A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november
1956-11-17 / Tiszavidék
TISZAVIDÉK 1956. november 17 Tényleges önálléságot a helyi tsnácsnknak — Avagy: egy építészmérnök kalandiai a bürokráciával — Sokszor beszéltek arról, az elmúlt időkben, hogy a helyi tanácsok a nép hatalom szervei, melyeik önállóan intézkednek a község. vagy a város életének irányításúiban, a lakosság ügyes-bajos dolgaiban. Ez a sokat emlegetett önállóság azonban csak papíron létezett. A lakosságnak vajmi kevés beleszólása volt a tanácsok munkájába. És ez nem csupán a helyieken múlott. Különösen naffv volt a megkötöttség a pénzgazdálkodás tekintetében. Mindenre tervet kellett készíteni. Pénzt csak arra a célra fordíthattak, amit előzőleg megtervez telt és a járási vagy a megyei szervek jóváhagytak. Hiába merültek fel aztán évközben olyan előre nem látott kiadások, beruházások, amelyeket a város, vagy a község lakosságának érdelte megkívánt, ezekre nem igen jutott pénz, mert nem szerepelt az előzetes tervekben. Valamelyes megoldásira csak akkor lehetett számítani, ha még sikerült a pótköltségvetésbe ezeket a terveket beleerőszakolni, esetleg póth.telt kérni A helyi tanácsok pénzgazdálkodásának kötöttségére az alábbiakban egy jellemző esetet említünk meg. Karcagon is, mint az ország többi városában nehéz a lakáshelyzet. Az elmúlt években ugyanis a város határában lévő tanyáik lebontása miatt ezerhatszázzal csökkent a lakások száma, ezzel szemben csupán 200 uj lakás épült. A város vezetői, hogy valamiképpen enyhítsenek a nehéz helyzeten — hiszen a tanács munkájának 90 százalékát a lakásügyek foglalták el, — a közelmúltban rövid megbeszélésre hívták össze a város építőipari szakembereit. Sok okos hozzáértő javaslat hangzott el. amelyek mind arról tanúskodtak, hogy az építőmunkások és építőipari szakemberek tudnak és akarnak is enyhíteni a nehéz lakáshelyzeten. — Tóth Endre, építészmérnök rövidesen egy újítási javaslatot is nyújtott be a városi tanácshoz. Eszerint helyileg beszerezhető és előállítható anyagokból mindössze harmincezer forintos költséggel mintaképpen egy családnak kényelmes lakást épít. Csupán azt kérte, hogy a városi tanács a költségek fedezésére előlegezze neki a harmincezer forintot. Cserébe pár hét múlva a kész lakóházat megkapja. A karcagi váfi nemzeti tegyemányo’Mtá m0jfee ő új egvenruiiá! rendszeresítenek a mm hadseresten A magyar hadseregparancsnokság katonai lanácsa az elmúlt napokban több fontos határozatot nozott: Egyik ilyen fontos rendelkezés, hogy a honvéd tisztekből és tőtisztekből, magyar karhatalmi alakulatokat szerveznek. Már megkezdték munkájukat. Budapesti hidaknál és egyéb fontos helyeknél ‘g*?,„Itatásokat végeznék. Továbbá résztvesznek a fosztogatók, a lakosságot veszélyeztető rendzavarok felszámolásában, lefegyverzésében. Átdolgozzák az úgynevezett tisztitörvényt és a tiszti és továbbszolgáló tiszthelyettesi nyugdíjtörvényt. Megszüntetik az újoncok hajának lenyírását, rendezik a sorállománynak szabadságát, eltávozását és kimenet' . Új egyenruhát rendszeresítenek, mely híven tükrözi majd a magyar nép haladó katonai hagyományait. A ruhaterveket közszemlére teszik ki, hogy a dolgozók azzal kapcsolatban észrevételeiket megtehessék. Gondoskodnak azon tiszti családok megsegítéséről, akik az elmúlt heteik eseményei során anyagi kárt szenvedtek; Ennek végrehajtására bizottságot hoztak létre. Ugyanez a bizottság gondoskodik az elmúlt tragikus eseményeik következtében áldozatul esett honvéd személyek temetéséről is. A bizottság telefonszáma! Honvédelmi Minisztérium 18—27 mellékállomás. A hadsereg vezetéséből több magasrangu vezető pozícióban lévő tisztet távolítanak el. Így többek között Bata