A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-29 / Tiszavidék

1958 november 29. TISZAVIDÉK 3 fi íöldműyetésügyi miniszter és a pénzügyminiszter 72-1956. számú együttes utasítása 65-1956. F. M. számé usasííás pénzügyi kérdéseinek végrehajtáséról (Megjelent a Tiszavidék november 22-i számában) Mint ismeretes, a Forradalmi Munkás-Parasat Kormány prog­ramja a mezőgazdasági termelés általános fejlesztésének anyagi tá­mogatásán túl kinyilvánította, hogy a jövőben is helyesli és anyagilag nagy mértékben segíti a parasztság önkéntességén alapuló szövetkezeti gazdálkodást. A begyűjtési rend­szer és a gazdálkodást korlátozó bürokratikus szervezés megszünte­tésével most már kizárólag a ter­melőszövetkezet tagságának van joga a termelés és értékesítés megszervezésére, a termelőszövet­kezet életének irányítására. így jövőben a termelőszövetkezet jöve­delmező gazdálkodásának megszer­vezése a tagság belső ügye. A múlt­ban a termelőszövetkezetek szer­vezésében elkövetett erőszakossá­gok és az elmúlt évek gazdálkodá­sának hibái miatt most a termelő szövetkezetek egyes tagjai ki akar­nak lépni a termelőszövetkezetek­ből és esettenként egyes termelő szövetkezetek tagsága a teljes fel­oszlás mellett dönt. 1 A járási (városi) tanácsok mezőgazdasági osztályai és a Magyar Nemzeti Bank fiókok te­gyenek javaslatot a termelőszövet­kezeteknek, hogy azok az 1956. évi gazdálkodásról a zárszámadást korábbi rendelkezéseknek megfe­lelően készítsék eiL Ez vonatkozik a feloszló termelőszövetkezetekre is, amelyeknél az elkészített zár­számadás „Tiszta vagyon kimuta­tás” egyúttal felszámolási mérleg­nek is tekinthető. Amennyiben a feloszlott ter­melőszövetkezetek tagjai vagy kilépő tagok a termelőszövetkezet vagyonát önkényesen széthurcolták, a földművelésügyi miniszter 65— 1956. számú és a jelen együttes utasításnak megfelelően az elszá­molást utólag kell elvégezni. Azo­kat az eszközöket (jószág, takar­mány, gépek, felszerelések, termé­nyeik, kiadott földek mezei leltá­­ránák értéke — beleértve a jövő évi gépállomási díjat is, — stb.) amelyeket a tagok a termelőszö­vetkezetből időközben kivittek, fel kell értékelni és az eszköz jelle­gének megfelelő helyen a leltárban mint adóst kell a tag nevének fel­tüntetésével szerepeltetni O A zárszámadás elkészülte “* után össze kell állítani a fel­számolt termelőszövetkezet zár­számadás! „Tiszta vagyon kimu­­tatás“-át, az 1956. évi ősziek alá végzett gépállomása munkák díját a feloszló szövetkezeteknél „ÁMG esedékes követelése pénzben” sor­ban kell szerepeltetni. Amennyiben a tiszta vagyon ki­mutatás vagyontöbbletet, ’’agy wa­­gyanhiány* mutat, a többlet, ölei­re hiány a tagok között -történő felosztásának módjáról és mérté­kéről a tagok összessége dönt. A tagokra kiterhelt vagyonhiány­­ról készített kimutatásban foglalt tartozások, valamint a különböző leltárakban a kivitt eszközök stb. miatt felsorolt tartozások együttes összege az állami kötelezettségek fedezetét szolgálja. 3 A felszámolást elhatározó ter­* melőszövetkezetek közgyűlé­sének felszámolási bizottságot kell a volt vezetőség tagjaiból, valamint a tagság megbizottaiból kijelölni. A felszámoló bizottság 5—7 tagból álljon. Feladata a leltárak elké­szítése, a zárszámadás összeállí­tása, a felszámolás lebonyolítása a tagság közreműködésével 4, A feloszló termelőszövetke­zetek MNB fiókjánál levő betét jellegű számláit az állammal szemben fennálló összes kötelezett­ségek rendezéséig zárolni kell. A bankfiókok a tsz zárolt elszámolási számlára bárki részéről, bármilyen összegű befizetést kötelesek elfo­gadni. A zárolt