Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-23 / 248. szám

*

SZOLNOK HÍG TÉT NITLAP

1936 október 2Si

Értelmiségi gyűlés Jászapátin

Október 13-án a jászapáti gimnáziumban a járás értelmiségi dolgozói gyűltek össze, hogy megvitassák közös problémáikat. Ma már természetesnek vesszük, hogy az ilyen viták nagy érdeklődés mellett zajlanak le, érdeklőd ősben Jászapátin sem volt hiány. Az ankétet rendező szervek a Hazafias Népfront, a Pedagógus Szakszervezet Járási Bizottsága, valamint a TTIT járási szervezete Kökény Istvánt, a járási pártbizottság első titkárát kérték meg a bevezető előadásra;

Kökény elvtátns megemlítette, hogy az értelmiségi határozat a tárgyilagosabb, emberségesebb politika kezdetét jelenti. Számos funkcionárius azonban még nem ismerte fel -íz értelmiség szerepét, s nem is >rdít kellő figyelmet a határozat lehajlására. Példaként elmondotta Kökény elvtárs, hogy a gyűlésre a járás valamennyi községének tanácselnökét meghívták, de csak egy, a tiszasüűyi tanácselnök jelent meg.

Az előadó beszámolt arról is, hogy nem egy igazságtalanul mellőzött, pártból kizárt, munkahelyéről elbocsájtoft értelmiségi ügyét íéLüLvizsgálták és rehabilitálták. Ez a tevékenység tovább folyik, mert megítélése szerint a határozat végrehajtásának még csak a kezdetén tartunk:

Figyelemre méltónak tartom az előadónak azt a megállapítását, hogy nyugtalanító jelenség néhány értelmiségi kulturális elmaradottsága. Erről a kérdésről mostanában elég kevés szó esett. A kulturális elmaradottság és az értelmiség két olyan fogalom, amely nem fér össze.

Kökény élvtárs bevezetőjét számos hozzászólás követte. Elmondották problémáikat a pedagógusok:, a jogászok, az agranómusok és még sók más munkakörben dolgozó értelmiségiek. A pedagógusok arról beszéltek, hogy milyen bürokratikus és anyagi nehézségek akadályozzák a nevelői munkát. Egyes községekben aggasztó a tanteremhiány. A tanév elején napokat, heteket vesz el a nevelőktől a tankönyv árusítás, holott ez a könyvterjesztő vállalat feladata lenne. Miért leéli a pedagógusokat ezzel is megterhelni. Helytelenítik a pedagógusok, hogy az iskolák

építésénél, azok tervezésénél nem kérik a pedagógusok javaslatait, pedig nekik kell majd abban az iskoláiba tanítaniok. Lehetővé kell tenni, hogy az érdekelt pedagógusok az iskolaépületek tervezésénél, építésénél kifejtsék véleményüket.

Dr. Magócs Imre bíró említést tett azokról a törvénysértésekről, amelyek a jászapáti járásban is előfordultak, különösen a lakóházak államosítása idején. Véleménye szerint az értelmiségi határozat jó és helyes, de annyit ér, amennyit majd megvalósítanak belőle.

Szó volt az anya# kérdésekről. Kérték az ankét résztvevőd, hogy az egyes életszükségleti cikkek részletfizetés útján történő vásárlására nagyob lehetőséget biztosítson az állam. Többen helytelennek tartják, hogy a korpótlékriál és a nyugdíjnál a felszabadulás előtt végzett munkaidőt sokkal kedvezőtlenebbül veszik figyelembe, mint az 1945 utáni időt. Ez az intézkedés éppen az idősebb érteJmiségieket sújtja.

Az egyik állami gazdaság agronómusa az állami gazdaságok túlzott bürokráciájáról szólott. Elmondotta, hogy az 5 munkáját 14—15 különféle szerv, testület ellenőrzi. Győri Gyula országgyűlési pótképviselő megemlítette, hogy annakidején milyen komolytalan, szinte nevetséges módon történt a megválasztása. Milyen kevés beleszólása volt a választóknak abba, hogy kik lesznek a képviselők. Reméld, a jövőben másként lesz.

Az ankéton résztvett és felszólalt Tóth Imre, a Megyei Párt VB. ágit. prop, osztály vezetője. Hangsúlyozta, hogy az értelmiségi határozat egy részét képezd azoknak a feladatoknak, amelyeket a párt júliusi határozata alapján végre kell hajtani. Beszélt a funkcionáriusok problémáiról is. Elmondotta, hogy azok sem tudnak máról-holnapra szakítani minden hibával. Bár őszinte törekvésük, hogy a hibákat minél előbb megszüntessék és meg is szüntetik, de az ő számukra is szükséges a bizalom, — éppen úgy, mint az értelmiségi dolgozók számára, — hogy munkájukat jó kedvvel és lelkiismeretesen elvégezhessék.

