A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-22 / Tiszavidék

TTSZAVIDEK

1058. november 22. csütörtök.

POLITIKAI NAPILAP

ARA: 50 FILLER

Or issük me$* n forradalom

tiszta emlékesetét

HA SÁR FRÖCCSEN az arcunkra önkénytélsnüi is letöröljük.

Ha rajtahagyinánk, rószáredma és messzire virítana: tisztátalan emberek vagyunk.

Egyszerű példa ez, de talán mégis érthetővé teszi mostani szavainkat. Azt szeretnénk elmondani olvasóinknak, hogy mostanában nemzeti forradalmunkról, amely a szabad élet és a függetlenség jelszavát tűzte ki zászlajára, sok igaz, de mégis egyoldalúan hangsúlyozott történet látott napvilágot.

A nyugati rádiók többsége tudatosan elhallgatja, hogy az elmúlt hetekben ellenforradalmi cselekményekre is sor került hazánkban s felelőtlen elemek becsületes honpolgárokat mészároltak le csak azért, mert párttagsági könyvet hordtak a zsebükben vagy mert mint sorkatonát az AVH-ba sorozták be őket. Ezeket a véres kilengéseket elhallgatni egyenlő lenne azzal, hogy azonosítjuk velük magunkat s ha egyes rádiókommentárok mégis ezt teszik, nyilvánvalóan ők egyetértenek a terrorista cselekményekkel Ez az egyik oldala a dolognak. Van azonban egy másik oldala is és ezt sem hagyhatjuk szó nélkül. Egyes — a szocialista táborhoz tartozó — országok ugyancsak egyoldalú és éppen ezért szintén torz képet mutató heiyzetmagyarázatairól, híreiről van szó.

Különösen a román rádió Jeleskedik a magyar események egyoldalú megítélésében, de hallottunk ilyen hangokai Csehszlovákia és a Szovjetunió rádióállomásaiból is. Tapasztalatunk szerint főleg csak az ellenforradalmi atrocitásokat hangsúlyozzák és igen keveset vagy jóformán semmit sem szólnak arról, ami ezeknek az általunk is elítélt cselekményeknek az elindítója volt Ami lehetővé tette, hogy ilyesmire egyáltalán sor kerülhetett

Amilyen fájó a még mindég véres cselekményekre uszító egyes rádióadásokat hallgatni — lennének csak ők itt majd másként beszélnének! — valljuk be az is rosszul esik, amikor art halljuk, hogy a magyar népi megmozdulást majdhogynem beborítják az ellenforradalom vérengzéseiről szóló történetekkel

HE KUTASSUK most az egyoldalú híreik és kommentárok okait, nagyon messzire kellene mennünk az elemzésben s ez nem férne cikkünk keretében. Beszéljünk inkább arról, ami közélébb van hozzánk, a forradalomról alkotott itthoni véleményekről.

Varrnak akik szeretnék elvitatni még ennék a szónak a használatát is.

— Miféle forradalom az, amit munkások folytatnak a munkáshatalom ellen? — tette fel a kérdést nemrég az egyik kiérdemesült elméleti ember szerkesztőségünk tagjainak. — A tőkéseknél elképzelhető, hogy egyik csoport harcol a másik ellen, de nálunk ez képtelenség, — mondta tudálékosan.

Es ha a munkások és parasztok nyakára ül egy kis csoport, amelyik nem törődik a tömegek véleményével, kívánságaival? És ha a dolgozó emberek megelégednek a klikk uralmával? Szót emelnek, változást követelnek éppen a tényleges munkáshatalom érdekeien. S ha az a klikk görcsösen ragaszkodik a hatalmához? Sőt fegyverrel is védelmezi azt. És a nép erőszakhoz nyúl, mert már nem tudja tűrni tovább a huzavonát. Elzavarja meggyülölt vezetőit. Követeléseit pontokba foglalja és harcol értük. Mi ez ha nem forradalom? Igazi népi forradalom. Még akkor is ha ezt egyesek nem ismerik el.

Nem, ne a szavakon lovagoljunk. Nem is erről van itt szó tulajdonképpen. ez csak afféle kapaszkodó egyeseknek. Az utolsó szalmaszál. A nézőpont kérdése ez. vagyis ki honnét nézte és nézi az egyszerű emberek harcát s elismeri-« a tömegek szerepét a történelem formálásában vagy sem. EH ismeri-«, hogy a dolgozó em beknek joguk van eldönteni kiket akarnak vezetőiknek és milyen módon akarják berendezni életüket. Vannak, akik még ma is azt képzelik, hogy néhány hivatalnok a párt vagy az állami élet területéről képes befolyásolná a tömegeket és feltétlenül okosabb is azoknál. Kár volna kiábrándítani az ilyeneket. Majd az élet kioktatja őket s be kell látniok

tévedéseiket.

