor elvtársat azért váltották le, mert alapszervi vezetőségi tag volt. Ugyancsak eltávolították Czapár Nándor elvtársat is és helyére Marosfalvi Ernő lett kinevezve osztályvezetőnek. Leváltották Szöllősi József elvtársai is.

A kommunisták nem érdemelteik fizetésemelést, Szlama Ferencné élvtársnő régi dolgozója az üzemnek, egy munkakörben dolgozik és munkáját becsületesebben ellátja, mint Varga János, aki szeptemberben került az üzembe, de ennek fizetését mégis 200 forinttal emelték, mert 6 nem párttag. Kiss Jánosné elvtánsnőt, mivel belépett az MSzMP-be, régi munkaköréből — a könyvelésről — leváltották és fizikai munkára tiették.

Leváltották Fazekas László elvtársat, a telep gondnokát és helyére egy deklasszált elemet tettek, akinek fizetését 300 forinttal emelték. Ugyancsak eltávolították Kiss András elvtársat, a gyár gondnokát és helyette Keresztes Sándort bízták meg, aki az ellenforradalom tó hangadód közé tartozik, nem csoda, hogy benne jobban bíznak, hiszen „csak” 9 évet ült népellenes tevékenység miatt

A Tisza Cipőgyárában a munkástanács néhány vezetőjének segítségével a dolgozók nevében folyik a kommunisták üldözése gazdasági vonalon. A munkástanács vezetői közül néhányan, köztük Marosfalvi az elnök is nem tartják be még szavukat sem. Az üzemi pártszervezetnek helyiséget Ígértek, de megadni elfelejtették. Sőt most hirtelen jőszívűek lettek és öltözőt csináltak a pártnak ígért helyiségből.

Ennek a lehetetlen ' helyzetnek véget kell vetni. Az üzem becsületes dolgozói ne enegdjék, hogy nevükkel visszaélve, ellenük, a nép ellen, a szocializmus építése ellen dolgozzanak. Ne engedjék, hogy a régebben elkövetett hibákat egyesek még újjal tetőzzék. Ne tűrjék, hogy a törvényes rendelkezések ellenére, egyes munkástanács tagok a termelő munkából ne vegyék ki részüket. A munkástanács irodája a munkaidő alatt hétről-hétre tanácskozó testület. A munkástanács elnökségének 7 tagja közül 6-an nem végeznek munkát, hanem tanácskoznak és utazgatnak. A rendelet szerint munkaidő után végezhetik munkájukat.

Vannak persze olyanok, mint Pete Lajos, az elnökség tagja, aki munkáját becsületesen elvégzi, ő valóban a munkások közül való ÄS azok érdekeiért dolgozik.

Az üzem kommunistáinak is talpra kell állniok! Ne engedjék elvtársaink üldözését, hanem a becsületes pártonkívüliekkel együtt teremtsenek olyan légkört, hogy ez országos-hírű üzemünkben ne a kommunistáknak kelljen félni, hanem reszkessenek az ellenfarradalmárok, a kegyeletgyalázás, a szovjet emlékművek döntésének szervezői. a Keresztes Sándorok, a Fazekas Istvánok, a Dombi Józsefeik és társaik.

Tisza Cipőgyár Dolgozói!

Államunk üzemeteknek az elmúlt évben is komoly beruházást biztosított, ami mintegy 30 millió Ft volt. Ebben az évben is, előreláthatólag, mintegy 6 millió Ft is biztosítva lesz. Anyagotok is van, tehát termelni is lehet, amely valóban szépen is emelkedik. Ti már sokszor megmutattátok, hogy „legények vagytok a gáton'’. Üzemetek mindig az élenjárók közé tartozott, ne hagyjátok hírneveteket bemocskolni. Rajtatok a sor. teremtsetek rendet az üzemetekben! Az illetékesek meg adjanak meg ehhez minden segítséget. Ne hallgassatok a demagóg felelőtlen elemekre, a nép megvetett ellenségeire, ne hagyjátok a becsületes dolgozók üldözését. Legyetek méltók régi hírnevetekhez.

(Megfigyelők)

Akik kiállták a vihart

TÚLZÁS nélkül mondhatjuk, hogy az elmúlt hetekben nehéz napokat éltek át a termelőszövetkezetek. Aki ismerte a közös gazdálkodás régebbi fonákságait, az nem csodálkozik ezen. Már hónapokkal ezelőtt égető és sürgős változásokra lett volna szükség. Különböző helyeken vitatkoztak, beszélgettek s gondolkodtak azokon a lehetőségeken, amelyeknek a segítségével a szövetkezeti gazdálkodásban lévő hibákat ki lehetne javítani.

