Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-31 / A nép lapja

2 A NÉP LAPJA 1996. október 31; Tildy Zoltán államnúnisster beszéde (Folytatás az l~ső Mairól.) megtörténtek a múltban, a jövőben meg ne történhessenek. Magyarok vagyunk: kicsiny nép. kicsiny nemzet, de a magunk or­szágában magyarul és szabadon akarunk élni, kölcsönös megbecsü­lésben mindazokkal a népekkel és nemzetekkel, amelyek megbecsülik a maguk nemzeti sajátosságait, nemzeti kultúráját, nemzeti akara­tát. Békében akprunk élni az egész világgal, különösen szomszédaink­kal s én meg vagyok győződve ar­ról, hogy a Szovjetunió népei és a Szovjetunió vezetői látni fogják, hogy amikor majd egy nem meg­alázott, de szabad nemzettel és egy szabad nemzet képviselőivel tár­gyalnak, mennyire más lesz a vi­szony, mennyire több lesz a meg­értés. a megbecsülés és a szeretet köztünk. Magyarok! Testvéreim! Most már a súlyos felelősség mindnyájatokon van. Fel kell építeni az uj nemzeti élet nínden épületét. El kell kez­denünk szabad életünket és nektek magatoknak kell őrködnötök c sza­badság felett. A szabadságot nem­csak az erőszak veszélyezteti, de veszélyezteti a felfordulás is. Vi­gyázzatok rá! Megszereztünk 'és megszereztetek mindent, amiért harcoltunk. Most ezt a drága kin­cset, amelyet megszereztünk és megszereztetek, őrizzük meg. A kormány, illetőleg a szűkebb kabi­net, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy megszünteti az egypárt rendszer uralmát Magyar­­országon, ezzel azt is kinyilvánítot­ta, hogy az ország népének magá­nak szabadon, beavatkozás nélkül kell döntenie az ország jövőjéről, tehát elő kell készítenünk a sza­bad választásokat. Ehhez rend kell és nyugalom. A választásokat már csak az veszélyeztetheti, ha az or­szágban nem tud helyreállni a bel­ső békesség. A békesség őrzi magyar testvé­rek mindazt, ami most a kezünk­ben van. A békesség őrzi a jöven­dőt s én mélységesen felelősségér­zettel felelősségre szólítok fel min­den magyar embert: akiben magyar szív van, magyar értelem van, ma­gyar érzés van, annak össze kell fognia és meg kell teremtenie or­szágunkban a rendet, a békességet. Ne legyen több áldozat és ne le­gyen több pusztítás! Azért is hí­vom az egyetemi ifjúságot, hogy a maga csodálatos felelősségérzésé­vel, amelynek ragyogó és történel­mi példáit mutatta meg a küzde­lem és a harc súlyos napjaiban, ez­zel a felelősségérzettel és fegyel­mezettséggel jöjjön és maga is se­gítse hozzá az országot a rend fenn­tartásához. Azok a fiatalok, akik vérük hullása közben is vigyáztak arra. hogy a fosztogatók ne tör­hessenek be soraikba, azok a fiata­lok, akik őrizték a kirakatokat, — amikor azoknak üvegét betörte a golyó, azok a fiatalok, akik min­dent őriztek ami a nemzetnek kin­cse, most meg fogják a hazafias honvédséggel és rendőrséggel együtt őrizni azt, amit kivívtak, az ország békéjét, a jövendőt biz­tosító békét, a szabadságot bizto­sító békét, a szabad választásokat biztosító békét. Testvérek! Magyarok! Mo-^gpOJ- annyian legyünk méltóktonma­gunkhoz, a történelmi pillanathoz, amely ma fordulópontot jelent az ország életében. Legyünk méltók azokhoz a kötelességekhez, ame­lyek reánk várnak és teremtsünk békét és rendet az országban, örül­jetek magyar testvéreim és dolgoz­zatok! Most még egy felhívást a magam pártjának vezetőihez Budapesten és vidéken: a Független Kisgazda­­párt vezetői, akik hosszú politikai harcokban edződtek meg, akik ma is megvannak, akiket nem tánto­rított el az önkény és az erőszak a maguk meggyőződésétől, akik min­dig szívükön hordozták az ország függetlenségének akaratát, ezek a vezetők Pesten és vidéken azon­nal vegyék kézbe a párt újjászer­vezését. Hívják most már szabadon a magyarokat újra a maguk párt­jába, a magyar