Azt azonban nem szabad engednünk, hogy bárki is beszenynyezze az októberi nagy népi megmozdulás igazi értelmét. Jószándéku fiatalok ezreinek vére tapad ezekhez az eseményekhez, az ő emléküket is mocskolja, aki az ellenforradalmárok sötét csel eked eteti vei merészeli egy napon emlegetni felkelésüket. A forradalom tiszta céljait mi azokkal a pontokkal azonosítjuk, amelyek nagyrészt már meg is valósultak vagy megvalósításuk közvetlen feladatunk. Nekünk úgy kell megőrizni emlékestünkben ezeknek az eseményeknek történetét, hogy ne a szégyenkezés pírja fusson arcunkra reá gondolva, hanem a népünkbe vetett hit és bizalom járja át tőle lelkünket. Hogy erőt és ne pedig belenyugvást érezzühk amikor visszaidézzük.

LASSAN HELYREÁLL a rend az országban. Erőfeszítéseink — most már egyre inkább úgy néz ki — sikerrel járnak. Egyre többen értik meg. hogy a visszahúzódás, a passzivitás nem „forradalmi cselekedet” amikor a legyengült, vérveszteséget, anyagi károkat szenvedett ország talpraállításáról van szó. Dolgozni kell ha élni akarunk — ez lesz a törvény lassan mindenütt. Az élet parancsa győzedelmeskedik a hitetlenség és a káosz felett. Aki ma nem segít, holnap már szégyenkeznie kell miatta.

De a forrod-Vn— te nem szábad. hogy elhalványodjón

egy pillanatra sem. Nemes, nagy céljainkat nem tette félre az idő, csupán megötvözte ?ck hazánkfia áldozatával, hogy tószbultabban, világosabban állhasson előttünk.

Becsüljük meg kiharcolt vívmányainkat és állítsunk örök emléket azoknak, akik a legtöbbet, életüket adták érte,

INDULJON MEG

A téli gépjavítást is szeretnék megkezdeni, de eddig még nem jutottak hozzá a szükséges alkatrészekhez s faanyagokhoz. Jártak a Szolnok] Fűrészüzemnél, de ott nem kaptak megnyugtató választ. Remélik azonban, hogy a megyei tanács hamarosan segítségükre lesz » hiányzó anyagok beszerzésében.

A Cibakházi Gépállomáson a ▼álságos napokban Is megállás nélkül folyt a munka. Egy gondolat ösztönözte a dolgozókat: Kenyér kell az országnak minden nap, most is és jövőre is. Vetettek, szántottak szorgalmasan, s most már csak néhány holdny) földből hiányzik a mag. Rövidesen befejezik a talajelőkészítést is,

Adnak léglát, várják a szenet

A Kunszentmártoni Téglagyárban változatlanul folyik a munka. Az évszakhoz képest teljes kapacitással dolgoznak. Igaz egv napra ők is leálltak, de aztán győzött a józan gondolatuk: Az országban sok minden tönkrement., rengeteg tégla kell a helyreállításhoz. Dolgozni kell.

Mindamellett azonban nem mondtak le ők sem azokról a jogos és rég óhajtott követelésekről. — amit évek óta meg kellett volna náluk is valósítani. Elsősorban a munkabér rendezését, a munkaruha ellátást sürgetik. A jelenlegi norma helyett olyan bérezési rendszert kémek, aminek alapján ők is ki tudják számítani, mikor menynyit keresnek. Határozott állásfoglalásuk e téren az. hogy ha teljesítményük emelkedik, ne csapjanak rájuk rögtön azzal, hogy „alacsony a norma” s ne növeliék menten a követelményeket, mert ez csak rontja munkaviszonyukat.

Az üzem dolgozói egyöntetűen óhajtják azt is. hogy végre helyreálljon az országban a rend, s ők adnak téglát az újjáépítéshez. De ez még nem minden. Az uj családi otthonokba, s az ő otthonaikba is meleg kell, mert itt a tél. Szén kell tehát sürgősen és sok. Otthonoknak, üzemeknek egyaránt szén kell. Erre a hónapra még van mivel fűtsék a kemencéket, de szeretnék, ha a jövő hónapra már idejében megkapnák bányászaink újabb küldeményét.

A kozellálás érdekében .. •

A Tisza Cipőgyár dolgozói csak részben vették fei a munkát. Főként a közellátás érdekében dolgoznak. A munkástanács kezdeményezésére téli cipőfélék gyártását kezdték meg kizárólag férfi és gyermek turabakkancsot. gyermekeknek száras cipőt gumitalpú bakancsot, csizmát és posztószárú női cipőt gyártanak. A munkástanácsot az indította erre az elhatározásra hogy a tél közeledtével mindinkább kielégíthessék a közszükségletet meleg téli cipőkkel.

