A Nép Lapja, Tiszavidék, 1956. november

1956-11-16 / Tiszavidék

1 budapesti központ! munkástanács küldöttségének tárgyalása Kádár Jánossal Szerdán délután az Egyesült Iz­zóban a budapesti nagyüzemek munkástanácsainak több mint öt­száz küldötte gyűlt össze, hogy egy­behangolja a különböző üzemek do’gozóinak véleményét, s megvá­lasszák a nagybudapesti központi munkástanácsot. Este, a központi munkástanács 19 tagú küldöttsége a parlamentben felkereste Kádár Jánost, a minisztertanács elnökét, hogy tolmácsolta a budapesti nagy­üzemek és több vidéki nagyüzem dolgozóinak követelését. Kádár János elvtárs behatóan elemezte ezeket a követeléseket. Mindenekelőtt ismertette a kor­mány álláspontját Nagy Imrével kapcsolatban. Elmondotta, hogy Nagy Imre jelenleg egy külföldi állam budapesti követségén kért menedékjogot, s így nincs módunk vele tárgyalni. Ilyen körülmények között természetesen Nagy Imre nem lehet miniszterelnök. Ha Nagy ^Tudjuk, hogy ez nem lesz egysze­rű dolog, mert nemcsak puskago­­íyóval, hanem szavazócédulával is ki lehet lőni a munkáshatalmat. Számolunk azzal, hogy esetleg ala­posan megverhetnek bennünket a választáson, de vállaljuk a válasz­tási harcot, mert a kommunista pártnak meg lesz az ereje hozzá, hogy ismét megszerezze a dolgozó tömegek bizalmát. A kommunista pártnak nemcsak hibái vannak. Most minden mocskot ráhánynak, pedig a párt nem azonos azokkal, akik nevével visszaéltek, a pártnak 900 ezer tisztességes ember volt a tagja. Emlékszem, milyen késhe­gyig menő harcot folytattunk a kisgazda párttal, hogy menjenek bele'a három legnar^obb gyár ál­lamosításába. Lehet, hogy erről sokan már megfeledkeztek. De bi­zonyos. hogy a nép nem feledkezett meg róla. A továbbiakban rámutatott, hogy a kommunisták kiszorítása a par­lamentből szükségképpen a szoci­alizmus, a népi hatalom megdönté­séhez vezet. Nincs okunk kételked­ni egyes becsületes polgári politi­kusok azon kijelentéseiben, hogy akarják a szocializmust, de egy kommunista választási vereség után ezeket a politikusokat saját pártjuk állíthatná félre. Nincs olyan polgári politikus, ha még oly jószándékú is, aki a munkásosztály pártjá­nak segítsége nélkül meg tudná védeni a gyárat és a földet. Ezután a szovjet csapatok kérdé­sére tért át. Elmondotta, hogy kénytelenek voltunk a szovjet csa­patok beavatkozását kérni, mert az elmúlt hetek eseményei során bebi­zonyosodott, hogy a népi hatalom megdöntésének közvetlen veszélye A továbbiakban Kádár elvtárs né­hány kisebb epizóddal jellemezte a fegyverszünet után kialakult kaotikus helyzetet. Elmondotta, hogy számos párt, amely ezekben a napokban hirtelen megalakult, vagy újjáalakult, mással sem törő­dött. mint hogy autókat, pénzt és pozíciókat biztosítson magának. Részletesen beszélt ezeknek a na­poknak egyik jellegzetes figurájá­ról. Dudás Józsefről. Ezzel kapcsolatban Kádár elvtárs elmondotta, hogy Dudást végül is letartóztatták. De mindjárt szaba­don is engedték. Jellemző, hogy er­ről Nagy Imre csak utólag értesült. Dudás szabadonbocsátását Nagy Imre természetesen árulásnak mi­nősítette. Király Béla vezérőrnagy, a Katonai Forradalmi Tanács el­nöke volt az, aki Dudást szabadon engedte. Amikor Király megtudta, hogy Dudás szabadonbocsátását árulás­nak minősítik, a tatai erdőkbe, a felkelőkhöz menekült. — Miféle jövő várt volna arra a kormányra, amelynek fővárosában