földmívelőket s mindazoíkat, akik együttéreznek velünk. Alkossuk meg sürgősen a párt szilárd szervezeteit, hogy ezek is hozzájárulhassanak az or­szág jövőjének biztosításához. Vá­rom azokat a testvéreimet, akikkel hosszú éveken keresztül együtt küzdöttünk és sokszor együtt is szenvedtünk. Jöjjenek és segítse­nek! Most pedig drága magyar test­vérek! Egy időre búcsúzom. Ha a súlyos feladatok, amelyek most rajtunk vannak, engedik, lehet, hogy rövidesen újra szólni fogok többi barátaimmal együtt az ország népéhez. Az Isten áldja meg Ma­gyarországot, a magyar népet, a magyar nemzet jövendőjét! (MTI). Erdei Ferenc a Minisztertanács elnökhelyettesének rádióbeszéde A megmozdult nép és a fegyve­res felkelők harca győzelmes nem­zeti forradalmat vívott ki. Nemze­tünk felemelkedésének, népünk boldogulásának új útja nyílt meg. A forradalom építő erejét azonban még ezután kell végleges győze­lemre vinnünk; A forradalom győ­zelmét most meg kell védeni, azok­tól elsősorban — és ezt félreérthe­tetlen elszántsággal — akik vissza akarnák téríteni. De meg kell vé­deni azoktól is, akik anarchiába akarnák süllyeszteni vagy népünk életérdekei és kivívott jogai ellen akarnák fordítani. Ehhez minden demokratikus erő­re szükség van. Ezért felhívom pa­rasztpárti barátaimat, állítsák talp­ra a Nemzett Parasztpárt híveit. Elevenítsék fel szervezeteit és so­rakozzanak fel a nemzeti forrada­lom győzelmének és rendjének vég­ső biztosításáért. — Működjenek együtt a többi koalíciós pártokkal, az ifjúság forradalmi szerveivel, s küzdjenek az első sorban a magyar élet új rendjének megteremtéséért. Szálljanak szembe minden anar­chiára, testvérharc szítására törő erővel, védjék, erősítsék a forrada­lom, a demokrácia rendjét; A kormány munkáját s benne személy szerint a magam tevékeny­ségét, minden megkötöttség nélkül népünk létérdeke vezérli. Keserves harcokban a népi erőkkel, felsza­badítottuk magunkat. Felszabadult lélekkel és minden erőmmel ügyünk végleges diadaláért küzdve veszem ki részemet a nemzeti kormány munkájából. Felhívom tehát pa­rasztpárti barátaimat, hogy e tör­ténelmi napokban emeljék fel újra azt a zászlót, melyet a Rákosi re­zsim idején letettünk és minden erőnkkel küzdjünk népünk jövőjé­ért, szabad, boldog hazánkért! — Kádár János államminiszter rádióbeszéde MuntkósfcáTfiaim! Dolgozó testvé­reim! Kedves elvtársak! A mély felelősségtől áthatva, hogy a testvérharc további véron­tásaitól megmentsük népünket, dol­gozó tömegeinket, kijelentem, hogy azokban a döntésekben, amelyek­ben a Minisztertanács Elnöksége ma határozott, a Magyar Dolgozók Pártja Elnökségének minden egyes tagja egyetértett. Én a magam ré­széről kijelenthetem azt is, hogy az előttem szólottákkal. Nagy Imre, Tildy Zoltán, Erdei Ferenc isme­rőseimmel és barátaimmal, általam nagyrabecsült és tisztelt honfitár­saimmal, teljes mértékben egyet­értek. A kommunistákhoz szólok. Azok­hoz a kommunistákhoz, akiket a párt soraiba az emberiség haladó eszméje, a szocializmus hozott és nem önző egyéni érdek. Képvisel­jétek a mi tiszta, igazságos eszmé­inket tiszta, igazságos eszközökkel. Elvtársaim! Munkástársaim! — Pártunkra az elmúlt évek rossz vezetése következtében nagy, sú­lyos terhek, árnyékok feküdtek. Ezektől teljes mértékben, tiszta lel­kiismerettel. bátor, egyenes elha­tározással meg kell szabadulni. A A Minisztertanács közleménye Magyarok! Mindnyájunk fájdal­ma. mindnyájunk szégyene, a szen­vedélyes felkorbácsolója két rende­det volt, mely miatt százak és szá­zak vére hullt. A szovjet csapatok Budapestre hívása voit az egyik, a szabadságharcosok fejére kitűzött gyalázatos statárium volt a másik. A történelem színe előtt felelőssé­günk teljes tudatában jelentjük ki, hogy Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke erről a két elhatározásról nem tudott, a Minisztertanács szov­jet katonai segítséget kérő határo­zatán és a statáriumot kihirdető rendeletén nincs rajta Nagy Imre kézjegyp. Ez a két intézkedés Hege­dűs András és Gerő Ernő lelkén szárad, öle viselik érte a felelőssé­get a nemzet és a történelem előtt. párt sorai meg fognak inogni. De én nem tartok tőle, hogy a tiszta, becsületes lelkű, őszinte szándékú kommunisták lesznek hűtlenek az eszméihez. Elhagynak majd bennün­ket azok, akik önző egyéni érdekből, karrierből, vagy más szándékból csatlakoztak hozzánk. De ettől a tehertől és vezetésünk egyes szemé­lyeinek múltbeli bűnei terhétől megszabadulva, ha bizonyos tekin­tetben elölről is, de kedvezőbb. — tisztább feltételek között, fogunk küzdeni eszméink, népünk, honfi­társaink, hazánk javára. Külön kérek minden egyes kom­munistát, hogy mutasson példát, ténylegesen frázisnélküli példát, emberhez, kommunistához méltó .példát a rend helyreállításában, a normális élet beindításában, a mun­ka, a termelés megindításában, az élet elemi rendjének megalapozá­sában, és az így szerzett becsület­tel érdemeljük ki többi honfitársa­ink tiszteletét is. Megalakult a Szolnok megyei Főosztály munkáshizotlsága Besenyssög A munkástanács és a földműves­szövetkezet irányításával a terme­lőszövetkezetek és a lakosság, vala­mint a különböző szervek meg­kezdték az élelmiszer adományok öszegyűjtését, melyet tehergépko­csikon visznek Budapestre. ' Eddig összegyűlt 28 mázsa liszt, 15 mázsa burgonya, 190 kg. zsír, 100 kg. cu­kor, 400 darab tojás, ezenkívül rizs, hízott sertés és baromfi, valamint nagyobb mennyiségű főzelék és zöldségfélék. Tissafenő község lakosai is segíteni akarják a főváros élelmezését. 100 mázsa káposztát gyűjtöttek össze, s amint a vonat közlekedés lehetővé teszi azonnal elküldik Budapestre. A Szolnok megyei Főosztály dol­gozói — miután az Államvédelmi Hatóság tagjait kiközösítettek so­raik közül, a tömegek javaslatára megalakították munkás bizottsá­gukat. A munkás bizottság tagjait a rendőri, tűzoltói és bv. dolgozók javaslatainak alapos megvitatása után külön-kiiJön egyenként vá­lasztották meg. Az egész állomány véleménye alapján a munkás bi­zottság első intézkedésképpen eltá­volította helyéről Nagy István r. alezredest, a főosztály vezetőjét. Ugyancsak a főosztály dolgozói­nak követelése alapján eltávolítot­ták helyéről a megyei pártbizottság adminisztratív osztályának vezető­jét, Bozsik Jánost. A munkás bizottság tehát a nép érdekeit képviseli,. A rendőrség teljes egészében szakított a múlt­tal, a főosztály összes dolgozói egyöntetűen elítélik azt a szinte mindenkit érintő erőszakot, amely eddig a belügyi szervek munkájára jellemző volt és amelynek követ­keztében sokszor ártatlan embere­ket is meghurcoltak. A munkás bi­zottság célul tűzte ki, hogy a múlt megismétlődését minden eszközzel megakadályozza és oda hat, hogy minden erővel felvegye a harcot az állampolgárok testi épsége, élete és vagyona elleni támadások ellen. Ehhez a nclicz, de rendkívül fon­tos feladathoz messzemenő segítsé­get kérünk Szolnok város ifjúsá­gától, munkásaitól, dolgozó pa­rasztjaitól és az értelmiségtől, azok­tól tehát, akik fegyelmezett maga­tartásukkal a zavarok elhárításá­hoz eddig is jelentős mértékben hozzájárultak. A Szolnok megyei Főosztály Munkás Bizottsága fi munkástanácsok azonnal oldják meg a legsürgősebb problémákat Megyénk csaknem minden üze­mében megalakultak — a legszéle­sebb demokrácia alapján életre hí­vott munkástanácsok. Ezzel tulaj­donképpen kezdetét vette az a nagyszerű átalakulás, amelyre ége­tő szükség volt már, s amely lehe­tővé teszi, hogy a gyár gazdái va­lóban ellenőrzést gyakoroljanak a vállalat ügyei felett, a munkások kezükbe