A jelenlegi termelés mellett előreláthatólag két hétig van fedezve az anyagellátás. A gyár vezetőinek küldöttsége azonban már elutazott Simontornvára. hogv biztosítsák a további anyagellátást.

Az utóbbi hetekben lelentős változások történtek az üzemben. — Számos olyan vezetőt helyeztek vissza termelő munkába, akik az elmúlt évek során megfeledkeztek a közösségi érdekről s csak személyes boldogulásukat helyezték előtérbe. A munkástanácsnak az a törekvése, hogy a gyárban a munkás önkormányzatot megvalósítsa. Napirenden van az új bérezési formák kialakítása is. Sajnos az elmúlt időkben több munkahelyen: az alkatrészgyártásnál, lakatosműhelyben és más helyeken is erőszakolt normákkal dolgoztak a munkások. A gyárban most változtatnak ezen a helyzeten. *

Javító, karbantartó- és egyéb munkaterületeken megszüntetik a normákat, időbérezést vezetnek be s valamennyi teljesítmény kiszabást. Illetve normát felül vizsgálnak.

A munkástanács elhatározta azt is. hogy egy üzemi újságot bocsáit ki. amely társadalmi munkában íródik és kéthetenként ielenik meg Korábban is volt itt üzemi újság, de ennek a szerkesztőiét leváltották tekintve, hogy szükségtelen függetlenített szerkesztőség. Az ui lap ami 10-én ielenik meg. a „Tisza üzemi Híradó'* címet viseli majd Ez elsősorban a munkástanács laoia lesz és főként a munkások érdekeiről s azoknak védelméről ír majd.

A gyár vezetői most keresik a

kapcsolatot a minisztériummal, hogy a további munkálatokra vonatkozóan utasítást, irányt kapjanak. A munkástanácsra sok komoly feladat vár ezekben a napokban. A legtöbb dolgozó ezt az uj szervet keresi fel panaszával és egyéb munkával kapcsolatos kérdésekkel A Vivőben azonban ilyen természetű dolgokkal inkább majd a szakszervezet foglalkozik.

Van elegendő répája a coli orgy árnak

A cukorgyár már csaknem teljes kapacitással termel, a cukorrépából is érkezik elegendő és így biztosítva van a munka egyik legfőbb feltétele.

Sajnos azonban más fontos üzemi nyersanyagokban, kokszból, sósavból, szódából hiány mutatkozik: A munkástanács vezetői azonban ezen a nehézségen is kifognak. Felmentek Budapestre, tárgyaltak a budapesti munkástanáccsal és sikerült megszerezniük az üzem zavartalan menetét biztositó előbb említett fontos nyersanyagokat is.

November 21-től este 8 óráig lehet az utcán közlekedni

Játszhamak a mozik —- megszűnt a szesztilalom

Szolnok város katonai parancsno. ka tudatja a lakossággal, hogy a helyőrség parancsnoka a mozgási tilalmat módosította. 1956. november Zl-töl kezdve a helyi időszámítás szerint este 20 órától reggel 5 óráig tart a kijárás) tilalom. Az éttermek reggel 8 órától 17 óráig nyitvatarthatnak és engedélyezi a szeszesitalok kimérését az éttermekben és üzletekben. A filmszínházak szombaton 14 órától 18 óráig, vasárnap 10 órától 18 óráig tarthatnak előadást,

Q teneilszMezsi éleíénsk irányítása a lapig izlsä ip

4 földművelésügyi miniszter 65-1956. számú utasítása az egyes termelőszövetkezeti tattok termelőszövetkezetből való kilépésénél es a termelőszövetkezetek feloszlásánál követendő eljárásról

A Forradalmi Munkás-Paraszt

Kormány programja a mezőgazdasági termelés általános fejlesztésé nek anyagi támogatásán tűi ki nyilvánította, hogy a jövőben is helyesli és anyagilag nagymérték ben segíti a parasztság önkéntességén alapuló szövetkezeti gazdái kodást A begyűjtési rendszer és a gazdálkodást korlátozó bürokratikus tervezés megszüntetésével most már kizárólag a termelőszövetkezet tagságának van joga a termelés és értékesítés megszervezésére, a termelőszövetkezet életének irányítására. így a jövőben a termelőszövetkezet jövedelmező gazdálkodásának megszervezése a tagság belső ügye.

