A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-20 / Tiszavidék

2 T ISZ A V I DÉR 1956. november 20. A szolnoki Szabad Népről A Népszabadság november 11-4 számában — „Amiből nem kérünk’1 címmel egy cikk jelent meg. Ezt mondja: „Az utcákon né­hány napja újra látható a Szabad Nép elnevezésű lap, amely az MSZMP központi 1?piának titulálja magát. Ügy látszik, vannak em­berek, akiknek az utóbbi napok tragikus eseményei alatt bedugult a fülük, vagy elhomályosult a látá­suk. Az egész ország tudja — ezt adta tudtul az MSZP alapító nyi­latkozata is — hogy az új párt központi lapja a Népszabadság. S ez az új név nem formai kérdés, nagyon is lényeges mozzanat. A Szabad Nép néhány évi hősies ille­gális és néhány éves eredményes legális harc után dicstelen útra té­vedt, a Rá kosi—G erő-féle klikknek lett a szócsöve. S ha a szerkesztő­ségben voltak is becsületes, tiszta szándékú elvtársak, akik néha­­néha nyíltan felléptek, vagy kiját­szottak a szektás restaurátorok éberségét, a lap lényegében el­vesztette hitelét, az olvasók vég­érvényesen megvonták tőle bizal­mukat. Nem véletlen, hogy a tün­tető fiatalok is követelték: szűnjék meg a Szabad Nép. Az MSZMP elvetette a Szabad Népet, mert elvetette és elveti mindazt, ami rossz, ami bűnös volt a Rákosi—G erő-féle politiká­ban. Enyhén szólva nem értjük, hogy az új botcsinálta Szabad Nép szerkesztői miért akarják vissza­hozná eat a kompromittált nevet a magyar sajtó életébe. Bizonyos, hogy az államhatalom megszilár­dítása, a rend, a közbiztonság, a termelés helyreállítása ma a leg­döntőbb feladat — a népnek élni kel. De a magyar nép máskép akar éted ezentúl, mint élt eddig, meg akarja őrizni az októberi tün­tetés minden igaz vívmányát. Meg akar szabadulni nemcsak a rég­múlt, hanem a közelmúlt minden káros és rossz emlékétől. A szol­noki ..S za b a d Né p.” neve és nem egy cikke, a kö­zelmúltra emlékeztet A sza­badságért küzdő magyar nép meg­védi a népi hatalmat minden tény­leges eredményével együtt — de ebből a múltból nem kér.* A történelemnek tartozunk az­zal , hogy feltárjuk, hogyan is ké­szült ez a „botcsinálta Szabad Nép”. Hát tényleg ez ülik ró — bot­csinálta. ilyen még nem volt a magyar sajtó történetében. A leg­utolsó hír is csak úgy mehetett bele, ha azon rajta volt Andics Erzsébet vagy Béréi Andor kéz­jegye. Ugyanazokat lehetett beol­vasni a szolnoki rádióba is. Amikor Friss István átjött a szerkesztőségbe, hogy instrukciókat adjon, miről és hogyan írjanak az újságírók — jéggé dermedt min­denki. A Rákosi—Gerő idők sor­vasztó fagya ült meg minden ér­zést, gondolatot. Mikel is hallottunk? Többéi: kö­zött: értelmiségi locsogás, hogy október 23-án a Gerő beszéd olaj volt a tűzre. A tragikus esemé­nyek lényege az előkészítésben van. Hogy hónapokon át feszítet­ték a húrt írók, újságírók, értel­miségiek, a Népszava s fokozato­san jelentkeztek azok a követelé­sek, melyek már Idvülestek a népi demokrácia talaján. Aztán: mi volt a vasutasság ki­fogása Bebrits Lajos minisztenségc­­ellen, mikor egy igen -rendes, hoz záértő szakember? Alig lehetett meggyőzni s nem is győztük meg. hogy nemcsak a Szolnok megyei, hanem az egész ország vasutasad­nak egyöntetű Bebritsről a véle­ménye. ígérgetett nyakló nélkül s mikor elment egy-egy gyűlés után ment minden a régi kerékvágás­ban. Hogy a Járműjavító 100 éves jubileumi ünnepségén 6 a fejesek­kel a Tisza-szállóban ünnepelt, az egyszerű melósok kint a Műhely