Szolnok Megyei Néplap, 1956. október (8. évfolyam, 230-251. szám), A Nép Lapja

1956-10-04 / 232. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! SZOLNOK Vili, évfolyam, 332. szám, 1956. október 4. csütörtök, MEG YEI r MAI SZAMOMÉ TARTALMÁBÓL A Hazafias Népfront munkájáról (2. o.) Az új lakásrendelet ismertetése (3. o.) A technika világából (4. o.) Úttörő élet, hírek, sport (6. o.) Tartozzanak a Népfronthoz az olvasókörük és gazdakörök Teljesen megteltek a karcagi rizsraktárak A Hazafia Népfront Szolnok me­gyei Bizottságának Elnöksége szer­dán ülést tartott. Az elnökségi, ta­gok megtárgyalták az elmúlt három hónap eredményeit, az idősterű po­litikai és kulturális feladatokat. Igen élénk vita alakult ki akörül, hogy országosan még mindig nem döntötték el, kik irányítsák a fa­lusi olvaskörök és gazdakörök te­vékenységét. A megyei elnökség határozottan állást foglalt amellett, hogy a dolgozó parasztok nagy ha­gyománnyal rendelkező kulturális egyesületei a Népfronthoz tartozza­nak, mert ez biztosítja az olvasókö­rök és gazdakörök széleskörű tevé­kenységét. Kun Elek elnökségi tag álláspontjának indoklásául többek között felhozta, hogy Szolnok me­gyében 12 olyan olvasókör van, amely több mint 100 éves múltra tekinhet vissza. Természetes, hogy Tájjellegű parasztszeMel l, 1942-ben a kisújszállási kerék­gyártók, felismerve a csoportos munka számtalan előnyét, megala­kították a Kisújszállási Kerékgyár­tó Mesterek Egyesülését. Kezdemé­nyezésük csakhamar szemetszúrt a kovácsoknak is és addig-addig kí­váncsiskodtak, hogy ők is kedvet kaptak a kollektív munkához. Nem is gondolkodtak sokat, hanem be­léptek a kerékgyártók egyesülésé­be. A felszabadulás után sem oszlat­ták fel szövetkezetüket, inkább fej­lesztették. Az 1952-es felfejlesztés alkalmával csatlakoztak hozzájuk a bádogos, lakatos, gumijavító, szíjgyártó, vízvezetékszerelő és vil­lanyszerélő mesterek. Úgy, hogy ma már nyolcféle szakmában dol­goznak a tagok a szövetkezetben. A részlegek között legtekintélye­sebb a kovácsoké és bognároké. Jól gépesített, gondosan felszerszámo­­zott műhelyben dolgoznak az em­berek; A kerékgyártók ebben az évben főleg kisebb munkákat ké­szítettek. Háztartási targoncákat, tíz mázsa . teherbíró kézikocsikat, kisebb munkapadokat és jármokat. A jövő év elején megkezdik a táj­jellegű parasztszekerek gyártását. önállóságát sérti, ha az olvasókört a tanácsnak, tehát államhatalmi szervnek rendelik alá. A vitában felszólalt a meghívottként jelenlévő Juhász Imréné, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, s ő is osztotta az elnökség vélemé­nyét. A megyei elnökség tagjai határo­zatot hoztak arra is, hogy Apró An­talnak, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa főtitkárának útmuta­tása szerint megindítják a széles­körű vitát a megyében arról, mi legyen a Hazafias Népfront Bizott­ságok működési területe és helye a falu kulturális életében. A vita megszervezéséhez nem várnak sem­miféle központi utasításra, mert ez­zel is hozzá akarnak járulni, hogy a népfront, mozgalom minél előbb és minél jobban betöltse fontos hi-A Szentendrei Kocsigyár a jövő évben beszünteti az ilyen kocsik gyártását és a szükséglet előállítá­sát kisipari szövetkezetekre bízzák. A