számlák felett a fel­­számolási bizottságba megválasz­tott olyan volt vezetőségi tagok ren­delkeznek, akiknek a rendelkezési joga a bankfiókhoz korábban be volt jelentve. A zárolt számlákról kizárólag az eddig érvényben lévő sorrend betartásával lehet kifize­téseket eszközölni. A feloszló termelőszövetke­* zetek zárszámadásaiban az eszközök értékeléseit általában az 1956. évi tsz. zárszámadási utasítás­ban kiadott irányelvek szerint kell végezni; ^ A feloszló termelőszövetke­­, * zetek gazdasági épületeit és nagy gépeit át kell adni hasznosítás céljából a községi tanácsnak. A köz­ségi tanácsok a hasznosítást első­sorban az állami gazdaságok és a földművesszövetkezetek útján vé­gezzék. A bankfiókok az épületek átadása miatt fennálló hitelek nyil­vántartása mellett jelöljük meg. hogy az épület milyen állapotban került átadásra a községi tanács­nak és milyen módon kerül hasz­nosításra. A bankfiókoknak figye­lemmel kell kisémiök a fennálló hi telek fedezetét. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezeteknek az átadott épületek beruházási hitele nem állott fenn, az épület más ban­ki hitelek fedezetét is képezheti. H A feloszló termelőszövetke­­* zetek zárszámadási és összes tagonkénti tartozás kimutatásait három példányban keli elkészíteni, Ebből egy példányt a felszámoló bizottság által a helyi községi ta­nácsnak, egy példányt a járási ta­nácsnak és egv példányt a bank­fióknak. A terhelés összegéről a ta­gokat a tanácsnak írásban értesíte­nie kell. A tartozás összegének be­hajtását a további intézkedésig füg­gőben kell tartani; Q A földművelésügyi miniszter 065/1956. számú utasításé* nak 4. pontja szerint — amennyi ben a termelőszövetkezet egyes tag­jai a termelőszövetkezetből való ki­lépés mellett döntenek, az elszámo­lás módjáról a velük való megegye­zés alapján a közgyűlés dönt. — Ezen a közgyűlésen azok a tagok vehetnek részt, illetve azoknak a ta­goknak van szavazati joguk, akik továbbra is a termelőszövetkezeti gazdálkodás mellett állanak. A ki­lépés és a terhelés mértéke felett a közgyűlés határoz; Budapest, 1956. november 22. KOSSÁ ISTVÁN pénzügyminiszter. DÖGÉI IMRE földművelésügyi miniszter FtSYf LEM! FIGYELEM ! A Rákóczii alvt Földműves­­szövetkezet megnyitott» Kis­vendéglőjét. Állandó meleg ételek, szolid árak. Előfizeté­ses üzemétkeztetés 5,90 Ft-ért. iUiülii Lassan javul a vasúti közlekedés ErSsftdfk a feftrzetl pártszervezet ts Szolnokon a III. körzeti MSZMP alapszervezet három hete működik. Nagy eredményeikről még nem be­szélhetnek, hisz nehéz bebizonyí­tani, hogy nem a régit akarjuk, hanem újat, emberségest, igazsá­gosat, az eddigi rossz helyébe a jót. Mégis, ez a háromhetes múlt is sok mindenről tanúskodik. Arról, hogy az új párt iránt nap-nap után erősödik, növekszik a bizalom. Az alakuló taggyűlés óta már kilencen keresték fel az ideiglenes elnöksé­get, hogy bejelentsék, ők is az új párt tagjai akarnak lenni. A régi MDP tagokon kívül olya­nok is felkeresik a párthelyiséget, akik eddig távoltatot ták magukat, vagy akik számára a régi párt egy­­egy merev határozata lehetetlenné tette a belépést. A kerületben pél­dául több háziasszony van, akik szívesein vállalták volna a párt­tagsággal járó kötelezettséget, de mivel ők az „alkalmazottak kate­góriájába’* tartoztak, ez lehetetlen volt; A felfrissülés nagyon hasznosan hatott az alapszervezetre, mert a demokratizmus kibontakozása, amit eddig nem tudtak elérni, most végre megvalósul. nács Közlemény a Iréz-áHamosílásoh ügyében A Tiszavidék korábbi számában már ismertette a megyei ta­­végrehajtó bizottságának legutóbbi