Az egyes term előszövetkezeti tagoknak a termelőszövetkezetből való kilépésénél, U etve a termelőszövetkezetek felosztásánál az alábbi irányelveket kell betartani:

1. A termelőszövetkezeteknek javasolni keli, hogy az 1956. évi gazdálkodásról a zárszámadást szabályszerűen készítsék el.

2. A zárszámadást a tagok közgyűlésen tárgyalják meg. A közgyűlésen a zárszámadáson túl, ismertessék a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormánynak a parasztság szövetkezeti gazdálkodásának anyagi támogatásával kapcsolatos álláspontját. A termelőszövetkezet tagsága ennek alapján döntsön a termelőszövetkezet további sorsáról

3. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a tagság, vagy annak egy része továbbra is szövetkezeti alapon kíván gazdálkodni, gondos kódjának a szövetkezeti gazdáiké Ids jövőévi teltételeiről. Ezek a termelőszövetkezetek biztosítsák a 1avaséi vetésekhez szükséges vetőmagot, s közös állatállomány takarmányán és a szövetkezeti gazdálkodás folytatásához szükséges egyéb alapokat.

4. Amennyiben a termelőszövetkezetek egyes tagjai a termelőszövetkezetből való kilépés mellett döntenek, az elszámolás módjáról a velük történő megegyezés alapián a közgyűlés dönt. A kilépő ta goknak a földet, jószágot és felszerelést kizárólag a belépéskor bevitt mértékig lehet kiadni.

Amennyiben a bevitt állat és felszerelés nincs meg, a közgyűlés elhatározhatja, hogy helyette — azonos értékben — más jószágot és felszerelést ad ki, vagy pedig az ellenértéket készpénzben megtéríti.

Ha a kilépő tag a bevitt állatokért és felszerelésért az ellenértékét már megkapta, ennek összegét a vele történő elszámolásnál figyelembe kell venni. A kilépő tag részére a belépéskor bevitt földdel azonosértékű földet, elsősorban a termelőszövetkezet tagosítatlan földterületéből, ha ilyen nincs, akkor a tábla szélén kell kimérni. Tehát a termelőszövetkezet összefüggő tábláit megbontani nem szabad.

5. Feloszlottnak csak az a szövetkezet tekinthető, ahoi a tagság egésze a felosztás mellett dönt.

Ha va1 amelyik szövetkezet feloszlik, a közös nagyüzemi épületeket és nagygépeket (daráló, traktorok, vontatók, teherautók, szeszfőzdék stb.) lebontani és széthurcolni nem lehet. Ezeket a nagy gépeket, berendezéseket és épületeket át keli adni a Községi Tanácsnak megőrzésre és hasznost - •ásra. Az átadott épületeket és gépeket terhelő beruházási hitelek visszafizetése alól a terme'őszövet kezeteket, illetve a ki’épd tagokat az állam mentesíti, A feloszlof termelőszövetkezet egyéb állam: kötelezettségeiért a tagok egyetemlegesen felelősek. Ezeket a kötelezettségeket (üzemviteli, középlejáratú, állatvásárlási, munkaegyse* hitelek, rövidlejárata hiteleik, adók, biztosítási, gépmunkadíj stb.) a feloszlott termelőszövetkezet rendelkezésére áló vagyonból köteles rendezni.

A termelőszövetkezet kötelezettségeinek rendezésénél a termelőszövetkezet egész tehermentes vagyonát, — ideértve az államnak átadott épületek tehermentes részét is, — fedezetként figyelembe keli venni.

Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló vagyon erre nem elegendő, a még fennmaradó tartozásokkal a tagakat egyénileg meg kell terhelni, melynek módjáról és kifizetési idejéről a kormány külön intézkedik.

A közgyűlés elhatározhatja, hogy a tagok által bevitt állatokat és felszereléseket kiadja. A bevitt állatok és jószágok ellenértékéként a termelőszövetkezet által már megtérített összegeket az egyes tagok tartoznak a termelőszövetkezetnek visszafizetni.

Az állam iránti kötelezettségek! ‘eljesítése után fennmaradó vagyon fe’osztásának módjáról és mértékéről a közgyűlés dönt A feloszlott termelőszövetkezet kezelésében volt földből a termelőszövetkezeti tagoknak annyi, illetve olyan értékű földet kell adni, mint amennyit az egyes tagok á belépéskor bevittek. A tagok jogos földigényének kiadása után megmaradó földterületet elsősorban a közös épületek körül kell meghagyni, amelyet állami tartaék területként kell kezelni s hasznosításáról rövidesen intézkedem.

Ezen utasítás aa 1956. évi feloszlásokra és kilépésekre vonatkozik.

Budapest, 1956. november 17;

DÖGÉI IMRE s. k., földművelésügyi miniszter

Hiányzanak a/ alkatrészek a téli gép avítá«hoz