kulturházában. Hogy a cserke­­szöllől útátadás lucullusi fényűzés mellett történt Bebrits Lajos nem­csak a pincéreket, hanem a ha­mutartókat is Pestről hozatta le erre az alkalomra. Mindegy: pedig Bebrits Lajos egy nagyon jó szakember. Es meghosy gyilkosoknál: iß nevezték Rákosi klikkjét a Rajk­­per miatt Mikor emberileg lehetne arcól beszélni, hogy tudatosan a népi demokrácia ellen cseleked­tek-e Rákoslék. Alig, vagy talán nem is volt semmi beismerés arról, hogy amint Kádár János elvtárs is mon­dotta — a tagikus események alap vet5 oka a népellenes vezetésben a Rákosi—Gerő klikk bűnös mun­kájában van. Erről — ismételjük — Alig vagy semmi szó nem esett. Ellenben volt dühös kirohanás mfitír azt fejtegette — hogyan kell inni. Semmiesetre sem úgy — mor­dot1- — mint azt egyik cikkükben tették. Az hülyeség! — szószer-int így. Mi is volt az a hülyeség abban a nem közölhető cikkben? „Elmond­hatjuk, hogy az utóbbi években csak elmagyaráztuk a problémákat. Illet­ve fejbológató Jánosok hosszú so­rár át lentről felfelé „regisztráltuk” a helyzetet. Buzdítottuk többter­­meléstre, tervtúlteljesitésre a mun­kásokat, ugyanakkor nem gondos­kodtunk az élet egyik legalapve­tőbb előfeltételéről, a normális la­kásviszonyokról. Ez mutatta, mennyire elszakadt a felső vezetés az élet igazi kérdé­seitől, az élet követelményeitől. Azt hittük, az értekezletek, a szó­lamok elegendők a . umkakedvhez. Holott a valóság más volt Hiába h Rótt a jövendő legszebb vívmá­ny 'ról a munkás, ha úgy kellett neki mindennap munkába állnia, hogy nem tudta kipihenni magát éjszaka. Becsurgott rá az eső, sírt a nagy család, mert besivított a szé a rossz ajtón, ablakon. A személyi kultusz bűvkörében megrészegült vezetők alaposan el­felejtették, mit jelent a rossz lakás, a túlzsúfolt, egészségtelen otthon. Hogy azokban csak az elkeseredés nő és az ellenérzés minden olyan állítással szemben hogy az életszín­vonal javul. Milyen bölcsen megértette ezt ezekben a forró időkben az ország élére állt Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány. Ezért ad ennek a problémának nyomatékot, amikor ezt mondja: „A dolgozók — különö­­s..n a munkásosztály — életszínvo­nalán., k gyons és jelentékeny ente­ise. tölb lakást a dolgozóknak, le­hetővé kell tenni, hogy a gyárak és intézmények maguk építsenek lakást munkásaik és alkalmazott­aik számára.” Arra is felhív a kormány hogy a legszelesebb demokrácia alapján kell megvalósítani a munkásigaz­gatást a gyárakban, üzemekben és a vállalatoknál. Mit jelent ez egy élő példán? Azt, hogy a jövőben nem lehet embertelen normákat kényszeríteni a munkásra ... mert a munkástanácsok egészséges rend­szerében ez lehetetlen lesz... Szó volt még a cikkben a mun­kavédelmi intézkedések elhanya­golásáról, egyes igazgatók pré­­mium-vadászáisáról s azzal fejező­dött be. „Erre többé nem kerülhet sor. Biztosítók rá Forrada'mi Mun­kás-Paraszt Kormányunk, melynek vezetését olyan elvtánsak végzik, akii: szenvedést, megaláztatást, börtönbüntetést éltek át a Ráko6i­­fclikk működése alatt. Ennek a kormánynak a programja — az emberiség, a szocialista demokrá­cia programja. Ebben vezető he­lyen áll sokat szenvedett munkás­­osztályunk jobb, emberibb élet­­körülményeinek megteremtése.