Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-30 / A nép lapja

Jkmáéndk remd/UefleuM Mgy Mm, éh magyar F*

Ai«: SO fmér

1966.-cfcWber 30, ketJd

A SZOLKOK MESYÍI FORRADALMI MUNKÁSTANÁCS LAPJA

EEREJSCX LAJOS*

Nemzet vagyunk újra!

Hát nem volt eddig nemzet a magyar?

Közös hazában éltünk s egyazon

nyelvet beszéltük, melyet őseink hagytak ránk nemzeti örökségül. A mi hazánkban éltünk, egyformán osztozkodva gondjaiban, bajaiban, de nem így a felénk áradó gondoskodásban, szeretetben. Közös nyelvet beszéltünk, de e nyelv nem egybe ölelt, hanem széjjel kergetett. Ezen a nyelven, édee anyanyelvűnkön martuk nemzeti hagyományainkat s egymást. Közös nyelvet beszéltünk s nem értettük mégsem egymást. Hazáról beszéltünk, mely lényege szerint mindenkinek édes otthona, gondoskodó, szerető édesanyja s mégis hányán nem éreztük simogatását, meleg ölelését! Állampolgári jogokról beszéltünk, melyek természetük szerint mindenkit megilletnek^ mégis e hazának hány polgára elől voltak elzárva éltető forrásai. Kötelességekről beszéltünk s kik ezt leginkább hangoztatták, éppen azok cipelték legkevésbé a terheket. Szerétéiről meg alig esett szó e hazában, de kinyíltak széles kapui a féktelen gyűlöletnek. A bizalmatlanság mardosó légköre fertőzte a szíveket, csoda-e, ha nem tudtak egyszerre dobbanni? Ellenséget szimatoltak ott, ahol a megfontoló ész bajaink okait s a kivezető utat kereste s e gondban nem bólintott a fej és nem tapsolt ütemre a kéz .Csoda-e hát. ha elnémultak az ajkak s az emberekben megszorultak a fényt sugárzó gondolatok? Ha a munka laza barátokká kovácsolta össze az embereket, szét kellett ugrasztani, mert az éberségnek nevezett gyanakvás nem tűrte a meleg emberséget.

így bomlott egyedeire a nemzetté válásnak útjára alig rálépett magyarság. Nem nemzet élt e hazában, hanem csőik közel tízmillió magányos ember.

Ml történt hát, hogy mégis üyen csodálatos egységben dobbant a történelem színpadára a magyar? Vajon e forradalomnak, amit ma „magyar csodá”-nak nevez a világ, nem voltak gyökerei történelmünkben s nemzedékünk szívében, melynél bőségesen táplálkozhatott? — Emlékezzünk! A honfoglaló magyarság, akiknek nyilaitól Európa ettegett, nem mi voltunk-e őseinken? Mátyás király európa-szerte elismert hatalmának oszlopa nem mi voltunk-e őseinkben? Dózsa népe? Mi vagyunk! Rákóczi kurucai'i Mi vagyunk! Kossuth szabadságharcosai! Mi vagyunk' A történelem megtanította e nemzetet a szabadság szeretetére. mely nélkül nem ember az ember, nem magyar a magyar!

Az igazságtalanság megszüli az Igazságot, az elnyomás a Szabadságot, az embertelenség az Emberséget. A gazdasági és politikai -ényszer megfoszthatja átmenetileg az embert emberi jogaitól, de a vágyat, hogy szabad legyen, hogy «mber lehessen, megfojtani nem lehet. A kézre lehet bilincset verni, a szívre soha! A szájait el lehet

némftami, de az érzéseik legegyetemesebb nyelvét, a szemeik néma tekintetének egyetértő beszédét soha semmilyen zsarnokság nem rabolhatta el az emberiségtől. Az emberiség természetes ösztöne közösségi életbe vonja egyedeit De nemcsak a gazdasági, társadalmi éa politikai közösség formai és így rideg közösségébe, hanem az érzések meleg szövevényétől átfont, mechanikai és matematikai formákba és tételekbe be nem szorítható emberi közösségbe. Erről feledkezett meg az emberben is gépet látó vak politikai vezetés. Ebben a rideg, embertelen társadalomban pedig nem éreztük jól magunkat. Miért nem néztek egyszer igazán a szemünkbe, melyből felsíri a vágy: emberek akarunk lenni! Emberek, akik nem gyanakvással, nem gyűlölettel akarunk szöges drótkerítést fonni a magányosságnak, hanem emberek, akik a bizalom, a szeretet tiszta légkörében akarunk nyugodt családi körben, nemcsak szavakban, de a valóságban is a magunk gyáraiban, földjein dolgozni s e munkánk alapján gazdaságilag is jobban élni. Miért nem vették észre, hogy a némaságban nem egyetértés, ha-i nem mélységes elkeseredés gőze feszül a szívekben?