határozatait. Többek között közölte, hogy a vb. a kormányhoz előterjesztést tesz, a ház-államo­sítási döntések felülvizsgálata ügyében. Az előterjesztés alapján a megyei VKG osztály képviselői no­vember 26-án személyesen tárgyaltak a Város és Községgazdálkodási Minisztériumban illetékes vezetőkkel. Tudomásunkra hoztáik, hogy a felülvizsgálatra vonatkozó rendelettervezet már készül és rövidesen a kormány elé kerül jóváhagyásra. A tervezet a jogtalan házállamosí­tások orvoslását széles körben lehetővé teszi. Tekintve, hogy a me­gyei tanácshoz igen sok kérelem érkezik be ilyen ügyekben, ezúton is arra kérjük az érdekelteket, hogy a kormányrendelet megjelené­séig legyenek türelemmel. A rendeletről annakidején sajtó útján is tájékoztatni fogjuk az érdekelteket, Addig azonban érdemi intéz­kedést tenni nem tudunk. &HJ. írnél a rop fapókról November 28-án reggelre röpla­pok jelenitek meg Szolnok utcáin, falakra, ablakokra felragasztva. Ezzel kapcsolatban szerkesztősé­günk az alábbi levelet kapta: „A szolnoki Vízügyi Igazgatóság­tól négy személytől követelték a dolgozók, hogy beosztásúkat hagy­ják el. Ez. a négy személy nem pártbeli, vagy politikai magatar­tása miatt lett félreállítva, hanem azért, mert nem tudták a dolgozók szeretetett megnyerni, ugyanakkor, az Igazgatóságnál szakirányítást nem végeztek. így a jelenlegi hely­zetben munkájukra szükség nincs, A röpcédulán beállított gondola­tok nem fedik a valóságot, a szer­zők csupán zavart kívánnak vele akozni. A Vízügyi Igazgatóság dol­gozói a forradalom első percétől a mai napig dolgoztak, és a jövőben is dolgozni fognak. Ezt a vízügyi szolgálat adottsága szabja meg, S. Szabó József gépésztechnikus, vízügyi dóig.” Az Állami Egyházügyi Hivatal közleménye Az elmúlt 24 órában a vasútháló­zaton megélénkült az élet, 292 tehervonat közlekedett élel­miszerrel és építőanyaggal megrakodva. A vonatok többsége a fővárosba érkezett, azonban mennek tehervo­natok Dunántúlra és az ország más vidékeire is. Ezek a vonatok a vidé­ki városok áruellátását biztosítják. A MÁV vezérigazgatóság kocsi­­intézőségéhez a bányavidékek na­ponta küldik be a kocsiigénylés*. Kedd délig 2400 üres szénszál- Utó kocsit igényeltek a bányák a MÁV-tóL Ennyi üres kocsit október 38 óta még nem kértek a bányák.­­Nagyon lassan javul a személy­­forgalom is: mától kezdve Budapest Nyugati—Vecsés, Budapest Keleti— Pécel oda vissza közlekednek már a motorvonatok, amelyeknek menet, rendjéről a pályaudvarok adnak felvilágosítást Egyébként az egész országban a szükségletinek megfelelően szepiélyszáUltf, mimhásvonalo­­kat indítanak útba és a fő vonalokon Is egy-egy távol­sági vonatpár közlekedik: már. A sajtó és a rádió útján többen érdeklődtek arról, hogy mi a jelen­legi helyzet az állam és az egyhá­zak viszonyában. Az Állami Egy­házügyi Hivatal a közvélemény tá­jékoztatására közli, hogy a Forra­dalmi Munkás-paraszt Kormány a Magyar Népköztársaság alkotmá­nyában lefektetett szabad vaUás­­gyakortat alapján áll, az iskolák­ban továbbra is biztosítja a fakul­tatív hitoktatást, magára nézve kö­telezőnek tartja az egyházakkal kötött megállapodásokat az 1956 október 23-i állapotoknak megfele­lően. Az állam és az egy házak kö­zött felmerülő kérdéseket a jövő­ben is tárgyalások és megegyezé­sek alapján kívánja rendezni. — (MTI) tamás e«5tt sokan vottafc, ■ megtudták, hogy csak addig megy a vonat, csalódottan húzódtak vísz­­sza a váróterembe. Ezekkel az em­berekkel különben másnap a ta­lálkoztam, mert nekik sem volt vo­natjuk s így a* áUomáson ábotné­­soztak; Hogy ne szaporítsam a szót, rö­viden elmondom, hogy