Kisújszállási Kocsigyártó Szö­vetkezet gyakran küzd anyaghiány­nyal. A vezetők ezen úgy próbál­nak enyhíteni, hogy elfekvő árut kutatnak fel és azt megvásárolják. A szövetkezet többi részlege főként javításokkal foglalkozik. Több mini' 16 000 lá'ogatója volt az ínén megnyílt szolnoki szabadtéri színpadnak A nyári idény közepén nyitották meg Szolnokon a nagyrészt társa­dalmi munkával épített szabadtéri színpadot. Annak ellenére, hogy a szép idő nagyrésze még kihaszná­latlanul maradt, a színpadnak már az idén jó hasznát látta a szolnoki közönség. Operák, balettek, operet­tek és egyéb rendezvények válto­gatták egymást csaknem minden hét végén. A szolnoki szabadtéri színpadnak az első évben a csonka­idény ellenére több mint 16 000 lá­togatója volt. Szeptember 13-án érkezett az első rizsszállítmány a Karcagi Hán­toló Malomba a helyi, Tilalmast Állami Gazdaságtól. Ezek után 14-én már megkezdhette az üzem a próbahántolást. A teljes üzem csak 20-án indult, mikor már megfelelő mennyiségű hántolni való termény érkezett a malomba. Ebben az esztendőben, — s ennek örülnek a termelők, az üzem dolgozói és minden bizony­nyal majd a fogyasztók is — sokkal jobb és bővebb rizstermést ara­tunk, mint az elmúlt esztendők bármelyikében. A bő termésnek a legjobb bizonyítéka, hogy a Kar­cagi Hántoló Malom nyersanyag­raktárai a szállítások megkezdése után rövid néhány napon belül tel­jesen megteltek. Ma már csak olyan tételeket tud­nak naponta átvenni, amelye­ket fel is dolgoznak, A begyűjtés módszerei is meg­változtak az elmúlt éviekhez viszo­nyítva. A termelők, az üzem ve­zetői és a terményforgalmi kép­viselői a betakarítást megelőzően közös megbeszélést tartottak. Itt minden szerv elmondta kívánal­mait és így közösen szervezték meg a termés betakarítását, begyűjté­sét és feldolgozását. A karcagiak naponta 20 vagon rizst hántolnak meg. A nyár fo­lyamán szépen rendbehozták üze­müket — indulás óta karbantar­tás hiányosságából eredő hiba nem fordult elő — és most folyamato-Rcgi olvasója vagyok a Szo’nok. megyei Néplapnak. Gyakran adott már segítséget a. munkámhoz. Mindennap olvasom és magam is többször írtam már a. lapban. Kö­zöltem egy- és más kérdésre Véle­ményemet és beszámoltam, a szol­noki járás termelőszövetkezeteinek eredményéről, munkájáról is. Ezút­tal a Szolnok megyei Néplap szep­tember 25-i számában megjelent „A gorombaságot ne igazoljuk” cí­mű cikkre válaszolnék. Tökéletesen egyetértek a cikk írójával és a magam részéről is el­ítélendőnek tartom, ha valamelyik vezető gorombán beszél a dolgozók­kal. Hiszen ettől még senkinek sem jött meg a munkakedve. Az emlí­tett cikk többnyire olyan bírálatot tartalmaz, amelyet el is lehet fo­gadni. Távol áll tőlem a sértődött­ség, hiszen a bírálat hozzásegíti az embereket mindennapi munkájuk sikeres elvégzéséhez. De az alapta­lan bírálat hasonló a goromba szó­hoz. A cikk írója megemlíti Mester­­házy Lajos felszólalását, amelyet a TT1T ankétján mondott el. Itt pél­dának sorolta fel a martfűi Ezüst Kalász Tsz-t, amelyben a Szolnoki Járási Tanács mezőgazdasági osztá­lyának kiküldötte ridegen meg akarta változtatni a közgyűlés ha­tározatát, hogy csak fele annyi bú­zát osszanak ki, mint amennyit a közgyűlés határozott. Hogy ezt job­ban