Nem vették észre, — észrevétette hát magát az elkeseredett ember. Nem engedték meg, hogy a történelemben soha így meg nem feszített munkánk alapján emberek legyünk, — lettünk hát végre nemzet!

Az a békés felvonulás, amit hazánk fővárosának ifjúsága rendezett október 23-án, csendes figyelmeztetés akart lenni, jeladása annak, hogy — emberek akarunk lenni. A békés tüntetők közé lőttek, további fegyveres karhatalmat rendeltek ki, tankokat vonultattak fel az üzemek munkásainak, a földek dolgozóinak gyermekei ellen a rádió stúdiója elé? Ó, de a rendőrség és a honvédség testvére volt az ifjúságnak s látva a halottakat, nem golyózáport zúdított rájuk, hanem melléjük állt. Így kelt fel többéves álmából a nemzet megújulva.

Hat, napja forradalom lángjában izzik a magyarság. Mennyi elszántság, a felkorbácsolt idegeKnek feszültségében is mennyi emberséges kezdeményezés szabad nemzeti életünk kibontakoztatására. Vérzik a nemzet, naponta halottakat temet s mégis mennyi önmérséklet a szívekben! Égig csap a nemzet ifjúságának a lángja s féltve őrködik mellette az idősebbek józansága. Micsoda két erős fegy ’er. mely ma vívja büszkén és összeszorított tógákká! emberi és nemzeti szabadságunk forradalmát.

Egyhete még .'ép sem voltunk s ma nemzet vamunk! Ezért csodá! ma úgy minket a /ilág.

Vigyázzunk, ríi. vigyázzunk a forradalomra, hogy nemzet maradhassunk örökre!

E demokratikus parték tovább folytatják

A demokratikus kibontakozás érdekében 1956 évi október 29-én, hétfőn délelőtt a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága összehívta a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Dolgozók Pártja és a volt Szociáldemokrata Párt képviselőit s ülésükön a következő határozatokat hozták:

L Jelenlévők megállapították, hogy a Független Kisgazda Pártot és a Nemzeti Parasztpártot a kormány a mai napig sem oszlatta fel, hanem a demokratikus alapelvek megsértésével e pártok nyilvános működését lehetetlenné tette.

A forradalmi harc eredményeként a pártok a mai naptól kezdve tovább folytatják működésüket. A megjelent pártok képviselői egységesen elhatározták, hogy a forradalom eredményéképen létrehozott Megyei Forradalmi Munkástanácsot munkájában politikailag támogatják. Ennek érdekében az említett pártok tagjaiból 3—3 tagot küldenek tanácsadóként a Forradalmi Munkás Tanács segítésére;

2. A Független Kisgazda Párt és a Nemzeti Parasztpárt jelenlévő képviselői megállapították, hogy ma a magyar parasztság érdekei egységesek, követeléseik azonosak. A két párt képviselői célszerűnek tartják a szoros együttműködést.

3. A tanácskozáson résztvett új életre kelt pártok részére átmenetileg a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága helyiségeit felajánlotta hogy szervezeti életüket azonnal rrragkezdhassék és azt folytathassák

működésüket

addig is, míg számukra önálló helyiséget is lehet biztosítani;

4. A tanácskozás résztvevői a jelenlegi helyzetben fontosnak tartják jövő évi kenyerünk biztosítását. Ezért kérelemmel fordulnak a Forradalmi Munkás Tanács mezőgazsádasági biztosához, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a parasztság az őszi vetéseket minél előbb befejezhesse.

5. A Megyei Forradalmi Munkás Tanács eddigi munkájának jelentős eredménye, a tájékoztatás megszervezése, a rádión és a sajtón keresztül. Ez a tájékoztatás még nem mindenben kielégítő. A tanácskozás résztvevői kérik a Munkás Tanácsot, hogy tartsa szilárdan kezébe a tájékoztatás irányítását. A Munkás Tanács intézkedéseiről a rádión keresztül gyakrabban tájékoztassa a megye lakosságát és az igazságnak megfelelő hírközléseivel biztosítsa a lakosság nyugalmát. Szükségesnek tartják az üzenetek gyorsabb és gyakrabban történő közlését. A tájékoztatás a megye egész életét fogja át.