Istvánt, Hazai Jenőt és Tóth Lajost, akiket felelősség terhel az elmúlt idők rákosista bűneiért. Helyettük olyanok végzik majd a hadsereg vezetését, akiknek személye biztosítékot jelent, hogy a múlt bíbái nem térnek többé vissza. rosi tanácsnak azonban nem volt harmincezer forintja. Nem is lehetett, mert a tervkészítésnél ilyen célra nem is irányoztak elő pénzt. Mivel a szükséges összeget a karcagi tanács vezetői helyileg nem tudták előteremteni, a megyei tanács végrehajtó bizottságához fordultak. Úgy gondolták, ha egy-egy megyei tanácskozás költségeinek fedezésére akad ötvenezer forint, ilyen üdvös célra, mint a lakásépítés, minden bizonnyal lesz harmincezer. Számításaikban azonban csalódtak. Zsemlye Ferenc, az akkori vb. elnök helyettes a szó szaros értelmében hülyeségnek minősítette Tóth Endre újítását, pedig a fiatal építészmérnök kísérletek és külföldi szakfolyóiratok tanulmányozása alapján készítette :lő újítási javaslatát. A karcagiak nem is kísérleteztek tovább a megyei tanács végrehajtó bizottságánál, hanem a Város és Községgazdálkodási Minisztériumhoz fordultak. ígéretnél egyebet azonban a minisztériumban nem kaptak. Tóth Endre építészmérnök anyagi támogatás hiányában a mai napig sem tudta lakóházépítési újítását kivitelezni és a háromszáz karcagi családnak a helyzetén. — alak lakás hiányában szinte nem is emberhez méltó körülmények között kénytelenek élni — nem enyhített senki. Nem papíron lévő. hanem valóságos önállóságra van szüksége a helyi tanácsoknak. Arra, hogy a lakosságnak legyen beleszólása a község vagy a város irányításába. Ne kössék meg a tanácsok jószándékú intézkedéseit holmi tervekkel, amelyek csak a bürokráciát táplálják és a főhatóságokban lévő íróasztalok számát szaporítják. Nagykorú emberek vannak a karcagi városi tanácsnál is. Nem kell felettük gyámkodni. A karcagi lakosság gondoskodni fog arról, hogy az általuk befizetett adóforintokat a legjobb célra fordítsák a város vezetői, és jusson a legrövidebb időn belül harmincezer forint arra, hogy Tóth Endre építészmérnök a lakosság legnagyobb megelégedésére megvalósíthassa újítását. — ka —í Egy LÖS eg százas legendája A napokban arról hallottunk a rádióban, hogy valaki — nem a megyében történt — 76 ezer forint értékben vásárolt különböző cikkeket. Ki is számítottuk, hogy ebből mennyi öltönyt, cipőt és sok egyebet lehet vásárolni. Most egy másik csodabogárról szereztünk tudomást. A napokban az egyik törökszentmiklósi üzletben egy vásárló, — mikor fizetésre került a sor, — egy köteg 100 forintost (10.000 Ft) vett elő, ami már penészedésnek indult. Feltehetően az illető elásta, vagy valami nyirkos szalmazsák alatt tarthatta. — Nem tudni, mi volt a szándéka. — mindenesetre szembetűnő, hogy éppen most került sor a penészes pénzkötegekre.... Most kíváncsian várjuk a legújabb híreket, hátha legközelebb olyanra bukkanunk, hogy valaki egér, vagy molyrágta pénzzel fizet, s ha ez is bekövetkezik, akkor biztos már csak a fekete pénzverők következnek...-. Node minden korsó addig jár a kútra, míg., karrieristákra, Iaipnyatókra nines szükség a* MbxMP-ken Előző lapszámunkban már közöltük, hogy oxigéngáz beszerzése céljából tegnapelőtt Budapestre ment egy küldöttség. Az akció szerencsével járt, mert a szállítmány megérkezett. Akik a gépkocsival Budapestre mentek épségben hazaérkeztek. A kezdeményezésért köszönet illeti a Szolnoki Mezőgazdasági KTSZ dolgozóit, akik előlegezték az oxigéngáz ellenértékét, a FŰSZERT-et és a Szolnoki Tisza malmot, amelyek nagyobb mennyiségű élelmiszert küldtek a Budapesti Oxigéngyár munkásainak. S Budapesti K Éti S3 VSYÁR Cp. IX. Kén út 5. férfi segédmunkásokat jelves* nehéz fizikai munkára. teresei) lehetőség 900- 1300 