A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-25 / Tiszavidék

TISZAVIDEK 1956. november 25. vasárnap, POLITIKAI NAPILAP AB A- 56 FILLER Eltörölték a normarendszert az állami gazdaságikban Ax Alcsiszigetl Állami Gazdaság egyik munkása a napokban levelet írt a Tiszavidék szerkesztőségének, írásában helyesli a lap állásfoglalá­sát az állami gazdaságok önállósá­gának és az igazságos bérezési rendszer kialakításának kérdésé­iben. Szóváteszi, hogy milyen igazságtalanul javadalmazták az ott dolgozó embereket A különböző bérmegállapítások szinte évenként srófolták felfelé a normákat egé­szen addig, hogy egy-egy állami gazdasági munkásnak havi 6—700 forintos keresettel kellett beérnie. Megvonták az évtizedes szokások alapján kialakult természetbeni szolgáltatásokat is. A* Irányítás szánt« teljes egé­szében a minisztériumi emberek kénye kedvétől függött. Az qpálló tervezésről, a helyi sa­játosságoknak megfelelő gazdálko­dásról nem igen lehetett beszélni. Mindezek jogos felháborodást vál­tottak ki az emberekben és cseppet sem járultak hozzá a munkafegye­lem megszilárdításához; Minden tekintetben helytállóak a levélíró megállapításai, örömmel közölhetjük azonban vele és a többi Szolnok megyei állami gazdasági dolgozóval, hogy a kibontakozás megtörtént. A Martfűi Állami Gaz­daság munkástanácsának kezdemé­nyezésére e hét elején értekezletet tartottak a Martfűhöz közeleső ál­lami- gazdaságok munkástanácsának loildöttei és kimondották a teljes függetlenséget. Követelték, hogy az Állami Gazdaságok Minisztériuma szűnjön meg, iiletve olvadjon bele a Földművelésügyi Minisztériumba. Kijelentették továbbá, hogy egyál­talán nem ismerik el főhatóság inak a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságát, mert ha a miniszté­riumnak csupán elvi irányítási jog­köre lesz, akkor az igazgatóságra nincs tovább semmi szükség Csak növelné az amúgy is magas igazga­tósági költségeket, amelyek végső soron az állami gazdaságokat is ter­helték. Nagyon fontos azonban, hogy az állami gazdaságok e hatá­rozatok mellett egyöntetűen kiáll­­janak, mert ha a főváros és a vidék között a kapcsolat helyreáll, a mi­nisztériumi instruktorok felesleges riserahada igyekezni fog elvesztett pozícióit visszaszerezni. A Rákosi— Geró klikk eltávolított emberei pe­dig még egyszer nem állíthatják vissza a régi bürokratikus állam­­apparátust A tíz Szo’nok megyei állami gaz­daság munkástanácsának küldöttei a I .ezőgazdasági Dolgozók Szabad Szakszervezetének megyei elnöksé­gével együttműködve új bérezési rendszert dolgoztak ki. Eltörölték a normákat cs Igaz­ságos alapokra helyezték a ja­vadalmazást A heti munka­időt 48, Illetve 60 órában álla­pították meg. Minden éves szerződéses munka­vállaló 1 kát. hold illetmény földet kap. Ha a családtag is dolgozik, an­nak is jár illetményföld. Á család­fenntartó időszaki munkások, ha áprilistól novemberig dolgoznak, szintén jogosultak erre vagya ta­karmánygabona juttatásra abban aa esetben, ha a gazdaság nem rendel­kezik elegendő szántóterülettel A munkástanácsok küldötted határo­zatot hoztak arra is, hogy a kor­mány emelje duplájára a családi pótlékot és egy gyermek után is fi­zesse. A kenyérgabona járandóság esetében úgy döntöttek, hogy azt továbbra is negyedévenként fogják kiadni. De a gazdaságok maguk — és nem a Terményforgalmi Vállalat—! osztják ki a gabonát a szerződött munkások és hozzátartozóik számá­ra. A tanácskozáson foglalkozási áganként, szakmánként