ilyen város­parancsnok van? — tette fel a kér­dést Kádár János. E követeléseket a központi mun­kástanács több pontba foglalta ösz­­sze. Bevezetőben leszögezi, hogy a munkástanács szigorúan a szocializ­mus elve alapján áll, megvédi a ter­melőeszközök társadalmi tulajdo­nát. A továbbiakban egyebek kö­zött követelik, hogy Nagy Imre ve­gye át a kormány vezetését, mie­lőbb vonják ki a szovjet csapatokat, legyen több pártrendszer (de csak a szocializmus alapján álló pártok működhessenek), tartsanak szabad és titkos választásokat, bizonyos idő eltelte után. Imire lemond erről a területenkívü­liségről, ismét magyar fö re lép, meglesz a lehetősége annak, hogy tárgyaljon és megegyezzen velünk. Kádár elvtárs ezután rátért a pártok kérdésére és a többi között a következőket mondotta: — Feladjuk a párt monopol hely­zetét. fenyeget. Ezt persze sokan nem ér­tik, mert nem is olyan egyszerű megítélni az elmúlt hetek esemé­nyeit. Valamennyien láttuk, hogyan alakult át egy helves, jogos köve­telésekkel induló diáktüntetés két óra alatt olyan fegyveres harccá, amelynek során elfoglalják a rá­diót, a Szabad Nép székházát, ka­tonai raktárakat, a József telefon­­központot. a TEFU központi tele­pét. Lehetetlen, hogy mindezt diá­kok spontán cselekedték. Ezek az akciók nem laikus szervezőkre val­lanak. A későbbiek folyamán azt láttuk, hogy munkások is tüntet­nek, a sztrájk követelésével lépnek fel. Megértettük hogy az egész megmozdulást nem lehet ellenfor­radalomnak nevezni. De vakok len­nénk. ha nem látnánk, hogy a sú­lyos hibák feletti mélységes felhá­borodáson, a dolgozók jogos köve­telésein kívül az ellenforradalmi követelések is vannak. A harcok folyamán rendes, becsületes embe­rek összekeveredtek ellen forradal­már elemekkel és i°en nehéz hely­zet állt elő. A kormány kimondta a tűzszüne­tet és ekkor elkezdődött valami, amit sokan nem láttak. A harc folytatódott, de most már más célokkal. Ágyukkal ostromolták a budapes­ti pártbizottságot. A budapesti pártbizottság ostroma során megöl­ték Mező Imre elvtársat, aki egész életét a forradalomnak áldozta, résztvett a spanyol szabadságharc­ban, s akinek minden gondolata, -etto a közönségé veit. Feldúlták a kommunisták lakásait, s ahol nem találták otthon, akit kerestek, a családtagjait ölték meg, úgy, amint azt az ellenforradalom tenni szok­ta: Dudásén kívül néhány más fegyveres csoport tagjai is rabol­tak, garázdálkodtak, s közben mint a hazafias felkelők képviselői, a kormányhoz jártak tárgyalni. Ek­kor felismertem, hogy ezen az ala­pon nem lesz demokrácia és nem lesz függetlenség sem, még egy hét és kitúrják Nagy Imrét is a koalí­cióból. Ekkor szántam rá magam, hogy kiválók a kormányból. Mmd­­szenty rádióbeszédében már nyíl­tan uszított, de még ez is előszele volt csak annak, ami később kö­vetkezett volna be. A határon át egyre-másra jöttek a katonai egy­ségeket szállító gépek és fegyverek. Nyugat - Németországban fasiszta magyar hadsereg van. Tíz eszten­deje csendőrezredek állnak fegy­verben és csak azt várják, mikor csaphatnak ie erre népre. Ezeknek az előőrsei szállták meg Ausztriá­ban és jöttek be az országba. A győri „forradalmi bizottság meg­alapította a „dunántúli köztársasá­got“ és kijelentette, hogy nekik nem parancsol a népköztársaság nemzeti kormánya Közben autón, repülő­gépen a vöröskereszt küldeményei­ben ömlött a fegyver az országba. Mit