Fl-ig \ dolgozókat munkaruhával ellátjuk Vidéken lakók a vállalati szállási igénybe vehetik. — Most, a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeteinek létrehozása idején sok nyitott kérdéssel, rengeteg problémával találkoznak a pártvezetők. Az elmúlt napokban például több helyen gátolták működésüket. Ez azonban csak mellékkérdés s már a legtöbb helyein megoldódott. Sokk-ál többet árt a pártnak az, hogy nagyon sok üzemben, községben a szerepüket eljátszott,, a dolgozók által megvetett vezetők iratkoznak fel elsőként az új párt tagtoborzási listáira, s ez távoitarrja a becsületes munkásokat. Ideje lenne, ha ezek a vezetők belátna* hogy most már végre nem szavakkal, hanem tettekkel kell segíteni a pártot, s az ő részükről az volna a legnagyobb tett, ha termelő muri kába helyezkednének el, s nem pedig az, hogy még most is kulcspozíciókért kapaszkodnak. Ha ezt teszik, s a pártvezetők nem hívják fel határozottan ennék helytelen voltára a figyelmüket, akkor készakajrva sorvasztják a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt sarjadozó bizalmat. Talpnyalókra, karieristákra, gerinctelen, önző emberekre semmi szükség az MSzMP-ben. Az ilyen elemek juttatták az MDP-t is oda ahová került. Az MSzMP-nek, ha valóban a munkások javát akarja, nem csak a Rákosi-klikk politikájától, hanem az ilyen elemektől is el kell határolnia magát. Biztató jelenség, hogy ezt a munkát már megkezd to. Inkább legyen kisebb létszámú a pártszervezet, de olyan, mely mindig a dolgozók érdekét tartja szem előtt, s melyre mindig számítani lehet. S milyen legyen a pártvezetés módszere? — Olyan semmijeire se legyen, mint régen. A pártszervezeteknek szakítaniok keli a mindent magukra vállalással, a mindenbe való adminisztratív beavatkozással. Sokkal nagyobb hatáskört keü biztosítani a Népfrontnak. Azt pedig, aki nem tud, vagy nem akar szakítani a régi hangnemmel, a régi módszerrel, kiméi étiemül félre kell állítani, mert csak kárt okoz az MSzMP-nék. Most gyorsan, önállóan kell intézkedni az aLóbb szerveknek a helyi problémákban. Ne várjanak felső utasításra. „Szempont” csak egy lehet: a nép érdeke. Ez a legmegbízhatóbb iránytű, s a jövőben is bármikor; Elismerés a Beloiannisz utcai iskola nevelőinek Ahol midenki dolgozik Amikor beléptünk Szolnökon. a Beloiannisz úti általános iskola kapuján és a nevelőket kerestük, ugyancsak meglepődtünk. A tanári szobában mindössze egy pedagógust találtunk, de ő sem ebben az iskolában tarnt. Hol vannak a pedagógusok? — Nézzük meg. A tantermekből a jólismert, izgatott zaj szűrődik ki, jelezve: itt vannak, a munka rendesen folyik. De mit mond erről Budai Péter igazgató? — Nálunk nem is volt lényeges kiesés a tanításiban. Bár a viharos események napjaiban az átlagnál jóval magasabb számban voltak hiányzók, de ez érthető. Éppen ezért nem is vesszük rendes hiányzásnak ezeket. — Milyen a gyerekek idegállapota? — Elejében bizony eléggé kellett rájuk vigyázni. Nem voltak ők sem nyugodtak, sokszor az ablakból hívtuk őket visza, mert inkább az utcai események érdekelték őket a tanulás helyett. De mi azt tartottűk: ha a gyerekeit látják, hogy a tanítás rendes mederbe folyik, ez a legjobb idegcsillapító, s ez a recept be is vált. Mostmár minden gyermek tanul. Szépen felelnek Bokor Katalin, Kelemen Ildikó, Fazekas Miklós VIII. osztályos tanulóik, hogy csak néhány példát említsek. Viszont van nekünk egy másik problémánk, amit már közöltünk az illetékesekkel is. Helytelenítjük, hogy a kötelező komlbinatív védőoltásokat e napokban végzik. Ez a gyenJkek ideg- és egészségi állapotára is negatívan hathat. Ha esetleg valamelyik belázasodik, az esti órákban már nem lehet orvosihoz sem vinni. Ezt bizony jobb lett