meghatá­rozták a béreket, a javaslatokat pe­dig kiegészítésre és jóváhagyásra minden Szolnok megyei állami gaz­daságnak megküldték. Az új bére­­iési rendszer, amelyet lapunk ké­sőbb megjelenő számában Ismerte­tünk végleges jóváhagyása után életbe lép. Reméljük, hogy az Alcsi­­szigeti és a többi Szolnok megyei állami gazdaság munkásai helyes­léssel fogadják majd a most kidol­gozott bérezési rendszert és az 1956—57-es gazdasági évben na­gyobb kedvvel, nagyobb eredmény­nyel végzik el a rájuk bizott fel­adatat. Hiszem fáradozásaiknak meg lesz az eredménye. Tisztességes keresetből emberi módom élhetnek. — k » — Műanyagból Egyre nagyobb teret hódít a mű­anyag az ipar különböző ágaiban. Újabban a könyvkötészet is hasz­nálja. Mind több könyv jelenik meg és kötésükkel szemben egyre na­gyobbak a követelmények. Ezért próbálkoznak világszerte a kemény kötés és vászonborítás helyett a műanyag könyvtábiákkal. A Nyomdaipari Kísérleti Üzem és Laboratórium elektromérnöke. Nyíri Ferenc olyan elektromos és mechanikái kísérleti berendezést szerkesztett, amellyel egyszeri mű­velettel előállítható PVC-könyvtáb- W»!- honyvtábla E technológia szerint a műanyag­borítás két rétegből készül. Egy ke­ményebb alaprétegből és egy ezt borító lágyabb. finom tapintású PVC-fóliából. Előzetes számítások szerint az így készült könyvtábla a PVC viszonylag magas ára miatt jelenleg még nem olcsóbb, mint a félvászon kötésű kemény könyvtáb­la, bér a gyártás lényegesen keve­sebb munkaidőt igényel. A hazai PVC-gyártás megindulásával ol­csóbb nyersanyag mellett a mű­­anyag-könyvtáblák önköltsége lé­nyegesen csökkenni fog; Négyszeres forgalom a kunszentmártoni malomban — ismét kaaláh a dolgozók a régebben megvont járandóságot — Október végén futótűzként ter­jedt a hír K unszentmár ton környé­kén: „megáll a munka az ország­ban, nem lesz kenyerünk.’* Nosza megindultak a szekérkaravánok a kunszentmártoni körzeti malom felé, megkezdődött a búza lisztre cserélése. Voltak olyan gazdálko­dók, akik kétszer, sőt háromszor is fordultak kocsival és 25—30 zsák búzát is megőröltettek. Tudvalévő, hogy a nagymennyi­ségben tárolt liszt tavaszra meg­­kukacosodik, molyos lesz és tönkre megy. Felesleges tehát ilyet tenni. Ugyanis a malmok továbia is teljes kapavitással dolgoznak hetek, hónapok múlva is ellátják kellő mennyiségű liszttel az üzle­teket és pékségeket Volt olyan nap, amikor négy­száz, négyszázötven család fordult meg a malom környékén és 1100 mázsa lisztet adtaik át a lakosság­nak. Ezen felül minden nap ellát­ták az űrieteket és pékeket kellő mennyiségű liszttel Kunszenftmár­­tonban, Tiszakürtön és Öcsödön. Ide jártak őröltetni az egész kun­szentmártoni járásból, sőt Lakite­lekről, Alpárról és még Lászlófalvá­­ról is, bár ez közelebb van Kecske­méthez, Mikor a forradalom szele eljutott .Kunszentxnártonba, a malomban is megalakult a forradalmi tanács, amelynek az első határozata a ter­melés zavartalanságának a bizto­sítása volt A második pedig a malmi dolgozóktól jogtalanul meg­vont természetbeni juttatások visz­­szaállitása. Valamennyien megkap­ták családjuk részére a természet­beni járandóságot. Az üzem dol­gozói egyemberként helytálltak a zavaros napokban, a megnövekedett forgalom idején. Mikor látták, hogy megállt az ország vérkeringése — ugyanis az üzemet a villamos áram hajtja !