lehetett tenni ilyen helyzetben? Mi a perspektívája a demokráciá­nak, a szabadságnak, a független­ségnek, a semlegességnek? Mindez vágyálom csupán, ha nincs erő, amely megvédené. Ilyen helyzet­ben jutottunk néhányan arra az álláspontra, hogy előbb minden esz­közzel, — a szovjet csatiatok segít­ségével is, — le kell törni az ellen­­forradalmat, meg kell erősíteni a népi hatalmat — többek között fel­fegyverzett munkásokkal. Ebben a helyzetben tehát meg kellett forditani a sorrendet: először összezúzzuk az ellen­forradalmat, megerősítjük a népi demokratikus hatalmat, olyan fegyveres erővel, amely a szocializmus alapján áll és képes azt meg is védeni. Ezután kivonjuk a szovjet csapatokat a városból és tárgyalunk az ország­ból való kivonásukról. Ezen az alapon és csakis ezen az alapon lehet és lesz is füg­getlen Magyarország, A kérdés lényege most ez. Le­gyen-e népi demokrácia? Ha meg­szilárdítjuk a népi demokráciát, akkor lehet vitatkozni a kormány összetételén. Egyébként a kormány összetételét mi magunk sem tartjuk véglegesnek. Ki kell szélesíteni a kormányt! Az ÁVH-val kapcsolatban Kádár János elvtárs börtönélményei alap­ján elmondotta, hogy az ÁVH több tagját személyesen is ismeri. En­nek ellenére mérsékletre intett eb­ben a kérdésben. Hangsúlyozta, hogy az ÁVH-ba munkásembereket küldtek s nem az ő bűnük, hogy idáig fejlődtek a dolgok. Az ÁVH- ban nemcsak nyomozók voltak, ha­cm sorozott katonák is. Egyszerű 'Tsboreikct rém szabad legyilkolni Farkas Mihály és más vezetők bű­neiért. Ez nem a munkások aka­rata. Az ÁVH széthullott, szétvertük, nincs is rá semmi szükség. De nem szabad hajszát indítani az ÁVH egyszerű sorozott fiataljai ellen. Ugyanakkor meg kell aka­dályozni, hogy az ÁVH volt tagjai különböző kedvezményes helyekre kerüljenek. Ezután a sztrájk kérdéséről be­szélt Kádár elvtárs. Arra kérte a küldöttség tagjait, gondolják át a helvzetet, s ha meggondolják, rá­jönnek, hogy a további sztrájk csak inflációt, éhínséget hozhat, s már nem is kell hozzá sok, csak még egy-két hét, s kol­dusai leszünk a világnak. Sokan nem hiszik, hogy volt ellenforra­dalmi irányzat. Pedig az ellenforra­dalom ma is itt van. Most kiadják a jelszót: sztrájk és bojkott. Az ellenforradalmi erők nagyon ügye­sen és szervezetten dolgoznak, mindig a helyzetnek legmegfele­lőbb jelszavakat vetik fel. Senki sem áll ki nyíltan azzal, hogy „én ellenforradalmár vagyok’’. De egyes követeléseken világosan fel­ismerhető az ellenforradalmi célki­tűzés. Ilyen például az a követelés, hogy ne legyen az üzemben semmi­féle oárt. Nincs a világon olyan kommunista párt, amelynek ne len­ne üzemi szervezete. Ha az ellen­­forradalom győzött volna és illega­litásba szorította volna a pártot, a munkásosztálynak akkor is lett volna pártja —, ha a föld alatt is — s ez a párt akkor is az üzemi szervezetekre épült volna. A kom­munista párt nem mondhat le az üzemi szervezetekről, még akkor sem, ha egyes félrevezetett mun­kások most ezt követelik. Ne azi mondjuk, hogy ne legyen pártszer­vezet az üzemben, hanem azt: Ne legyen olyan, mint volt. ne legyen a munkásoktól elszakadt bürokra­tikus szervezet. Kádár elvtárs befejezésül a kö­vetkezőket mondta. Ha az alap­kérdést értjük és van bátorság szembenézni a helyzettel, ha van bátorságunk nemcsak kellemes, népszerű dolgokat mondani az em­bereknek, akkor —• álljanak mel­lénk! Ezután