Itt Szolnok megyében is súlyos hibák voltak. Egyik oldalról azt hangoztatták, hogy milyen fölényben van a nagyüzem a kisüzemmel szemben. Ezt az igazságot vallotta és vallja ma is nagyon sok gazdálkodó. Igen ám, csakhogy a gyakorlat nem volt mindig a legkielégítőbb. Másik o1 dalon viszont éppen az imént említett igazságot ütötték agyon azzal, hogy a termelőszövetkezeteket szinte minden önállóságtól megfosztották. Ez volt talán a legsúlyosabb hiba.

Nos. ilyen előzmények után érthető, hogy az elmúlt hetekben néhány közös gazdaság felbomlott. — egyik-másik tsz-ből sokan kiléptek. De vaion önszántából lépett-e ki va. Iamennyi földműves? Nem. Számos közös gazdaságban olyan emberek jutottak szóhoz, akik az önkéntességet furcsa módon értelmezik. — Akik minden erejükkel azon voltak, hogy nyomást gyakoroljanak a szövetkezetben megmaradni kívánókra Is. Bizonyos, hogy néhány szövetkezeti gazdát sikerült is meg félemlíteni, de azoknak az álma nem valósult meg, akik a szövetkezetek telies szétzüllesztéséről a1- kottak maguknak vérmes reményeket.

A megye közös gazdaságai újból erősödnek, s ennek legfőbb ismérve a munka megkezdése. Ezenkívül az a körülmény, hogy most már nem engedik szóhoz iutni

azokat, akik a belső rendet, a munkafegyelmet zavarni, megbontani igyekeznek. Ne is engedjék. A felelőtlen hangoskodók ideje lejárt. Erőszakkal senkit nem kell visszatartani a tsz-be, de senki nem engedheti meg magának, hogy mást kilépésre beszéljen rá. vagy az — egész közös gazdaság felbomlására agitá’jon. esetleg annak a reményében, hátha a zűrzavarban hozzájut valami jó zsíros falathoz. Ezt elsősorban a szövetkezeti mozgalom régi harcosai gátolják meg.

ÜGYELJENEK persze arra, hogy az igazi önkéntesség valóban érvényesüljön. Azt is tartsák szemelőtt, hogy az elkövetkezendő hetekben már nem lehet elhanyagolni a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülést sem. A munka megkezdése, megszervezése ma mindennél fontosabb. Most tényleg gazdái szövetkezetüknek, önállóan, gazda módján kell tehát munkálkodniok.

Valamelyik nap a jászladányi Aranykalász Tsz elnöke Szolnokon járt. A szövetkezet küldte, hogy érdeklődje meg. milyen módon lehetne a tanyaközpontot villamosítani és Zetort vásárolni. Az Aranykalász Tsz tag jai tehát ma már előre néznek, jövőjük még biztosabb alapokra való helyezésével foglalkoznak. Az elmúlt év őszén náluk félben maradt egy 50 férőhelyes tehénistálló építése. A munkát hamarosan itt is folytatják, ök kiállták a vihart.

DE A MEGYÉBEN nagyon sok hozzájuk hasonló közösség van. — Akik továbbra is szövetkezeti gazdák maradtak, azok minden bizonynyal számoltak azzal, hogy most kezdődik majd az igazi versengés, az egyénileg dolgozó parasztok és a tsz tagok közöt. Ne feledjék tehát, hogy a közösvagyon őrzése meglett most a munkára való felkészülés a legfontosabb.

Sz. P.

SzövetkezeteV, Kisiparosok, Magwemélvev, Figyelem!

Külkereskedelmi Vállalat érdeklődik mindenféle munkaigényes exportra alkalmas könnyűipari, kisipari, háziipari és iparművészeti termékek iránt, amely tömegtermelésre alkalmas. Elsősorban ajándéktárgyak és népművészeti tárgyak, játék, ötletes újdonságok jöhetnek számításba. Minden megvalósítható ötletben már megtalálhatja anyagi érdekeltségét. írásban foglalt ajánlatát küldje el, vagy adja le személyesen; ÁRTEX Külkereskedelmi Vállalat Budapest, Nádor n. 31. II. em,

Rablás-engedéllyel

Ml! atart a lisz?s’entimrei „szataHas-mesler és kik voltak a legügyesebb lótoivajok