“ Ezek voltak a „hülyeségek“’ melyek miatt nem közölhették a cikket. Friss István ellenérvként az_t elemezte hogy ilyet nem lehet leírni — „embertelen 'orma1’, mert ilyen nem volt. És azt is bizonyít­gatta, hogj az életszínvonal valójá­ban emelkedett. Ezt persze és sok mást senki nem hitte el, hiszen már ezen annakide­jén Rákosi is túl volt. Vitatkozhattunk volna — mond­hatják — az életszínvonalról. — Mondhattuk volna, hogy például a norma kérdésről elő merné-e adni nézetét a Járműjavítóban. De van­nak körülmények, mikor nem lehet egyenlő feltételek mellett, egész drasztikus következmények kizárá­val vitatkozni. A Friss-féle instruk­ciókról sajnos nem vitatkozhattunk egyenlő jogú párttagonként. Olyan volt a hangnem is. hogy mást ne említsünk. Akinek a nézetei env­­nyire távol állnak az élettől, a párttagság, a nemzet gondolkodásá­tól, annak hiába is hoztuk volna fel egyik főérvként: 1948—49-ig a világ minden nagytehetségű prófé­tája se tudta volna a pártvezetés el­len fordítani a magyar dolgozó né­pet. Amit azután vétkeztek Rákosi - ék-Gerőék, azt helyes és jogos volt feltárni és a demokratizmus alap­ján harcolni ellene. A nemzet életében bekövetkezett tragédia arra is megtanít bennün­ket, hogy a rákosista vezetőket töb­bé nem szabad megtűrnie az ui pártnak (azóta történt ebben válto­zás a legfelsőbb vezetésben is. A Rákosi-Gerő klikk hívei még ezrek halála után sem hajlandók elismer­ni, hogy kérgeiének a néppel egyet­érteni, képtelenek elfogadni, hogy nem jő vezetők. Ennytt a szolnoki Szabad Nép történetéhez. Ennyit a pestieknek is akik bizo­nyára nem tudnék kílmok volt a a szócsöve a szolnoki Szabad Nép, % HÍREK * AZ ÉLESZTÖGYARAK teljes kapacitással működnek. Budapes­ten megkezdték az élesztő kiszállí­tását az üzletekbe. A beérkezett jelentések szerint csak egyes du­nántúli megyékben van hiány élesztőben, s ennek oka: szárítási nehézségek. Illetékes helyen kö­zölték: Budapesten elegendő meny­­nyiségű élesztőt tudnak a vidék rendelkezésére bocsátani, ha szál­lítóeszközt küldenek érte. * A FŐVÁROSI Mozgóképszínház Vállalat felhívta az összes mozi­üzemi dolgozóit, hogy haladéktala­nul jelentkezzenek munkahelyei­ken és közös munkától hozzák rendbe a filmszínházakat. — Az üzemképes filmszínházakat a leg­rövidebb időn belül megnyitják. • A CSEHSZLOVÁK rádió közöl­te, hogy szombaton elindult Ma­gyarország félé a harmadik sze­relvény — 51 vagonból áll —, ame’y a csehszlovák kormány se­­gé’yszállítmányát hozza. A rádió közölte azt is, hogy a magyar nép megsegítésére nyitott adomány számláira eddig 6 és félmillió ko­ronát fizettek be. A TASZSZ JELENTI, hogy a Szov­jetunió területén nagy magasság­ban eredményes nukleáris kísérle­tet hajtottak végre. • HAMMARSKJÖLD, az ENSZ főtitkára visszautasította a magyar kormány ajánlatát, hogy képvise­lőivel Rámában tárgyaljon. „SZESZ I1L4LOM“ rkőlután három óra. A főutcán hata’mas tömeg hullámzik. Pedig most még a Szolnoki Törek­vésnek sincs rangadója, az embe­rek mégis járkálnak, mindenki megy a maga dolga után. Az egyik kucsmás-csizmas bácsi két hatal­mas csomagot cipel, de az ilyesmi már megszokott látvány. A Táncsics-utcából három férfi fordul ki a főutcára. Jobbra-balra kacsáznak, mintha keskeny lenne a járda. Az egyik meg is jegyzi: — Ko-komám, ne-nem a „Kes­keny" Já-ános utcá-ba-ba já-já­­runk mi? A másik kettő széjjelnéz. — Aífenét — feleli tömören az egyik. Te Mi-Mihál, mm-i-mintha bé vóná ciscsi-csiccsantva, ú-úev be­szélsz. — így a másik. De Mihály nem hagyja magát. — É-Én tu-todom, hogy ez a Ke- Keskerty János u-utca, e-erre van az a-apák bo-bolt ja is. Erre aztán mindkettőnek