a küldöttség tagjai még hosszasan tárgyaltak és vitáztak Kádár elvtárssal. A tárgyalás ele­jén többen leszögezték, hogy (Folytatás a 2-ik oldalon) A kormány álláspont ja Nagy Imrével kapcsolatosan lobb pártrendszert, tiszta, becsületes választásokat akarunk Népi demokráciánk léte forgott kockán fiz findics—Béréi klikk visszatér a tisz es polgári foglalkozáshoz Kádár János a kormány elnöke vasárnapi rádióbeszédében bejelen­tette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottsága hatá­rozatot hozott több tucat olyan em­ber ügyében, aki a Rákosi-kükk po­litikáját képviselte a párt, társadal­mi és állami élet vezető posztján. Ezeket arra kötelezték, hogy térje­nek vissza eredeti foglalkozásukhoz és dolgozzanak a termelésben. Budapesti értesülésünk szerint a következő személyek a jelzett hatá­rozatba sorolandók: Andics Erzsé­bet, Acs Lajos, Béréi Andor, Hidas István, Bata István, Hegedűs And­rás, Gerő Ernő, Kovács István, Szá­lai Béla, Piros László, Végh Béla, Non György. Egyelőre ezekről a személyekről van pontos értesülésünk. Reméljük, hogy a közeljövőben sor kerül arra is, hogy megismerhetjük a határo­zatban említett valamennyi személy nevét. fiz ENSz főtitkár ellátogat Magyarországra A londoni rádió jelentése szerint Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára, egy nappal elhalasztotta közeűkeleti útját, hogy személyesen foglalkoz­hassak a magyar kérdéssel. A főtit­kár, miután megkapta a magyar kormány nov. 13—i jegyzékét, amely felsorolja, Magyarország az ENSZ- segély keretében milyen cikkeket kíván kapni, megbeszélést folyta­tott Horváth Imrével. Az ENSZ szó­vivőjének közlése szerint az eszme­csere során Hammarfksjöld kijelen­tette: Hajlandó Magyarországra re­pülni. Az Egyesült Államok képvi­selője 1 millió dolláros csekket adott át az ENSZ-nek magyarorszá­gi segély céljaira. Meddig is tart a kijárási tilalom? Szolnokon az utóbbi napókban a kijárási tilalommal kapcsolatban több rendelkezés látott napvilágod Most végeredményben a lakosság egyrésze nincs tisztában, melyik rendedet van hát véglegesen ér­vényben. Ezért szerkesztőségünk munka­társa fefflkereste a városi tanács végrehajtó bizottságát, ahonnan a következő felvilágosítást kaptuk; Szolnokon a kijárási tilalom jelen­leg este 17.30-tól reggel fél 6 óráig tart Helyzetjelentés Szolnok áruellátásáról A Városi Tanácstól nyert érte­sülés szerint november 5—6-án volt a vásárlási" csúcsforgalom. Az­óta viszonylag kisebb a félvásárlási láz. Az áruházak mindmáig állták a rohamot, a legfontosabb élelmi­szerek, szükségleti cikkek továbbra is rendelkezésére állnak a város lakóinak. A vágóhíd az üzletek ré­szére sózott szalonnát s tiszta zsírt küld. A zsírnál meg kell jegyezni, hogy itt várható némi nehézség az ellátás körül, mert idáig Hódme­zővásárhelyről és Szegedről hoztuk a zsírt, most azonban a rossz köz­lekedés miatt a szállítások egye’őre szünetelnek. Ezért az a törekvés, hogy mind többen vegyék fel a munkát a vágóhídon és az ott ter­melt zsírból fedezni lehessen a szükségleteket. Étolaj van bőségesen, palackoz­va és kimérve is. A műit héten hat és fél tonna tisztított ba­romfi érkezett Törökszentmik­­lósról a városba. A napokban újabb négy tonna vá­gott baromfi érkezett. Baromfiból így kielégítő az ellátás. A felvásárlási láz nem hagyta érintetlenül a sót sem. Az elmúlt sajnálatos időszak alatt