volna alkalmasabb időpontra halasztani, — A szülők könnyen elengedik gyermekeiket iskolába? — Az bizonyos, hogy aggódnak kislányukért vagy fiúkért. Ez emberileg érthető is, de nálunk biztonságban van minden gyerek. Vi_ gyázunk rájuk. De őszintén meg kell mondani, zavarja a tanítást ha egy-egy szülő — különböző hírek hatására — bejön gyermekéért a tanítás befejezése előtt. Mi esetleg meggyőzzük és itt hagyja, de újabb hírek hatására megint bejön. S vagy négy ötször megismétlődik ugyanez. Érthető a szülők aggodalma, ha nem is indokolt. Éppen ezért csak akkor jöjjenek be gyermekükért ,ha szűk. — Hallottad? Az a cudar Balázs József vissza akart szemtele nkedni az üzembe? — Nem is tudom, mit tennék, ha még egyszer meglátnám azt a munkásnyúzót. Volna képe odaállni a VII/B. munltásai elé, akiket nem is nézett embernek? — Valódi hajcsár volt. Egyszer átmegyek a tanműhelyből valami anyagért. Érdekes faliújság állt a sarokban, megálltam előtte és csak éppen átfutottam, miféle cikkek, rajzok vannak rajta. „Maga hol dolgozik szaki?” — förmedt rám váratlanul Balázs. Mondom neki. „Nahát, tűnjön el innen, de gyorsan. Ne lássák a műhelyiek, hogy valaki itt tétlenkedik.” — De akkor minek a faliújság, ha rá se lehet nézni? — kérdeztem. „Na mostmár tágíts!" — lódított el onnan. Olyan gőgösen beszélt velem, mintha rabszolgája lennék... Gondoltam magamban. Hogy tehették meg osztályvezetőnek az olyat, aki azelőtt sepregetett a műhelyben? — Azt hiszed, csak az idegenekkel hepciáskodott? Egyszer valamiért nagyon sürgősen kellett fel szaladni az irodákhoz. Biciklin kaptam. Visszafelé jöttem már s a VII/B. tövében igyekeztem elhúzni, mikor a fordulónál szembetalálkoztam Balázzsal. Azonnal leugrottam. — Megijedtél, ugy-e? — Persze, hogy féltem tőle. Senki se áühatott meg előtte. Most is azt mondja: „Jöjjön csak kollega. így — „kollega.” Megjegyzem, hogy két szaktárs ugyancsak biciklin ment előttem, azoknak semmit se szólt. Pont engem szúrt ki. „Ebéd után jöjjön be hozzám!" — utasított. Bementem. Mondom — osztályvezető elvtárs, parancsára megjelentem. „Takarodjon előlem, magát sose láttam, maga... Itt olyasvalamit mondott, amiért nagyon begerjedtem. Maga hívott, ebéd előtt taHáH, koztunk — elfelejtette az elvtárs? Ilyenekből állt miden szónoklata, nem volt abban semmi kézzelfogható. Folyton a frázisokat köpködte. • Mindenki tudja, hogy a Jármű azóta megléptetett vezetőivel együtt ő is benne volt néhány csalásban. Róla is kitudódott, hogy a lakására rendelt két munkást, akik a disznóólát csinálták neki. Elintézte, hogy azért a fizetésüket erre az időre is számfejtsék. — Kellett neki a pénz a nőre. — Igen, volt neki az is, pedig családos. Hányszor hallottuk, hogy feljelentette utóbb a nője, mert adósa maradt, • ■— Vajon mit gondol az ilyen ember? Megállhatna a munkások előtt, akiket hajtott, mint az állatokat? Az lenne a helyes, ha az ilyen firmáikat összegyűjtenék egy brigádba és rászorítanák, hogy azok mellett a normák mellett keressék meg a kenyerüket, amiknek a túlteljesítésére berniünket sarkalták. — Látod, biztosan azt hiszi magáról, hogy megjavul. Azért jött ki valamelyik nap a műhelybe, visszakönyörögni magát. — Hát elfelejtette, hogy a temető kapujáig hajtották, mikor elkergettük? Nincs benne semmi szégyenérzés? — Nincs, úgylátszik. Azt gondolta, a munkástanács majd a kedvére tesz. Le sem engedték a VII/B-be. Tájékoztatták, hogy ha nem akarja megpuhítlatni magát, ne mutatkozzon. A munkástanács tagjai jöttek le hozzánk. De amikor előadták, miről van sző, még az ég is részletéit, úgy ordította a műhely. — Levele! Kikergetni innen, örökre! A beszélgetést azoknak mondtuk el, akik úgy gondolják, hogy a népakarat ellenére vissza lehet lopni az átkos emlékű időket. Jobb, ha az ilyenek még csak próbaképpen st borzolják fei a kedélyekéit „Maga az a széltoló, akit elkaptam a biciklin? Majd lesse meg a borítékján a következményét. TakarodjonV‘ — Ha engem megbírságol, bírságolja meg a másik kettőt is, ők is a szeme előtt kerékpároztak. Tudtam, hogy mind a kettő jó haverja, azért nem szól nekik... így aztán az én bírságomról is megfeledkezett. — Ha az ember a VII/B.