— azonnal tovább tudjanak dolgozná, ha áramszünet következne be, azonnal elkészítették a gőzgépet Szerencsére még a mai napig erre nem került sor. A feszített munkában elég gyak­ran történtek kisebb üzemzavarok, például szakadás, törés. Ezek nem okozhattak kiesést, mert saját ma­guk helyben előteremtették a var­­ró-kötőszijjakat és a különböző cél­ra használt olajakat. Megszervezték a három műszakot és bár a forga­lom a normálisnak a négy-ötszörö­sére melkedett. minden zökkenő nélkül ki tudták elégíteni az öről­­tetők igényeit. Reggeltől késő estig kétszeres létszám­mal szinte megállás nélkül vették át a búzát és adták ki a lisztet. Mint ismeretes az egyik rendelet értelmében a búzát beszolgáltatott parasztoknak bizonyos mennyiségű korpát adnak. Éppen ezekben a za­varos napokban kellett ezeket a já­randóságokat is kiadni, bár a ren­delet értelmében is csak februárig kellett volna kiosztani: Az egész csúcsforgalom alatt még csak hangos szóváltásra sem került sor, mert minden a legnagyobb rendben, az örőltetők kívánsága szerint történt. Minden dicséretet megérdemelnek az üzem dolgozói, akik már negyedik hete éjjel-nap­pal töretlen lendülettel dolgoznak munkahelyükön; Segítünk a normális piaci árak kialakításában Szolnok város termelőszövetkezeteinek nyilatkozata A Hazafias Népfront Megyei Titkárságának az a felhívása, hogy tárgyaljuk meg a szolnoki piacon egyre jobban kifejlődő árdrágítást és tisztázzuk a város üzemi mun­kásainál: és dolgozó népének e té­ren jogos feüháboordását, teljes egyetértésre talált a termelőszövet­kezetekben. A Hazafias Népfront helyiségé­ben lefolyt baráti megbeszélés alapján termelőszövetkezeteink ne­vében az alábbi nyilatkozatot tesz­­szük; Munkás Testvérek! Üzemi Dolgozók! Teljesen jogos a felháborodása minden munkásnak, a város dolgo­zóinak, a szolnoki piacon egyes élelmiszer cikkek árának tűrhetet­len emelése miatt. Miért mindez? — kérdezzük mi, termelőszövet­kezeti parasztok. Kinek az érdeke a megszorult dolgozók kiuzsorá­­zása? A spekulánsok, a zavarosban halászoké! Mi, termelőszövetkeze­tek élesen elítéljük ezt a hará­­csolást! Az állami kereskedelemben sem lett drágább a ruha, a textil, a cipő, az élelmiszer és egyéb köz­szükségleti cikk ,és ha a normális munkához mielőbb visszatértek, erre nem is kerül sor. Ezért sem­mivel sem magyarázható a piaci árak emelése és mélységesen el­ítéljük az árdrágítókat. Amikor városunk és megyénk termelőszövetkezetei a legnagyobb készséggel sietnek Sokat szenve­dett fővárosunk lakóinak megse­gítésére élelmiszerszállítmányokkal, akkor itt városunkban, ahol arány­lag békés helyzet uralkodik, a ha­rácsoló elemek szeretnének rövid úton meggazdagodni Ezt mi tisz­tán látjuk és a közvéleménnyel egyetértésben „Állj”-*! parancso­lunk nekik! De az árak letörését nemcsak szavakban akarjuk hangoztatni, hanem tettekben is bizonyítjuk! Elhatároztuk, hogy minden piaci napon viszünk fel árut: búzát, ku­koricát, rizsát, baromfit, egyszóval élelmiszert és azokat az október 23-a előtti piaci áron adjuk. Ke­ressetek fel bennünket a piacon, ahol személyesen is találkozha­tunk; Járműjavító munkásai! A Szabadság Termelőszövetkezet­ben a beszolgáltatás eltörlése foly­tán fennmaradt hízott sertés állo­mányt, számszerint 39 darabot a Ti részetekre biztosítjuk! 