olyan kész­letet vásárolt fel a lakosság, ami rendes körülmények között 3.5 hó­nap szükségletét fedezné, beleértve a disznóvágási sziezont is. Jelen pillanatban három hétre való só­­tartalék van a raktárakban, az üzletekben. A tanács a jövőre néz­ve is intézkedett, Romániából hozunk 47 vagon sót. A só már ott áll a határ­állomáson a többi más fontos élelmiszerrel, csupán ez is el­szállításra vár, Előreláthatólag a tüzelőeUátás is zavartalanul bonyolódik le. A for­radalmi időszak alatt a TÜZÉP te­lepedj mintegy 170 vagon szenet és 35 vagon fát hoztak forgalomba. Ugyanez idő alatt tedjesen biztosít­va volt az üzemek, különböző in­tézmények fűtőanyag ellátása. A kórházak és bölcsődék egészen az év végéig el vannak látva tüzelő­vel s részükre biztosítva van vala­melyes tartalék is. A napokban 96 vagon pécsi iszap-szenet és egy néhány vagon kovácsszenet hoztak a szolnoki TÜZÉP telepekre. A Tanács illetékesei már felvet­ték a kapcsolatot a Nógrádi Szén­­bányászati Tröszttel a továbi szén­ellátás biztosítása érdekében. A tröszt ígéretet tett arra, hogy je­lentősen tudja segíteni az igények kielégítését. Ugyancsak a román határon 60 vagon tüzelőfa várako­zik mozdonyra s amint megindul a közlekedés, ezt is Szolnokra szállít­ják. A Tanács kéri a vásárlókat, tartózkodjanak a mértéktelen fel­vásárlásoktól, mert erre szükség nincs, a rend teljes helyreállításá­val sók új árucikk kerül forga­lomba. HÍREK 4 MEGYÉBŐL — A KARCAGI TERMELŐSZÖ­VETKEZETI tagok, dolgozó parasz­tok mindent elkövetnek, hogy a vá­ros jövőévi kenyerét biztosítsák. Mutatja ezt az a tény is, hogy az őszi vetésű kenyérgabonának 95 százalékát tették ezidáig a földbe. A cukorrépa betakarítása 96, a ku­korica betakarítása pedig 98 száza­lékra van teljesítve. * — A KENGYELI KTSZ. dolgozói csatlakoztak a törökszentmiklósi járási népfront bizottság felhívásá­hoz. Hat kőműves, három ács. há­rom asztalos jelentkezett a buda­pesti lakások helyreállításához. * / — NÉGY TEHERAUTÓ ók Imi­­■zersaáilítmányt indítottak útba Karcagról Budapestre. A városi postahivatal dolgozói is hozzájárul­nak a főváros lakossainak élelmi­szer ellátásához. Elhatározták, hogy a pénzadományokon élelmiszert vá­sárolnak, s elküldik a többi szállít mán nyal. — TÖRÖKSZENTMIKLÓSRÓL 11 teherautó élősertést, 80 mázsa lisztet, 80 mázsa hasított sertést- s baromfit, 40 mázsa almát, s egy ‘eherautó vegyes élelmet adomá­nyoztak a budapesti lakosságnak. A gépgyár dolgozói 15 090 forintot gyűjtöttek, s az azon vásárolt élel­miszert jutatták el a fővárosba. Rendelkezés A Magyar Forradalmi Munkas-Fa­raszt Kormány a termelés minél előb­bi megindítása, az inflációs veszély el­kerülése érdekében határozatot hozott, hogy az üzemek, intézmények, hiva­talok azon dolgozóinak, alkalmazottai­nak, akik saját hibájukból november 10-ig nem vették és továbbra sem ve­szik fel a munkát, valamint egyénileg, vagy csoportosan megtagadják a mun­ka felvételét, a le nem dolgozott na­pokra bért, fizetést kiadni nem szabad. Ahol az összes dolgozók, alkalma­zottak munkába állítása az üzem, in­tézmény, hivatal megsérülése miatt, valamint nem az üzem dolgozóitól füg­gő okok miatt nem lehetséges, ott a dolgozókat az elmúlt hetekben kelet­kezett károk helyreállítására kell szer*« vezetten irányítani és ebben az eset­ben a munkabér, illetve a fizetés fo­lyósítható.

Next

/
Thumbnails
Contents