ve—-ék az irányítást. Biz­tosítja ezt a tanácsok rendszerének kialakult módszere, mely az üzem legfelsőbb fórumának a munkás­­gyűlést ismeri el, illetve két gyűlés időszaka között a tanács elnökét és 5 vezetőjét. Az irányítószerv létrehívása azon­ban csalc a kezdet, a munka nagy­ja ezután következik. S ez nem lesz könnyű. Nem lesz könnyű azért, mert az iparvezetés eddig alkalma­zott sztálini módszere intézménye­sen kiszorította a munkásokat a ve­zetésből — végrehajtó szervekké, termelőgépekké alacsonyította őket. Csupán a frázisok pufogtak alap és lehetőség nélkül. Ezt a tíz éven át tartó porhintő po­litikát nehéz egy uira. egy ember­ségesebbre felváltani, márcsak azért is, mert hívei mindig vannak még és lesznek is, mfg maguk is meg nem győződnek arról, hogy van egy jobb módszer is. Ezt kell bebi­zonyítani a munkástanácsnak ha­marosan, de nem elhamarkodva. Nehezíti munkájukat, hogy e té­ren nincs még tapasztalat, — pél­da sem. Egyetlen támpont talán a szakszervezet javaslata, mely ez al­kalommal merőben úi és bátor. Nyoma sincs benne az opportu­nizmusnak — s talán az első jel ar­ra, hogy a munkások e nagy tömeg­szervezete végre felhagyott szégyen­letes szerepével, megszűnt a pártve­zetők és a miniszterek csatlósa len­ni. Bizonyítja ezt az is, hogy a ta­nácsok életrehívásáról szóló határo­zatukról először hallani sem akar­tak a legfelső pártvezetés köreiben. A szolnokit kivéve nem értett ve­le egyet a legtöbb megyei pártbi­zottság. Ennek ellenére bátran meg­indult a szervezés a munkások aka­rata szerint, a kormány támogatá­­val. S már az első lépések is azt mu­tatják, hogy helyes irányba vezet az út, melyen indulunk. A tanácsok mindenekelőtt megszervezték az üzemi őrséget, nem engedik elpusz­tulni műhelyeiket, gépeiket, mely alapvető feltétele a termelésnek. Határozatokat hoztak arra vonat­kozóan, mi legyen a további teen­dő. az üzem kollektívájának egysé­ges állásfoglalása a politikai kérdé­sekben. Sztrájkkal — vagy a ter­melés továbbfolytatásával látják-e helyesnek elérni céljaikat. Meg kell jegyeznünk, hogy mindkét módszer helyénvaló a mostani helyzetben. A cukorgyár és élelmiszeripari üze­meink a termelés továbbfolytatá­sával. a vasutasok egységes sztrájk­kal segíthetik elő legjobban a nagy, egységes nemzeti összefogás ügyét. Az idő azonban sürget, tanácsa­inknak a megalakulása után tovább kell menni, haladni a követelmé­nyeknek, kívánságoknak megfele­lően. Ki kell dolgozniok, alaposan és megfontoltan a bérezés továb­bi rendszerét. A normát általá­nosságban el kell törölni, kivéve az olyan üzemeket, ahol a vállalat sa­játosságainál fogva célszerű és hasznos, továbbra is fenntartani a darabbér egyes variációit. E felett mindenképpen a munkástanács­nak kell dönteni. A munkabérproblémák kidolgo­zásánál célul kell tűzni — a szakszervezet javaslata alapján —, hogy a béreknek általában emelkedniök kell Mégpedig a 800 forintig terje­dő keresetet 15 százalékkal, az 1.500 forintig terjedő keresetet 10 százalékkal kell növelni. A 3.500 forintnál magasabb keresetet meg kell szüntetni. A 4 százalékos gyermektelenségi adót nem kell le­vonni a gyermektelenektől, ellen­ben a családipótlékokat úgy kell rendezni, hogy a sokgyermekes családok az eddiginél jóval elő­nyösebb helyzetbe kerüljenek; Körülbelül ezek a legszüksége­sebb bérrendezések illetve bérjaví­tások azok, amiket az infláció ve­szélye nélkül javasolhatnak a munkástanácsok. Természetesen nem a végső határról van itt szó. Mindenki előtt ismeretes, hogy Rákositól súlyos adósságtól terhes örökséget kaptunk s ezt még teté­zik a rendkívüli --remények gaz­dasági kihatásai; Meg kell határozni az üzem ve­zetésének további módszerét, a tervezés rendszerét, az üzem sajá­tosságainak figyelembevételével; Tekintve, hogy