110—ISO kg. közötti hízóink vannak és eze­ket 19—20 forintos árban adjuk részetekre. Az egyénileg dolgozó paraszt társainkkal erről még beszélget­tünk. Bízunk abban, hogy ők is szolidaritást vállalnak velünk és bekapcsolódnak az egységes, nor­mális piaci árak kialakításába. Felhívással fordulunk a megye valamennyi termelőszövetkezeté­hez Is, hasonló álláspont elfogla­lására! Részünkről mindezek meg­valósítását elsőrendű feladatunk­nak tartjuk és úgy érezzük, hogy ezzel törleszthetünk valamit azért a sok áldozatért, amit értünk ed­dig is hoztatok! A továbbiakban úgy Igyekszünk szövetkezeteink teljes gazdasági önállóságával élni, hogy az elmúlt 12 év alatt olyan sokat hangozita-Sok család vált hajléktalanná az elmúlt hetek tragikus eseményei következtében Budapesten. A ma­gyar Szabad Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége és a szabad szakszervezetek sok erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a károsult családok minél előbb vég­leges vagy ideiglenes lakásokhoz A asakimmfcásgárdát — a szak­szervezeti központ tájékoztatása szerint — az Építésügyi Miniszté­rium igyekszik biztosítani a hely­reállítandó lakásokhoz. De ahhoz, hogy a helyreállítási munka még a tél beállta előtt valóban jelenté­keny ütemben meginduljon, szűk-, séges, hogy az építőipari munkások nagy tömegben felvegyék a mun­kát A helyreállítási munkákban, értesülésünk szerint nagy részt kí­vánnak magukra venni a kisipari szövetkezetek. A napokban mint­egy hatszáz kisiparos jelentkezett erre a munkára. A helyreállítandó lakások költsé­gének pénzügyi fedezetét az Orszá­gos Takarékpénztár biztosítja fiók­jai útján. Az állami vállalatok a fő­városi tanács műszaki osztályától kapnak a munka megindítására megbízó levelet. Ez az írás egyúttal a pénzügyi fedezethez is igazolásul szolgál. Ahol a kárt kisiparossal, — vagy saját erőből állítják helyre erre a kerületi tanács műszaki osz­tálya ad engedélyt. Az érdekeltek­nek ennek az engedélynek az alap­ján kapják meg a szükséges segélyt, vagy hosszabblejáratú kölcsönt. A helyreállításhoz szükséges anyag­­ellátást az állami építőipari vállala­tok részére az országos anyagalap­tott munkás-paraszt szövetség m csali szólam, hanem valóban * magyar sajátosságnak megfelelő munkás-paraszt testvériség legyen! Lembert Lajos, a Szabadság Tsz elnöke: Török Ferenc, a Tisza Antal Tsz. vez. tag. Kántor József, az ÚJ Élet Tsz elnöke. jussanak. Irodahelyiségek és egyéb helyiségek felszabadításával 29.000 négyzetméternyi, hétszáz család el­helyezésére alkalmas területet ad­tak át. A felszabadított. Unkáéra alkalmas helyiségek nagy részét már el is foglalták a rászoruló csa­ládok. ból biztosítják. A szövetkezetek, kisiparosok és magánosok a kerüle­ti FAÉRT-telepeken kaphatják meg a szükséges épületanyagokat — ta­nácsigazolás alapján. Sok családot ért veszteség ruha­neműben, bútorban és egyéb beren­dezési tárgyakban. Kártalanításuk­ra a kerületi tanácsok által végzett felmérés alapján az OTP nyújt ae­­gélyt Úf őskori település felfedezése Prisovícén (Csehszlovákia) négy­ezer évesre becsülhető, történelemi előtti települést fedeztek fel A régészek és történészek számára a felfedezés azért nagyfontosságú, mert a települések összefüggését tárja fel. Prisovicén ugyanis ugyan­azon a helyen találták meg a neo­litkori ember lakóhelyének nyo­mait és egy szláv települést. Alois Ouhrabek ottani tanítónak az is* kolásgyermekek segítségével sike­rült a település romjait majdnem egészében megóvni és rendszeres vizsgálat céljára a szakembereknek átadni. Hét száz család részére szabadítottak fel lakóhelyet eddig a szakszervezetek Hatszáz kisiparos jelentkezett eddig helyreállítási munkára

Next

/
Thumbnails
Contents