megértsük, elsősorban is is­merni kell az alapszabályt és azt, hogy új termelőszövetkezetről van szó. Itt hozhatnak még olyan hatá­rozatot, ami különösen zárszám­adáskor károsan érezteti befolyá­sát. Az Ezüst Kalász Tsz közgyűlé­sén ugyanis olyan határozatot ho­zott a tsz tagsága, hogy 4 kg búzát osztanak előlegként. Ilyen elosztás szerint azonban az őszi zárszám­adásra nem maradt volna kenyér­­gabona s így azoknak a tsz-tagok­­nak, akik még a zárszámadásig is jónéhány munkaegységet szerez­nek, nem jutott volna búza. Ezt igyekeztünk megmagyarázni a szö­vetkezet tagjainak. Nagyrészük azt mondotta, hogy azért a búzáért ők megdolgoztak és ki kell osztani. A későbbiek folyamán a szövetkezet tagjai megértették, hogy ha most csak 3 kg búzát osztanak ki mun­kaegységenként, akkor a zárszám­adás végéig még marad búzájuk, amivel a munkaegységre járó ke­­nyérgabonarészesedést teljesen ki lehet egyenlíteni. Úgy gondoljuk, hogy az ilyen in­tézkedések a feladataink közé tar­toznak, hiszen, ha az ilyen problé­mákat elengednénk a fülünk mel­san, minden akadály nélkül dolgoz­nak. A tervezet szerint 55 százalék elsőcsztályú árut kellene kiaknáz­niuk, de a jő nyersanyag és az üzem jó munkája lehetővé teszi a 61—63 százalékos elsőcsztályú rizs­­kihozatalt. A csigatovábbítókat fu­tószalagokkal cserélték fel és ez­zel jelentősen csökkent a tört sze­mek mennyisége. lett, a zárszámadásra nem szilár­dulna meg a munkafegyelem. Ha valaki nyilvános helyen bírálatot mond, helyes, ha annak valódiságá­ról is meggyőződik. Hangsúlyozni kívánom, hogy nem sértődöttségből írunk a Néplap cikkére, hanem azért; ha ehhez tartanák ismét ma­gunkat, nem■ tudnák a járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgo­zói, hogy melyik lábukra álljanak, mi lenne a feladatuk. Helyeseljük, hogy minél többet foglalkoznak a tsz-ek megszilárdításával, de szük­séges közelebbről is megismerni a tsz-ek belső életét és az alapsza­bályt. Grósz Ferenc, a Szolnoki Járási Tanács VB mezőgazdasági osztályának tsz csoportvezetője * Mt-gipsyzés: A szerkesztőség helyesnek tartja, hogy a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya vála­szolt a bírálatra. Grósz elvtárs vá­laszával azonban nem értünk egyet. Levelében ugyanis, mint legfőbb indítékra, az alapszabályra hivat­kozik. És éppen ő volt az, aki jelen esetben megsértette az alapsza­bályt. Nézzük csak, mit is mond a termelőszövetkezet vezetéséről az alapszabály 5. fejezetének 18. g) pontja: ,,A szövetkezet demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik legfőbb alapelve, s ezt senki nem sértheti meg. A közgyűlés hatáskö­rébe utalt ügyekben csak a tagok — vagyis a termelőszövetkezetek gaz­dái — dönthetnek”. A martfűi Ezüst Kalász Tsz-ben a szövetkezet tagjai közgyűlésen döntöttek arról, hogy 4 kg búzát osztanak előlegbe. Ezt a határoza­tot senki másnak, csak a közgyű­lésnek van joga megváltoztatni. A járási tanács mezőgazdasági osz­tálya küldöttének is csali javaslat­­tevő joga van. Jelen esetben —mi­után előzőleg megmagyarázta a helyes gabonaelőlegosztás módját — javaslatot tehetett volna a tsz vezetőségének egy újabb közgyűlés összehívására, hogy az újólag dönt­sön az előlegosztás ügyében. Ehe­lyett a következő eset történt: Kát férfi