Szőttnek és Üjszász között az utat kto. ötször tettem meg. Mint a barátom állítja, aki közben pénteken reggél mégis elindult és ő is Ottmaradt Üjszá­­szom, szóval ő mondta, hogy már rettenetesen untak engem. Ahány­szor vonat futott be Szolnok Cettől, a váróteremből kirohanó emberek mindig egy képet láttak: azt, aho­gyan ón léptem le elsőnek a kocsi lépcsőjéről, drapp kalapban, zöld táskával, s közben úgy tettem, mintha rögtön lenne csatlakozá­som. Mondta is a barátom, hogy vagy maradjak Szobiakon, vagy Űjszászon, de ne tegyem tönkre az ott várakozó emberek idegeit. Szót fogadtam és Űjszászon maradtam, a továbbutazás legkisebb lehető­sége nélkül. Már vagy másfél órája álldogál­tunk, amikor egy bundássapkás, jólmegtermett férfi Madta a jel­szót: — Emberek, asszonyok, útra tét, pályakocsival! Egymásra néztünk a barátom­mal. Hm. Az ötlet nem is olyan rossz. Többen úgy találták, hogy van benne valami és elindultunk vagy tzdennégyen a bundássapkás után. Az állomástól nem messze az egyik vasúti házikó mellett talál­tunk egy pályakocsit s közös erő­feszítésnél félraktuk a sínekre; Közben a bundássapkás talált egy négykerekű kézshajtányt is, az ki fefitaerflÄ a sínekre, a pöy»­kocst mögé Aztán rájöttünk arra, hogy rossz sínekre tettük, mire gondosam kiválasztottuk art, ame­lyik Vámosgyörk felé vezet és Így végre megfelélő sínekre került sze­relvényünk, A bundássapkás ren­delkezett: — A csomagok, a két öreg, meg a három nő a pályakoceára ÜL, a többiek a hajtányra. Négy fő dol­gozik, majd öt kilométerenként váltunk — s ezzel méltósá gtól jegem gurultunk kifelé az állomásról; Alig tettünk meg egy pénsaáz métert, amikor rájöttünk, hogy nincs is szükségünk pályakocsira, mindenki ráfér a hajtányra s így bem kell kölöncöt cipelnünk. A bundássapkás rendelkezett. A pó­lyakocsit kiraktuk az árokba, a csomagok, a két öreg, meg a há­rom nő elhelyezkedett a hajtá­­nyon; — Rajta, húzd meg! — s mi húz­tunk olyan erővel, olyan lendület­tel, hogy attól féltem, a nagy se­bességtől eredő eug leviszi a kala­pom. Leszegtük a fejünket, dolgoza­tunk becsületesen; Ez így men* vagy 10 percig és akkor mér úgy éreztük, hogy legalább lehajtottunk 3 kilométert és nemsokára átad juk a hajtókáit: Egy fenét, kérem; Alig halad­tunk 800 métert. Az arcomon meg­döbbenés, persze csak azokén, akik hajtottak. Izzadtunk mindnyájan, nékem meg valami még külön fél­dörzsölte ott hátul, úgy, hogy alig tudtam leülni; Ha lassan is, de haladtunk; Az állomásokon szóltunk mindig az ügyeletes forgalmistának, hogy Je­lezzenek bennünket élőre. Amerre hatódtunk, a falukban az emberek Máffiüfcak a házaik étté és miniket néztek. Csuda népszerűek voltunk. Elóg gyorsan haladtunk, egymás utón hagytuk el a gyalog közlekedő idősebb néniket és bácsikat, vala­mint a rokkantakat Imigyen már hosszú kilométerek voltak mögöttünk, amikor a sínpár az országúnál párhuzamosan veze­tett s az úton, a távéiban feltűnt egy teherautó. A máskottei és tar­ján! „részleg" azonnal leszakadó mozdulatokat tett, — köztük én is — és megállítottuk a gépkocsit. KMeriMit, hogy a kocsi Egerbe megy, tehát nekünk jó; EéEkéredzkedtünk, de már csak „lógóhely* ’jutott. Ezt úgy értem, hogy a barátom az egyik lépcsőn lógott, a másik a másikon, míg ketten az első sáriiányókon foglal­taik helyet és szerény személyem a motorházan hasalt, fenékkel az or­szágút felé. így mentünk Hevesig és meg kell mondanom, hogy ala­posan kiszellőzltem. Egy egész idényre előre. Heves városában pihentünk. Egy bőit előtt áll tünk meg, vásároltunk szalonnát, kenyeret, fejenként egy üveg bort(!) s míg falatoztunk és