Dr. Danko Sándor, a TTIT tagja.

Népfront esték Szolnok megyében

Szolnok megyében az elmúlt években a Szabad Föld téli esték nem voltak túlságosan népszerűek, mivel ezek összeállításánál nem vették figyelembe a dolgozó parasztok kívánságait, a helyi igényeket. Ezért számos járásban elhatározták, hogy a megváltozott tartalomnaic megfelelően a népművelési előadásokat népfront esték címmel tartják meg. A kunhegyesi járás községeiben például mindenütt helyi programot dolgoztak ki, amelyhez a járási szervezetek csupán úgy nyújtottak

segítséget, hogy kiküldtek egy har mine előadásból álló listát, s ebből a helyi bizottságok azt válaszszák ki, amelyik kedvükre való. A kunmadarasi népművelési munkások egy központi előadást sem igényeltek, teljesen önálló tervet dolgoztak ki. A történelmi és mezőgazdasági sorozat mellett több ifjúsági vitaankétot rendeznek, s kérdés — felelet estet tartanak, amelyen a tanács titkára válaszol a felvetett problémákra.

Nagyarányú néprajzi gyűjtés kezdődik a Jászkunságban

Az ország több néprajzilag jelentős területének alapos feltérképezése után még az idén nagyarányú gyűjtés kezdődik a Jászkunságban a Népművészeti Intézet irányítású val. A körülbelül két éves munka időtartamára az Intézet 12 népdalt és népitámegyűjtőt küld ki s hozzájuk körülbelül harminc jelentős

gyű jtőműlttal rendelkező helyi szakértő csatlakozik. A nagyarányú közös megmozdulástól komoly eredményeket várnak elsősorban azt remélik, hogy szép számmal menthetnek meg a feledéstől ősi pásztortáncokat és dalokat, verbunkosokat és népi gyermekjátékokat.

fFolytatás az I oldalról)

néhány gazdálkodót, szánté egytőlegyig azt mondták:

— Még mindig nem hiszünk! Hol van a biztosíték, hogy a régi, gyűlöletes hajsza nem ismétlődik meg a parasztok ellen. Rákosi Mátyás még mindig országgyűlési képviselő, pedig mindenki tudja, milyen sókat .köszönhetünk’1 neki.

Elgondolkoztatóak ezek a vélemények Különösen, ha figyelembe vesszük azt a frissességet, ami néhány évvel ezelőtt volt, amikor Nagy Imre elvtársat, vélt, vagy koholt vádak alapján, szinte órák alaitt fosztották meg minden közéleti tisztségétől és a párt tagságától. Ha azt akarjuk, hogy valóban kibontakozzék a széleskörű szocialista demokratizmus, akkor fel Ítéli végre számolni a tétovázást. Itt Szolnok megyében is gátolja még az őszinte vélemény nyilvánítást a nemtörődömségből a határozatlanságból felszínen tartott személyi vagy nevezzük nevén a gyereket, Rákosi kultusz.

TÖBB határozottságot a megyei vezetőktől! 1956 október második felében járunk és még mindig van

olyan termelőszövetkezet, van olyan utca. amely Rákosi Mátyás nevét viseli. Sőt a jásztelki pártbizottság egyik helyiségében még ott díszeleg az a tablósorozat, amely képekben mutatja, hogy Rákosi Mátyás és Farkas Mihály a magyar nép legbölcsebb, legokosabb vezérei voltak. Nemrég jártam a Jásziberény-újerdői Állami Gazdaság pincészetében, ahol a pince égjük szárnya „Rákosi ág1’, a másik szárnya „Sztálin ág”. Igaz, nem ezek a legfontosab dolgok, de az is igaz, hogy még igen-igen befolyásolják az olyannyira óhajtott demokratikus viták kibontakozását:

Ezek a dolgok is mutatják: sok még a tétovázás, a gyávaság, a ma már nagyon sokak által kimondott igazság tudomásul nem vétele* Félre a gyávasággal. Elég volt a talpnyalásból. Elvtársak! Ne azonosítsuk magunkat továbbra is azzal a szánalmas emberfajtával, akinek nem kell a fény, akinek sötétség az otthona, Nem rosszat, jót akarunk. Nem ál, hanem igazi szocializmust és valódi termelőszövetkezeteket.