beszélget a Martfű Községi Tanács. VB. elnökének szobájában. Bejön a járási tanács mezőgazdasági osztályának küldöt­te és megkérdezi, hogy osztják-e már a búzaelőleget az Ezüst Ka-A kereskedelem 25 százalékot engedélyez, a karcagiak termé­kében azonban csak 12—13-ad rész a törött, ami országos vi­szonylatban is kimagasló ered­mény. A helyi termelőktől való átvételt megnehezíti az, hogy Hajdu-Bihar megye is nagy tételekben szállít hántolni valót a karcagi malom­nak, lász Tsz-ben és ha igen, mennyit? A tanácselnök erre azt feleli: még nem kezdtek hozzá, de 4 kg búzát, fognak most kiosztani, ahogyan a közgyűlés határozott; A mezőgaz­dasági osztály kiküldötte szerint ez alapszabályellenes; — De hiszen a közgyűlés határo­zatáról tud a járási tanács mezőgaz­dasági osztálya is és jóváhagyta a 4 kg búza előleg osztását. — Akkor sem lehet! Kérem az el­nök elvtársat, közölje a tsz-el, hogy nem oszthatják ki a 4 kg búzát. Miután a községi tanács vb. el­nöke erre nem volt hajlandó, a já­rási tanács mezőgazdasági osztályá­nak küldötte kijelentette: majd ő intézkedik. Intézkedett is, s olyan formában, ahogy erről „A goromba­ságot ne igazoljunk' című vezér­cikk is szólott. Az ilyen módszerekkel egyál­talán nem segítjük, hanem hátrál­tatjuk a termelőszövetkezetek fej­lődését. A szövetkezeti demokrá­cia megsértésével nemcsak a tsz­­ben lévő dolgozó parasztokat riaszt­juk meg, hanem a község egyéni­leg dolgozó parasztjait is a szövet­­kezéstőL Mert mi a biztosíték arra, hogy ami a közelmultbap Martfűn megtörtént, az Tiszaföldváron, Uj­­szászon, vagy éppen Szászberekén, nem fog megismétlődni. Reméljük, a Szolnoki Járási Tanács Végre­hajtóbizottsága nagyobb figyelem­mel fogja kísérni a mezőgazdasági osztály működését. A szerkesztőség Szobrot kan Szolnokon Vásárhelyi Fái Szolnok város tanácsának meg­rendelésére Tőzsér János jászberé­nyi szobrász elkészítette Vásárhelyi Pál nagynevű vízi mérnöknek a Ti­sza szabályozási terve kidolgozójá­nak szobrát. A szobor helyét a város vezető ér­telmiségi személyiségeiből álló cso­­por választotta ki, s az ugyancsak Vásárhelyi Pálról elnevezett tech­nikum előterét tartották legmegfe­lelőbbnek. Rövidesen sor kerül a szobor leleplezésére. GYAKORLATOZNAK A TV ZOLI ÓK A szolnoki tűzoltók az elmúlt hónapokban derekas munkát vé­gezlek és több — leginkább gondatlanságból származó — tűzesetet fé­keztek meg, így javakat mentve meg az országnak és a lakosságnak. A tűzoltók naponta gyakorlatoznak, hogy mindig készen álljanak a tűzesetek elhárítására. Első képünk egy tűzoltási gyakorlatot, a má­­dik pedig riadót ábrázdL a gazdák vatását. írt jövőre a Nisulszáüás] KTSZ KÜLÖNÖS SZERKEZETŰ GÉP Az V. számú Mélyépítő Vállalat marii üi előregyártó telepén működik a fenti képen látható szerkezet, mely lényegében egy mérleg. A betonkeverékhez szükséges kőzuzalékot adagolják vele súly szerint. A mérleg négy külön rész­ből áll és mindegyik tartályába más-más szemcsenagyságíi kőzuzalékot ada­golnak. Igen előnyös a használata, mivel a technológiai előírásoknak megfe­lelő szerkczlü cs összetételű betonkeveréket csak ennek segítségével tudnak előál Utáni. ■MMMMWnnBMBaMWi ■ ' 1 " ----­Válasz „4 gorombaságot ne igazoljuk“ című cikkre

Next

/
Thumbnails
Contents