Bevezetőül él kell mondani, hogy a Fehér Imre Termelőszövetkezet mintegy 2700 hold földön, 340 taggal gazdálkodott. Voltak ugyan problémák minden évben a munkák elvégzésével, de a szövetkezeti parasztok ennek ellenére jól éltek. Egy-egy olyan tagnak, aki szorgalmasan dolgozott, a háztáji jövedelemmel együtt az évi kereset átlagosan: 20—25.000 Ft között volt. A közös vagyon is szépen gyarapodott évről-évre. Építettek új istállókat, szaporították a sertésállományt, a szarvasmarha-állományt és így tovább. A beadáson Müli hízóállományt házilag dolgozták fel és saját üzletükben, Tiszafüreden értékesítették. A hatalmas lucemakazlak katonás rendben álltak a hatalmas udvaron. Gyakran mondták még a kívülállók is, hogy több takarmánya és jószága van a termelőszövetkezetnek, mini ammakidején a földesumak volt.

Gazdag volt a Fehér Imre Terme őszövei kezet

Azért írom így, hogy volt, mert ma már nincs. Ezt az elég jól gazdálkodó, nagy vagyonnal rendelkező termelőszövetkezetet szétzüllesztették, széthurcolták. Ennek eredményeit ismerjük meg az alábbiakban:

— Október végén hozzánk is eljutottak az események hírei — kezdték az elbeszélést. — A rádió közléseiből keveset tudtunk meg és amit megtudtunk, az is elég zavaros volt. A faluban különböző rémhírek terjengtek. Előkerültek a nagyhangú, dolgozni nem igen szerető egyének. A korcsmában, az utcasarkokon ezek az emberek voltak a hangadók. Kertelés nélkül beszéltek arról, hogy vége a „kommunista rendszernek”.

25-én megérkezett a faluba a „nagyhírnök.’‘ is, Kiss Andor községi tanító, akit legjobban úgy ismernek, hogy a „szakállas tanító”. — Róla csak néhány szót. Az apja a múlt rendszerben Karcagon volt városi főjegyző. Ügy látszik, az alma nem esik messze a fájától, céljai világosak voltak és fétreérthetetlenek. Mint mondotta, október 25-én Budapestről érkezett meg és falugyűlést hivatott össze, ott ismertette a budapesti eseményeket, majd arra kérte a község dolgozóit, hogy alakítsák meg a forradalmi bizottságot. A bizottság tagjait természetesen igyekeztek céljaiknál? megfelelően összeállítani. Már az első ülésükön úgy határoztak, hogy

vissza az 1945 ös állaDOtokhoz

Vissza kelj adni a földet, még akkor is, ha az a termelőszövetkezetek tulajdonában van. Az addigi tagosításokat mind felrúgták. Itt meg kell jegyezni, hogy Tiszaszentimirén a legutolsó tagosítás alkalmával valóban akadt néhány eset, amely nem egészen törvényes volt és most ezt a hibát igyekeztek felnagyítani és eltúlozni.

Természetesen azzal nem elégedtek meg, hogy a Tanácsházán döntöttek, hanem ezt közhírré is tették. Á Fehér Imre Termelőszövetkezethez Kiss Andor és a bizottság két tagja kimentek, ott közgyűlést hívattak össze, majd ismertették a bizottság „határozatát“ a földek visszaadásáról. Ez természetesen azt jelentette, hogy a termelőszövetkezetnek szét kellett szabdalná a táblákat és visszaadni a régi tulajdonosnak. A szövetkezet régi tagjai tiltakoztak az ilyen eljárás ellen, hiszen megszerették a közös gazdálkodást és magukénak érezték a termelőszövetkezet földjeit és vagyonát. Az ú. n. forradalmi bizottság döntését ezek a termelőszövetkezeti tagok támogatták, akik a műit évben léptek be. Azzal érveltek. hogy őket bekényszerítették a termelőszövetkezetbe és követelték, hogy oszlassák fel a termelőszövetkezetet. Sajnos ezeknek az embereknek és a forradalmi bizottságnak együttesen sikerült feloszlatni a termelőszövetkezetet. Hozzájárult természetesien az is, hogy a községi forradalmi bizottság elnöke Kiss Andor olyan írásokat adott több embernek, mely szerint a termelőszövetkezet köteles részükre jószágokat, gazdasági felszereléseket kiadni.