Szekvhitv Péter.

Miért nem utazik magyar delegáció az amerikai elnökválasztásokra ?

Megjegyzés egy sajtótájékoztatóhoz

A jugoszláv tapasztalatok

NEM CSAK MOST, ezekben a

napokban, amikor a magyar küldöttség Jugoszláviában tartózkodik, hanem már hónapokkal korábban érkeztek hozzánk hírek déli szomszédaink szocializmust építő tapasztalatairól. Ezek a hírek azonban nagyon szórványosak voltak, egy-egy alkalmi kiránduló röpke élménye, újságírók vázlatai. Mindenesetre már ezekből kialakulhatott bennünk bizonyos kép, megállapíthattuk: valami új, számunkra szokatlan, de nagyon tanulságos dolgoknak lehetünk tanúi.

Az első benyomás az volt, ferdítés és hazugság azt állítani, hogy a jugoszláv nép, a párt és a kormány letért a szocializmus építésének útjáról. Éveken át félrevezetitek bennünket az erről szóló tájékoztatók. A sztálini politika merev, elzárkózó vonalának következménye volt ez, de jócskán hozzájárultak ennek a politikának hazai túlteljesitői, akik személyes sikereiket előbbrévalónak tartották a nép érdekeinél. Hazug és aljas provokációs perekkel próbálták igazolni állításaikat, hogy mindenleit elnémítsanak, aki fel merte tételezni: a magyar sajátosságok figyelembevételével, a túlzott központosítás nélkül is, Ms országunk erőviszonyaival ellenkező „nagyvonalúság*’ nélkül is lehet építeni a szocializmust, sőt csakis így lehet igazán.

Az éveken át tartó ferdítés és feketités nem maradt egészen nyom nélkül az emberekben, hiszen éltek még a horthy időszak soviniszta uszításának maradványai is és ezek — sajnos — találkoztak az „új-soviniszta” tanításokkal. Amint azonban kezdtek lelepleződni ezek a rágalmak, fokozatosan, egyre szélesebb rétegek értették meg hazánkban, hogy nem a jugoszláv népen és vezetőin múlott évekig az elzárkózás. A jugoszláv állam, ha nagy nehézségek árán is, de megőrizte függetlenségét, a nép és vezetői bíztak az Igazság érvényrej utásában. — Az elmúlt időszak politikai eseményei őket igazolták. A sztálini politika elvesztette hitelét nem csak a Szovjetunióban, de az egész világon és helyét felváltotta a békés egymás

mellett élésre való törekvés politikája, amely találkozott az emberek millióinak törekvéseivel. En-1 nek a nagy tisztuló erjedésnek egyik biztos jele a mi fejlődő barátságunk is Jugoszláviává!.

MA MAR BIZTOSAN állíthatjuk, hogy van tanulni valónk Jugoszláviától: Erre vallott például a SZÖVOSZ tointjárt delegációja vezetőjének, Vas Zoltán elvtársnak a korábbi nyilatkozata is, aki elmondta, hogy a termelőszövetkezetek alapszabályai nem olyan merevek Jugoszláviában, mint nálunk voltak az elmúlt időszakban. A szövetkezetek önállóságának növelésében, a szövetkezés új útjainak, kialakításéiban a sajátos magyar viszonyok alaposabb tanulmányozása mellett szerepet játszanak majd a jugoszláv tapasztalatok is.

Emlékezhetünk, milyen felsziszszenést okozott korábban, ha valaki kétségbe merte vonni a gépállomások jelenlegi rendszerének helyességét hazánkban. Megértük, hogy e körül ma már egészséges vita kezd kialakulni, egyes termelőszövetkezetelv máris vásároltak univerzális traktorokat és egyre sürgetőbben követelik azt is, hogy munkagépeket vásárolhassanak. Jugoszláv elvtársak véleménye szerint — és ezt nekünk is érdemes megszívlelni — csak az élet, a gyakorlat döntheti el, hogyan lesz előnyösebb, de addig is meg kell adni a lehetőséget a gazdaságosabbnak látszó módszerek kipróbálására.

IGEN ÉRDEKES számunkra az is, amit a prvomajkai tapasztalatokról olvashattunk a szombati Szabad Népben az üzemi munkástanács működéséről: „A munkástanács valóban vezet és nemcsak statisztál. ...A kétségtelen problematikus elemek ellenére egy világos: a jugoszláv gazdasági rendszer mélységesen demokratikus és az anyagi érdekeltség következetes biztosítása a szüntelen gazdasági fejlődés fontos emeltyűje” — írja cikkében a tudósító. S a cikk részletei válóban azt bizonyítják: jugoszláv elvtársaink közelebb vannak ahhoz az elvhez, amit mi így szoktunk mondani: a gyár a munkásoké. Vagyis sikerült edérniök azt,

hogy a dolgozók érdekeltek a termelés fokozásában, erőszakolt és formális versenyek nélkül, a gazda felelősségével törekszenek a jó eredményekre.