felcsil­lan a szeme: — Gye-gyerünk o-oda! Elindulnak. Valami csodálatos ösztöntől hajtva, válóban megtalál­ják az apák bo’tját, ha nem is a Keskeny János-utca körül. Bedű­­löngélnek az ajtón, egymást ka­ronfogva. Letelepednek az egyik asztalhoz. — Má-másfél li-liter a-asztali fe­­fehéret... — rendelkezik a legjó­zanabb. Mihály felcsattan: — Bo-bolond vagy, ko-komám?! Nem va-vagyunk mi ve-verebek’ A másik megnyugtatja­— Csak egye'öre... De a pincérnek más a vélemé­nye: — Kérem, szesztilalom van. S különben is: részeg vendéget nem szolgálhatunk ki, s rámutat az ezt szentesítő táblára. Csoda történik. Az ilyenkor szo­kásos szóváltás elmarad. Mihály viszi a szót: — Gye-gyerünk ebb-ebből a-a... de ez már nem tűri a nyomda­­festéket. Mihály folytatja: — Vx-vlssza me-megyünk a Tóbi- Tóbiáshoz, van annak még abbu’ a ki-kis ka-karcagibul. A többiek beleegyeznek, ha a lá­buk nem is. Valóban hatásos lehe­tett — „az ki-kis ka-karcagi’1, mert ugyancsak elfáradtak. Olyannyira hogy Mihály elkezdte ölelgetni az egyik villanykarót, erre a többiek pedig egyszerűen körülülték. IJihály kérdezett: — Ko-komám, u-ugye, most sze-szesztilalom va-an? — Az. az í-istenit ne-neki! — fe­leli a koma. — Má-már a-a-akinek — teszi hozzá megfontoltan a harmadik. De Mihály ezt már nem is hal lotta, mert mór aludt is a villany­­póznát öle’getve, ahogy talán, még az asszony mellett sem aludt soha Ezt azért ts gondolom, mert Mi hály felesége is biztosan tudja: ho­gyan tartja be az 6 férje-ura a ..szesztilalmat." (Bú bor). n Munkában a karcagi ejtőernyős szakkör tnp.ai A karcagi ejtőernyős sportszakkör tagjai november 18-án már megtartották első tornatermi foglalkozásukat. A fiatalokat nem a vakbátorság jellemzi,hanem az alapos felkészültség. Ezért az ejtőernyős ugrásokat minden esetben hosszas tornatermi gyakorlatok előzik meg, ahol a kör tagjai ügyességet, ruganyossá­got és erőt gyűjtenek az ugrásokhoz. A forradalmi események miatt hetekig nem gyűlhettek össze a fiúk. Most vasárnap délelőtt, oly hosszú idő után nagy lelkesedéssel újra megkezdték az edzéseket. Képünkön a vidám ejtőernyősök egyik csoportja D. Varira József, Molnár Pál, L. Kiss János, Lakatos László, R. Kovács István, Pintér Zoltán, Császár József, Nagy Bálint, Janó Gábor és a legfiatalabbak Molnár Árpád,'Há­ló Imre és Kun Pál láthatók. A Icriskszenfm k ősi iárásN serényen készülődnek a snortkörök a téli Szpartakiádra A Törökszentmiklósi Járási Test­­nevelési és Sportbizottság minden eszközzel biztosítani igyekszik a sportolók téli versenyzési lehető­ségét. Elkészítette a Falusi Dolgo­zók Téli Szpartakiádjának verseny­­kiírását. melyet már el is juttatott a sportkörökhöz, melyek már meg is tették az előkészületeket. A versenykiírás értelmében a küzdelmeket 1956. november kö­zepétől december 31-ig rendezik meg. A községi versenyek idejét és helyét a helyi rendezőbizottsá­gok állapítják meg. A járási dön­tő időpontja 1957. január 20-a. A szpartakiád versenyek során tornában ötös, sakkban négyes, — asztaliteniszben pedig hármas csa­patok mérik össze erejüket, mind férfi mind női vonalon. Ezenkívül járási viszonylatban kézilabda és kosárlabda bajnokságokat is ren­deznek Törökszentmiklóson. A kiírást a TSB később készíti el. A községi versenyek első helyezettjei vesznek részt a iárási. majd az or­szágos döntőn Budapesten. A versenyeken részt vehetnek azok, akik 1941-ben vagy korábban születtek, községi vagy