-ben járt, az ő hangját a legnagyobb lármán át is lehetett hallani. Csak ordítva tudott beszélni. Mondtuk is. „Balázs megint bolond, légiriadó lesz." Csak éppen a korbács hiányzott a kezéből. Mindig loholt, hajtotta az embereket. Lógatta a nagy fejét, húzgálta potrohún a nadrágot s kiabált. „Apukám, ne támaszkodj már annak a kocsinak, mert feldől, Hogy állítsuk aztán fel?” — szólt oda, ha valaki pár pillanatra pihent. Kötekedett, ha melegedtünk egy-egy kicsit. — Csak a szája járt, de nem dolgozott, ugye? — Saját fülemmel hallottam, szerettem volna, ha más is velem van akkor. Előttem ment valami látogatójával. „Hülye vagyok munkával törni magam — hadonászott. Aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni.“ így gondolkozott a mi drága osztályvezetőnk, de kinek szólhatott volna az ember. Gondoskodott az annyi pártfogóról, hogy partvonalon, szakvonakm bebiztosította magát. Dolgozni nem tudott, de annál jobban hantázni. Minden értekezleten leakasztott egy sillabuszdumát. „Kedves elvtársak! Nekünk járműjavításoknak ki kell tartanunk, jó munkával, a terv túlteljesítésével kell hitet tennünk pártunk és Rákosi elv! ár sunk mellett. A fegyelmetlenkedőket ki kell közösítenünk magunk közül, mert ezeket nem tűrhetik az öntudatos járműjavítósok. A lógósokra sújtson le az igazi járműjavítás öltöh Szabadsúg, elvtársak!” A Beloiannisz úti iskoláiban tehát tanítanak és tanulnak. Nem nagy dolognak látszik, mégis megnyugtató; _ Az iskola pedagógusait köszönet és elfemerés illeti józan, okos munkájukért, amivel — a maguk területén — eredményesen fáradoztak és fáradoznak azon, hogy megvalósuljon minden becsületes ember közös vágya: a rend és a nyugalom. — B GY — ELŐ, zöld és műkoszorúk, virágcsokrok és kosarak, olcsó áron, nagy választékban kaphatók, a karcagi Községgazdái, kodásl vállalat virágüzleteiben. Tele. ion: 206. NAGY gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót keresünk azonnali oeléoésra Vidéki NagyváUalat Központjához. Clmet kérjük a kiadóba leadni. AZONNALI belépésre keresünk esztergályosokat. 1. számú Vízgépészeti vái* lelát. Kunhegyes, Kossuth út 2. sz. A KECSKEMÉTI Útfenntartó Vállalat vontatóvezetőt keres azjnnali belépésre. Jelentkezni lehet: Kunszentmárton, Kossuth út 24, sz, alatti irodában. FÜTOVTZSGAVAL rendelkező kazánfűtőt keresünk azonnali belépésre. Jelentkezni lehet: Tejipari Vállalat Szolnok, Mártírok útja 13. MINDEN hétfőn gyapjúátvételi nap van Szolnokon a2 Irodaházban. GyapjúdégyüitO Vállalat._____________________ MEZÖGAZDASAGI termékeit (rizs, cukor, káposzta és zöldségfélék) legmagasabb napi áron felvásárolja a Kunhegyes! Főldmüvesszövetkezet szabad felvásárlása. ÉHTESItés! MTH 605. számú Iparitanuló Intézet értesíti növendékeit, hogy f. évi november hó 19-én, azaz hétfőn az iskolában órarend szerinti tanítás, valamint az üzemekben, tanműhelyekben gyakorlati foglakozás megkezdődik. — Foglalkozásokon minden tanuló köteles megjelenni. TISZAVIDÍK A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Elnöksége és a Megyei Tanács lapja. Felelős kiadó: Kálmán István Szolnoki Nyomda Vállalat, Szolnok Felelős vezető; Mészáron sandor Bukott császárok ne próbáljanak a nép nyakára ülni! Két jár mű javítás fiatal beszélget Megérhet! az orgénszáJiímánv