Természetesen még sok másban eltérnek módszereik a mieinkétől. Nem tudjuk, jó e, rossz-e, mindenesetre érdekes, hogy nem ismerik a természetbeni járandóságot a termelőszövetkezetekben, azt mondják, ez nagyon primitív vonás, pénzben fizetnek a tagoknak;

Nagyonis figyelemreméltó az a törekvésük, hogy a gazdaságosságot mindenütt előtérbe helyezik. Ha egy bolt, vállalat nem tud jövedelmezőséget elérni, hamarosan elveszti a létjogosultságát. — Jónéhány állami gazdaságunknál nem ártana lerövidíteni a türelmi időt!

önmagunkat becsülnénk le, ha ki nem mondanánk, egész biztosan a jugoszláv elvtársak is sok hasznos tapasztalatot szerezhetnének hazánkban. Az iparban, technikában, kereskedelemben máris gyümölcsözően alakulnak kapcsolataink. Közös vülamoserőműveket építünk, közlekedési iparunk, motorjaink, de könnyűipari termékeink is jól szolgálják majd a kölcsönösségen alapuló barátságot, bizonyítják a magyar munkás képességeit.

NEM A SZOLGAI lemásolásról van szó, csupán arról, hogy felhagyjunk a folytonos aggódással, amely a szektariánus, elzárkózó politika maradványa. Reméljük, ezen az időszakon már túljutottunk. Akik a jugoszláv tapasztalatok megismerésétől féltenek bennünket, azok még ma is gyerek' embernek képzelik a felnőtteket. Vannak ilyenek ? Akadhatnak. A magyar küldöttség látogatása mindenesetre igen jó szolgálatot tesz ennek a mesterséges válaszfalnak ledöntésében.

Bízunk benne, hogy a küldöttség hazatérése után még több alkalmunk lesz a jugoszláv tapasztalatok megismerésére. Nem csak két nép barátsága teszi ezt szükségessé, hanem az egész szocialista tábor érdeke is így kívánja. Meg kell ismernünk egymást, hogy gazdagabbak, tapasztaltabbak, erősebbek lehessünk. r, t, f,

Az elmúlt hét végén közölték a lapok a Külügyminisztérium sajtótájékoztatójáról szőlő híradást és többek közt azt is, hogy a magyar kormány visszautasította az amerikai meghívást, tehát nem küldünk delegációt az amerikai elnökválasztás tanulmányozására.

Hosszú időn át elszoktunk már attól, hogy bíráljuk a felsőbb vezetés egyes intézkedéseit, hiszen — mondtuk — nem láthatunk a dolgok mögé, biztosan úgy van jól, ahogy történt. Egyébként is a megyei lap hangja elér-e a felső szintig, olvassák-e ott egyáltalán.? Ideje, hogy féürelegyük ezt a kételyt. Véleményiimk van és megírjuk azt. Reméljük, a sajtófigyelő útján eljut az illetékesekhez.

Ügy véljük, kár volt visszautasítani az amerikai kormány meghívását. Igaz, korábban a magyar kormány számos leezdeményezését elutasították, az amerikai koi-mány- Izörök és hasznosabb lenne, ha elsősorban a kereskedelmi, kulturális kapcsolatok elősegítésében talál* nőnk viszonzásra. Mégis az az ér* zésünk, hogy jelen esetben olyan alkalmat szalasztottunk el, ami esetleg éppen ezekhez jelentett volna egy lépésnyi előrehaladást, közeledést. Hiszen a delegációnak esetleg módja lett volna személye* sen is megismerkedni ottani állam-* férfiakkal, vezetőkkel s ez jól szol* gálhatmá a kapcsolatok normalize* lását.

Másrészt van ebben az elutasító gesztusban bizonyos fölény érez* tetése is — legalábbis a sajtóköz* leníényből ez alixisható ki. Ez pe* dig szintén nem használ a békés

egymásmellért élés p&ittkájámak* És nincs is rá semmi okunk, hogy fölényeskedjünk.

Még ha leonkrét gyakorlati hasa* na nem is származnék, mi egysze* rűen úgy véljük: hasznosabb lett ■volna elfogadni a meghívást.