termelőszö­vetkezeti sportköri tagsággal ren­delkeznek és 1954. ianuár 1. óta nem szereztek valamely sportágban má­sodosztályú minősítést. Indulhat­nak azon üzemi dolgozók is, akik valamely községi sportkörnek tag­jai. Nem vehetnek részt, általános, közép és felsőiskolai hallgatók, a néphadsereg tagjai, valamint test­­nevelési főiskolát, vagy pedagógiai főiskola testnevelési tagozatát vég­zett tanárok. A községi versenyek helyezett­jeinek díjazásáról a helyi sportkör gondoskodik. A versenykiírás értelmében a Törökszentmiklósi járás valameny­­nyi községében serényen készü­lődnek a sportkörök és mihelyest lehetséges azonnal megkezdik az egyes sportágakban a vetélkedést. December közepén tér haza a Budapesti Honvéd labdarúaó csapata A Budapesti Honvéd labdarúgó cm­pata, mely jelenleg Nyugateurópában portyázik, december közepe táján tér haza Magyarországra. A magyar bajnok csapat már eddig is több győzelmet ara­tott. így többek között a Racing Pari* ellen 4:3, Amsterdam válogatottja ellen pedig 5:2 arányú győzelmet ért eL Különösen Puskás van jó formában. A Honvéd további programja: novem­ber 22-én Bilbao, december 4. Barcel­ona és november 12 -én Róma váloga­tottja ellen lépnek pályára. K 4 RC4G ÉLL1EBOL A földművesszövetkezet 3,5 va­gon burgonyára kötött megállapo­dást Tiszaderzs, Abádszalók és más községekkel. A burgonyáit a napokban le is szálítják. Ugyan­csak zöldségfélét, káposztát, almát szállítanak Debrecen környékéről csereáruként. . A FÜSZÉRT Vál’alat igyekszik megoldani Karcag lakosságának áruellátását. Megállapodást kötött az Egri Dohánygyárral, hogy cse­reáruként rizs ellenében dohány­árut és cigarettáiéi eségeket cse­réljenek egymással. Ezért az áru­ért a FŰSZERT Vál'alat novem­ber 15-én el is indult. Ugyancsak megállapodást kötnek majd a ma­kói h agym a t ermclőlck el. A PRÓHIRDETÉSEK A KECSKEMET! Útfenntartó Vállalat vontatóvezetőt keres azonnali oelépés­­re. Jelentkezni leltet; Kunszentmárton Kossuth út 24. sz. alatti Irodában. Buüasesti K ENSfl VGYAR Bp. iX *<én út 6 férfi segédmunkásokai (elvesz nehéz fizikai munkára. teresei! lehetősé» 900- 1300 Ft-ig A dolgozóval munkaruhává' ellátja» Vidéken lakók a vaüa'ah szá’lási igényo; veaetik. -AZONNALI belépésre keresünk eszter­gályosokat. 1. számú Vízgépészeti Vál­lalat, Kunhegyes, Kossuth út 2. sz. NAGY gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót keresünk azonnali oeiépesre Vidéki Nagyvállalat Központiéhoz. Cí­met kér’ük a kladóoa leadni. MINDEN néttón gvapjímvételi uap var Szolnokon az Irodaházban. Gyapjúbe­­gyüjtő Vállalat, Köszönetnyilvánítás Értesítjük rokonainkat, — bará­tainkat és munkatársainkat — hogy szeretett fiúnk, Kiss Ferenc 30 eves korában Budapesten hősi halált halt. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik részvétük­kel fájdalmunkon egyhíteni Igye­keztek. Kiss István és családja . III...................... r­­-— ÉLŐ, zöld és műkoszorúk, virágcsokrok és kosarak, ölese áron, nagy választék­­oan kaphatók, a karcagi Községgazdál­kodási Vállalat virágüzleteiben. Tele­fon: 206. FÚTOVIZSGAVAL rendelkező kazánfű­tőt keresünk azonnali belépésre. Jelent­kezni lehet: Tejipari Vállalat. Szolnok; Mártírok útja 13. *TIS7AV1DÉR A Magyar szó -laust» Munkáspárt Szolnok -negyei Elnöksége es a Megyei Tanács lapja. Felelős kiadó- Kálmán István Szolnoki Nyomda Vállalat, SzoínoR Felelős vezető: Mészáros Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents