A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-21 / Tiszavidék

ÁRA: 50 FILLER Az élet nevében NEHÉZ AZ ELSŐ LÉPÉS... _ A vállalati munkástanácsok megbeszélése — 1945-ben, amikor hozzáfogtunk 1 az ország újjáépítéséhez, nem gon­doltuk, hogy tizenegy esztendő múltán ismét romokat kell eltaka­rítani a fővárosban és roskadozó bedőlt házakat, hajlékok ezreit tenni lakhatóvá. Más volt ekkor a légkör és más a mostani időszakban. Akkor, ha volt is fájdalom és keserűség, nem tudta egy percre sem elnyomni an­nak tudatát, hogy a romok helyén építeni kell és új életet kezdeni Ha volt is politikai zűrzavar és útkeresés, a közvetlen célok a dol­gozó munkás és parasztemberek előtt mégis világosak voltak: le­gyen miénk a gyár, legyen miénk a föld, így hangoztak az akkori jelszavak és ezeknek volt is moz­gósító erejük. A jelenlegi helyzetünk alapjá­ban véve és hangulatában is más Tragikus események tanúi voltunk annyi bizonyos, melyek látszólag nem okoztak olyan nagy kárt. mint az évekig tartó világháború és az ostrom borzalmas megpró­báltatásai. Az üzemek vitathatat­lanul a munkásság kezén vannak, a föld a parasztságé, a közigazga­tásból sem kell kiebrudalni a tő­késeket. És mégis, ha az emberek­kel beszé getünk, azt érezzük, nyo­mottabb a hangulatuk, a kedély világuk, mint az 1945-ös esztendő után. Politikailag is sokkal této­­vázóbbak, tanácstalanabbak. — A lelki válság mintha nagyobb lenne még a fizikai fájdalmaknál, a közvet’en anyagi nehézségeknél is — bár ezeket sem tudjuk pilla natnyilag megítélni, felmérni tel­jes egészükben. Kü öncsen érezhető ez a této­vázás egyes értelmiségi rétegek kö­rében (mint általában lenni szo­kott, kivételt képeznek ez alól majdnem te jes egészében az or­vosok és a pedagógusok, akik mun­kájuk célját és értelmét most is látják és megtalálják), — sokan teljesen visszahúzódtak még a munkától is, mások viszont úgy érezték, semmi értelme, hogy to­vábbra is társadalmi tevékenysé­get fejtsenek ki. Egyrészük bizo­nyos megtorlástól fél, a forrada­lom időszakában tett bátor meg­­nyilvánu’ásai miatt. Táplálta ezt a félelmet egy ideig az is, hogy a hatósági személyek egyrésze — beleértve az ÁVH-t is — novem­ber 4-e után nyomozni, szimatolni kezdett és semmibevette a kor­mány álláspontját, mely szerint „a kormány nem tűri, hogy a dolgo­zókat bármi ürügy alapján ül­dözzék azért, mert a legutóbbi idők eseményeiben résztvettek”. őrizet bevételek at hajtottak végre pl. olyan „bűnök“’ miatt: mert va­laki elszavalta a Szózatot, vagy a Nemzeti dalt az egybegyűlt töme­geknek. „Az AVH széthullott, szét­vertük, nincs is rá semmi szük­ség’“ — mondotta Kádár elvtárs a budapesti központi munkástanács küldöttségének adott válaszában Ez a kijelentés valóban megnyug­tató is. Néhol azonban még meg­­bijinak rendőrruhába beöl töltetet' AVH tisztek, s ha régi tevékeny­ségüket nem is fejthetik ki, a be­­súgás módszereit igyekeznek é1 észt getni és? fenntartani továbbra is. A Magyar írók Szövetsége közle­ményt adott ki, amelyben_ tiltako­zását fejezte ki az írókat ért alap­talan rágalmakkal szemben. A közlemény megállapítja, hogy az utcákon megjelenő röpiratok — melyek a munka felvétele ellen lá­­zítanak — s amelyek alá illetékte­lenül az írószövetség nevét nyom­tatták, nem az írószövetségtől erednek. Az utóbbi hetek minden napján helytállt és most u véeez szolgilta­­tatásokat a laltosság részére. Ahol esőrepedés, vagy tetőhfba fordul elő, azonnal segítséget tud nyújta­ni a vállalat.- ■— Dolgoznak az asz-Pl. Szolnokon még néhány napja is az után szimatoltak, hogy kik segítettek a szovjet emlékművel: ledöntésében. Nem vették figye­lembe, hogy ez a megnyilvánulás ’ömegjelenség volt országszerte amit ugyan most már higgadt fej­jel minden jóérzésű ember elítél de akkor nem volt olyan erő, am et.nek gátat tudott volna szabni vérontás nélkül Nem egészen alap­talan teliét az értelmiségiek fé­lelme a besúgástól, a rosszindu­latú rágalmaktól. Amíg ugyanis a munkás szervezettségénél fogva hatást tud gyakorolni még a túl­buzgó rendőrtisztviselőkre is, az értelmiségi ember úgy érzi, maga van. nincs áld megvédje az eset­leges túlkapások ellen. Ai ér*e miségi emberek nagy többsége becsülettel kivette részét a Rákosi—Gerő-klikk elleni harc­ból, a hibák feltárásából Érthető tehát az is, ha bizonyos gyanakvás­sal szemléli ma még a dolgokat s nem tudja, bfzhat-e tejjes egészé­ben a kormányban, a sorait újjá­szervező munkáspártban. Bízhat-e az ígéretekben, piL a többi pártok tevékenységének engedélyezésével kapcsolatban s abban, hogy a saj­tószabadság a jövőben is — mint október 23. előtt már kezdett — érvényesülni fog. Felelni, sürgősen felélni kell ezekre a kételyekre, méghozzá tet­tekkel. Olyan tettekkel, hogy a rendőrség is beszünteti a szima­­tolgatást és jobb ügyre fordítja energiáját, a rend helyreállítására, a nyugalom és a béke megterem­tésére. Olyan tettekkel is, hegy te­ret engedünk ezután is — sőt még­­inkább — írók, művészek, tanárok és orvosok, az értelmiség széles rétegei őszinte hangjának. O’yan tettekkel, hogy nem fékezzük, ha­nem segítjük a lelkek békéiét is segítjük a rend kialakulását szí­vekben és agyakban egyaránt. 1945-ben tudtuk, hogy újjá kell építeni az országot és minden erőn­ket latbavetettük ezért. Most is újjáépítésre van szükség. De a fizi­kai erőhöz hit és nagyon nagy bi­zalom is kell. Ez pedig nem szüle­tik magától és nem egyik napról a másikra. És nem is csak miraj­tunk mú’ik. Minden embernek, párt- és köz­­igazgatási vezetőknek a lehető leg­többet kell tennie azért, hogy a városok képe, az üzemek és lakó­negyedek környéke is békés képet mutasson, Nagyon vontatottan ha­lad a magyar őrségek felállítása A sokat emlegetett önállóság és öntevékenység mintha kiveszett volna egyes vezetőkből, de néha még a bátorság is. Őszintén és nyíltan kell tárgyalnunk, beszél­nünk a szovjet elvtársakkal min­den kérdésben, ami psak egy ki­csit is, de a békés kibontakozást segíti helyileg. !qv ffl'cnek össze a dolgok egymással, lelki és fizikai „újjá­építés.“’ Tespedéssel, belenyugvás­sal nem megyünk semmire. Minden nap kell tevékenykednünk a békés élet érdekében. És igen hasznos lenne, ha az értelmiségi dolgozók ■bben segítenének. A lelkek béké­iének helyreállításában, az élet nevében. Valótlan rágalom az is, amit Ma­risán György rádióbeszédében állí­­‘ott, hogy írók is járják az üzeme­ket és uszítanak a munka felvé­tele ellen. Az írószövetség kéri, hogy a Népszabadság adjon helyet az írók véleményének kifejtésére, ami ele­iét venné az ilyen alaptalan rágal­telosok és a szerelők. Az elmúlt hé ten 54 db. új kályhát és 6 db. új “fizhelyet osztottak szét a rászoruló lakosok között. Előreláthatólag a közeljövőben ulabb kályha és tflz­­helyosztásofcra kerül sor. Csaknem négyhetes, kényszerű ál­lás után nehezen indul meg újra a termelés hatalmas gépezete, össze­fogásra — a megyében lévő válla­latok jó együttműködésére, jelen­tős öntevékenységére van szükség­­ség. hogy úrrá legyünk a kezdeti nehézségeken, — s megmentsük az országot a nyomortól. A munka összehangolása, a köl­csönös segítségnyújtás lehetőségei­ről tárgyaltak hétfőn délután a szol­noki üzemek munkástanácsai és igazgatói. A vállalatok képviselőinek hoz­zászólásából kiderült, hogy a fő probléma most mar nem a munka­felvétel körül van. A munkások nagyrésze rendszeresen megjelenik munkahelyén. Ennél nehezebb meg­felelő anyagot, munkát biztosítani részükre, mert megszakadt a kap­csolat az együttműködő, távollévő vállalatokkal. A Tiszamenti Vegyiművek kül­dötte a következőképpen beszélt az üzem helyzetéről: — A mai napon dolgozóink fel­vették a munkát, csak a vidékiek hiányoznak. Egyelőre a generálja­vítást folytatjuk, aminek elvégzése előfeltételt a termelés megindítá­sának. Két hétig tart majd ez a munka. Kb. 1 hónapra elegendő nyersanyag áll rendelkezésünkre. Ezzel meB tudunk indulni, azonban biztonsággal csak akkor kezdhet­jük meg a termelést, ha legalább negyedéves nyersanyagkészlet ál' rendelkezésünkre. — Ami a készterméket illeti — folytatta a Vegyiművek küldötte — 3 5f>0 tonna ken savat tudunk azonnal az ország, rendelne zé'ére bocsátani 17 tartálykocsi betöltve, készen ál! a vágányokon csak a mozdonyt várja. Rendkívül fontos, hogy a készárut elszállítsák, mert ez meg­felelő tárolókapacitás hiányában Nanról-napra különböző hírek ke­ringenek a megyében a termelőszö­vetkezetekről. Legtöbbet persze ar­ról beszélnek, hogy Itt ennyi, meg annyi termelőszövetkezet feloszlott, széthurcclták a szövetkezet közös vagyonát és így tovább... Arról azonban kevés szó esik, hogy ma­radnak termelőszövetkezetek to­vábbra is, sőt a dolgozni nem szeretőket kizárják soraikból. Pedig ilyenek is vannak szép számmal. A legtöbb helyen így vélekednek: „Ha együtt voltunk addig amíg rossz volt, éppen most menjünk szájjel, amikor jobb lesz?'“ — Igazuk van. Most senki sem kényszeríti őket az együttmaradás­­ra. Eltörölték a beszolgáltatást, — mely óriási adó volt a termelőszö­vetkezeteknél is. Olyan működési szabályt dolgozhatnak ki, mely leg­jobban megfelel adottságuknak. Az elmúlt hetek során többször hallottuk azt a hírt. hogy a kun­szentmártoni Zalka Máté Termelő­szövetkezet tartja magát Nem egy kis csoportról van szó 787 tsz tag. 7428 kh. földön gazdálkodik itt. — Akkora mint egy kisebb falu. Va­gyonuk: az állatok, felszerelések gépek, épületek értéke, több millió forint értékű. Érthető, hogy Kun­­szentmárton községben, a járásban, sőt a megyében is sok ezren tekin­tenek feléjük. A járás vezetői el­mondották, hogy ez a termelőszö­vetkezet irányította és irányítja a többieket, legalábbis az ő megmoz­­mozdulásukhoz csatlakoznak. A tsz. székházában barátságos kép fogadja a látogatókat. A ter­melőszövetkezet könyvelői készül­nek a zárszámadásra. Az iroda egyik sarkában brigádvezetők, termelő­szövetkezeti tagok beszélgetnek. — Kérdésünkre elmondták az elmúlt napok eseményeit. Amikor megtud’ék. hogy Tisza­­ugon felgyújtottak egy szalmakaz­lat, a szövetkezet dolgozói elhatá­rozták, hogy megerősítik az éjjeli őrséget, megvédik vagyonukat. Majd közgyűlést hívtak össze, meggátolja a további termelést. Kb. 36 felhasználó üzemmel kell ehhez a közvetlen kapcsolatot megterem­teni. Békési Rezső, a szolnoki állomás­főnök arról beszélt, hogy helyben nem áll rendelkezésre elég ciszter­­nakocsi a sav elszállítására. Ezeket előbb be kell hozni a felhasználó üzemektől. Ez azért ütközik nehéz­ségekbe, mert Budapest és Szolnok között a vasúti forgalom akadályoz­tatva van. Pillanatnyilag is 18 vo­nat áll Festői Szolnokig. A forga­lom javulásával ez a nehézség meg fog szűnni. A Vegyiművek és több más üzem hegesztő-gáz, oxigén hiányban szen­ved, nem tudják elvégezni a leg­szükségesebb íavitásokat. A buda­pesti gázgyár üresen küldi vissza a gázért feljáró autókat és küldöttsé­geket. A Járműjavító 2 570 dolgozójából 2.050 hétfőn reggel munkába lé­pett. 4 Cukorgyár szintén dolgo­zik Csakúgy, mint a város többi üze­me. Két vállalat jelentette be, hogy nem tudja legyőzni a nehézségeket. A szolnoki Mozaik- és Cementáru­­gyár a cementhiányára hivatkozik. Ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a Városi Tanács határozatá­val átutalnak részére az állomás­építkezés heverő cementkészletéből A Kőolaj-Kutató és Kőzetfeltáró Vállalat felvette a kapcsolatot Nyir­­bodgánnyal és nagymennyiségű üzemanyag: 40 tonna gázolaj, 10 tonna benzin, stb. rendelkezésére áll. Ezt azonban nem tudja elszál­lítani, így a fúrást sem tudják vé­gezni. Békési Rezső állomásfőnök azt a felvilágositást adta, hogy jelenleg erre nem is áll rendelkezésre ele­gendő tartálykocsi — ezek csaknem teljes számban a záhonyi ha tár álló« máson vannak. A Szovjet Katonai Hatóságok a helyszínen felajánlották, hogy ve­gyék igénybe a Szolnok körzetében lévő kiürült szovjet tartálykocsikat erre a célra. Az ezredes elvtárs uevancsak ígéretet tett arra. hogy engedélyt ad a fúrások perforálásá­hoz szükséges robbanóanyagok szál­lítására. A Papírgyár ugyancsak nagy raklárhész etekkel 11 vagon papinál rendelkezik mely elszállításra vár. A nagyobb tételeket a budapesti feldolgozó gyár azonban nem veszi át, csak ki­sebb autószállítmányokat tudnak útbaindítani. Danes: József a Váro­si Tanács VB. elnöke megállapítot­ta, hoyy a jelenlegi helyzetben a bedugulás veszélye áll fent. Ezt csak úgy tudják megoldani, ha az üzemek személyesen felveszik a kapcsolatot kooperáló vállalatuk­kal. Nagyban segíti ezt, hogy Buda­pesten a napokban megindult a munka és egyre nagyobb ütemben dolgozik a vasút. Sok szó esett a megbeszélésen a magyar lakosság és a szovjet ala­kulatok viszonyáról. A munkásta­nácsok kérték — és az ezredes elv­társ beleegyezett, hogy a kijárási időt keddtől kezdve este 7-től reg­gel 5-ig hosszabbítsák meg. Bíró Antal az MSZMP megbízott városi titkára a munkások hangu­latáról beszélt Kifejtette azt, hogy az indulás nehézségei miatt nem le­het a vezetőket okolni. Bíró elvtárs a továbbiakban a munkástanácsok kérdéséről, helyze­téről beszélt. Ez az értekezlet két­ségtelenül több vitás kérdést tisz­tázott s előbbrevitte üzemeinket ahhoz, hogy mielőbb rendes kerék­vágásba vigyék a munkát. — ... —>wii>ia<iiiijrraMIMBMWBM—MB’ ....................... .... ■—■ Szilárdan áll a kunszentmártoni Zalka Máté T ermeldszö vetkezet amelyen elhatározták, hogy amig a zárszámadást el nem készítik, a közös vagyonhoz sen­kit sem engednek hozzányúlni, a még hiányzó betakarítási és vetési munkákat pedig befejezik. Határozatukat tett követte, mert október 23-tól még 320 hold búzát vetettek el, valamint 85 hold cukor­répát felszedtek. Ma ott tartanak, hogy minden betakarítási és vetési munkát elvégeztek. Itt is hallottak a különböző ter­melőszövetkezetek feloszlásáról. Eddig a több mint 700 emberből mindössze 14 van, aki otthagyja a tsz-t. A kormány eddigi intézkedé­sei kedvezőek a termelőszövetkeze­ti tagok részére. A begyűjtés eltör­lése hozzávetőlegesen náluk éven­ként mintegy két és félmillió fo­rintot jelent Nagy összeg ez és jö­vőre már ennyivel nő a termelőszö­vetkezeti tagok jövedelme. — Sokat jelentene — mondot­ták, ha a kormány megszüntet­né a kötelező állami biztosí­tást. Bízzák a termelőszövetke­zetekre azt, hogy mit akar be­biztosítani Nem a biztosítás ellen vannak. Szükség van arra izonyos esetek­ben, de ne tegyék kötelezővé és az eddigi rendszerét szüntessék meg. A gépállomás munkadija pedig olyan nagy összeget tesz ki, hogy abból Az isko’afrontró! Amint a megyei .anács okta­tási osztálya közölte, a megye tan­intézményeiben. általán«* «kólái­ban középiskoláiban randa* taní­tás folyik. Egyedül Jászberényben vannak kisebb nehézségek. Vala­mennyi iskola el van látva téli tü­zelővel, így az oktatás előrelátha­tólag továbbra is zavartalan lesz. meg tudnák vásárolni a náluk dol­gozó traktorokat. Az ő kérésük az volna, hogy a termelőszövetkezetek vásárolhassanak saját részükre traktorokat. Az eddig érvényben lévő alapsza­bállyal nincsenek megelégedve. — Most az a céljuk, hogy olyan alap­szabályt dolgozzanak ki, amely egy­szerűbb és jobban megfelel a helyi sajátosságoknak. A vita igen helye­sen most nem azon folyik, hogy mi­lyen hatásköre legyen az elnöknek, a brigádvezetőnek, stb., hanem a termelőszövetkezeti gazdálkodás legfontosabb kérdésével, a jövede­lem elosztásával foglalkoznak. El­vileg már eldöntötték. hoT a ter­melt javakat milyen arányban oszt­ják el. Tartalékolják a gazdálkodás továbbviteléhez szükséges mennyiséget, a többit kiosztják. A munkaegység jelenlegi rend­szerét nem tartják igazságosnak. Ezért most megfelelőbb javadalma­zási módszert dolgoznak ki, A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz tagjai jól látják a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő erőt —Most, amikor nem kényszer tartja össze a termelőszövetkezeteket és a terme­lés a saját elgondolásaik szerint tör­ténhet, a szövetkezeti gazdálkodás meghozza majd a gyümölcsét. Vágási Kálmán liyilnak a ciklámenek A Kertészeti Vállalat telepén vi­­i-ágzanak a ciklámenek; Az Erzsé­bet nap alkalmával igen sok ' fo­gyott belőlük. Mind 82 üzletekben, mind a telephelyen dolgoznak és az igényeket krizanthémbél. szobanö­vényekből és ciklámenből kitudják elégíteni: ß magyar tő!s tllfafroznali az alaptalan ráplitak elíci maknak. A7 Ingatlankezelő Vállalat a dől gőzök őrt

Next

/
Thumbnails
Contents