a jövőben az eddi­ginél összehasonlíthatatlanul na­gyobb szerepet kap a vállalat mun­kájában a jövedelmezőség, a nye­reség s az üzemeknek kiadásaikat a bevételből kell f-dezni — a gaz­dasági vezetést szilárd alapokra kell helyezni. Erre gondo.ni kell már a munkástanács összetételénél is. Hozzáértő közgazdászt, gazdasági szakembert egyetlen munkástanács sem nélkü­lözhet. Meg kell szüntetni azt a hi­bás álláspontot, hogy a gyár gazda­sági vezetőinek c ak másodrangú szerep juthat az üzem irányításá­nál; Igen fontos, hogy megtalálják munkástanácsaink z összhangot, a jó, gyümölcsöző együttműködést az igazgatóval. A felmerülő gazdasági, műszaki kérdésekben együtt kell dönteniök. Az irányítás a tanácso­ké, az operatív vezetés az igazgatóé és a cselekvés egységéért ő felelős a legfelsőbb fórum, a munkásgyű­lés előtt. Ehhez „zonban meg kell adni számára a támogatást, a bizal­mat. Reméljük, rövidesen kialakul majd egy olyan helyes módszer a tanácsok és a kinevezett vezető együttműködésével, mely megte­remti az alapot vállalataink helyes munkájához. l osradta a Minisztertanács elnöke a Szolnok megyei munkástanács 17 tagú küldöttségét 1956 október 30-án, kedden reggel a, Szolnok megyei Munkástanács képviseletében, repülőgépen 17 tagú küldöttség utazott Budapestre. Meg­érkezése után gépkocsival a parla­menthez mentek, ahol azonban a 17 küldött közül csak kettő, a csoport lilái kijelölt Fazekas László és Ko­­-sár József nyert bebocsátást. A Szolnok megyei küldöttekkel egyidöban, az ideiglenes kormány jelen lévő vezetői, Naay Imre, Ká­dár János, Erdei Ferenc és Tildy Zoltán, fogadta a dunántúli megyék képviselőit is, akik igen sok kér­dést tettek del. amelyre a választ többé kevésbé azonnal megkap­ták. fildy Zoltán többek között vála­szában kifejtette, hogy a jelenlegi kormány nem képviselheti az egész nemzet akaratát, mert ez a kor­­~nány magán viseli az „egypárt” bélyegét. Megemlítette még továb­bá., hogy a külkereskedelmi szerző­dések nyilvánosságra hozatala meg­valósításra kerül. Bejelentette, bogy várható a magyar kormány­­kabinet szűkítése. A győri küldöttek, kérdést intéz­tek Nagy Imre a'minisztertanács el­nöke felé, hogy mi a szándéka az ideiglenes kormánynak a varsói szerződés felbontása tekintetében Nagy Imre válaszában kifejtette, hogy a varsói szerződést annak ide­ién. a parlament ülése hagyta jóvá. így jelen pillanatban nem áll mód­idban ebben a kérdésben dönteni. a variamént legközelebbi iilésé­­’?k feladata. A Szolnok megyei küldöttek nem jutottak el addig, hogy saját köre­te léseikéi, kérdéseiket feltegyek, tekintettel a visszautazásra, azon­ban a többi megyék kérdései azono­sak voltak velük és így küldetésük nem járt eredmény nélkül. Napi­renden volt a kérdésekben a szov­jet csapatok kivonása is, azonban erre már megnyugtató választ adott Zsukov marsai, a rádióban is közölt napiparancsa. A küldöttség útjáról Fazekas és Kocsár küldöttek a Közlekedési Műszaki Egyetem nagy előadótermén ben már .este 19 órakor beszámolót tartottak a nagyszámú hallgatóság előtt. Himer Zoltán Jússatsótizenlgyörgy A községben rend és nyugalom van. A rendőrség és a polgárőrség biztosítja, hogy ez továbbra is így legyen. E község lakosai szinten meg­kezdték az élelmiszer gyűjtést „ fő­város lakosainak. Hétfőn a földmű­­vesszövetkezet segítségével 50 kg; zsírt és 350 kg. lisztet adtak össze; Kötelek Szombaton délután alakult meg i községben a forradalmi tanács, s nár esti ülésén fontos határozato­dat hozott. Intézkedtek a sertésvá­gási engedélyek kiadásáról, a zsír dézsma eltörléséről. A forradalmi tanács javaslatára a jogtalanul be­­tagosított földeket a termelőszövet­kezet visszaadta az egyénileg dol­gozó parasztoknak,

Next

/
Thumbnails
Contents