6. A lakosságot nyugtalanítja, hogy egyes kompromitált személyek ma is helyükön vannak. A személyi kérdések igazságos elbírálása érdekében a tanácskozás javasolja a Megyei Forradalmi Munkás Tanácsnak, hozzon létre egy független bizottságot, amely elbírálja a kifogásolt személyek ügyét.

7. A tanácskozás résztvevői a teljes demokrácia egyik alapvető feltételének tekintik a független bíróság létrehozását. A bíróságok nem állhatnak párt irányítása alatt. A

bírák és ügyészek a jövőben semmiféle pártnak tagjai nem lehetnek. A bírák a demokratikusan létrehozott országgyűlés által alkotott törvények szerint lelkiismeretűkre hallgatva döntik el az ügyeket;

8; A Megyei Forradalmi Munkástanács működésével kapcsolatosan vitatott kérdés, hogy a Forradalmi. Munkás Tanács mennyiben van alárendelve a kormánynak, és mennyiben tehet önálló intézkedést. A tanácskozás álláspontja szerint a győzelmes forradalmi harc eredményeként a megyék történelmi önkormányzati joga feléledt. Ez lehetőséget ad a Megyei Forradalmi Munkás Tanácsnak arra, hogy a néptől közvetlenül kapott megbízás alapján, az egész nép érdekeit szem előtt tartva a megoldásra váró konkrét ügyekben belátása szerin; döntsön, függetlenül attól, hogy ezekben a kérdésekben a kormány állást foglalt-e vagy hogyan foglaltak állást, (pl. a mezőgazdaság problémája).

9. A tanácskozás javasolja a Megyei Forradalmi Munkás Tanácsnak, hogy a győzelmes forradalmi harc hőseinek emlékére a szolnoki Beloiannisz utca nevét Ok tóber 23-a út névre változtassa.

10. A tanácskozás résztvevő' megnyugvással vették tudomásul a Megyei Forradalmi Munkás Tanács közellátási biztosának azt a bejelentését, hogy a város élelmiszer ellátása megnyugtató módon biztosítva van, s a tüzelő probléma megoldására a MÁV jelentős mennyiségű használt talpfát ajánlott M,

i

Nagy Imre elvtárs9

a Mini sst er tanács elnökének rádiónyilatkozata

Magyarország népe! A múlt héten tragikus gyorsasággal peregtek a véres események. Az elmúlt évtized szörnyű hibáinak és bűneinek végzetes következményei tárulnak elénk azokban a fájdalmas eseményekben, amelyeknek szemtanúi és résztvevői vagyunk. Ezer esztendős történelmünk során a sors nem fukarkodott népünket és nemzetünket sújtó csapásokkal. De ilyen megrázkódtatást hazánk talán még sohasem ért eü. A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a Jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna. Kétségtelen, hogy úgy, ahogy minden nagy népmegmozduláskor történni szokott, az elmúlt napokat is felhasználták kártékony elemek közönséges bűncselekmények elkövetésére. Tény az is, hogy a reakciós ellenforradalmi elemek is bekapcsolódtak, igyekeztek az eseményeket felhasználni a népi demokratikus rendszer megdöntésére. De az is vitathatatlan, hogy ezekben a megmozdulásokban elemi érövét bontakozott ki egy nagy, egész népünket átfogó és eggyéforrasztó nemzeti demokratikus mozgalom.

Ez a mozgalom célul tűzte ki. hogy biztosítja nemzeti függetlenségünket, önállóságunkat és szuverenitásunkat, kibontakoztatja társadalmi, gazdasági, politikai életünk demokratizmusát, mert csak ez lehet a szocializmus alapja hazánkban. Ezt a nagy megmozdulást az elmúlt történe’nii korszak súlyos bűnei robbantották ki. A helyzetet még súlyosabbá tette, hogy a vezetés szinte a legutóbbi időkig nem szánta rá magát arra, hogy véglegesein szakítson a régi bűnös politikával. Főleg ez vezetett a tragikus testvérharchoz, oly sok hazafi pusztulásához mindkét oldalon.