Fontos események Lengyelországban

A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága e napokban tartja VIII. teljes ülését. Ez az ülés nemcsak a lengyel kommunisták és a lengyel dolgozók ügye, de ügye, — jobban, mint valaha, — a magyar kommunistáknak, a magyar népnek is. Hogy mennyire nem csekély jelentőségű folyamatok megérlelődése vezetett el ehhez az üléshez, azt a szovjet vezetők pénteki varsói látogatása is eléggé bizonyítja.

Lengyelország problémái, ha nem is mindenben, de sokban hasonlók a miénkhez. A döntő kérdés Lengyelor szagban is a XX. kongresszus nyomán megindult demokratizálódás biztosítása, az iparban és a mezőgazdaságban elkövetett hibák feltárása és mindezek alapján a szocializmus építésének, a hagyományok tiszteletbentartásával, az ország körülményeinek és adottságainak figyelembevételével.

A demokratizálódás folyamata Lengyelországban már korábban hatalmas lendületet vett és a VIII. kongresszus teljes ülésének küszöbéig az egész ország életét megmozgatta. A lengyelországi jelentések arról tanúskodnak, hogy a lengyel dolgozók feszült várakozással, nagy ér deklődéssel tekintenek a VIII. plenum tanácskozásaira. „Azt várjuk — írja a Központi Vezetőséghez intézett levelében a varsói autógyár pártszervezete, — hogy a Központi Bizottság VIII. teljes ülése a helves politikai és gazdasági döntések mellett olyan szervezeti és személyi kér désekben hozott határozatokat is elfogad. amelyek megfelelnek a párttagság széles tömegei álláspontjának.” Ez a széleskörű erjedés természetesen túlterjed a kommunistákon és hatásában politikailag aktivizálta a lakosság döntő tömegeit. A Lengyel Egvesült Parasztpárt vezetőségének most folyó ülése hangsúlyozva a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető szerepét, támogatásáról biztosította a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságát a de mokratizálás további folyamatában, az ország szuverénításának megszilárdításában. a munkás-paraszt szövetség megerősítésében és a lengyel —szovjet barátság megszilárdításában.

Ismeretes, hogy a Központi bizottsági ülés első napján több volt kizárt tagot visszavettek a Központi Bizottságba, köztük Gomulkát, a párt korábban igazságtalanul letartóztatott fötijká^át_is. A leggj-d jaj -_

tó jelentései szerint ez a döntés álta* lános megelégedést keltett az or-: szágban.

A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ülése még nem ért véget. Bizonyos, hogy ez a történelmi jelentőségű tanácskozás komoly és súlyos feladatok előtt áll* Harcolni kall a visszahúzó erők ellen, s le kell győznie azokat, meg kell keresnie a szocializmus építésének Lengyelországban legjobban megfelelő formákat, ugyanakkor világosan le kell szögeznie, hogy a törvénytelenséggel és az önkénnyel való szembefordulás, az uj keresése, nem a szocializmus építésének feladatát, hanem épp ellenkezőleg, ennek az építésnek eredményesebbé válását, nem a nemzetközi szocialista tábor meggyengítését, hanem e tábor belső ereiének felfokozását kívánja szolgálni.

A jelek szerint nem válható, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Vezetőségének ülése nehézségek és belső küzdelmek nélkül zárja majd le tanácskozásait. A magyar munkásság és a magyar parasztság számára, a hazánkban kibontakozó demokratikus folyamatok jövője szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy ez az ülés milyen eredménnyel fejeződik be. A magyar nép érdeke azt kívánja, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ülése a demokratizmus biztos alapokra helyezését hozza Lengyelországban. Ez szolgálja a lengyel szocialista építés és a nemzetközi munkásmozgalom érdekét és ez tudja háttérbe szorítani mindazokat, akik vágyakozva gondolnak vissza a sztálini önkény idejére, de azokat is, akik a demokratizálásban a kapitalista restauráció lehetőségét látják. 'iiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiüiimiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiuiiiiii

MOZAIK ÉS CEMENTÁRUGY9R

sírkörészlcgc értesíti igen tisztelt vevőit, hogy a halottak ünnepére raktárát feltöltette. Nemes márvány és műkő sírkövei modern kivitelben rendelkezésre állnak. Ugyanakkor jászberényi telepeit is kiegészítette. Kérjük keresse fel bizalommal a szolnoki (Beloiannisz út 66 sz.) és a jászberényi Nagykőhíd melletti telepeit. HomiiMiiitnitmniiiimiimiimnmiiHmummimwu