iszogattunk, hallgattuk a városi megafant. Megtudtuk, hogy kik a munkástanács tagjai, kiket taná­csolnak vissza munkahelyükre, meg, hogy ne szórja a város lakos­sága a szemetet olyan helyre, ahol annak helye nincsen. Nemsokat időztünk itten és ami­kor lényegesen kényelmesebb kö­rülmények között továbbutaztunk, a kocsi hátuljában iszogattunk. (Folytatása következik). Több kell a jószándéknál „1956 március 15-én kerffittetn le Tószegre, a Dózsa Tsz ettínöttcénettc, s e tisztségemben a f. hó 15-én történt közgyűlés újólag megerő­sített: Budapestiről a TmettBpaal Dolgo­zók Szakszervezetétől a tószegi községi pártbizottság javaslatára a Szettnek Megyei Pártbizottság kért ki, s a községben lakást is biztosí­tott részemre. Igaz ugyan, hogy leuta zásom után két hétre kaptam meg a lakást, addig bútoraim Itt­­ott, istállóban, szín alatt és egye­bütt hányódtak, — de megkaptam. Ekkor azonban kiderült, hogy a lakás lakhatatlan»; Sok utánjárás után a Táncsics Tsz biztosította a helyrehozatalához szükséges össze­get, harmincezer forintot, s a mun­kák félév múltán el is készültek. Ezév októberében a padlózás is megtörtént, s mire feleségem a la­kást teljesen kitakarította, a pad­lót beeresztette, — jött a felkelés és a volt malmos, aki a lakást eredetileg építette, visszafaöveteätte és vissza is kapta; Ez év november I-« óta édes­anyámnál alszom feleségemmel együtt, bútorunk perig ismételten istállóba, színekbe került, eresz alatt hányódik. Budapesti lakáso­mat kiköltözésem után természe­tesen mások foglalták el, de ba esetleg Budapestté mehetnék is —< ha máshogyan nem, tóbérletbe, — nem vüietem magammal a Tsrt-j hogy ott irányítsam: Igaz ugyan, hogy a Táncsics tad tarthatatlan helyzetemről, de — habár jóazándéhártl meg vagydi győződve, — segíteni nem tad. Vi­szont a jószánd ók nem változta* a tényeken, egy hónapja nines laká­sunk, nincs otthoniunk, bútoraink pedig tönkremennek, kitéve az idd viszontagságainak: Kérem, adjantót helyt Mrtacra­­nék, kérdezzék meg az flüetékeaefc­­tői: ez is a felkelés vívmányai közé tartozik? Varga Lajos, a tószegi Dózsa Tsz elnöke" Kedves olvasóink! Több felől érkezett már hozzánk olyan irányú kérés, küldjünk a köz­ségbe több Tiszavidéket, mert gyak­ran előfordul, hogy nem tudnak hozzájutni. Ezekre a kérésekre ezú­ton adjuk meg a választ: azok az olvasóink, akik a Tiszavidéket elő kívánják fizetni, vagy áruapéldá­­ryonként kívánják naponta meg­venni, igényüket a helyi postahiva­talnak jelentsék be. Tudomásunk van arról is, hogy egy-két helyen arra hivatkoznak* azért kevés a Tiszavidék, mert nincs elegendő papír, s így nem tudnak többet nyomtatni. Ez a híresztelés nem felel meg a valóságnak, mert a szolnoki Papírgyár dolgozói bizto­sítják a papírmennyisége* a Tisza­vidék nyomásához, és így minden érdeklődőt ki tudunk elégíteni.: TISZAVIDÉK Szerkesztősége és Kiadóhivatala Kéfszázeztr htrtöoa elvetették a kenyérgabonát a Bács magyei termelők Bács Kiskun megyében az őszi vetések nagyrészét már a földben találta az első hó. A termelőszövet­kezetek és az egyéni gazdák össze­sen kétszázezer holdon vetettek kenyérgabonát az ősz folyamán: Nagyabb rizs ás bnrgoaya szállítmányok érkeznek üdítőidről Az elmúlt hónapban nagymeny­nyi ségű rizst szállított a kereske­delem az üzletekbe. Miután a keres­let változatlanul nagy. folytatják a rizs szállítását A budapesti rak­tárakban jelenleg mintegy kétszáz vagon rizst tárolnak. Jugoszláviából ötvenöt Vagon rizst kapunk. Cseh­szlovákiából is nagyobb élelmiszer szállítmány érkezik így a többi között ötszáz vagon burgonya; «

Next

/
Thumbnails
Contents