A harcok közepette megszületett a demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus kormánya, amely a népakarat igazi kifejezőjévé fog válni. Ez a kormány szilárd elhatározása. Az új kormány, támaszkodva a nép erejére és ellenőrzésére, abban a reményben, hogy a nép teljes bizalmát megnyeri, mindjárt hozzákezd a nép jogos követeléseinek megvalósításához. A kormány munkáját hallatlanul nehéz körülmények között kezdi élt A múlt örökségeként reánk maradt igen komoly gazdasági helyzet még súlyosabbá vált az elmúlt napok harcai következtében. Nagyon nehezek lesznek az előttünk álló hónapok is. A kormány tisztán látja munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk súlyos anyagi helyzetét.

A kormány elsősorban e harcban a magyar munkásosztályra kíván támaszkodni, de természetesen támaszkodni óhajt az egész dolgozó magyar népre. Széleskörű program kidolgozását határoztuk el, amelyek keretében a munkásság megelégedésére rendezni kívánjuk a régi jogos követeléseket és sérelmeket, többek között a bér- és normakérdést, a minimális bérek alsó határának és a legalacsonyabb nyugdíjak felemelését, figyelembe véve a munkában eltöltött éveket és a családi pótlék növelését.

A kormány, hogy a rendkívül súlyos lakáshelyzeten segítsen, a legmesszebbmenően támogatni fogja, hogy állami, szövetkezeti és magánkezdeményezésből minél több lakást építsenek. A kormány üdvözli az üzemi dolgozók kezdeményezését az üzemi demokrácia kiszélesítésére, helyesli a munkástanácsok megalakítását. A kormány erélyes kézzel végetvet a termelőszövetkezeti mozgalom és a tagosítás során elkövetett súlyos törvénytelenségeknek, nagyszabású tervet dolgoz ki az elhanyagolt és fejlődésében elmaradott mezőgazdasági termelésünk fellendítésére, termelőszövetkezetek, egyéni gazdaságok termelésének felvirágoztatására, a termelési kedv helyreállítására.

A kormány bátran épít a munkás-paraszt és diákifjúságra, az egyetemistákra, teret nyújt kezdeményezésüknek, megtisztuló politikai közéletünkben és rajta lesz, hogy az életbe induló fiatalok minél jobb anyagi körülmények közé kerüljenek.

A kormány felkarolja a nép kezdeményezésére létrejött új, demokratikus önkormányzati formákat, arra fog törekedni, hogy azokat beiktassa az államigazgatásba. A kormány a további vérontás megszüntetése és a békés kibontakozás biztosítása érdekében elrendelte az általános, azonnali tűz szünetet. Utasította a fegyveres erőket, hogy csak akkor tüzeljenek, ha megtámadják őket Ugyanakkor felhívja mindazokat, akik fegyvert fogtak, hogy tartózkodjanak minden harci cselekménytől és fegyve rüket haladéktalanul szolgáltassák be.

A lend védelmére és a közbdz tonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alak:: tataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyverzett osztaga bői. A magyar kormány megáll.: podott a szovjet kormánnyal, hc-ea szovjet csapatok azonnal mt kezdik kivonulásukat Budapest, és az új karhatalom megalakuló; val egyidejűleg elhagyják a várna területét. A magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magva Népköztársaság és a Szovjetunó' közötti kapcsolatokról, többek kö zött a Magyarországon állomásozó szovjet haderők visszavonásáról, a magyar-szovjet barátság szellem ben, a szocialista országok közöl i egyenjogúság és nemzeti függetlenség álapján. A rend helyreállítása után egységes, új államrendőrségeszervezünk és az államvédelmi ha tóságot megszüntetjük. Senkim; semmiféle bántódása nem esh/ a amiatt, hogy a fegyveres karcok ban részit vett.

A kormány javaslatot terjeszt a Országgyűlés elé, hogy az orsz: címere ismét a Kossuth-címer legyen, hogy március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítsák.

Magyarország népe, a keserűség és a harc óráiban az ember haj la mos arra, hogy az elmúlt tizenkét esztendőnek csak. a sötét oldalai; látja. De ne engedjük tisztánlátá sunkat elhomályosítani. Ennek a tizenkét esztendőnek vannak történelmi jelentőségű, maradandó, e’ törölhetetlen eredményei, amélyc két ti, magyar munkások, párásítók, értelmiségiek a Magyar Dől gozók Pártjának vezetésével ke mény és áldozatos munkátok!-■ hoztatok létre. Megújhodó népköz társaságunk számít arra az erőre és önfeláldozásra, amelyet ti er alkotó munkában megmutatta u . amely hazánk jobb jövőjének i, gfőbb biztosítéka.