_ Ezzel elindult a lavina. A termelőszövetkezet régi elnöke kijelentette. hogy „5 nem törődik tovább a gazdasággal, ő is egyéni gazda akar lenni.’4

A nagxhingá emberek követelésére

hozzáfogtak a búza, a jószágállomány, a takarmány, bor és a többi-'egléyő javait osztásához, Vitte a

szövetkezet vagyonát boldog, bal-* dogtalan. Nemcsak a termeiőszovet-* kezeti tagak, hanem még a küld-« kok is életre keltek és kezdték széthordani a jószágokat, felszereléseket. Hévig Lajos 100 holdas kulák, Mester Dániel 80 holdas kulák két-két lovat és kocsit vittek el a szövetkezetből. (Azóta természetesen mind a kettőt jobb belátásra bírta a rendőrség és vissza kellett nekik vinni a jogtalanul eltulajdonított javakat).

A termelőszövetkezetben megalakítottak egy felszámoló bizottságot, mely felértékelte a termelőszövetkezet jószágait, gazdasági felszereléseit, valamint nyilvántartásba vették azt, hogy Id, mit vitt, élj A régi termelőszövetkezeti tagok, különösen az agrárproletárok, elkeseredetten látták, hogy nehéz munkájuk gyümölcsét miként herdálják széjjel. A nagyhangú „forradalmárok” nem riadtak vissza attól sem, hogy fenyegetésekkel tartsák távol ezeket a jószándéfeu embereket a szövetkezeti gazdálkodástól

November közepe táján, amikoí már lehetőség volt rá, odahaza a lakásokon és egyéb helyeken elkezdtek szervezkedni a szövetkezet régi tagjai. — Természetesen mindez titokban történt. Veress József termelőszövetkezeti tagot megkérték társai, hogy nevükben kérjen a Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Igazgatóságától működési engedélyt, mert ök

továbbra is terme'őszövetkezetben akarnak maradni

A tagság másik része pedig Takács Józsefet bízta meg a szövetkezet szervezésével. így már november

végéire két termelőszövetkezet jött létre a régi Fehér Imre tagságából. Az Október 23. Tsz 63 taggal, az Arany Kalász Tsz pedig 28 családdal. A belépők száma naprólnapra szaporodik, egyre többen jutnak arra az elhatározásra, hogy mégiscsak jobb lesz a közös gazdálkodás. A falu hangadói vagy eltávoztak a községiből, vagy pedig lemondtak arról, hogy zavarják a termelőszövetkezet tagjait. De ha még nem is mondtak volna le róla, ezeket az embereket már nem lehet megfélemlíteni.

Veress József, az Október 23 j Tsz elnöke keserűen mesélte el, hogy milyen nehéz körülmények között kellett hozzáfogniok az új szövetkezet megalakításához. Előbb 4 ökröt, 6 szekeret és 17 anyakocát vettek át a felszámoló bizottságtól!

Takarmányt bizony csak 5 napra valót adtat? a jószágoknak. Hiába kérték a régi vezetőket, hogy adjanak több takarmányt, ezek nem voltak hajlandók és a legtöbb esetben azt felelték, hogy „nem érdemeitek meg, mert új szövetkezetét alakítottatok:1 A tagok a saját takarmányaikból hordtak össze 15 —20 kg-ot, hogy ne vesszenek éhen a fialás előtt álló anyakocák. Azzal érveltek a szövetkezet tagjai, hogy ezek a jószágok, ha már megmaradtak, a mieink lesznek és gondjukat kell viselni. Azóta a termelőszövetkezetnél folyik a munka, megkezdték az istálló trágya kihordását, a teherautóval fuvaroznak;

Az Arany Kalász Termelőszövetkezet nem vett át jószágokat, mert nincs miből tartani. A tervük az, hogy _ tavasszal majd beállítják a szükséges állatállományt!

Mind a két szövetkezetnél megkezdték az uj működési szabály kidolsozását tervezgetnek, készülnek a tavaszraj

A tiszaszentimrei Fehér Imre Termelőszövetkezet egv a sok közül, ahol sikerült az ellenségnek bomlasztó munkát végezni A szövetkezeti eszme, a közös gazdálkodás, mintahogy a fentiek is igazolják, azonban mély gyökeret eresztett a mi parasztjainkban,: Egyre többen győződnek meg arról, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás az elkövetkezendő években jobb és jövedelmezőbb lesz, mint az egyéni gazdálkodás; Kormányunk megad minden segítséget a termelőszövetkezeteknek, hogy jövedelmező gazdálkodást tudjanak folytatni. Azok az emberek pedig, akik a szövetkezet ellen agitálnak, vagy a szövetkezei tulajdonait jogtalanul elviszik, úgy járhatnak és úgy is járnak, mintahogy jártak a tiszaszentimrei „forradalmárok”

VÁGÁSI